Az étterem egy magas téglaépület földszintjén várja vendégeit. A hosszúkás helyiség kissé indusztriális stílusjegyeivel egyértelműen a fiatalabb korosztályt kívánja megszólítani, melyhez pénztárcabarát árak is társulnak. Itt találtak új otthonra az előkészítő iskola leselejtezett padjai és székei, amiktől a tulajdonos elmondása alapján még egyedibbé varázsolódik a hely. Belépve nem túl erős fények, de annál intenzívebb gyorsétterem-illat fogad mindenkit. Az asztalokon egy-egy nagyobb méretű, üres konzervdobozban találhatóak evőeszközök, szalvéta, valamint egy laminált étel-és itallap.

A menüsort elnézve hamar kiderül, hogy az étterem fő profilját a különböző kézműves hamburgerek alkotják, amelyekből rendeléskor ízlés szerint új változatok kérhetőek, egyedi feltétekkel – ennek mindössze csak a képzelet szab határt. Népszerű specialitásuk Bogoly Burger névre hallgat, de senki ne aggódjon, még nyomokban sem tartalmaz boglyokat, ugyanakkor a recept szigorúan titkos! Azoknak, akik valami mást ennének, egy üvegezett pult mögül tudják kiválasztani az aznapi ajánlatot. Állandó elemként a leveseken túl rántott- és töltött húsok, sajt, hal, hot-dog, saláták, különféle köretek találhatóak, a burgonyából is püré, csónak, steak, hagyományos, vagy éppen édes változatokkal. Desszertnek ajánlani szokták a tejszínhabbal és meggyel díszített shakeket, amerikai és magyar palacsintákat, somlóit és tortaszeleteket. Ha viszont ez se volna elég, a falnál egy mágikusan forgó gyros-hústorony tetszeleg, melyet néhány pálcaintéssel apró falatokra lehasítanak, s tálban vagy pitában szolgálnak fel.

Rendelés után egy sorszámot kap az érkező, a pult feletti kijelzőn pedig láthatja, ha elkészült a vágyott étel. Elviteles rendelés esetén csomagolási díjat számolnak fel, emellett jó hír, hogy házhoz is szállítanak, méghozzá seprűn! Az olcsó árak velejárója talán a többi étteremhez képesti alacsonyabb minőség, valamint a túlnyomórészt diákokból álló személyzet amatőrsége, emiatt ne lepődjön meg senki, ha elsőre valamit nem úgy készítenek el, ahogyan az illető kérte.

Ma nincsenek sokan, szóval nyugodt szívvel tartok élménybeszámolót, és még képeket is mutatok. Teljesen lelkesen hagyom ki azt a cseppnyi bosszúságot is, amit Flaviu okozott, mert tényleg nem tulajdonítok neki nagy jelentőséget. Én megpróbáltam, nem jött be, viszont Varsó igazán gyönyörű hely, és biztos, hogy az életben egyszer még visszamegyek oda.
- Ezt a mókust meg majdnem hazahoztam - mesélem csillogó szemekkel, és csak sóhajtok egy nagyot, mikor hallom nyílni az ajtót. Szétszórva azért vannak itt páran, de láthatóan nem ez az a nap, mikor aztán még a fenekem is elhagyom, vagy be kell segítenem valahol. Tudom is értékelni.
- Jó estét - köszönök olyan bájosan, ahogy szoktam, épp csak a kockás ingemmel bíbelődök közben, mert megint kioldódott rajta a csomó. Nem, nem rajongok Dávid ötletéért, hogy legyenek egyen ruhák, szeretem a sajátjaim.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=875706#post875706][b]Szentesi Lilla Kamilla - 2024.03.30. 13:07[/b][/url]

Ma nincsenek sokan, szóval nyugodt szívvel tartok élménybeszámolót, és még képeket is mutatok. Teljesen lelkesen hagyom ki azt a cseppnyi bosszúságot is, amit Flaviu okozott, mert tényleg nem tulajdonítok neki nagy jelentőséget. Én megpróbáltam, nem jött be, viszont Varsó igazán gyönyörű hely, és biztos, hogy az életben egyszer még visszamegyek oda.
- Ezt a mókust meg majdnem hazahoztam - mesélem csillogó szemekkel, és csak sóhajtok egy nagyot, mikor hallom nyílni az ajtót. Szétszórva azért vannak itt páran, de láthatóan nem ez az a nap, mikor aztán még a fenekem is elhagyom, vagy be kell segítenem valahol. Tudom is értékelni.
- Jó estét - köszönök olyan bájosan, ahogy szoktam, épp csak a kockás ingemmel bíbelődök közben, mert megint kioldódott rajta a csomó. Nem, nem rajongok Dávid ötletéért, hogy legyenek egyen ruhák, szeretem a sajátjaim.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=875737#post875737][b]Damian B. Krise-Flaviu - 2024.03.30. 15:40[/b][/url]

