Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Lenyúl a szék alá a poharáért, majd jó nagyot kortyol a vodkaszódába, szerencse, hogy nem lökték fel és mivel eddig nem az italozással foglalkoztak, még félig tele is van, pontosan úgy, ahogy most Máté látja a világot, pedig ő tipikusan az az ember, aki még csak nem is félig üresnek, hanem egy pohárnak látja, amivel túl sokat foglalkoznak.
- Azt hittem akkor van tűzijáték, meg nagy szerelem, ha van tíz dolog.
Bármennyire is szomorú, valószínű, hogy ki fogja használni azt a hetet, nem most, majd máskor. Jó gyerek lévén tartogatja, de majd igyekszik számon tartani, nehogy több legyen mint tíz mert akkor lehet bajba kerül, vagy szakítanak, vagy valami ilyesmi. Nem ért hozzá, így csak a sötétben tapogatózik. Ez a szar meg ami a vásznon folyik nem vitte közelebb a megoldáshoz. Egy ideig csöndben nézi a hihetetlen dramaturgiát majd unottan visszafordul a lány felé.
- Azt hittem azt fogod mondani, hogy nyers vagyok és szótlan. Hogy hűvös.
Végtére is mindez igaz. Nem az a beszélgetős fajta, csak akkor szólal meg ha nagyon muszáj, vagy ha parancsot kap rá, egyébként nem szokott csak úgy nekiállni a napjáról mesélni, mert úgysem érdekel senkit. A többi meg jön a lényével, a seregben nincs szüksége az érzelmeire, csak a józan eszére, az ösztöneire, mert azok soha nem vezetik félre, legalábbis az esetek többségében nem.
- Mikor lesz vége ennek a...filmnek?
Elérkezett az a pont, hogy már nagyon unja, de nem meri megsérteni a nagy kedvencet, mert a végén még a képébe önti a vodkát, vagy hozzávágják a popcornt, úgyhogy igyekszik szépen kifejezni, hogy a dolognak ez a része nem igazán van a tetszésére, ám a korábbi részekért nagyon is odavolt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

A film már másodlagos szerepet tölt be, csak a kettejük közötti kommunikáció alapjául szolgál, de azt sem tudja merre tart. Nem is tudná érdekelni és lekötni, hiszen az a férfi van éppen mellette, aki az őt körülvevő sötétségből és bezártságból rángatja ki. Ezt pedig, ha akarná sem tudná figyelmen kívül hagyni.
- Ha 10 dolgot utálok benned akkor már jók vagyunk? - muszáj elnevetnie magát. Ez a feltételezés eléggé viccesen hat számára a katona szájából. Eddig bele sem gondolt abba, hogy szerelem van közöttük. Sodródott, nem szerette volna felcímkézni a dolgot, pontosan azért, mert tudja, hogy mennyire fáj minden egyes pillanat, amikor el kell szakadnia az emberétől. Érezte ő, hogy valami más, hiszen eddig senkihez sem kötődött ennyire, de így kimondva, úgy érzi ez az egész túlságosan valóságossá kezd válni. S amíg az út végén a fájdalmat látja csak, addig biztos, hogy sok harcot fog még vívni a mellette helyet foglalóval.
Most egy pillanatra odafordítja a tekintetét a vászonra. A film  már lassan a végéhez ér, elhangzik a bűvös 10.pont is, ezért már nem nézi tovább hanem teljes erőbedobással figyel a férfira.
- Nem utálom ezeket benned. Néha idegesítenek, de nem utálom őket - hiszen ő maga is ilyen, ezért nehezen utalhatna ezekért a tulajdonságokért. Bár néha saját magát kifejezetten tudja utálni, hogy ilyen, de Mátéban éppen ez érdekli. - Mindjárt, ne aggódj - hátát neki veti a széknek. Töm magába még egy kevéske popcornt, kiissza a maradék italát és úgy nézi a katonát. Nem tudja, hogyan jutottak ide, de most kezd rájönni, hogy jelenleg ez az ember a családja, pedig aztán három-négy havonta ha látják egymást. Micsoda filmbe illő történet ez.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Örül neki, hogy bár tipikus randinak indult, mégsem ülnek magukba roskadva szótlanul. Igaz, ehhez hozzá segít az, hogy csak ketten vannak, mert nem kell tekintettel lenni mádik ötven emberre, na meg, hála az öreg hangszóróknak, kiabálniuk sem kell, egész kellemes így, gondolatban meg is veregeti a saját vállátt.
- Ehhez te értesz.
Gondol itt a filmre, hogyha már Hajna annyiszor látta akkor biztosan tudja, hogy működnek az életben is ezek a klisék. Meg hát, távol álljon tőle, hogy ezt hangosan kimondja, de Hajna a lány, neki kell elsősorban a csupasz romantikát felöltöztetni. Lehet, hogy több negatív tulajdonsággal még vonzóbb lenne, ki tudja? Már rég feladta, hogy megértse a mellette ülő boszorkát. De azért valahol örül, hogy nem kellett tíz dolgot meghallgatnia magáról ami annyira szörnyű. Három még simán belefér, kevés is, ha őt vesszük alapul.
