Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

- Hát, mert egy gyökér - közlöm kissé indulatosabban, mint illene. De nem tehetek róla, most még az eddiginél is jobban utálom, hát veszélyeztette a faszságával életem legfontosabb emberét. Csak kerüljek ki innen, kurva élet, hogy végre elkapom.
- De mégis milyen élete lesz ember? Megmondom én, szar - mondjuk ez a betegség nélkül is egyértelmű lett volna. Mégis, hogy kérhetném tőle, hogy maradjon, amikor előtte még bőven ott az élet? Ez akkora egy parasztság, hogy még én se tudnék együtt élni vele.
- Biztos lehet benne az univerzum, hogyha én innen kikerülök, akkor még nagyobb balfaszságokat fogok csinálni, így, hogy tudom mennyire véges az élet - és ezt szerintem magyaráznom sem kell. Amúgy is volt egy listánk, hát kicsit fel kell pörgetni, mert mostanában amúgy is el volt hanyagolva.
- Semmi sem lesz már ugyanaz - morgom kissé kelletlen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Nem szeretnék vitatkozni, és tudom, hogy egy rendes ember megvédené, de én egyszerűen nem vagyok elég jó ahhoz, hogy ezt a helyzetet koordinálni tudjam, így csak hallgatok. - Te sem hagytál el engem, pedig tudtad, hogy szar lesz. - ott volt velem a vizsgálatokon, a rosszulléteimnél, amikor annyira megijedtem, hogy elsírtam magam. Mindig, és mégsem futott el. Arra, hogy még nagyobb faszságokat fog csinálni, elmosolyodom, és előre hajolva a párnán a fejem a feje mellé teszem. Az biztos, hogy egyetlen rossz mozdulat, és a földön kötök ki. - Akkor mindent felteszünk egy lapra? Együtt halunk meg, és lehet, hogy egy hülye ötlet miatt, lehet, hogy betegségben. Éljünk úgy, ahogy elterveztük.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Albert

- Teljesen más a kettő - de ezt nem fogom elkezdeni kifejteni, mert értenie kellene.
- Ez hülyeség. Ha úgy élnénk ahogy elterveztük, akkor nem lenne Grace, meg nem lenne Danvers, meg érzelmek, meg minden faszság. Ez már kurvára el van baszva - horkantok fel, hiszen a feltételezés is nevetséges. Soha, semmi nem lesz már ugyanolyan és nem csak azért, mert én is beteg vagyok, hanem azért is, mert kibaszottul el lett baszva ez az egész.
- Neki is haza kell mennie és neked is. Nem kell engem ápolgatni - feszül meg az állam és lassan megemelkedek, hogy szürcsöljek egyet a poharamból.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

- Bánod? Hogy van. Bánod? - én hónapok óta irigylem a boldogságát, és furcsa, hogy emiatt negatívan értékeli az egészet. Azt hittem, hogy boldog így, hogy tetszik neki ez az élet, furcsa azt érzékelni, hogy nem. - Azért vagyunk itt, mert te vagy a legfontosabb nekünk, és veled szeretnénk lenni. Ha csak így lehetséges most, akkor így vagyunk veled. Ne kérd, hogy otthon malmozzunk, amikor lehetőségünk van itt lenni. - bennem fel sem merült, hogy haza kéne mennem, nem is tudom, hogy mit kezdenék magammal otthon.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Nem válaszolok a kérdésre, csak morgok valamit az orrom alatt. - Holnaptól senkit se akarok itt látni. Senkit. Egy kibaszott látogatót se - közlöm egyszerűen azt, amire vágyom. - Se téged, se Gracet, se Mártont, senkit nem akarok ebben a kibaszott kórteremben látni. Éljétek a kurva életeteket, ő tanuljon, te dolgozzál, Márton meg sírjon a sarokban, leszarom. Csak ne legyetek itt - ennél szebben nem tudom és nem is akarom mondani. Mindenki felforgatta az életét, mert idekerültem, de ezt egyszer sem kértem és nem is akarom, hogy így legyen. Szálljanak le rólam a picsába.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

