Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Amúgy, ha más foglalta volna el az asztalt, még az is lehet, hogy nem mosolyt kapna, hanem egy csúnyább fintort. A helyzet az, hogy nincs dedikált asztalom, szóval csak maximum bosszankodhatnék, hogy mit művel ott más, mikor én éppen oda kívánok leülni. na, mindegy is, a zöld szemű vöröske kedvesnek tűnik. Olyannyira, hogy megijed tőlem, pedig nem állt szándékomban megijeszteni. Felpattan és kezet is nyújt… Merlinre, hát ilyen öreg lennék? Ne már! Azért kezet fogok vele, ha már kinyújtotta, és normálisan megrázom neki. Pedig jobban illene hozzá egy kézcsók, amilyen fejet vág… Csak félő, hogy sokan félreértenék a gesztust, és én pedig nem akarok bajt. Végül megengedi, hogy helyet foglaljak, és nem szalad el.
- Nyugi, nem eszek embert – ami azt illeti a kis intermezzo felébresztett egy hangyányit, így legalább tudok majd addig rendelni, amíg el nem alszok.
- Miért? Rá van írva a nevem a székre? – rákacsintok mosolyogva és lehuppanok vele szembe. – Amúgy is, ha rá lenne írva, sem tudnád, hogy én vagyok-e vagy más. Egyébként Eric vagyok, és kávéznom kell – sóhajtok egy nagyot, és magamhoz veszek egy másik itallapot. Gyorsan megkeresem a mérges-felrázósat és megvárom, amíg a pincér odajön. 5 sarló lesz, kész vagyon, de ezt muszáj meginnom.
- Te mit iszol? – csak, hogy szegény ne legyen annyira berezelve. – Ide jársz a tanodába? – kérdezem tovább és már látom, hogy a pincér felénk igyekszik.
- Szép napot! Mit kérnek? – kérdezi bűbájos mosollyal az arcán, a vöröshöz fordulva először. Megvárom a lányt, hogy elmondja a magáét, aztán én jövök. – A hatost kérem, cukor nélkül – mosolygok rá, aki ebbe bele is pirul kissé. Nem értem én ezt, de ez más lapra tartozik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Bíboranna. A gyűrű fordítóképessége sem tökéletes, így a fiú egy kicsit elgondolkodik a vörös nevén. Bíbor és Anna? Plusz ott van még az a másik kettő, amit ki sem lehet valójában mondani. Morfondírozik ezen egy pár pillanatig, miközben mosolyogva hallgat és bólogat.
- Ö, nos. Én még nem hallatottam ilyen nevet, van valami rövidebb? Ezt nem tudnám kimondani, még csak tanulgatom a magyart. Mondjuk, a Szeplő megtenné? Vagy az Anna, vagy valami számodra kedvesebb? – érdeklődök, mert ez a Bíboranna számomra syntax error. A lényeg, hogy legyen egy könnyebben kimondható, illetve kimondható. A hangzása viszont legalább annyira bájos, mint a velem szemben ülő. Szóval lehet, hogy inkább nekem kéne megtanulnom magyarul, minthogy egy tök ismeretlen lánykának megmondom, hogy válasszon nevet, amit én értek.
- Ö, visszavonom – nevetek fel hirtelen. – Csak nem nekem kéne megmondani, hogy mi a neved. Szóval inkább megpróbálom… Búboranta, ö nem. BíbörAncsa? – fájdalmas képet vágok és lemondóan sóhajtok. – Ne haragudj, eszemben sincs gúnyolódni, csak ilyen béna vagyok – kifújom a levegőt és úgy dőlök hátra. Közben jön-megy a pincérnő, én pedig, hogy ne unatkozzunk, kérdezek. Közben pedig figyelemmel kísérem a mozdulatait, a reakcióit, ahogy azt tanultuk. Igyekszem nem tolakodó lenni, hiszen erre is megvannak a módszerek. Milyen sok okosságra tanít az Akadémia, nem semmi!