- Ezt azért jó hallani.
Hát valamiért mégiscsak együtt vannak, vagy mi alapul, már ha ez azt jelenti. Mert számára egyértelmű.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Összeráncolja a homlokát és értetlenül pislog Máté irányába. Még a feltételezés is sértő, hogy ő ilyenekhez ért. Hát eddig nem tűnt fel a drágaságnak, hogy Hajna nem olyan? Pedig már hányszor megbeszélték ezt, erre most meg ilyen ostobasággal jön a katona. Egy ideig morfondírozik, hogyan és miképpen vesse a férfi szemére, hogy ez mennyire sérti a fülét, de aztán elhagyja a dolgot, mert mégis csak jobb a békesség, ne hogy már egy ilyenen kapjanak össze. Ő aztán mindenhez ért -majdnem - dehogy a szerelem témához vajmi keveset az már ezer százalék. A csalódások és visszautasítások sokkal inkább a szakterületei, mint ez az egész, ami kettejük között zajlik.
- Szerintem ha olyan fiú lennél, nem is állnék veled szóba - nézhetne ki ennél százszor jobban is, akkor se érdekelné, ha nem ilyen lenne a személyisége. Ez a Mátés szuper erő, éppen azzal vonzza magához a lányt, amivel lehet, hogy másokat kikergetne a világból. De hát, ha Hajna sem egy egyszerű eset, akkor miért vágyna valaki normálisra? Az olyan unalmas lenne.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Na hát ezt örömmel hallom.
Bár fogalma sincs, pontosan milyen az a fiú, vagy inkább férfi akivel Hajna nem állna le, de azért van pár tippje. Például nem tudná elképzelni egy szőke bájgúnár, aki egy ecsetet hord a feje tetején, rózsaszín pólóval, miközben egy slusszkulcsot pörget az ujján, hogy mindenki lássa milyen autóval járkál, de ez egy elég szélsőséges elképzelés. Alapvetően nem tudná elképzelni egy nagyképű seggfej mellett, aki elhiszi magáról...nem, ő nem az a nő aki erre rendeltetett. Például azért, mert soha nem tudja, mikor kell csöndben maradni, vagy épp visszavenni egy kicsit. De pont ez keltette fel Máté figyelmét, hogy Hajna más. Nem az a tipikus lány, hanem az, aki elbírja azt, ami vele jár és ezzel az élettel. Még jó, hogy nem kell megváltoznia, mert arra nem lenne képes, hogy a korábbi életét sem tudná még ott hagyni, egyelőre még nem. És örül neki, hogy Hajna megbarátkozni látszik a dologgal, mert sajnos vagy épp nem sajnos, ennyi az, amit jelenleg nyújtani tud. A kevésnél egy kicsivel több, több, mint amire Hajna számít, de kevesebb, mint amit érdemelne. Erre a gondolatra felmordul, de mielőtt teljesen őrültnek titulálná a mellette ülő barna, rápillantva a vászonra hatalmas megkönnyebbüléssel veszi tudomásul, hogy hatalmas nyálcsere van, ami talán már a végét jelenti ennek a bárminek.
- Azt hiszem lassan vége lesz..
Muszáj hangosan ki kimondania, hogy a lány megerősítse a dolgot. Most már szívesen menne tovább, menne máshova, vagy ültetné vissza Hajnát az ölébe, de a filmekből ennyi elég volt. Nem tudja, a lánynak mihez lenne ezután kedve, így egyelőre nem mond semmit, nem is nagyon tervezett ezután, úgy volt vele, hogy a helyzet majd adja magát. Nem futottak el előle, nem pofozták még meg, szóval jó irányba halad a randi.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Ja. Vége - megvonja a vállait. Felváltva járatja a tekintetét a vászon és a férfi között. Kifejezetten jól érezte magát itt,  de hogy még egy filmet végèig kelljen ülnie arra képtelen lenne. Ahogy nézi Mátét rajta is éppen ugyanezt a szenvedést véli felfedezni. A program jó volt, de nem kell túlzásokba esni vele ez 80-90 perc éppen elég volt arra, hogy a valagán ücsörögjön, többet már nem bírna. Miközben feláll a székből, nyújtózik és kiropogtatja a csontjait. Mikor ezzel a 'rituáléval' végez, újfent igazit az eltépett ruhán, hogy tényleg úgy álljon, ahogy a legjobban lehetséges ebben az állapotában.
