30. tanév, vizsgaidőszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek:
Kiírásra kerültek az év végi/eleji pályázatok, ne felejtsd el csekkolni a híreket! Wink
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Lóránt Bence összes RPG hozzászólása (213 darab)

Oldalak: « 1 2 3 4 5 6 [7] 8 » Le
Lóránt Bence
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Legilimentor, Elsős mestertanonc


MT (marha tehetséges)
RPG hsz: 514
Összes hsz: 1716
Írta: 2020. június 16. 15:41 Ugrás a poszthoz

Lili
a pálca nélküli miniszter  - kinézet

Ez egy elég kemény edzés volt. Egyelőre a Viharmadarak, a győztes nagy királyok, azaz mi még együtt edzettünk, hogy ne tunyuljunk el. Nagyon kíváncsi vagyok, hgy a következő szezonra hol fogok játszani és kik lesznek a csapattársak. Igen fura lenne ugyeni egy Lóránt-Zipphzar terelőpáros... főleg úgy, hogy Márk lemondta a következő szezont, na miért? Mert tanulnia kell. Mit is mondhatnék... nem lepődtem meg. De legalább Karcsikával rendben van, még ha bájitaltanon egy kicsit provokáltam is a szerencsés flótást. Őszintén nem értem azóta sem, hogy Karola miért csókolt meg a bulin - nem kell ezt túldimenzionálni amúgy, mert már nem volt józan teljesen -, de azért fura nem? Összejövök valakivel és megcsókolok egy másikat. talán tapasztalatot akart szerezni? Én nem tudom. Most, hogy végeztünk az edzéssel, már minden visszakerült a helyére, csak a seprűm nem. A többiek eldugták, csak mikor visszatértem a zuhanyzásból láttam, hogy nem vitték el a többivel. Theon még jól ki is röhögött, "lesz egy utad kapitány" mondta. Nem mondom, pofán akartam verni, de a többiek is jót röhögtem, így elfogadtam, hogy most a nagyszájú rellonos nyert. Nevettem hát velük, és áldurcásan kivonultam a kezembe kapva a seprűt a szertárhoz. Theonnal együtt néhányan velem jöttek, szolidaritsból. Hittem én, mert amint beléptem, rámcsukódott az ajtó a sötétben. Ráadásul megbotlottam és... nekiestem valami puhábbnak, mint bármi, aminek ott kellett volna lennie. Konkrétan egy embernek, de fogalmam sincs ki az, és rá is esek. Nem tudom mennyire, de abból ítélve, hogy nem vagyok kistermetű és vékony, biztos nem esett jól neki. Kívülről röhögés hallattszik, ami viszont a legnagyobb gond, hogy ez a röhögés távolodik.
- Bocs, nem gondoltam, hogy ma ennyire viccesek - egyébként olyan sok helyünk nincs, mert valamiért teli volt az egész raktár, legalábbis úgy él az emlékezetemben. Lemászok gyorsan róla és dörömbölni kezdek az ajtón. Érzem, hogy a másik szerencsétlen, akivel bazártak, a közvetlen közelemben van, enm jó ez így...
- Jó volt, köszi, de van itt más is. Szét fogja verni a hülye fejetek - kiabálom, de nem jön válasz. Rácsapok mérgesen az ajtóra, majd megpróbálok óvatosan visszafordulni. - Ne haragudj, olyan gyerekesek néha - nekidőlök az ajtónak és várom, hogy ki lehet a másik. Legalább nem fogok egyedül raboskodni és hátha van nála pálca, hogy kijussunk, mert nálam ugye nincs...
Lóránt Bence
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Legilimentor, Elsős mestertanonc


MT (marha tehetséges)
RPG hsz: 514
Összes hsz: 1716
Írta: 2020. június 17. 10:21 Ugrás a poszthoz

Babu és Nathaniel
késő éjjel  - kinézet

Talán a mozdulat az, ahogy Babett fülébe súg, ami arra késztet később, hogy a fejébe nézzek. Talán valami megérzés, vagy intuíció, ahogy a szemeimnek be kell fogadnia ezt a látványt, és nem úgy dolgozza fel, ahogy más tenné. Ahogy görcsbe rándul a gyomrom egy pillanatra, megmagyarázhatatlan sötétség villan át az agyamon. De Nate semmi olyat nem tesz végül, ami mégis megerősítené az elképzelésem, sőt, egész rendesnek, korrektnek tartom azt. hogy lelép. Pedig a fejéhez is vághatná az egyértelműt - ha én lennék fordított esetben, tudnám, hogy én vagyok a nemkívánatos személy minden értelemben -, mégis a helyzethez méltóan távozik, a sötét burka hamarosan körbeöleli őt. Itt maradunk, mi ketten, a drága és ma durván-szexi Babu - az a smink, vadító! -, nekem meg gőzöm sincs, hogy mit is kéne kérdeznem. Emiatt és az előbbiek tudatában pillantok a srác fejében, ahol igazán gyanúsat nem vélek felfedezni, csak az érzés zavar, ahogy ezt a szép lányt képzeli maga elé. De valamit mégis tennem kell, nem állhatunk egész éjjel itt, szóval kérdezek. Ő pedig belém néz, átható zöldeskék szemeivel felemeli a pulzusszámom, ahogy pislantok. Vastag, csókolni-való ajkai megremegnek, de nem adnak üzenetet, valami meggátolja őket, és én... félteni kezdem őt. Mi volt ez az egész? Mit csináltak, amit Babu nem akart, vagy nem akarhatott? Látszólag nem volt fizikai kapocs kettejük között, a zöld ruhába öltözött szépség pedig nem mutatta sírás jeleit. Lehet, hogy csak tényleg kapóra jöttem, mint koptatókő a farmeron? Már a furcsa nevetése is kihasította a nyugalomból az általános rezgéseket, most pedig az a vékonyka hang. Talán megijedt?
- Nem hinném - mosolyodom el bátorítóan újfent, és érzem, hogy közeledne hozzám. A karjai elindulnak felfelé, mégsem a vágyat érzem, inkább csak... átkarolom és magamhoz húzom szorosan, az arcom a homlokára fordítom, ha már az államat ostromolja vele.
- Ugye nem bántott? - suttogom magam elé a kérdést, és remélem költői lesz. Érzem a testét hozzám nyomódni, ami még így is megindítja a vérkeringésem, holott semmi ilyesmi célom nincs most. Az emberi test viszont válaszol, és próbálom a helyzetet megoldani, a hajának illatát figyelmen kívül hagyni. Remélem, tényleg nincs semmi gond.
- Hé, nyuszifül, hazaviszlek, jó? - kérdezem, a szemeimmel pedig keresem az övéit. Nem hiszem, hogy most annyira akarna beszélgetni, de ki tudja, persze. - Vagy, amit csak akarsz, számíthatsz rám - újra ösztönösön mosolyra szaladnak az ajkaim. A buli mára tuti elmarad, ha haza is kísérem, nem hiszem, hogy lesz már kedvem visszatérni.
Lóránt Bence
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Legilimentor, Elsős mestertanonc


MT (marha tehetséges)
RPG hsz: 514
Összes hsz: 1716
Írta: 2020. június 19. 10:27 Ugrás a poszthoz

Babu
késő éjjel  - kinézet

Néha nem tudok mit kezdeni a lányokkal, de komolyan. Olyan furcsák. MOst úgy érzem, hogy Babu belém akar bújni, mintha az egyetlen menedék lehetnék számára. Az, hogy a körme milyen éles, igazából nem is zavar, mert ha most kivennénk magunkat innen és egy szobába képzelném magam, nem az jutna eszembe, hogy miért karmolászik, hanem, hogy milyen szexi. Mondjuk, most is az, csak a szemei... nem tudom mit mondott neki Nate, de látszik, hogy megrémülhetett valamitől, pedig... biztos vagyok benne, hogy nem történhetett semmi. De, hogy száz százalék legyen, rákérdezek. Megölelem őt, hogy érezzen, mert erre vágyik, és én is szívesen védelmezem őt. Nem gondoltam olna, hogy ilyen kettős, de nem ellentétes érzéseket vált ki belőlem egy ölelés. ROhadtul zavarban vagyok, szerencsére itt a sötétben nem igazán látszik, de belepirulok az ölelésébe, érzem, hogy a fülem ég. Próbálok bátorítóan viselkedni, ami nem nehéz, és nem is igazán próbálom, mert jön az magától. Aztán megtörik az idill, ahogy összeszedi magát, mikor felajánlom, hogy elviszem haza. A könnyes szemeket, csak most veszem észre, ahogy a zöldeskék hullámokból visszatér a fókuszom az egész arcra. Most valahogy, nagyon szívesen gondolok vissza a stégre is, meg úgy mindenre, ami vele kapcsolatos.
- Ugyan - újabb mosoly tűnik fel az ezerből, amit neki adtam már, a barnaság ezt hozza ki belőlem. Az, hogy megköszöni természetes, az, hogy elbagatelizálom, szintén. Látom, hogy akar valamit, a feszültség érezhető a szeme villanásában, aztán... egy pillanat alatt megszakad, ahogy megrázza a fejét. Vajon mit akart elmondani, mutatni, vagy tenni? Sosem fogom megtudni, én sem mondanám el. Talán ha belenéznék az ő fejébe is... nem tehetem, nem lenne fair, egy látszólag sebzett galamb lelkébe bámulni.
- Na, gyere te bolond - csapódik ki az ajkaim körül megformálva, az érthetetlen mondat, de mivel megkapja mellé az ezeregyedik mosolyomat is, majd lazán átkarolom és magamhoz húzom, talkán megérti, hogy hogyan gondolom a szavaimat. Az újabb köszönömre is felelnem kellene, de mit mondhatnék rá? A szüleimnek köszönd? Vaaaagy, mert egy hülye vagyok és később jöttem?
- Jó volt a buli amúgy? Voltak csinos csajszik rajtad kívül? - pillantok rá huncut vigyorral, majd sétálni kezdünk a tesója lakása felé. Jó érzés átkarolva vele menni, érzem, hogy felspanol a dolog. Sok minden jár a fejembe, de most főleg az, hogy örülök, hogy erre jártam. ki tudja hogy alakulhatott volna az estéje, persze az is lehet, hogy ha nem érkezek még jobban. A lényeg, hogy... jó vele sétálni, na. Érzem a meleggel átitatott hűvőös levegőt, ahogy cirógat minket. És ennek köszönhetően józan maradok. Most örülök, hogy nem érkeztem hamarabb, hülyeséget is csinálhattam volna. örülök, hogy Nate lelépett.
Lóránt Bence
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Legilimentor, Elsős mestertanonc


MT (marha tehetséges)
RPG hsz: 514
Összes hsz: 1716
Írta: 2020. június 21. 10:52 Ugrás a poszthoz

Lili
a pálca nélküli miniszter  - kinézet

Nem igazán vagyok oda a sötétért. A varázslónép szereti a világost, ahogy a muglik is, nem vagyunk mi baglyok, akik akkor vadásznak. Persze, jó fenn lenni sokáig, meg ilyesmi, de ha bezárnak egy sötét, szűk helyre, azt azért nem szeretem. Márpedig ez történt, a drága gurkók, kvaffok, seprűk és tisztítószerek közé lettem besegítve. Emellett, ha ez még nem lenne elég kellemetlen, volt már benn valaki, és kézrátétellel érzékeltem, hogy lány. Ultraciki! Egyedül azért nem bánom, hogy sötét van, mert nem látja, hogy mennyire elvörösödtem. Zavartan mászok le róla szó szerint és kérek bocsánatot, majd zavaromat a mérgembe forgatom és szidom a többieket. Tudja a nevem a lány! Remélem nem valami hülyeség, hogy bezárnak egy lánnyal és hátha lesz valami, vagy pont egy olyan lánnyal zártak be, aki... na mindegy. Mivel ismerős a hangja, és nem olyan, mint a Diáé, egyelőre nem tartok tőle.
Nem nincs, csak mi, ha te még nem tudsz másról. Lili! Te vagy, igaz? - azonnal vidámabb leszek, de nem kell hozzá két másodperc, hogy még jobban szégyelljem magam. A kis csajszi igazán nem érdemelte meg a kéretlen tapizást.
- Mondd, hogy van nálad pálca és hipp-hopp kijuttatsz minket, és... nos, nem hiszem, hogy szétvered a fejüket, ahogy az előbb mondtam. Persze lehetsz mérges, mert ártatlan áldozat vagy. Biztos nagyon vicces lehet kintről - vallom be elég csalódottan ahhoz, hogy ne hangozzon viccesnek, mint, ahogy akartam. Valamiért bánt, hogy kétszer is elbántak velem, de legalább Lilit bírom.
- Úgy tűnik, mi csak sötétben futunk össze - ráadásul most szó szerint. Sóhajtok, és várom, hogy megadja a kijutáshoz szükséges varázslat az ajtóra. Egy bombardával, ha más nem kijutunk.
Lóránt Bence
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Legilimentor, Elsős mestertanonc


MT (marha tehetséges)
RPG hsz: 514
Összes hsz: 1716
Írta: 2020. június 21. 23:02 Ugrás a poszthoz

Karola
egy viharos estén  - kinézet

Mondták, hogy nem lesz ma jó idő, meg azt is, hogy lehűl. Szóval azért nem mondhatnám, hogy nem készültem fel az estére. Bejöttem a faluba, mert kezdett elfogyni néhány cuccom - semmi extra, új toll, papírok, apróságok -, csak hát utána nem éppen visszamentem egyből. Pedig akkor még nem esett, csak hűvösebb volt az idő, de nekem meg kellett látnom Babut azzal a sráccal. Beszélgettek csak, szerintem ismerősök vagy ilyesmik, mégis... nem tetszett. Féltékeny lennék? Ugyan mire, hmm? Végig követtem őket messziről, de aztán elváltak egymástól, én meg égtem, mint a rongy és visszaindultam a kastélyba. De megcsapta a Kukorica jellegzetes pizzaillata az orrom, szóval muszáj volt bemennem és rendelni egy meglepit. Nagyon finom volt! Csak hát, beesteledett és megérkezett a hűvösség közepe is, jó nagy esővel, meg viharral. Bár felajánlották, hogy maradjak, de Lóránt Bence nem vár szívességet. Mer' egy hülye! Ez rögtön kiderül, ahogy elindulok a kastély felé. De szerencsére nem csak én vagyok hülye, szóval némileg megnyugodva, de halálosan beparázva - ha ilyen van egyáltalán - rohanok előtetőről előtetőre, hogy minél kevesebbszer találjon majd el a villám. Egyszer csak a sötét és a vihar miatt nekiszaladok valakinek, de elkapom szerencsére!
- Bocsika, nem láttalak! - mondom neki elnyűtt pofával. - Ó baszki! - kiáltok fel, majd rányomok egy leperexet magamra és a másikra, aki közben Karola. Mármint kiderül, hogy ő az, mert nem vakultam még meg szerencsére. Na, most már felelősségem is van felé, szóval valami menedéket kellene találnunk. De mi más jön velünk szembe, mint a kísértetház.
- Oda menjünk be, legalább nem ázunk tovább, mit szólsz?! - bármit szól, elkapom a kezét és húzom magammal, amíg be nem érünk, a most még parázósabb házba. Amint bejutunk - tiszta sárosan, meg vizesen, ahogy kell - nekidőlök a falnak és lihegve nézek fel a lányra, miután a térdemre tettem a két kezem.
- Mit keresel te kint? Nem látod, hogy esik? - kérdezem, pedig ehhez kábé annyi jogom van, mint neki. Meg amúgy is, minek kérdezek ilyet? Mindegy.
Lóránt Bence
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Legilimentor, Elsős mestertanonc


MT (marha tehetséges)
RPG hsz: 514
Összes hsz: 1716
Írta: 2020. június 22. 19:20 Ugrás a poszthoz

Karola
egy viharos estén  - kinézet

Fene sem gondolta volna, hogy néha érdemes nézni időjárásjelentést. A másik, hogy hallgatni másokat, hogy ha azt mondják, maradj itt, míg elmúlik a vihar. De nem, hiszen én, Lóránt Bence vagyok, és nehogy megmondják már nekem, hogy mit csinálhatok. Cukorból sem vagyok, tehát nem olvadok el egy kis esőben. A probléma akkor lesz belőle, ha a kis eső nem kicsi, hanem inkább viharos széllökésekkel érkező özönvíz szerű csapadék. Nos, még a nagy Lóránt Bence is tévedhet, remélem mindenki érzi az öniróniát. Én víz formájában érzem, na meg azért, mert sikeresen nekimegyek az elsőtétülő ég alatt elázva valakinek. Szerencse a szerencsétlenségbe, hogy Karoláról beszélünk, aki nagyon kedves a szívemnek, csak a rellonos buli óta nem láttam. Szerencse, hogy másodjára már felismertem, mert magyarázkodhatnék, hogy miért megyek neki valakinek, aki amúgy csinos. Biztos valami perverz alaknak néznének, aki esőben ismerkedik, mert az milyen menő. De ez az eső nem olyan, mint a nyári, ami a melegben jól esik, te pedig szívesen ázol bőrig benne. Ez a hideg, senkinek sem jó esőfajta, de legalább Karcsi eltereli a figyelmem róla, hogy kvázi megmentsem a szépséges irháját.
- Pont azért. Ha nagyon régóta ott áll, már rengeteg ilyen esőt kibírt, nem? Amúgy se vitatkozz velem – mordulok rá indokolatlanul, rajta vezetem le a frusztrációmat. És mielőtt még válaszolna tovább húzom magammal, hogy végre beérkezzünk a házba. Végre, itt nem esik, csak hát eléggé megáztunk. Kéne valami szárítóbűbáj.
- Siccum habitu – mutatok rá a lányra, és a pálcámba a ruhájából folyik be a víz a ruhájából, teljesen megszárítva a ruházatot. Sajnos a bőrre nem jó, bár most a száraz ruha majd megtöröl minket, miután magamon is végre hajtom a varázslatot.
- Mentem vissza a kastélyba, amúgy semmi, vettem ezt-azt – vonok vállat elég flegmán és közben összerugdosok éghető tárgyakat a közelben. – Piroinitio – gyújtom meg a szeméthalmot, úgyhogy most már meleg is van. – Azért remélem nem gyújtom fel az egész házat, vicces lenne, nem Karola? – vigyorgok rá, kicsit eszelős lehetek neki, a sok hangulatváltozással. De hát Babu ott pasizott, biztos az volt az, akiről a múltkor beszélt. Mindegy, most itt van Karola, ő szeret és amúgy is milyen jól néz ki megint, még ázva is. Rohadt mázlista ez a Márk! Közben nemhogy alábbhagyott volna, hanem még rákezdett az eső, hát kösz! Más körülmények között örülnék egy ilyen lány társaságának – ne vedd támadásnak drága -, de most Karolával vagyok, aki ugye restricted area.
- Hogyhogy hogy? Majd eláll, addig kénytelen leszel elviselni a kedvenc unokabátyád jelenlétét, vagy már az is baj? Csak Márknak ne említsd, mert szerintem féltékeny lesz és rájön a titkunkra – kacsintok rá viccesen, szokta venni a lapot, szóval nem félek, hogy most nem fogja. Amíg telik az idő, szemeteket lebegtetek a tűzbe, mert egész jó melege ad és nem ég körülötte semmi. Nagyon jól kitaláltam!
Lóránt Bence
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Legilimentor, Elsős mestertanonc


MT (marha tehetséges)
RPG hsz: 514
Összes hsz: 1716
Írta: 2020. június 25. 13:38 Ugrás a poszthoz

Karola
egy viharos estén  - kinézet

Amúgy kicsit gonosz vagyok néha Karolával, látszik, hogy most is kicsit túlreagáltam az egészet. Itt van ő is, és, ahelyett, hogy a megoldást keresném, rámordulok, mintha jogom lenne a kis csókos megregulázására. De hát nagyon kedvelem, még akkor is, ha Márkkal jár. Oké, azt csak simán nem értem, de a szerelem vak, szokták mondani. Kicsit most inkább ideges voltam, hogy láttam Babut, de mindegy, nem érdekes, bent vagyunk a házban. Karcsi meg belém köt, pedig nem vagyok készülő új ruha.
- Nem is vagyok, rémeket látsz. Vagy láthatsz,. ha már kisértetháznak emlegetik ezt a helyet - vonok vállat felegmán, iszonyúan tenéyrbemászó lehetek. Bár szerintem a poén üt, nekem legalábbis tetszik nagyon.
- Mi? Ja, tök mindegy. Biztos vagy benne, hogy kifordított? - emelem fel a szemöldököm. - De legalább jól csókolsz, ezt is megtudtuk - vigyorodom el, azt lehiheti, hogy még mennyiszer fogom felhozni neki. Imádtam amúgy, hogy ilyen, hogy az érzelmei, a lelke átveszi a hatalamat a teste felett és cselekszik. Kérdéses, hogy mi lenne, ha megszűnne minden gát, de nagyon kíváncsi lennék rá, hogy milyen a valódi Karola, aki nincs bezárva nevelési dolgok és szabályok közé. Hogy lássa milyen jó fickó vagyok, megszárítom magunkat, és még tüzet is gyújtok hamarosan. Annyira fura, hogy néha meg ilyen kis bizonytalan, meg parázós, mégis egyben Karola egy imádnivaló csajszi, rengeteg jó erénnyel, és csak néhány hibával. Mint például az anyáskodása, meg a parázása. De senki sem tökéletes és legalább nem sok komoly baj van vele. Illetve nincs vele komoly baj, csak ilyen kis apróságok. Na, azért ő is meg tud lepni, azt mondja, hogy már nincs együtt Márkkal. Hát hahó, most jöttek össze...
- Most ez komoly? Hát de... most volt, hogy összejöttetek, mit csinált az az idióta? - tárom szét a karom, majd odalépek és megölelem a lányt. - Sajnálom - mondom neki, a vidámság eltűnik az arcomról. Oké, neki ez új, és tudom milyenek a szakítások, és ő ott volt nekem. - Számíthatsz rám, ha kellek, oké? Ígérd meg, hogy szólsz, ha úgy érzed, hogy nagyon rossz - simítom ki a haját oldalra, hogy láthassam a cuki-szomorú arcát. Végül elengedem, mert ő meg kérdegetni kezd és jobb ha ugrunk a témáról. Tudom, hogy nem jó vele beszélgetni.
- Nem, mert elmentél - vigyorodom el, majd folytatom. - Mintha lett volna valami Boróka nevű lány, de utána még iszogattam, szóval nincs meg minden. Talán még volt valami izgi téma is, de csak Boróka vállára emlékszem, hogy megcsókoltam.   Szóval passz, mivel most is egyedül vagyok, godolom nem járunk. Meg lehet, hogy nem is jó névre emlékszem - legyintek, de ekkor olyan hangosan csap be egy villám nem messze, hogy majdnem elesek. Hatalmas robajjal jár, én meg csak megelepett arccal nézem Karolát.
- Azt a roha... - nem tudom befejezni a mondatot, mert egyszerűen ráng szakad a mennyezet és érzem, ahogy egy pillanat alatt fáj és elveszítem az eszméletem. Nem tudom meddig feküdhettem, de köhögve ébredek fel.Furcsa módon a tűz még most is ég, nem messze mellettünk, én pedig meg tudok mozdulni, alig kaptam valamit.
- Karola, Karola, hol vagy? Jól vagy? Karolaaaa
Lóránt Bence
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Legilimentor, Elsős mestertanonc


MT (marha tehetséges)
RPG hsz: 514
Összes hsz: 1716
Írta: 2020. június 29. 19:37 Ugrás a poszthoz

Lili
a pálca nélküli miniszter  - kinézet

Egyvalami jó van legalább az egészben, hogy nem egy ismeretlen tartózkodott itt a szertárban, Egyébként vicces lenne, mert idefelé jövet senkit sem láttam bejönni, habár az ajtó nyitva volt. De sokszor hagyják mások is nyitva, mert elfelejtik... na, mindegy, most nem erről van szó. Legalább Lili az, és vele egész jóban vagyok. Legalábbis az én olvasatomban. A fiúk ugyan bezártak, de nem számítottak arra, hogy más is lesz itt, szóval hajrá Lili, robbantsd ki a bejáratot és szabadok vagyunk. Persze, miért is lenne ennyire egyszerű az egész?
- Ó, ne már! Az, hogy engem tőrbe csaltak még hagyján, de, hogy szerencsém sincs veled ebből a szempontból, az már nem vicces - fintorgok, bár tök mindegy a sötétben úgysem látszik semmi. Tök jó, össze vagyok zárva valakivel és semmi helyünk sincs, ráadásul Lili "kopogása" csak még jobban elszomorít. Jó, nem annyira, hogy kétségbe essek, de na, nem sokat tud tenni ellene. Ha esetleg egy másik srác lenne, talán nekirohanhatnánk az ajtónak, de a törékeny lánnyal nem tervezek ilyesmit. A fájós váll egyikünknek sem kívánatos eredmény a végkifejletet elnézve.
- Jól hát, csak bosszantó. Nem nincs semmi ilyen fóbiám, meg sötétbajom, szerencsére. Ugye neked sincs? - a hangom aggódóbra vált, mert eddig főleg magammal voltam elfoglalva, mintha Lili csak egy kellemetlen potyautas lenne az ügyben. Kicsit fel kell ráznom magam ebből az állapotból, mert így nem haladunk sehova. Sóhajtok egyet, de valami jól fejbe vág, tippre egy gurkóütő lehet és szinte egyszerre au-zok fel Lilivel.
- Óvatosan már, nem lenne jó egy olyan ládát felnyitni, amiben van egy gurkó, nem? - ez csak egy költői kérdés volt, de minden bizonnyal kapok majd rá választ is. Valamit ki kellene találni gyorsan, mert kezd kínossá válni, hogy ha "nem verünk le semmit, akkor meg hozzásimulok egy csajszihoz" dolog. Mármint alapvetően nem zavarna, de nem hiszem, hogy Lili erre vágyna, vagy legalábbis nem velem.
- Amúgy minden oké? Téged sem kaptak el reggel a prefik az erkélyen, igaz? - addig is, amíg agyalok, próbálom oldani a feszültséget. A szemem kezdi megszokni a sötétséget, de csak halvány kontúrokat látok, valami fény érkezik be, de éppen csak ad valami támpontot a szemeinknek. Egy kicsit odébb rugdosom a sportszereket, amiket levertünk, hogy legyen helyünk, amit nem tudom hogy képzelek, de nagyon erősen tudok képzelni...
Lóránt Bence
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Legilimentor, Elsős mestertanonc


MT (marha tehetséges)
RPG hsz: 514
Összes hsz: 1716
Írta: 2020. június 29. 20:11 Ugrás a poszthoz

Karola
egy viharos estén  - kinézet

- Mikor lettél ilyen kis betoji? -
valahogy nem tudom elfogadni ezeket a lányos dolgait. Egyszer fél a kísértettől, máskor meg megcsókol, mintha tök természetes lenne, pedig elég nagy bátorság kell hozzá, én mondom. Persze máris magyarázkodni kezd, meg kell mondjam, ez elég aranyos tőle, hogy mindig kedves akar lenni mindenkivel. Pedig nem kellene, éljen úgy meg mindent, ahogy volt, ha éppen mérges, akkor legyen az, na de majd kitanítom.
- Na, idefigyeljél már Karolka. Nem kell minden szarér' bocsánatot kérned. Ha haragudnék, tudnál róla, azt is tudom, illetve gondolom, hogy elragadott a hév, amikor megcsókoltál és már ott is elnézést kértél. Semmi gond, jól szórakoztunk a cukorkáig, azt meg már csak nem róhatom fel neked, hogy a rellonosoknak furcsa a humorérzékük. Szóval nincs gond, és ne képzeld azt, hogy bármilyet rosszat is tettél. Megtörtént és kész, senkinek nem lett tőle baja, de most meg már én beszélek túl sokat - legyintek és próbálok összehozni egy valamirevaló melegedőhelyet. Előtte megszárítkozunk a varázslattal, és szép lassan a melegedőhelyünk is összeáll. Már csak ki kell várni a vihar végét és szuper lesz. Mégsem, mert mint kiderült, Márk és Karola már nincsenek együtt.
- Ohohóóó, hogy ne érteném -  emelgetem meg a szemöldököm. Márk tényleg egy furcsa fiú, ha pedig a szerelmük első pár hónapjában inkább tanul, meg elfoglalt, akkor ott valami nagyon nincs összerakva jól. Talán rájött ő is, hogy valami nem jó, vagy másra vágyik, csak már olyan régóta ostromolta Karolát, hogy béna lett volna kiszállni belőle? Á, nem tudom. Viszont. ha ennek a szép lánynak van egy másik lovagja, aki jobb társaság, akkor bizony váltani kell. Még olyan fiatalok vagyunk, ő meg aztán pláne be volt zárva a négy fal közé - ami egyébként vétek, mert mutogatni kéne mindenkinek, hogy m ilyen gyönyörű -, szóval igen, ha valami nem jó, keressen jobbat. De úgy tűnik megoldották ezt a problémát ők ketten, már ha az volt. Az is lehet, hogy csak simán nem illettek össze és kész, van ilyen. Én már csak tudom. Persze kicsit megvigasztalom, meg is ölelem, mert ilyenkor ez esik jól az embernek. Nekem is jó volt, hogy ott volt és figyelt rám, még akkor is, ha gonosz voltam vele, ott maradt. Kedves egy csajszi!
- Oké, oké, nagy lány vagy, értem, nincs szükséged rám - emelem el a kezeimet, meg kissé fel is, amikor ellép tőlem és még karba is fonja maga előtt a karjait, védekezően. Pedig tényleg nem akarok neki rosszat, de nem bántódom meg. Szerintem csak zavarja az egész ügy, nos, én sem tudnám hová tenni, szóval érthető. Aztán ő is megkérdezi, hogy milyen volt az estém, de valójában nem tudom. Csak egy név ugrik be igazán, emlékszem egy vállcsókra, de az lehetett tánc közben is. Szóval hagyjuk, ha jó is lett volna, akkor sem emlékszem rá. Szóval nagyon remélem, hogy nem volt semmi ilyesmi, mert akkor elég mérges lehetnék magamra.
- Hát mondjuk, azt hiszem - vonok vállat, de sokáig nem beszélgethetünk, mert a kísértetház új lakókat keres, és úgy döntött, hogy ránk omlik. Ha pedig szellemekké válnánk, itt dumálhatnánk mindenkivel, meg ijeszthetnénk bárkit is. Viszont megúszom az egészet, de Karoláról egyelőre semmi hírem. Komolyan megijedek, nem lenne jó közölni a szüleivel, hogy ránk omlott egy viharban, egy ház. Végül megszólal a törmelék alól, és szerencsére a pálcámmal fényt tudok gyújtani és meglátom őt. Hát, nincs jó bőrben, tiszta por és karcolás a gyönyörű arca, meg rajta van néhány olyan dolog, ami nemrégen még a fal volt.
- Ha fáj mindened, az jó. Viszont ne mozogj, maradj nyugton, oké? Ránk omlott a háznak egy része, de mindjárt kihozlak onnan valahogy - mondom neki biztatóan, közben magamban már a varázslatlistát böngészem. Lebegtessem, vagy törjem össze felette a cuccot? Akkor megsérülhet, gyorsan ki kell találnom valamit.  Az ujjaim már fehéren markolják a pálcát, majd eszembe jut pár bűbáj végszóra. Felváltva használom a Mobiliarbus-t és a Lejate-t, szép lassan lepakolom Karoláról a nagyobb darabokat. A maradékaot gyorsan lefdobálom róla, de ha mozdulni szeretne, megakadályozom a kezemet rátéve a lányra.
- Hagy nézzelek - nézek a szemeibe bátorító mosollyal, majd az arcsebeit eltávolítom a Valutedo-val. - Minden oké? Lassan mozdítsd meg mindened. Elviszlek az ispotályba utána, de tudnom kell hogy jól vagy-e. És igyál - a pálcám az ajkaihoz tartom és Aguamenti-t varázsolok. Apró és gyenge vízsugár folyik ki belőle, próbálom minél óvatosabban, hogy ne fulladjon meg. Na, már csak meg kell tudnunk, mennyire nincs jól, közben én megvizsgálom, amennyire csak tudom.
Lóránt Bence
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Legilimentor, Elsős mestertanonc


MT (marha tehetséges)
RPG hsz: 514
Összes hsz: 1716
Írta: 2020. július 8. 10:56 Ugrás a poszthoz

Karola
egy viharos estén  - kinézet

Tudom, túllőttem a célon, de. De ez érthető ebben a helyzetben, Karcsi hiába is akar felnyársalni a szemeivel. Néha én is… mindegy. Aztán elnézést kér, ki a fene érti a csajokat pontosan? Kéne valami általános igazság könyv hozzájuk, aminek vélhetően nem én lennék az írója, mert gőzöm sincs, milyen gondolatok mentén működnek. Csak ne lenne még ilyen durcásan is ennyire gyönyörű… de most tényleg, haragudjál valakire bármikor – nem most, úgy általában -, aki ilyen még amikor mérges is. Megint elvette a figyelmem egy lány, komolyan gáz ez már.
- Haaaa – sóhajtok a megjegyzésére, de nem kommentálom bővebben. Azért még egyszer zavarba hozom velem kapcsolatban – de hülyén hangzott -, amire persze, hogy elpirul. Hát nem édes? De nem akarom tovább szívni a vérét, szóval oké, abbahagyom a szemétkedést.
- Jó jó, csak nem tudtam kihagyni, bocsi – vigyorgok rá, de sokáig nem örülhetek a rész győzelmeimnek Karola felett, mert a vihar úgy dönt, hogy ledönt. Legalábbis néhány falat. Szerintem mindketten elveszítjük az eszméletünket, de vissza is nyerjük. Mák, hogy a pálcám sem tört el, kiszabadulok és Karcsi után nézek. Szerencsére nem ütötte agyon semmi és a varázsvilágban megmenthető ő, már csak ki kell húznom a csávából.
- Örülök, hogy marad humorod, drága – vigyorodom el a szarkazmusára, és igyekszem gyorsan megszabadítani a ráhullott törmelékektől. Ez viszonylag gyorsan sikerül, én pedig lemerülök, mire végzek. Alkalmatlanná válok szellemi párbajokra, ez már biztos. A rögtönzött diagnózis bár nem túl jó, azért nem is tragikus. Járni tudni fog a támogatásommal, a kezére meg kitalálok valamit. Addig is megitatom mindkettőnket, az mindig jót tesz.
- Megvagyok, jobban, mint te. Szerinted tudni fogsz járni? A varázserőm nem igazán teljes a pakolástól meg a kimerültségtől – nézek rá, és a zsebemből valahogy előkerülő zsebkendővel kezdem az arcát finoman letisztogatni, miközben mellé guggolok.
- Túl sok katasztrófafilmet néztél drágám. De most szépen el fogunk menni a gyengélkedőre, csak előbb megnézem a kezed. Melyik fáj? – amikor megmutatja, megpróbálok egy hippokrax-ot, talán segít valamennyit. A lábán is felhúzom a nadrágját, ha lehet, ha nem, akkor elvágom a pálcámmal a sérült résznél és bekukkantok, hogy mi a helyzet. A legrosszabb esetben cipelni fogom őt, de szerencsére nem egy nehéz eset. – Amúgy igazad lett, tényleg elég roskatag – mosolyodom el, majd megcirógatom az arcát. – Na gyere, jobb leszek, mint bármelyik lovagod, elcipellek odáig – nevetek, majd óvatosan a kezembe veszem és átkaroltatom magam vele, hogy kapaszkodhasson, meg nekem is könnyebb legyen. A leperex úgyis működik még, és nagyot sóhajtva elindulok vele a gyenguszra. Akit érdekel, szerencsésen odaérünk. Remélem.
Lóránt Bence
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Legilimentor, Elsős mestertanonc


MT (marha tehetséges)
RPG hsz: 514
Összes hsz: 1716
Írta: 2020. július 8. 11:28 Ugrás a poszthoz

Karola
benézett randi  - kinézet

Emma mondta, hogy ha ennyire nem megy a csajozás, töltsek le egy randiappot. Természetesen szemétkedett, én pedig felháborodtam, de aztán néhány napja mégis letöltöttem egyet. Nem tudom miért, hiszen azért nem vagyok én rosszképű srác, de mégis reménykedtem, hogy esetleg Babunál szóba jöhetek, de legutóbb a medencében azt mondta, hogy randira ment, meg ugye Nate-tel is flörtölgetett, tehát - ahogy Dana szokta mondani - baráti státuszt kaptam tőle. Azóta sem tudom kiverni a fejemből az egész furcsa beszélgetést, meg a fürdőruhás alakját sem, valahogy én azt randiszagúnak éreztem, mégsem lett belőle semmi, sőt. Hát ilyen az én szerencsém! Amúgy meg jó poénnak tűnt elsőre ez az app, képet még nem mertem feltenni rá. Ami amúgy égő szerintem, mert egy csomó srácnak és csajnak van fenn, de valahogy nem érzem még, hogy nekem is kéne. Tuti megtudná Emma és feljelentkezne egy kamu profillal, és randira hívna. Mekkora pofára esés lenne, szent Merlin kabátgombja! Szóval egyelőre rendes leszek és nem is keresek olyan lányt, akinek van képe. Nem lenne fair. De amúgy vicces, mert pont ma találkozom eggyel a Kukoricába Flash néven. Mármint én vagyok Flash, ő pedig Boszi. Egy párszor váltottunk néhány szót már levélben, meg chatben, jó fejnek tűnt. Ki tudja, lehet még szerencsém lesz, és ő lesz az új barátnőm, vagy egy új barát. Inkább az előbbinek örülnék, meg az sem lenne baj, ha legalább külalakban is tetszene, vagy nem mondanám rá, hogy nem. Ha pedig még szép is, hát akkor nyert ügy, mindenkinek. De első tapasztalatnak mindenképpen jó lesz ez az egész. A neve remélem beszédes, és tényleg egy boszi lesz, csak keleti legyen és ne nyugati. Persze bizonyos helyzetekben legyen csak nyugati! Ó, Bence, már megint perverz vagy!? Annyira béna vagyok, hogy néha már én szégyellem magam magam helyett! Amúgy most jöttem rá, hogy bénán beszéltem meg a randit is, mert nem igazán egyeztettünk, csak, hogy itt lesz a Kukoricába, meg én is. De végül is így talán viccesebb? Belépvén a helyre gyorsan körbenéztem. Igazán nem voltak túl sokan, meg még egy kicsit idő előtt is van, szóval nincsenek túl sokan éppen. Azok mind párok, egyetlen egy csaj van nekem háttal, aki egyedül ül egy üdítő felett, szóval nagy levegő és odamegyek hozzá. Egyre hevesebben ver a szívem, ahogy közeledek, mert gy hátulról, tök jól néz ki, de még elölről lehet quasimodo-né. A torkomban gombóc, majd ellépek mellette, kedves mosoly és megnézem.
- Ó, szia Karola! - könnyebbülök meg, mert... hát mert, na! Csak! - Leülhetek, vagy zavarok? - kérdezem, mert tök jó lenne, ha megengedné és én figyelhetném az ajtót. Amúgy tökre ki van öltözve, sőt még smink is van rajta, és rohadt jól néz ki. Basszus. - Rendeltél már? - érdeklődöm, miközben kiteszem a telefonom, hátha a csaj lemondja a randit, vagy valami. Tudnom kell.
Lóránt Bence
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Legilimentor, Elsős mestertanonc


MT (marha tehetséges)
RPG hsz: 514
Összes hsz: 1716
Írta: 2020. július 8. 15:56 Ugrás a poszthoz

Lili
a pálca nélküli miniszter  - kinézet

Mit mondjak még erre? Azon kívül, hogy bosszantó ez az egész, bezárnak egy lánnyal, aki még félre is ért. Ráadásul még megfogtam a melleit is kérés nélkül, akkor is, ha véletlen. Nem hiszem, hogy annyira különösen jól esett neki. Legalábbis nem Diára estem, aki még ott tartotta volna, hogy zavarba hozzon, vagy másba menjen át az egész szertáros jelenet.
- Jaj, nem úgy értem, Lili! Csak figyelhették volna, hogy van bent valaki más, te nem érdemled meg, hogy... oh, semmi gond - most Lili ütközik belém, és bár sok fiú irigyelne, ha tudná, hogy kivel vagyok itt, most inkább csak bosszús vagyok. Egyrészt tudom, hogy Lilinek tetszik valaki, ha nem is tudom, hogy ki, de annyit igen, hogy nem én vagyok, másrészt mégiscsak együtt szívunk idebent. Inkább megpróbálom oldani a helyzetet, de persze félreérti. Viszont imádom, hogy a csajok is egyből rosszra gondolnak, csak hát Lili nem olyan, mint Csenge és a másik lány. Vicces a történet, még kuncogni is kezdek.
- Hát pedig elég egyértelmű, hogy cseréletetek - bólogatok bőszen, és össze is koccan a fejünk. - Ó, bocs, itt mindenre vigyázni kell - nevetgélek, mert úgy tűnik, hogy moccanni sem nagyon tudunk, vagy nem nagyon anélkül, hogy fel ne borítsunk valamit. - Szerintem arra gondolt az a lány, hogy egy ágyban a sráccal aludtál. Azért nem értették, mert ők máris arra gondoltak. Izé, piszkos a fantáziájuk, vagy hogy mondjam - zavarodom össze én magam is, majd kissé kuncogva hozzá teszem. - Akkor azt már ne meséld el nekik, hogy bezárva maradtál ugyanazzal a sráccal a szertárba, mert összeboronálnak minket - a kuncogásom nem marad abba, így kicsit furán jönnek ki belőlem a szavak. - Te látsz már valamit? Valahogy ki kell jutnunk... bár előbb utóbb jön valaki, remélem - nyugszom meg egy kicsit, és igyekszem magam mögé tenni a kezem, hogy nehogy illetlenségbe keveredjek. Próbálok még jobban szétnézni, de ahogy Lili levert mindenfélét, tényleg nem sok hely maradt. Majd felvetem a tértágító búbáj ötletét a tanároknál, és akkor hátha lesz még hely több cuccnak, de minimum nagyobb lesz a tér. Na, meg valami világító bűbájt is... igaz pálcával lenne, de nincs pálcánk. A fenébe.
Lóránt Bence
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Legilimentor, Elsős mestertanonc


MT (marha tehetséges)
RPG hsz: 514
Összes hsz: 1716
Írta: 2020. július 9. 10:10 Ugrás a poszthoz

Karola
benézett randi  - kinézet

Végül is az egész átfordult kíváncsiságba. Ha már eljöttem, meg Boszival elbeszélgettem a bagolyköves tanárokról - szerintem titkon ő is Várffy rajongó, de tagadja, inkább Ambrózy-t mondta -, meg hogy a Kukoricás milyen jó hely. Nem véletlenül lett ez a találkahely, amit hirtelen vetettem fel meggondolatlanul, ő meg hirtelen elfogadott, és utána egyikünk sem írt, csak kedvesen elbúcsúztunk. Szóval milyennek képzelem Boszit? Kviddicses talán, vagy szeretne azt lenni, hiszen a mugli boszik  repülnek. Vicces, bátor és kicsit szomorkás. Az utóbbit csak úgy érzem, de nem tudom. Meg talán nem gólya, mert túl jól ismerte a kastélyt, szerintem. De vagy szerencsém van, vagy nem, csak Karolát találom ott, aki annyira meglepődik, hogy lát, hogy össze-vissza beszél, vagy hát, nem annyira rendezettek a gondolatai.
- Azt hiszed vársz valakit? - lepődök meg, de aztán kiderül, hogy tényleg vár valakit. - Remélem nem Márkot várod, hogy megbeszéljétek - vonom fel  a szemöldököm kérdőn, mert nem szeretném, hogy ennyi viszontagság után, új esélyt adjon neki. Karolából kinézem ezt ugyanis, de nagyon remélem, hogy most tévedek. Piszkálgatja a telefonját, mintha várna egy üzenetre, de közben megengedi, hogy leüljek.
- Oké, ha jön valaki, tényleg elhúzok, nem akarok a barátnőd szemei közt meghalni - szemmel verés okozta áldozatul, tenném még hozzá, de végül hagyom, hogy Karola is összeszedje magát. Én is kiteszem a mobilom, és egy picit nyomkodom... Boszi is írhatna, ha esetleg nem jön. Bánnám, de ha nem jön, akkor nem komoly az érdeklődése. Talán, ha teszek majd fel képet.
- Á, én is várok valakit. Ide beszéltem meg egy randit - vonok vállat. - Szóval, ha megjön, elmegyek, ha nem haragszol - mosolyodom el, és elveszek egy kicsit a szemeiben. Dobolni kezdek az ujjaimmal, majd megérkezik a felszolgáló. Rendelek egy narancslevet - azt hiszem ezt is megírtam Boszinak a közös chatre, hogy szeretem -, amit pár perc múlva már meg is kóstolhatok, mert nem rendel éppen senki.
- Na és hogy vagy? Márkot hiába kérdezném, elzárkózik minden ilyesmitől - fintorgok egy kicsit. Nem is tartozik rám tulajdonképpen, de azért látszik a srácon, hogy nem boldog. Mondjuk tényleg sokat tanult, és nem áradozott nekem soha Karoláról, pedig hát... lehetne, szerintem.
Lóránt Bence
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Legilimentor, Elsős mestertanonc


MT (marha tehetséges)
RPG hsz: 514
Összes hsz: 1716
Írta: 2020. július 9. 16:00 Ugrás a poszthoz

Karola
benézett randi  - kinézet

Karola ittléte végül is kellemes meglepetés volt. Sokkal jobb úgy levezetni a feszültséget, ha ismerős is van a közelben. Nem, Emma nem. Akkor csak halálra idegesítene és a sarokból írná az üzeneteket, hogy úgysem fog eljönni, meg menjünk át a cukrászdába, amúgy is jobb ott a kaja. Főleg, ha én fizetek. Mégis kicsit vicces volt, ahogy Karola zavarban volt, mert nem engem várt. Számomra már az elején kiderült, hogy valami randiféle lehet, mert megint jól nézett ki, ha jól tudom Danához jár divat-tanácsadásra, a szöszke barátném pedig igen jól ért hozzá, ez a mai is egy jó szett, vagy minek mondják a csajok.
- Ennek örülök - ez hülyén hangzik, de tényleg örülök, hogy nem járnak már. Mert tudom, hogy Karola megszenvedte az egészet, elég csak arra gondolni, mi volt a rellonos buliban. Ha nagy lett volna a szerelem, még becsiccsentve sem csókolt volna meg, főleg azért, mert nem velem lett volna, ha vele.
- Ezt jó tudni. Kik is a barátnőid? - nevetem el magam, mert tényleg viccnek szántam. Nem vagyok annyira elkeseredett, hogy rajta keresztül keresgéljek barátnőt. Amúgy sem értem, hogy mostanában miért ez élvez ekkora prioritást. Szóval nem vagyok szánalmas, csak randiappot használok. Á, miért lenne ez olyan égő? Nem is az!
- Most ez olyan meglepő? Ne már, hogy te sem tudod elképzelni - húzom el a számat. Már csak azért is, ha Karcsi nem hiszi el, hogy randizok, az már rég rossz, ő sokat tud rólam. Még örülnie is kellene neki, hogy van valaki, akit érdeklek. Mondjuk őt is el tudnám képzelni randipartnernek, meg mindenféle partnernek... Bence! Fejezed be! Komolyan mondom kezdem azt hinni, hogy csak szexelni kéne valakivel és akkor lenyugodnék. Vagy legalább nem azt nézném, hogy Karolának átlátszik e egy kicsit a ruhája. Megőrjítenek a nők és a nyári ruháik!
- Borókával? Á, nem hinném, hogy neki bejönnék... - gondolok bele, majd felkapom a fejem arra, hogy ő is randizni jött. Mekkora véletlen már, nem? - Ó, akkor tuti elülök, amint szólsz, hogy ki az! - csillognak a szemeim, és tökre büszke vagyok rá, hogy ilyen gyorsan randizni kezd. Látszik rajta, hogy kell mellé valaki, nem magányra teremtett lány. És milyen jól néz ki, kár lenne veszni hagyni bárkinek is.
- Flash? - képedek el. - A Villám? - zavarodott mosolyom mellé, el is pirulok elég gyorsan. Azért is kérdeztem rá, hogy időt nyerjek. Ha Karola Boszi, az nagyon cink lesz basszus. Ilyen nincs! Szerencsére megérkezett a narancslé, szóval gyorsan kortyolok párat, hogy a dobogó szívem és az elégni kívánó testem kapjon egy kis enyhülést. Közben jól jött a kérdésem, Karola meg ráharapott és mondta és mondta, ahogy ő szokta. Van beszélőkéje, szóval nem féltem, hogy ilyen téren bármi gondja is lenne. És tetszik neki valaki... kérdés, hogy Flash, vagy más? Ez nagyon fura gondolat, nem tudom, hogy ki lehet az. De ha meg Flash, nem is tud róla sokat... mármint igen, de mégsem. De rohadt bonyolult ez, Merlinre!
- Örülök, hogy ki tudtál lépni belőle, nem könnyű szerintem. Szóval tetszik valaki? Ez a Flash srác? - érdeklődöm, de a válasza után nem tudom hitegetni, meg nem akarom kínozni, hogy én tudom, ő meg nem. Ájuljon csak el ő is!
- Amúgy - felállok - ...ha te vagy Boszi, akkor én: Flash - nyújtom a kezem felé mosolyogva, de rohadtul ég a fülem, tuti, hogy izzó szénné vagyok pirulva. Nem tudom, hogy elfogadja-e a kezem, és nagyon remélem, hogy nem tévedek. Akkor nagyon égő lenne ez az egész. De a reakciójából úgyis ki fog derülni mindjárt. A torkom kiszárad, óriási gombóc gyűlik oda és mégis... izgatottan várom a választ. Ez milyen már!
Lóránt Bence
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Legilimentor, Elsős mestertanonc


MT (marha tehetséges)
RPG hsz: 514
Összes hsz: 1716
Írta: 2020. július 10. 09:11 Ugrás a poszthoz

Karola
benézett randi  - kinézet

Szeretem felpiszkálni őt, nem tudom miért. Talán nem jó szó, inkább az ugratni a megfelelő, de hihetetlen fogékony rá. Ezzel majd úgyis tanul mindenből, én csak felkészítem az életre, vagy ilyesmi. Azért bűntudatom sokszor van miatta, és van hogy elnézést is kérek. De nem most, mi van, ha tényleg szól nekik?
- Ó, nagyon kedves tőled. Mikor? - nevetem el magam, és helyet foglalok szembe vele, majd ütöm még egy kicsit a vasat és szándékosan félreértem a mondanivalóját. Annyira cuki, meg tudnám... khm Benceeeee! Sosem tudtam igazán rokonként nézni rá, mert ahhoz túl szép és túl távoli rokon. De akkor is, fegyelmezni kellene a hormonjaimat. Nincs erre valami koktél?
- Hát, például sok mindenkinek. Masának például biztos nem, ez már egy - vigyorgok, de nem szomorúan, inkább csak láthatja, hogy rá akarok licitálnia a mondandójára. - Na, meg Babu is mással randizgat inkább, Lilinek sem vagyok az esete, Boróka sem akart semmit, ö... meg még sokan - vonok vállat, de ez már ugye négy szép lány, az pedig már több, mint aminek gondoltam. Haj, haj, de sok a baj. Hagyom kibontakozni, és amikor Flash-hez ér, ledöbbenek, de hallgatom tovább, mert nagyon lelkes. Szóval bejön neki a srác, akit egy randiappon ismert meg. De aztán kiderül, hogy tetszik neki egy másik srác is. Nofene, ezt eddig nem is említetted Karcsikám!
- Ugyan, nem traktálsz. Örülök, hogy van legalább két pasi is, aki tetszik - mosolyodom el, még mindig elpirulva, és kortyolgatva az üdítőt. Mégis úgy érzem, hogy szemétség lenne szívatni ezzel, hogy én tudom, hogy ki az a Flash. És nagyon remélem, hogy én, mert akkor meg én égek be. Ezért gyorsan fellebbentem a fátylat a titok felől, illetve a hülye szituációról. Tényleg milyen már ez, hogy pont ő az, akibe egy randiappaon belebotlok. Egyrészről rém ciki, másrészről meg izgalmas és tök érdekes, hogy tetszett nekem, hogy randira hívjam úgy, hogy nem tudtam milyen ő.
- De én is rajta vagyok azon az appon, Flash néven, nézd - előveszem a telefonom, és miközben keresem az appot, meg a profilom, addig máris jönnek a Karcsi félek elméletek. Úgy belegondolva azért annyira nem ördögtől való az elképzelés, simán benne lennék egy ilyenbe, ha nem róla lenne szó.
- Dehogy tudtam, akkor máshogy állok hozzá, nem gondolod? - nézek rá, kicsit sem vádlón, inkább úgy, hogy értse meg, ez csak a véletlen műve. De, ha már így álla dolog... á, még egy kis konspiráció...
- Dehogy is, nem is ismerem Vecát. Jó csaj? Csak viccelek, nyugi... - emelem fel a két kezem védekezőn, majd odatolom elé a mobilom, ahol látszanak az üzeneteink. - Tök véletlen az egész és én nagyon bírom Boszit, azért is jöttem el. De azért most már randizunk, ha már itt vagyunk? Én szeretnék, hiszen Boszi szép csaj, meg jó ej, megismerkednék vele - mondom, majd visszaülök, és kedvesen nézek rá. Nem tudom miért nem szakítom meg egyből az egészet, hiszen az unokatesóm. De most éppen nem érdekel, mert olyan furcsán természetes, ami semelyik lánynál nincs meg. Nem játssza meg magát és ez nekem nagyon szimpatikus. El kéne tanulni tőle, amúgy...
Lóránt Bence
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Legilimentor, Elsős mestertanonc


MT (marha tehetséges)
RPG hsz: 514
Összes hsz: 1716
Írta: 2020. július 10. 11:31 Ugrás a poszthoz

Karola
benézett randi  - kinézet

Meglepetés! Boszi és Flash egyenlő Karola és Bence! Háhá, ha ezt valaki megtudná, szétröhögné magát. Szóval senki sem fogja megtudni, szerencsére erre kicsi is az esély, mert alig vannak, ők meg elvannak magukkal. Egyébként sem lehet tudni, hogy ez egy randiappos élő randi, de ezek után biztos le fogom törölni. Vagy legalábbis jóval óvatosabb leszek, és a képes lányokra fogok ránézni.
- Jól van már, jól van, igazad van - veszek vissza, mert tényleg kicsit hülyeség volt, de inkább nagyon. Látszik rajta, hogy csalódott, hogy én vagyok Flash, oké, én sem Karolára számítottam, de, ha már itt van, el tudok tekinteni ettől. Főleg, mert olyan szexi, meg édes, meg imádom a stílusát. Mindig visszafogtam magam a rokoni szál miatt, de most miért ne? Max majd megkapjuk a magunk fekete bárány jelzőjét és kész. Emma kiakad, meg mindenki és... és ha jó páros lennénk? Ki tudja? Oké, egyelőre nem tudom, csak azt, hogy tetszik Karola, mindig is tetszett. Csak hát nekem is mindig volt más, neki meg jött Márk, nekem meg Babu más felé kacsintásai, és akkor ne csapjak le a kínálkozó lehetőségre? Egyszer tényleg meg kéne már emberelni magam és a saját érdekeimet nézni, nem?
- Persze, hiszen szingli szép csaj vagy, akinek vannak értékei - hú azonnal elvörösödöm. - Mármint izé, tetszel is, vagy hogy mondjam, Márk sajnálhatja, ó bocs, ezt nem kellett volna mondanom és izé... szóval olyan lány vagy, akivel randiznék egyébként is - vágom ki magam a végén, csak kár, hogy az eleje meg elég ergya lett. Jó, hogy nem azt mondtam, hogy megnézném az ágyban is mit tud, baszki. Igazán menőn tudok udvarolni, Merlin segíts! Annyira tipikusan fiúként gondolkodom, pedig jobbnak kéne lennem ennél, nem? Biztosan büszkék most rám a szüleim, basszus. Na, mindegy. De, ha már ennyire meg tudom magam lepni, akkor ő is belém tudja forrasztani a szót.
- Hát, ö... - gondolkodom el egy pillanatra. - Örülnék neki, még akkor is, ha mindkettő én vagyok - vonok vállat könnyedén, valahonnan a mélyről előkaparva a lazaságomat. Nyeregbe vagyunk, de hé! Karolának bejövök? Jó, a csókból azért nem volt nehéz kikövetkeztetni, de azért nem gondoltam volna, hogy épp velem akar randizni. Biztos nem titok előtte a rokoni kapcsoltunk, vagy igen? Jaj, de hülye vagy baszki! Aztán meg belekezd valamibe, én meg az ajkaira fókuszálok, ahogy a buliról beszél, meg Márkról, de mégis inkább utal valamire. Mondjuk rám, mert velem volt ott. Igen, meg is csókolt, az nem véletlen lett volna, ahogy mondta annak idején.
- Hanem mondjuk olyan, mint én? Ezért csókoltál meg? - nézek rá, bár a választ tudom, csak hát, ha már ennyire itt van ez az őszinteségi roham, akkor miért ne hozzuk ki belőle a maximumot. Amúgy is tudom, hogy Karola nem egészen olyan, mint ahogy próbálja játszani a jókislányt. Mármint az, de van benne bőven dögösség, meg fél kihasználni azt, ami benne rejlik. Talán most kihozom belőle, és amúgy sem biztos, hogy annyira nekem a helyzet ellen tennem kéne. Komolyan nem érdekel már, hogy ki mit gondol, és ha Babunak más kell, akkor miért törjem érte magam? Eddig törtem volna? Szerintem úgy finoman igen, csak nem vettem észre, hogy mennyire tetszik. Illetve úgy, hogy a többi lányra máshogy néztem. Karolát sem vettem igazán számításba, mert egyrészt ott volt Márk, másrészt pedig rokon, harmadrészt, vagy inkább elsőrészt ott volt Babu és... igen, azt hiszem jobban tetszik, mint a többi lány. De nincs lemaradva Karola igazán, sőt, most már egyáltalán nincs lemaradva. Szétrobban az agyam, mert Babu meg korban, meg mindenben illik hozzám, meg amúgy is ő is izgalmas lány, Karolát meg már ismerem és tudom milyen és ő is nagyon tetszik. Mi a fenét csináljak, hmm? Babu végül is randizik, akkor csak nem én kellek neki, nem? Amúgy sem volt erről igazán szó, á, ne áltasd magad Bence. Babu egy más kategória, te lejjebb vagy, de talán Karola majd értékel. Én biztosan értékelem őt is. És az is nagyon fontos!
- Szóval, értsem úgy, hogy bejövök neked? - mosolyodom el végül, de nem hagyom magára. - Nekem is bejössz, de ezt már számtalanszor mondtam. csak lehet, hogy hülyéskedésnek tűnt, de nem volt az. Szóval beszélgessünk még. Ha van valami kérdésed, most kérdezhetsz, egy nyitott könyv vagyok - dőlök hátra, majd újabbat kortyolok a narancsléből. A dobogó szívem, talán egy pár dobbanással lassabbra vált, de az egész helyzetet furcsa-izgalom lengi be. Csak bámulom őt immár legálisan, és igyekszem nem a melleit bámulni. Nem könnyű, kérdezz meg bárkit!
Lóránt Bence
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Legilimentor, Elsős mestertanonc


MT (marha tehetséges)
RPG hsz: 514
Összes hsz: 1716
Írta: 2020. július 10. 13:27 Ugrás a poszthoz

Karola
benézett randi  - kinézet

Szóval én olyan vagyok, akivel szívesebben járna. Azért ez nem esik rosszul, nagyon nem, sőt. Bárki bármit is mond, ez egy elismerés, hogy valakinek tetszem. Főleg nekem jó, szóval nem tudom miért gondolkodok megint ökörségeken, vagy legalábbis más számára elég egyértelmű lehet, hogy nem vagyok éppen normális. Vagy az vagyok? Ha jobban tetszem neki, mint Márk? Márk sem csúnya gyerek, szóval inkább csak a többiről lehet szó. Tény, hogy ott a buliban is incselkedtem, bolondoztam vele, és jól éreztük magunkat. Erre hamarabb is rájöhettem volna egyébként, de akkor más volt a helyzet. Karola párkapcsolatban volt, én pedig nem szedek szét egyet sem, nem úgy, mint mások. Elégtételt érezhetnék, de egyáltalán nem érzek. Nem is tudom, hogy még mindig miért szurkálom magam ilyesmikkel.
- Talán nem, ha nem úgy állunk hozzá, akkor nem az. A rokonság dolog talán egy kicsit, de mint srác és lány... a mai világban ez már fura lassan. Meg most miért ne? De ne értsd úgy, hogy ez olyan könnyed, miért ne. Ajj, én sem tudom már, hogy miket beszélek... - sóhajtok, majd elvigyorodik, ahogy mondja, hogy meg tudna fojtani. - Tudom, néha sok vagyok, meg szemétkedős, de azért nem ez a jellemző... remélem - húzom el a számat, majd látom, hogy pötyögni kezd valamit a telóján. Megmutatja és... na ez a fura. ennyire nehéz kimondani, hogy belém van esve? Vagy bárkibe? Tudom, hogy nehéz, de ez fontos, nem? Vagyis ő Flashhel találkozott volna amikor mást szeret? Miért akarom megkérdőjelezni egyébként? Ha én össze vagyok zavarodva, ő mit érezhet? És akkor, ha eddig kicsit zavarba került, akkor most nagyon. Ez a vizes téma, már nekem is fáj. Fáj, hogy ennyire bátor, én meg csak így hülyén kezelem, ahogy csak lehet. De ez egy nem egészen normális helyzet, hogyan is kezelhetném ügyesebben? Állok előtte beharapott ajkakkal, majd húzok egy lapot 19-re. Odalépek hozzá és félresimítom a haját.
- Figyelj, tudom, hogy most ez fura és hidd el, tetszel nekem. Én ugyan még nem vagyok beléd esve, de semmi sem választ el attól, hogy ez így legyen. Szerintem. Viszont, hagyjuk egy kicsit nyugodni és találkozzunk két nap múlva, amikor alszunk rá kettőt. Jó? - a kezembe veszem az arcát, és tényleg kedvesen mosolygok a gyönyörű szemeibe. - És, hogy ne legyen könnyű a döntés - váratlanul összetapasztom az ajkainkat, hosszan megcsókolom, hagyom elveszni benne mindkettőnket. A puha ajkai a véremet felpezsdítik, és nem mondanám, hogy nem élvezem az egészet, mert túlságosan is. Majd lassan elhúzódom, mosolyogva, nagyot sóhajtva, elpirult fejjel.
- Két nap múlva ugyanitt - mondom, majd lassan felállok és otthagyom őt. Az első dolgom lesz Flasht törölni az appból, csak még túlságosan eleven bennem a csók. Na meg az, hogy közben bevillantak az elmémbe vádlón azok a zöld szemek, és hiába az egész, ha nem tudok szabadulni tőle sem. Egyiktől sem. Talán túlságosan is jó dolgom van, de rettentő fájdalmas lesz ez nekem, mert kétségkívül ott van Babu bennem és úgy érzem, nekem is pötyögnöm kéne a telefonba. Maradjunk annyiban, hogy két nap múlva kiderül, talán jó lesz, ha összeszedem magam addig és döntök, vagy ők döntenek, vagy bármi! Legyen egy jel! Kérlek, Merlin!
Lóránt Bence
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Legilimentor, Elsős mestertanonc


MT (marha tehetséges)
RPG hsz: 514
Összes hsz: 1716
Írta: 2020. július 14. 21:56 Ugrás a poszthoz

Lili
a pálca nélküli miniszter  - kinézet

Egy kicsit elvesztem saját gondolataim fonalában, amikor Lili visszakérdezett. Úgyhogy kellett egy pár másodperc, mire rájöttem újra, hogy miről beszélek, mert ez a helyzet kellemesen kellemetlen volt. Azért el tudtam volna képzelni ezt máshogy is, de most nem akartam, így is szegényt letaperoltam.
- Hogy te is bezáródj - válaszolok sután végül. Valami ilyesmit akartam, vagy azt, hogy ő szerencsétlen áldozat, de az még hülyébben jött volna ki, hiszen elég egyértelmű a dolog, vak aki nem látja. Lili naivitása mindkettőnket jókedvre derít, legalább már nem bosszankodunk. Komolyan nem látja még, hogy mit beszélnek róla? Mondjuk ha ismerik, akkor biztos nem gondolják komolyan, amire utalgatnak, én biztos nem gondolnám.
- Lili, szerintem ezt ne boncolgasd tovább - röhhenek még egyet, majd gyorsan kiegészítem, hogy mit ne adjon ,még tovább ebből a történetből. Mert tuti megbélyegeznék ezért, mert, hogy kétszer volt ugyanazzal a fiúval két különböző helyen és mindkettő a maga nemében "izgis" helyzet, már nem vakarhatná le magáról. Lili,  pasifaló, hehehe. Ez tényleg nevetségesen hangzik jelenleg, amennyire én ismerem a szöszit.
- Remélem is, ahogy látom érted miért - mondom neki, pedig alig tudom kivenni a vonásait. Mondjuk annyira nem baj, mert így nem látom, hogy hogy van a közelemben, és nem kezdek el azon gondolkodni, hogy mit kéne csinálni, hogy kihasználjam a helyzetet. Félreértés ne essék, nincs szándékomban ilyen, de ki tudja, hogy mit hozna ki belőlem ez a hülye helyzet. De ha már a helyzetről beszélünk, tényleg ki kellene találni valami okosabbat, mint, hogy egymás előtt álldogálunk. A másodéves csajszi más megoldást keres és ránk borítja a fél szertárat, remek. - Au, au - kapkodom a kezem fejemre, meg kapok egyet a vállamra ész oldalamba is. A fura mozgolódás pedig nem lehet gurkó, mert akkor már nem örülnénk ennyire.
- Mivel nem esett rám, nem gond. És nyugodj meg, mielőtt gond lesz, okés? - mondom neki, majd megpróbálom kitapogatni a ládát. - Szerinted odaálljunk a kijárathoz és kiengedjünk egy gurkót? Nem túl jó ötlet, mi? Félre kéne mozdulnunk, de... hát a hely nem éppen alkalmas rá. Vagy megpróbáljam addig csapkodni az ajtót, amíg? - kérdezem, egy kicsit kétségbeesve. - Esetleg verjem az ajtót egy ütővel? Ha itt vannak úgyis csak röhögnek rajta - sóhajtok egy nagyot, kicsit leombozódtam. Remélem Lili válaszol és jól van, mert akkor nemcsak szomorú, de mérges is leszek, ha megsérül a többiek miatt...
Lóránt Bence
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Legilimentor, Elsős mestertanonc


MT (marha tehetséges)
RPG hsz: 514
Összes hsz: 1716
Írta: 2020. augusztus 13. 15:26 Ugrás a poszthoz

Lili
a pálca nélküli miniszter  - kinézet

- Vigyázz magadra, te lány. Te is ilyen sajtkukac vagy? – rezzenek össze az „au”-jára. Rájár a rúd – szó szerint – a lányra, de majd valahogy kikecmergünk ebből a különös helyzetből. Vagy inkább rohadjanak meg a többiek helyzetből, és nézzék háttal az ingyen mozit. Mivel nem nagyon van más lehetőségünk azon kívül, hogy kiengedjenek, drasztikus megoldást kell választani.
- Jó, remélem nem csak minket tör össze – sóhajtok, és kikeresem a ládát, ha lehet keresésnek mondani azt, ami másfél méteres közeledben van. Sikerül megtalálni és kinyitni. – Igen - helyeselek, bár nem tudom, hogy Lilire támadt-e már valaha gurkó, mert akkor nem hiszem, hogy ilyen lelkes lenne.
- Oké, akkor mondom a tervet. Egy sisak mindenképp kell, de inkább kettő, a gurkók szeszélyesek. Te mindenképpen a hátam mögött leszel, mert ennyit tehetek érted, hogy inkább engem csapkodjon meg a vas. Szóóóval – állok meg egy pillanatra, amíg összeszedem a gondolataimat – az ajtó közepéhez állunk, kiengedem a gurkót és én rántani fogom a kellő időben a kezed, hogy merre kell ugrani. Nem gondolkozol, csak csinálod, oké? És bocs, ha parancsolgatósnak tűnik, de eléggé ideges vagyok, és jó lenne, ha nem törnénk össze – közben ha megvan a felszerelés oké. Aztán behelyezkedek, majd nagyon lassan megfordulok és adok egy puszit Lilinek. -  Szerencsepuszi – magyarázom, mert amúgy nem az arcára akartam, de nem használom ki a helyzetet. Aztán visszafordulok éskiengedem a gurkót egy rúgással, ami elindul felfelé, mindent felborogatva, aztán ránk fordul. Sokkal hamarabb rántom el magunkat jobbra, mint, ahogy elképzelem, hogy odaérne, a szűk hely „neki” kedvez. Reménykedem, hogy az ajtó törik, vagy ha már mi is, akkor kiszakadunk vele együtt.

Lóránt Bence
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Legilimentor, Elsős mestertanonc


MT (marha tehetséges)
RPG hsz: 514
Összes hsz: 1716
Írta: 2020. szeptember 19. 16:16 Ugrás a poszthoz

Karola
gondolkodtam...  - kinézet

Egy ideje már kerülöm a találkozást Karolával, ami azt illeti Babuval is. Furcsa volt ez az egész randi "Boszi"-val, akiről kiderült, hogy Karola. Az viszont elég tanulságos volt, hogy kép nélkül nem igazán jó ötlet ezen a randiappon fent lenni. A másik, ami kiderült, hogy ismeretlenül is olyan jó fej Karola, mint ha tudod, hogy róla van szó. Tényleg jó volt vele a randi, és felhőtlenül is éreztem magam, miután kiderült, hogy mi vagyunk a randi két résztvevője és nem neki is egy ismeretlen, meg nekem sem. Viszont a végén úgy gondoltam, hogy egy jó randi utolsó mozzanata akár lehet egy csók is - amit így utólag visszagondolva első randinál elég elhamarkodott ötletnek érzem -, de akkor betévedt Babu és látta az egészet. Hogy ez miért is zavar igazán? Mert, amikor megcsókoltam Karolát bevillant Babett szeme, perzselően az agyamba, pedig semmi köze nem volt hozzá. Amikor pedig megláttam, hogy láthatott minket, bűntudatom lett, és nem értem miért. Illetve azóta már értem, mert valójában Karola irányába éreztem, hiszen Babu randizgatott azóta elmondása szerint, szóval... meg amúgy sem hiszem, hogy sok esélyem van nála, hiába Bogi tanácsai a szerelmi életemre vonatkozóan. Már, ha van ilyenem, szerintem nincs, de legalább Masával pontot tettünk a lezáratlan ügy végére, aminek szívből örülök. Jól esett, hogy bocsánatot kért, és szívesen fogadtam, kapaszkodtam már belé, hogy megtörténjen. Na, de visszatérve az egészre, amiért itt ülök a padon, várva Karolát, az a nagy helyzet, hogy nem tehetem meg Karolával azt, hogy amíg nem tisztázom magamban, hogy mit akarok, nem tehetem meg, hogy hitegetem. Ugye ebben pontosan én voltam benne, és tudom, hogy milyen szar érzés, ha játszanak az ember érzelmeivel. El tudnám Karcsit képzelni mellettem, letojva, hogy ki mit gondol a rokonságról, csak hát nagyon úgy tűnik, hogy én viszont beleestem Babuba. Karolát pedig szeretem annyira, hogy ne okozzak neki fájdalmat szándékosan, hogy hátha mégis... pont eléggé szórakoztak már az érzelmeivel, vagy hát... lehet, hogy nem szórakoztak, de nem sokáig tartott az első kapcsolata. Szóval itt annál a bizonyos stéghez közeli padnál várom őt, miután délelőtt küldtem neki egy baglyot, hogy itt fogunk találkozni, ha eljön. Én nem tudom, hogy hogyan van ezzel az egésszel, remélem, hogy még nem hitte el, hogy járni fogunk. Mert akkor nagyon ciki lesz az egész beszélgetés, meg az is, hogy megbántom őt vele valószínűleg. Az pedig az egyik utolsó dolog, amit szeretném, hogy bántsam Karcsit. Lehunyt szemmel várom őt, csak ha lépéseket hallok, akkor pillantok az érkező hangok irányába.
Lóránt Bence
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Legilimentor, Elsős mestertanonc


MT (marha tehetséges)
RPG hsz: 514
Összes hsz: 1716
Írta: 2020. szeptember 19. 17:59 Ugrás a poszthoz

Karola
gondolkodtam...  - kinézet

Többször eszembe jutott, miközben várakoztam, hogy inkább mégsem kellene találkozni Karolával. Már előre látom, hogy sírni fog. Szerintem. Tudom, hogy elég érzékeny lány, és azt is tudom, hogy tetszem neki, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a rellonos cukorka. Ott is azt követelte, hogy csókoljam meg, és csak azért nem teszem, mert gyáva vagyok. tudom, nem volt teljesen önmaga, de a kis cukorka szerintem, csak felnagyította azokat a bizonyos tulajdonságainkat. Á, de ez így... nagyon kellemetlen. Rendesen rosszul érzem magam, pedig nem kellene, vagy én nem is tudom. Nagyot sóhajtok és érzem, hogy a nap végigsimít az arcomon, őt nem zavarja, hogy szenvedek-e, vagy sem. Legalább a nap állandó, tőle azt kapod, amit elvársz és nem is kell neki mindenféle társadalmi szerepben megfelelned. Kicsit váratlanul ér mégis, ahogy Karola köszönt, nem hallottam meg, ahogy megérkezett. Ű, de jól néz ki, és érzem a parfümje illatát, igazán kitett magárét. Jajj, édes Merlin, el kéne menekülnöm! Arcomra mosoly kúszik, mert mégiscsak szeretem őt, még ha nem úgy, ahogy kellene. talán őt kellene választanom, sosem okozott még csalódást. Az is igaz, hogy Babu sem. Meg az is igaz, hogy mi az, hogy választanom, mintha patikamérlegen lehetne mérni a szerelmet. Annyira örültem annak idején Masánál is, hogy végre járunk. Előtte mindent kínosnak éltem meg. Most meg én leszek az, aki tönkretesz azelőtt egy kapcsolatot, hogy megtudhatnánk milyen lehetne.
- Csak én - pattanok fel végül, és fogadom a pusziját, amit vissza is szolgáltatok gyorsan, illetve kábé ugyanakkor. - Nagyon csinos vagy, Boszi - amúgy vicces lenne, ha használhatnám rá ezt a jelzőt, tök aranyos lehetne, de... nem lesz.
- Gőzöm sem volt, de örülök, hogy néha tudok jól választani - mosolyodom el, de nem elég kedves a mosolyom, valami kis keserűség költözik a szám sarkába. Kékjeimet az övéibe fúrom, és mielőtt még rátérnénk bármi dologra, meg szeretném előzni a bajt. Mármint a nagyobb bajt... és próbálok Masa hibájából tanulni.
- Tudod, gondolkodtam ám kettőnkről - ami nem is hazugság, mert egy jó ideje ez jár a fejemben, és okoz elég sok bosszúságot bennem. De úgy érzem, hogy korrektnek kell lenni vele. Közben leülök és mutatok, hogy üljön oda mellém. Arcomról még nem sok minden olvasható le, de ki tudja, milyen megérzésekkel jött el most.
- És nem nagyon tudnék felhozni értelmes érveket, hogy miért érzem azt, amiket érzek, meg azt, amik nem hagynak nyugodni - mondom, de igyekszem nem megérinteni, meg semmi olyat tenni, ami később rosszabbítaná a helyzetet.
- Tudod, igazán jól csókolsz - újabb mosoly felé, és érzem, hogy elmosolyodom. - És nagyon jó fej vagy, a legkedvesebb ismerőseim egyike - húzom még egy kicsit, csak már én sem biztosan tudom, hogy hová szeretnék kilyukadni.
- De mégsem járhatok veled - sütöm le a szemeimet, és nézem a lábait, amik most el vannak takarva előlem és vélhetően sosem lesznek megmutatva a kedvemért. Szégyellem magam, nagyon komolyan szégyellem.
Lóránt Bence
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Legilimentor, Elsős mestertanonc


MT (marha tehetséges)
RPG hsz: 514
Összes hsz: 1716
Írta: 2020. szeptember 19. 19:24 Ugrás a poszthoz

Karola
gondolkodtam...  - kinézet

- Kedves tőled - most mégis mit mondtam volna, hogy nem kellett volna? Mondjuk az lenne a korrektebb, de nem így akarom elmondani neki, amit el szeretnék. Szépen kell felvezetni az egészet, mert nem akarom, hogy jobban sérüljön a kapcsolatunk, mint az muszáj. Nyilvánvaló, hogy nem fog tetszeni neki és egy darabig biztosan ki sem fog állni, de azért egyszer szeretném, ha valahogy mégis barátok lehetnénk.
Arra meg már tényleg nem tudok mit mondani, hogy egy jó helyszínt választottam. Nekem pont nem kellemes emlékeket hoz elő, vagy hát nézőpont kérdése. Itt elég szarul voltam, de Emmával szorosabb lett a kapcsolatunk, szóval... ilyen felemás. Persze ezután a beszélgetés után 2-1 lesz a rossz emlékek javára. El is kezdem felépíteni az egész mondandómat és érzem a szívem egyre rosszabbul ver, meg a gyomromban szépen nagyobbodik az a bizonyos kő, ahogy Karola mindenre pozitívan reagál. Ezért nem is szeretném túl sokáig húzni az egészet, kimondom, amit ki kell. Először meglepődik - ki a fene nem tenné ezt? -, aztán persze megpróbál megnyugtatni. A keze a tenyeremen landol, én pedig nem merem elhúzni, de otthagynom sem kéne. Így végül szép lassan elhúzom, de még erőt kell gyűjtenem ahhoz, hogy a szemébe tudjak nézni. Azt pedig muszáj lesz. Érzem, hogy a torkom kezd összeszorulni, majd végül csak kinyögök valamit.
- Azon már túl vagyok, hogy az érdekeljen - mondom neki, nem mintha ez megnyugtató lenne, inkább csak baj. - Azt hiszem, hogy szerelmes vagyok, csak... nem beléd - mondom, de, hogy ha már Karcsi eléggé el van keseredve, még beverem a koporsóba az utolsó szöget is. - A csókunkból jöttem rá - sóhajtom, és az egész eddigi elfojtott bűntudat kiül az arcomra. - Nem akarom, hogy rosszat okozzak neked emiatt, vagy hogy áltassalak. De valószínűleg neki meg én nem kellek, ha ez hoz neked vigaszt - mondom, már úgy vagyok vele, hogy tudjon meg mindent, nem akarom áltatni és tudnia kell róla. - Sajnálom, mert nagyon kedvellek és... nem ezt érdemled - nyögöm ki a végén, de ezeket már nem a szemébe mondom. Hát ez van, nem vagyok valami erős férfitípus, mi? Biztosan jobban is meg lehetett volna mondani. Most már csak azt várom, hogy a vihar rám törjön, és eltöröljön a föld színéről.

Lóránt Bence
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Legilimentor, Elsős mestertanonc


MT (marha tehetséges)
RPG hsz: 514
Összes hsz: 1716
Írta: 2020. szeptember 19. 23:02 Ugrás a poszthoz

Karola
gondolkodtam...  - kinézet

Nem is tudtam, hogy hova bújjak magam és Karola előtt magamban. Ez az egész nem jó, de attól még igaz. Én nem akarom, hogy Karola sérüljön emiatt, de tudom, hogy fog. Hiszen kiöltözött, nagyon pozitívan áll az egészhez, nem arra számít, amit mondok neki. Az időt, mintha fenéken billentették volna, hogy igyekezzen eljutni addig, hogy kimondjam a dolgokat. De amint kimondtam, mintha  nap is elbújt volna egy kicsit, kevésbé erősen cirógatott tovább, a szél is elcsendesedett és minden ezutáni mondatom után Karola arca sem tükrözött felém kedvességet. Nem mintha másra számítottam volna - őrület is lenne, ha ennek örült volna -, mégis rosszul esett. Tudom, hogy neki még jobban, vagy összehasonlíthatatlanul rosszabbul, de nem mertem semmit sem csinálni. Sem megölelni, vagy akár hozzáérni, hiszen ő elég sokat adott már magából azért, hogy mi egy pár lehessünk. Én pedig egy huszárvágással véget vetek ennek és nem azért, mert rosszul néztek volna ránk az emberek, hanem gyarló emberi érzelmek miatt. Amik az sem biztos, hogy valóságosak, de nem szeretném, ha akkor derülnének ki, hogy mégis, amikor már lehetetlen sérülés nélkül kihátrálni Karcsi szerető karjai közül. Talán tévedek és mégsem Babu lesz az igazi, sőt már másé lett a kisebbik Drinóczi, de ha meg sem próbálom, ha nem a szívem után megyek, akkor miért lennék más, mint a többi. Későn ébredtem rá, hogy nem kellene veszni hagyni a dolgot, de talán még éppen nem későn, hogy Karolának ne essen annyira rosszul.
- Jó az ízlésed? Hogy... á, köszi - értetlenkedek majdnem, de azért felfogom, hogy mit mond, azt viszont nem, hogy miért. Ledöbbenek, hogy ezt ilyen könnyedén fogadja,ahhoz képest, hogy hogyan érkezett ide és mit mutatott az előbb az arca. Égető puszit érzek az arcomon, oda is kapom a fejem és csak nézem őt, hogy mégis mit művelsz te lány? Hát normális vagy? Akadj ki, vagy csak szó nélkül hagyj faképnél néhány keresetlen szóval és ennyi. De, hogy még áldásod is adod? Valami nem stimmel... Piff, lepadlóztat a tanácsával, miszerint "ne szúrd el". Tényleg csak pislogok, mint hal a szatyorban, az értetlenség minden formája kiül a képemre, és csak tátott szájjal nézem, ahogy biztatóan lábon paskol.
- Szia - nyögöm ki, ahogy elbúcsúzik, és legalább szögbelövővel szegeztek a padra, ahogy látom a távolodó alakját. - Ne szúrd el. Már elszúrtam - suttogom magam elé, mert nem hiszem el, hogy ilyen könnyedén vette az én hirtelen lobbanékony kuzinom. Tudom, hogy most iszonyatosan tartja magát, és azt is, hogy oda kéne rohannom hozzá, és ezerszer bocsánatot kérni, megölelni, de nem megy. Elszúrtam az ő lehetőségét és egyedül én vagyok  hibás, meg az érzéseim, amik eddig előlem elbujdosva éltek, egészen a csókunkig. Sóhajtva nézem őt, amíg ki nem fakul az alakja a látóteremből, ahogy a lehetséges kapcsolatunk is feloldódik a lelkünkben. Nagyot sóhajtok és még jó sokáig ülök a padon az utolsó szavain gondolkodva, rengeteg bűntudattal a vállamon. Végül, sötétedéskor indulok el, mert tudom, hogy vissza kell érnem időben, ha nem akarok még büntetést is. Bár, lehet, hogy rám férne. Azt sem tudom mikor és hogyan kerülök ágyba, csak a plafont bámulom és a kék ruhás Karolára gondolok, amíg el nem nehezedik a szemhéjam és el nem alszom.


Lóránt Bence
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Legilimentor, Elsős mestertanonc


MT (marha tehetséges)
RPG hsz: 514
Összes hsz: 1716
Írta: 2020. október 8. 21:28 Ugrás a poszthoz

Danadan
na, mi van?  - kinézet

Nem nagyon volt kedvem kimozdulni ma a szobából, még rengeteg tennivalóm volt. Ugyanis jó szokásomhoz híven nemigen kezdtem még el a kipakolást, most is az utolsó pillanatra hagytam. Nem szeretem sem a kicsomagolást, sem a becsomagolást, ha tehetem, csak úgy nagyjából egymásra hajigálom a dolgokat, meg mondjuk arra figyelek, hogy a hasonszőrű ruhaneműk ugyanoda kerüljenek. Egy jó órát pakolásztam már, mert a könyveket viszont nem lehet csak úgy bevágni egy helyre "könyvsarok" címszó alatt, szóval a szortírozás nem ment túl gyorsan. Főleg, hogy közben ránéztem mindig a telóra, meg mentem még egy kört a Varázslatos Theszrál-ban. Tudjátok, hogy van ez... még egy kör, ez lesz az utolsó. Persze akkor kinyithatsz valami szuper bónuszt, amit meg ki kéne próbálni, de közben látod a ruha és könyvhalmot, szóval nem olyan egyszerű ez az egész. Tulajdonképpen Dana üzenete mentett meg a további pakolástól, aki kérte, hogy menjek ki a rétre hozzá dumálni. Hát, már hogyne mennék, kedves barátném! Sokkal jobb veled találkozni, mint ezt a fárasztó melót csinálni. Persze "megkérhetnék" egy fiatalabb levitást, hogy ugyan segítsen már benne, de már nem hiszem, hogy ilyen irányba meg tudnék változni. Szóval gyorsan összekaptam magam - mentem még szigorúan 5 kört a játékban - és már kaptattam is a rét felé. Elkezdődött az új tanév, a diákok megtelítették élettel a sulit, régi barátok találkoztak, új szerelmek születtek - legalábbis gyanús volt nekem Farkas Petra, hogy tavaly még más csőrére volt ragadva -, és az üres kastély újra megtelt hangokkal. De gyorsan elhagyom az idilli környezetet és hamarosan meg is látom a réten kolbászolni a szőkét. Hát a szünetben sem csúnyult meg, ami azt illetti, végül is ha belegondolok, hogy milyen csajok vesznek körül, még szerencsésnek is érezhetem magam, nem? De.
- Helló Danadana dan, még szép hangod van? - vigyorgok felé, miközben lerövidítem a távolságot köztünk, egészen nulláig, amikor is átölelem az én kis barátomat. Még két puszit is kap a miheztartás végett, ami a kissé hűvösebb időben még nekem is jól esik. Végül kikapcsolom a mágnest és hátrébb lépek, hogy megcsodálhassam a mindig penge csajszit.
- Na, mi a helyzet? - kérdezem és kíváncsian várom, hogy volt-e valami ok, hogy találkozzunk, vagy csak már nem bírta a hiányomat.
Lóránt Bence
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Legilimentor, Elsős mestertanonc


MT (marha tehetséges)
RPG hsz: 514
Összes hsz: 1716
Írta: 2020. október 18. 17:53 Ugrás a poszthoz

Danadan
na, mi van?  - kinézet

Szerencsémre Dana mit sem változott, most is közvetlen és barátságos. Igen, mindig az és nem, nem értem, hogy hogyan csinálja. Legalábbis én mindig ilyen csibészesnek és vidámnak láttam, bármikor is találkoztunk, na meg olyannak, akinek mindenre vannak válaszai. Ha kell, ha nem. De ez sosem tántorított el tőle, jó fej volt, és mindenkinek vannak fura dolgai, leginkább másoknak furák, én így szeretem, ahogy van. Ráadásul ő egészen gyorsan párt talált magának, és azóta is kitartott a rellonos mellett.
- Kritikus – húzom össze a szemöldököm, miután megkapom az ölelésem és a puszijaim. Fogalmam sincs, hogy ugrat-e éppen, vagy tényleg valami komoly baj van nála. Végig pillantok gyorsan a testén, de semmi kivetnivalót, vagy éppen furcsa elváltozást nem látok rajta. Minden rendbennek tűnik, bár a hanglejtése kicsit aggasztó, ezt elismerem. Gyorsan kiderül, hogy mi az, ami kritikus, és el is húzom a számat. Somának el kellett mennie, az indok igazából mellékes, a lényeg, hogy nincs itt. Akkor nem csak Dana kapcsolatának, de a motorozásnak is annyi. Nyilván az előbbit sajnálom jobban, de a másodikat is sajnálom, még ha önző dolognak is tűnik. Bizonyára az.
- Sajnálom – mondom neki, de folytatja és kiderül, hogy gyakorlatilag emiatt szakítottak. A monológja végén megint odalépek és átölelem őt. Mit tudnék erre mondani? Soma így döntött, nyilván nem viccből, mégiscsak a húgáról van szó.
- Az élet az már csak ilyen, de még mindig jobb, ha az élet csinálja, mintha mondjuk belőled lett volna elege – simítok végig az aranyszín haján, és ellépve belemosolygok a képbe. Én most nem igazán tudom megnyugtatni, tudom, hogy nem lehet, remélem az is elég, ha itt vagyok mellette.
- Soma jó fej, és sajnos gondolom nem volt más megoldás. Esetleg utánamehetnél, nem? Vagy hopp-hálózat is van a világon, találkozhatnátok… de tudom, eső után köpönyeg – mondom keserűen, és tudom, hogy ezek nem igazi megoldások. Ráadásul pont ötödéves, még jó, hogy nem az év végén történt, mert akkor lehet, hogy rossz hatással lenne a tanulmányaira.
- Megigyunk valamit, valahol? vagy sétáljunk? Mit szeretnél? – kérdezem, mert talán ez a legjobb módszer, ha ő mondja meg, hogy mire van szüksége.
Lóránt Bence
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Legilimentor, Elsős mestertanonc


MT (marha tehetséges)
RPG hsz: 514
Összes hsz: 1716
Írta: 2020. október 21. 13:34 Ugrás a poszthoz

Danadan
na, mi van?  - kinézet

Szomorú történet ez, hiszen semmi jel nem mutatott arra, hogy Danáék szétmennek. Az is igaz, hogy nem egymással volt gondjuk, na, de mindegy már igazából. Valahogy vigasztalnom kellene őt, de én saját magamat sem igazán tudtam megvigasztalni annak idején. Azért megpróbálkozom vele, mégiscsak a barátja vagyok, és rossz így látni, még akkor is, ha nem mutatja ki annyira. Az is lehet, hogy már az összes éjszakán elsírta a bánatát a párnájának, erre viszonyt nyilvánvalóan nem kérdez rá az ember. Maradok csak támogató barát, aki ha kell segít, ha nem kell, akkor meg a háttérbe vonul, de figyel, hogy mikor kell előjönnie megint.
- Sajnálom, hogy nincs megoldás, én bírtam a srácot, amennyire megismertem - mosolygok Danára sután. Szerintem itt nincs olyan szó, vagy mondat, amivel igazán vigasztalni lehetne még, túl közeli a szakítás, minden fáj. Ha rá gondolsz akkor az, ha ki akarod verni a fejedből, akkor az, tök mindegy. Megrándul az arcom, amikor a szakításról kérdez, vagyis, hogy én hogyan éltem túl és annak mi lenne a legjobb módszere. Háááát...
- Nehezen, nagyon nehezen. De mi nem megbeszéltük és először nem is igazán volt indok sem. Ti megbeszéltétek, és döntöttetek, én csak a szenvedő fél voltam. Igazán szenvedő - nem hiszem, hogy a szavaim és a képemre kiülő szomorúság segíteni fog, szóval muszáj még mondanom valamit. - De te sokkal erősebb vagy, mint én, és közös döntés volt, talán könnyebb lesz. Mindenesetre a legfontosabb, hogy legyél emberek között és csinálj mindenfélét. Semmiképpen ne akard egyedül átvészelni a nehéz napokat. Legalábbis az első hét után már ne - tudom jól, hogy ez milyen nehéz kérés, de én nagyjából ennyit tudok segíteni. Nóri után más volt, ott volt egy egész nyári szünet és az sok mindent feledtetett, nem beszélve arról, hogy az még elég friss kapcsolat volt. Nem is nagyon nevezhető igazán annak. De mindegy is. Ennek fényében meg is hívom gyorsan valahova, hogy túlessünk a mindkettőnk számára nehézségeket okozó beszélgetésen. Danának van is kedve, szóval, mehetünk is, ez az!
- Ez a beszéd. Gyerünk a Faltozóba, és persze, hogy én fizetek! - hirtelen nyúlok a fejéhez, hogy összeborzoljam a haját, aztán pedig menekülni kezdek nevetve. A nevetés jó, elűzi a gondokat.
Lóránt Bence
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Legilimentor, Elsős mestertanonc


MT (marha tehetséges)
RPG hsz: 514
Összes hsz: 1716
Írta: 2020. november 2. 12:52 Ugrás a poszthoz

My love💖
ebédlőben, először együtt  - kinézet

Hol van az a zokni? Már felforgattam a ládámat, a többiek ládáját is - bocsi Márk - és mégsem találom, pedig tudom, hogy az még tiszta. Nem baj, hétvégén mosás, ma meg péntek van. Muszáj leszek jobban lehajolni, mint gondolnám,é s benézni az ágy alá. Yeee, megvan. Ahelyett, hogy kihalásznám, egy invito hagyja el a mostanában sokat használt ajkaimat. Mondjuk ezt hamarabb is kitalálhattam volna... Mindegy, ebéd lesz a délelőtti zokni pedig már a tűrésküszöbömet túlbűzte, holott amúgy valószínűleg csak annyit akarok, hogy Babettnek tökéletes legyek. Ha már járunk, akkor nézzünk is ki valahogy, nem? Még nem jelentettük be "hivatalosan", hogy együtt vagyunk, bár a szemfüles érdeklődők már kiszúrhatták akár már a bálon is. Azóta meg eltelt a szünet is, szóval... de úgy valamiért titkoltuk, szerintem meg csak kettesbe akartunk lenni. Ki ki válogassa ki magának a neki tetszőt, a lényeg, hogy jól érzem magam vele, és semmit sem bántam meg. Mivel ha meglátom, elpirulok és hevesen dobogni kezd a szívem, biztosra mondható, hogy a választásom megfelelő volt... de ez így olyan béna. Nem választottam én, csak a szívem megmutatta a helyes irányt. Szóval igen, Babett és én együtt vagyunk és nagyon szeretjük egymást és alig várom, hogy ma is találkozzak vele. Felhúzom hát a zoknimat, nadrágot, kényelmes inget és pulóvert veszek, majd beugrok még a tükör elé. Jól van Bence, elfogadható vagy, szóval felkapom még a cipőmet és mosolyogva leszánkázok az nagyterembe ebédelni. Tök jó, hogy egy házba járunk, így nem kell majd sóvárogva nézegeni a másik asztalt. Néhány embernek köszönök, mielőtt beérnék a helyiségbe, majd keresni kezdem az én levitásomat az asztalnál. Kicsit késtem ugyan, de a pár perc nem lehet olyan sok, sajnos nincs szerencsém, ő előttem érkezett. Nagyon laza. De hát tök mindegy nekem miben van, így is, úgy is tetszik... és máris érzem, hogy gombóc szorul a torkomban és égni kezd az arcom kissé. Valamit birizgál a telóján, szóval finoman mögé lopakodok és a fülébe súgom az első dolgot, ami az eszembe jut.
- Mi a helyzet a mágusneten, édes? - a nyakától a derkáig cirógatva hagyom ott a kezem, amíg leülök, majd a szemeibe nézek. - Szia! - nem várva sokat, óvatosan megcsókolom és figyelve arra, hogy itt mások esznek, nem nyújtom sokáig. Azért, ha eddig csak kicsit égett az orcám, most már nagyon, és vigyorogva szakadok el az imádott ajkaitól. Hú... fogunk mi enni?
Lóránt Bence
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Legilimentor, Elsős mestertanonc


MT (marha tehetséges)
RPG hsz: 514
Összes hsz: 1716
Írta: 2020. november 3. 21:06 Ugrás a poszthoz

My love💖
ebédlőben, először együtt  - kinézet


Egyszerűen imádom a bőre érintését, annyira finom, olyan mint egy tökéletes ékkő, amit valaki évekig csiszolt. Mindig, amikor megközelítem érzem a parfümje kellemes illatát, ami az értelmemig hatolva csavarja el az érzéseimet, mintha szükség lenne rá. Án nem tudom, hogy mi az, ami ilyenkor körüllengi az egymásba belezúgott párokat, de nagyon hatásos. Elvarázsol, és úgy érzem, minden pillantására vágyom, nem csak az érintésére, csókjaira. Pár koppanással elhallgattatja a mobilját, és fülbemászó-andalítóan csacsog. Jajj, de imádnivalóak a húsos ajkai!
- Akkor majd üdvözlöm - vigyorgok, majd figyelem, ahogy közelebb húzódik hozzám. Felcsavarom a haját az egyik ujjamra, majd végigsimítok az arcán, amikor elengedem a csavarodott szálakat.
- A sálad? Hmm - hunyom be az egyik szemem és gondolkodni kezdek. Nem tűnt fel, hogy volt rajta sál, egészen más kötötte le a figyelmemet. Itt nem kell túlságosan olyan dolgokra gondolni, csak simán elvarázsolt és hát elég sokat smároltunk. Nem éppen a ruházata kötött le, maradjunk annyiban.
- Majd megnézem, de ha gondolod elkisérhetsz és megnézhetjük majd együtt -  vigyorgok hirtelen szélesen. - Amúgy is ki kéne mennünk a baglyokhoz... mostanában keveset voltunk nálunk - na meg jó kis randihely is. De tényleg megnézném a kis drágákat is a nagy drágával, meg amúgy sincs kedvem tanulni délután. Közben pusmogás jön mindenfelől, gondolom rájöttek, hogy egy pár lettünk időközben. nyilván nem mindenkinek tetszik, hiszen Babett főnyeremény, ha csúnyán mondom, de szépen mondom. Irigykedjenek is rám, nagyon helyes. Ivett is a múltkor furán üdvözölt, gondolom már hamarabb tudta, mint más. - Volt ma valami érdekes? Én halálra untam magam - sóhajtok és átkarolom őt. Na, ha már viselkedjünk kultúráltan est van, azért valami nekem is maradjon már, nem?
Lóránt Bence
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Legilimentor, Elsős mestertanonc


MT (marha tehetséges)
RPG hsz: 514
Összes hsz: 1716
Írta: 2020. november 17. 14:56 Ugrás a poszthoz

My love💖
ebédlőben, először együtt  - kinézet

- Személyesen? Az csajszi egy kaméleon, sosem találtam még meg, amikor kerestem és szükségem lett volna rá - tuti, hogy megint nem találnám sehol. De mondjuk most már nem is érdekel annyira, pedig igaz, ami igaz, ő is a spektrumon volt, ahogy szokták mondani. Csinos, vagány csaj. De szerencsére ő már nem volt benne a választási kampányomban, amikor nem nagyon tudtam eldönteni, hogy mi legyen. Pont elég volt Karola és Babu is és úgy hiszem, hogy a legjobbat választottam. Különben nem lennék itt, különben nem töltene el forrósággal a közelsége, különben nem akarnék hozzáérni és elveszni a türkiz varázserdőjében.
- Biztos jó ötlet? Mármint szivesen, de nem fog izélni, hogy nem akar gyertyatartónak jönni? - húzódik mosolyra a szám, és újra kedvem lenne megcsókolni, mi több összeragadni vele órákig. De hát ennyire nagy a fegyelmem, hogy ezt is kibírom. Még egy darabig biztos. Talán.
- Én már találtam egy csillagot - mosolyogok rá, és eddig bírtam ki csók nélkül, de nem sokáig tart, mert egy "hagyjátok már abba" érkezik szemből, én pedig gyorsan rájövök, hogy hol is vagyunk tulajdonképpen. - Jól van már na, nem olyan könnyű megállni - magyarázkodom, majd sóhajtva figyelek a mai napjhára, ha már az enyém unalmas lett. Én is elhúzom a számat, mert megértem őt.
- Amilyen csinos az a nő, annyira keményen követel - sóhajtok a barátnőmmel szinkronba. Én nem mertem ilyeneket felvenni tavaly, elég volt Ambrózy tanai is szenvedni. "Bájdövéj", Ambrózy...
- Tanulni? Megszállt téged Márk szelleme? - kuncogok, mert az a jóember azóta is ki sem merészkedik a könyvei közül. A mosolyom zavartságma fullad, amikor meghív hozzájuk. Hohó, holnapután már össze is házasodjunk?
- Oké, valamikor majd elmegyek - ennyit tudok ígérni. - Amúgy rájöttem valamire - kezdek bele, de a hangom suttogásig halkul. Terelnem kell a közös ebdéről, főleg, hogy én még nem vinném el haza. Emmához? Meg vagy őrülve? Soha! Jó, nem soha, de még nem.
- Masa Ambrózy miatt dobott anno - suttogom a fülébe, ahogy félrehajtom a hajkoronáját és belecsicsergem a fülébe az informáiót. Eszembe jutott a professzor átható tekintete, meg a bemutató és az akkor látott képek a legilimencia által. Szóval meglehetősen biztos vagyok benne, hogy nem újkeletű a dolog, amit megírt az Edictum. Mondjuk ez egy kicsit megnyugtató is, mert ha választani kéne és csaj lennék, én is inkább a prof felé húznék. Gondolom.
Lóránt Bence
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Legilimentor, Elsős mestertanonc


MT (marha tehetséges)
RPG hsz: 514
Összes hsz: 1716
Írta: 2020. november 20. 12:03 Ugrás a poszthoz

My love💖
ebédlőben, először együtt  - kinézet

Éreztem én, hogy nem feltételenül kéne Ivettet szóba hozni. Az a csaj mindenkit megindít, vagy beindít. Olyan laza, hogy majd szét esik, és mindenkinek tetszik, még ha nem is az ízlése. Olyan igazi kis szépség, akinek bármit meg tudsz bocsájtani, vagy ilyesmi. Ja és mindenképpen ágyba akarod vinni. Nem mondom, hogy nekem nem fordult meg a fejemben, mert hazudnék, viszont ő nmem igazán az én stílusom. Túlságosan is félnék, hogy bármikor elvesztíhetem, bármit is csinálok, mert hajtja a vére. Nem, nem egy ribanc, de nem hiszem, hogy vele meg lehet nzni egy filmet együltő helyében. Babuval viszont igen, meg sok minden mást is, és szerintem a választásom tökéletes lett, igazán ő illik hozzám.
- Ó, olyan vagy - pirulok el egyből, ahogy rájövök, hogy mire utalgat. De, ha ő így ... - amikor egyedül voltam, néha igazán megvigasztalhatpott volna a maga módján - emelgetem fel a szemöldökömet. - Jól van csak vicc ám! - mielőtt valamiért túlgondolná a viccet Babett. Gondolom megkapom majd a minden viccnek van alapja kártyát, de ez nem érdekel. Persze, hogy van alapja, de nem elég erős, hogy ez bekövetkezhetett volna. Amúgy sem hiszem, hogy annyira bejönnék neki, szerintem vannak nálam sokkal jóképűbb és belevaló srácok itt. És akkor itt jön a közös csillagnézés témája is. Gőzöm sincs, hogy Ivettnek ez mennyire lenne kényelmetlen, de az még jobban érdekel, hogy nekem mennyire lenne az. Nem voltam még így sehol, Márk sem lógott rajtunk, sőt.
- Igen? És miért örülne kifejezetten nekem? - érdeklődve hajolok elé, hogy jobban lássam a türkiz lélektükröket. Még a csók is megtörénik, amit én kezdeményezek, csak kár, hogy nem mindenkinek tetszik. Pedig tényleg nem igazán szeretnék elszakadni tőle, mintha a testem és lelkem csakis szimbiózusban lehetne vele. És akkor még nem beszéltem arról, milyen jó lenne ágyba vinni. De nem sietek - talán jobban fogok azért, mint Masánál vártam -, fogalmam sincs, hogy mit akar, és még nem kutakodtam a fejében. Az elrontaná a meglepetéseket velem kapcsolatban. De hát ez is elsimul, pedig még beszólnék neki, hogy Miskával vigyáznék a helyében, mert tudom, hogy szeretne vele dugványozni. És ennyit szeretne csak, a csaj meg ahogy nézem, többet. De ennyi, kimásztam a fejéből.
- Hát, ha fiú lennél, meleg lennék érted, az tuti - kuncogok fel, ezzel remélem megválaszoltam a kérdését. - vagy biszex... azért a lányokat nem kéne kizárni az egyenletből - vakarom meg az államat. Csak hülyülök, remélem ezt ő is tudja. Szerencsére nem fiú és nem is szeretném, ha az lenne, bármennyire is vannak bizonyos dolgok mostanában. De, hogy ne rajtam csámcsongjuk elterelem a témát megint Ambrózy és Masa cikkére az Edictumban. Nem mondom, hogy első olvasásra nem esett szarul, főleg, amikor rájöttem a dolgokra, de azért nem vetettem le magam a toronyból.
- Már felnőtt Masa, nem ütközik szabályzatba. De hát ez van. Onnan tudom, hogy... - hopp itt megállnék egy kicsit, mert nem biztos, hogy el kellene mondanom minden részletet. Még a végén... hajj. - ...amikor Masa szakított velem megmutatta, hogy kire gondol, miközben megcsókolt. De csak egyszempár volt és most már tudom, hogy kié - ennél egy kicsit több volt, és csak elferdítettem a teljes igazságot, viszont nem hazudtam. De vannak olyan dolgok, amire nem szívesen emlékszik vissza az ember, és ez gondolom ki is ül az arcomra egy rövid időre. - Na, de mindegy is, szerencsére én sokkal jobban választok, mint Ambrózy. Amúgy az Edi is megírta  - és ezzel "úgymond" le is leplezem magam, hogy az előzőt csak kitaláltam. Legalábbis jó lenne, ha ezt hinné Babu. Nem akarom átverni, de ez egy rossz elképzelés, hogy én mindenkinek belenézek az elméjébe. Nem így van, de én is gyanakodnék valószínűleg.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Lóránt Bence összes RPG hozzászólása (213 darab)

Oldalak: « 1 2 3 4 5 6 [7] 8 » Fel