Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Szegény nő. Ezzel egyetért és ő is szívből sajnálja a feleségét. Különben nem a történtekkel szembeni érzéketlensége miatt tálalt ki az imént, még ha a semleges szavak és hanyag mozdulatok arra is utalnának, hanem pusztán a kiteregetett pletykát viszonozta így. Másrészt pedig, ő mindig jóval könnyebben beszélt a fia haláláról, mint azt a legtöbben elvárnák, a szavak azonban sosem tükrözték hűen azt, amit érez.
   -  Fenomenális ötlet - egyez bele lendületesen, majd a mutatóujját felemelve kér időt a lánytól, míg a melléjük érő pincérhez fordul. - Egy tequila sunrise neki, ezzel a hülye kis esernyővel, nekem pedig... hmmm... tudod mit? Legyen kettő. Köszi.
Nem tartozik azok közé, akiknek átallana lányos koktélokat inni, sőt. A pubban eltöltött, idestova négy éve során elsajátította, így ki is próbálta a legtöbb receptet, és megtanulta őszintén értékelni a színes-szaros, geil szarokat. Ahogy a pincér otthagyja őket, ő visszakönyököl az asztalra a lánnyal szemben.
   -  Ki mondta, hogy új életet kezdek? Ha jól értem, neked kellene inkább változtatnod valamin. Hagyd a papírmunkát, vagy vegyél rá fel másokat, élj egy kicsit, Vicky. Szedj fel valakit, semmi értelme ennyi idősen kiégni. Mikor engedted el magad legutoljára igazán?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Beszélnék vele erről a sok mindenről, ami velük történt, de nem úgy érzem, hogy ez lenne a legmegfelelőbb alkalom rá, talán majd máskor. Adélt viszont őszintén sajnálom, és bűntudatom van, amiért egyből téves következtetéseket vontam le. Iszonyú lehet, és talán még szerencsés is, hogy a zárt osztállyal megúszta.
Egy pillanatra megütközöm, és már nyitnám a szám, de... megint eszembe jut, nem anyáskodhatok Will felett, hisz felnőtt ember.
- Kérhetjük rózsaszín esernyőkkel? - pislogok bájosan a pincérre, hisz ha már lúd, akkor legyen kövér. Plusz ki nem hagynám, hogy Willt rózsaszín esernyős koktéllal a kezében lássam, még ha ezért a pokolra is kerülök.
- Tudod... férjnél vagyok. Az esélyeim csekélyek ahhoz, hogy bárkit is felszedjek - mosolygok rá elnézőn, mert hazudnék, ha nem fordult volna meg a fejemben, főleg az utóbbi időben, de mindig ott lyukadtam ki, hogy én tettem egy fogadalmat, még ha nem is teljesen önszántamból.
- Egy héttel a RAVASZ előtt... akkor volt a lánybúcsúm - halkan beszélek, tekintetem a gyűrűsujjamra téved, és el is szomorodok kicsit, pedig ennek boldog emléknek kellene lennie, nem? Hát minden lány arról a nagy napról álmodik...pfff.. mert nem tudják, hogy az élet ott nem áll meg. Van folytatás, ami csak hosszú idő múlva bukik ki.
Ahogy kiér a koktél, el is veszem az egyik poharat, majd koccintásra emelem.
- Nem kellene visszamenned a PUBba - nézek a szemébe közben, halkan, de határozottan osztva meg vele a véleményem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Az Adéllal szembeni sértődöttsége lassacskán alábbhagy, mi több, végre kezd megfeledkezni az ajtócsapódás hangjáról, amivel a felesége kiviharzott otthonról. Victoria meglepően jó társaság ehhez. Nem túlságosan érdekfeszítő, de annyira épp, hogy elszórakoztassa ma este. A rózsaszín esernyőkre így lazén elneveti magát de nem ellenkezik - az ő férfiassága stabilabb lábakon áll ahhoz, hogy ennyitől megrökönyödjön.
   -  Ugyan már. Mutatok egy trükköt. Csodálom, hogy erre nem tanított meg anyukád - válaszol könnyedén, majd ugyanennek a mondatlan a lezárásaként felemeli a kezeit az asztalról és lehúzza a saját gyűrűjét az ujjáról. - Volt gond, nincs gond - süllyeszti el a tárgyat a zsebében.
