38. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum→A kastély - Nyugati szárny→Második emelet
Oldalak: « 1 [2] 3 4 ... 13 14 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Turnman Katalin
INAKTÍV


exHobbikviddicses
offline
RPG hsz: 225
Összes hsz: 2790
Írta: 2014. február 26. 16:53 | Link
Warren

Innentől nincs már több kérdésem ezzel a témával kapcsolatban, a férfi nyilván tudja miről beszél, én pedig nem is bánom nagyon, hogy nem tudom, mit ért a vadászat élvezetén.
Nem hagyom magam ennyivel elküldeni, és a kissé összeszedetlen magyarázkodásom eredményeképp végül kapok egy mappát. Érdeklődve lapozok bele, közben nem kerüli el a figyelmemet, hogy ez csak a hivatalos tájékoztató. Bár így is jóval több minden van benne, mint amit abban a katalógusban olvastam, amit az iskola mestertanonci szakjairól kaptam. Az azonban közös bennük, hogy nem hiányolják az üres, semmitmondó propaganda szöveget, amitől lassan már mindenféle tájékoztató láttán rosszul vagyok. Komolyan, néha már-már úgy állítják be ezt a szakmát(meg egy csomó másikat is mellesleg), mintha csak egy élvezetekkel teli nagy kaland lenne. De legalább azért leírják a gyakorlatok típusát, hogy mi mindent kell elsajátítani az embernek.Rövidke lapozgatás, néhány sor elolvasása után ismét felnézek Warren-re.
- Igen...Kíváncsian hallgatom - beharapom az ajkam és érdeklődve tekintek a férfire. Fészkelődök egy kicsit, remélem nem akar szándékosan elrettenteni, bár gyanítom a valóság is van elég kemény.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
melodimágus|exprefektus |Nivor| Yaricsbogyó<3
Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1645
Összes hsz: 3684
Írta: 2014. február 26. 17:11 | Link
Turnman Katalin

 - Rendben van.
Von vállat ismét. Egyáltalán nem a szavak embere, belőle elég nehéz hosszasabb monológot kihúzni, legyen szó bármiről. Jelenleg azonban a lány valószínűleg nem távozik néhány kurta, odadobott válasszal.
A kezével babrál az asztalon, amíg végiggondolja, mi az, amit ő ennyi idős fejjel jobb lett volna, ha megtud. A tekintete végül hosszú hallgatás után állapodik meg a lány arcán.
 - Van egy lányom - kezdi végül lassan, bár nem biztos, hogy Katalin erre a megállapításra számított - Nem éltem együtt az anyjával, de szerettem volna részt venni a gyerekem életében. Amikor megszületett, Oroszországban voltam. Koboldfelkelés, vérben úszott a fenyőerdő... a bátyám postázta a hírt. Aznap elvesztettem négy ujjam, a legjobb barátom pedig a fejét.
Nehéz összeszedni a gondolatokat, hiszen mind olyan régen volt rá, ő pedig a lehető legmélyebbre temette az emlékeket. Megtanítják nekik, szinte kiképzik őket arra, hogyan ne gondoljanak arra, ami a múltban fáj. Ez azonban nem jelenti, hogy túlteszik maguk rajta, mindössze sötét árnyakkal az elméjükben élnek tovább.
 - Egy aurornak jobb, ha nincs családja. Én is tudtam, hogy nem fogok sokáig élni, most is tudom. Tíz éves volt a lányom, amikor először találkoztunk. Nem akartam, hogy megismerjen én pedig meghaljak.
A hangja mellőz minden szentimentális élt, tényszerűen közli a dolgokat. Elvégre, ez a teljes igazság.
 - Egy nőnek ez nehezebb. Bekerülhetsz olyan helyzetbe... betehetnek olyan osztagba, mint engem.  Akkor sosem lehet gyereked, nem vállalhatsz családot. Nem lenne fair velük szemben.
Utoljára módosította:Dwayne Warren, 2014. február 26. 17:12 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
ISTP-T: a virtuóz
Turnman Katalin
INAKTÍV


exHobbikviddicses
offline
RPG hsz: 225
Összes hsz: 2790
Írta: 2014. február 26. 18:04 | Link
Warren

Eléggé meglepődök, amikor a férfi azzal kezdi, hogy van egy lánya, de nem is csak azért, mert nem pont erre számítottam, ha már maga a tény is meglepő számomra. Valamiért ugyanis nem tudom elképzelni a férfit egy kisbabával a karján, vagy más egyéb idillikus pózban. Valahol, nagyon nagyon mélyen már érzem, hogy hová fog ezzel kilyukadni, de nem foglalkozom az agyam eldugott szegletében motozó gondolattal. Az sokkal kézzelfoghatóbb számomra, hogy igen, meg lehet sérülni, meg lehet halni, és a férfi minderről ugyanolyan tárgyilagosan beszél, ahogy a gyermekét is megemlítette.
A szememben valami tompa fény csillan, ahogy felismerem mit jelent, amit a férfi elmond. Még sosem közelítettem meg ilyen szempontból a témát. Miért is gondolnék tizenhét évesen a családalapításra? Igaz, errefelé nem ritkaság a terhes tini, de én azért inkább kimaradok ebből a táborból. De később, hát persze, hogy szeretnék gyerekeket! Nem tudom, mit mondhatnék erre. Gondolatban azonnal kibúvót, valami kompromisszumot keresek, elvégre egyáltalán nem biztos, hogy ilyen beosztást kapnék. Dolgozhatnék akár Bogolyfalván, vagy más istenhátamögötti helyen. Akkor teljesen megoldható lenne, sőt, meg tudnám védeni a családom, ha kell... De közben tisztában vagyok vele, hogy a férfinek igaza van, és nincs értelme félmegoldásokon törni a fejem. A család bizonyos helyzetekben pedig csak hátrány lenne, gyengeség, ezt nem nehéz belátnom.
- Köszönöm, hogy ezt elmondta - töröm meg végül az egész hosszúra nyúlt csendet. Nagy levegőt veszek, már a nyelvem hegyén van, hogy megkérdezzem, nem lehet-e másképp, muszáj-e így lennie, de végül csak sóhajtok egyet és felállok. Most még több mindenen rágódhatok.
- És köszönöm, hogy időt szánt rám, és...hát át kell még ezt gondolnom. - az ajtó felé sasszézok, elköszönök a férfitól, és kilépek a folyosóra. Még néhány másodpercig álldogálok a folyosón az ajtó előtt, csak most tűnik fel, hogy egyáltalán a kezemben maradt a mappa, kavarognak a fejemben a gondolatok, talán mégis rá kellett volna kérdeznem még néhány dologra. Aprót sóhajtok, aztán elindulok vissza a hálókörletbe.


Köszönöm a játékot(:
Utoljára módosította:Turnman Katalin, 2014. február 26. 18:15 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
melodimágus|exprefektus |Nivor| Yaricsbogyó<3
Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1645
Összes hsz: 3684
Írta: 2014. február 26. 18:25 | Link
Turnman Katalin

Elérte amit szeretett volna: a lány el fog gondolkodni a dolgon. Tudja, hiszen látja a szemében, hogy sikerült elültetnie azt a bizonyos bogarat a fülében. Márpedig, amit elmondott neki töredéke sem annak, amin keresztül kell majd mennie, ha erre a pályára lép: barátok, családtagok, akik nyomtalanul eltűnnek az életéből, mert nincs ideje rájuk, éjszakázás, két-, három-, ezerlaki élet.
Láthatóan azonban ennyi is elég ahhoz, hogy tűnődjön az elhangzottakon. Elvégre nem kicsi a döntés, amit meg kell hoznia.
 - Aztán ha döntöttél - szól még utána, mielőtt a lány elhagyná a szobát - és mégis tetszik a dolog... csak szólj.
Bár ő nem óvóbácsi és nem is mentor, de valahol szimpatikus neki a lány meglepően felnőttes hozzáállása. A legtöbben erejüket és képzelt tudásukat fitogtatva jönnek hozzá, aztán potyognak mint a legyek. Saját véleménye szerint észérvek hatására feladni valamit még mindig sokkal jobb, mint fél úton, megtépázva és meggyötörve abbahagyni.
Köszönésképp csak bólint, ahogy a lány távozik, majd ismét felkel, hogy folytassa a láda tartalmának tisztogatását. A napi jó cselekedet is megvolt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
ISTP-T: a virtuóz
Alexandra Rachel Hanna Flaviu
INAKTÍV


Vajszívű cicamami =^-^=
offline
RPG hsz: 194
Összes hsz: 2533
Írta: 2014. február 27. 20:46 | Link
Dwayne