- Navine? Én Hugrabugos voltam, azt hiszem, akkor nagyjából hasonló házba kerültél, mint én a Roxfortban – lassan csepegtetem el az információt magamról. Ezt is tanulni kell, azt hiszem, legalábbis nekem nem megy, csak úgy. Astridnak ez biztosan a vérében lenne, na meg az is, hogy ezekből kábé semmit sem adna át a vöröskének.
- Én még tanulok az Akadémián, de lehet, hogy eljövök ide mestertanoncnak. Egyébként auror leszek, ha minden a terv szerint alakul – körbeforgatom a szemeim. Nos, igen, a szüleim nagyon nyomták ezt a témát, mert hát ebben talán jobb vagyok, mint más dolgokban, persze szigorúan csak saját magamhoz képest. Így sem egyszerű a helyzet otthon, talán van is egy kis megfelelési kényszer, ha már egy pár száz knúttal támogatnak. Nem sok, de nagyon jól szokott jönni.
- Na, és hogy tetszik a hely egy gólyának? - faggatom tovább szegényt, és hátrapillantok a pult felé. Már kapom is a mosolyt és egy intést, hogy egy perc és hozza, pedig nem akartam siettetni.
- Jaj, ez kínos – somolygok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Ez igazi égés, hogy Szeplő felajánlja, hogy bárhogy hívjam. Oké, teljesen érthető, de mégis ciki, hogy egy szót képtelen vagyok kimondani. A magyar nyelv nagyon durván nehéz, extrém a nyelvtana, és egyes szavaknak akár kettő, három, vagy akár négy jelentése is lehet. Például ott van az ár. Ugye a cipész szerszám, egy áru ellenértéke, a tenger áradása és egy területi mértékegység. És ez attól függ, hogy milyen szövegkörnyezetben használod. Vagy mondjuk az ékezetek. Sokan azok nélkül is írnak néha, én meg csak pislogok, hogy mit akarnak. A magyar tanárom pedig keményen bevasal minden hibát, kapom a büntetőfeladatokat, szorgalomból. Király, mi?
- Okés, akkor leszel… választanod kell. A Vöröske, a Szeplő, vagy az… hmm… Anna között, amíg meg nem tanulom a neved rendesen. Leírnád? A tanárom, majd segít megtanulni – próbálkozom, tényleg igyekszek egy gólyának bevágódni. Igen, akkor is jó fej vagyok és kész. – Tanulok magyarul amúgy, csak hát, no… nem éppen egy egyszerű nyelv – fintorgok megint, miközben visszajön a pincérhölgy és finoman elénk teszi, amiket kértünk.
- Köszönjük – villantok rá egy mosolyt. Rám néz egy pillanatra, és incselkedő mosollyal elmegy dolgozni. Na, ne már! Most nem mehetek el, pofátlanság lenne a lánytól, meg amúgy is. Így könnyebb ráfogni vöröskére, hogy miatta hiúsult meg a randi, nem pedig én vagyok az ügyetlen béna. Gyorsan el is terelem a témát, de akad egy kis zavar az Erőben.
- A Hugrabug egy Roxforti ház, olyan, mint itt a Navine. Sárga-fekete, és azok járnak oda, akik… nem a másik háromba – vigyorgok, mert nem akarok olyat mondani, ami nem lenne túl szép. feljöttek az emlékek és a „selejt”, „sehonnai” és társai jutottak eszembe, néhány kedves mardekárostól.
- A Roxfort pedig egy hasonló iskola, mint a Bagolykő, Nagy-Britanniában van – világosítom fel a kis cuki beszélgetőtársamat. Nagyon megkapó a tekintete, és megnyugtató, plusz lazán tudok vele beszélgetni. nem tudom, hogy ez valami képessége lehet, vagy a természete.