Arra, hogy utoljára a lánybúcsúján szórakozhatott, nem tud, de érdemben nem is szeretne mit hozzátenni. Ha valaki ennyire komolyan veszi a házasságát, igazán csak magára vethet. Ő sem magának, sem pedig a feleségének nem tiltotta meg, hogy éljen, mondjuk meg is lett az eredménye.
A saját, kislányosan színes koktélját leveszi a tálcáról és a lányt követve ő is megemeli kissé.
   -  Ja, hogyne. Mert csak úgy dobálják utánam a munkalehetőségeket a faluban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Anyukám soha nem tenné meg ezt - mímelek megrökönyödést, de némi hezitálás után rájövök, hogy amúgy ez tényleg ennyire egyszerű. A mozdulat viszont lassú és vontatott, hisz mióta felhúzták az ujjamra, azóta nehezedik rajta. Mégis valahogy elfog a megkönnyebbülés, ahogy a karika lekerül, még fel is sóhajtok, és hagyom arcomra kiülni az örömöt, mert épp csak nem kezdek el ugrálni. Csak most, csak ma... csak egy kicsit had érezzem, hogy szabad vagyok, és az évek, amiket végig stagnáltam, nem is voltak. Azért persze én is elteszem a gyűrűt, elhagyni azt nem szeretném.
Nyugodtabban kortyolok bele az italomba, hagyva időt arra, hogy megszokjam a kissé maró ízt. Meg se tudom mondani, mikor ittam utoljára, hisz köztudott, hogy én meg az alkohol nem vagyunk jóban.
- Én tudok egyet. Épp az imént mondtad, vegyek fel valakit. Tudom, legalább annyira izgalmas, mint a pult mögött, de... neked van tapasztalatod, nekem meg lelkesedésem. Örülnék, ha segítenél kicsit fellendíteni a helyet - pislogok rá szépen, persze biztos vagyok benne, hogy képen röhög, és elküld a francba, de egy próbát így is megér.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Számára megszokott a mozdulat, még ha ma este nincs is célja vele. Amíg még Júliával töltötte az idejét, akkor is levette az ujjáról a gyűrűt, Isten tudja, miért. Csak helyesnek tűnt, akkor is, ha nem érezte valódi szerződésnek a saját házasságát. Azt azonban nem igazán hiszi, hogy a lány is követi majd a példáját, így tehát, amikor amaz gyűrűje is zsebbe kerül, ünnepélyesen emeli meg a poharát ismét.
   -  Szívesen. Most pedig élvezd a szabadságod, ahogy jól esik.
A koktél édeskés íze kellemes hangulatba hozza, a rózsaszín napernyő pedig a maga idióta bájával szintén. Az utóbbit lekapja a koktélja tetejéről, hogy a szárával felszúrjon egy koktélcseresznyét és azt vegye a szájába.
   -  Te most munkát ajánlottál nekem? - Kérdi némi meglepett hallgatást követően. - Bűbájos vagy, de nekem nincs diplomám és szart sem tudok a bizniszről. De Adélt lehet, hogy érdekelné.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Furcsa nekem ez, lehet többet vissza sem veszem. A franc hitte volna, hogy ennyit jelent, ha valami lekerül rólam, aminek súját éveken át cipeltem. Ha tudom, már megteszem előbb.
Csak biccentek, de mosolygok, és jó ízűeket kortyolok az italból, immár sokkal felszabadultabban. Könnyedén vonom fel a szemöldököm Will szabadkozását hallava.
- Na és? Nekem sincs, és én se tudok semmit sem. Szerencsénkre viszont, egyikünk se hülye. Ne csináld már, biztos, hogy jobban fizetek, mint a jelenlegi főnököd, és... örülnék, ha a közelemben lennél - vallom be, még pislogok is szépen mellé, hisz.. ez amúgy nem csak róla szól, hanem rólam. Tényleg szeretnék jó kapcsolatot ápolni a családommal, ha már ezidáig nem volt rá lehetőségem. Will meg már így is annyit segített, hogy ez a legkevesebb.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

A fél szemöldöke megemelkedik.
Örülnék, ha a közelemben lennél.
Lassan rágja a gumiszerű koktélcseresznyét. Az esernyőt visszaereszti az italába. A tekintete pár kényelmetlenül hosszú pillanatig a lány két szeme közt vándorol, majd lejjebb téved annak az italára. Végül csak megköszörüli a torkát.
