[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786516#post786516][b]Stankovics Vendel - 2019.12.28. 23:25[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786519#post786519][b]Myra Blackburn - 2019.12.28. 23:28[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786521#post786521][b]Stankovics Vendel - 2019.12.28. 23:33[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786522#post786522][b]Ambrózy Henrik - 2019.12.28. 23:35[/b][/url]

Masa szót fogad, ami igazán nagy plot twist kettejük előtörténetének ismeretében. Halálos nyugalommal ül le mellé és átnyújtja a teát, hogy ezzel is felgyorsítja a melegedési folyamatot, azonban nem akar megszólalni. Úgy érzi, talán nem neki kéne megtörnie ezt a fülsüketítő csendet.
- Szerintem most már mindegy. A kútban megmosakodtál - megvonja vállát, és azért egy óvatos mosoly megjelenik arcán. Alapvetően a felvetés jogos, de miután már bejött, bebugyolálta magát, megfogdosta a bögrét... Nem mindegy? Ennek előbb kellett volna eszükbe jutnia, bár akkor jobb lett volna inkább egy komplett fürdés, mert kútvíz ide vagy oda, nem a leghigiénikusabb megoldás.
- Hogy vagy? - meglepően emberi és kedves a hangja, de ami még ennél is döbbenetesebb és, amire rá kell csodálkoznia, hogy ebben a percben nincsenek ellenérzései. Talán a tény, hogy Masát nem kissé megtörte ez a kis fürdés, még őt is megenyhítette.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786524#post786524][b]Myra Blackburn - 2019.12.28. 23:40[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786528#post786528][b]Zippzhar Mária Stella - 2019.12.28. 23:48[/b][/url]

Henrik

Felhorkanok a válasz hallatán, ami ezután egy fél pillanatnyi kuncogásba, majd köhögésbe vált át. Picit elfordulva teszem szám elé a kezem, miközben másikomban igyekszem lötykölődés nélkül megtartani az italt. Nem akarok tönkretenni semmit, ami azért főleg fura, mert ha pár napja találom itt magam, lehet még kínzó kísértést is éreznék a rombolás iránt. Te jó ég, mióta gondolok én ilyesmire? A felfedezéstől még mindig kicsit döbbenten mocorgok úgy, hogy jobban a másik felé fordulhassak. Takaróba bugyolálva, forró teával a kezemben süpedős párnák között ez bizony nem egyszerű feladat, de szépen lassan megoldom, és addig is elnyomom magamban a késztetést hogy csináljak vagy mondjak valamit, hiszen... csinálok. Pótcselekvés at it's finest.
- Hát - dugom bele nózimat a felszálló gőzbe - bolondul.
Az elmotyogott szavak, mit szavak, szó, őszintén lebeg be közénk, valami olyat üzenve amiről eddigi történemünk alatt jóformán tudomást sem voltam hajlandó venni, ez pedig nem más mint az, hogy elismerem; hülyeséget csináltam. Még ha szó szerint ezt így... nem is tudom kimondani. - De lehetne rosszabb - teszem hozzá, nem is igazán a közérzetemről beszélve már, és mielőtt belekortyolnék a forró italba alig érthetően teszem hozzá - sokkal rosszabb.
Jájj, ez forró.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786549#post786549][b]Helvey Belián Balázs - 2019.12.29. 00:54[/b][/url]

Vigyorog egy sort a nevetésre, az mindenre jó, leginkább, hogy fájjon tőle az oldala, szóval... Érdekes dolgok ezek. De ha már meg tud nevettetni másokat, akkor jót mond. Vagy legalább vicceset. Haladás. Év elején még azt sem tudta elképzelni, hogy ilyen nyílt helyre jön, emberekkel tele. Az év eleje... érdekes volt.
- Tudod, az aminek hat, hét, sok emelete van. Abba a tortás műsorban szokott lenni, hogy miket hoznak ki belőle – lehet neki volt csak ideje ilyeneket nézni, ezt bevallja. De tény, hogy nem egy sütimester, ahhoz nincs érzéke. Finomnak finom, csak ronda.
- Jóóó már mindegy, én ezt eldöntöttem. Tényleg finomak a gyümölcsök, sőt, nagyon, de na. Nem vitázok – nagyon határozott. Bár ha ezt a gyümölcsös sört Denis meglátja, lehet röhög rajta egy sort. Apja is megmondta anno, az alkoholmentes szesz egy lépés a guminő felé. Na azt meg ő nem akarja, ugyebár. Nem is ivott ilyet, csak akart. Végül ő is lezuttyan, a tasakot letéve veszi fel a lapot, hogy rendelhessen.
- Ennek örülök. Meg az ajándéknak is. Akármilyen egyszerű – ki ne számolja, mióta ez az első, mert lehet meglepődne.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786554#post786554][b]Dr. Halty L. Zaina - 2019.12.29. 01:14[/b][/url]

Boldog vagyok, amiért sikerült mindenféle bénaság nélkül átadnom az ajándékot. Nem ejtettem le, nem szakadt el a zacskó, nem hagytam el valahol. Ezek igenis fontos dolgok, főleg, mivel rólam beszélünk.
- Nos - emelem tekintetem Balázsra teljesen komolyan. - Fogalmam sincs miről beszélsz, de elhiszem neked - nem nézek tévét. Szabadidőmben, ha tehetem, inkább olvasok, kertészkedek vagy sétálok egyet Spike-kal, és ezek azért jó programok, mert addig sem az újságra vagy... vagy Henrikre gondolok. Ami jó. Nagyon jó.
- De... - rögtön vitába szállék, ám olyan határozottan mondja, hogy nem vitatkozik erről, hogy inkább alsó ajkamat beharapva maradok csendben. Természetesen ez még nem azt jelenti, hogy elfogadtam.
- Úúú - vigyorodom el szélesen. - Úgy örülök, hogy tetszik. Nagyon izgultam, sosem ajándékoztam még senkinek a családomon kívül.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786558#post786558][b]Helvey Belián Balázs - 2019.12.29. 01:24[/b][/url]

- Eeeh.. én szoktam, amikor úgy van – főleg ha épp felkelni nem bír, akkor nézi főleg, elalszik rajta folyamat, de legalább nem fáj, mint a mozgás, meg a létezés. Persze, ezt nem kell közölnie, csak nem lát ő is fejbe. - Lényegtelen. Rendelj bármit, ez volt a lényeg, nem számít – mosolyodik el, nem ebbe fog a tárcája belepusztulni, még ha ő aztán totálisan nem a gazdag gyerek típus. Sosem volt, sosem hiányzott neki, amit akart, azért megdolgozott. És ez így van jól. Bár még mindig nagyon morog a lakbér témára, de akkor is megoldja. Azt is.
- Mm-mm – a de szócskára játékosan rázza a fejét és ennyiben is marad. Jó, nyeregben érzi magát és a lapra pillant. Mióta van ennyi kávé? Vagy ezek nem azok? Látni, hogy szája némán formálja a macchiato szót, majd szemöldöke ráncolódik. Már csak azért, amit alatta olvasva lát, mi van benne. Oké, nem kávézott mostanság olyat, amit a kotyogós vagy most az a masina adagol.
- Tényleg? Aaaa és én vagyok az első? - pislog és tényleg, tényleg meghatja. Még zavartan vakar a tarkójára, hát most komolyan, pont őt? - Mivel érdemeltem ki? - nem bírja ki, mivel... tudni szeretné.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786561#post786561][b]Dr. Halty L. Zaina - 2019.12.29. 01:35[/b][/url]

Mosolyogva bólogatok, miközben magam elé veszem a másik itallapot és szemöldök ráncolva figyelem a kínálatot. Hát én nem ehhez vagyok szokva. Otthon megnyomok két gombot és kávé, itt meg mindenféle extrákkal feltuningolják. Aha, ez remek lesz.
- Rendben, köszönöm - csak egy pillanatra emelem el tekintetem az itallapról, hogy jelezzek Balázsnak, figyelek ám, csak tele van külföldi szóval az itallap.
- Figyelj - szuggerálom összeszűkült szemekkel még mindig az első oldalt. - Én ezeket nem értem - bevallom nőiesen, nincs mese, most sülök fel csak igazán, de nem bánom, ha az lesz a vége, hogy megértem mi van leírva elém. - Maradok a capuccinónál szerintem - nevetek fel halkan, majd az itallapot visszahelyezem a tartójába.
A kérdéstől, majd a kérdésektől rögtön vörös árnyalatot vesz fel arcom, amit ugye nehezen palástolnék. Lesütöm tekintetemet, az asztal alatt morzsolgatom egy ideig ujjaimat, kicsit fészkelődök, mintha ezzel foglalkoznék, mert kényelmetlen a hely. Nem az. - Hát... én... nem tudom. Csak ültem otthon, gyümölcssalátát ettem és eszembe jutottál - vonom meg vállaimat kicsit, tekintetemet még mindig az asztallapra szegezve. - Aztán az is, ahogy elváltunk, gondoltam kellemes a hasznossal.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786564#post786564][b]Helvey Belián Balázs - 2019.12.29. 01:43[/b][/url]

Felemeli a tekintetét a lapról, lassan, és kicsit közelebb hajol. Alig, de mint aki titkot akar átadni. Beharapja alsóajkát, de csak, hogy ne nevessen. Nagy levegő.
- Oké, mert... én sem – tör ki belőle egy apró nevetés. Hát tessék, itt ülnek ketten és nagyon értik a kávézók nyelvezetét, nagyszerűen. Ezek szerint ő sem jár nagyon ilyen helyekre? Hmm. - Fogalmam sincs, hogy kell kimondani a legtöbbet, szóval ne parázz, ezen ne. Nekem marad a dupla espresso és akkor máris intézem – leintene valakit, ha látna, végül magától talál oda, ő pedig le is adja a rendelést. A süti!
- Ööö... ha kihozza és kérsz sütit, szólj ám – mert ő akart, azt a lapot veszi a kezébe, de egyelőre rá figyel. Zavarba hozta, minek mondta ki hangosan? Nem is érti. Lehet csak a fejében hangzott ez egyszerű kérdésnek.
- Ez kedves, tényleg. Én... nemigen kaptam ajándékot évek óta, még ennyit sem. Szóval sokat jelent meg... ja. Nagyon rosszul tudom megköszönni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786571#post786571][b]Dr. Halty L. Zaina - 2019.12.29. 02:00[/b][/url]

Megilletődött tekintetem emelem rá, majd amikor közli az infót, kitör belőlem a nevetés. Szám elé kapva a kezemet próbálom visszafogni magamat, de nem megy, őszintén nevetek, egyik kezem hasamra is csúszik, mintha segíthetne megelőzni a fájdalmat. Ez amolyan ösztönös mozdulat, nem?
Folyamatosan bólogatva hagyom a rendelés elintézését Balázsra, majd amikor a pincér elmegy, ráemelem tekintetem.
- Mindenképpen - bólintok mosolyogva, hogy aztán, mint hidegzuhany jöjjenek a kérdések és teljesen szétessek, mint egy első randin lévő kamaszlány. Nem merek felnézni, így csak válaszolok, de amikor neki áll ő is, érdeklődően tekintek fel.
- Nem szükséges megköszönnöd - oldalra biccentem fejemet kissé, majd folytatom. - Nem a hálálkodásod miatt adtam, hanem, mert... mert nem is tudom miért. Mert csak - és akkor én itt lezártam a témát.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786578#post786578][b]Helvey Belián Balázs - 2019.12.29. 02:13[/b][/url]

- A sütik nevét ki tudom mondani – legalább az egyszerű, vagyis, eddig úgy néz ki. Annak idején volt olyan helyeken, aminek mindnek fantázianeve volt, de legtöbb akkor is magyarul van írva és nincs gond. Ha mondjuk francia étterembe ültek volna be, bajosabb lenne. De oda meg nem jár.
- Huh... oké. Ez jó volt – a nevetés főleg, de a beismerés is. Nem rontja el igazán a zavar sem, a sajátja sem, szóval, gördül minden tovább, az ő arcán meg a mosoly görbül, minden rendben van. Nem?
- Illik. Meg szeretném – általában amit nem szeret, nem teszi. Ez a legegyszerűbb benne legalább. Vagy nagyon kell noszogatni, de ez a ritka. - Mert ajándékozni jó. Így tartja a mondás, és ez egy egyszerű indok. Húh... sokat nem lehet felejteni azért – fújja ki a levegőt és a sütikre les. Tényleg érti, és igazából... mindenből enne. Csak még picit rendbe rakja a fejét.
- Addig nyugodtan mesélj csak. Mi újság veled mostanság?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786594#post786594][b]Ambrózy Henrik - 2019.12.29. 02:51[/b][/url]

Talán nem ez a legmegfelelőbb pillanat arra, hogy viccelődjön, azonban észrevétele tulajdonképpen jogos. Ha olyan rémesen mocskos lenne, a férfi úgyis előbb a mosdóba küldte volna, nem pedig a tiszta, rendezett lakásba.
A kérdésre érkező válasz hallatán elmosolyodik. Mit nem mond! Ha azt felelte volna, hogy jól, akkor Henrik minden bizonnyal halálra rémül. Belekortyol teájába, de csak óvatosan, majd a forró bögrét az asztalra helyezi. Tekintete elidőzik a csapzott hajon, a takaró alól kikandikáló, épp csak felmelegedő kezeken és a sírástól kissé kipirosodott, felpüffedt arcon. Akárha a gyerekét hozta volna haza egy félresikerült buli után.
- Úgy érted meg is halhattál volna? - a kérdés, bár költői, mégis kedvesen és nyitottan áll a lány előtt. Az általában metsző kék szemek örvényszerűen vizslatják a másik reakcióját. - Nem tudom, hogy miért csináltad, de talán jobb is. Valószínűleg így is kapsz egy tüdőgyulladást - kissé meggyötörten sóhajt fel, ahogy tekintetét égnek emeli. Bárcsak egyszer könnyű lenne ezzel a nőszeméllyel. Bárcsak!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786602#post786602][b]Zippzhar Mária Stella - 2019.12.29. 03:53[/b][/url]

Henrik

Á nem, a dacosságom most valahol épp a szökőkút alján fagy kockába, szóval se őt se magamat nem kezdem el azzal álltatni, hogy jól lennék.
- Hát - nyújtom el a hangot, küzdve magammal, hogy ne mondjam ki mennyire beparáztam amikor a hideg vízben először meg se bírtam moccanni. Pillantásom az övébe vándorol, amit így még talán sose láttam, hiszen vagy szórakozott rajtam, vagy mérgelődött... de ez a kedvesség új, nekem új. Nem is tudom hirtelen hova tenni magamban. Megvárom, hogy befejezze a sóhajt is, és ahogy tekintetét a plafon felé fordítja, válaszolok hát én is. - Hát én csak... - vagy azért mondta hogy jobb ha nem tudja mert nem akarja tudni? Nem baj, tudni fogja - kicsit felhúzott, hogy kvázi befogtad a számat. - Hörpintek egyet, majd hozzáteszem - kicsit nagyon.
A betegségre igyekszem nem gondolni, mert valahogy nem fűlik a fogam hozzá... és amiről nem veszünk tudomást, az nem is létezik, ugye.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786604#post786604][b]Ambrózy Henrik - 2019.12.29. 04:10[/b][/url]

Minden jól nevelt gyerek tudja, hogy "hát"-tal nem kezdünk mondatot. Ettől függetlenül Henrik igen türelmesen várja, hogy mi fog kisülni ebből. Persze sejthetné a választ, de talán itt az ideje, hogy nyílt kártyákkal játsszanak. Már csak azért is, mert fogalma sincs, hogy a másik miért utálja ennyire.
- Engem pedig felhúzott, hogy gúnyt űzöl belőlem minden alkalommal annak ellenére, hogy nem szolgáltam rá - hát akkor erről ennyit, azt hiszem. Most kéne nagyon megértőnek lennie, elnézést kérnie és vezekelnie azon bűnéért, hogy meg merte némítani a nagy Zippzhar Máriát, de... igazából ez mind mellékes az alapkonfliktus ismeretében. - Elárulod, hogy miért utálsz ennyire? Amióta csak ismerjük egymást, szemétkedsz. Hadd ne kelljen emlékeztesselek... - és itt most a teljesség igénye nélkül álljon Masa bűnlajstroma: a kukkolás, a pimaszkodás, a fair játék ellenére történő elutasítás és gonoszkodás, az Edictum cikk, a késések az órájáról, az a minősíthetetlen szerenád... És akkor zárjuk tán az akkordot a mai incidenssel. Persze kár lenne azzal áltatnia magát, hogy egyes elemeire ezen felsorolásnak nem szolgált rá, de közel sem volt annyira rossz, mint amilyennek be van állítva. A sátán talán még nem ő.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786605#post786605][b]Zippzhar Mária Stella - 2019.12.29. 04:51[/b][/url]

Henrik

Mint a teknősbéka, úgy húzom be a nyakam paplanból épített páncélom mögé. Talán nem szép dolog, de szemem lesütve bámulom a kezemben tartott bögrét, némán várva, hogy befejezze mondandóját. Ha nem lennék úgy kiütve, ahogy ellenben vagyok, valószínűleg itt pattannék fel, hogy nem én kezdtem... de valami megváltozott az előbb, odakint a szökőkútnál.
- Oké, ez azért nem igaz - helyesbítek csendesen, még nem felkapva a vizet. Azt mondtam volna, hogy még? Hupszikácska. - Nem ut... szem... utállak - motyogom halkan, bizonytalanul mit is tagadnék inkább. Majd mivel rá sem kell néznem, hogy lássam szkeptikusan felrántott szemöldökét, inkább körmömmel a bögre oldalát kocogtatva folytatom magyarázatomat. Mondjuk ha valaki nekem jönne ilyen magyarázattal, én is a Plútóig üvöltenék idegességemben, de... Khm.
- Már az első pillanatban elromlott valami, amire oké, talán, mondhatjuk, hogy az én hibám, de közben meg nem, mert olyannal vádoltál meg amit nem is csináltam. A leselkedésre gondolok, igen - teszem hozzá, mielőtt közbevághatna -, bármilyen hihetetlen de nem szoktam hazudni. Vagy ha teszem, akkor is egyértelműen teszem... Mivel még akkor is inkább őszinte vagyok ha nem kéne annak lennem, határozottan fáj amikor pont ezt vonják kétségbe... - és most azért csak ezt a részletet emelem ki, mert minden másról már ezerszer beszéltem Izával. Van ott még ahonnan ez jött de talán... először haladjunk lépésről lépésre. Hangomból kivételesen hiányzik az ingerültség, hiszen megtörtént az aminek hónapokkal ezelőtt meg kellett volna: talán megpillantottam a valódi embert amögött akit én eddig annak képzeltem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786639#post786639][b]Dr. Halty L. Zaina - 2019.12.29. 12:12[/b][/url]

- Ez az volt - értek vele egyet szemeimet, kicsit arcomat dörzsölgetve, hasamat simogatva. Már csak ezért is megérte eljönni ide, és így jobban belegondolva áldom a jó eget, amiért egy egyszerű sminket tettem csak fel, így legalább most nem az államon folyik a fekete szemfesték.
- Szeretnéd? - fürkészem arcát, de semmi olyan dolgot nem látok, ami talán azt mondatná, hogy füllent. Nyílt és őszinte. - Rendben, fizetheted a kávém - mosolyodom el szélesen, majd kicsit előre dőlve kezdem el fürkészni a sütis lapot. Mert igen, azt legalább értjük.
- Mignon! - mutatok valahova a lap vége felé csillogó szemekkel. - Ijj, az nekem nagyon jó lesz. Puncsos - még egy határozottat rá is bólintok, leginkább magam megerősítéseképpen, majd ahogy visszahuppanok a helyemre felkapom tekintetem Balázsra.
- Nem vagyok annyira érdekes, hogy bármit is tudjak mesélni - aprót vonok vállaimon, alsó ajkamra ráharapok. Vagyis... lenne miről, akarom mondani kiről, de nem fogom ezzel terhelni az előttem ülőt. Csak egy kávé és egy süti. Nyugiban. - Júj! Úgy tűnik, hogy a sorozat, amit megszeretnék jelentetni a falu újságjában és a miénkben is, sínen van! - örömködök vidáman.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786654#post786654][b]Ambrózy Henrik - 2019.12.29. 13:00[/b][/url]

Elnézően hunyja le szemét, majd fordul szkeptikus arckifejezéssel Masa felé. Látszik arcán, hogy ez most nem az a pillanat, mikor hülyének kéne nézni, mert ő igenis vállalja a konfliktust és kész megbeszélni a problémáikat - már amennyiben a levitás eléggé felnőtt hozzá.
- Nem akartalak megbántani, cukkoltalak - széttárja karjait, kissé tehetetlenül néz a lány szemeibe. - Úgy emlékszem, elnézést is kértem tőled, amiért tapintatlan voltam, de ha nem tettem meg, hát megteszem most. Szórakoztató volt, ahogy pulykaként felszívod magad és mérgelődsz, szóval ez az én hibám - egy hamiskás mosoly jelenik meg szája szegletében, ahogy a jelenleg visszafogott Masát nézi. Sokkal kellemesebb társaság így, hogy nem egy fenevadként kardoskodik a maga igaza mellett, miközben elsiklik önnön felelőssége felett.
- Ha őszinte vagy, miért nem jöttél, hogy beszéljük meg? - a kérdés nem vádló, de még csak nem is szemrehányó. Láthatóan inkább segítségkérő, hisz épp az előbb mondta a lány, hogy ő mennyire megmondja, amit gondol. - Még nem ettem embert a pletykákkal ellentétben, biztos vagyok benne, hogy meg tudtuk volna beszélni. És nem jutunk idáig - kékjei végigmérik a tokától bokáig bebugyolált levitást, tekintetében valami egészen különös dolog lakozik. Nem haragszik, inkább csak szeretné rendbe tenni. Elege van a folytonos civódásból, ami egy pontig vicces volt ugyan, mostanra igen fárasztóvá vált.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786656#post786656][b]Stankovics Vendel - 2019.12.29. 13:07[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786668#post786668][b]Myra Blackburn - 2019.12.29. 13:44[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786670#post786670][b]Stankovics Vendel - 2019.12.29. 13:52[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786674#post786674][b]Myra Blackburn - 2019.12.29. 14:03[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786687#post786687][b]Stankovics Vendel - 2019.12.29. 14:46[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786698#post786698][b]Helvey Belián Balázs - 2019.12.29. 17:05[/b][/url]

De még mennyire. Néha belátja, gyomorból röhögni nem is olyan nehéz. Vagy valami olyasmi. Kicsit még mindig értetlen ezzel az egésszel kapcsolatban, ami jelenleg az élete. Csak most nem látszik.
- Még szép – bólint határozottan, és bár ő csak a kávéra érti, majd cseles lesz és fizet... gyorsan. Megoldja, ezen nem kell aggódnia. Mint valami modern lovag, vagy mi, de igazából nincs semmi ilyesmi. Ő egyszerűen ilyen, akármekkora dinka volt anno, ez ott is élt.
- Hú, azt sose bírtam megenni. Az már a túl édes kategória, vagy rosszul csinálták. Egy, kettő? Egy halom? - érdeklődik a mennyiségről, ő meg már eldöntötte, hogy olyan gyümölcsös tetejűt eszik, meg a citromtortából. És tuti visz majd haza is. Ez egy szép nap.
- Mindenki érdekes, én is ezt mondom magamról, de aztán mondok valamit és azt mondják rá, az – ó, tudna mit, de hát, azt nem. Szóval, maradni kell az átlagosnál.
- Sorozat? Miről szólna? - kap rá ő is, bár nem sok újságot olvas, ez tény. Mióta létezik internet, ki teszi. De na. - Ez amúgy tök jó hír, gratulálok! Már erre is kell az a süti.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786700#post786700][b]Dr. Halty L. Zaina - 2019.12.29. 17:21[/b][/url]

- Micsoda? - nevetek fel hitetlen a kérdésekre. Annyira nem vagyok édesszájú, hogy egy halom mignont befaljak. Ha lenne otthon valaki, akkor lehet elfogadnám a kettőt is, de így csak magamat etetem. - Elég lesz egy, köszönöm - felelem végül, hogy ne essünk át a ló túloldalára, mert komolyan, ha mondjuk Spike ehetne ilyesmit, akkor simán vinnék haza egy tucattal is. De nem ehet. Én pedig egyedül élek, és bár lenne elképzelésem arról, hogy kinek vihetnék, de elégszer törtem már rá a férfira. Elég volt.
- Akkor lehet érdekesebb vagy. Mesélj te is! - csillannak fel szemeim rögtön, majd az asztalra teszem kezemet, hogy megtámaszthassam benne arcomat, majd halványan elmosolyodjak.
- A faluban lakó aurorokról, deffenzorokról, exterminátorokról, a menhelyről, a kviddics sztárokról, képesség oktatókról - kezdem el sorolni nagy lendülettel, majd észre kapok és be is fejezem, hogy a lényegre térjek. - Mindenkiről, aki a faluban lakik. Izgalmas történeteik lehetnek, és sokan nem is tudják ki mellett laknak, pedig lehet éppen segítséget nyújthatna neki az illető - vonom meg vállamat kicsit. - Erről szól majd. Rengeteg nevem van, de remélem ez csak nőni fog.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786703#post786703][b]Helvey Belián Balázs - 2019.12.29. 17:32[/b][/url]

- Semmi csoda – a szóviccek legalja igazából, de a nevetéshez illően kanyarítja oda, majd bólint, hogy egy, jó lesz az, csak ő tűnik majd belesnek. Nincs is gond ezzel, a nők amúgy is mindig kevesebbet esznek, szerénykednek, ami valahol aranyos, de amúgy simán szokta mondani, amíg még volt ilyesmiben része, hogy ne fogja vissza magát, nem attól lesz rossz valami, ha kiéhezteti magát.
- Éééén? Dehogy is. Csak tanulok és dolgozok, semmi érdekes nincs ebben – vagyis akad, amit még ki is mondhat. Vagy húzni kell és majd később bedobni? Mmmm. Meglátja.
- Terminátorok? Mi? - mert neki rögtön az Arnold -féle ugrik be, de nagyon is. Eddig nem látott motort, se fura alakokat, vagy épp rózsák között megbúvó fegyvert. Jó, az értelmetlen fogalomtára el fogja árulni.
- Deee értem. Akkor ilyen... hogy mondják ezt. Mint valami osztálynapló? Kinyitom, hogy kicsoda ki és már tudom, ha holnap látom. Ez amúgy hasznos, mert látok sok embert de... fogalmam sincs ki. Hát sok sikert hozzá, ezért már elkezdek újságot venni – nem is baj, ha tényleg leselkedik majd, bár a minisztérium egy részéről van fogalma, akaratlan, főleg, hogy volt is dolguk vele.
- Na mondjuk azt tudom, ki mellett lakom, most már, de értem én, értem. Érdekes lesz ez – az, hogy neki ki nyújthat segítséget, pontosan tudja. Ez tény.
- Biztosan fog, már faluhoz képest is sokan élnek erre – és persze, megint a szorongás, hogy ő ebből ki szeretne maradni. Nem jó interjúalany. Még ha nem is ismert tény.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786709#post786709][b]Dr. Halty L. Zaina - 2019.12.29. 18:03[/b][/url]

Szemforgatva, mégis kicsit nevetgélve tudatosul bennem a poén. Hah, szeretem a szóvicceket, főleg, ha egy embernek ennyire élből mennek, bár az is hozzá tartozik a dolgokhoz, hogy én soha nem voltam jó bennük. Ilyen ez. Legalább írni tudok, ha már minden kommunikációval kapcsolatos dolog cserben hagy, amikor a legnagyobb szükségem lenne rájuk.
- Én csak dolgozom - tárom szét karom mosolyogva, majd visszahelyezkedem eredeti pozíciómba, miközben odalép hozzánk a pincér. Türelmesen megvárom, amíg Belián leadja a további rendelésünket, majd felé fordulok, totálisan megtartva a fonalat. Ügyes vagyok.
- Nem, nem azok - nevetek fel őszintén. - Ejtsük a témát, mert csak összezavarlak - kuncogok tovább, még szemeimet is lesütöm, ahogy visszakérdez, pedig szeretem azt a filmet.
- Igen - bólintok egyet kicsit ráncolt szemöldökkel. - Igen, valami ilyesmi lesz - határozottabban mondom ki, mert jobban belegondolva valóban beletrafált a dologba.
- Nagyon remélem, hogy igazad lesz és sikerül elkapnunk az összes hely tulajdonosát - pötyögtetek pár édesítőt a capuccinómba, tekintetem automatikusan csillog, ahogy erről beszélek. Olyan jó!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786717#post786717][b]Myra Blackburn - 2019.12.29. 18:53[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=786719#post786719][b]Stankovics Vendel - 2019.12.29. 18:55[/b][/url]

Nem sokat gondolkozik, vetkőztetni se vetkőzteti feleslegesen. Ahogy eltűnnek a kíváncsi szemek elől, a falhoz szorítja. Száját még nem veszi birtokba, ajkai a nő nyakát kezdik becézgetni, míg kezei végig simítanak a hosszú lábakon.