- Te esetleg mugliszármazású vagy? – próbálok tippelni, de az is lehet, hogy nem hallott még a Roxfortról itt. nem mintha én hallottam volna ilyen idősen a Bagolykőről, pedig biztosan létezett.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

- Oké, akkor Szeplő. Tetszik. A magyar nyelv amennyire nehéz, annyira változatos és kifejező – engedem el most már végképp a kérdést. Nekem tetszik, ő szeplős, és aranyos. Aranyos Szeplőnek mégsem hívhatom, nem? Egyébként meg fura, hogy pont vele kezdek el barátkozni – mert mi ez, ha nem az? – pedig vannak itt korombéliek. Jó asztalt választott, így pedig én jutottam jó társasághoz. Na, meg talán benne még több az ártatlanság, mint a korombeliekben, de főleg az őszinteség. Nagyon nehéz kiigazodni a nagylányokon, hogy egy-egy mondatukat hogyan kell értelmezni. például melyik igen igen, és melyik nem. Ki érti ezt? Biztos vannak olyanok, akik egészen közel állnak a megfejtéshez. A szobámba kérem a megoldást majd, még fizetek is érte. De itt most csak egy kellemes csevejről van szó és egy kis kávézgatásról.
- Jaj, elfelejtettem, mondani valamit. Az auror az olyan, mint a mugliknál a rendőr. Csak kicsit másféle, de nagyjából a rendfenntartás a lényeg. Szóval vigyázz, figyellek – felnevetek, talán túlságosan is, és pont ekkor hozzák meg a rendelésünket. A megköszönés után mindketten rákapunk a sajátjukra. A fekete olyan jól esik, hogy elmondani nem lehet. Éget és élénkít, szinte, mintha egy mugli autóba öntenénk üzemenyagot, amikor már kifogyna. Szegény Szeplőt viszont megégeti a pite, vagy mit is kért.
- Áu, ez fájhatott – nézek rá aggódva. - Nagyon megégetett? – kérdezem. – Ha kinyújtod a nyelved, meggyógyítom – ajánlom fel neki, és a pálcámat az asztalra teszem bizonyítékként. sajnálom szegényt, vigyázni kell a mohósággal, ha nem bírja az ember. Végül tovább haladunk, és most ő kérdez. Háh, ezt már szeretem!
- Itt fizeti a továbbtanulást ingyen a minisztérium. De még lehet, hogy mestertanonc is leszek nálatok, ez még a jövő zenéje – álmodozz csak Eric Wright. Ezt az egyet is nehezen fogod te elvégezni, nem kell a fennhéjazás.
- Wow, tök fura lehet neked. De, ha gondolod szívesen segítek neked bármiben, engem nem érdekelnek a származások, csak az egyének. Ez nem mindenhol van így, sajnos. Szóval, ha kell valami, csak szólj, vagy küldj egy baglyot – csillannak fel a szemeim. Szeplőnek bármikor segítek, jó fej csaj. később meg már úgysem lesz rám szüksége, talpraesettnek látszik. Eric a hős, basszuskulcs, azért vicces.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Érdekes, hogy a Roxfortban mások voltak a lányok. Persze elsősnek kicsit nagynak tűnik Szeplő – most mondtam volna, hogy idősebb? Az olyan izé… -, Britanniában 11 évesen kezdik a gólyák, és ott még mások a prioritások. Itt 14 évesen kezdik, és a vöröském – hja, kisajátítom, oké? – még talán náluk is idősebb, bár ezt már nem tudom pontosan megállapítani, csak így érzésre. Szóval jóval kulturáltabb és normálisabbnak tűnik, mint úgy az átlag. Ahogy kezdek felébredni, úgy nyílik meg a világ, és úgy veszem észre az apró részleteket is, mint például, hogy egy kisfiú nagy balhét rendez, mert leesik a villájáról a kedvenc falatja. Eddig Szeplő létezett és kávé utáni vágyakozás, de most már mintha a fejemet csapkodná a sok inger. A mugliszármazás számtalan előnyt rejt, csak ezt sokan nem tudják. Például mugliismeretet mindenképpen megéri felvenni, mert be sem kell igazán járni órára, jobban tudod, mint a professzorok.