   -  Egy tudatlannál már tényleg csak két tudatlan jobb egy üzletben. De tudod mit? Valamelyik nap vagy este átmehetek szétnézni és kitalálni, tudsz-e olyasmit, adni, amihez távolról hozzá tudok szólni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Nem tudom, miért néz rám így, és kényelmetlenül is érzem magam miatta. Azt már említettem, hogy az alkohollal mi nem vagyunk jóban, többek között azért, mert alattomos, és még csak észre sem veszem, mikor a fejembe száll, csak amikor már késő. Viszont őszinte öröm kúszik az arcomra, mikor úgy tűnik, sikerül hatnom rá.
- Rendben, nekem ennyi elég. Néha kiborítanak az unokatestvéreim - sóhajtok fel, még a szemeim is megforgatom, mert hiába szeretem én őket, vaskalaposak.
- Nagyinál voltál mostanában? Gondolkodtam, hogy meglátogatom - evezek óvatosabb vizekre, bár nem tudom, Madlen említése milyen reakciót válthat ki belőle.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

#mindjártvége
#nemakarokbúcsúzni
#denmark?
#LostBoi

Marina Darik életében először nem tudta mi lesz. Mármint ez így nem teljesen igaz. Sokszor sodródott csak az árral, vagy éppen hagyta, hogy a pillanat szülje a hirtelen döntéseket. De mindig volt egy nagyobb történet, amibe bele tudta helyezni az életét. És most csak azt tudta, hogy vissza kell mennie, és maga mögött hagynia az eddigi életét. Szóval úgy birkózott meg ezzel a helyzettel, mint a legtöbb korabeli tette volna: ignorálta.
- .... Ádám imádta ezt a filmet. És most csinálnak belőle egy új videójátékot. Tudod ez az a cucc, amiről beszéltem neked, azon a beöltözős parádén találkoztam vele. Az egyik srác hagyta is, hogy kipróbáljam azt a sok gombos irányítót. Na ez is arra lesz kitalálva, de képzeld el, hogy ez most valami új technológiával készül, ami... - magyarázott a barna a medence szélén könyökölve, lábai béka mód kalapáltak a vízben izgatottságában. Pedig ez is egyike azoknak a dolgoknak, amiket el kell, hogy felejtsen, ha hazaköltözik.
- Nem tudom. Furcsa - vágott egy grimaszt a kérdés hallatán. - Miért, te hogy érzed magad miatta? - kérdezett vissza magához képest egészen korán. Igazából hiányzott neki. Még akkor is, ha ez magával vonzaná azt a sok hülyeséget, amik évek óta az évnyitóval jártak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bólogat pontosan úgy ahogyan már éveken át megtanulta azt, amikor Mae darálja a szavakat. Kívülről úgy tűnhet nem is figyel, pedig Kende mindig kiszűri Marina Darik szóáradatának lényegét. Ezért lepődik meg, amikor elég szűkszavú válasz érkezik. Hahh. Meglepi? Tényleg? Egy pillanat és kettő... nem, valójában nem lepi meg. Ismeri már.
- Én is furcsán. Hiányzik, de nem is - abbahagyja a víz buzerálását és jobban Mae felé fordul. - Asszem azért hiányzik, mert már megszoktam, tudod. Az, hogy többször nem megyünk a Bagolykőbe meg egyenesen ijesztő - beszél róla, hátha azzal kicsit segít Maenek is. Ott ismerte meg őt, Mihailt, Móricot, Rókát és a többieket. Az, hogy bármelyiküktől is elbúcsúzzon eszébe se jut, mert nem meghalni fog, csak vége a sulinak, de mégis az volt a hely ami összekötötte őket. - Közben meg várom, hogy végre csináljak valami újat. Full fókuszban tolhatom azt, amit igazán szeretnék pedig Brigitta és Károly mellett ezt sose hittem, hogy összejön. Erre pont az elemem miatt mégis, már ha bejegyzenek, ja meg ha sikerül kecót találnom a svédeknél - számolja az ujjain a buktatókat, majd kínjában nevetve megvonja a vállát. - Kitti már kint van, beköltözött addig a suliba amíg utána nem megyek - sztorizik, mert az sem volt egy rossz kör. Hónapokig tartó viták mentek le a Reiner birtokon mire végre sikerült Kendének - és legnagyobb meglepetésére Reiner nagyinak - megértetni a szüleivel, hogy Kittit magával viszi a skandikhoz.