Egy pillanatra meglepődik, amikor a férfi mögé kerül, ám nem zavartatja magát. Nem húzódik el, és nem néz rá riadtan, holott most pont azt szeretné a legjobban, ha messze lenne tőle, és nem lenne meg az esélye, hogy észreveszi a nyakán lévő sebeket. Úgy tűnik azonban, ettől kár tartania, hiszen a férfi már régen tudja, mi a helyzet. Engedi, hogy kihúzza a kezét a zsebéből, és már-már érdeklődve nézi, hogy vajon miért olyan különleges és vizsgálni való rajta minden seb, mely védekezésből származik, és a kabát alatt folytatódik, beszőve az egész testét.
- Pfff… nem tudom, amióta házasok vagyunk. Az elején szóvá tettem a nőügyeit, aztán ugye ott volt az is, hogy el akarok válni, valahogy mindig van rá ok. Mostanában túl zajosak a gyerekek, akiket magunkhoz vettünk… magamhoz vettem, miután a testvérem meghalt. Megesik az ilyesmi, ugyebár.
Zavartalanul felül az asztalra, bár nem épp a legjobb ötlet volt a kezeire támaszkodni, érzi, ahogy a nyilaló fájdalom gyorsan végigcikázik rajtuk a súlya miatt. Igen, ez határozottan nagy hülyeség volt. A kezeit nézve hallgat egy kicsit, majd az ajkával csettintve egyet, kezeit finoman a térdére helyezve fordul a férfi felé.
- Megkínozhatnám. Úgy, hogy csaknem belehal a fájdalomba, úgy, hogy többet ne történjen meg ez, de nem akarok lesüllyedni az ő szintjére, nem akarom, hogy azt érezze, amit én érzek, amikor hevesebben indul el felém. Meg is ölhetném akár, úgy, hogy sose derüljön ki, hogy én tettem. Megtehetném, vagy félszáz módszerrel. Talán még bűntudatom se lenne, egészen addig, amíg a gyerekeimnek nem kell elszámolnom vele, hogy mi lett az apjukkal. Nekik sajnos nem tudnék hazudni.
Az ablak felé fordítja a fejét, elnéz a fények irányába, nem is olyan messze az a néhány világító pont Bogolyfalvát mutatja, az egyik talán az otthona, de az is lehet, hogy azóta már mindenki alszik, a ház ura is, mint aki jól végezte a dolgát. Az első alkalmak óta, most már némán, szinte könnyek nélkül tűri az erőszakot, nem fogja megadni azt örömet Petrének, hogy kiélvezze a tetteit, inkább ellehetetleníti, ameddig csak bírja.
- Elég szomorú, hogy a szerelemből nem marad más, csak kényszeredett együttélés, mert a másik nem érti meg, vagy nem akarja megérteni, amit mondanak neki. Soha életembe nem voltam haragtartó, de őt szívből gyűlölöm és megvetem, és még ezért is bűntudatom van, mindezek után.
Gúnyos ciccegéssel emeli fel a kezét, majd engedi vissza, végül egy kicsit megrázza a fejét. Mindegy most már, ezen nem nagyon tud változtatni.
- Segíthetek még valamit?
Kérdezi csendesen, a férfi felé fordítva tekintetét, mert ha nem, akkor igazán nem szeretné ezzel zavarni, ez már szót sem érdemel. Beletörődött.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Kérdezgetősdi
Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1645
Összes hsz: 3684
Írta: 2014. február 27. 22:54 | Link
Alexandra Flaviu

A teljes történetet egyáltalán nem szeretné hallani. Persze, mint minden emberben, benne is él megfelelő kíváncsiság, azonban a nevelése sem engedi, hogy más családok ügyeibe ártsa meg magát. Különösképp, hogy a történet cseppet sem árnyalt az erőszak tényén. Mindenesetre figyelmesen hallgat.
 - Nem egy hölgy dolga a büntetés.
Felel végül félvállról. A kőfal mellett terpeszkedő, jókora üveges szekrényhez lépdel, melyt kinyitva láthatóvá válik a benne eluralkodó káosz. Gyűrött könyvek, pergamenek, különböző szíjak és elsőre felismerhetetlen tárgyak hevernek kaotikus halmazban, mindössze a szerencse tartja őket egyben, hogy ne hulljanak a földre. Egy pár pillanatig töpreng, majd keresgélni kezd.
 - Hivatalból feljelentést kellene tennem. Holnap reggel már a fogdában ébredne, pár évig pedig még biztosan nem mehetne haza.
Sorra húzogatja ki a kopottan nyikorgó fiókokat, mire megtalálja azt, amit keresett. Egy kisebb, sötétzöld, kissé poros tégellyel tér vissza a nőhöz, ami ragacsos, sárgásfehér anyagot tartalmaz. Ezt helyezi a tenyerébe.
 - De nem fogom megtenni. Most. Ezzel kend be a sebeket. Jobb lesz, mint valaha.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
ISTP-T: a virtuóz
Ombozi Noel
INAKTÍV


Bejegyzett pyromágus
offline
RPG hsz: 782
Összes hsz: 6313
Írta: 2014. február 28. 12:20 | Link
Warren úr

Ha nem erről volna szó, akkor még csak erre a folyosórészre sem tenné be lábát, nemhogy megálljon az auror ajtaja előtt, és jobbját kopogásra emelje. Lassú léptekkel közelít célja felé, mialatt többször is elmereng azon, hogy biztos-e dolgában, hogy tényleg akarja-e, és hogy ez a megfelelő módja-e terve megvalósításának. Tényleg akarja. Lélekben már régóta készül az év végi nagy akcióra, az év legnagyobb durranására, ami által ha elbukik mindent elveszíthet, de ha sikerrel jár, akkor nemcsak birtokába kerül egy valós értékkel bíró kincsnek, de saját erejében, s magabiztosságában is megerősödik. Lelki csatákat vív hetek óta, félti az irháját, és tart a bukástól, mert ugyan még magának sem vallja be, de megkedvelte az iskolát, a Rellon pedig egész valója lett. A szíve, és éltető ereje lett háza, annak védelméért pedig gondolkodás nélkül adná életét.
Kowaival nem egyeztetett a ma reggellel kapcsolatban, de tudja, hogy helyén van a lány esze, és mint sok mást, ezt is megérti majd. Találkoznia kell Warren úrral ahhoz, hogy tervük ne vesszen oda. Ez az ő ügyük, de még nem készültek fel. Hiányzik valami fontos, ami nélkül esélyük sincs. Hogy a gyakorlat úgy menjen, mint elképzelték, kell valaki, aki felkészíti őt az elméletre is. Tudnia kell láthatatlannak és nyomtalannak lennie, néma magabiztossággal, és észrevehetetlen síri csenddel közlekednie, hogy az úr, akit áldozatául választott még csak fel se ébredjen jelenlétére. Élet, vagy halál - nem kevesebbet jelent ez az akció számára, és pontosan tudja, hogy Kowai is így gondolja.
Fekete gönc rejtekében lép a kastély hideg kövein, sem festményekkel, sem szobrokkal nem törődik. Haja takarja zöld szemeit, amik csak a reggeli fényben fürdő folyosót pásztázzák. Hosszú ujjaival hűvös izzadtságtól nedves tenyereit simítják, s közben torkát köszörüli, köhög is párat míg az ajtóig ér.
Kopp-kopp.
Félelmetesnek találja, hogy bár tudja kihez jött látogatóba, mégis társának érzi már most az aurort. Nem egy körhöz tartoznak, semmi közös nincs útjaikban, de bennük mégis akad egy: létezésük alapfeltétele a másik. A bűnben járónak szüksége van kopóra, míg annak üldöznie kell a rosszban sántikálót. Ilyen egyszerű.
Noel hátrapillant a folyosón ahol jött, mert biztos akar lenni abban, hogy senki nem követte, és senki nem fogja hallani ittlétének okát. Kowai meg fog bocsátani. Meg kell bocsátania.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1645
Összes hsz: 3684
Írta: 2014. február 28. 12:35 | Link
Ombozi Noel