- Fáradt vagy, pihenned kellene. - szóltak, hogy lesznek hangulatingadozásai, hogy egy kicsit türelmesebbnek kell lennünk vele, így én teljesen nyugodtan válaszolok neki, és nem veszem magamra, hogy elküld. Elhúzódva tőle, felhúzom a lábaimat a székre, ami nagyon kényelmetlen, nem is értem, hogy lehet így aludni, és egészen összehúzom magam. - Holnap majd megbeszéljük, hogy mit szeretnél, rendben? Most inkább pihenjünk. - jobb lesz ezt most lezárni, mielőtt felveri azt a szerencsétlen lányt, és olyat kell hallania, amit biztos, hogy Miksa nem gondol komolyan. - Reggel elvisznek pár vizsgálatra, de ha visszaérek, megbeszéljük.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

- Hát, de bazdmeg, most mondtam, hogy mit szeretnék - emelem fel kicsit a hangomat, s nem, ez az a pont, ahol nem érdekel senki és semmi. Szeretem azt a lányt, de már kurvára unom, hogy levegőt se tudok úgy venni, hogy valaki ne mászna az arcomba. Csoda, hogy szarni elengednek. - Vagy mindenki kibaszottul elkotródik innen és hagy a picsába, vagy én távozok saját felelősséggel - nem is kétség, ezt kell tenni. Elhúzni innen kibaszott messzire úgy, hogy semmit se tudjanak rólam. Legalább tudnék végre egy jót fingani. - És most kurvára elmegyek sétálni - az se érdekel, ha két lépés után visszaküldenek a szobába, de hogy én innen távozok az hétszentség, még az ajtót is jól bekúrom magam mögött, hogy legalább Albertnek magyarázkodni kelljen Gracenek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

- Jó, majd reggel. - mégsem kellene az éjszaka közepén felverni mindenkit azzal, hogy mi most távozunk, meg hazarángatni a lányt, vagy egyáltalán felkelteni, de a következő pillanatban már úgyis mindegy, mert ahogy csapódik az ajtó, úgy kel fel riadtan. - Hagyd. - csak ennyit mondok neki, mielőtt elindulna, és bosszankodva felkelek a székből, hogy nekiálljak összepakolni a holmim, és ha reggel azt mondják elengednek, akkor majd…jó, remélem, hogy azt mondják, hogy nem engednek, de azért lássa, hogy én mentem volna, ahogy szeretné. Nem szólok egy szót sem, csak némán dobálom be a cuccaim, hogy ne kelljen agyalnom.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Más a kettő. Vajon ezt csak azért mondta, mert komolyan gondolja, vagy csak elódázza vele a témát? Az igazság az, hogy mindig megkérdőjelezem az emberek mondanivalóját, de most ebben a szituációban valahogy extra nehéz elhinnem, hogy valaki csak simán érdeklődik irántam. Pedig nemet mondtam neki. Igaz, a csókban talán más volt, de a szavai mindenféleképpen ezt tükrözték.
- Winternek? - akadtam fent. A második alkalom, hogy a bátyám neve feljön, amióta látogatási idő van, és mind a kétszer szarkasztikus kérdés formájában. Véletlen lenne? - Nem, mi... mi nem beszélünk erről. Az furcsa lenne. És kínos - meredtem el magam elé, ahogy megpróbáltam elképzelni a szituációt. Igazából két lehetőség lenne. Kiröhög, amiért ilyeneket mondok. Vagy csak szimplán nem tud mit kezdeni a mondataimmal. De őszintén, kimondani is nehéz lenne. Albertnak is az volt, pedig nem is neki szólt igazán.
- Inkább... inkább beszéljünk másról. Mikor műtik a nagyokost? - biccentek a fejemmel a másik ágy felé, zavartam megsimítva összekulcsolt kezeinket. Tudtam, hogy addig Albert nem fog eljönni az ispotályból. És hogy talán esélyem se lesz addig újra látni. A gondolat pedig valamiért furcsa, kongó érzést váltott ki a mellkasomban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Iszonyú fáradt vagyok. És szomorú. Tegnap elvesztettük Tarkát, a kedvenc génhibás bocimat. Ő volt az egyik első lakónk, egy végtelenül kedves és odaadóteremtés. Egész éjszaka virrasztottam mellette, míg el nem ment, így én egy percet sem aludtam. Nem is tudtam volna, ha akartam volna sem, hiszen a tudat, hogy ő szenved, miközben én szépeket álmodom... Ennek így kellett lennie. Ez is az élet része, tudom jól, mégis minden alkalommal fáj, amikor valamelyiküket elveszítem. Mivel szinte csak különleges állataink vannak, ez köreikben kicsit gyakoribb, mint egészséges fajtársaiknál.