Ewww.
Az orrának megránduló fintora jelzi csak a véleményét. Bogoly Burger. Azokat a helyeket juttatja eszébe, ahová a roxfortos évei alatt jártak hétvégente hajtani a lányokat, amikor még mindannyian túl gyávák és tapasztalatlanok voltak hozzá, hogy bármit kezdjenek velük. Nosztalgikus, kicsit kellemetlen emlék. Ezekkel a fejében nyomja le a kilincset és lép be a helyre.
Olaj és só szaga fogadja. Elfojt egy köhintést, a jobb kezét visszaejti a zsebébe és a pulthoz sétál.
   -  'estét. A konyha nyitva van még?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=875742#post875742][b]Szentesi Lilla Kamilla - 2024.03.30. 15:50[/b][/url]

Én szentül hittem, hogy engem már nem lehet meglepni. Még mindig nevetve kicsit nézek fel, ahogy meghallom a hangot.
- Persze, de a bélszín sajnos elfogyott - az arcomra kiülő döbbenet is mutatja, hogy ezek a szavak önkéntelenül hagyták el a szám. Merlinre mondom általában kedves vagyok, sőt. Most is gyorsan rendezem a vonásaim, és kicsit a pultra dőlve hajolok közelebb a lengyelhez.
- Figyelj, ne mondj semmit, csak szorítsd ökölbe a kezed, ha fenyegetnek - teljesen halkan beszélek, de csak vigyorogni vagyok képes. A látvány hirtelen feledteti velem, hogy amúgy menjen a francba. Annyira szürreális.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=875743#post875743][b]Damian B. Krise-Flaviu - 2024.03.30. 16:05[/b][/url]

   -  Aaaaha...
Természetesen nem felejtette el, hogy itt dolgozik a lány. Nehéz lett volna, hiszen a helyt tipikusan olyannak tűnik, mint ami csak diákmunkásokkal dolgoztat, ami eleve különös számára.  Egyrészt, mert miért vállalna bárki munkát iskola mellett? Másrészt pedig ki az a barom, aki az ételét rábízza egy pult alatt gyógynövénytant tanuló gyerekre?
Ő. Ma este ő lesz az. Még mindig nem biztos a döntésében különben, de mi a legrosszabb, ami történhet, ételmérgezést kap?
Amikor a lány lehalkítja a hangját ő is értetlenül húzódik közelebb, elsőre pedig az arcára kiülő zavar elárulja, hogy nemigen érti, mire céloz. Hosszan nézi Kamillát, a szája pedig már kérdésre nyílik, amikor végre egy rosszalló szusszanással felfogja a szavait.
   - Hah, nagyon vicces vagy ma. Mondd, van itt bármi, ami ehető?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=875746#post875746][b]Szentesi Lilla Kamilla - 2024.03.30. 16:13[/b][/url]

Muszáj az ajkamba harapnom, hogy ne nevessek fel hangosan. Pedig annyira, de annyira szívesen megtenném, a vállaim még így is rázkódnak, de tartok attól, hogy Dávid lecsesz, amiért így beszélek egy vendéggel. Mert Dávid nem tudja, hogy egyébként teljes mértékben megérdemli.
- Mondjuk Hamburger? Csirkés, marhás... gyros... hot dog? - pislogok szépen, aztán inkább rámutatok a falon lévő táblára, ott ki van írva angolul is. Nem, egyáltalán nem sietek a segítségére, én ezeket a perceket határozottan élvezem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=875750#post875750][b]Damian B. Krise-Flaviu - 2024.03.30. 16:59[/b][/url]