Azt is pontosan tudja, hogy nem volt egyedül nyakig a szívásban ha szülőkről van szó. Nála is keresztbe húzhatnak minden tervet, ha beközli Zámbori, hogy Kende nem lesz bejegyzett hydromágus. Akkor nagy a gáz. De a Szösztalicskánál azt se tudja van-e bármilyen kompromisszum otthon. És nem is igazán akar rákérdezni, ha a dán nem szeretne róla dumálni.
- Szóval... videójákok, mi? - szemöldökét mozgatva biccent Mae felé, majd ujjait mozgatva küld pár buborékot a lány irányába, hátha kicsit feldobja.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

#mindjártvége
#nemakarokbúcsúzni
#denmark?
#LostBoi

Nem akart róla beszélni. Az összes szőr felállt a karján, ahogy Kende ezzel szemben mégis elkezdett róla beszélni. Ujjával kirajtolta a medence szélének mintáját. Egyszer, kétszer, háromszor... csak hallgatta némán, ahogy Kende olyan dolgokat mesél, aminek egyszerre nagyon örül, és utálja. Mert ő nincsen benne a tervekben. Imádja, hogy Kende ekkora magabiztosságra tett szert, és hogy sikerült Kittit is kijuttatnia. Mindig is ezt akarta, és most úgy tűnt minden álma teljesül. Csak éppenséggel a barna már nem volt közte, mert neki férjhez kell mennie. Míg neki eddig volt szabad az élet, most éppen az ő kalickája zárul össze apróra.
Századszorra is végigfutott az ujja a mintán, amely képes volt annyira lekötni a figyelmét, hogy a krokodilkönnyek ne törjenek utat maguknak. Ám a buborék kizökkentette a koncentrációjából, és csak hamar eltört a mécses.
- Én nem... én nem akarok hazamenni - döntötte tenyerébe orcáját, hogy Kende ne is lássa a könnyeit. Látta már sírni, de ez most más volt. Örülnie kellett volna a barátjának. Ahogy ő is mindig tette vele, amikor fordítva volt. Rossz barát volt. És rossz gyerek, mert ez volt az egyezség. Elvégzi az iskolát, és hazamegy. - Ott nem lesznek videójátékok, nem lesz semmi mugli, és legfőképpen nem leszel ott - szűrődött ki bőrén keresztül a rázkódó sírással kísérelt magyarázat. Igazán próbálta visszafogni magát, de tényleg. De nem ment tovább.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Ugyan a professzor nem volt vele nyers, ő mégis úgy érezte. Miért is jelentkezett? Elég lett volna, ha megvárja, amíg elcsendesednek az emberek. Arca egyre vörösebbé és vörösebbé vált, míg a padlóra meredt. Zavarát leplezve csak igenlően bólogatott Antal találgatására a koreai hivatallal kapcsolatban. Ujjait tördelve követte a csapatot, míg zavara le nem csitult és be nem értek a liftbe. Ott figyelmét Rami szorongása keltette fel. Legalább nem csak ő érezte magát feszélyezetten. Szeretett volna odamenni hozzá, de a körülmények ezt nem tették lehetővé számára.
Hatalmas megkönnyebbüléssel lépett ki a liftből, mintha öt kilónyi súlytól szabadult volna meg. Tekintetével ismét a navinés lányt kereste, most már szabadon oda tudott hozzá menni. Hamar fel is ajánlotta neki a táskájában tárolt palackos vizet. Nem tudta hová tenni Ramit és úgy tűnt neki, még el is szégyellte magát az unikornis. Jiyun csak segíteni szeretett volna neki, bár látta, ahogy a másik biccentett a professzornak, ezért elő sem húzta a vizet. Ráhagyta. Ha nem, hát nem.
Ámulva hallgatta a professzort, hiába nem volt nagy szám az iroda, levitásunkat mégis elvarázsolta teljesen. Alig várta, hogy letehesse egyszer sikeresen a vizsgát és bejegyezhessék, mint... mint valamilyen állat.
Megrázta fejét, neki nem volt semmi kérdése. Ellenben nagyon is kíváncsi volt, vajon milyen lehet az ajtó túloldalán. Kezeit tördelve várt az ajtó nyílására.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

- Beszélgessünk akkor kicsit. Emlékszel, nagyjából mióta áll fent ez az állapot?