- Azért vannak különbségek, mint a kviddics. A mugliknál milyen veszélyes sportok vannak? Milyen csapatsportok, amik látványosak és élvezetesek? Sajnos ebben én nem vagyok valami jó – persze ismerek néhányat, mint a vízibicikliverseny, vagy a csúszdajáték.
- Ilyen velem is előfordul, oda se neki – ha nem vészes, akkor el is teszem a pálcát. Néha viszont én vagyok túlbuzgó, ami meglepő lehet. Még számomra is.
- Bizony, de ez még terv, nem tudom, hogy mennyire menne, át kell még gondolnom – fintorodok el és még egy löketet leküldök a kávéból. Ez valami isteni, nem véletlenül járok ide. Hátra is dőlök a széken és élvezem az egészet.
- Mondd csak nyugodtan – kérdezem csukott szemmel. Néha el tudok merülni a kávé élvezetében. Az elalvásra már nincs esély, de valahogy a feketéhez illik az, hogy senkire sem nézek. Nem sokáig tart, mert a kérdése szíven üt… El is komorodik az arcom és egy nagyobb sóhajjal ingatom a fejem és a szép zöldjeibe nézek.
- Ez egy bunkó beszólás, ami a származásodra utal. Nagyjából olyan mértékű, mint amikor a muglik a másik felmenőit szidják. A lényeg, hogy nem vagy tiszta vérű varázsló, de ide figyelj. Ha ilyet hallasz, nyugodtan fordulj a házvezetőhöz, és a barátaidhoz, mert aki ilyet mondd… az egészen biztosan egy paraszt – újabb sóhaj. – Egyébként pedig nem kell foglalkozni vele, nem a származása határozza meg a varázslót, vagy boszorkányt, kivéve a sznoboknál. Velük nem kell törődni, ilyenek biztos vannak a mugliknál is. A varázserődre is csak a szorgalmad lesz befolyással, nem kell aggódni. Szerintem bőven helyt fogsz állni, és később majd visszaadhatod ezt a sértést, mást formában, ha szeretnéd. A morális győzelem a tiéd lesz – az öklömet felé tartva várom, hogy ő is belenyomja a sajátját. Igazán leátkoznám az ilyen söpredéket, komolyan, mintha a középkorban élnénk, nem hiszem el.
- Inkább mesélj arról, hogy mi tetszik itt legjobban, vagy mi az amit mindenképpen meg akarsz tudni? Igen, vannak sárkányok – széles vigyorral nézem a lányt, remélem nem lesz baja ettől a kis szösszenettől. A lényeg az, hogy tisztában legyen a dolgokkal.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Én nem tudom, hogy ma mi van, de csak a szokásos ebédemért álltam sorba. Igen, sorba, mert ma hosszú sorok kígyóznak kifelé a gyorsétteremből, amit nem is értek, ilyen még soha sem volt, amióta itt vagyok. A jól megérdemelt chimichangámért jöttem, erre megbolondult a diákság. Ma a mexikói nap van, és hát… egyelőre nem vágom, hogy mi lehet ez a sor, de hamarosan ki fog derülni. Az egy dolog egyébként, hogy várakozni kell – pedig a már majdnem kilyukad a hasam, ami eléggé frusztráló -, de az, hogy közben a sarkamat rugdossák, rálépnek, lökdösődnek egyesek, már kezd túlmenni a tűréshatáromon. Egy fél óra múlva unom meg a show-t mögöttem, megfordulok, beszóljak a következőnek, de mákja van, mert egy csinos csaj. Éppen nem rám figyel, de a lába még most is jár, mintha nézelődni akarna – termetileg nem egy égimeszelő -, és természetesen észre sem vesz. Sóhajtok egyet, és hagyom a