A szeme követi a lány karjának mozdulatát, amivel a táblára mutat. Oda sem figyelve hümmög egyet és a tekintete végigfut az egyáltalán nem étvágygerjsztő leírásokon és képeken. Nem éhes. Akkor sem volt az, amikor belépett, de már akkor sem, amikor a hopp-állomásra sétálva megtorpant a cégér alatt és az üvegen át meglátta a telefonján a barátainak valamit lelkesen mutogató lányt.
   -  Legyen akkor egy... bog... Bogoly Burger?
Az utolsó szót nem az anyanyelvén, hanem a névhez mérten magyarul mondja, bántóan orosz akcentussal.
   -  Mikor vézel ma este?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=875751#post875751][b]Szentesi Lilla Kamilla - 2024.03.30. 17:07[/b][/url]

Nem, még most sem tudom teljesen felfogni, hogy itt van. Egyszerűen nem tudom hová tenni, hisz innen látom, hogy a Pillangó is nyitva van még, az pedig inkább neki való hely. Ezt persze nem osztom meg vele, csak a munkám végzem.
- Szörnyű a kiejtésed - nem tehetek róla, elnevetem magam, míg rögzítem a rendelést, aztán hátra pislogok a konyha felé.
- Csomagoljuk, vagy itt helyben dobnád a kukába? - még csilingel is a hangom, bárki leszűrheti, hogy a vérét szívom. Tényleg nem vagyok már bosszús, képes vagyok azt is belátni, hogy elszaladt velem a ló. De. Damian Flaviu ezt nagyon megérdemli. Akkor is.
- Fél óra. Miért? - a fölényes mosoly is hamar lefagy az arcomról, és ráadásul bizalmatlanul mérem végig.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=875755#post875755][b]Damian B. Krise-Flaviu - 2024.03.30. 18:07[/b][/url]

   -  Csomagoljátok kérlek, majd kidobom én.
Ebben nincs... igazi hazugság. Mert valójában nem biztos benne, hogy megenné azt a szemetet, amit sejtelme szerint bukásra álló diákok raknak össze hátul. De Damian, nyitottság!
Elnyom egy félmosolyt, előhúzza a tárcáját és mint hetekkel korábban a Pubban, amikor belenyúl a pontos összeg akad az ujjai közé. Türelmesen nyújtja a lány felé az érméket.
   -  Gondoltam, talán lenne kedved meginni valamit.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=875765#post875765][b]Szentesi Lilla Kamilla - 2024.03.30. 19:54[/b][/url]

Azért felvonom a szemöldököm, mert jogosan tenném fel a kérdést, hogy akkor minek van itt, és minek fizet érte, de a vendégért mindent ugye. Gyorsan, és rutinosan pötyögök a képernyőn, letudva a kötelező részt, aztán vigyorogva nyújtom neki a kis cetlit, amin a szám szerepel.
- Várnod kell - és ennél jobb érzés aligha járt már át mostanában, hisz Damian mögött már vannak hárman.
- A másik pultnál tudod átvenni - nehéz legyűrni a fölényes mosolyom, mert ha inni akar velem, akkor bizony most ő fog várni, én meg már szolgálom is ki a következő vendéget, hogy haladjunk.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=875794#post875794][b]Damian B. Krise-Flaviu - 2024.03.31. 01:18[/b][/url]

A pofátlan. Látja rajta a nyilvánvalót, hogy élvezi a helyzetet a lány, ez a fennsőbbségesség pedig nem is áll nek rosszul. Amikor ennyi idős volt, mint Kamilla, ő is élt halt ezelért az apró, akár pillanatnyi győzelmekért - mint amilyen most az, hogy átadja neki a fecnit és félretessékeli az útból.
Ő pedig egy megengedő, jól szórakozó biccentéssel megy bele a játékba. A papírt egy hirtelen mozdulattal kirántja a lány kezéből, majd félreáll, hogy megvárja azt az átkozott hamburgerét.


A hamburger fél órával később érintetlenül, becsomagova szomorkodik a Pub kirakatának párkányán, ami mellett a falnál támaszkodik. A bal keze a telefonja képernyőjén görget végig arra várva, hogy zárást követően a lány elhagyja az éttermet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=875795#post875795][b]Szentesi Lilla Kamilla - 2024.03.31. 01:27[/b][/url]

