Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

Láthatóan nem zavarja a lányt, hogy egy ilyen... kevésbé szociális lénnyel hozta össze az élet. Vagy inkább túlságosan szociálissal, ha jobban belegondolunk. Mindenesetre nehezen enged fel a fiú, ez általában így szokott történni, néhány nagyon ritka esettől eltekintve. De azoktól jobb is eltekinteni.
Michelle tekintete helyett annak arcát pásztázza. A nemrég ébredt emberek álomittas, párnagyűrt vonásai fedezhetőek fel még haloványan rajta. Az egész testtartásán, bármennyire is rohant és próbál tettre kész lenni, érződik a fáradtság. Bár nem olyan mély és régóta töltődő, mint a fiúban, aki úgy cipeli maga után kimerültségét, mintha a Kilimanjarot összecsomagolták volna egy bőröndbe és a bőrönd fülét Tobias lelkéhez-szívéhez kötözték volna. Ezt most a hirtelen jövő derűlátása sem tudja feledtetni teljesen. Vagy épp a lány jelenléte erősíti fel saját hajszoltságát.
Lassú, de nem vánszorgó léptekkel elindul mellette, helyzetfelmérésére csak bólint egyet. Többé-kevésbé így fog történni valószínűleg. Egyedül a szoba-elfoglalás nem egészen stimmel, de nem fogja rögtön ilyen személyes jellegű problémával zaklatni őt, előbb megpróbálja orvosolni egyedül a helyzetet.
- Mindketten úgy nézünk ki, mint akinek jól jönne egy kávé. Vagy kettő. - veti fel a javaslatot felvont szemöldökkel, kérdőn és halvány mosollyal a szája sarkában. Ha már nem rohannak fel a kastélyba. Amiért Tobias kifejezetten hálás. Na nem mintha nem létezne a kastélyban is kávé, de majd akkor fog oda felmenni, ha igazán muszáj. Eléggé esélyes, hogy a faluban kevesebb az ember és mindenki a maga dolgával törődik. Egy iskolában mindenki a más dolgával szokott törődni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

Tőle telhetően kedvesen fogadja Tobiast, elsősorban talán azért, mert beleunt abba, hogy pokróc legyen. Aztán késett is egy keveset, amit nem illett volna, plusz amilyen meggyötört ez a szerencsétlen ember, nem tetézné tovább a helyzetet. Nem túl kommunikatív, sőt, kifejezetten nem az, de ez szőkénket nem zavarja különösebben, nem érzi késznek magát egy hosszú élettörténetre - sem a sajátjára, sem máséra. Gyorsan ledarálja a menetrendet, amit elvileg illene követniük, meg persze a szokásos szöveg, aztán be is dobja, hogy ugyan járjanak már egyet a faluban. Az igazat megvallva még nem érzi késznek magát arra, hogy felsétáljon a kastélyba. Olyan messze van...!
- Úúú, ennyire látszik? Akkor viszont sürgősen igyunk egyet. Vagy kettőt - a fiúval ellentétben Michelle arcán széles mosoly jelenik meg, hiszen mint tudjuk: koffein, a hosszú ébrenlét titka! Ahogy kiérnek az épületből, egyenesen a vendéglátó negyed felé veszik az irányt, közben persze prefektánk néha hozzáfűz annyit, hogy merre vannak a bogolyfalvi lakosok házai, merre a Fő utcza és a Boglyas tér, lényegében merre van az előre. Nem árt tudni mindezt, bár kávé nélkül néha úgy érzi, hogy kettéáll a szeme.
A gyorskajáldához érve mindenképp betereli majd Tobiast, mert sokkal gyorsabban érnek el oda, mint mondjuk a Sakáltanyára. Nem lenne szívbajos, szívesen meghívná magához, de ez az isteni nedű előrébb való, mint az otthon kényelme, főleg azért, mert mindketten zombikként közlekednek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

A kutya először nem is reagál a macska látványára. Emlékeibe temetkező lelke úgy gondolja, viccet űz vele elméje, kivetíti eléje gondolatait. De ez az állat túlságosan valóságosnak tűnik... Nem csak egy ábrándkép, nem csak egy kósza emlék.