francba, már csak tízen vannak előttem, majdcsak kibírom „Türelmet Lenkétől” az atrocitást. Már alig tizenöten vannak előttem, azt már fél lábbal végigállom. A Nap azért nem kedvez, mert ontja magából a meleget – nem tudom mit vártam tőle -, ezért egy pálcamozdulattal kisebb ernyőt varázsolok felém, ami mindig belebeg a nap és a fejem búbja fölé, nem zavarva senkit. Nagyjából átmérő ötven, szóval nagyon keveset árnyékolhat be másból tényleg.Ez egy kicsit azért jól esik, és ha már árnyék, akkor előkapok egy vizes kulacsot is, és iszom. Na, így már tényleg gyerekjáték lesz. Közben az étterem bejáratához érek, ahol látom, hogy egyet fizet, kettőt kap akció van éppen. Hát így már értem, és dörzsölöm a kezem, hogy ma bizony jól fogok lakni. Nekem a felet fizet, egyet kap is tökéletesen megfelelő lenne, de akkor már zabáljunk egy jót. Előkészítem a tíz knútot, és szívom is egy kicsit a fogamat. Talán a chimichangáról le kéne már mondanom egy időre, mert így hó végére tényleg csak a parizeres kenyér marad, nagyjából öt napon át, vaj nélkül. Oké, az Akadémián tudok enni, de néha jól esne egy plusz üdítő, vagy egy ital a Mátrában. Esetleg elmenni a cukrászdába, mert ez a havi éhezési periódus lassan depresszióba zavar. Mikor belépek, eltüntetem az ernyőt és máris keresgélni kezdek a menüben. Ha már ilyen lehetőség adott – és mégiscsak van nálam tizenöt knút is, csak akkor holnap nem eszek, de már nem érdekel, majd az egyiket elteszem holnapra! -, csak végignézegetem az egészet. A nyálam széjjelfolyik, tényleg, ahogy látom a megjelenített ételeket. Közben sorra is kerülök, de még mindig nem választottam. Nagy sóhajjal lemondok végül vagy két perc keresgélés után a még jobb falatokról, amikor is maradok az eredeti tervemnél.
- Akkor kérnék egy… hééé! – nem , nem vagyok retardált, de egy mögöttem lévő valaki meglökött és kiejtettem a knútjaim egy részét a földre, amik csilingelve szóródnak szét. – A fenébe már, mit képzelsz? – nézek a csajra, aki közben meg is előz! Azért ennek is rinocérosz volt az anyja, mert elég vastag bőr van a pofáján! Gyorsan összekapkodom a pénzt, majd odalépek hozzá.
- Előbb én jövök, állj csak vissza szépen! – mordulok rá. – Éppen elég volt, hogy végigrugdostad a lábam, amíg sorba álltunk – továbbra sem vagyok túl jó fej. Éhes vagyok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Visszatértem az életbe, a kávé minden pozitív hatása végigmegy a szervezetemen. A beszélgetés nem is unalmas, pedig úgy általában az szokott lenni az ilyen ismerkedős koreográfia. Persze lehet, hogy most ez azért van, mert éppen nem akarok udvarolni, vagy csak nem ébredtem fel és nem ugranak be a szokásos gátlások. Mire pedig minden visszaállhatott volna a normális kerékvágásba, már rég beszélgettünk. Beszéltem én már más mugliszületésűvel is életemben, és tudom, hogy mennyire nehéz átszokni, de még mindig könnyebb, mint fordítva. A tudat ugye tágítható és a varázsos dolgokat könnyebben befogadja az ember, mint egy sugárhajtómű működését. Konkrétan nem is értem ezt a szóösszetétel sem.