Hetek óta először végre kialudhatta magát, ennek örömére pedig úgy érezte, megérdemli azt a csöppnyi luxust, hogy ne kelljen senkivel sem találkoznia. Azok a semmirekellő mestertanoncok is biztosan örülnek a szabad időnek.
Még pár jó cselekedet és Dwayne Warren maga lesz a Mikulás.
Szórakozottan lapozgat az ölébe dobált papírhalmaz között. A kanapén rendezte be a főhadiszállását mára. A tanítványai teljesítményét kell értékelnie ma, ami egy részt feltűnően unalmas és száraz munka, más részről pedig teljesen szubjektív. Mégis ki a francot érdekel ez az egész? Részéről mindet átengedné, a saját bőrükön úgyis megtapasztalják, hogy alkalmasak-e a munkára vagy nem. Bár, elvitathatatlan, így némileg több vér tapadna a kezéhez később.
Hallja a kopogást, összevont szemöldökkel és kissé csalódottan pillant az ajtó felé. Ki a fene. Még egy utolsót kortyol az italából, mielőtt nyűgösen feltápászkodna. A papírok az öléből a földre csúsznak, de ez nem igazán számít, van ott elég. A bőr kanapé karfájáról felveszi a pálcáját, hogy intéssel feloldja az ajtót óvó, mágikus zárat.
 - Nyitva van.
Szól ki egy sóhajtással kísérve. Elmacskásodott lábai miatt kissé lomha léptekkel ballag az asztalához, hogy ledobja magát a székébe. Tessék, Warren bácsi máris rendel. Nagyobb forgalom van ebben az irodában mostanság, mint egy pályaudvaron.  
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
ISTP-T: a virtuóz
Ombozi Noel
INAKTÍV


Bejegyzett pyromágus
offline
RPG hsz: 782
Összes hsz: 6313
Írta: 2014. február 28. 12:53 | Link
Warren úr

Az ajtó mögött töltött pár perc kezd az idegeire menni, hiszen ő általában nem kopogtat, hanem besurran, nem várja meg az engedélyt, csak dönt szándékáról, és már teszi is amit éppen akar. Most viszont kulturáltnak kell mutatnia magát, jó fiúnak, szorgalmasnak és pedánsnak. Megigazítja magán a kissé csálén álló fekete ingnyakat, és a bársonykabát zsebeit is begombolja, haját pedig úgy rendezi, hogy egy idegen első benyomása a lehető legpozitívabb legyen róla. Példaértékű diáknak akar tűnni, aki érdeklődik ugyan egy-két izgalmas témáról, de megtenni álmában sem merné. Tanulmányt ír, vagy csak olvasott a kérdéskörről, és ki mástól kérdezhetne rá a legjobb részletekre, mint Warren úrtól.
A szobáan felhangzik a férfi hangja, mire Noel habozás nélkül nyomja le a kilincset. Széles mosollyal lép be, önmagát a lehető legjobban fedve el arcmimikájával. Mosolyogni őt még egy tanára sem láthatta, és most minden reményét, s bizalmát abba veti, hogy az asztalánál helyet foglaló auror az égvilágon semmit nem hallott még róla.
A kanapé mellett papírtömeg, a levegőt is áporodottnak érzi, így azonnal arra gondol, hogy nem szívesen látott vendég. No, nem baj, innen derék dolog csatát nyerni.
- Tiszteletem - biccent fejével a férfi felé, és mivel még soha nem látogatta meg egyetlen feljebbvalóját sem, így gőze sincs arról miképpen kell ezt csinálni. Az idevezető úton valahogy nem jutott eszébe a probléma, hogyha bejutott a szobába, akkor mihez kezdjen, és most maga előtt összekulcsolt kezeivel mozdulatlanul áll az ajtó előtt. Hol a férfit, hol a szoba berendezését nézi, és igyekszik tökéletesen szorgalmas elsőévesnek látszani. Talán csak hosszú másodpercek, talán tényleges percek vesznek a semmibe, míg a mozdulatlanságával próbálja bizonyítani, hogy nincs vaj a füle mögött, de mint mindent, ezt is hamar megunja, és az asztalhoz sétál, hogy a szék támláját megfogva az úrra pillantson.
- Szabad? - kérdezi óvatosan, s közben már le is ül. Meredten bámulja az időtlen arcot. Sok mindent megélt ember arcát nézheti, akinek bizonyára egyetlen porcikája sem vágyik a fiú társaságára. Csak hogy ez jelen esetben nem érdekli a rellonost. Kell a férfi segítsége, és így vagy úgy, de megfogja azt kapni.
Leengedi vállán kabátját, majd a szék támlájára hajtja, hogy aztán ismét a férfira nézhessen. Egyenes háttal, mintadiákként ül szemben az aurorral, és már alig várja, hogy szóra nyithassa száját.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1645
Összes hsz: 3684
Írta: 2014. február 28. 13:05 | Link
Ombozi Noel

Mintha érdekelné legalább egy cseppet, az asztalán lévő káoszt rendezgeti, így egy ideig fel sem néz az érkezőre. A neveléséből kimaradt, hogy hellyel- itallal kell kínálni a vendégeket, már amennyire egy tanárt felkereső diák vendégnek tekinthető. A kérdésre azért biccent egyet, hát üljön le, ha az apró lelke minden vágya, bár Dwayne tervei szerint úgysem sokáig kell ebben a szobában időznie majd.
 - Mit akarsz?
Tekint föl rá végül, miután a lapokból csinos kupacot képezett a bal keze mellett. Végigméri a srácot, a szemöldöke kissé megemelkedik: Persze, eminens tanuló, lárifári, ez teljesen hidegen hagyja, mint sok minden más. Egy dolog van, ami világosan a szemébe ötlik, ezzel együtt pedig, ha a srácnak nincsenek megfelelő érvei a maradásra, a beszélgetést befejezettnek is tekintheti.
 - Eltévesztetted az ajtót. Óvodától fölfelé tanítok csak.
Ha pedig nem tanítja, nem az ő felelőssége, nem kell az ügyes-bajos dolgaival pepecselni, mi több, egyáltalán meghallgatnia sem. Saját felfogása szerint legalább is.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
ISTP-T: a virtuóz
Ombozi Noel
INAKTÍV


Bejegyzett pyromágus
offline
RPG hsz: 782
Összes hsz: 6313
Írta: 2014. február 28. 13:22 | Link
Warren úr

Gondolhatta volna, hogy betörni könnyebb egy-egy oktató szobájába, mint beszélgetést kezdeményezi némelyikkel. Végignézi, ahogy a férfi az asztalán lévő káosszal foglalatoskodik, s alig várja, hogy az megszólaljon, vagy legalább adjon valamilyen jelet épelméjűségéről. Vannak elképzelései az auror munkakör nehézségeiről, és hogy a legtöbben mire elérik az úgynevezett szép kort, addigra úgy ahogy azt kell meg is bolondulnak, és csak remélni tudja, hogy ez Warrennél nem így történt. Legszívesebben már most hangot adna kiborultságának, hiszen idegesíti a felvett mintadiák szerepe, meg a férfi iratrendezgetése is. Kit érdekel hogy állnak azok a papírok? A kanapé mellett is rengeteg van szanaszét a földön, oly mindegy. Nem azért jött, hogy végignézze egy kéz mozdulatait, miként kupacba rendezi az irományokat. Csendesen várakozik, kezei mozdulatlanul pihennek lábain, míg végre Warren úr befejezi a toronyépítést, és képessé válik szájával szavakat formálni. Már éppen felelne a nem túl udvarias hangvételű kérdésre, mikor a férfi ismét megszólal. Cöh. Óvoda, mi? Úgy tűnik több esélye lenne szóhoz jutni önmagaként, viszont nincs az az Isten, amiért levetkőzné előzőleg felöltött maszkját.
- Létezik tökéletes bűntény? Tudni akarom, hogy egy előkelő emberhez hogyan lehet betörni úgy, hogy az nyomtalan és tökéletesen észrevétlen maradjon.
Hangja erős, és árnyalatnyit tiszteletlenebb, mint előző felszólalásai voltak, de testtartása, és tekintete nem árulkodik arról, hogy ez a téma a gyakorlatban is foglalkoztatja. Ha nem kelti fel a férfi figyelmét, akkor még egy utolsó próbálkozása van, utána el kell fogadnia, hogy sajnos nem ért célt, és Warren úrnak igaza van: nem a jó ajtón kopogtatott. Talán házvezetőnője segíthet még neki, bár jól tudja, hogy a nő elfoglalt, és túlontúl elővigyázatos. Nem hozhat rá szégyent, jól kell csinálnia, ha egyszer már belefogott.
- Arra vagyok kíváncsi, hogy volt-e olyan bűnöző, akit nem sikerült elkapnia? É ha igen, miért nem? Mit tett ő, hogy nyoma veszett? Mit tudott ő, hogy szabadon van, és a magasan képzett aurorok bottal üthetik nyomát?
Személyes kérdés vagy nem, nem érdekli. Biztos benne, hogy ő sem tiszta pénzen fogja majd megvásárolni családjának az asztalra valót, és ez a gondolat nemhogy elkeserítené, de még inkább perzseli a tüzet zöldjeiben.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1645
Összes hsz: 3684
Írta: 2014. február 28. 13:40 | Link
Ombozi Noel

