Tulajdonos: Woodarn Collenwen
Üzletvezető: ifj. Eckert Sándor (NJK)
Bolti kisegítő: Wouter Lodewijk Collenwen

Nyitva tartás:
H - Cs: 10:00 - 18:00
P-Sz: 10:00 - 20:00
V: 10:00 - 16:00

Kowai
DECEMBER 15.
A mi napunk

Kowai
DECEMBER 15.
A mi napunk

Ombozi.
DECEMBER 15.
A mi napunk


* Pálca nélkül boldogulni egy boszorkánytanoncnak olyan, mint kard nélkül tanulni egy lovagnak. Jó, nem rossz, de mégsem az igazi. Az utóbbi időben ezért a sötét szemű lány szörnyen ideges, David eltűnt a meccs után az éterbe, a szobáját meg azóta, mióta elcsente a pólóit, rendszeresen zárva tartja. Kellemetlen. Most már ott tart, hogy lejőve a faluba megejt egy pálcavásárlást is, de mi lenne abból? Az anyjának el kell számolnia minden egyes knúttal, erre a nagy tételre mégis mit mutathatna fel? Ha pedig elmondja, hogy mire is ment a pénz, ő is csak annyit tenne, hogy kötelezné a Bennett gyereket; fizesse ki a tartozását. *
~ Arra pedig várhatok. Idáig is arra vártam. ~
* Felrobbanna a dühében, de most másra kell koncentrálnia. Más fiúra, más tervre. Egy megbeszélt kis napra. Egy szövetség kibontakozására. 10 órát beszéltek meg, tíz perccel előtte érkezik, röviddel azután, hogy Ombozi már bement. Nem helyesli az üzletet, sőt, kifejezetten rossz ötletnek tartja. Mivel nem látja még sehol a fiút, benyit, nem fog miatta fagyoskodni. És nocsak! A másik már az eladóval szemlélgeti az egyik hordó tartalmát. Szemöldökeit összehúzva siet a fiú mellé, senkinek sem köszön. Elhúzza Ombozi karját a kabátjánál fogva, kicsit odébb, hogy nagyon ne hallja őket a boltos. *
- Te teljesen megőrültél! Van fogalmad róla, hogy ezzel lebukhatunk? Csak idejönnek megkérdezni, és máris büntetőmunka plusz pontlevonás. Ennyit nem kockáztathatunk!
* Sziszegi a fogai között a fiúnak, még halkabbra is vette magát, hogy ne legyen olyan feltűnő. *

Ombozi.
DECEMBER 15.
A mi napunk




* Amikor megérkezik a boltba, felfokozott indulatoktól telve rángatja el Ombozit, hogy lehordhassa a hülye ötlete miatt. Igaz, hogy pálca nélkül az erdő kész öngyilkosság, de így az extra nagy tétel gyanút kelthet bárkiben, pláne, hogy ha a csíny beválik, az egész iskola erről fog beszélni. Mivel nem festmények rongálásával kezdenék a bulit, ezért csak büntetőmunkát kapnának, nem is keveset, de legalább nem csapnák őket ki. A lebukást viszont ki kéne kerülni minden áron. *
- Ó elnézést, piperkőc uraság.
* Morogja a fiúnak, mikor az végigsimítja a kabátja ujját. Aztán nyugtatni kezdi, hogy nincs is mitől tartania. Eris értetlen tekintettel hallgatja végig a kis bemutatkozást, meg azt, hogy ő Garai Izabella lenne, és együtt, mint egy kedves, ártatlan kis párocska a Navinés bulira vinnék el a dögöket. Noel szemei csak úgy csillognak, nagyon okosnak hiszi magát, csak hogy elfelejtett valami igen fontos dolgot. Eris ismét megragadja a fiú karját, most erősebben szorítja, és idegesen sziszegni kezd. *
- Ebben csak egy bökkenő van drágám. Az én arcom eléggé felejthetetlen.
* Céloz itt a furcsa, sötét szemeire és a keresztre az arcán, amit ha akarna se tudna semmivel eltakarni, így sajnos Ombozi terve megdőlni látszik. Még ha sikerül is beadni, hogy Ő, a Sötétség Úrnője, a Káosz Istennője, aki talpig feketében van, és ennél jobban nem ríhatna le róla, hogy a sárkányokhoz tartozik, Ő bizony Navinés és meg akarja lepni a kis háztársait. Ennyire senki sem lehet ostoba! Ha bejön ide valaki, és megkérdezi ezt a fickót, hogy kik vittek innen puffskeineket, rögtön neveket mondana, illetve hogy hogy néztek ki. Hogyan is? "Az egyik egy magas, jó kiállású, sötét hajú fiú volt, a barátnője arcán pedig volt egy kereszt." *
~ Egyedül kellett volna nekiállnom. ~
* Morog magában, már majdhogynem felrobban a dühtől, amiért ennyire naiv a fiú. Tény, hogy tényleg nincs sok értelme ezért megöletniük magukat az erdőben. De attól még.... Szóra nyitná ajkait, hogy ellenkezzen, de Noel máris belekezd a színjátékba. Eris ijedt tekintettel pillant a vállára, ahol most a fiú keze nyugszik. Kényelmetlenül érzi magát, mikor a másik a fülébe suttog, itt helyben felképelné Ombozit és visszamenne a klubhelyiségbe. Bírja a srácot, de valamikor tényleg nincs helyén az a csöppnyi esze. A pulthoz invitálja őt, folytatja a játékot, a sötét szemű lány kénytelen innentől belemenni, mert csak még jobban magára vonná a figyelmet. A fiú a hajával kezd bíbelődni, kedvesének szólítja. Jól van, ha játék, akkor csinálják rendesen. Eris a legédesebb arcát veszi fel, amit talán egy kicsit ügyetlenül is tesz, mert még soha nem tette. Egyik kezét ráteszi a fiú azon ujjaira, amivel vele játszik. Látszólag, mint a szerelmesek, csupán megfogta, pedig valójában jó nagyot csíp bele a körmeivel úgy, hogy senkinek sem tűnik fel Noelen kívül. *
- Ugyan Gábor, ne légy már ennyire kisstílű. Tudja hogy van ez, nem meri túlzásba vinni.
* Eris mosolyog, még pedig nagyon aranyosan, és a legcukibb, legkedvesebb hangjával képes beszélni. Legyint. *
- Arra gondoltam, ha van még két hordóval, elvinnénk azt is. Tudja, a család is elég nagy, mindenki imádja ezeket a kis angyalkákat. Mivel is táplálkoznak? Nehogy addig bármiben hiányt szenvedjenek.
* A terv az, hogy Noel fizessen mindent az ostobasága és a színjátéka miatt, illetve, hogy mindent jól csináljanak. Közelebb húzódik a fiúhoz, ez külső szemlélőnek megint csak úgy tűnhet, hogy Izabella fülig szerelmes ebbe a srácba. Persze ez az egyik legnagyobb fenyegetés, amit most talán még meg is érezhet Noel. *