Jó, ezt tényleg csak a vak nem venné észre, de egyszerűen nagyon jó érzés, és meg tudnám szokni. És még most is úgy gondolom, megérdemli.
Persze sok esélyt arra nem látok, hogy meg is várja azt a fél órát, ennek ellenére se maradok Dáviddal csevegni, pedig el szoktam szórakoztatni, miközben zár. Szeretek úgy kilépni, hogy nem akarok mindjárt meghalni a fáradtságtól, szóval ezt tényleg jó napnak könyvelem el.
- Szia - köszönök még vigyorogva a főnökömnek, aztán csak ránézek a telefonomra, de zsebre is vágom, mert a szemem sarkából érzékelem, hogy nem vagyok egyedül.
- Még csak esélyt se adtál neki? Nem baj, azért leötcsillagozol? - a jó kedvem tartós, és bár megrázom a fejem, hogy nem tetszésemet fejezzem ki, csillogó tekintettel nézek rá.
- Oké... mennyire borultál ki? - a vállam rázkódik megint, de csak hangtalanul kacagok, ahogy mellé sétálok, és összefonom kezeim a mellkasom előtt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=875826#post875826][b]Damian B. Krise-Flaviu - 2024.03.31. 16:12[/b][/url]

Hallja az ajtó nyílását, nem is pillant fel azonnal csak akkor, amikor a perifériás látásában a lány megáll nem messze tőle a lámpákkal megvilágított, estétől csöndes járdán. A kabátja zsebébe süllyeszti a telefonját és ellöki megát a téglafaltól.
   -  Tiéd lehet. Tele van hagymával, utálom a hagymát.
Valójában nincs problémája a hagymával, de ez... ez tényleg lényegtelen. Közbenéz az utcán, mintha döntést hozott volna meg, háttal ismét visszatámaszkodik a fal mellé.
   - Nem rossz hely. De nem értem, miért dolgozol itt?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=875828#post875828][b]Szentesi Lilla Kamilla - 2024.03.31. 16:19[/b][/url]

- Köszönöm, de... - nem bírom ki, megint elnevetem magam, mert... most ennyire megszánt volna? Megrázom a fejem.
- Nem rabszolga vagyok, kapok enni - "nyugtatom" meg a magam bájos módján. Nem egy rossz hely ez, volt ennél sokkal rosszabb is, leszámítva a szagokat ugye, de azt is meg lehet szokni, csak idő kérdése.
- Azért Damian, mert el kell tartanom valahogy magam, és a két kutyám - lépek pár aprót, hogy mellé támaszkodjak a fal mellé.
- Míg nincs a kezemben egy papír, ami azt mutatja, érek valamit, addig az ilyen helyek jutnak - megvonom a vállam, még a hangom is lágy, és nem belé verni próbálom, csak megértetni vele azt, amit ő ha szerencséje van, sose fog tapasztalni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=875833#post875833][b]Damian B. Krise-Flaviu - 2024.03.31. 17:14[/b][/url]

   -  Nem azért mondom, mert rabszolga vagy, hanem azért, mert talán éhes, mój pieprzony Boże, Kamilla... - megforgatja a szemét - csak fogadd el, ha kell, ha nem, akkor nem, könyörgöm hagyjuk már ezt.
Most már határozottan irritálja Kamilla állandó "nem kell a pénzed, önálló vagyok, nem kell, hogy lenézz"- viselkedése. Ez egy szaros szendvics amit nem kér, nem gyémántgyűrű, így nem érti miért kell ismét letncolniuk ezeket a felesleges köröket.
   - Nem úgy értem. Úgy értem, miért pont itt - bök a fejével a kirakat felé és pontosítja valamelyest a kérdését -. Nyitott lennél valami másra is?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=875836#post875836][b]Szentesi Lilla Kamilla - 2024.03.31. 17:24[/b][/url]

- Ohh.. köszönöm - elveszem én akkor tőle, mert noha éhesnek nem mondanám magam, nem bírok nemet mondani ilyen szennyekre. Ki is csomagolom, és harapok belőle, kit érdekel a hagyma.
- Ugye... most se kérted meg a kezem? - szűkítem össze a szemem, miután lenyelem a falatot, és úgy nézek a lengyelre.
- Dávidnak kellett egy pultos, nekem meg munka - vonok vállat, hisz tényleg ennyi történt. Kedvelem, jó főnök és jó a kapcsolatunk a többiekkel is, hisz végig nevetjük az egész napot.
- Nem tudom, szeretek itt... miért? - azt már azért megtanultam, hogy Flaviu nem kérdez feleslegesen.
- Basszus... még jó hogy nem etted meg - kerekedik el a szemem egy újabb falat után, és gyorsan vissza is csomagolom a burgert.
- Összekeverték, és chili fűszert tettek bele - és mostanra valószínűleg a fejemen is meglátszik.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=875841#post875841][b]Damian B. Krise-Flaviu - 2024.03.31. 17:47[/b][/url]

