Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Mi is történik egy temetésen?
Megható beszéd, emlékezés, csend, majd csendes részvétnyilvánítások, aztán ki jobbra, ki balra el, és a végén nem marad semmi.
Mi történik a fejekben?
Na az más sokkal érdekesebb. Emlékek, jók és rosszak, de valahogy azért inkább jók, vagy a rosszak jóba fordítása. Mert hát tény, hogy Vivike kicsi gyermekként megette a legjobb barátnője, Betti sütijét is a zsúron, de milyen szerencse, hiszen, ha nem tette volna meg, Betti elméje szerint most kétszáz kilós lenne. Kicsit összevonom a szemem ennél a gondolatmenetnél, mert bár nem hiszem, hogy egy szelet tortán múlik a dolog, de hát ki tudja.
Marika néni, aki párszor vigyázott Elizára, ergo, árgus szemekkel figyelte, hogy vajon egy pillanatra is magára marad-e a kislány, egy esetleges feljelentés reményében, emlékszik, hogy több ízben is meglátogattam én az elhunytat, amíg a kislány a kertben játszott, és mekkora baj lehetett volna ebből, hiszen a gyerekek simán beleszaladnak a fűkaszába. Nyilván pedig, mert sokat jártam oda, így én viszem magammal Elizát, mint nevelőapa. Mekkora ostobaság, hiszen nem is ismertem az elhunytat, és ha nem lenne némi fogalmam arról, hogyan kell ezt csinálni, plusz, ha nem lenne Anna, akkor nagy valószínűséggel most nem én ülnék itt.
Az emberek fejében sok minden lezajlik egy temetésen. Az emlékezésben könnyes arcuk halvány mosolyra húzódik, a fejüket szégyenlősen lehorgasztják, hiszen nem akarnak illetlenek lenni. Ha én egyszer elmegyek, remélem, nálam mernek nevetni, főleg, mivel mindent leírtam a szervezésről, megvan a helyszín, a bár, a félretett pénz, sőt, én még perverz módon egy videót is csináltam, amit minden évben bővítek az aktuális hülyeségekkel, amikre lehet emlékezni. Sosem mondtam, hogy normális vagyok.
Aztán jön jő, a mímelt nő, akivel valahogy nem oké valami. Nem tudom, hogy mi, hiszen sem a gondolataiban, sem a kifogásaiban nincs hiba, inkább Elizán érzem meg azt, hogy valahogy nem tetszik neki a dolog.
- Gyere csak egy kicsit Cica, itt van Kata is.
Húzom a lányt magamhoz, remélve, hogy a harmadik fél enged a szorításból. Közben látom, ahogy páran a mieink közül közelebb lépnek.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Éppen mondani akarom neki, hogy lassan induljunk, és úgy nézni, amiből a gyerekeim tudni szokták, hogy ellenkezésnek helye nincs. Szerintem ő is megértette, és azt is, hogy valami nem tetszik, de ahelyett, hogy a kis praclijait egymás után téve, a normális részideje alatt elhagyná a helyet, visszafordul és kérdez. Mármint tényleg, visszafordul. Hát az agyamat most fogom eldobni teljesen. Nyúlnék utána, hogy ne legyen hülye, de addigra már késő, kérdez, választ kap, és ahogy lendül a kéz, csillan a tárgy, úgy lépek kettejük közé, kezeimet Eliza vállára téve. Mivel jóval magasabb és szélesebb vagyok nála, nem kizárt, hogy a mellkasommal kicsit megütöm az arcát, de most egy kicsit sem izgat.
Az sokkal inkább, hogy a kés a húsomba hatol, és nem csak, hogy új sebet okoz, egy nemrég behegesedettet is felszakít. A lány vállán lévő ujjaim megfeszülnek, de hangtalanul tűröm, ennél voltak sokkal súlyosabb sérüléseim, és mégis túléltem őket, sem nyavalyogni, sem belehalni nem fogok ebbe. Viszont szó nélkül nem hagyom, lendületből fordulok, és bár már rámarkoltak a karjaira, izomból kétszer bele verek a képébe, érzem, ahogy reccsen az orra, és talán csak ez az egy hang állít meg.
- Gyökér.