Ádám gyanakodva áll fel, és lép közelebb a cicához, hogy aztán megszaglássza a fekete bundát. Bizonyságot azonban csak akkor nyer, amikor a zöld tekintet találkozik a fahéjszínűvel. Ekkor az eb lefagy, fogalma sincs, mit tehetne. Egyáltalán neki kell most lépnie? Változzon emberré, és kapja a karjaiba a feleségét? Miért jött vissza? Miért pont most? Lehet, hogy azon a távoli helyen, ahol eddig rejtőzött megtalálta azt az embert, aki nem emlékezteti folyton a veszteségre, és most csak a válás miatt jött?
Állatként nem olyan fájdalmas. A gondolatok kuszák, az érzelmek átsuhannak, de nem tartósak. A szenvedés nem olyan mély, nem olyan húsba maró. Ádám azon gondolkodik, mit sugallhat a tekintete. Magabiztosságot biztosan nem. Félelmet? Talán. Bánatot? esetleg. Neheztelést? Biztosan. Nem dühös, haragja ha volt is, már régen elpárolgott, de azért nem is kész még megbocsátani a nőnek. Szüksége volt rá. Szükségük volt egymásra, de végül egyedül tették túl magukat azon, amit együtt kellett volna átvészelniük. Ha ilyen jól működnek külön, mi értelme lenne együtt maradni?
Ez a gondolat fájdalmasan hasít bele a férfibe. Végül megrázza magát, még közelebb lép a macskához, és óvatosan végignyalja a feje tetejét. Emberi mértékben ez egy homlokcsóknak tekinthető. Nem egy régen látott házastárs üdvözlése, de nem is egy idegené. Ez egy bizonytalan férfi tétova, de barátságos mozdulata.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Emberi alakban sokkal bonyolultabbak a dolgok, nem elegek a gesztusok, kénytelen lesz szavakat kiejteni a száján. Mégis visszaváltozik, amikor látja felesége alakját megjelenni. A nő kérésére azonban nem tud mit mondani. Egyszerűen áll vele szemben, és csak a tehetetlenséget érzi. Szívesen megbocsátana, jobb is lenne, ha minden elfelejthetne, ha mindent kitörölhetne, ami az elmúlt háromnegyed évben történt. De nem tudja megtenni.
Nincs benne harag vagy gyűlölet, még csak ellenszenv se. Az a része, ami még mindig rajongva szereti a nőt, legszívesebben szorosan magához húzná, hogy ujjaival selymes hajába túrhasson, arcát a nő arcához simíthassa... De van egy része, ami nem képes erre. Mintha fal lenne köztük, vagy egy ocsmány varázslat, ami nem engedi mozdulni a férfit.
Ádám felsóhajt, lehajtja fejét, majd a hajába túr. Ideges és zavart, nem tudja, mit kéne tennie vagy mondania. Végül visszaemeli tekintetét a nő arcára.
- Hiányoztál - mondja őszintén, de mosolya szomorú felhangot ad szavainak. - De ez nem ilyen egyszerű. Nem mondom, hogy elkéstél, de elég régóta várok rád. Tegnap már az is eszembe jutott, hogy túl régóta.
Elfordítja a fejét, de keze automatikusan elindul a nő ujjai felé. Azonban nem ér hozzá, még időben tudatosodik a mozdulat ahhoz, hogy elhúzhassa. Feldereng benne az emlék a temetőről, arról, amikor ott is próbálta megérinteni a feleségét, és hogy biztos volt benne, hogy azzal sem marasztalhatná őt.
Szeretné kimondani, hogy örül annak, hogy látja a nőt, mert ez az igazság, de azt is tudja, hogy ennyi bánattal, amennyi felgyülemlett benne, Temi hazugságnak érezhetné őszinte szavait.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Nem tud belenézni a nő szemeibe, inkább elfordítja a tekintetét, és a szélben lengedező hintát veszi szemügyre. Szívesen teljesítené felesége kérését, de... Igen, ezzel a "de"-vel nem tud mit kezdeni. Ha újra Temire nézne, a nő kiolvashatná szemeiből mindazt, amit az ő tekintete is sugall: a mély szerelmet, a vágyódást, az érzést, hogy ők örök társak. Mégis ott a bizonytalanság.