 - Talán... talán tíz éve kezdődött. Legalábbis arra már emlékszem.
 - Mennyi idős voltál akkor?
 - Kilenc. Talán nyolc.
 - És milyen gyakorisággal történt?
 - Alkalmi. Először csak alkalmanként. Aztán pedig...
 - Semmi baj.
 - Most ezt mondja, de szerintem annak is ezt hazudják, akit ELMÉ-be akarnak dugni a mágikus defektjei miatt.
 - Biztosíthatlak, hogy ennek nem áll fenn a veszélye.

 Zalán a karóráját mustrálta, ujjaiban egy kisebb köteg papírt szorongatott. A minisztérium épülete vetette rá hatalmas árnyékát, de most örült is neki, hogy nem a tűző nap kínozza, amíg vár. Még Borisz bácsiék baglyával küldött levelet Theodore-nak, amikor pár napja megérkezett hozzájuk Nekeresdre. Nem merte túlságosan részletezni, miért akart találkozni vele, mert Szofi folyamatosan a nyakán lógott és azt a mindenlébenkanál-formáját ismerve sosem szabadult volna el a kérdésáradat elől, de annyit azért leírt, hogy fejleményei vannak és talán Ebonynak is haszna származhat belőle.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

- Julias?! Hova mész?
- Mennem kell anya, egy barátommal találkozom! - Kiabálok vissza négy szobával arrébb, ahogy éppen a vállamra kanyarítom táskám.
- Mégis melyik barátoddal?
- Majd jövök!
S azzal a lendülettel ki is perdülök a szobám ajtaján, gyakorlatilag lefutva azon a három lépcsősoron, mely elválaszt a földszinttől. Nem vagyok késésben, inkább csak a kérdések elől menekülök, ám a nevem ellentmondást nem tűrően visszhangzik anyám mágikusan felerősített hangján.
- Hollósi Zalánnal! Sziasztok! Ne várjatok a teával!

Hamarosan már Magyarország egyik városkájában tűnök fel, tökéletes tudatában annak, hogy anyám forrong, hogy a baráti köröm nem csak és kizárólag az elit elitjéből áll. Bár Zalánt nem igazán nevezném barátomnak, így mégiscsak egyszerűbb, mintha azt mondanám: egy kölcsönösen előnyös együttműködés miatt találkozgatok a levitással.
Viszonylag hosszú baktatást követően is pillantom a másik alakját az épület előtt, s kisvártatva már én is nagyot lélegezhetek, mikor beérek az árnyékba. Utálom a magyar nyarakat.
- Helló - fújok, majd ismét magamra szórok egy hűtőbűbájt, de ezen a ponton már az sem igazán használ. - Nem igaz, hogy a Pokolban laktok... - Indítom el rövid panaszkodásom, majd a másikra függesztem a tekintetem. - Na, halljuk, miért is vagyunk... a Mágiaügyi Minisztérium előtt negyven fokban? Miért hívtál?
Zalán levele igencsak szűkszavú volt, de annál inkább adott okot aggodalomra s némi reménykedésre. Talán áttöréseket ért el - talán tönkrement az élete; ez kétesélyes volt nála. Bár az igaz, hogy nem úgy nézett ki, mint aki ripityára törte a csontjait mondjuk három héttel ezelőtt, s ez esetében már biztatónak mondható.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

- Tudtommal te is itt élsz - replikázott köszönés gyanánt. Kicsit furcsán érezte magát, hogy idén nem Kornél volt az első, akivel találkozott a szünet alatt. De sokminden miatt lehetett benne még hasonló érzés. Ezt Theo is láthatta rajta.
 - Uhh... Szóval volt egy vizitem még év vége előtt. Kakasinál. - Muszáj volt megválogatnia valamennyire a szavait, ugyanakkor igyekezett nem próbára tenni Theodore türelmét, de  Tudta, hogy csak sóhajtozás és szúrós megjegyzések tucatja fejlődne ki belőle. - És az van, hogy a keselyű feltételhez kötött egy-két dolgot. A továbbtanulással kapcsolatban. - Átnyújtotta a legfelső papírt a fiúnak, hogy fel tudja vezetni rendesen a dolgot.