Rázom le a kezemről a vérét, majd sokkal határozottabban fogom meg Eliza könyökét, mint ahogy az előbb tettem, és bár nem vagyok híve az erőszaknak, esküszöm, Alexát is csak egyszer egyetlen pofonnal jutalmaztam a mutatványaiért - bár még mindig érzem, hogy néha többször kellett volna -, most hasonlóan ellentmondást nem tűrően húzom magam után a lányt.
- Elmegyünk innen.
Nem érdekel, hogy még nincs teljesen vége, sem az, hogy mi lesz még itt, nem maradhat itt. Menet közbe a másik kezemet felé nyújtom, abban ott van a karkötő.
- A zsebében volt, gondolom szuvenírként. Van egy olyan tippem, hogy nem csak pár hajszálat vett el a nőtől, hanem az életét is.
Muglik, mindenhol muglik, nincs egy normális pont, ahol az ember nyugodtan hoppanálhatna.
- Ott hátul jó lesz, oda megyünk.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Sára

Kellemes nap, már szinte eseménytelen, amit nem is mindig bánok. A családom lassan kezd megint összeállni, legalábbis úgy érzem, hogy a sok bele fektetett energia meghozza a gyümölcsét. Tudom, hogy otthon senkinek sem könnyű, főleg Elizának nem, de szeretnék segíteni neki. Jelenleg Lexa szobájában lakik, még nem érkezett meg minden bútor, amit a számára rendeltünk. A vendégszoba nem volt rossz alapokkal felszerelt, de egyszerű és személytelen volt, és mind a ketten azt szerettük volna, ha olyan környezetet teremthetünk neki, amit a sajátjának érez. Szerencsére Kincső mindenben segít neki, és mi is mindenben igyekszünk jobbá tenni a helyzetét. Nem mintha ezt lehetne, de próbálkozunk.
Most is, mikor kilépek a pékségből a papírszatyrokkal - környezetvédelem van otthon szigorúan -, azokkal a fajtákkal, amik bent tartják a meleget, de nem vizesítik el a péksüteményeket, akkor is a lányoknak vásárolok. Ma elnyúlós nap van, Anna dolgozik, így én csináltam a reggelit, viszont más kötött programot nem tervezünk, így leginkább szerintem punnyadunk és filmeket nézünk, vagy társasozunk. Szerintem ők már nagyon unják, de én szeretek társasozni, szóval általában beadják a derekukat. A szatyrokat a bal kezembe pakolom, mert a jobba a két pórázt veszem magamhoz. Ha már eljöttem, akkor a két bokafogó szörnyecskét is elhoztam magammal, hogy egy kicsit sétáljanak a kerten túl is.
Éppen a kávézóba indulok, hogy a felejthetetlen csokis-habosból vigyek nekik egy-egy óriás pohárral a pékáru mellé, amikor is megszólít egy hang, akit elsőre nem tudok beazonosítani, de aztán, ahogy megfordulok, azonnal megismerem a régen látott főnixemet.
- Sárika!
A mosolyom szélesre tárul, ahogy felém közeledik, és amikor megáll előttem, még lehajolva egy gyors ölelésre is futja. Balu furcsán méregeti az új szereplőt, de annyira nem izgatja, hogy közel is menjen hozzá, inkább csak távszaglászást végez, majd úgy gondolja, nem veszélyes. Remek házőrző, én mondom.
- Én is örülök, hogy látlak! Hallottam, hogy visszatérsz közénk, ennek még jobban örülök. Hogy vagy?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Édes kislányom

A sötét karikák amik a szemem alatt húzódnak, kivételesen nem egy napok óta megoldatlan ügy miatt kerültek elő, hanem azért, mert egyszerűen képtelen voltam aludni az éjjel. Eleve későn feküdtem le, inkább kétszer is megsétáltattam a kutyákat, és megetettem még egyszer a macskát, sőt, végre sorrendbe raktam a köteteteket a polcon, mert egyszerűen nem akartam azt, hogy életem szerelme - akinek hatszor megkérem a kezét, az már tényleg az - elkezdjen a pácienseként kezelni. A férfi, ha megcélozza az ágyat, akkor ott kettő tevékenységet kíván folytatni, és nem, egyikbe se fér az bele, hogy: "Hogy érzed magad a holnap miatt?" Nem tudom, nem akarok gondolkozni, sem elméleteket gyártani, sem hinni, remélni, vagy nem remélni, aggódni és képtelen eseteket gyártani. Csak mert nem. Lexáról van szó, vagyis bármi, de tényleg bármi előfordulhat. Ezek után az ember gyereke nem akar kockáztatni. Tegnap éjjel a feleségem rám várt, én meg tökéletes nyugalommal pakoltam össze a svéd bútorcsodákat, de nem ám pálcával, szépen, mugli módon. Talán egyszer tettem még ilyet, bár azt nem tudja, hogy szándékosan intéztem úgy.