Ha most közelebb lép és átöleli a rég látott nőt, ha most megbocsát, mi lesz akkor, ha újabb akadállyal találják szemben magukat? Temi megint el fog menni? Bízhatnak egyáltalán egymásban még? Vajon számíthatnak a másikra, ha úgy hozza az élet?
- Mikor elmentél, úgy éreztem, magaddal vittél valamit, ami nélkül nem tudok élni. Az elmúlt egy év alatt megtanultam nélküle is létezni, akkor is, ha hiányzott. Sajnálom, de túl sok minden történt, ezen a hatalmas ürességen nem tudok csak úgy átlépni.
Kicsit megrázza a fejét, majd tekintetét a nőébe akasztva felemeli a kezét, és megsimítja ujjai hegyével felesége arcát.
- De nem is akarlak elveszíteni. Se veled, se nélküled - Felemás mosolya gunyoros, önmagával szemben kritikus.
- Talán megpróbálhatnánk kisebb léptekkel közeledni egymáshoz. Vagy valamiféle hidat építeni, vagy.. ÁHhh, félre a metaforákkal! Az elmúlt hónapokban mindent megtettem, hogy elfelejtselek, valamennyire sikerült is. Szívesen meghallgatom, mi történt veled, leszek a támaszod, ha akarod, de a szerelmed most még nem tudok lenni. Sajnálom - rázza meg a fejét végül. Kezét elhúzza a nőtől, hátrébb is lép. Nem tudja, mit mondhatna még. Fáj neki, hogy fájdalmat okoz a feleségének, de nem akar hazudni neki. Csalódtak egymásban, de az őszinteség fontos a férfi számára. Ha már nem tud őszinte lenni a nővel, akkor már el is hagyhatná a mondatból a "még" szót.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

Gyűlölöm az esőt habár ez az idő hasonlít talán a legjobban hozzám. Borús, olykor vad és veszélyes ha viharrá alakul. Mondjuk nem igazán ez volt az egész lényege, inkább az, hogy most jobban örültem volna egy kiadós és eget rengető viharnak. Késésben voltam egy olyan találkáról amin talán az én és talán az ő jövője is múlhat... Eléggé lelombozó, de nem baj. Meg akartam vele beszélni ezt, de nem hittem, hogy az állomáson állva kell majd ezt megtennem miközben bármelyik átkozott pillanatban befuthat a vonat és ő meg lelép. A dolog egyik oldaláról nézve megértettem amit csinál és csodálkoztam, hogy megkért erre ám a másik oldalam legszívesebben fogta volna és visszacibálja a kastélyba ezt a bugyuta lányt. Komolyan azt hiszi hagynám csak úgy lelépni... Mégis mit képzel ez magáról?! Na és én?... Sóhajtva fordultam le az egyik sarkon és nem törődtem a szemembe hulló tincsekkel sem pedig azzal hogy sikeresen bőrig áztam. Nem nagyon tudott érdekelni és később sem fog. Pár perc kocogás után ki is értem az állomásra és kiszúrtam a lányt aki éppen dohányzott. Ugyan nem láthatta, de egy pillanatra rosszalló szemekkel méregettem, ám hamarosan magamra öltöttem azt a nemtörődöm kifejezést amivel mindenki felé fordulok. Odasétálva hozzá éppen annyira távol álltam meg tőle, hogy ne legyen zavaró.