 - Azt hiszem, előtte lehet jobb lenne egy kávé. Van mit olvasnod.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Kissé felvonom a szemöldököm, majd a fejem is megcsóválom. Mindig meglep, hogy a sok együtt töltött délután ellenére Zalán mennyire nem tud rólam semmit.
- Negatív. Angliában élek, Harlowban, de szép próbálkozás volt - nézem a másikat átható tekintettel.
- Aha - támogatom meg a Kakasinál való vizitet, egy kissé fel is szisszenve, nem lennék ugyanis a helyében. Szinte bármelyik tanárnál szívesebben lennék viziten, mint Kakasinál.
Egy papír kerül a kezembe, melyet érdeklődve olvasok, de egyelőre csak szenvtelen információkat tartalmaz, már azon kívül, hogy Zalánt kivizsgálásnak vetették alá. Viszont azt is látom, hogy van még, ahonnan ez jött, s a levitás szavai sem ígérnek sok jót.
- Egy kávé? Aha, persze... - bólintok, leeresztve a papírt magam előtt. - Nem sok jót sejtet ez a felvezetés, nyugtass meg, hogy legalább le nem buktál... Hova menjünk? - Teszem fel a kérdést, elvégre ő járatos itt, nem én.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Will
- Machay-klinika, az Estherrel való találkozás után -

Úgy három órája hozta be az anyja a klinikára, ahol rögtön privát szobát kapott és egy elsőkörös kivizsgálást. A stressz a vérnyomása megemelkedését eredményezte, de azóta lenyomták sikeresen, az anyja pedig kivételesen anyához méltóan szinte őrt áll az ágya mellett. Most is csak annyi időre mozdult el, hogy igyon egy kávét. No ne essünk tévedésbe, itt a hangsúly még mindig főleg a babán és annak egészségén van, így amint kiderült, hogy azzal semmi gond nem lesz, mindjárt rózsásabban látta Magda is a világot. Már az érkezéskor értesítette mind Madlent, mind Willt smsben, hogy Adél a klinikán van és épp kivizsgálják, így ha bármelyikük úgy dönt, hogy meglátogatja a lányt idebent, akkor a recepción felengedik őket.
Adél maga félálomból kezd ébredezni még eléggé nyomott kedélyállapotban, de mindent összevetve már jobb bőrben van, mint három órával ez előtt. Nehézkesen ugyan, de végül felhúzódzkodik az ágyban és a visszatérő Magda segítségével több párna kerül a háta mögé, hogy kényelmesen üljön, valamint egy pohár víz a kezébe. Őszintén, fogalma sincs, mihez kezdjen ezzel az egésszel, de az émelygés még így is rájön egy-egy tizedmásodpercre, ha eszébe jut mindaz, amit a mai napon megtudott.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Az út rövid, kellemetlen, de semmiképp sem említésre méltó. A bejelentkezésnél régi ismerősként üdvözlik már, amíg pedig a recepciós boszorkány kikeresi a felesége szobáját, ő súlytalanul elbeszélget vele, mint mindig. Minden rendben van vele, most épp alszik, olvassa fel a lány a gyógyító által hagyott jegyzetet, továbbá, hogy az édesanyja is vele van, de bármikor felmehet hozzá. Az utóbbi hír valamelyest borongósabbá teszi a hangulatát, hiszen ma semmire sem vágyott kevésbé, mint Magdával találkozni. Ám, ha minden a terve szerint marad, úgysem maradnak sokáig. Ha a lánynak tényleg semmi baja, akkor hazaviszi. Ha pedig, és ez sem lenne sokkoló fordulat, mondjuk vajúdni kezdene, akkor Angliában a helye.

Számára a gyerekszületés természetes és ritka alkalmaktól eltekintve, nem sürgető affér. Így higgadtan ballag végig a két évvel ezelőtt ismerőssé vált folyosón, hogy megkeresse a kórtermet, aminek a számát odalenn megkapta. Megfordul a fejében ugyan, hogy talán elvárnák tőle, hogy borostásan, kávéfoltos ingben, riadtan és karikás szemekkel tépje fel az ajtót, hogy aztán remegő hangon tudakolja meg, hogy minden rendben van-e Adéllal és a fiával. Ez a viselkedés azonban amellett, hogy szánni való, úgy érzi, csak tovább feszítené a lány eleve labilis idegeit.