Hajnalra elkészültem az utolsó könyvespolccal is, így Eliza végre beköltözhet a vendégszoba helyén kialakított szobájába, vagyis Lexa visszakapja a birodalmát. Korán reggel autóba ültem, Warren engedélye után nyilván én is kértem magamnak, és így lettem egy 2009-es Honda Accord Tourer Type-S-es boldog tulajdonosa. Az egyetlen, amitől tikkel a szemem, az a színe, de ilyen az, amikor a feleséged is vezeti az autót, és a bordó az, ami megy a hajához, a körméhez meg a hangulatingadozásaihoz. Áldozatok, amiket férfiak hoznak a hőn szeretett nő boldogságáért. Szóval reggel, amikor a család még aludt, autóba ültem, és nekiindultam. Tudom, hogy mire visszaérünk, addigra a legcsodálatosabb ebéd vár majd minket, meg olyan tisztaság, mintha nem is ott élnénk, csak így belebegtünk volna kicsit ünnepelni.
Parkolóhelyet épp csak sikerült csípnem magamnak, de még időben érkeztem, így arra is volt időm, hogy virágot vegyek. A karikákat leszámítva azért adtam magamra, megborotválkoztam, és a kedvenc bőrdzsekimet egy sportzakóra cseréltem. A virágokat óvva léptem be hát a vonat tervezett érkezése előtt hat teljes perccel a Keletibe, és sétáltam el a kijelzőig, amin megállapítottam, hogy a vonat éppen oda fog beérkezni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Kislányom, Lexa

Amikor egy férfi igyekszik annyit törődni a gyerekeivel, mint én, akkor a cipője koppanásáról is felismeri őket. Így van ez most is, bár az is elképzelhető, hogy a Keleti hangzavarába csupán csak én képzelem be, hogy hallom az ismerős lépteket. Lehunyom a szemem, az elmém kiürítése már nem vesz igénybe szinte semmi idő, olyan, mintha egy nagy ajtó lenne, amit egyetlen mozdulattal becsapok és a sok gondolat, a sok tennivaló mögötte marad. Viszont most nem keresem a gondolatait, szándékosan nem, az elmémet lezárom teljesen. Tiszta lappal akarok indítani, hiszen ő is ezért ment el, a tiszta újrakezdés reményében.
Ahogy a tekintetem előtt újra felbukkan a világ, a pályaudvarban rohanók, az egymást üdvözlők, az éppen elkésők és a hozzájuk kapcsolódó morajlás, ott van ő is. A csomagjait szorongató lányom. Más lett, mégis felismerem, ezer ember közül is. Megváltozott, de a vonásait nem tudja lecserélni. Az én lányom. A szépségét - szerencsére -, az anyjától örökölte, belőlem csak kevés van benne külsőre, de az jó elegyet képez. Mind a két gyerekünk szerencsés, hiszen ez az elgondolás igaz rájuk. Szeretem, hogy Annát látom bennük, mert ez is egy olyan dolog, ami közel tart engem hozzájuk.
Állunk. Egymással szemben, némán, esetlenül. Kellene egy következő lépés, egy mozdulat, ami elindítja a folyamatot. Szorongatom a neki szánt virágokat, mint valami szerencsétlen kiskamasz, és ha nem teszek valami határozott cselekedetet, akkor könnyen lehet, hogy a következő pillanatban elfutok. Nem is tudtam elképzelni, hogy ennyire nem készültem még fel a találkozásra, holott mindennél jobban vágytam arra, hogy újra a közelemben tudhassam.
Végül ez a gondolat motivál. Ha ő nem jött volna, én mentem volna, annak ellenére, hogy megígértem, nem teszem. Hogy hagyok időt és teret neki. Ő jött vissza hozzám, így most én következem. Előre lépek kettőt, a virágot a bőrönd tetejére teszem, aztán karjaim közé zárva, szorosan átölelem őt. Hiányzott az illata, az érintése, a hangja, még a mesteri ajtócsapkodása is.  Minden. És nem engedhetem meg magamnak, hogy előtte sírjak, hiszen én vagyok a férfi, a családfenntartó, a kemény exauror.