De az élet nem áll meg. Reggelire amerikai palacsintát sütöttem Apuval az ikreknek és Apának, hogy legalább az ő reggelük kicsit jobban induljon. Lefürödtem, tiszta ruhát húztam, és a szokásos itthon simogatókörutam után megindultam a bejárat felé, hiszen mára várt vendégünk körebkalauzolása és szórakoztatása az én dolgom. Apáék terápiát tartanak, örülnek, hogy ilyenkor, mikor otthon vagyok, akad egy kis plusz segítségük az ilyen látogatóknál. Betti ugyanis nem azért érkezik ma hozzánk, hogy a segítségünk kérje, hanem hogy tanulmányaihoz kapcsolódóan megismerje a kis farmunkat és Apuék módszereit.
Elégedetlenül nyújtóztatom meg fáradt tagjaimat a kapunak támaszkova, majd nagyot ásítok. Kell még egy kávé. Most már mindegy, megvárom míg ideér a lány, aztán legfeljebb megkínálom majd őt is, hátha kér. Ha nem, nekem akkor is szükségem van rá, különben a legtöbb amit meg tud ma tőlem, az az lesz, hogy mennyire nagyra tudom nyitni a számat ásítás közben.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Nem csodálkozott rajta, hogy Timi még mindig feszülten kezelte ezt a családi közösséget, amibe bekerült. Igyekezett türelemmel lenni hozzá, és annyi szabad teret engedni, amennyit a húga igényelt, ő mégis kicsit több közös élményre vágyott, amolyan tesós élmény-zuhatagra, ami csak az övéké, szülőktől függetlenebb.
 – Na, akkor majd szépen körbe nézünk, mert én a lovagláshoz jobban értek, de a kviddics is nagyon jó választás. Most már lehet saját seprűd is. Én kezdésnek a Nimbus márkákat mondanám, de szerintem próbálj meg érdeklődj a házad csapatában, onnét is került ki nem egy profi játékos. Tudtad például, hogy VZR prof igazi sztár, még ezt is profin tudja? Érdeklődd meg nála! Egy zseni a tag – áradozott, mintha valami celebritásról lenne szó, mert hát… azért na, a kedvenc pedagógusai jutnak elsőnek eszébe, mint hasznos tipp. – Tanulással hogy állsz? Ha valami nem megy, szólj, szívesen odaadom a régi BK-s jegyzeteimet.
Tukmál csóri, de mit tehetne, valahogy fenn akarja tartani a társalgást, hisz nagyon örül a húga látogatásának, ő az a személy, aki akár hajnali kettőkor, villámlás, égzengés, jégeső, vulkánkitörés közepette is bármikor beállíthatna hozzá, sosem hajtaná el.
 – Hogyhogy hogyan? – Majdnem a ruhájára köpte a saját limonádéját, ahogyan az anyagiak kényes témája szóba került. – Mert szerinted anyáék engedik, hogy te erre egy fillért is a saját megtakarításodból rááldozz? Hallgass a jó szóra, és hagyd nekik, hogy kiéljék magukat. Nekem sem engedték, hogy egyedül vegyem meg a csellót a hegedű mellé, álom, álom, édes álom. Az már egy haladás, hogy a koli-díjat engedik, hogy kifizessem. Már azon is hátast dobtak, amikor az újságból megtudták, hogy bébiszitterkedtem is. Pedig Anna olyan cuki! Bocs a szófosásért, most már mesélj te is magadról! Ha van valami zaftos a tarsolyodban, azt se vetem meg.
Vígan kavargatja a citromkarikát, és hol Timit figyeli, hol a kavargó cukros-citromos lét.
– Oh! Most turnézik erre a Börzsöny Underground banda, nagyon jó számaik vannak,  és ha jól tudom, van köztük egy illúziómágus is, a dobosuk,
llati jó visual effectjeik is vannak – a szeme felragyog, ahogyan a kedvenc bandája témáját firtata Timi.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Hol vagyok? A terem idegenségében fuldoklom; a hangok és visszhangok háborgó hullámai dobálnak, szagok tolulnak orromba és ízeket nyelek, mielőtt megállhatnám. És a köd! Minden sűrű ködben úszik, a kezemmel is ködöt merek, ahogy próbálok valami kapaszkodó után kapni, minden mozdulat lassú, elmosódó. Hogy kerültem ide? Olyan, mint egy álom, de az álmok nem fájnak ennyire.

Kívülről leginkább koordinálatlan, vontatott mozdulatok láthatóak, mert Ruarc nem próbál látni, a szemei nem pattannak ki vagy nyílnak fel lassan, s vajmi kevés mimika bírja átverekedni magát a kábaságon. Elővigyázatosságból halkítóbűbájt is szórtak rá, nehogy dezorientáltan kárt tegyen bárkiben - hiába tátog, csak valamiféle rekedt, nyüszítésszerű hagyja el a torkát. Odakap kezével, sekélyen, kapkodva lélegzik. Megpróbálja visszatartani a zihálást, hogy hallgatózzon, fejét körbeforgatva. Egy biztos, a feszültség a vonásaiban és ujjainak görcsös ereje, amivel rámar az ágy szélére, összetéveszthetetlen félelem. Majdnem lelöki az öléből a plüsst, amit az egyetlen eddig itt járt hozzátartozó hozott be, pár másik aprósággal együtt - a bolyhos anyag az első, amire igazán fókuszálni tud. Végigtapogatja csőrét, farkát, úszóhártyás lábait, aztán előregörnyedve beletemeti az arcát az állatka hasába. Otthon-illata van. De Tobi nincs itt.
Amint elhallgat a fuvola, nem reagál azonnal, azonban minden felé tett lépésre, mozdulatra megrezzen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

- Tényleg? Miért? - el kellene fogadnom, hogy vannak családok, amik máshogy működnek, mint a miénk, hogy ami nálunk természetes, az nem általános. Mondjuk nem feltétlenül baj, ha nem kell Winterrel beszélnem, de nem jelenti azt, hogy ne tettem volna meg, ha kell. Lélekben már felkészültem rá, és nagyjából minden opcionális reakciójára is. Nyilván egyik se pozitív válasz volt, hiszen Winter érdekes jelenség.
- Holnap. Utána majd minden könnyebb lesz. - legalábbis ebben reménykedek. Tudom, hogy a műtétet követően a rehabilitáció hosszú lesz, és Miksa nehezen fogja viselni, főleg mivel az életvitelével egyáltalán nem összeegyeztethető. Elfordulok, hogy ne kelljen látnia, ahogy a köhögéstől vöröses-lilává válik a fejem, nem mintha akkor, amikor visszahanyatlok a párnára, ne lenne ugyanaz a színem. - Pocsék ez a köhögés, még jó, hogy így is szép vagyok. - mintha nem lenne éppen elég szörnyű a helyzet, még egy hülye megjegyzést is el kell lőnöm. - Talán két hét, és otthon leszek. Sajnálom, hogy így alakult, nem ezt terveztem. - mondjuk ezt nem valószínű, hogy bármelyikünk is így tervezte, és nagyon szeretnék már egy hónappal arrébb lenni, hogy minden jól haladjon már. - Nem szerettem volna, hogy aggódj.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Elhúztam a kezeimet, és ujjaimmal a koronás gyűrűt kezdtem el forgatni ide-oda. Arra gondolva, vajon mikor jött el a pillanat, hogy nem kezdtünk el kommunikálni. De az igazság az, hogy sose tettük nagyon.
- Hát tudod... amikor igazán kellett volna, akkor hullott szét minden. Nem igazán tanultuk meg hogyan kéne. Szarkazmus és gúny formájában rejtegetjük az érzéseinket - vontam meg a vállamat, mintha semmiség lenne. Annak is éreztem. Furcsa volt már ennyit is nyilatkozni róla. Természetellenes.
Egy grimasszal nyugtáztam a csúnya köhögését. Nem akartam elhinni, hogy nincs valami gyógyfű, amivel ki lehetne ezt kúrálni. Lehetőleg ennél gyorsabban. Vagy egy varázsige. Ha nem ő hajtja végre, akkor végülis nincsen hátulütője, nem?
- Nincs is neked semmi bajod - mosolyogtam a megjegyzésre, örülve, hogy ebben a szituációban is képes a legjobb formáját hozni. Aztán a mosolyom lassan tűnt el, ahogy megint komolyabb vizekre eveztünk. Még jó, hogy aggódom. És még fogok is, mert szeretnék tenni valamit az állapota ellen. Nem hagyhatom, hogy csak így feladja. Vagy ha ő meg is teszi, én nem fogom feladni őt.
Ám hang nem jött a torkomra, hogy gondolataimból bármit is közvetítsek felé. A szemeiben viszont láttam, hogy vár valamit, bármit, és zavaromban más nem jutott eszembe. Kezem orcájára siklott, és lehajolva lágy csókot leheltem ajkaira. A közelsége megbódított, az összes aggodalom kiszállt a fejemből, és hirtelen tisztábban éreztem mindent vele kapcsolatban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

- Az valamennyire nekem is megy. Miksával nőttem fel. - attól messze vagyok, hogy jól is menjen, de azért ha kell, akkor össze tudom szedni magam. Ez kicsit olyan, mint a herceg meg a sárkány esete, ha nagyon kell a királylány, akkor az adrenalin majd segít. - Miksának ne mondd el, mert akkor kiakad, hogy mit keresek itt. - az a nagy helyzet, hogy alig várom, hogy ne köhögjek, és javultam is már, de eljön majd az idő, amikor nem hagyhatom abba, és tovább kell csinálnom, hogy legyen indokom maradni. Itt szeretnék lenni, amíg ki nem engedik. Csak ezt nem tudom, hogy hogyan mondjam meg neki, mert közben vele is szeretnék lenni, de nyilván nem opció, hogy ők ketten egy szobában legyenek. Nem tudom, hogy valaha elfogadná-e Rue-t, pedig jó lenne őt is elvinni a közös nyaralásokra, és nem csak egyedül menni. Furcsa, hogy mikre kezd el vágyni az ember hirtelen, pedig egész sokáig ellen tudtam állni ennek.
- Rue… - halkan suttogom a nevét, mielőtt megcsókol. Viszonzom a csókot, de nem merek belemerülni, tudom, hogy az most nem lenne a leggusztusosabb, ha megint jönne egy köhögőroham, de jó tudni, hogy így is vonzódik hozzám. - Nem szeretném, ha bajod esne. Állítólag nem fertőzök, de a te szervezeted is lehet legyengült, a tó miatt. - ujjaimat az ujjai közé csúsztatom, és elmosolyodva pillantok fel rá. Érzem, hogy kicsit feljebb szökött a lázam, de nem szeretnék most egyedül maradni. - Olyan jó, hogy itt vagy.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

- Olyan gyakran csevegek Miksával, ez lesz az első dolog, amit mondok neki, ha legközelebb találkozunk - ingattam a fejemet. - Már ha szóhoz jutok mellette. Gondolom sok mondanivalója lenne számomra - jegyeztem meg, kissé elhúzva a számat. Mielőtt különösebb indoka lett volna rá, már utált. Most pedig még azt is érezheti, hogy elveszem tőle a legjobb barátját. Ha nem lenne annyira féltékeny és önző, belátná, hogy ez nincs így, de Miksa olyan ember, aki a saját igényein nem lát túl.
Gyengéden csókolom, nem követelődzőn. Majd amikor már nem egy kórházba kell érte besurrannom, talán más lesz. Elmosolyodtam, miközben összefonódó kezeinket néztem. - Valamiért megéri lebetegedni - jegyeztem meg. Nem tudtam, még mennyi időnk van, mielőtt Grace-ék visszaérnek. Azt se tudtam mekkora ez a kórház, talán már a hatodik kört róják.
- Meglátogathatlak majd? Mármint ha.. ha Miksával lennél, megértem - néztem fel a szemeibe. Megfakult sárga hangom visszapattant a kórház faláról, eljuttatva tudatomig mennyire kétségbeesetten hangzott, amit mondtam. Mióta lettem ilyen? Mikor lettem képtelen távolságot tartani? A gondolat megijesztett, hogy ez a szituáció megváltoztat.
- Jobb lenne, ha nem jönnék. Miksának épp nem rám van szüksége - vontam le a végső következtetést, mielőtt Albert megtehette volna.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

- Majd megenyhül. Csak türelmesnek kell lenni vele. Egy év után azt is megtudtam, hogy barátnője van. - talán egy tíz év, és már nem fog annyira fújni Rue-ra sem. Talán, de nem merem biztosra venni, viszont majd valahogy megoldom. Nem tudom hogy, lehet, hogy olyan leszek, mint azok, akiknek szeretőjük van, és nekiállok kettős életet élni. Vagy egy piszok disznó leszek, vagy Superman. Nyilván az előbbi.
- Nekem viszont szükségem van rád. - és ebben az esetben azt hiszem egy kicsit élvezhet prioritást az, hogy mi a fontos nekem. Viszont ebben a kritikus helyzetben extrán oda fogok figyelni Miksára. - Most ők mentek el sétálni, legközelebb én fogok, rendben? Találkozzunk kint, sétáljunk egyet, amikor tudsz jönni. Ez így jó lesz? Akkor mindenki békéje megmarad. - legalábbis nagyon remélem, hogy átmenetileg ez is lehet egy megoldás.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Bármennyire is úgy tűnhet kívülről, hogy nincsenek rám hatással a szavai, mikor kimondta, hogy szüksége van rám, nagyot dobbant a szívem, majd ki is hagyott egy ütemet. Ez már komolyabban hangzott. Mint valami, aminek súlya van, és így felelősség is tartozik hozzá. Adnom kell, ha mást nem magamat.
- Igyekszem jönni - bólintottam bizonytalanul. Nem, ez már nagyon nem a mostani én voltam. Ez az a tinédzser volt, akit felültettek, mert látták, hogy lehet. Ez az a tizenéves volt, aki nem hogy a saját érzelmeiről fogalma sem volt, de arról se, hogy milyen ember igazán. Ám ha előbbivel nem is, utóbbival egészen kezdtem megbarátkozni. Egyenes voltam, és most sem akartam mást. - Jönni fogok - biztosítottam Albertet, és a szemeibe is néztem, hogy tudja, nem csak üres szavak. Lehajoltam még egy csókra, egy pillanatra megállva ajkai előtt, hogy megállít-e.
- Megyek. Úgy hagytam ott a kocsmát, mintha késdobáló lenne - jegyeztem meg szórakozottan. Ezt a kifejezést az egyik vendéktől hallottam. Igazán magyaros érzete van.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Mosolyra húzódik a szám, amikor a feltételes mód kijelentővé válik. Az igyekezet csak egy jó kifogás tud lenni, azt lehet mondani, hogy "de hát megpróbáltam", a "fogok" viszont egy sokkal biztosabb ígéret. Nem ellenkezem a csóknál. Megemelve a fejem, most én tapasztom az ajkaimat az ajkaira, majd hanyatlom vissza a párnára.
- Késdobáló. - elmosolyodom a szóra, de csak biccentek, hogy megértem, különben is, az a szerencsés, ha Miksa most nem találja itt, elég neki a műtét, szegényem előbb azon essen túl, és minden más majd csak lassan, amikor már elég erős hozzá történjen meg az életében. - Köszönöm, hogy meglátogattál. - pillantok rá hálásan, mielőtt kilépne az ajtón, amit egy ideig, amíg el nem nyom az álom, nézek még, aztán már csak az rémlik, ahogy megtalálom a tökéletes pózt ahhoz, hogy aludjak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Szerelmem.
Simítom végig az arcát ébresztőleg. Éjszaka sokáig nem aludt, az anyukájának rossz volt a közérzete, magas volt a vérnyomása, mintha valami rossz közeledne, így virrasztottunk mi is. Számomra természetes volt, hogy lejövünk Nemeskére, és segítünk neki, meg vigyázunk rá ezekben a nehéz napokban.
- Kész az ebéd. Anyud alszik még, de neked álmodban is korog a hasad, gyere, együnk kint a teraszon. Kivigyelek?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Lassú mozdulatokkal kezdek ébredezni Botond hangjára és kezének simítására. Szemeim sűrű pislogások közepette próbálják befogadni a fényt, ami elől inkább bújnék a takaróm biztonsága alá, ha nem lenne igaz, amit a férjem állít. Hasam ugyanis megállás nélkül korog és a fejem is lassan szétdurran, annyira fáj már.
- Anya jól van? - ez az első és legfontosabb, nem az, hogy velem mi van. Nem tudom, hogy mihez kezdenék ha vele is történne valami. Így is teljesen odavagyok a Miksás dologtól.
- Nem maradhatok a takaróm alatt?- nyüszögöm halkan, annak ellenére, hogy tisztában vagyok azzal, hogy mozdulni kellene. De most minden fáj, még a létezés is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Lepihent, voltam nála, alszik végre.
Ami nagy csoda, mert eddig nem volt a legjobb ebben a tevékenységben, de úgy néz ki, végre legyűrte a fáradtság. Előre hajolva óvatosan magamhoz ölelem, és ha megkapaszkodik a  nyakamban, akkor felemelem és kiviszem a fényre.
- Húsleves, sok tésztával, háziasan, van minden, amit csak szeretnél.
Mutatok végig a megterített asztalon, és szedek neki, amit csak kér.
- Albert hazajött, Miksa elküldte őket.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Ez a lehető legjobb hír. Anyának szüksége van a pihenésre, mert ilyen szinten megtörve én még soha nem láttam. Márton azt mondta, hogy apa halálakor nézett ki ennyire rosszul, de én nem emlékszem, az agyam teljesen törölte azt a képet.
- Botond, mit csinálsz? - karolom át a nyakát kissé meglepetten, mert előbb számítottam volna arra, hogy hagy az ágyban, mint erre.
- Ezt te csináltad? - néz végig azon, ami elétárul és megint rá kell jönnöm, hogy nem érdemlem meg ezt az embert. Szerencsétlen még azt is elviselte, mikor azt vágtam a fejéhez, hogy ez az egész miatta, miattunk van. Persze nem gondoltam komolyan, de ő tűrte, mint egy kicseszett Szent.
- Tudom - felelem halkan és leteszem a fenekemet egy székbe. - Miksa el fog menni - megígértem, hogy senkinek sem mondom el, de Botond előtt mégsem titkolózhatok, hát annyi mindent elvisel szegény.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Elrabollak. Most éppen az ágyadtól. Ebben jó vagyok.
Tudom, hogy sok mindent nem gondolt komolyan, de ez egy feszült időszak, én sem hülyéskedek, csak kedvesen asszisztálok mindenhez, úgy, hogy nekik könnyebb legyen.
- Igen. Nem akartam hangoskodni, így a főtt húshoz paradicsom mártást meg fokhagymaszószt csináltam még.
Utána a saját tányéromat is megtömöm, jó sok sárgarépát beletéve.
- Lassan főztem, délelőttön át, hogy jó íze legyen, mint a nagyiknál szokás. Hogy érted, hogy elmegy? Ugyan, Albert nélkül sehova. A saját barátnője is harmadik kerékként funkcionál az ő szerelmükben.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Te mindenben - susogom halkan a fülébe, még mielőtt letenne.
- Hihetetlen vagy. Annyi más dolgod lenne - nem tudok elég hálás lenni neki azért, hogy itt van. De tisztában vagyok azzal, hogy ott a pizzázó és tanulnia is kellene. Nem akarom, hogy miattam bármiben hátrány érje.
- Beszéltem vele és azt mondta, hogy el kell mennie egy kis időre, hogy feldolgozza ezt az egészet. Szólnom kéne Albertnek, igaz? - nézek kissé félve Botondra, mert elég élénken él még bennem, amikor legutoljára Alberthez akartam menni és ő egy féltékenységi jelenetet rendezett.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Elmosolyodom a dicséretre, mert ebből tudom, hogy mindent jól csinálok, kérdés és kérés nélkül. Szeretnék jó férje lenni, megcáfolni minden kijelentést az életkorunkkal kapcsolatban. Ez egy sikeres házasság lesz.
- Nem hiszem, hogy segítenél ezzel. Ezt nekik kell elrendezni.  Ha elmondod neki, akkor rohan majd Miksához, és lehet, hogy most egy kicsivel kevesebb drámával jobban átvészelik ezt. Minden kapcsolatban vannak mélypontok. A kávéfolt azóta se jött ki a kabátomból.
Vigyorgok az álszemrehányás közepette.
- Időt kell töltenünk vele, hogy gyorsabban elrepüljön, és ne legyen olyan szomorú, mint a múltkor.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- És Laura? - pillantok rá keserűen. - Tudom, hogy ő nem én vagyok, de engem darabokra szedett, amikor Albert azt mondta, hogy nem jössz vissza - még visszagondolni rá is kegyetlenül fáj. Nem szeretném, ha bárkinek át kellene élnie ilyesmit.
- Miksa egy önző fasz és képes volt pont engem beletenni ebbe a helyzetbe - nem kellene így hívnom, de csak azt mondom ki, amit gondolok. Értem, hogy nem tudja feldolgozni, de Albert a legjobb lehetősége erre.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Látva, hogy mennyire ragaszkodott ahhoz, hogy minden percben mellette legyen, rá nagyon kell majd vigyáznunk. Egy dolog tudni dolgokat, és egy másik érezni. Mindenki dicsérte, hogy milyen jól el tudja mondani az egyes szakaszokat, de az a lány össze volt omolva, állandóan remegett.
Csak nyilván így védekezett a tények ellen. De én láttam, hogy a tűréshatára végén van. Túl sok veszteség érte már, és küszöbön a következő.
- Sajnálom, hogy ezt láttam megoldásnak, de látod, Zorka jött, látott, és mindent helyretett. Az első lányunkat róla kéne elnevezni.
Ezt komolyan mondom, a nővérem nélkül ki tudja hol lennénk, távol egymástól, és nem gyűrűvel a képünkön együtt. Kezemmel egy pillanatra megérintem a kezét, és rászorítok.
- Neked most a VAV-ra kell koncentrálnod. Ez fontos a jövőd szempontjából. Saci, együtt mindent megoldunk, rendben?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Lehet ide kéne hoznunk Nemeskére, vagy oda hozzánk, hogy ne legyen egyedül - tudom, hogy nem nagy a kis ház és Botond nem is érzi a magáénak, de még mindig jobb lehetőség, mint az, hogy Laurát egyedül hagyjuk.
- Vagy, Alberttel kéne együtt laknia? Mármint, az furi lenne, nem? - bár akkor legalább ők ketten vigyáznak egymásra. Biztos vagyok abban, hogy közöttük olyan szövetség alakulhat ki Miksa miatt, amit mi soha nem fogunk megérteni.
- Szerintem, az összes lányunk Zorka lesz - nevetem el magam halkan, mert úgy érzem egy szívből jövő, hangos kacaj nem illik manapság ide.
- Nem tudom Botond. Ez az év egyáltalán nem arról szólt, hogy bármi tudást magamba szívtam volna - és azt sem tudom, hogy mihez kezdjek magammal. Fogalmam sincs mit akarok, azon kívül, hogy élni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Meg kéne kérdeznünk, hogy mit szeretne. Bár, az elején kicsi az esélye, hogy olyan választ kapunk, amit tényleg szeretne. Én legalábbis hárítanék, szerintem először természetesen szervezzünk programokat. Sütögetést meg ilyeneket.
Nem tudom, hogy Alberttel együtt lakni Miksa nélkül mennyire jó ötlet. Csomó ilyen romantikus gejl szól arról, hogy a gyász összehozza a volt barátnőt meg a legjobb barátot, és azért még, hogy ezek ilyen tromanrizált dolgok, mindennek van alapja.
- Majd én levizsgázok neked, ha gondolod. Százfűlével.