   -  Nem, Kamilla, nem kértem meg a kezed.
Anyám borogass, emeli a tekintetét a felhőkkel takart ég felé. Lehetne ennél több esze. Megfordulhatna és elsétálhatna a hopp-állomásra és senkinek sem lehetne egy rossz szava hozzá.
Azonban ez nem vallana rá. Hiába kerüli a nyílt konfrontációt, még ő sem annyira gyáva ehhez azok után, hogy a legutóbbi találkozásuk olyan... különösen alakult. Amikor a lány bezárta maga mögött az ajtót, ő pedig a türelmét elvesztve magától teljesen idegenül földhöz csapta a poharát, nem értette, miért zaklatta fel ennyire a Kamilla szavai mögötti, bújtatott vád. Most sem érti igazán.
Damian pedig nem szereti, ha nem ért valamit. Különösen, ha az magával kapcsolatos. Így azzal az elhatározással jött ma, hogy beszél vele. Nem vezekel, nem kér bocsánatot, hisz nincs miért. De szeretné feloldani ezt a nem drámai, de zavaró, zsigeri feszültséget.
Végignézi Kamilla intermezzóját a szendviccsel. A szemöldöke megemelkedik, másban azonban nem nyilvánul meg a türelmetlensége.
   -  Mondtam, hogy megveszem a Pubot. Gondoltam megkérdezem, len lenne-e kedved ott dolgozni inkább, bár... bár ha mindannyian ilyen minőségbiztosítással dolgoztok, akkor talán idióta ötlet. De egy kérdést megér.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=875842#post875842][b]Szentesi Lilla Kamilla - 2024.03.31. 18:04[/b][/url]

- Nagyon helyes, úgyis nemet mondtam volna   - vágom ezt a képébe rezzenéstelenül, mert ha valamire rájöttem, akkor az az, hogy én akkor sem akarok ennek az embernek a felesége lenni, ha most láthatóan ő is más. És nem mondom, hogy nem esik jól. Sokkal könnyebb így túl lendülni a történteken.
- Szeretem a pubot... De nem hiszem, hogy Williammel képes lennék csapatot alkotni - ezt is óvatosan mondom, de teljesen komolyan. Mint pultost kedvelem, abban a pár másodpercben, míg megcsinálja a koktélom, de nem tudok szemet hunyni afelett, hogy ott az érzés, hogy tartsam meg tőle a három lépést.
- És egyébként is. Ahhoz előbb meg kellene bocsátanod. Meg tudsz úgy bocsátani, hogy nem mondom el, miért? - pislogok rá szépen, halvány mosollyal az arcomon, mert ha van egy kis szerencsém, azt tényleg csak a lift ajtaja hallotta. A többiért meg nem kérek bocsánatot, bármikor a fejéhez vágom újra.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=875843#post875843][b]Damian B. Krise-Flaviu - 2024.03.31. 18:19[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=875844#post875844][b]Szentesi Lilla Kamilla - 2024.03.31. 18:30[/b][/url]

- Sajnálom - nem tudom, mit kellene erre mondanom. Viszont nyugodtabb leszek, és tényleg megfordul a fejemben, hogy akár válthatnék is, csak aztán meg.
- Barátok vagyunk - biccentek is mellé, miután végighallgatom. És tényleg őszintén mosolygok.
- Attól, hogy nem értünk egyet sok mindenben, attól te még a barátom vagy. Igen, vannak a dolgaim, igen hajlamos vagyok az önsajnáltatásra, vagy épp arra, hogy minden áron megmutassam, teljesen meg vagyok egyedül, sőt... de igazából, ha nem lennének barátaim, akkor lenne csak igazán rossz. Nem azt sajnálom, amit mondtam, a viselkedésemet sajnálom, és azt, hogy ellentétben veled, én még csak meg se próbáltam megérteni a te világod... te legalább próbálkozol - a villogó feliratot nézem, aminek egyszer csak kihuny a fénye jelezve, hogy Dávid is végzett mára.
- Szóval... megnézzük a leendő munkahelyem? - rugaszkodok el a faltól, elvégre azt ígérte, iszunk.