- Szeretlek, hercegnőm.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Nézem, ahogy kifordul, pár nálunk ittasabb és idősebb arc felemeli a korsóját válaszként.
- Elégedett vagy?
Kérdezem végül, mert látom, hogy mennyire tetszik neki ez a helyzet. Denis jó gyerek, szívből remélem, hogy hamarosan ez a nyomozás is lezárul, és legalább ezen a téren fellélegezhetünk.
- Apropó gondolatolvasás. Az okklumenciát továbbra is gyakorolnod kell, folyamatosan karban kell tartanod.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Nos, az még odébb van.
Sajnos nem túlzok, mert tényleg arrébb lesz. Jócskán.
- Csak a legilimencia után kezdődik. Ráadásul a vizsga után még el kell telnie pár hónapnak. Ez ilyen.
Vonom meg a vállam, majd tekintetem a fiú arcáról az ajtóra téved, az új belépő miatt.
- Azt hiszem, most búcsúznom kell. Dolgom van azzal bőrnadrágos szőkével.
A pultra teszem a hat whiskey árát és a borravalót, majd felkelve megveregetem Denis hátát.
- Beszéljünk holnap.
Ezzel el is indulok a kijárat felé, ahonnan életem nője néz ránk, ma éppen szőkén. Reggel biztos vagyok benne, hogy barna volt még, de hát azt mondják, a változatosság gyönyörködtet, így pedig olyan, mintha egy egész háremem lenne.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Szertárak

A mai nappal elégedett vagyok, méghozzá maximálisan. Sikerült mindent elintéznem, amit el akartam a héten, sőt, annál is többet. Az ezer éves papírjaimat is kidobtam. Már csak pár kacatot kell eltüntetnem, pontosabban olyan holmikat, amik nekem már nem kellenek, de másnak még jók lehetnek. Tankönyvek, talárok, néhány kósza jegyzet. Az ilyeneket rendszeresen elviszem a szertárba, különböző helyekre lepakolom, nehogy már egyben azzal gyanúsítsanak, hogy oda hordom a szemetet, majd mint aki jól végezte dolgát, indulok is vissza.
Most azonban az utolsó fázis elmarad, hiszen megpillantok egy büntetésre alkalmas kölyköt, egészen addig, amíg észre nem veszem, hogy a sajátjaim közül egy. Vagyis, olyasmi. Vannak kedvenceim na, most mi tagadjam, ő az egyik. Imádom a jellemeket, Denis, Diát és az itt ma megjelent Adriant pedig kifejezetten ide lehet sorolni. Vállat vonok, majd beljebb indulva ledobok néhány illetlennek gondolt férfimagazint, amit Kedves vett el valakitől, csak nem mondta meg, hogy kitől, így szerencsétlen kölyöknek visszaadni se tudom. Majd aki megtalálja, örülni fog neki.
- Mi a helyzet, Adrian, az asszony nem engedi, hogy bagózz?
Vigyorgok kárörvendően, és ha már itt vagyok, a saját dobozomból előhúzok egyet, és a "legjobb fej férfi a világon" feliratú öngyújtómmal szintén életet lehellek belé. Elégedetten szippantok egyet, majd a kifújt füst után rápillantok a mocsok kölyökre jókedvűen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Szertárak

- Hm?
Lepillantok az újságokra, a szám pedig vidám vigyorba kanyarodik, mielőtt elnevetném magam, és az újságokat új helyükre dobnám, ahol úgy tippelem, egy napig sem fognak lakni.
- Úgy véled, Anna mellett szükségem van rájuk? Olyan nőt kell választani Adrian, aki szendének tűnik a külvilág számára, aztán, mintha csettintettek volna, cicából tigris lesz.
Na ezt jól megmagyaráztam azon a virágnyelven, ahogy felvilágosítani szokás az embereket. Mondjuk az én édes asszonyom, onnantól, hogy tudta, hogy a feleségemnek akarom, avagy az első lánykérés alkalmát követően, átkapcsolt, és már egyszer sem akart szende cica lenni. Huszonöt év, letöltendő , előtte öt év előzetes hogy bánom-e, kicsit sem. Szép kerek harminc év, és én még most is mocskosul szeretem ezt a nőt.
- Kedves valamelyik kölyöktől kobozta el, csak nem tudom melyiktől. Nem értem, hogy csak mert neki nincs élete, másnak miért baj, ha van.
Vagy legalábbis megpróbálja kiegészíteni azt, hogy amikor majd megint lesz, akkor nyeregben legyen. Szép kis gyűjtemény mondjuk, azt meg kell hagyni. Elmosolyodom, ahogy betalálok mégis az asszony kifejezéssel, érzem a hangjában, hogy nem tetszik neki, és meg tudom érteni. Ha tudná, hogy szó szerint az asztallapba vertem a fejem, amikor először meghallottam, hogy együtt vannak, akkor még talán csúnyán is nézne rám. Pedig így volt, esküszöm.
- Na.
Imádom, hogy tegez, de viaskodik a dologgal, pedig jól csinálja. Valamikor Brightmore-nak is szólnom kéne, hogy ha akarja, tegezzen, nála is élvezettel hallgatnám ezt a szenvedést.
- Ráérek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Szertárak

- Ennyitől megfutamodsz? Pedig azt hallottam, hogy igencsak nagy Casanova vagy.
Homlokomhoz emelem a mutatóujjam, és kétszer megkopogtatom, arcomon a letörölhetetlen, elégedett vigyorral. Elégedett vagyok, mert én magam igen jól szórakozok a ténytől, hogy ilyen dolgokat tudok.
- Az a kislány olyan féltékeny, hogy még engem is összezavart. Azt hittem, komoly, ami közöttetek van.
Érdekes, hogy éppen rá, csak rá, és elmagyarázhatatlan ellenszenvvel. Na ők ketten is ám megérik a pénzüket. Egyszer kérdeztem is a kis Emily-t, hogy nem lenne-e jobb kimondani, hogy mi van, amire ő olyan riadtan nézett rám, mint egy fészkéből kiesett kismadár. Próbálta rejteni, de ha nem látnék a fejébe, akkor is, az arcára volt írva és van írva most is, hogy mennyire komolyan szereti ezt a bolondot. Furcsa, hogy kettejük közül a kislány elméjébe merek gond nélkül belenézni, és Adriané az, amibe nem szívesen. Talán a végtelenül romantikus énem nem akar megint csalódni.
- Mondom, Adrian, ráérek.
Mélyet szívok én is a cigarettámból, Kedvesre nem is reagálok. Aki retardált gyökér volt fiatalon, az öreg korára csak rosszabb lesz. Rám halálos ellenségként tekint, mert a húga a feleségem, és az fel sem merül benne, hogy Anna esetleg, talán nem kényszerítés hatására lett a nejem, hanem azért, mert szeret. Nem, a házasságom negyed évszázada az ördögtől nyert képességeimen alapszik. Édes Merlin szent eszére. Kedves sosem fog megváltozni.
- Na jó. Nézzük mennyire vagy jó. Nézzük az alapot. Az egészet úgy képzeld el, mintha egy védőfalat képeznél egy bizonyos emlék vagy emlékcsoport köré. Első körben rejts el mindent a védőfal mögé, aztán a későbbiekben előhozunk párat. A falat fel kell építened, te döntöd el az alakját, mintha becsomagolnád az emlékeket. Legyen mondjuk Shayleen és a három legkedvesebb emléked vele.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Hm?
Elmerültem, és valóban egy vörösre gondoltam, és valóban arra a vörösre. Nem rossz, szinte már biztató, hogy ennyire könnyen megérzi a gondolataimat. Lassan el kellene rejtenem őket megint? Áh, legalább gyakorolnak.
- Semmit, és ez nagyon zavar.
Nem is tudom, hogy a zavar jó kifejezés-e, de valami ilyesmi.
- Azt állítja, és a gondolataiban is az van, hogy egyrészt a barátja miatt, másrészt meg a barátnőd miatt lett jó. Hogy büszkék legyenek rá. De ez akkor is, gyanús. Roppant mód gyanús.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Tudom.
Bólintok egyet, miközben elveszem a szálat, és az öngyújtót. Szám szegletébe helyezem a szálat, de még nem gyújtom meg, megvárom, amíg magának is csinál egyet. Nem kellene dohányoznom, de már nem nagyon hiszem, hogy ártana.
- Azt hittem a gyerekről, hogy meleg.
Vonom meg a vállam őszintén mondva ki a gondolatomat. Más nyilván finomkodna ebben a közegben, de én? Ugyan.
- Emily jó példakép, amíg valaki meg nem látja a gondolataidat, amik megjelennek, amit rá gondolsz. Gyakoroljunk kicsit?
Terelek és nem válaszolok. Hogy minden rendben velem? Nem. Hogy ezt el akarom-e mondani valakinek? Nem. A gyerekeim most rendben vannak, otthon szinte harmonikus az élet. Nem akarom elrontani, csak simán nem.
- Őszülök, és veled?  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Mondanám, hogy én megmondtam, de úgyis csak a szádat húznád, hogy akkor, miért nem mondtam.
Mondjuk leginkább azért, mert csak mert hallom a gondolatokat, még nem feltétlenül kell beleavatkoznom. Pedig megtettem, tudja ő is, Denis is, a gyerekeim is. Mind tudják, hogy olyan vagyok, mint egy pletykás vénasszony.
- Úgysem találnád meg, nekem jól megy az okklumencia.
Felnőttesen, a nyelvem kidugva nézek rá, elmosolyodva.
- Szóval a kis Emily.
Direkt csinálom, hogy közben a fejében kutatok, mert meg kell tanulnia úgy elrejteni az adott kört, hogy ne legyen feltűnő.
- Még nem kértél bocsánatot a tegnapi összeveszés miatt?
Érdeklődöm, miközben meggyújtom a szálat, és mélyet szívok belőle. A "nincs kedvem beszélgetni" részen gondolkozom, és azon, hogy előle nehezen is titkolhatnám.
- Wegener-granulomatozis. Kedves biztos örömtáncot jár majd, ha megtudja.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Amikor az Eridon kitalál valamit, akkor ha nem teszi meg azonnal, akkor a tervben annyi is lesz. Ezért természetesen, most is azonnal, ahogy a déli ebéd után kellemesen punnyadtak a melegben kitaláltak valamit, és az a valami, azonnal kellett. Így eshetett meg, hogy 14 óra 02 perckor megkezdődik a felállítás hadművelete, ismét. Alig egy évvel ezelőtt Kedves és Sárközi kettősünk egy órán át keringett a WIKEA rejtelmeiben, ahol nem vágták le az utat, és nem löktek fel egy gyermekével zsörtölődő boszorkányt sem. Csodálatos módon, mint Jancsi és Juliska, haladtak előre a kijelölt úton míg végre meg nem leleték őt, a hatalmas, felfújható medencét. A következő negyed óra azzal telt el, hogy találjanak főnixes vagy legalább madaras verziót, de egyik sem jött össze, így kénytelenek voltak sárkányosat venni, és megállapodni a pénztári sorban állás közben, hogy azért ilyen, mert a főnixek ezzel mutatják ki, hogy legyőzték a sárkányt. A lényeg viszont az, hogy megvan az a giganagy csoda, a hatalmas dobozával, így menetrend szerint meg is kezdődött az építkezés, ami a varázsvilágos létnek köszönhetően egészen 14:05-ig el is tartott. Innentől átvette a helyét a teletöltés fázis, amikor az összes olyan kölyökkel, aki jól használta a vízfakasztó bűbájt, teletöltették a medencét. Aki nem volt alkalmas rá, mert még kicsi volt, vagy lusta vagy bármi ilyesmi, azt pedig elküldték értesíteni a népet, hogy szabad medencézés van az Eridon jóvoltából. Ez az igazán gyönyörűen felosztott gyermekrabszolga munka, de legalább nem csak száraz kiflicsücsköt, hanem kellemes élményt kapnak. Amúgy is, messze még az év vége, legalább élvezzék egy kicsit a jó időt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Csak mert annyira akarták, hoztam vissza a hatalmas medencét, na meg persze azért, mert Anna annyira nem akarta. Szóval neki is álltunk összeszerelni a történetet. Amíg kulturált gyerekmunkával a medencét töltettem meg vízzel, körbeudvaroltam Magnust és Warrent, hogy adják oda a grillsütőiket, meg befogtam Adriant, hogy dolgozzon meg a kettesért legilimencia vizsgaengedélyért. Mert én egy ilyen jó arc ember vagyok, bár így is a pokolra jutok, de legalább már ismerem a társaság jó részét.
- Rendben.
Bólintok egyet arra, hogy ott vár rám Angelina a bejárati ajtónál, és figyelnék is tovább, de ekkora a nyakamba kapom Gyöngyvért, és még jó, hogy vannak reflexeim, mert egyrészt elrántom a másik irányba, hogy se Adrian, se a hús, se a zöldséges, és leginkább, hogy se a lány ne sérüljenek, majd nevetve teszem le a földre, és borzolom össze a haját, mert én ilyen rendes vagyok. Ezt szerintem Adriannek is és Denisnek is én tanítottam, azzal a viccel, hogy hogyan lehet a leggyorsabban elérni, hogy egy lány kiverje a magas c-t. Rossz poén, sajnálom.
- Szóval. Két nagyon markáns arcú nőről beszélünk, szóval inkább maradnék veled, és söröznék.
Komolyan, ez lenne a legjobb válasz, és hogy lássa, a saját alkoholmentesemet magamhoz véve le is húzom, hogy amikor majd szavazni kell az év tanárára, lássák, hogy mi együtt milyen jó arcok vagyunk.
- Amúgy ez egy amatőr kérdés, természetesen bemennék a hátsó ajtón Jenny-vel, aztán megjelennék elölről Angie-nél. De leginkább ha színész csajt kell választanom, akkor Reese Witherspoon. Hát milyen angyali arca van már!
Igen, és a nejemre is hasonlít ugye, de ez most tök mellékes. Lexával hihetetlenül sokszor meg kellett néznem a Dr. Szöszit, de nem bánom.
- Oké, én jövök. Selena Gomezt választanád-e vaaagy Kate Uptont?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

~ Istenem, de szánalmas, amikor valaki ennyire fiatalon ekkorát sóhajt. ~
Jegyzem meg kedélyesen, mert nem vagyok már messze tőle, és nyilván hallgatom a kis gondolatait, de még mennyire, hogy hallgatom. Imádok hallgatózni. Kedélyesen közelítek hozzá, és nézek végig rajta, vigyorogva.
- Ez a póló eléggé b*zis.
Amúgy meg helló, ugyebár. Zavartalanul ledobom magam a padra, és a napszemüvegemen át nézem az elhaladókat.
- Na mizu?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Tévedsz.
Dehogy kopaszodom. Megjegyzem, nem is őszülök, csak a szakállam. Ami nagyon mókás.
- Persze.
Mondjuk kétkedem benne, hogy igaz, de hát nála nem lehet tudni, mert túl jó okklumentor lett belőle, pedig milyen nyomorult volt, amikor elkezdte... visszaemlékezni is rossz.
- Persze, minden. A nejem is most terhes, hatodik. Hajtunk erre az új CSOKra.
Dehogy terhes, Isten mentsen meg tőle, hogy gyerekem legyen, unoka járna már.
- Képeznem kéne egy kölyköt, gondoltam csatlakozhatnál.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Ombozi

- Szerencsére. De ha a csak most kezdek el kopaszodni, akkor a gyerekeim hálásak lehetnek, hosszan bírtam.
Dehogy kopaszodom, nem normális, de tényleg, és bár nagyon érzem az ingert, nem fogom megérinteni a fejem teteját.
- Bezony, remélem ti is abban gondolkoztok. Legalább három kell.
Szüljük itt mi a magyart, na persze, hazudunk, mint a vízfolyás.
- Hm? Persze. Változatos és üdítő lenne. Szimpatikus kölyök, a minisztérium szivatja.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Ikrek! Mindig mondtam, hogy az Ombozi vér már maga garancia a minőségi és termékeny életre. Csak így tovább fiam, csak így tovább.
Még hátba is veregetem, hogy éreztessem vele, mennyire elégedett vagyok a teljesítményével. Ez igen, igazán dicséretre méltó teljesítmény. Persze, a Föld akkor már kifordult volna magából, ha ez valóban igaz volna.
- Persze. Éppen a lázadó korszakomat élem, és nem azt adom a minisztériumnak, amit ők szeretnének, még ha ezt nem is látják.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Azt hiszem, a lányaimat célszerű volna beházasítanom, ha ilyen jól kóstál ez a dolog.
Eszemben sincs. Nem vagyok én őrült, hogy bármelyiktől is azt hallgassam, mekkora egy világi bunkó vagyok. Nem, csak simán nem kell ez nekem.
- Azért ne legyél akkora arccal, hozzám képest, te is egy taknyos kölyök vagy. Csak túl jó volt a mestered.
Ez a baj velük, ki pofátlanok lesznek, pedig mind nyomiként kezdik.