- Mik a további terveid? - Lehet érteni a ma estére, de akár kettejük ügyére is. Teljesen Mátéra bízza a választást, még csak utalást sem tesz arra, hogy mit szeretne. Úgy érzi, hogy a férfi ma teljesen belelát anélkül is, hogy a szájába adná a szavakat. Ez pedig nagyon imponáló számára. Eddig is tudta, hogy komoly érzéseket táplál a katona irányába, de most újfent bebizonyosodott, hogy túlzottan is el kerettel kötődni hozzá. Hogy miért, azt nem tudná megmagyarázni, de kezd tetszeni neki az, amit kivált belőle Máté. Talán még képes is lenne megszokni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Hmm...nagyon jó film volt.
Vigyorogva odahajol a lányhoz és ad neki egy hosszabb csókot, csak úgy szórakozottan, miközben megy a szereposztás. Igazából ha nemm volna a kis közjáték és nem beszélgettek volna, tuti elalszik. Alapvetően nem szokott törődni a fáradtsággal, de a sötét, unalmas helyeken megesik, hogy bebólint az ember.
- Nem gondolkodtam rajta, mihez volna még kedved?
Ő nyitott mindenre, de arra gondolt, hogy majd ezután jön az, mit lerendeztek film közben, vagy bármi. Ennyire előre nem gondolkodott, úgyhogy bajban van.
Fejét csóválva próbál valami értelmes ötlettel előállni, aztán rájön, hogy Hajnának van egy nagyon is szimpatikus gyöngéje, ami kapóra jön. Imád enni. Nem akar még visszamenni abba a dohos, lemaradott faluba, ahogy az egyetemváros sem túl vonzó, szíve szerint New Yorkba vinné vacsorázni, de be kell érniük ezzel.
- Sétáljunk egyet? Vagy éhes vagy? Elviszlek a mekibe ha szeretnéd.
Széles vigyort ereszt, miközben felkel és megigazítja magán a cuccait.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Vigyorogva viszonozza a csókot, amit talán egy kissé tovább húz, mint illene. Nem gondolta volna, hogy lesz valaha valaki, akinek az érintésétől nem viszolyog annyira. Persze ez nem azt jelenti, hogy nincsen meg a dolog. Sajnos még létezik és sokat kell harcolnia azért, hogy néha ne kapjon sikítófrászt vagy indokolatlanul ne verje meg Mátét. Bár ezen a téren esélye nem lenne, de biztosan megpróbálná. Sokat küzd, csak igyekszik palástolni, mert nem szeretné, ha a férfi felfedezné, hogy bizony nem múlt el az érzés, csak vissza van fogva. Kellemetlen lenne, ha a katona úgy érezné, hogy nem érhet hozzá, mert bármikor robbanhat, bár ez a veszély az érintéstől való viszolygás ellenére is megvan.
- Bármi jó, amit együtt csinálhatunk - nagyon rossz ezekben a közös programokban, nem szokott randizni vagy elmenni bárhova is. Maximum Scarlettel a boltba, de az nem igazán említhető közös nevezőn azzal, ami éppen itt történik. Ennek köszönhetően az ötletei is elég gyatrák, csak a tipikus filmekből szedett sablonokat lenne képes felsorakoztatni, de valószínűnek tartja, hogyha őt is untatnák ezek, akkor Máténak sem lennének a kedvencei.
- Nem tudom mit szoktak csinálni a 'párok '. Mármint, engem ha leraksz a sarokban és egy doboz popcornnal És azt mondod nézzelek az is jó - elmosolyodik. Elég nagy mese ez a részéről, mert valószínűleg nem bírná ki tovább egy percnél, eleget ücsörgött már, így muszáj megindulnia.
Miután sikerült rendbe szednie magát, újra végigméri Mátét, kicsit közelebb tipeg hozzá és kezével az összeborzol hajat megpróbálja eligazítani, bár neki így is tetszett. Tekintete végig a másikéban pihen, bele tudsz veszni a szemeibe, így ha azt kell a nap hátralévő részében vizslatnia, azzal valószínűleg már tényleg meg tudna békélni. Alsó ajkát finoman beharapja, majd hümmög párat, mielőtt megszólalna.
- Miattad fogok elhízni, mindig tömsz - vigyorogva hajol közelebb, hogy egy csókot adjon. Maga sem hiszi el, hogy sikerült egy kétes jelentésű mondatot elejtenie, anélkül, hogy közben röhögő görcsöt kapott volna. Bár azt meg kell hagyni, hogy élvezi az ilyen kijelentéseket, Máté mellett meg olyan könnyedén sikerül elejteni egyet-egyet.
- Sétáljunk, aztán lesz valami - lép egyet hátra, hogy megadja a kezdő lökést az indulásra. Na meg azért is, mert ha tovább marad benne a férfi bűvkörében, akkor nem fognak innen elindulni egy hamar. Az igaz, hogy kell neki a mozgás, de most egy más formájára vágyik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Menjünk.
Vigyorogva nyújt kezet a nőnek, mert ő ekkora úriember (is tud lenni) majd kihúzza Hajnát a teremből az előtérbe, de neki még muszáj visszamennie. Felmegy a gépterembe, mindent visszarak oda, ahol találta, árantalanít, biztosít, hiszen kölcsönbe kapta a helyet, az a minimum, hogy rendben adja vissza és nem csinál bajt. Ezekután tér vissza csak az előtérbe és megfogja a lány kezét, hogy visszatérve az utcára bezárhassa a rácsokat a mozi ajtaján. A kulcsot a zsebébe süllyeszti, majd szórakozottan körbepillant a szűk, sötét utcában. A távolban valahol zene szól, de ők nem abba az irányba fognak menni, amerre a tömeg van.
- Mi a kedvenc kajád? Mert fogalmam sincs.
A hamburgerrel csak tippelt, mert úgy van vele, hogy azt mindenki szereti, bár nem mindenki a gyors formájában, többek között ő sem, de egy jó adag húsra nem tud nemet mondani. Bár kedvence az nincs, az esetek többségében nem válogathat, eszi amit kapnak.
Közben elindulnak a másik iránya, szép lassan vissza a Duna mellé a sétáló utcához. Ott van néhány étterem hátha megtetszik Hajnának valamelyik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Utolsó ruha és haj igazítás, a rózsát sem felejti el és még olyan rendes kislány is lesz, hogy a szemetüket is kiviszi. A virágot semmi pénzért nem szeretné elhagyni, ha már végre kapott egyet, talán utoljára kislány korában volt ilyenben része. Akkor is csak azért, mert az óvónénik gyakorlatilag kötelezték rá a fiúkat, hogy adjanak virágot a lányoknak. Mekkora hülyeség volt az is. Amíg Máté áramtalanít és elvégzi a szükséges teendőket, kidobja a szemetet, majd a hátát a pultnak dönti. Türelmesen várakozik, közben pedig jót mosolyog azon, ami odabent történt. Mikor a férfi megérkezik, nyom az arcára egy puszit, aztán odanyújtja neki a kezét és elindul mellette.
- Hááát. A tésztákat imádom, mármint gyakorlatilag bármivel megeszem. De azt hiszem a carbonara az igazi számomra- meg te. Valószínűleg ezt is hozzá kellene tennie, de inkább csak vigyorog magában. Nem akar egy kiéhezett lánykának tűnni, akinek más nincsen a fejében, mint az, hogy széttegye a lábait.
- Ha még azt is megcsinálnád.... hűűűű - úgy tűnik ez a kaja téma soha nem lesz lejárt lemez. Nem is tudná hirtelen, hogyan hálálná meg, ha Máté ezt is elintézi neki, persze a nyilvánvalón kívül.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Szóval most fel kellene kutatnom egy olyan helyet, hol lehet Carbonarat kapni?
Nevetve engedi előre a lányt, hogy mellettük elférjen egy spanyol pár, legalábbis amit hallott belőlük abból ezt szűrte le, a hangjukat gyorsan elnyeli a forgatag mert a kései időpont ellenére nagyon sokan vannak a Lánchídon, turisták, leginkább, akik gyönyörködnek a kivilágított Budapestben. Ő is lassít egy kicsit, de nem áll meg, mert ahová menni készülnek, onnan szebb a kilátás és talán nem is lesz ekkora a tömeg.
- Meglátjuk mit tehetünk.
Magabiztosan, halvány mosolyt igyekszik leplepzni. Szerencse, hogy Hajna mögött megy, így nem kell attóp tartania, hogy lerombolódik az imidzse.
Mikor ismét egymás mellé érnek keze végigsiklik a lány hátán, egészen le a fenekéig és ott megpihen egy rövid ideig, szíve szerint belemarkolna, vagy rácsapna egyet, de közönség előtt ez nem tűnik a legjobb ötletnek. Na meg nem szeretne nagy pofonnak kis gazdája lenni, bár megérné. Közben átérnek a hídon így a vár feléjük magasodik csak egy rakás lécspő választja el őket a céltól. Máté lezseren végigpillant a lépcsőkön, kihívás illata csapja meg az orrát, a szeme sarkából a szerelmét vizslatja.
- Lépcsőzzünk, vagy kerüljünk az erdős részen?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Dehoooooogy. Tudod, hogy milyen bélpoklos vagyok. Szinte bármit megeszek - lassan tipeg Máté előtt, pont annyira, hogy popsija néha még hozzá is érjen a másikhoz. Persze nem direkt...hát tehet ő erről a fránya tömegről? - Amúgy is azt nem te csinálnád, úgy már nem is jó - nem biztos benne, hogy a férfi minden szavát érteni fogja, de azért lelkesen mondja a magáét. Kiabálni nem fog, mert másra meg nem tartozik a kettejük közötti társalgás egyetlen egy szava sem. Meglepődve pislog fel Mátéra és kezét finoman letessékeli a fenekéről, majd inkább megfogja. Értékel ő minden egyes érintést, amit tőle kap, de azért a nyilvánossággal vannak még gondjai. Főleg az ennyire intim érintések esetén, mert bizony számára ez az. A véletlen simulásokhoz másképpen viszonyul, bonyolult ez a nő ezen a téren, az már egyszer biztos.
- Lépcsőzünk - nem azért, mert ennyi energiát érez magában, hanem mert semmi kedve kerülni. Inkább nem fog mozdulni napokig, csak jussanak fel minél hamarabb.
- Mondanám, hogy versenyezzünk, de valószínű a felénél meghalnék, illetve ezeket a lábbeliket nem arra tervezték -  a jó kifogások sosem rosszak és hála az égnek most a cipők az ő megmentői. Na meg valószínűleg tényleg megpusztulna az 5. lépcsőfok után, aztán Máté vihetné fel a hátára kapva.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Elégedetten veszi tudomásul, hogy Hajnának van tartása, megfogja a kezét és ezúttal már rendesen viselkedik.  Bár itt nem csak a erről van szó és ezt tudja jól. Kivételesnek és roppant szerencsésnek érzi magát, mert hozzáérhet a lányhoz, ám tudja, hogy ez Hajna számára nem mindig felhőtlen öröm és, hogy nem kellene feszegetnie a határokat. Bár Máténak fogalma nincs mit várt, ha így riszál előtte. Ezt egy normális férfi nem tudja megállni, pláne nem egy olyan, ki igencsak ritkán láthatja a ringó csípőt, amiért oda van.
- Hát akkor majd megtollak hátulról.
Még jó, hogy kondiba van. Néhány lépcsőfokkal a lány előtt sétál, hogy felhúzza, egészen az első fordulóig. Kész arra, hogyha a magassarkú vészhelyzet elmérgesedik, akkor felcipelje Hajnát, de egyelőre még megadja neki a lehetőséget arra, hogy önálló nőnek tűnjön, aztán ha jön a nyüszítés, akkor majd úgyis közbelép, mert ekkora gavallér. De szeretné megvárni amíg jön a szenvedés.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Nem sok minden derogál nekem. Meglehet, ez nem mindennapi sem a fajtársaim, sem a halandók körében, és a szemükben ettől talán még kevesebb vagyok. Viszont szerintem úgy van jól, ha nem zárunk ki az életünkből a szükségesnél többet. Az, hogy elfogadjam egy bagolyköves diák, egy már-már barát meghívását a házába, bőven nem tartozik ebbe a szükséges kategóriába.
Részemről nem üdvözlöm Sanyit. Mindössze rápillantok, amikor Anna köszönti. Nyugodtan tegye! Én is csak azért hagyom ezt el, mert nem ismerem az állatot. Jó, nem csak ezért. Nem sűrűn köszöngetek négylábúaknak. Ám valljuk be, kétlábúaknak sem feltétlenül. A néma biccentéseket részesítem előnyben.
- Nekem nincs. Inkább nekik lehet velem. Azonban... egy ideje már ez sem jellemző - felelem kissé révetegen. Válaszom első fele az, amit már évszázadok óta adok az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre. A többi pedig az, ami az elmúlt hónapokban jött hozzá, mióta Tobias kutyái nemes egyszerűséggel hozzám bújtak a dán fiú kanapéján. Hosszú idő óta először rendített meg valami. Azóta is nehezen tudom hová tenni, és gyakran elmélkedem rajta. De nagyon új és különös ez nekem. Ezelőtt nem bírtak meglenni a közelemben az állatok. Féltek tőlem. Már nem teszik. Talán több ideje is, mint pár hónapja, csak nem figyeltem fel rá. Ez a kanapés eset viszont túl szembeötlő volt ahhoz, hogy ne vegyem észre.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Tartás az van neki, néha már annyira sok is, ami benne van, hogy bárkit ki tudna vele kergetni a világból. Mellé párosul a makacssága és akaratossága, ennek a háromnak pedig a kombinációja végzetes vitákhoz és veszekedésekhez vezethet. Éppen ezért próbál néha engedni egy kicsit, igyekszik és harcol, de sajnos sokszor jönnek vissza a múlt rémképei, amelyek nem engedik azt, hogy jól érezze magát valaki társaságában úgy, hogy utána ne keresse azt, hogyan bűnhődhet érte. Ezt még sose mondta el Máténak, de nem is mer elé állni azzal, hogy hé, minden egyes együtt töltött napunk után, nekem muszáj még egy újabb sebet szereznem. Retteg a reakciótól.
- Hahh. Csak szeretnél megtolni, hátulról – ostoba gondolatai közül a férfi kellemesen zengő hangja ébreszti fel. Le kell tisztáznia magában, hogy most ide kell figyelnie és élvezni a ritkán adódó pillanatot, ráér majd később bánkódni amiatt, amik történnek. Küld egy pimasz vigyort a férfi felé. Bár igyekszik tartózkodónak és prűdnek tűnni, néha megenged magának egy-egy kéretlen megjegyzést, mert a szavakkal még mindig jobban tud bánni, mint az érintésekkel.
Nem kell őt annyira félteni, ha nehezen megy majd a sétálás, akkor jobb híján megválik a cipőtől, nem zavartatva magát, hogy valamibe beleléphet. Volt már ennél rosszabb sérülése is.
Kitartóan lépeget egészen felfelé, egyetlen egy panaszra utaló szó sem hagyja el a száját. Többnyire azért, mert minden energiájára szüksége van. Atyaég de rossz ötlet volt ez az egész.
- Lefelé legalább gurulok, ha már olyan dagi lettem - Még mindig nem tudja elengedni ezt a megjegyzést, valószínűleg egy darabig nem is fogja. Bár eléggé vicces, hogy most is enni indultak, így hát Máté az egész súlyfeleslegének az okozója, legalábbis az egyetlen hibáztatható személy.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Akármennyire is finom hölgy hatását akarta kelteni, ha másokkal találkozott, amikor a kedvenc együtteseiről volt szó, elengedte magát. Évek óta a VOLT volt a kedvenc fesztiválja, nem tudta volna kihagyni. Bár elég rendesen odatette magát a SummerFest-en is, az élet nem áll meg, ahogy véget ér. Főleg nem Katának, aki képes lenne minden napját fesztiválokon tölteni.
Kivételesen egyedül jött el, tavalyi partnere nem válaszolt a baglyára. Nem is érti Kata, hogy miért nem, hiszen olyan jól érezték magukat. Minden nap első sorban tombolni, kivéve amikor a pogo miatt középre került. Persze összeszedett pár foltocskát, de hát az élmény számít, nem? Mondjuk a másik leányzó rosszabbul járt, neki eltörték a kislábujját. Ő nem bánta volna, elvégre boszorkány, egy ilyen kis törést ő maga is helyre tud tenni, ráadásul ez a pogo velejárója.
Aznap még nem vett részt ilyenben, még csak az első sort sem érte el. Nem aggódott egy pillanatig sem, mivel apró termetének köszönhetően könnyedén átjutott az összefüggőnek tűnő tömegen is. Épp megkezdte ezt a hadjáratát, egy kicsit elfordult, hogy előrébb férkőzhessen, mikor valami hideget és ragadósat érzett meg a mellkasánál. Pár másodpercig csak állt és nézte magát értetlenül, majd a hang irányába fordult.
Bármilyen más helyzetben eszméletlenül mérges lett volna, de ez Imagine dragons volt. Itt bármi megtörténhet, még az is, hogy egy érdekes figura leönti a kedvenc ruháját, amire még Hannah is áldását adta.
- Keine Problem - válaszolt németül, mielőtt realizálódott volna benne. - A sors szót jobban szeretem - mondta mosolyogva, miközben felnézett az illetőre.
A Nap elég kellemetlenül sütött, így kezével kellett árnyékolnia, hogy láthassa tisztán a férfi arcát.
- De egy kis kiengesztelés jól esne.
Sokkal inkább segítségre gondolt. Nem tudta megmondani, hogy a férfi is varázsló-e, így nem mert közelebb lépni hozzá, hogy a másik takarásában egy pálcamozdulattal eltüntesse, így maradt az, hogy a balján álló szendvicses fiútól lenyúlta a szalvétát, aminek segítségével le is törölte a kása nagyobb részét. Persze a java már beivódott a ruhájába, de nem akart feleslegesen bosszankodni. Majd megoldja.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Még Kata is szerencsésnek tartotta a férfit, amiért ilyen jó pillanatot választott, hogy megismertesse közelebbről az italát a nő dekoltázsával. Nem, mintha ő választotta volna, legalábbis csak reménykedett abban, hogy újabban nem ez lett az egyre bénább ismerkedési szövegek pótlása. Ha igen, inkább zacskóban kezd el járni, leginkább mindenhová. Azok a buta kis mondatok sem voltak a legjobbak, de legalább képesek voltak mosolyt csalni az arcára, már természetesen ha olyan hangulatban kapták el, vagy olyan illetőnek mesélt a bakikról.
Ez a példány még sem tűnt annak a fajtának, aki másoktól lopott szövegek magolásának eredményét felmutatva érne el bármit is a gyengébbik nemnél. Nem, ennek az úrnak a vérében volt, nem kellett tanulnia.
Félmosolyra húzta az ajkát, merészen nézett a másik szemébe.
- Azt szokták mondani, puding próbája az evés, és kik vagyunk mi, hogy ellent mondjunk ennek.
Tetszett neki, hogy a férfi nem csak magyarul beszélt, illetve az akcentusát is csípte. Hiába élt éveket azonban Deutschland gyönyörű vidékein, nem tudta kitalálni, hogy honnan származik. Abban biztos volt, hogy nem München környéki, azt a kiejtést bármikor megismerné.
- Kata vagyok - felelt egyszerűen.
Ha valamit megtanult, akkor az az, hogy felesleges fesztiválokon elmondania az egész nevét. Általában a Linát se szerették, nem sűrűn jegyezték meg. Az L kezdőbetűs részegen kitalált becenevekre pedig már egy kicsit ráunt.
A szívességet inkább azonnal behajtotta, mint előbb kérte volna. A férfi jégkását tartó kezére tette a sajátját, majd az ajkához irányítva azt, megitta a maradék levet. Egy kicsit édes volt neki, de jól esett a hűsítő ital.
- Ezzel le is tudtuk a tartozást - jelentette ki vidáman.
Talán a fesztivál életérzése miatt, de nem volt tudatában annak, hogy nem feltétlen illendő ilyen dolgokat csinálnia egy férfi társaságában. Amennyire tudta, alaposan leszedte a maradékot, lehetőleg nem beledörzsölve még jobban az anyagba. Miután végzett, a szalvétát a földre ejtette, majd kicsit előre hajolva párszor meghúzta a ruha szegélyét, hogy az esetlegesen ott maradt darabok is leessenek.
Amint jobb lett, újra a barna szempárba nézett.
- Örülök, hogy megismerhettem Max. Elnézést a kérdésért, de honnan származik? - Csak nem bírta megállni, hogy ne kérdezzen rá. De ez van, ami egyszer befészkelte magát a gondolataiba, csak akkor hagyja nyugton, ha már megválaszolták.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Mint minden nő, szerette, ha igazat adnak neki. Pláne akkor, amikor egy ilyen kellemes témáról van szó, mint a Max-szal való találkozás sorsként való felfogása. Mi tagadás, tényleg kipróbálta volna, mennyire igaz ez a feltételezés.
Mégis meglepődött, hogy egyetértettek vele. Max annak a fajtának tűnt, aki nem isteníti a női nem intelligenciáját, sokkal inkább a gyönyöröket, amiket adni tudnak zárt ajtók mögött. Habár ki tudja, mennyire zárt ajtós úrról van szó, mikor elkapta férfi tekintetét, már közel sem volt ebben annyira biztos.
Hogy belemenjen a játékba, megnyalta a száját, majd úgy tett, mint aki elgondolkodik, hogy aztán aprót bólinthasson.
- Igen, nagyon élvezem ezt az utóízt. Tetszik - nem akarta észrevenni az iróniát, ahhoz túl jó kedve volt. Tökéletes háttérzeneként a Demons kezdődött el, mire a kedve már kiütötte a mércét. Hogy ne kezdjen bele a mozgásba, teljes figyelmét az úrnak szentelte.
- Oh, értem. Nagyon jó lehetett ott felnőni - csillogó szemei mögött azonnal elképzelte a kis idilli házacskát, pár utcányira a parttól. Mivel Németországról van szó, esőt is képzelt hozzá, de csak romantikusabbá tette számára, ha valakivel az ablak mögött egy kandalló melletti fotelban a takaró alatt összebújhat az illető.
- Budanekeresden születtem, de lényegében Münchenben nőttem fel - megvonta a vállát, már nem volt számára elég érdekes a téma.
- Még szép! Hogy ne lenne... - mondandója végét suttogva ejtette ki, ahogy meglátta Max enyhén felfedett hasát. Az ilyen pillanatokban imádta a legjobban, hogy alacsony nő, semmi kétség. A gyors pillantást követően újra felfelé nézett, mert még az Imagine dragons sem hatalmasítja fel arra, hogy ilyen helyzetben túl sokáig bámészkodjon, még ha szívesen tenné is.
- De ön sem panaszkodhat az ízlésére. Miattuk jött el? - folytatta a csevegést a csöppnyi kimaradás után.
Meglepődve önmagán, azt vette észre, hogy meg akar felelni Maxnak. Vagyis a teljes igazság az volt, hogy csak örült neki, amiért végre valaki nem tátott szájjal csodálkozik a muzikális ízlésén.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Lina egy kósza pillanat erejéig megpróbált visszaemlékezni arra az időre, amikor még tapasztalatlan kiscsikó volt. Pár hiba eszébe jutott, mint ahogy az lenni szokott. Azok a kis apró dolgok, amik jó szerencsével csak az illetőnek szúrnak szemet, mégis kísértik életük végéig. De ezektől eltekintve soha nem volt szótlan, mindig próbálta úgy alakítani a dolgokat, hogy az neki kedvezzen. Nem volt ez most sem másképp, bár már annyira belérögzült ez, hogy nem is tudatosan csinálta. Ha akart valamit, tett érte, nem pedig a sarokba bújva várt a csodára.
- Határozottan. A következő körben is megkínálhat. - Hagyott pár pillanatnyi hatásszünetet, hogy hozzátehesse: - Akár mással is.
Nem akart túlságosan tolakodó lenni, ezért inkább oldalra nézett. Szerette figyelni, amikor a tömeg egy emberként énekel. Legalábbis sokan próbálták, néhányuknak csak a kínai szerű dünnyögésre futotta, de még a dallamot sem kapták el. Megmosolyogta őket, de nem tudta, hogyan kerülhet a tömeg közepére ember, aki nem tudja kívülről ezt a dalt. Túlságosan híres ahhoz, hogy legalább a dallamot ne ismerjék.
- Mesésen hangzik. Még ha az idő gyanítom nem lehetett mindig tökéletes - élete nagyobb részét abban az országban töltötte el, így nem kell neki bemutatni a német időjárást.
A zene haladtával már Lina sem bírta megállni, hogy legalább a lábával ne doboljon. Pár ütemen keresztül lehunyt szemekkel élvezte a zenét, olyan halkan dúdolt, hogy senki nem hallhatta meg a többi sztárénekes üvöltözése közepette.
- Járt már Münchenben? - Azonnal lecsapott a témára, bár csak félvállról kérdezte.
Hiába volt az egyik kedvenc száma, mégis kizökkentette Max. Meleg volt, ezt ő is érezte, de volt egy sanda gyanúja, hogy nem csak a teste lehűtése érdekében tette meg a mozdulatsort.
A férfi mondandóján elgondolkozott, a beadandó szón különösen. Meg persze a varázslatos fesztiválon sem tudott csak úgy átsiklani, még ha a kedvenc számának a kedvenc része következett is.
- Esetleg nem a Summer festről érkezett ide? - kezdte furcsán érezni magát, amiért csak ő kérdezget, de ezt inkább a férfi számlájára írta. Majd tesz olyat, ami után érdeklődni akar Max is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Adam Kensington

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Nagyon tetszett neki a helyzet, de a férfi mosolya talán még inkább. A cukros lötty, a meleg, a tömeg és igen, Max hatása miatt is kicsit kiszáradtak az ajkai, de hogy ne legyen túl közhelyes, picit lehajtotta a fejét, míg megnedvesítette a száját. Már nem reménykedett abban, hogy a másik nem látta, hiszen érezte magán a pillantását, de talán így nem volt annyira erőltetett.
A helyszín csodája, hogy mikor válaszolt volna, épp kellemes sorok jöttek, amiket halkan énekelt, közben újra Maxra nézett.
- I cant escape this now, Unless you show me how.
Nem volt tökéletes válasz, de úgy érezte, a másik érteni fogja, mire gondol.
- Ó, igen, a tökéletes társaság minden helyzetet képes feldobni - hevesen bólogatott, talán már kicsit kezdte megcsapni a meleg, még ha ezt soha nem is látta volna be magának.
De Lina addig marad, míg a srácok is a színpadon. Nincs olyan természeti erő, ami képes lenne elmozdítani onnan, nem számít, hogy nem is rájuk figyel elsődlegesen.
- Érdekes lenne? Én nagyon szerettem ott lakni, bár leginkább csak a nyarakat töltöttem ott az iskola miatt. Tény, hogy szép város, de nekem New York például hívogatóbb. Nagyon szeretnék egyszer eljutni oda. - Szeretett álmodozni az amerikai nagyvárosokról, talán ez volt az egyetlen, amit nem tett meg azonnal.
A csak neki szóló mosoly feloldotta volna a gátlásait, ha lettek volna. Így viszont már bűntudat nélkül fogja folytatni az érdeklődést.
Tartotta volna a szemkontaktust, ha épp nem lépnek rá a lábára. Megszokta már ezt a fesztiválozás során, de az illető egy leheletnyivel átlépte a normális súlyhatárt, így nem tudta megállni, hogy egy pillanatra ne torzuljon el az arca.
A kis közjáték után inkább ő is közelebb húzódott Maxhoz, hátha így már kevésbé fogják eltaposni, még ha nem is hisztizett érte. Majd mintha mi sem történt volna, vigyorogva tekintett fel Liebhartra.
- Pontosan. Most először jutottam el oda, és nem is bántam meg. Tehát ez azt jelentené, hogy maga is... - nem mondta ki azt, hogy varázsló, mert innen még vissza tud táncolni. Ha a férfi az, akkor kimondja, ha nem, akkor csak valami olyasmit fog rávágni, hogy fesztivál kedvelő.
Szimpatikus volt neki Max, ezért nem bánta volna azt se, ha épp mugli. Sosem volt még csak futó kapcsolata sem a varázstalan emberekkel, mivel annyi mindig a mágikus térben forgott, vagy ha nem is, olyan társasága volt.