Hallgatja az elhadart kérdéseket, tekintete közben a srác jelvényére vándorol. Arcára apró félmosoly kúszik, hát persze, sejthette volna. Az amerikai rendszer számára meglehetősen idegen ez a házakba rendezés, azonban, mióta itt tengeti a napjait megértette már, hogy megvan a maga alapja. Általánosítania sosem esett különösebben nehezére, így viszonylag könnyedén sorolja a pincevirágot a "minden lében kanál bajkeverők" kasztjába.
Márpedig ez az egyetlen kaszt, amivel véleménye szerint kicsit is érdemes foglalkozni. Ha másért nem, hát a tényből kifolyólag, hogy ő is közéjük tartozott annak idején.
 - Nincs tökéletes bűntény. Legfeljebb ügyetlen nyomozó.
Hűti le a fiú lelkesedését, mielőtt túlságosan belelovalná, abba, amit tervez, bármi is legyen az. Ezek különben is mindig készülnek valamire, csak ezen kattog az agyuk, tudja ő ezt nagyon jól. Mégsem érdekli egyáltalán a dolog: többet úgysem néz ki belőle, mint hogy egy tanár védtelen szobájából csenjen el ezt-azt, ha pedig egy elsős oda be tud jutni... az már a felnőttek felelőssége.
 - A gazdagok varázslattal védik a holmijukat. Vagy másokkal védetik. Ki lehet játszani, persze... de ez sokkal magasabb tananyag. Ha pedig a pálca nyomot hagy maga után, úgyis felesleges.
A plafonra emeli a tekintetét, úgy beszél, mintha saját magának mondaná. Komolyan elgondolkodik a kérdésen, hogy ha neki kellene kirámolnia egy jobban őrzött helyet, hogyan tenné. Lenne néhány igencsak briliáns ötlete.
 - Végül mindenkit elkapnak, csak idő kérdése. De ha arra vagy kíváncsi... a legjobban úgy rejtőzhetsz el, ha... well, ha szem előtt maradsz.  
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
ISTP-T: a virtuóz
Ombozi Noel
INAKTÍV


Bejegyzett pyromágus
offline
RPG hsz: 782
Összes hsz: 6313
Írta: 2014. február 28. 14:01 | Link
Warren úr

Végre megnyílik az a kiszáradt csap, és lassan, de annál biztosabban éledni látszik a szoba tulajdonosa. Mintha fordult volna a kocka, vagy az érme másik oldalára is fény derülne. Noel felkészülve a titokra ül előredőlve székén, ajkai eltávolodnak egymástól, úgy figyeli az aurort. Szomjasan vágyja a tudást, amit az adhat neki, izgatott, mintha valami eget rengetően nagy felfedezésről kapna a következő percekben hírt. De csalódnia kell. Száját összezárja, szemeit lesüti, és eltitkolni sem akarja mennyire elkeserítette a kapott válasz. Nem érdekli többé a jófiús jelmez, arcára szegezett mosolyát szélnek ereszti, és megszokott, általánosságban viselt komor vonásait hagyja előtérbe kerülni. Lábait szétveti, akárcsak otthon, testtartása lazává válik, mintha meghalt volna benne a remény, hogy oldalán Kowaival elkövetheti az évszázad betörését.
- Lennie kell. Nem létezik, hogy minden rossz fiút elkapnak. Csak a mesékben győzedelmeskedik folyton az unalmas jóság. Pfff. Nagy francokat!
Hagyja magából kitörni a feszült és csalódott gondolatokat, mert nem látja értelmét a további színjátéknak. Ajkai lefele görbülnek, szemeiből süt a rosszkedv, és a harag, amit szavai után a férfi iránt érez.
- Ha valakinek esze van, és kellő ügyessége, na meg ért a pálcájához, akkor meglépheti a nagy balhét, minden kockázatával együtt vállalhatja azt - mondja elhivatottan, mutatóujjával saját fejéhez közelítve. Képtelen elfogadni ezt az egyetlen mondatot, úgy érzi ha megtenné elárulná házát, hitét, megfosztaná magát az élet lehetőségeitől. Ezt meg kell értenie az asztal túlsó végén ülő férfinak, át kell látnia. Ez egyszerűen képtelenség.
Leszegi fejét, és úgy hallgatja Warren úr további mondandóját. Szóval van esély a kijátszásukra. Ha egy szikrányi esély is van rá, hát ő kifogja használni azt.
- Tanítson meg rá! Nem kell a pálcámat feltétlen belevonni, elég ha akkor használom, amikor tényleg szükségem van rá.
Indulatai miatt egyelőre nem foglalkoztatja a kérdés, hogy átgondolja mit is kért az előbb, és hogy amit kért, azt kitől kérte. Jobban szólva ráparancsolt az aurorra mindenféle kedves jelző nélkül, bár úgy sejti felesleges is lett volna a "kérem" szócska, úgysem hat Warrenre.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1645
Összes hsz: 3684
Írta: 2014. február 28. 14:21 | Link
Ombozi Noel

Ez már rögtön jobban tetszik neki. A fiú a választ hallva végre levedli feszengő álcáját, jóval életszerűbbé téve ezt az egész kérdezősködést.
 - Persze. Kellő ész, kellő ügyesség és kellő tapasztalat. A piti rossz fiúkkal előbb-utóbb mindig találkozok az őrsön. Mindannyian elhiszik, hogy meg lehet lépni a nagy balhét és, hogy megtanulnak két átkot és bármit ki lehet rámolni vele. A dolog nem ilyen egyszerű. A jó bűnözőnek többet kell tanulnia, mint a jó aurornak.
Hogy miért mondja el mindezt neki? Tudja, hogy úgysincs esélye semmilyen nagyobb kaliberű bűntettet elkövetnie legalább is addig, amíg a pubertáson túl nem esett. Minden kis zöld érdeklődik nagy dolgok iránt, mindegyik sárkányidomárnak képzeli magát addig, amíg jól meg nem égeti a kezét. Ami egyáltalán nem baj, sőt! Ahogy mondani szokás, saját hibáiból tanul az ember.
Pár pillanatig méregeti a fiút, végül azonban komoran megrázza a fejét.
 - Szó sem lehet róla. Fiatal vagy. Majd ha elsajátítottad az alapokat, találkozunk a képzésemen, akkor tudok trükköket mutatni. Addig jobb, ha elfelejted ezt az... egészet. Akkor én is elfelejtem, hogy itt jártál.
Reméli, ez utóbbit kellőképp sikerült nyomatékosítania számára. Dicséretes, hogy tudja, kihez kell fordulnia, ámbár balgaság, hogy végül meg is tette. Kit fog ugyanis keresni Warren bácsi, ha a környéken megtörténne a nagy balhé? Valahogy úgy. Reméli, hogy ezzel a rellonos is tisztában van már.
 - Ha nem tudod lekötni az energiádat, néha szoktam átkokból korrepetánli felsőbb éveseket. Ennyit tudok tenni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
ISTP-T: a virtuóz
Ombozi Noel
INAKTÍV


Bejegyzett pyromágus
offline
RPG hsz: 782
Összes hsz: 6313
Írta: 2014. február 28. 15:19 | Link
Warren úr

Az akar lenni. A legtöbb ember előtt titokban tartja, de van egy kivétel, akivel ha nem is beszéltek eddig nyíltan róla, de pontosan tudják a másikról, hogy céljuk van életükkel, szívüket legforróbban pedig a bűntények égetik. Olyat csinálni, amit csak kevesen, és azok közül is kiemelkedő technikával elérni vágyálmaikat. Nagy lépés a falu legelőkelőbb családját megfosztani valami fontostól, amiről úgy tűnik le kell mondania. Butaság volna a napokban megejteni a betörést, főleg azok után, hogy eljött az aurorhoz, és felmérte esélyeiket. Várnia kell, tanulnia, fejlődnie. Türelmetlen énje ezekben a percekben őrjöngve ütlegeli bensőjét, hogy ne hagyja magát megvezetni, ezek a szavak csak a gyengéket hűtenék le, és neki nem szabad megadnia magát. Esze mégis mást diktál. Tapasztalt embert keresett, és azonkívül, hogy megtalálta őt, mást is kapott. Észérveket, és a beszélgetésben kialakuló egyenrangúság érzetét. Ritka, hogy tanerő megfelelő módon találja meg a hangsúlyt diákjával, és bár nem tudja, hogy Warren úr mi módon tanult, s képzett ember, hamar ráhangolódott a fiúra.
De Merlinre!, mily nehéz belátni, ha egy felnőtt varázslónak igaza van, s az elüt a sajátunktól. Nehéz fiatalnak, sok szempontból éretlennek bizonyulni, nehéz alulmaradni. Már-már fájdalmat okoz a rellonosnak a tény elviselése, hogy oly sokat kell még tanulnia, s képeznie magát, ha vágyait sikerre akarja vinni. Koronát, és nem börtönbüntetést akar viselni, nagy emberré szeretne válni, és úgy érzi az ahhoz vezető út első lépése az, ha most elfogadja a nála okosabb szavait, és megelégszik a felajánlott segítségnyújtással, illetőleg a könyvtárban fellelhető sötétmágiával foglalkozó könyvek estéről-estére való nyálazásával. Elszomorító, és dühítő fiatalnak, gyengének és az ő szeméből lenézettnek lenni, olyannak, akinek mindenki megakarja mondani, hogy dolgait miképp intézze, mit és hogyan tegyen, és leginkább hogy mibe ne vágja bele jelenleg még törékeny fejszéjét.
Rápillant Warren úrra, és mindent értek tekintettel bólint egy komorat. Csöndesen feláll, kabátjáért nyúl, és azt szertelenül karjára terítve néz le a férfira.
- Mindenképp ott szeretnék lenni a külön órákon. És köszönöm - mondja lehangoltan, vesztett csataként felfogva az elmúlt fél órát. Még nem képes másként látni, csalódott érzései kavarognak fejében, melyekre a gyógyírt nem máshol, mint legnagyobb szövetségesénél találja majd. Törni, s zúzni akar, ellátogatni a temetőbe, hogy egy újabb sírt tegyen tönkre, vagy csak egy elesett megkínzásában találni pompától fénylő örömöt. Ismét győzedelmeskedni akar valaki felett, és egyáltalán nem érdekli hogyan éri el azt. Indulatai egyelőre irányítják elméjét, de évek múltán egy napon ő is lenyugszik, s akkor majd valódi veszélyt jelenthet a pandúrokra.
A folyosókon, mint ahogy jött, most is leszegett fejjel halad, apró különbség csupán, hogy pálcája már jobbját erősíti, és a Rellon körletéig való útja során néhány festmény jajjogva mondja ki a könyörgöm szót.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Alexandra Rachel Hanna Flaviu
INAKTÍV


Vajszívű cicamami =^-^=
offline
RPG hsz: 194
Összes hsz: 2533
Írta: 2014. február 28. 20:53 | Link
Dwayne

- Igen kevés a lehetőség ezen kívül. Nem nagyon dicsekedek ezzel.
Finoman megnyomja a dicsekedni szót, jelezve, hogy most sem épp önszántából van itt. Arról meg igazán nem tehet, hogy egyesek a folyosót lesik. Mondjuk ez is a feladata, de hát akkor is, kereshetett volna másik folyosót. Mindegy, ennek így kellett lennie.
- Nem hiszem, hogy olyan sokáig ott lenne. Túlságosan messzire ér a keze. nem véletlenül tűröm ezt is.
Sokan furcsán néznének rá, nem értenék az okot, hogy miért van még mindig vele, hiszen elég talpraesett, magabiztos, önálló nő. Azonban vannak olyan okok, melyek miatt nem tehet mást, mint elvisel mindent, ami őt éri most.
- Köszönöm a diszkréciót.
Szívesen belenézne a férfi fejébe, hogy mit gondol most, de nem talál semmit, valószínűleg a kiváló aurori képzésnek köszönhetően nagyszerű okklumenciával rendelkezik. Igyekszik feltűnésmentes lenni, és úgy néz ki, ez ügyesen is megy neki, hiszen megjegyzést nem, csak egy krémet kap a férfitől. Azért Adorján büszke lehetne rá, mert jól kitanította.
- Köszönöm. Ez kedves.
Lemászva az asztalról kicsit megemelkedik, hogy a férfi arcát elérje, és nyom egy puszit az arcára. Majd visszatérve a normális plusz magassarkú magasságára, zsebébe rejti a tégelyt.
- Azt hiszem, jobb, ha most megyek. Késő van már, elfáradtam a mai nap. Tényleg köszönöm, mindent.
Egy mosolyt villant még a férfire, aztán az ajtó felé indul, hogy kilépve rajta, belevessze az éjszakába.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Kérdezgetősdi
Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1645
Összes hsz: 3684
Írta: 2014. március 4. 14:36 | Link
Ophelia LaFonde

előzmények: Sikátor

A kastély foylosóin sietve lazít a szorításon, amivel a lány karját tartva ráncigálja őt előre. A portrék összesúgnak mögöttük, némelyikük meglátogatja szomszédja keretét, hogy jobban láthassa, mi történik. Viszik a Prefektust, ebből első osztályú pletyka lesz, méghozzá a rellonost, ejha, min kaphatták rajta őt?
Nem szólal meg, nem is néz a lányra egyáltalán, amíg az ajtajához érnek. Bűbájjal feloldja a zárat, taszít még egy utolsót Ophelián, hogy beküldje a szobába. Az ajtó zajos csattanással zárul mögöttük és hallatszik, amint ismét kattan a mágikus zár.
Ahogy elengedi a lányt, a béklyó is semmivé válik, szabaddá téve midkét, minden bizonnyal jócskán elzsibbadt kezét.
 - Ülj le.
Parancsolja tőle is idegen keménységgel a hangjában, egy újabb taszítással pedig irányba is állítja, ha esetleg nem ismerné föl, mi az a szék. A durvaság nőkkel szemben tőle teljesen idegen, szégyellnie kellene magát, ha nem ez lenne a helyzet, nos, ami. A lányka pálcáját forgatja és vizsgálgatja a kezében, miközben az asztala túloldalára sétál, majd le is dobja a papírokkal teli, szemetes felületre.
 - Teljesen nem vagy normális? Mit gondoltál, hogy nekiállsz kakaskodni? Komolyan szeretnéd, ha kicsinálnának vagy bezárnának? Hát semmit sem tanítanak nektek itt?!
Utoljára módosította:Dwayne Warren, 2014. március 4. 14:36 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
ISTP-T: a virtuóz
Ophelia LaFonde
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. március 4. 15:01 | Link
Dwayne


- Fenyegetni én? Ugyan kérem...- legyintek is mellé, mert egy... annyi eszem van, hogy nem egy tanárt próbálok zsarolni, kettő, ha fenyegetőznék, nem így tenném. Keresztapám stratégiája marhára bevált. Én is előbb mutatnám meg neki azt, hogy mire számíthat, mint üres szavakat vágni a fejéhez.
És egy kicsit meg is mutatok belőle. Tény, nem vagyok már annyira védtelen, mint amikor először találkoztunk. A tekintetem se zavart, mert volt időm megszokni, hogy még én magam se tudom, mi lesz  a következő lépésem. Teljesen kiszámíthatatlan vagyok, épp ezért mások szerint veszélyes, de ezt mondjuk nem hiszem.
- Hűűű maga aztán tud bánni a nőkkel- még csak fel se szisszenek a váratlan támadás után. Ugyan, mit nekem némi szorítás. Nem vagyok finnyás, nem fogom elbőgni magam, csak mert valaki nem szépen beszél hozzám, sem akkor, ha fizikai erőszakot alkalmaz, bár ez még korántsem mondható annak, vagy csak az én mércém nem elég alacsony, hisz a testem nem egy heg fedi, azokat meg nem én aggattam magamra, puszta unaloműzésképp.
Egyszer próbálom meg kirántani magam, de mivel az se mondható sikeresnek, felhagyok vele, de csak azért, mert kíváncsi vagyok, mi lesz.
- Azt lesheti- sziszegem, mert én akkor se mutatnám ki, hogy félek, ha tényleg így lenne, nem hogy megjátsszam magam.

Épp csak dúdolnom kéne a kellemes sétánk során, de elmosolyodok azon, milyen pletykák keringhetnek rólunk. Hát, legalább nem a kastélyból kifelé cipelnek így... legalább is nem most. Ez azért egy pozitívum.
- Minek néz engem? Esetleg, légy szíves, vagy kérlek? Fájna?- már pedig nekem ne parancsolgasson, nem az egyik ölebe vagyok. Már csak azért se ülök le, még a taszítás ellenére se, helyette inkább kihívón meredek rá.
- Kicsinálni? Azt már valaki megtette, sorry. Bezárni? Ameddig P... khm valakinek szüksége van rám, úgyse lennék sokáig ott. Egyéb variáció?- nézek rá cseppet unottan, miközben vázolom a tényeket. A kérdést, miszerint, végképp elment-e az eszem, simán figyelmen kívül hagyom, szerintem Warren magától is tudja a választ.
- Semmit, ami hasznomra válna. Nem hiszem, hogy meg tudnám védeni magam azzal, hogy szabványszerűen öntöm ki a teát- a hangom gúnyosabb már nem is lehetne. Ami érdekel, az nincs az órarendbe, ami meg benne van... talán három órán voltam bent? És akkor sokat mondok, mégis le tudok vizsgázni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1645
Összes hsz: 3684
Írta: 2014. március 4. 15:19 | Link
Ophelia LaFonde

 - Fogd már be a szád!
Ordít rá elvesztve minden maradék türelmét. A bagoly, aki eddig békésen szendergett az ablak melletti ülőrúdon, riadt rikácsolással a szárnyát kezdi csapkodni. Kedve lenne fejbe koppintani ezt az értetlen kicsi lányt, aki azt hiszi, övé a világ.
Mégsem tesz semmi ilyesmit, nem is tehet. Mindenesetre a lány pálcájával a kezében támaszkodik az asztalára, hogy alkalomadtán elnémítsa Opheliát, ha még ennél is idegesítőbb lenne. Sosem tanult pedagógusnak, így sejtelme sincs, milyen fegyelmező eszközök vannak a kezében. Azt pedig, hogy milyen hangnemben beszélhet a diákokkal, szintén nem tudhatja.
 - Ennyire idiótának nézel? És erre mégis, mégis itt vitatkozol egy aurorral! Én pedig majd védjem meg a s***ed, hogy ha azok kinn szét akarnak kapni, mi?! Barom, barom idiótákkal vagyok körülvéve.
Egyszerre zúdít rá mindent, összefüggéstelenül, nem igazán hagyja szóhoz jutni közben. Igazán közel jár ahhoz, hogy zipzárat bűvöjön a szájára.
 - Szerinted nem tudom, mekkora sz*rban vagy? - kicsit halkít a hangján, mindössze annyit, hogy legalább az a bolond madár nyugton maradjon végre - Nem én vagyok az, akinek vissza kellene feleselned, szóval kuss és ülj le.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
ISTP-T: a virtuóz
Ophelia LaFonde
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. március 4. 15:35 | Link
Dwayne

- Egyáltalán mit keres emberek között, ha bánni se tud velük? Azt hiszi, én vagyok itt a legnehezebb eset? Hát baromira téved. Javaslom menjen vissza az őserdőbe, ott még talán hallgatnak is magára- csattanok már fel én is, mert valahogy nehezen viselem az ordibálást, elszoktam tőle, holott volt mikor mást se hallottam. Hát igen, a jót túlságosan hamar meg lehet szokni, aztán jön a nyakleves.
Szemeim megvillannak, jelezve, vagy a tanárnak kéne lenyugodnia, vagy hagynia kéne, hogy én nyugodjak le, mert ez így nagyon durván elfajulhat. Isten legyen rá a tanúm, most fordul meg először a fejemben, hogy bemossak egy jókorát egy aurornak.
- Túl sokat képzel magáról. Az aurorok is emberek, nem?- hát akkor játszunk így, nem vagyok híve a türtőztetésnek. Nem is tudom sokáig tartani magam, és igen, iszonyatosan nagy a szám ,amit egyszer még nagyon meg fogok bánni, de jelenleg... tojok rá.
- Nekem aztán semmim ne védje, nincs szükségem magára, gyakorolja az önzetlenséget máson- sziszegem neki, mert megint csak visszatérünk a régi témához. Emlékszem, anno ugyanitt, ugyanezt vágtam a fejéhez, még ha nem is ezekkel a szavakkal.
Aztán egy pillanat alatt kerekedik el a szemem, és akad bennem a szó. Már.már tátott szájjal bámulok Warrenre, mert honnan a francból tudhatná? Aztán rendezem a vonásaim, az arcom megkeményedik.
- Az az Én dolgom. Maradjon ki belőle- sose hallott nyugodtsággal csengenek a szavak. Igen, tisztában vagyok vele, hogy szorul a nyakam körül a hurok, ennek ellenére se kell senki segítsége, főleg nem az övé.... majd... megoldom valahogy.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1645
Összes hsz: 3684
Írta: 2014. március 4. 16:00 | Link
Ophelia LaFonde

Valakire rá kellett borítani minden mai feszültségét, bár tudja ő is, ha nem kiabálna vele, talán többre menne. Így mégis annyira egyszerű és kézenfekvő. Ahol ő felnőtt, nem voltak hívei a higgadt tárgyalásnak: ha egy gyerek rendetlen volt, az atyai pofon oldotta meg a helyzetet. Lám, ő mégis felnőtt és hozzávetőleg normális emberré is vált.
Látja, hogy így nem megy semmire. Túlságosan kemény buksival van dolga, nehéz meglékelni, mint egy éretlen kókuszdiót.
 - Annyira a te dolgod, amennyire az enyém. A munkámat végzem, maradhatnál te is a saját helyeden. Te csak egy kislány vagy. Ne hidd, hogy ezt segítség nélkül túlélheted.
Tudja? Sejti. Eleget hallott ahhoz, hogy körvonalasan tudhassa, mibe is keveredett a kis pincelakó. A kastélynak mindenhol vannak szemei és fülei, Bogolyfalva pedig az elhintett pletykák folyama. Ő nem azért van itt, hogy szemellenzővel járjon. Ha elfajulnak a dolgok, mindenképp be kell avatkoznia.
 - Könnyelmű vagy. Egy céltábla. Nagyobb betűkkel nem is viríthatna rajtad, hogy kikkel cimborálsz. Pattogsz, mint egy hülye gyerek, szerinted mégis hová fog ez vezetni? Ülj le végre és meséld el szépen, hogy szerinted milyen életkilátásaid vannak.
Hangja jóval higgadtabb, bár továbbra is sürgető. Ő maga helyet foglal, a lány pálcájával ütemesen kopogtatva az asztalt. Nyugalom. Innen úgysem jut ki, amíg ő úgy nem dönt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
ISTP-T: a virtuóz
Ophelia LaFonde
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. március 4. 16:22 | Link
Dwayne

- Nem, a te dolgod az, hogy bevágd azokat a dögöket egy cellába, és láthatólag marhára nem végzed jól- nehogy már hőst kezdjen játszani. Ha ők tényleg azt tennék, mai a dolguk, nem kéne az ilyesmitől tartani, ugyebár.
- És marhára nem vagyok kislány. Egy kislánynak a legnagyobb problémája az, hogy melyik babával játsszon, nem az, hogyan mentse az életét- szögezem le, hogy azért lényegi különbség van  a kettő között. Nekem még csak babám se volt, ellenben, nagyobb fájdalomküszöbbel rendelkezem, mint háztársaim bármelyike. Nézzek az élet jobbik oldalát, vagy mi a fene.
- Látom nem fogod fel. Hogy segíthetnél? Ha csak a keresztapám fülébe jut, hogy egy aurorral fecsegek, még azelőtt kapnék egy Cruciot, mielőtt kinyöghetném, sajnálom- csóválom meg a fejem. Még ha hagynám is, hogy engem pátyolgasson se tehetne sok mindent, csak rontana a helyzetemen, amire meg végképp nincs szükségem. Belegondolva, tényleg nem túl fényesek a kilátásaim, de eddig minden okés, leszámítva a tényt, hogy undorodok magamtól, de azzal könnyen megbarátkozok. Az se jut el a tudatomig, hogy átváltottam tegeződésbe, ki foglalkozik az ilyesmivel, gyanítom, Warren se sznob annyira.
- Amíg velük cimborálok, élhetek, legrosszabb esetben bekasztliznak... ilyen egyszerű- nincs mit ezen magyarázni, két rossz közül a kevésbé rosszat választottam. Más nem ezt tenné a helyemben? Eleget küzdöttem már ellene, belefáradtam, ennyi. Jó ez így, leszámítva egykét necces helyzetet, még ott a tudat, hogy esetleg a negyediket is kijárhatom. ha ez a buzgómócsing itt velem szemben, nem készül rajtam fitogtatni a hős komplexusát.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1645
Összes hsz: 3684
Írta: 2014. március 4. 16:36 | Link
Ophelia LaFonde

A zsebébe nyúl, egy doboz cigarettát vesz elő, majd higgadtan rágyújt. Hagyja, hogy a lány kedvére kidühönghesse magát, addig a plafon felé kavargó füstöt szemléli. Végül leteszi Ophelia pálcáját maga elé.
 - Ha a keresztapád fülébe jut, hogy ilyen felelőtlen vagy, akkor sem élsz tovább. Kár lenne érted, mert különben nem vagy annyira hülye - kifújja a füstöt, tessék, vele lehet emberi hangnemben is beszélni, amíg nem piszkálgatják az önbecsülését feleslegesen - Szerinted mondjuk... a Sötét Nagyúr tanárokat fenyegetett pályafutásának kezdetén? Szerinted éjszaka sikátorokban mászkált és lopott áruval seftelt?
Morbid példa, de valószínűleg más nem hat erre a lánykára, hogy végre észhez térhessen.
 - Ha magadra hívod a figyelmet, veszélyt jelentesz rájuk és kicsinálnak, szívfájdalom nélkül. És nem én vagyok az egyetlen, aki felfigyelt. Tudatlan vagy még, fecsegsz össze-vissza, szerinted szükségük lesz így rád?
Határozottan van benne logika, amit mond. Ezt Ophelia sem tagadhatja, vagyis, tagadhatja épp, de fölösleges. A dobozt piszkálgatja az asztalon, a lányra sandítva felé tolja, hátha ő is kér egyet. Ezek után ez a legkevesebb szabályszegés, amit egy tanár jelenlétében megtehet.
 - Amíg velük cimborálsz, élsz. De ha meghalnának, élhetnél még tovább. Szabadon.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
ISTP-T: a virtuóz
Ophelia LaFonde
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. március 5. 09:27 | Link
Dwayne

- Felelőtlen? Már miért lennék felelőtlen?- kérdőn meredek Warrenre, mert fogalmam sincs, ezt honnan szedte. Én igyekszem óvatosan csinálni ezt, hülyeség, de a kicsapástól azért egy fokkal jobban tartok, ne kérdezzétek meg, miért.
- Nem vagyok annyira hülye? Ennél szebbet se mondtak még- sóhajtok fel teátrálisan, persze csakis a szarkazmus tetteti ezt velem. Mondjuk sejtem, hogy Warrentől ez már egy bók, de valamiért nem én lennék, ha nem így kezelném.
- Ki az a Sötét Nagyúr?- torpanok meg, és ülök le a tanárral szembe. Sikerült az érdeklődés enyhe csíráját elültetnie bennem, ez a tekintetemen is látszik. Még sose hallottam ezt a nevet, mégis sejtem, nem egy tündérmese vár rám, feltéve, ha a velem szemben ülő alak, nem makacsolja meg magát, és kielégíti eme tudásszomjam.
- Sajnálom, szinte biztos, hogy itt nincs, hogyan ne vond magadra a figyelmet kurzus- húzom el a szám, persze mindennemű gúnyt bevetve. Mondtam már, hogy a gondolkodás nem az a cselekvés, amit én önszeretettel teszek, így talán egy kicsit, egy nagyon kicsit igaza van abban, hogy nem valami jól csinálom.
- Pazar, ennyit a magánéletről- dőlök hátra, és talán a düh miatt veszek ki egy szál cigit, és gyújtom meg azt. Azon fent sem akadok, hogy épp egy tanárral szegek szabályt, sokat megszegtem már, ez már nem oszt, nem szoroz.
- Nos, a jelek szerint igen. Pierrenek nagyon fekszik a lehetőség, hogy lesz egy illúziómágusa... feltéve, ha életben hagy addig, míg rendesen elsajátítom azt- igen, az a fránya feltéve, meg a fránya de, milyen lenne az élet ezek nélkül a szavak nélkül?
- Eszméletlen ötlet, miért is nem jutott eszembe? A bökkenő csak az, hogy vélhetőleg már azelőtt én húznám a rövidebbet, mielőtt rágondolnék- a hangom halk, mert egy hónap alatt a második auror beszél itt nekem az ölésről. Hát, valahogy nem ez az ő dolguk, nem?
- Oké, tudod, szép hogy így szembesítesz a nyilvánvalóval, és marha jól esik erről beszélni meg minden, de kinyöghetnéd, mire akarsz kilyukadni- mert nekem senki ne mondja azt, hogy az éjszaka közepén, az ilyen kedélyes fecsegések mindenféle hátsószándék nélkül esnek meg.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1645
Összes hsz: 3684
Írta: 2014. március 5. 09:52 | Link
Ophelia LaFonde

Tekintete ismét az ég felé fordul, elhúzza a száját. Talán a Mindenhatóhoz imádkozik türelemért, aminek jócskán fogytán van. Nem kellett volna belekeverednie ebbe, de parancsba kapta, hogy rázza meg ezt a kicsi lányt, mármint, ami a viselkedését illeti. Ha magánakcióra vetemedne, az egyáltalán nem így nézne ki.
 - Nem fogok történelemórát tartani neked most.
Feleli hűvösen. A szálat elnyomja az asztal lapján.
 - Nekem csak annyi a dolgom, hogy élj - folytatja higgadtan, átváltva szájbarágó hangnemre, hiszen minden jel arra mutat, lassú észjárású delikvenssel áldotta meg az Ég - neked annyi, hogy éld a pici életed, de végre anélkül, hogy a homlokodra lenne tetoválva, amit csinálsz. Nekem teljesen mindegy, hová lógsz ki éjszaka, az már nem az én bajom, de ha idecsődíted az MMM marháit, az már az enyém lesz.
Hogy mit akar ez jelenteni? Kis gondolkodással Ophelia is rájöhet, hogy nem Dwayne egy személyes keresztes háborúja ez. Ő parancsokat kap, jelen helyzetben, hogy fedezze ezt a kis rosszaságot, az ügy többi részének kezelése már nem az ő hatáskörébe tartozik. Ahogy nem is az itteni aurorparancsnokság ellustult állományára - na nem is kellene több, mint hogy szagot fogjanak és pattogni kezdjenek ők is.
 - Valamiért páran még mindig elhiszik, hogy nem önszántadból teszed ezeket a dolgokat - folytatja némi töprengés után. Ezt már nem szabadna elmondania neki pedig - Szóval tény is úgy, mintha nem lennél marha büszke erre. Persze ha így van, akkor még most szólj és megkönnyíthetjük egymás dolgát. Nos?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
ISTP-T: a virtuóz
Ophelia LaFonde
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. március 5. 10:13 | Link
Dwayne

És én még azt hittem, Olivérérrel nehéz egy légtérben lenni, persze mert azóta elfelejtettem, van nekünk egy tünemény aurorunk is. Igazából azt se tudom megjósolni, melyikünk fog előbb robbanni. A kipattanó szikrák már-már látszanak, mindketten a tűréshatárainkat feszegetjük már, ami nem éppen a legjobb eset.
- Tanár vagy, az a dolgod, hogy kielégíts a nebulók tudásszomját- vágom fejéhez a tényeket, hogy marha rosszul végzi a dolgát. Aurorság ide vagy oda, itt elsősorban tanárként üzemel, és így nem lesz a legjobb.
- Kezd elegem lenni abból, hogy bármit teszek, mindig a nyakamra küldenek. Azt kell hinnem, te intézed így a dolgokat- mert rajta kívül még senki nem vágta a fejemhez, hogy héj, én leszek a gardedámod. Vanda is felfogta, hogy nem kell engem pátyolgatni, némi időbe telt neki igaz, de a végeredmény a fontos, nem?
- Nem akarok én idecsődíteni senkit, tudniuk se szabadna róla- emelem fel a hangom, ahogy az öklöm az asztalba vágom. Na, igen, itt a bökkenő, olyan ügyesen kijátszottuk őket.... vagyis... ezek szerint csak azt hittük.
- És ha már tudnak, miért hagyták, hogy lopnom kelljen? Voltunk hárman abba a rohadt múzeumban, simán lekapcsolhattak volna- és ez az, amit soha nem fogok megérteni, és nem is akarom. Csak sodródom az árral, mást úgyse nagyon tudok tenni, tekintve, hogy egyik oldallal szemben se rúghatok labdába. Szívás gyengének lenni, én mondom.
- Nem, nem nyakalok be olykor imperiot, nem kényszerítenek, mondtam már, ha nem teszem, amit mondd, megöl- tárom szét a karom, mert nem tudom, ő hogy van vele, de számomra ez elég ösztönző tud lenni.
- És mégis hogy? Ők neveltek fel, miattuk vagyok olyan, amilyen...- világítom rá a tényre, hogy a viselkedésem már a legkevésbé írható az én számlámra. Eddig is tudtam, hogy nem teljesen normális, amit teszek, vagy mondok, tojtam is rá, és eztán is azt fogom tenni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1645
Összes hsz: 3684
Írta: 2014. március 5. 10:54 | Link
Ophelia LaFonde

Behunyja a szemét, hosszan sóhajt, fáradtan megdörzsöli a halántékát.
 - Elég nekem, hogy egy lányom van, nem kell kettő...
Nem fog elmagyarázni neki semmit. Látja, hogy ismét ugyanazokat a köröket futják, hiába próbálkozik erőszakos vagy apáskodó hangnemmel. Ilyenkor sajnálja, hogy nem ő nevelte fel a gyermekét, talán jobban szót értene ezekkel a hormontúltengéses kamaszokkal.
Csodálkozva nyitja ki a szemét, amikor a lányka ökle az asztalon koppan. Hohó, we are dealing with a badass over there. Ophelia pálcáját mindenesetre jobb tenyerével távolabb csúsztatja tőle, ha véletlenül átkozódni támadna kedve.
 - Nem én hagytam és nem is az én dolgom.
Ráhagyja, nem kell és nem is szabad mindent kiadnia ennek a potenciális elmeháborodottnak. Reméli, elég neki ez a válasz, ha nem, szívesen megtoldja néhány célravezető atyai pofonnal, lassan úgyis kiérdemli már. Nőket nem bánthat, erre emlékeztetnie kell magát, de Ophelia egyre inkább hasonlít dühös kis hólyagra a szemében, mint lányra.
 - Látom, ezzel most nem megyünk semmire - megvonja a vállát, a lány és saját pálcájával a kezében föláll. A fal mellett termetes, masszív láda áll, bűbájjal kinyitja, majd Ophelia pálcáját hanyagul beledobja a megannyi kacat tetejére. Lazán int egyet ismét, mire a súlyos lakatok ropogva-csattogva bezárulnak.
 - Pimasz viselkedésért büntetést kapsz. Holnap visszajössz ide, majd holnapután és utána... visszakapod a pálcádat, ha normális leszel.
Karba font kézzel áll vele szemben, részéről elfogyott minden türelme, de más eszköz épp most nincs a kezében.
 - Na takarodj aludni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
ISTP-T: a virtuóz
Ophelia LaFonde
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. március 5. 15:38 | Link
Dwayne

Sajnálom a szerencsétlent. Mondanám zsigerből, aztán a jobbik felem győz, hogy azért ilyet mégse kéne. Attól, hogy nekem rossz tapasztalataim vannak szülők terén, lehet még Warren mintaapa. Állítólag a saját gyerekeivel mindenki máshogy bánik, bár ezt alátámasztani nem tudom.
- Perfektül vagyok egyedül, nem kell senki- értek vele egyet. Elég Vanda nekem. Szerencsére ő nem az a tartsuk rajta a szemünk típus. Mostanság jobbára csak aludni járok haza, és egy szót se szól, nem kérdez, úgyis tudja, ha van valami, majd elmondom magamtól. Mégse tudom családtagként tekinteni, talán, mert nem tudom, hogy az milyen, vagy hogy működik, mindenesetre, látszólag tökéletesen elégedett azzal, amit nyújtani tudok neki.
- Akkor szakadj le erről az egészről, és rólam is. Mondd azt, hogy koholt dolog az egész, véletlenül botlottam beléjük és ennyi- vagy hazudjon, amit akar, de ne akarjon rávenni arra, hogy hagyjam, belemártsa magát az én dolgomba. Nem akarom, hogy bárkinek baja essen, főleg nem neki, mikor pár hivatalos dokumentumon kívül semmi köze hozzá.
Csak megrázom a fejem. Ha azt hiszi, azzal, hogy elveszi a pálcám, lelki traumát okoz, nagyon téved. Az illúziómágiához nincs szükség rá, és amúgy se használom, ami azt illeti. Azért mielőtt becsuknám magam mögött az ajtót, csak visszafordulok.
- Azt hiszed, jobb vagy különb vagy náluk, de nagyon tévedsz. Ugyanolyan sz*r alak vagy, mint ők- felteszem, nem ez a legszívélyesebb búcsú, mégis kikívánkozott belőlem.



Másnap

Egy pohár kávéval haladok Warren irodája felé. Sztoikus nyugalommal, mintha nem is ugrottunk volna majdnem egymás torkának. A hajam lófarokba kötve, a szemüvegem rajtam, ez jelzi azt, hogy szenteltem néhány percet a jegyzeteimnek. Persze nem vittem túlzásba, a vizsgák nehezén már túl vagyok, és két K-t is sikerült bezsebelnem, tényleg nem vagyok annyira hülye.
Másik kezembe a nyílvesszőt szorongatom, amit az erdőben lévő fák egyikéről sikerült leoperálnom, felteszem, a tanáré.
Kopogok párat, aztán ha nyílik az ajtó, már lengetem is meg a talált tárgyat.
- Visszakapod, ha én is a pálcám- mert ez már csak így megy. És le merném fogadni, azért annyira fontos neki a cucc, hogy visszakapjam az enyémet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1645
Összes hsz: 3684
Írta: 2014. március 5. 15:57 | Link
Ophelia LaFonde

Mindentől eltekintve ő nyugodtan aludt. A tegnapi semmivel sem volt több egy normális munkanapnál, mindössze azzal a különbséggel, hogy futni kellett hagynia a kis gonosztevőt.
Persze, apró ferdítések akadtak az előző napi eseményekben. Kezdve azzal, hogy lényegében sejtelme sincs pontosan mibe keveredett a lány, annyi információja van csak, ami keveset vele is megosztottak. Most már persze tisztában van pár dologgal, hogy a jelszínt megkaparászva igazán érdekes részletek lehetnek itt.
 - Nyitva.
Szól ki az ajtón fel sem pillantva. A kanapén fekszik, délelőtti tétlenkedés gyanánt a darts nyilakat élesítgeti, melyekkel unalmas szabadidejét szokta elviselhetőbbé tenni. A nyíló ajtóra fölnéz , hát nocsak, mégis eljött a lány, pedig tegnap este elég sértődötten távozott.
Tekintete elidőzik a nyílvesszőn, majd egy vállvonással visszatér a nyilakhoz.
 - Van belőlük vagy ezer. Megtarthatod szuvenírnek, ha szeretnéd.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
ISTP-T: a virtuóz
Ophelia LaFonde
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. március 5. 17:47 | Link
Dwayne

Semmi kedvem nem volt amúgy eljönni, sőt úgy terveztem, hogy már csak azért is ignorálom a találkozást. Aztán eszembe jutott valami. Egyetlen kósza mondat a sok elhangzott közül, mégis ez vett rá arra, hogy bekopogjak azon az ajtón. Azt nem tudom, neki mennyi kedve van az egészhez, de hát.... ő hívott ide, nem?
- Nem kösz, nem sokat tudnék kezdeni vele- sétálok lassan az asztal felé, és lerakom a vesszőt. Kivételesen nem hagyom figyelmen kívül a tekintetet, ami végigkísér, így most a madárnak szentelem a figyelmem.
- Mindig ilyen csúnyán néz?- nézek Warrenre, miközben fejemmel a madár felé bökök. Aztán csak megemberelem magam, mert igenis akarok valamit. Csak úgy nem lennék ilyen tündér, erre vélhetőleg a másik is rájött, tekintve, hogy normális esetben minimum egy sértés már elhagyta volna a szám.
- Tegnap felvetetted, hogy azok akár meg is halhatnának.... Hogy gondoltad kivitelezni?- nézek rá komolyan, legalább ilyen jellegű választ várva. Egész este ezen rágódtam, mert tudniillik, legyek bármennyire is elfuserált, ölni nem tudnék, viszont, ha ezen múlik, hogy szabad legyek.... tényleg szabad... igen, tudom, akkor se érné meg, mégis csak egy másik ember élete, mai felett aztán nem rendelkezhetek, mégis megmaradt az a kósza gondolat. Ha lesz egy kis szerencsém, még azelőtt lebeszél róla, mielőtt elszánom magam. Ez lenne az etikus lépés, azt hiszem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Oldalak: « 1 [2] 3 4 ... 13 14 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda Fórum→A kastély - Nyugati szárny→Második emelet