Az ajtó üvegén behúzott, fehér függöny gondoskodik a benn fekvő nyugalmáról. Halkan nyit be, először az anyósa tarkóján akad meg a szeme, aztán a takarók és párnák tengerében fekvő lány arcán.
   -  Szia... sztok. Mi a helyzet?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Magda a szokásos sugárzó mosolyát használja most már jó néhány hónapja ismét, ha találkozik a vejével. A csicsergős üdvözlés után meglapogatja Will vállát és elköszön egy időre azzal, hogy Ilyával kell beszélnie, ez által hagyja a nehéz csendet megtelepedni a fiatalok között.
Ő maga láthatóan sápadt, mi több, nem néz Will szemébe, hanem következetesen félre, az éjjeliszekrény irányába.
- Nincs semmi különös, csak felment a vérnyomásom. - Dehogy nincs, szeretne kikelni magából, de épp hogy megnyugodott, megnyugtatták és nem volna túl célszerű visszakerülni a zaklatott állapotába. Így hát hirtelen nem is tudja, mit mondjon… vagy de, egyvalamit biztos tud.
- Jártam a nagyanyádnál. Nem lesz ház. - Egyelőre még készül lélekben, hogy most egy olyan beszélgetés következik, amit lehetőleg sosem akarna megejteni, mert nem biztos, hogy nem az üvöltésével fogja megkoronázni. Abban sem biztos, hogy egy helyiségben akar tartózkodni most Willel.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Fogadja és viszonozza Magda kétszínűen kedves gesztusát. Átkozott kígyó. Szerencsére azonban egy gyors vállveregetést és pár bátorító szót követően a nő előzékenyen magukra hagyja őket, ő pedig az ajtó csukódásával egyidőben letörheti az arcáról a diplomatikus mosolyt.
   - És a nagyanyám idegesített így fel?
Csodálkozva kérdez vissza, bár… bár tagadna, ha azt mondaná, hogy Madlen nem irritálta nem egyszer hiperventillációig. Közelebb sétál az ágyhoz és annak távolabbi támlájáról leveszi a fehér, csiptetős mappát, amibe Adél adatait gyűjtötték. Belelapoz, ahogy leül a lány mellé a takaróra.
   -  Mert mi van a házzal? Milyen házzal? - Teszi hozzá szórakozottan.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Ösztönösen húzza arrébb a lábát valami undorral vegyes haraggal a lelkében, és ehhez elég pusztán közelebb tudnia Willt a kelleténél. Sajnos nincs abban a mobilis állapotban, hogy arrébb másszon olyan könnyedén, vagy egyenesen le az ágyról, az inkább egy pingvin gurulására hasonlítana most.
Will szavait követően beáll a csend közöttük, és valószínűleg a férjének nem fog feltűnni egy kis ideig, hogy csak nekiveselkedik, kinyitja a száját, de hang az csak sokadik próbálkozásra jön ki a torkán, mert megint megrohanták a délelőtt emlékei.
- A szüleid háza. -  De igazán nem is ez a lényeg. A szája széle szinte gyermeki módon remeg meg, mint aki tényleg mindjárt elbőgi magát.
- Will… Beszéltem Nate-tel… Nem akarsz nekem elmondani néhány dolgot? Amiről… tudnom kellene? -

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Észreveszi Adél mozgolódását a takaró alatt, de ezt jobbára annak tudja be, hogy a lány helyet szorít neki a különben tágas ágyon. Amíg belelapoz a jegyzetekbe, hogy felületesen átfussa azokat, az ölébe dobja a mappát, a kezét pedig, amin épp nem támaszkodik az ágyon, a lány térdére teszi.
A figyelmét láthatóan lefoglalja, amit olvas. A papírokból nem derül ki semmi érdekfeszítő, csak Adél időközben kezelt magas vérnyomása és az, hogy a zaklatottságától eltekintve kifogástalanul egészséges. Közben hallja a lány szavait, de addig a pár másodpercig, amíg a lap aljára nem ér, csak elraktározza őket. Aztán emeli fel a tekintetét ismét a lányra.
   -  Nem értem, miről beszélsz. - A szemöldökét ráncolva kutatja a vonásait, amik egyszerre riadtak és elutasítók. -  Minden rendben, Adél? Mi van a házzal? Hogy jön ide Nate?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Rándul egyet a lába, amint Will hozzáér, és akár akarja, akár nem, a szája széle most már megállíthatatlanul remeg az idegtől, főleg amikor Will végre a szemébe néz.