- Beszélnünk kell... - halkan szólaltam meg, majd vettem egy mély lélegzetet. Az eső még nagyobb cseppekben hullott alá, de már sejtettem hogy nemsokára eláll majd, idővel... Közöttünk azonban most egy másféle vihar tombolt, egy ennél sokkal bonyolultabb dolog ami miatt eljöttem ide hozzá. - Sajnálom amit az erkélyen mondtam neked. Nem gondoltam át de elvakított a lehetősége annak hogy mást szeretsz.. - Úgy ejtettem ki ezeket a szavakat mintha már egy ideje ezt gyakoroltam volna, de nem így volt. Komolyan gondoltam ezt, de volt egy olyan sejtésem ez nem lenne elég neki. Valahogy... Nem csak ezt kellene mondanom, ám az a szó amire itt szükség lenne csak nem jött. Nem könyörögtem neki a bocsánatáért, nem voltam ilyen srác.. De ezt tudnia kellett... Viszont azt is, hogy ha tényleg szerelmes lenne és az a fiú nem én lennék akkor nem állnék az útjába. Tisztában voltam vele mennyire bonyolult eset vagyok. Nem meglepő hogy nincs sok barát a baráti körömben. Na meg... Sosem voltam az a leborulós, romantikus és az efféle rózsaszín nyálas dolgok híve amiket szeretnek a nők. Egy dolgot azonban tudtam... Nem hittem. hogy képes lennék mást úgy szeretni, mint ezt a virágos esernyőt szorongató, fekete magassarkúban ácsorgó lányt.
- Ha most felteszlek a vonatra.... Visszajönnél még? - kérdeztem zavartan pillantva rá, hogy aztán ráncolva a homlokom a közeledő vonat felé fordíthassam a fejem. Úgy éreztem ha most elengedem akkor összeomlik bennem valami... de volt egy olyan érzésem, hogy benne is. Reméltem ez nem csak egy ábránd amit magamban dédelgetek, hogy aztán majd elengedve őt eleméssze azt a maradék emberi érzelmet amit ki tudok mutatni a világ felé.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

Michelle vásárolni indul, mert miért ne? Van egy rakás pénze és ez nem fogy, csak gyűlik. Hadd legyen már egy kicsit felelőtlen, kényeztetnie kell magát. Főleg úgy, hogy pasija van. Ki tudja, mi mindenre lesz még szüksége: cián, arzén... Csak viccelek, viszont pár hasznos bájital és eszköz bármikor jól jöhet, igazából abszolút céltalan lődörgés ez. Ritkán esik meg vele, hogy ráébred, szüksége van egy kis shoppingolásra - és megjegyzem, erre is inkább egy pláza volna alkalmasabb. Ha viszont a falu tovább bővül, még minden megtörténhet.
Teljesen elmerülve nézelődik és sorban utasítja el a "jobbnál jobb" ajánlatokat, mikor kiabálást hall. Alapjáraton nem kelti fel a figyelmét ilyesmi, hiszen olyan sok marha rohangál fel s alá - nemcsak a mugliknál, hanem mágusék háza táján is -, hogyha mindre időt fordítana, rámenne az élete is. Most viszont a dühös kiabálást segítségkérés követi. Oké, hivatalosan nem prefektus minősítésben van itt, meg hát azzal amúgy sem menne semmire. Helyette viszont feléled benne a vágy, hogy megmentse a szerencsétlent - ami tőle teljesen idegen amúgy. Megindul arra, ahol a tömeg a legsűrűbb és ahonnan hallotta a leányzót. Csak nem valami nagydarab pasas próbálja bántani? Hát szétrúgja a veséjét, letépi az arcát és négybe vágva megsüti roston.
Nehezen, de átverekszi magát az emberek sokaságán és megpillantja Elenát. Mit a fene folyik itt? Az a nő... Miért vörös az arca...? Létezne, hogy az eridonos lány verekedett? Nincs sok ideje szőkénknek töprengeni, odalép hozzájuk és határozott, védelmező mozdulattal ragadja meg az idős nő kezét, hogy egy rántással lehámozza prefektustársáéről. Ami nem azt jelenti, hogy Elena szabad, megragadja annak kezét és megszorítja, de inkább csak megerősítésképp, mintha Elena a...
- Vegye le a mancsát a lányomról - még abszolút szerencse, hogy nem valami fiatalos cuccot kapott magára, hanem blézert és fekete csőnadrágot. Ettől kissé felnőttesebb hatást kelt, ahogyan válláig érő haja is. Kék szemei csak úgy izzanak. Rápillant Elenára figyelmeztetőleg, hogy meg ne merjen nyikkanni, mert ha ennek vége, a hangszálai bánják. Esetleg szólíthatja anyunak. Maximum. - Elárulná kérem, hogy mégis mi folyik itt?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér