37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
A kastély - összes hozzászólása (884 darab)

Oldalak: « 1 2 ... 7 ... 15 16 [17] 18 19 ... 29 30 » Le
Ohridszki-Füst Álmos
Tanár, Mestertanonc Tanár, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


álomjáró | Vladislav
RPG hsz: 267
Összes hsz: 320
Írta: 2018. október 28. 21:34 Ugrás a poszthoz

Eliza


- Azt mondtam, KIFELÉ... és ne kelljen megismételnem, mert rohadtul nem lesz jó vége - válaszol visszavéve egész jelentősen az iménti hangerőből, ez azonban nem telik erőfeszítésébe. Még csak nem is tudatos, mielőtt még a lány netán azt hinné, hogy esetleg megszeppent, amiért éppenséggel gyökérnek lett nevezve. Érdekli is őt aztán, ki mit gondol róla, amíg az a dolga, hogy megóvja itt a rendet egy esetleges újabb katasztrófát megelőzve, habár kezd arra a meglátásra jutni, hogy ennyi tökkelütöttel arra még egy kisebb hadseregnyi auror is éppen csak elég lenne. Bolond, aki önszántából küldi ide a gyerekét, hiszen a legtöbb félnótás pont olyan különleges eset, mint ő maga is volt, hogy máshová már fel sem vették volna. Na de a hangerőről volt még szó az imént, amit amúgy is visszafogott, amikor kitartó káromkodásba igyekezett fojtani az indulatait és főként a dühét, mielőtt még valaki kárát látná ennek az egésznek. Vagy inkább valami. Nem a lány, azért bárki bármit is hisz, nem bánt ő lányokat, előbb lenne a jelenet vége, hogy teljes erővel csapja az öklét az ajtófélfába, aztán magyarázkodhat a gyógyítónak meg Lillának, hogy a fenébe állt bele ötvenhat szálka a bőrébe és tört el két ujja vagy éppen három. Á, ezt inkább kihagyná. Kelletlenül horkan fel, kifújja a levegőt aztán, majd megdörzsöli az orrnyergét.
- Hála annak a megzápult sárkánytojásnak, de akkor is javaslom, hogy keress másik hobbit. A szertárakat nem azért tartom zárva, hogy mindenki kénye-kedvére itt takarítson kicsit, ha éppenséggel kompenzálni szeretné a nem létező nemi életét... - morog tovább, miközben fogalma sincs, de valljuk be nem is érdekli, mit kompenzál a lány vagy egyáltalán erről van-e szó, csak éppen nagyon sikerült rásétálni a tyúkszemére, miután minden valószínűség szerint a Levita torony felrobbantásához is innen származtak az alapanyagok.
- Tényleg kib****l nem értem, mi vonz titeket ebben a szertárban, legalább heti egyszer belóg valaki és a bűbájaim azt még csak nem is jelzik, ha valaki csak megpróbálja, de nem töri fel a záró bűbájt, mert persze, hogy az egyik legegyszerűbbet kell abból használni az iskolának... hogy a fene esne bele... - morog tovább, mert a maga részéről aztán tenne az ajtókra bonyolultabbat is, csak már rászóltak, hogy nem minden tanárnak erőssége a bűbájhasználat, ezért maradjon az a megoldás, hogy a betolakodókat igyekszik nyakon csípni.
- Szóval mi a f****t keresel itt pontosan? - tér rá végül a lényegre roppant kedvesen.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2018. november 2. 14:35 Ugrás a poszthoz

Asztrológia óra

Stella? Oké, végülis mindegy. Nem igazán izgatom magam a megszólításon, komolyan, szerintem ha valaki lecipzározna, arra is hallgatnék.
- Igen, persze, minden épül-szépül, látnod kéne például a… – elharapom a mondandóm végét, ahogy a professzor hangja eljut a fülemig. Behúzott nyakkal biccentek Dina felé, amolyan „majd később elmondom” stílusban. Már nyitnám a számat, hogy megpróbáljam újra összeszedni az elhangzott csillagjegyeket (mik is voltak? Skorpió, Mérleg, Nyilas… Öö), amikor megoldja a kérdést, és kijelenti, hogy Oroszlán lesz. Elnevetem magam a hajára tett megjegyzésén, ahogy eszembe jut a pár nappal ezelőtti közös tanulásunk. Biztos nem volt még ideje lemenni a Leányálomba, de ezt majd óra után kérdezem meg tőle. – Rendben van kisoroszlán, akkor legyen így. – Vigyorogva hallgatom a választható témákat, és közben gondolatban elképzelem ahogy Dina hajába kiscicákat rakok, és azok játszanak a kis bongyori tincsekkel. Elolvadok.

Hümmögve nézek a megjelenő listára. Nekem is kéne ez a varázslat, sokkal könnyebben tudnék vele jegyzetelni… Fejemet megrázva koncentrálok a feladatra, és a lány felé fordulok. – Mi lenne, ha a lábadra lépnék a buszon? – húzódik ravasz kis vigyorra a szám, és már látom is magam előtt a jelenetet.
Fülemben fülhallgatóval felszállok a buszra, átnyomakodok pár emberen, hogy kényelmesen megálljak egy kapaszkodónál, és ügyet sem vetek azokra akik mögöttem ciccegnek amikor rájuk lépek, vagy az oldalukba könyökölök. Nem tudom Dina hogy akar majd szóba elegyedni velem, de ha mondjuk kirántja a fülhallgatómat, akkor nagyon higgadtan és kultúráltan faarccal végighallgatom, és bocsánatkérést úgy ahogy van mellőzve visszadugom a fülembe a zeném. Talán még vállat is vonok majd. Csak a hatás kedvéért.
Na de lássuk, Dina mit szól az ötlethez.

Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Bodza Edina Gyöngyvér
INAKTÍV


B.E.Gy./Kavics <3 | Dinamit | Pincér a Félszeműben
RPG hsz: 146
Összes hsz: 455
Írta: 2018. november 3. 20:32 Ugrás a poszthoz

Asztrológia óra

- Na, ennek örülök. És annak is, hogy jobban vagytok. Hé, ha bármi segítség kell, csak szóljatok, bűbájtanban tök jó vagyok – ajánlottam fel rögtön a segítséget. Az mindig jól jön, és szeretek segíteni. – A Griffendélnek oroszlán a jelképe, és a testvérházunk.
Plusz infó, a Levisek amúgy is szeretnek tanulni, hadd legyen meg a boldogsága, hogy ezt is tudja. Na, jó… ez cseppet arrogáns volt. Tényleg kezdenék szörnyetegbe átváltani? Tudtommal eddig senkinek se okoztam kárt magamon kívül…
- Miauuu – utánoztam kedvenc mugli humoristámat, azt a klippjét állandóan meg tudnám nézni a duónak, nagyon poén, legalábbis nekem. Valahogy nem igazán akartam belegondolni, vajon milyen érzése lehet annak a legillimentornak, aki éppen most belekukkantana a fejünkbe. Valószínűleg soha többé nem akarná használni a képességét, ha látná, néha milyen káosz-kavalkád zajlik az én buksimban. Minimum egy hetes fejfájást kiváltó élmény lenne túrázni az én elmémben.
- Hm… szerintem kapásból leordítanám a fejed, ha van fülhallgatód, azt is túlharsognám, most egy sima, normális oroszlánra gondolva. Előbb cselekednék, azután gondolkodnék. Amúgy alapból Bika jegyben születtem. Te, Skorpió-királynő? – Na, igen. Velem vigyázni kell, különben le sem lehet lőni engem, ha nekiállok beszélni.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2018. november 4. 15:55 Ugrás a poszthoz

Asztrológia óra

Hangtalanul nevetve biccentek egyet a felajánlásra, majd arréb megyek pár lépést, hogy legyen helyünk a játékhoz. Helyeslően bólogatok, én is valami ilyesmit képzeltem el az Oroszlán viselkedésének. - Akkor szerintem menjen élesben. - Megvárom míg Dina felveszi az általa gondolt kezdőpózt, majd belekezdek.

A fülhallgatómban lüktet a zene, ahogy a buszra várok. Egy helyben állok, kívülről akár szobornak is nézhetnének, belül azonban tombolok a busz késése miatt. Amikor végre csikorogva lefékez előttem, rezzenetlen arccal szállok föl az első ajtón, egy pillanatra megmutatva a bérletemet (hiszen úgysem nézik), majd mivel hátrébb kevesebben vannak, elindulok arrafelé. Nem zavartatom magam amikor át kell nyomakodjak egy páros között, sőt, még magamban elégteljesen vigyorogva hallgatom a hátamnak címzett szidalmakat. De hé, ha egymást akarják ölelgetni a folyosó közepén, készüljenek fel erre.
Még pár emberen átgázolok, egyszer valakinek a lábára is lépek
(ekkor sétálok el/át ténylegesen Dina mellett), de fel sem nézve furakodok tovább, magamban szidva a csúcsforgalmat. Megállok a babakocsiöbölben, nekidőlök egy korlátnak, és unottan rágózva bámulok kifelé az ablakon.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Moon Jun Seo
INAKTÍV


"Bár a bőrünk sárga, lélekben kékek vagyunk"
RPG hsz: 126
Összes hsz: 1408
Írta: 2018. november 4. 19:44 Ugrás a poszthoz



- Jah, oké köszi. - most már ezzel is okosabb vagyok, de lehet elfelejtem. Még nem tudom.
- Tévedjünk el! - eltévedni az erdőben jó lesz. Biztos. Jó, lehet nem örülnék ha eltévednénk. - Halacskák. - mondtam még egyszer. Lehet nem mondtam ki az előbb? De, kimondtam, biztos kimondtam. Akkor mit is csinálnék ha eltévednék? Mármint nem én, hanem a halak. Szóval akkor önfeláldozó? Mit csináljon, ajánlja fel a másiknak hogyha elfogy a kaja egye meg, vagy mi? A kannibalizmust nem tiltja a törvény? De, itt biztosan tiltja, ha nem tiltaná lehet hogy már megevett volna valaki. Milyen lenne akkor a világ? Van olyan ország ahol a kannibalizmus nem tiltott? Fogalmam sincs, maajd utánanézek. És már megint ezt gondoltam, egyszer már tényleg írok listát arról hogy hányszor gondoltam azt és miről hogy majd utánanézek. És majd lehet egyszer utána is nézek! Ha nem felejtem el.
Na de. Mit csinálna a halak? Ideges lenne, a kezét tördelné, tehetetlennek érezné magát, oké valahogy így. A mérleg mit csinálna? Nem olvasom el, majd majd majd kiderül!
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Angelica Black Wing
INAKTÍV


extekergő
RPG hsz: 279
Összes hsz: 1143
Írta: 2018. november 6. 18:54 Ugrás a poszthoz

Asztrológia óra
Moongas mellett

Elmosolyodok, amikor megköszöni, és beleegyez az eltévedésbe. Utoljára végigpörgetem a fejemben a történet menetét, aztán lassan felállok.
- Szerintem kezdjük is el. - Mondom egy enyhe biccentés kíséretében. Hátat fordítok Moonnak, és belekezdek a szerepbe.

Már harmadszorra lyukadunk ki ugyanazon a helyen. Nem lehet igaz! Én tényleg nem akartam eltévedni. A barátom azonban mindenképpen sétálni akart egyet, én pedig egyenesen nem bírtam volna egyedül maradni. Persze vagy ötször visszafordultam, végül azonban mégis mentem az erdőbe. A kérdésekre nem válaszoltam, mindent jóváhagytam. Ez lett a vége.
- Sajnálom, nem akartam eltévedni. - Leszegem a fejem, de azért félszememet a társamon tartom, nehogy eltűnjön. Nem akarok egyedül lenni! Le is ülök. Ötletem sincs, hogy mi legyen. Igazából, ha lenne is, nem mondanám el. Hátha rossz, és megbántom vele a barátot.

Kíváncsian figyelem a fiút, hogy mit csinál. Egy halak minden bizonnyal elkezdene aggódni, de majd meglátjuk, hogy ő hogyan játssza ki. Nekem nagyon tetszik eddig a játék, pedig még csak most kezdtük el.
Utoljára módosította:Angelica Black Wing, 2018. november 6. 18:56
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Bodza Edina Gyöngyvér
INAKTÍV


B.E.Gy./Kavics <3 | Dinamit | Pincér a Félszeműben
RPG hsz: 146
Összes hsz: 455
Írta: 2018. november 18. 20:22 Ugrás a poszthoz

Asztrológiaóra, párpan Stellával, szituáció

Heh. mi ez nekem… Élesben. Megcsinálod, kisoroszlán. Miauuuu.
Mint valami arisztokrata, úgy lépek fel a buszra, egyenes hát, fej fel, s magam felsőbbrendűségének tudatában megálltam körülbelül úgy néhány lépés távolságra a buszajtótól, hogy időben le tudjak szállni, mielőtt a tankos mordori nyugdíjas-osztag megrohamozza a kapukat, khm, ajtókat.
Szép kényelmesen megkapaszkodnék, amikor valami idióta rám lép, és még csak annyit se mondd, hogy bú, vagy bá. Hát kérem szépen, hogy tehette ezt meg velem? Ártottam én neki? Különben is, én vagyok az állatok királya, rooooar. Oké, legközelebb nem hagyom, hogy akár egy haverom is Katy Perry-zenemaratonra rávegyen.
- Hé, te trampli! Mi a sz…t képzelsz? – instant kitépném a füléből azt a vackot, ami miatt nem hallja, hogy más is létezik rajta kívül a világon. – Nézzél már a lábad elé!

Körülbelül így tudnám elképzelni, ahogy egy oroszlán viselkedne a buszon. Közben végig követem Stella tekintetét, és remélem, hogy nagyjából eltaláltam. Kérdőn oldalra billentettem a fejem, hátha kapok valami nonverbális értékelést, hogy ha lehet, ne zavarjuk a többieket addig.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Moon Jun Seo
INAKTÍV


"Bár a bőrünk sárga, lélekben kékek vagyunk"
RPG hsz: 126
Összes hsz: 1408
Írta: 2018. november 21. 21:50 Ugrás a poszthoz



- Okfi! - mondtam mosolyogva. Ez tök király feladat!
Ujjaimat tördelve megyek társam után. Most körbe-körbe megyünk? Szerintem igen, mert már vagy harmadszorra megyünk el emellett a fa mellett.
- Nem akartam eltévedni! Bocsánat! - mondom nem is törődve az ő sajnálomjával. Mi lesz ha nem jutunk ki, ha itt halunk meg? Akkor feláldozom magamat, hogy társam megölhet és megehet, de remélem erre nem kerül sor. Már nem azért, mert meghalnék, hanem azért, mert lehet hogy ezért lecsuknák.
- Mi lesz ha nem találunk ki innen? - kérdezem, és aggódó tekintettel nézek körbe, hátha látok egy kunyhót, vagy akármit. Mekkora az esélye annak, hogy itt halunk meg mind a ketten? Akármelyik fa mögött valami veszedelem lapulhat. Ki tudja? Egyáltalán milyen élőlények élnek itt? Emberek valószínűleg nem, vagy ha élnek, akkor pont nem a közelünkben. Ajjaj. Valami mozgás van ott! ÁÁÁÁ! Ugrok egy kicsit, és abba az irányba mutatok, ahol láttam a mozgást.
- Ha az a valami meg akar enni minket, engem egyen meg, te meg menekülj! - mondom határozottan, jó egyáltalán nem határozottan, remélem hogy határozottnak hangzott, bár ezt kétlem.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2018. november 22. 21:29 Ugrás a poszthoz

Asztrológia óra

Úgy teszek, mintha nem hallanám a nekem címzett szavakat, pedig köszönöm, pontosan jó a fülem, nem kell ordibálni. Más kérdés, hogy nem érdekel. Ha nem megy arrébb, és nem férek el, akkor igenis át fogok gázolni rajta. Amikor újra megszólít, megtorpanok, és felé fordulva kiveszem a fülhallgatót, ránézek és félrebiccentem a fejem, amolyan "Bocsi, nem hallottam mit nyávogtál, megismételnéd?"-stílusban. Ártatlannak tűnő, már-már angyali arccal nézek rá, és várom, hogy mit reagál. Ha tovább folytatja a sápítozást, valószínűleg kiröhögöm, és továbbsétálok, még nem tudom. De először halljuk, meg meri-e ismételni úgy is, hogy tudja, hogy hallom, vagy csak a szája volt nagy.
Remélem mondjuk, hogy siet, mert nem véletlenül akartam én hátrébb menni. Jobbról egy póréhagyma lengedezik a fejem magasságában, baloldalamon pedig egy poros szőnyeget támasztanak, amitől mindjárt eltüsszentem magam.


A játék közben csak egyszer esek ki a szerepemből, amikor Dina elkáromkodja magát. Egyébként hozza a karaktert akit elképzeltem, így egy pillanatnyi szünetben egy kis biccentéssel jelzem neki, hogy eddig minden oké.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Várkonyi Zoltán
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Asztrológia tanterem
Írta: 2018. november 23. 13:25
Ugrás a poszthoz

Asztrológia óra



Lassan, de biztosan kialakulnak a párok és mindenki megtalálja a neki kijelölt helyet a teremben. A tanerő most már csak némán figyel, a rendbontóknak pedig elég egyetlen szigorú pillantás, amitől felé fagy az illetőbe a lélek. Magában örömmel nyugtázza, hogy ügyesen próbálkoznak a feladattal. Lám-lám, használt a megöntözés, a pártos honfi vér...azaz nem csak járatta a száját, figyeltek is rá. Az sem zavarja, hogy egyesek bele-belekukkantanak a jegyzeteikbe. Csoda egy szívélyes napja van. Már-már mondhatnánk, hogy kenyérre lehetne kenni a tanerőt, de ez bármikor változhat. Kedélyesen követi szemmel és füllel az eseményeket, néha el is mosolyodok, nem létező bajusza alatt láthatatlanul. Egy darabig nem avatkozik a sorsukba, de aztán előveszi tarsolyából az illúziómágiát és a következő érzeteket küldi a Dina-Masa párosnak: Mindketten úgy érezhetik, hogy a busz hirtelen fékez, ennek következtében elveszthetik egyensúlyukat. Vagy csak egyikük, vagy mindketten. Lehet, hogy Dina ezzel meglöki egy kicsit Masát, lehet, hogy kapaszkodás közben kitépi a kezéből a fülhallgatót. Sok egyéb is történhet, ennek alakulását a tanerő a továbbiakban a kettősre bízza, mentálisan visszavonul.
Ezután Moon és Ange köti le szellemi energiáit. Mindketten úgy érzékelik, hogy hangot hallanak. A hang hátborzongató, mint Halloweeni estén egy tizennyolc pluszos horror film. "Erre gyertek, erre van a kivezető ösvény!" A suttogás az erdő legsötétebb szegletéből jön. Ennyi a varázslat, a tanerő itt is kiszáll a játékból. Várja, hogyan alakítják tovább az eseményeket a tanulók.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Angelica Black Wing
INAKTÍV


extekergő
RPG hsz: 279
Összes hsz: 1143
Írta: 2018. november 24. 20:35 Ugrás a poszthoz

Asztrológia óra
Moongas mellett

- Ha nem találunk ki? Noss... nem tudom. - Mondom heves fejrázás közepette. Mikor megzörren a bokor, és megszólal a hang, összerezzenek. Nem szeretnék rosszul dönteni, mégis megszólalok.
- Szerintem... kövessük a hangot. - Nyelek egy nagyot, és tétova lépekkel elindulok a hang irányába.
 Ez nekem nem tetszik. Nem szeretek irányítani, inkább rábíznám a döntést a társamra, ő viszont most csak arról beszél, hogy mit tenne, ha az a valami a bokron túl megtámadna minket.


Három fotel körbesétálása után, amit Moonnal egymás mellett tettem meg, újra megszólalok.

- Kint is volnánk! Igazán. Nagyon sajnálom, hogy eltévedtünk, meg hogy... nem is tudom. - Motyogom. Kijutottunk végre, és nem kellett szétválni!

Így a végére kicsit kicsúsztam a szerepből, de remélhetőleg ez nem nagy probléma. Kíváncsian nézek a többiekre, akik közben lassan végeznek a saját szituációikkal.
 Leülök, és várok, hogy mi lesz most. Ez az óra egészen jó volt. Remélem, hogy a többi is ehhez hasonló lesz.
 Egy kicsit elgondolkozok, hogy vajon honnan jöhetett a hang, aztán eszembe jut, hogy valahol valami olyasmit hallottam, hogy a tanár úr illúziómágus.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Bodza Edina Gyöngyvér
INAKTÍV


B.E.Gy./Kavics <3 | Dinamit | Pincér a Félszeműben
RPG hsz: 146
Összes hsz: 455
Írta: 2018. november 26. 11:00 Ugrás a poszthoz

Asztrológia óra, páros feladat, Másával Cheesy

- Mégis mi a sz…t képzelsz, he? Van más is rajtad kívül a világon, leszel szíves a lábad elé néz… - puff. A busz nagyot fékez, csikorogva, amolyan mindjárt szétesik alattad, és a nyolcvanas évekből maradt ránk feeling lengte körbe amúgy is a járgányt. Az egyensúlyomból kibillenve estem egyet előre, de még időben megkapaszkodtam a legközelebbi oszlopba. Talán még nincs eltörve az a műanyag vacak, és megtart.

Egészen jó ez az óra. Egyelőre még nem unatkozom, bár Várkonyi prof nem arról híres, hogy hagyja unatkozni a diákokat órán fölösleges rizsázással, amely tartalmának körülbelül háromnegyede tökéletesen érdemtelen a tananyagra vonatkozóan. Ez a szituációs játék nagyon érdekes, végre a száraz elmélet mellé van valami vicces kis gyakorlat is. Persze, tudatosítottam magamban, hogy amit átélek most ebben a pillanatban, az csupán a mi színészi játékunk és az illúziómágia keltette élmények együttese.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Vajda Richárd
INAKTÍV


kisvajda||fontosabb, mint a globális felmelegedés
RPG hsz: 219
Összes hsz: 567
Írta: 2018. november 28. 12:09 Ugrás a poszthoz

Apáthy Máté
tovább a hszhez...
Utoljára módosította:Vajda Richárd, 2018. november 28. 12:18
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Apáthy Máté
INAKTÍV



RPG hsz: 5
Összes hsz: 7
Írta: 2018. november 28. 15:14 Ugrás a poszthoz


#csakazadidas [avagy viselet]

Kifejezetten unottnak néz ki, miközben a folyosón sétál. Legyünk őszinték: fárasztó ez az egész, rohangálni egész nap a kastélyban, és kétségbeesetten nézni akkor is, mikor éppen semmi baja sincs. Persze, nyilván önként vállalta, hogy ezt fogja csinálni, de nem gondolta, hogy ennyire hamar megunja majd.
Úgy gondolta tehát, joga van felfedezőtúrát tenni egy kicsit az iskolában, végre azokban a cuccokban, amiket ő vett saját magának. Fülhallgató a fülében, így sétálgat teljesen véletlenszerűen ide-oda, egyik lépcsőn fel, másikon le, néha még a fali szőnyegek mögé is benéz, mert tudja, hogy vannak titkos átjárók a kastélyban, csak azt nem tudja, hogy, honnan és hova.
Csatangolását kicsit sem zavarja meg, hogy tanítási időben valamicskét feltűnéskeltő az öltözéke (magyarul, hogy nem méltóztatott magán hagyni a talárt arra a tíz percre, ami vissza van a tanításból aznapra). Cirkál jobbra-balra, a nyelvpiercingjével játszik, dobol az ujjával a telefonján.
Egy félig nyitott ajtajú helyiséget pillant meg, mikor már másodszor halad el ugyanazon a folyosón. Már elfordítja a fejét, a telefonjára pillant, hogy zenét váltson - ekkor hallja meg a káromkodást, majd pár pillanattal később valami másik zajt, mintha belerúgtak volna valamibe.
Megáll az ajtó előtt, így pillant be, de konstatálja, hogy odabent vaksötét van. Lehetne kedves. Annak kéne lennie, ha fent akarja tartani az egész Navinés álcát, nem igaz?
- Most komolyan egy tök sötét szobába akarsz belépni, ahol valaki tör-zúz? - De addigra persze már mindegy, hogy ez a gondolat materializálódik odabent; főhősünk már belép (hiszen ugye... miért is ne?), és e gondolatra válaszul csak megvonja a vállát a vaksötétben.
Még szerencse, hogy a sötétben botorkáló ismeretlen nem látja azt, mikor újdonsült társa keze felemelkedik, és becsapja az ajtót maguk mögött.
- Óóó, hogy b***ád meg! - Csattan fel emberünk akcentusát kicsit sem visszafogva, majd nagyot sóhajt. Nem szereti, mikor saját maga ellen fordítják a saját végtagjait. Tapogatózni kezd az ajtó után, persze tök eredménytelenül.
- Varázsolhatnál...
- Persze, mintha eddig csinált volna bármit is az a bot a kezemben...
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2018. december 1. 16:43 Ugrás a poszthoz

Asztrológia óra

A szerepemből kiesve, kissé ijedten kezdek forgolódni, hogy mi történt, és csak lassan rakom össze magamban a dolgot. Miután megnyugtatom magam, hogy csak a Professzor egyik illúziója lehetett, egy halk Bocsi!-t elsuttogva, kis torokköszörülés után visszahelyezkedek a szerepembe.

Egy kellően elnyújtott, unott szemforgatás után szinte varázsütésre veszítem el az egyensúlyom. Haláli nyugalommal kapaszkodom bele a felcsavart szőnyegbe, amit tulajdonosa olyan kedvesen nyom nekem. Hát, legalább ennyi haszna van a dolognak. Csendben, befelé mosolyogva (értsd: faarccal) szétröhögöm magam a lány szerencsétlenkedésén, és fejemben csak annyit dúdolgatok, hogy ez drága szívem bizony a karmaa...
A pillanatnyi csendet - ami beállt nála a hirtelen sokktól - kihasználva végre én is megszólalok.
- Számíthatnál a dologra, ha már egyszer beállsz az út közepére... Nem tudom hogy képzelted, de persze, az én hibám. Nyilván. - Ironikus szavaimat egy gyors grimasz és szemforgatás kíséri, majd egy (terveim szerint) utolsó lenéző pillantás után megfordulok, és fülhallgatóimat visszadugva megpróbálok továbbnyomakodni az üres helyek felé. De ha még egyszer visszaránt, nem leszek ilyen kedves.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. december 1. 16:43
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Várkonyi Zoltán
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Asztrológia tanterem
Írta: 2018. december 9. 16:49
Ugrás a poszthoz

Asztrológia óra



Várkonyi elégedetten szemléli a tanulók munkáját, bár néhány párosnál erősen felhúzódik a szemöldöke, majdnem a homloka közepéig. Időnként előveszi a kis zöld noteszét, - amihez nem lett hűtlen az itt eltöltött évek alatt, sőőőt...akadt mindig feljegyezni való - és most is firkant bele pár szót. Tudjuk, hogy ez semmi jót nem jelent, figyelembe véve, hogy a vizsgák is vészesen közelednek. Rohan az idő. Azt is tudjuk, hogy akinek a neve bekerül a hírhedt noteszbe, arra rossz sors vár a továbbiakban.
Szavaival nem, csak pillantásaival zavarja meg néha a diákok lelki nyugalmát, ha ugyan még maradt nekik. Közben rohamosan telik az idő, és a nebulóknak egyre kevesebb idejük van befejezni a jelenetet. Egyeseknek már sikerült, de ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy ők a nyerők. Nekik int, hogy maradjanak csendben és üljenek le, ne zavarják a többieket a munkában. Lassan-lassan mindenki ül, kivéve egy párost: Dinát és Masát. Ők még szókaratéznak a képzelt buszon és nemigen halad a történet előre. A csengő hangja vet véget a próbálkozásuknak, amit Várkonyi is szentesít a következő szavakkal.
- Rendben, tudom, hogy nagyon sietnek ki szünetre, ezért nem kínzom tovább magukat. Nagyrészt ügyesek voltak, akik nem, azok majd érezni fogják. Maguk ketten - mutat a Dina-Masa párosra - higgadjanak le, mielőtt egymásnak esnek! Két nehéz jegyet választottak, akik nem adják fel. A Skorpió akár halálig is elmegy, az Oroszlánnak pedig nem sérülhet az önérzete. A patt helyzet várható volt, innen már csak a verekedés segített volna dönteni. Kár, hogy kimaradt - teszi hozzá sajnálkozva, szája szegletében egy gonoszkás mosollyal.
- Na, akkor most oszolj van. Menjenek, ne feledjék a házi feladatot! Köszönöm a munkát.

Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Dr. Várkonyi Zoltán
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Edictum botrány
Írta: 2019. január 18. 18:45
Ugrás a poszthoz

Én kedves Hitvesem


- Na, akkor ahogy mondtam, jövő órán dolgozat az egész eddigi anyagból. Szedjék össze a maradék agysejtjeiket, mert szükségük lesz rájuk! - Vidáman csukja be a jegyzeteit. Már jó pár napja madarat lehetne fogatni vele, de ettől még a kötelező dolgozatokat meg kell íratnia, hiszen osztályoznia kell valami alapján a diákság tárgyi tudását. Persze az utána írandó szaktanári elemzést, amit az igazgató kér tőle is, meg a többi tanártól is, nem tölti el sok örömmel, viszont megcsinálja mindig, amit kell. Most még a kötelező rossz sem érdekli, hiszen imádott asszonkája visszatalált hozzá, és azóta minden a lehető legnagyobb rendben van. Ez volt az utolsó órája ma, de azért még akad pár magántanítvány, meg uzsonnázni is szeretne. Nem kapkodja el egyiket sem, hanem annak rendje és módja szerint körbejár a teremben és összeszedi a szemetet. A zöld noteszbe felírja a szemetelők nevét, némi megjegyzéssel kísérve. Kell ennyi mozgás, így nem használ mágiát. Sem most, sem akkor, mikor lemegy a faluba a magánóráira. Szerencse, hogy akad plusz munkája, mert az iskolában eléggé alul fizetik a tanárokat. Hiába lett doktor, az asztrológiai tudományok doktora, az nem jár több pénzzel, bár mióta Lana megvette a saját házukat, jóval kevesebb a kiadás. Uzsonnához nem megy a Nagyterembe vagy a konyhára, hiszen csomagolt Kedvese neki szendvicset, a saját szája íze szerint. Minek is enné a fűrészpor ízű vacakot, amit szendvics címén itt adnak. Előveszi a fóliába csomagolt, hatalmas fasírtos zsemléjét, amiből egy jókora salátalevél kandikál ki. Mielőtt beleharapna, kiveszi a zöldséget, gondosan eltávolítva az összes kis morzsácskáját, aztán megnyugodva nyitja ki száját hatalmasra, hogy beférjen a Várkonyi féle hambi.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Várkonyi Lana
INAKTÍV


Tancinéni
RPG hsz: 278
Összes hsz: 2226
Írta: 2019. január 18. 19:29 Ugrás a poszthoz

Szóval egy pincér lánnyal...


Lalának nem igazán hiányzik Kanada, a kviddics hiányát pedig az egyetemen le tudja tanítani, utána pedig ha akad kivel akkor el is megy kicsit száguldozni, gyakorolgatni, passzolgatni. Scarlett általában vevő rá, North is néha elkíséri őket, mások meg amolyan alkalmi partnerek de a célnak megteszik.
Tehát Lala élete újra kerek volt, így nem is volt oka semmiféle aggodalomra. Dudorászva érkezett vissza a kis házikójukba. Ő végzett előbb, férje még tanított. Kiadta Nanának a vacsora tervét, valami könnyűt és egyszerűt sok zöldséggel, mert Várkonyi mostanában eléggé tüntetőleg lépett fel a zöldségek ellen ami hosszútávon nem fog semmi jóra vezetni, majd  miután a szorgos manók nekiláttak a főzéshez a háziasszony egy bogre meleg fekete teával és az Edictummal hóna alatt átvonult a nappaliba. Rég nem olvasta már a lapot és kíváncsi volt, hogy vajon hány nevet fog felismerni, ennyi távollét után. Elvégre az ő generációja már kiröppent, talán mestertanoncként is végzett aki maradt, alsósok közül meg csak alig egy maréknyit ismert.
Nos, hiába minden aggodalom, nem kellett sokáig elidőznie máris kiszúrt egy ismerőst, méghozzá kedves, egyetlen szerelme nevét. Ahogy egyre tovább olvasta a cikket feje úgy lett egyre vörösebb és vörösebb. Bizony Lala alapból féltékeny típus volt, de ilyesmi után talán egy normális nő is kijönne a sodrából.
Az egész utat úgy tette meg mint egy perzselő tűzvihar, félhetett aki az útjába került, de az is, aki csak látta. Ha elemi mágus lett volna, talán még igazi lángok is előcsaptak volna, de így mindenki megúszta egy kis riadalommal, legalábbis az ártatlanok. Ahogy felért a kastélyba dühe csak egyre dagadt, nem érdekelte a kíváncsi szemek, amúgy is már az utolsó óráknak is vége, nem lehettek annyian a kastélyban mint mondjuk délelőtt. Aztán megérkezett a terem elé. Hevesen megmarkolta a kilincset, kivágta, majd be maga mögött, ezzel mindenkit ki is zárva a teremből.
- EGY HARMADIKOS ERIDONOS? - felemelte hangját, nem is próbálta türtőztetni magát, csak lecsapta az újságot a tanári asztalra, hogy Várkonyi is lássa felháborodottsága okát.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Dr. Várkonyi Zoltán
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Edictum botrány
Írta: 2019. január 18. 19:51
Ugrás a poszthoz

Én kedves Hitvesem



Megcsapja az orrát a sült hagyma illata, meg valami kellemes fűszer, aminek még a nevét sem tudja. Lala elképesztő konyhatündér tudományának eredménye. Ezért kijárna neki egy doktori cím, gondolja most is. Beleharap a ropogósan maradt zsemlébe, egy különleges bűbáj, de nagyon praktikus. Lana ezt is a házi praktikák házias boszorkányoknak című szaklapból tanulhatta, de ez mindegy is. Élvezi, ahogy a szájában felrobbannak az ízek és megnyugodva szögezi le magában, hogy a saláta egyáltalán nem hiányzik belőle. Elmosolyodik, ahogy kicsi, szorgos asszonyára gondol, és egy újabb hatalmas adagot passzíroz a szájába. Lehet, meg kéne látogatni a konditermet is - villan az agyába. A jó koszttól kezd pocakot ereszteni, és nem lenne jó eljutni odáig, hogy a kockái búcsút vegyenek tőle, és helyüket egy vaskos, gusztustalan szalonnaréteg vegye át. Ehhez a tervhez nem segíti hozzá az a harmadik jókora falat, amit bár leharapott a szendvicsből, ám lenyelni már nem marad ideje, mivel hitvese, mint vad tornádó töri be az ajtót, véget vetve ezzel zen nyugalmának.
- Parancsolsz? - Hajába túr, hogy a szélvihar okozta károkat rendezze a frizurájában, persze mindezeket csak azután, miután a torkán akadt, félig megcsócsált falatot sikerült felköhögnie, valamint nem megfulladnia, bár utóbbival jobban járt volna. Rémült tekintete az újságra szegeződik, köpni nyelni nem tud. Itt már a Mucopront sem segítene. A Fluimucilt meg nem veszi be, mert miért? Fennakadt szemei lassan működésbe lépnek, és a lapot pásztázzák. Várkonyi látja magát a hírek között, elméje azonban ködös volt azon az estén, nem sokra emlékszik , amire meg igen, arra meg nem igazán szeretne. Felveszi a magazint, maga sem hiszi, amit ott lát.
- Milyen eridonos? Miért hiszel el minden ostobaságot, amit összeírnak a szenzációhajhász firkászok? -
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Várkonyi Lana
INAKTÍV


Tancinéni
RPG hsz: 278
Összes hsz: 2226
Írta: 2019. január 18. 21:11 Ugrás a poszthoz

Szóval egy pincér lánnyal...


Meglepődik, hogy férje majdnem belefullad a meglepetésbe a jelenlététől, ám szerencsére még időben kilábal a vészből és oda tud menni megnézni a kártyát. Míg nézi a férfi a híreket addig érezheti arcán azt a dühödt, szúrós Lalatekintetet amivel ölni is lehetne minden bizonnyal, csak még a tulajdonosa nem találta ki hogyan.
- Ha nem is az egész része kitalált, akkor is igaz alapokon múlik, máskülönben nem is engedte volna a lektor, hogy kikerüljön - tette kerszbe kezeit, végig férje arcát fürkészve, hogy el tudjon kapni minden rövid pirulást vagy más árulkodó jelet.
- Tehát magának mégsem hiányoztam annyira? Legalább szőke volt az a harmadikos eridonos? Vagy a tanársegéde? - igen Lala pontosan emlékszik, hogy ő is harmadikos volt amikor a férfihoz került, bár akkor csak mint tanársegéd, ám minden más összevág. Lassan a sírás határára került, ahogy egyre több kérdés torlódott fel elméjében, de egyik sem volt kecsegtető. Sőt, talán nem is egyszeri alkalom volt? Talán ő a harmadik nem kívánt alak, akik megtűr a férfi aztán rohan egy másik nőcskéhez?
Muszáj leülnie mert menten összeesik, így odasétál a tanári asztal mögé és helyet foglal. Mit törődik vele, elvégre már ő is tanár, neki is szabad.
-Tart még? - erőtlenül kérdezte meg, nem egészen biztosan abban, hogy egyáltalán akarja-e hallani a választ vagy sem.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Dr. Várkonyi Zoltán
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2019. január 18. 21:42 Ugrás a poszthoz

Én nem kedves Hitvesem




Most rajta a sor, hogy a szivárvány összes színét magára öltse az arca. Először elsápad, bele fehéredik a hírbe. Haloványabb lesz, mint felesége finom bőre. Aztán elzöldül, majd rózsaszínbe, végül vörösbe vált. Utóbbi a harag hatása. Ki és miért, főként hogyan merészeli leírni ezt az esetet, ami teljesen a magánügye? Hogy veszi a bátorságot arra bárki, hogy belegázoljon a magánéletébe? Megkeseredik szájában a hamburger hűlt helye is, és persze az étvágya is elhagyta. Mit is mondjon erre, mint első reakciót? Lala annyira érzékeny az ilyen dolgokra. Hazudni sem akar, de túlzott jelentőséget sem adni a szösszenetnek.
- Be voltam rúgva. Talán még emlékszik, hogy elhagyott?! - Igen, kezdetnek ez jó lesz. Nem is vallotta be, de nem is tagadta, bár tudja, hogy arája nem elégszik meg ennyivel. A sejtés bevált, elmehetne látnok tanoncnak Huszthy szárnyai alá, hiszen Lala folytatja. A férfi összetépi az újságot apró cafatokra, mintha ez bármit is javítana a helyzetén. A kukába dobja a fecniket, ahogy az imént, amikor még boldog volt, szemétbe dobta a papírgalacsinokat. Óóóh, boldog órák! Tova röppentek egy pillanat alatt.
- Ez a véleményem erről az egészről. Kit érdekel, hogy milyen volt a haja? Még csak arra sem emlékszem, hogy milyen volt vele a szex. - Ezzel máris elárulta magát, bár nem tagadná le az esetet, ennél Lanát sokkal többre értékeli. Tudja, hogy ezzel csak benzint önt a tűzre, de vállalja. Csak reménykedik, hogy nem szalad el a Kedves örökre jó messzire. Azt látja, hogy sírás kerülgeti a szőkét, így hozzálép, amivel talán kockáztat egy hatalmas pofont, de ez a legkevesebb.
- Utánad mentem Kanadába, visszakönyörögtelek, gondolod mindezt azért, mert valaki mással kavarok ? - Azt bölcsen elhallgatja, hogy az orrát is betörette, sőt, ennél többet is megadott volna, ha szerelmét sikerül észhez térítenie. Egy eltévedt párocska nyit be az ajtón, de riadtan kapják vissza a fejüket, amint meglátják a két tanerőt. Valószínű, hogy egyből levágták, mi a helyzet azzal a kettővel és gyorsan eltűnnek, mintha ott sem lettek volna. Ezáltal a csend még nagyobb lett, míg egyikük meg nem töri. Várkonyi hallgat, nem tudja, mit mondhatna még. A dolognak nincs számára jelentősége és nem is volt.
- Mellesleg nem diáklány volt. -
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Várkonyi Lana
INAKTÍV


Tancinéni
RPG hsz: 278
Összes hsz: 2226
Írta: 2019. január 19. 13:58 Ugrás a poszthoz

Szóval egy pincér lánnyal...


Igen, Lala emlékezett arra, hogy végül ő hagyta el a férfit, ő zárta le a sok vitát és hasonlókat azzal, hogy inkább elment, ezért sem tudja egészen, hogy hogyan is kellene viselkednie. Amit Várkonyi tett, az roppant mód fájt a nőnek, ám akkor nem voltak együtt, sőt, úgy volt, hogy soha többet még csak nem is fogják látni egymást. Mégis, hogy ennyire gyorsan más vizekre tudott evezni férje...
Bambán figyelte, ahogy az újság cafatjaira tépődött Várkonyi kezei között majd eltűnt a kukában, bár ez semmit sem oldott meg.
- Tehát tényleg volt vele sex... - elkapta tekintetét férjéről és ajkába harapott. Mégsem csak pletyka volt az edictum részéről, mégha nem is minden szó volt igaz, a lényeg igen.
- A fenébe is! Gyűlölöm amikor részeg! - kiáltott fel és keze elindult Várkonyi felé, ám félúton megállt lehullott. Helyette jó messzire elsétált a másiktól és könnyei csendesen elindultak lefelé arcán.
- Talán csak játék volt az egész, utoljára belém rúgott volna, csak aztán a nyakán maradtam... - nem tartotta ilyen embernek Várkonyit, de most fel volt dúlva és az ilyen nőknek mindig a legszörnyűbb és legrémesebb gondolataik támadnak amiket nyílván kimondanak a nagy felindultság végett.
- Remek. Legalább nem kerül miatta börtönbe - sóhajtott fel, mert így nem volt szó kiskorúról, ellenben ha diák lett volna biztos kirúgták volna a férfit aztán meg... Nem ennél sokkal okosabb volt a férje, ilyet nem tett volna.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Dr. Várkonyi Zoltán
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2019. január 19. 15:52 Ugrás a poszthoz

Én nem kedves Hitvesem



- Nem tagadom, volt valami, de ez csak annyi volt, mint hogy neked pisilni kell és elmész pisilni. Ne pisiljek évekig, míg úgy nem kegyeskedsz dönteni, hogy mégis csak kellek? - Nagy önuralomba kerül, hogy ne essen át a penge élén és ne csapjon dühbe a mondókája. Veszekedni semmi esetre sem akar. Lala aggodalmai jogosak, de csak annyiban, hogy mostantól ne legyen más az életében. Ez a kis félrelépés, lehet neki komolynak számít, de azt szeretné Várkonyi megértetni vele, hogy neki viszont nem jelent semmit. A felé induló kéz láttán becsukja a szemeit, vállait behúzza és felkészül az ütésre. Felettébb elcsodálkozik, hogy nem jön a pofon, de azért nem bánja.
- Tudom, hogy utálod, és ezután csak a szerelemtől leszek részeg. A feléd érzett szerelemtől - teszi hozzá gyorsan még, nehogy Lala megint rosszul kombináljon, ám teljesen felesleges. Úgy látszik a nő nem hallja meg csak azt, amit hallani akar. Amin görcsölhet, amiért haragudhat, amiért balhézhat. Nem érdekli, hogy a szőke távoltartási végzést kért vele kapcsolatban, csak azért is követi. Mögé áll, és, ha engedi, átkarolja a derekát, orrát a nyaka hajlatába fúrja, úgy dörmögi.
- Valóban így érzed? Mert, ha igen, akkor szomorú leszek. Nem akarom, hogy boldogtalan legyél mellettem! Nem szólhat erről a kapcsolatunk, a szerelmünk! - Valóban így érez a dologgal kapcsolatban. A házasság kölcsönös bizalomról szól és ha ez az alapvető feltétel nincs meg, nincs értelme folytatniuk. Pont ezért ügyel nagyon arra, hogy ne éljen vissza a nő bizalmával, mert csak ettől válik kölcsönössé. És gondolja mindezeket nem azért, mert a házuk Lala tulajdonában van és ő bármikor kitehető onnan, sőt még csak az sem zavarja, hogy Lana magasabb pozícióban dolgozik, mint egyetemi tanár. Áááá, ez soha nem jut eszébe.
- Maga meg megcsalt a kviddiccsel és a mai napig együtt vannak. Most legyek én is féltékeny? - Sakk, matt.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Várkonyi Lana
INAKTÍV


Tancinéni
RPG hsz: 278
Összes hsz: 2226
Írta: 2019. január 29. 19:09 Ugrás a poszthoz

Szóval egy pincér lánnyal...


- Tehát ez pisilés - csípősen cseng a hangja amolyan szellempaprika fokú erősséggel - Tehát majd elmegy pisilni, ha én mondjuk terhes leszek, vagy ha elutazok valamerre több mint egy hétig? - felemeli hangját hisztérikusan -Ha összeveszünk akkor is? Vagy ha esetleg mondjuk balesetet szenvedek és tudom is én eltörik a lábam és ispotályban leszek? Mert ez természetes? Számítsak ilyesmire?   - már a hasonlat is felhúzza, ám a maga kis monológja hergeli fel csak igazán ahogy egyre tovább és tovább megy az élet kisebb-nagyobb testiszüneteinek felsorolásában.
- És majd mindig ez lesz a kifogás igaz? Hogy csak pisilnie kellett - széttárja karjait majd dühösen fúj egyet. Talán jobban járna a férfi, ha Lala felképeli, talán úgy könnyebben meg lehetne békíteni a nőt, ám így csak még inkább elhátrál testileg is.
A férfi bókjára csak megrázza a fejét, szavak ezek csupán, amiket jókedvében ugyan halk kuncogással méltányolna, most azonban üresnek érzi őket, mert nincsenek még bizonyítva.
- Miért nem mondtad el eddig? Már hetek óta itthon vagyok - engedi, hogy Várkonyi átkarolja, ám még így is csak egy picit lágyabb a hangja, mert hat rá kedvese közelsége.
- A kviddiccsel? - felszökik szemöldöke, ő aztán kicsit sem érzi, hogy a férfi sakk mattot adna neki, sőt inkább ellenkezőleg, szembefordul a férfival és dacosan belemélyed mélybarna tekintetébe.
- Maga épp ugyanúgy szereti az asztrológiát, ahogy én a kviddicset. Ne tagadja! Ha én a kviddiccsel csalom akkor maga az asztrológiával! Nincs mentsége a pisilőpajtijára!
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Dr. Várkonyi Zoltán
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2019. január 29. 21:02 Ugrás a poszthoz

Én nem kedves Hitvesem



- Nem mehetsz sehova, csak védőőrizetben. Én leszek az őr, nincs ellenvetés. - Lenéz a lábára, nem emlékszik, mikor húzott papucsot. Nem tévedés, tényleg nincs rajta a férfi megaláztatás legfőbb szimbóluma. Lalán sincs nadrág, vagyis látszatra minden rendben, de csak látszatra, de legalábbis Lala nem tud róla, hogy ki az úr a háznál. Ez a pillanat viszont nem az a pillanat, amikor figyelmeztetni fogja, bár van véleménye az elmondottakról, amit meg is oszt a nővel.
- Nem voltál több, mint egy évig. Nem tudtam, hol vagy, mert nem közölted. El sem köszöntél, azt sem tudtam, élsz-e, halsz-e. Ez neked teljesen rendben van így? - Igyekszik megőrizni a nyugalmát, ám kicsit elege van már ebből a vitából. Két csónakban eveznek a Kedvessel. Ő mindenáron bűnbakot akar csinálni a férfiből, amaz pedig a legfőbb ütőkártyával jön elő. Fárasztja a harc, nem érti, miért kell védenie magát, mikor nem csinált semmit. Ő, a saját szemében ártatlan, ma született bárányka. A vádak teljesen leperegnek róla. Odalép a szőkéhez, aki hagyja, hogy átölelje. Örömteli jel. Nem áll meg itt, bele is csókol a nyakába, félre tolva a fürtöket.
- Jobban szeretem ezt a színt, meg nyomot hagyni a hibátlan bőrödön. - A kérdést elengedi a füle mellett, helyette felemlegeti a kviddicset. Bár ne tette volna, mert ezzel megint olajat öntött a hamvadó tűzre. Neje ismét felcsattan és visszavág. Várkonyi segélykérőn emeli tekintetét a plafonra. Mit vétett ő, hogy ezt érdemli? Felszívja magát, valami eltörött benne. Kiborult a bili, elgurult a gyógyszere, eldőlt benne a borjú satöbbi.
- Na idehallgass asszony! Nincs más nő a szívemben, egyedül te. Egyelőre nem is tervezem, hogy lecseréllek. Ha te úgy döntesz, hogy nem tudsz napirendre térni a ballépésem felett, akkor ott az ajtó, hagyj el! De, ha igazán szeretsz, akkor maradsz és én nem hozom fel többet a cserbenhagyásos gázolásod, de te sem az enyémet. -
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Várkonyi Lana
INAKTÍV


Tancinéni
RPG hsz: 278
Összes hsz: 2226
Írta: 2019. február 2. 19:54 Ugrás a poszthoz

Szóval egy pincér lánnyal...
Zárás


- Micsoda? - nem nézi a lány jó szemmel a felügyeletet, ám ezt ráérnek később is megbeszélni, mert jelen pillanatban sokkal de sokkal fontosabb dolgokról tárgyalnak.
A férfi következő válaszára nem tud felelni. Ezt nem tudja megcáfolni, tényleg elment és nem is rövidtávra tervezte kinn létét, hanem egy egész életre, Várkonyi nélkül. Mégis rosszul esik neki a dolog, elgondolta már ezerszer, hogy mi van ha férje továbblépett, ám képzelni és tudni két külön dolog.
Végül csak megenyhül kicsit, mert nem tud mást tenni, muszáj leereszteni a tőrt amit eddig képletesen értve kedvese torkához szegezett, és hagyja, hogy amaz átölelje és belecsókoljon nyakába. A megjegyzésre kicsit elhúzza száját, mert igazából nincsen többé hibátlan bőre. A kviddics sok mindenbe belenyúlt és a bőrén is hagyott maga után nyomokat. Igaz, mára kevés a gyógyuló seb, ám hegek még mindig vannak a testén, bár ebből a mondatból úgy tűnik ezekkel Várkonyi nem találkozott. Nem is baj, egyelőre jó is így.
Ehelyett inkább abba megy bele, hogy kinek mi a második szerelme.
A férfi azonban úgy tűnik megunja a macska- egér játokét. Lala felhúzza orrát és ellép Várkonyitól.
- Legyen - elindul az ajtó felé majd megállva a keretnél visszafordul - elfelejtünk mindent. Tiszta lap. Nincs pincérlány, nincs Kanada. Vacsorára várom haza, be szeretnék mutatni egy kicsi harmadik Várkonyit - kacsint párjára majd kilibben az ajtón.
Várkonyi pedig ha követi is sem fogja megtalálni, elvégre tudhatja, hogy Lala nagyon ért az eltűnéshez.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Dr. Várkonyi Zoltán
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Asztrológia szabaduló óra
Írta: 2019. április 6. 20:50
Ugrás a poszthoz

Vakmerő társaság


A szabaduló óra elnevezés kicsit félrevezető, mert az órától nem szabadul senki, sőt azt is csak remélni lehet, hogy nem esik nagyobb baja. A szerencse keze leosztotta a párokat, innentől csak egymásra számíthatnak. Rejtélyesen hangzik, de semmi nincs kőbe vésve. A tanerő reméli a legjobbakat, mossa kezeit és még a felelősséget sem vállalja. Az órához kicsit át kell alakítania a termet, de az alakításokat csak akkor teszi láthatóvá, ha mindenki megérkezett. Ravaszkás mosollyal ténykedik. A teret két egyenlő részre osztja egy fallal, mindkettőbe egy izolált, de átlátszó üvegkalitkát varázsol. Látni engedi a bent lévőt, de hang nem hatol át rajta, legalábbis egyelőre. Mindkét csapatnak lesz egy segítője, akitől a feladatokat kapják. Ő nem lesz látható, csak hallható. A feladat, hogy ki kell szabadulni. Mily meglepő! Az akadályok és a megoldások is asztrológia jellegűek lesznek.
Egyelőre még egyedül van, de nem sokára talán megérkeznek a nebulók, akik még nem sejtik, hogy mi vár rájuk. Leül egy székre, és várakozik.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2019. április 7. 16:17 Ugrás a poszthoz

Országomat egy szabadu--ért
🎶

Egy taktikusan hétköznapi jóreggelttel lépek be a terembe egy kisebb társaság után. Végigjáratom a padokon a tekintetemet, és komótosan elindulok az első sorok felé, míg végül a semleges zónának számító harmadik sorban telepszem le. Kattognak a fogaskereikeim, hogy mivel tehetném magam még kevésbé feltűnővé, ezzel is növelve az esélyeimet arra, hogy megússzam a feleltetést. Talán nem nézné ki belőem senki, talán mindenki, de teljesen elfelejtettem készülni az órára.

Tegnap lehívtak a lányok passzolgatni (na jó, megeshet hogy én mentem oda hozzájuk, de ez részletkérdés), úgyhogy mire odáig jutottam volna, hogy akkor készülök, nevetgélősre fárasztottam magam. Igen, nálam ez egy külön állapot, amit elérve sajnos minden tervem meghiúsul és csak aludni tudok. De legálább azt jó méllyen. Úgyhogy nem állítom, hogy semmit nem tudok, de hogy nem eleget egy feleléshez, az is biztos.

Beszédbe elegyedek tehát a mögöttem ülőkkel, és igyekszem szokásos önmagamként viselkedni, amíg csöndre nem intenek minket.
- Szerintem is a mézes a legjobb! - hadarom még gyorsan el a véleményemet, aztán előrefordulok, csendben mint egy kisangyal. A körmeimmel egy a pulcsimból kilógó cérnaszálat babrálok idegességemben, és igyekszem nem kicsire húzni magam. Hogy lehetnék a legkevésbé feltűnő, és egyben a leginkább önmagam?! Ez kész paradoxon.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Juhász Laura
INAKTÍV


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 919
Összes hsz: 3147
Írta: 2019. április 8. 18:19 Ugrás a poszthoz

Szabadulóművészek


Egy újabb tanév, újabb órák, házi feladatok. És rengeteg új élmény. Azon kevesek egyike vagyok, akik örülnek ha vége a szünetnek, na nem mintha bármi bajom lenne a szabadsággal és nyugival. Nem, szimplán jó érzés, ha ismét nyüzsgés van a folyosókon, találkozhatok újra a diáktársaimmal.
Mondjuk a folyosón kitörő balhé, és a bunyózókat körülvevő tömeg az nem hiányzott. Szerencsére nekem már semmi dolgom nem volt velük, mire odaértem már feloszlatta őket valamelyik tanár, kiemelve a körből a rendbontókat. Csupán a tolongás maradt, ami alaposan megnehezítette az előrehaladásomat. A végén még elkésem miattuk az óráról!
Akkora lendülettel érkezem, hogy szinte beesem az ajtón, de szerencsére a félelmem alaptalan volt: még nem kezdődött meg a tanítás.
- Jó napot professzor úr! Sziasztok! – köszönök gyorsan, majd elslisszolok egy üres helyre a második sorban. Nem pakolok elő semmit, a korábbi tapasztalataim szerint sose lehet tudni, hogy mi fog történni asztrológia órán. Zavartan fészkelődöm a székemen, oda-odabiccentek egy-két ismerős arcnak. Nem tudom mennyi van még hátra a kezdésig, úgyhogy inkább nem szólalok meg. Csak várok kíváncsian.

Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Anastasia Strakhova
INAKTÍV


Gyógyító ¤ Angyal
RPG hsz: 183
Összes hsz: 357
Írta: 2019. április 8. 20:59 Ugrás a poszthoz

Tévedésből jeles
просчет

Trükkösek ezek az egyforma folyosók és ajtók. Vagy csak nekem ugyanolyan szinte mindegyik? Ki tudja? Minden esetre most célomat keresve kóborlok, mintha egy labirintusból próbálnék kiutat találni. Hosszú hajam varkocsban, fehér ing, szürke rakott szoknya, felette talár. Simán elmehetnék diáknak ezzel a mai öltözetemmel. Ezt már reggel is megállapította a tükörben végignézve magamon. Néhány méter után, amikor már épp feladni készülök a bolyongást, végre úgy fest mégis megtalálom a keresett helységet. Gyors, határozott mozdulattal nyitok be az ajtón. - Jó napot! - köszönök ezután kissé megrökönyödve, mivel mégsem ott kötöttem ki, ahol szerettem volna. Egy óra közepébe estem be, ahogy látom. Ártatlan kék szemekkel nézek körbe és a lehető legkisebb feltűnést keltve osonok a legfélreesőbb helyre. Ha már így jártam, valami hasznom is származzék belőle. Szándékom szerint igyekszem megfigyelni a katedrán álló kollégám munkáját. Remélhetőleg tanulói inkognitóban téve mindezt.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
A kastély - összes hozzászólása (884 darab)

Oldalak: « 1 2 ... 7 ... 15 16 [17] 18 19 ... 29 30 » Fel