- Nate-é a ház… és megmutatta, mit műveltél velük a padláson… - Ezen a ponton képtelen egyelőre újabb szavak formálására, de látni az arcán az iszonyt és az újabb, kezdődő zaklatottságot, ami egyre jobban erősödik benne. Az alapvető ideggyengesége különösen fogékonnyá teszi a kiborulásra, jelenleg ennek határán egyensúlyoz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Valami nincs rendben.
A jegyzetet félreteszi az öléből, ezer együtt pedig elengedi a lány térdét, amin a kezét nyugtatta a takarón át. A tekintete a lány szemeiről lejjebb vándorol a megremegő ajkára, onnan a torkára, ahogy pedig Adél elrebegi a botladozó félmondatát, az ő arcáról is eltűnik az optimista, értetlen semlegesség.
 - Te beszéltél bele?
Halkan kérdez vissza, a hangjában azonban megremeg az indulat. A kezét visszaereszti kettejük közé.
 - Nate hazudik. Mindkettő hazudik. Semmi másban nem jók, csak abban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Kérdéses, felfogta-e, amit Will mondott, mert elsőre semmi reakciót nem mutat. Másodjára is csak pislogni kezd, mint aki nem hisz a szemének, de aztán csak sikerül kipréselnie magából a nagyon határozott, cincogó választ:
- Nem. Itt akarok maradni… Vagy valahol máshol. Időre van szükségem. - És ez jól tudja, a hirtelen természetű férjének nem fog tetszeni.
- Miért csináltad? - Azt nem is próbálja megérteni, hogy volt gyomra hozzá, mert ennyi idő elteltével, ha csak félig-meddig is, de annyit megtanult a férjéről, hogy nem feltétlen úgy van behuzalozva az agya, mint egy átlagos embernek, így a hogyan kérdés lehet, nonszensz és megválaszolatlan maradna örökké.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Nem. Adél azt mondja - nem. Megrökönyödve pislog néhányat, a keze pedig belemarkol a fehér takaróba maga mellett. Nem annyira, hogy az ujjai elfehéredjenek - de épp annyira, hogy elképzelje közben, valaki torkából préseli ki a levegőt vele.
   - Ne szórakozz velem, Adél.
Egy rezzenésnyi pillanatra a hangja egészen elhűl, úgy, mint korábban soha. Az elutasítás nyomán felfortyanó düh mellett azonban olyasmit kezd el a gerince mellén felbizseregni, amit amit évekkel ezelőtt érzett utoljára. Hideg, hullámzó pánikot.
   -  Mi ez az egész? Egyáltalán ki mondta neked, hogy beszélj vele? Azt mondtad, a nagyanyámhoz mész, mégis hogy kötöttél ki ott, majd itt? Most hazaviszlek - a mappát felkapja, majd a szavait nyomatékosítva lecsapja a lány mellé -, mert semmi bajod sincs. Majd kapsz időt, ha megnyugodtál. Na kelj fel.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Fogd be a szád... - suttogja maga elé, a lány azonban a heves hadarása közepette aligha hallhatja ezt. A hűvös ujjai tovább szorítják a takaró huzatát.
Nate elvette a házat. Az ez információ más helyzetben elég lenne hozzá, hogy vöröset lásson tőle, jelenleg azonban csak kellemetlen zümmögés azon a trágyadombon túl, ami alatt teljesen felkészületlenül találta magát most. Az agyában a csöndet követően végre értelmezhető, azonban egyelőre nem szavakba ejthető gondolatok formálódnak. Érzi felgyorsulni a szívverését.
A lány felől az ajtó felé kapja a fejét, majd onnan vissza a feleségére. Ekkor pedig már nyoma sincs a megrökönyödött passzivitásnak, amit a hirtelen riadalom festett az arcára.
   -  Ezt most abbahagyod, világos? Egy kurva szót nem akarok hallani erről, pláne nem itt. Nate hazudik. Esther hazudik. Te pedig felejtsd el, amit hallottál. Szerinted miért mondanak ilyeneket, pont most? Azért, hogy tönkretegyenek minket, nem is, azért hogy engem tönkretegyenek. Te pedig nekiállsz itt hisztizni, mit akarsz, hogy börtönbe vigyenek?!