- A kviddics a varázslók legjobb sportja. Seprűnyélen repkednek a csapatok, és próbálnak gólokat szerezni a hajtók, és ott van az aranycikesz is. Ha azt elkapja a fogó, megvan a meccs. De inkább nem mondom tovább, mert így érthetetlen szerintem. Tanulni fogsz róla és még meg kell tanulnod a seprűlovaglást is. Nem nehéz és nem kényelmetlen – azt hiszem, én ezeket kérdeztem volna, ha nem tudom, hogy miről beszél a másik, csak a jelenlegi tudásommal képzelem el. A párnázóbűbáj hatalmas találmány, senkinek sem lesz véres a hátsója egy seprűn való repüléskor, egyéb problémákról pedig ne is beszéljünk…
- Á, értem. Ha jól emlékszem Lexa említett olyasmit, hogy van színjátszó csapat az iskolában, ha érdekel – a professzor lányával olyan sokszor nem futok ugyan össze, de már e kevés találkozóból is megtudtam ezt-azt a suliról. Talán pont valami előadásra ment Lexa, vagy onnan jött? Minden részletre nekem sem terjed ki a figyelmem.
A sárvérűzés kiüti a biztosítékot nálam – ez egy mugli mondás arra, ha valami nagyon felbosszant valakit – és hosszasan elmagyarázom Szeplőnek, hogy mit kell tennie ez ellen.
- Nem úgy szokták adni, hagyd el – vonok vállat, azt hiszem ezt nem lehet jobban kitárgyalni. – A Navinével? Elképzelésem sincs arról a házról. Nálunk ugye az volt a sztereotípia, hogy a bátrak mentek a Griffendélbe, az okosok a Hollóhátba, a ravaszak – genyók - és sznobok a Mardekárba és a maradék a Hugrabugba. Kissé elvarázsolt társaságnak hittek minket, pedig ott aztán mindenféle emberke volt. Persze elvarázsolt is, meg butább, meg naivabb, meg nyíltabb, meg nem is tudom. vegyes, de teljesen normális és még iskolaelső is akadt köztünbk néha. Szóval szerintem csak azért van, hogy tartozz valahova, ne csak úgy legyél. A közösség jó dolog – vigyorgok a lányra és elégedetten piszkálom a bögrét, amibe a kávét kaptam. Forgatgatom és olvasom a feliratot, hogy „ha kérsz még egyet, az már fél áron lesz, rendelj!”. Egy aranyos figura még el is játssza, hogy mi történik, ha megteszed.
Aztán áttérek, hogy mi mindennel lehet találkozni, például sárkányok.
- Hogyne láttam volna! Nagyok, veszélyesek, lenyűgözőek. A Magyar Mennydörgő a legvadabb, és ha jól megnézed a Rellon ház jelképe is sárkány. Amúgy rezervátumokban élnek, de szerintem itt is van sárkánytan, tanulhatsz róluk. Sőt ha, úgy akarod, később foglalkozhatsz is velük – bár nem hinném a képét elnézve, hogy mindenáron ezt a hivatást vállalná. – De egyébként még az is lehet, hogy te valami különleges mágus vagy, esetleg tanulhatsz animágiát. Valamilyen állattá lehet változni, na, mit szólsz? – élvezem, hogy milyen gyermeki bájjal ál hozzá, már ami a tudatlanságát illeti. Nem tudhatja, mégis olyan jó látni, hogy érdekli valami.
- Na és, eligazodsz már a kastélyba. Én tudom, hogy több hónap volt, hogy kiigazodtam a roxforti kastélyban. Egyszer egy napig ragadtam be egy páncél mögé, mire megmentettek. Nem akart kiengedni a hálátlan, csak ha elénekeltem neki, a Muci, a jó lovag történetét. Sajnos nem tudtam, ezért előbb meg kellett tanulnom. Vicces, mert mire kiszabadítottak, már tudtam a dalt – mosolygok az élményre. Azért nem volt az olyan rossz, mert Muci lovag páncélja azután nagyon jóba volt velem, és többször elgáncsolta az engem üldözőket véletlenül.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

- Lesz ám! Jobb lesz, ha elengeded magadban azt, miket gondoltál, mert bármi megeshet. De tényleg bármi! Az agyad el fogod dobni, azt hiszem, hogy van ilyen mugli mondás, igaz? - kérdezem a vöröskét, aki még nem tudja, hogy mennyire jó lesz neki. Az elején még lehet, hogy ki is nevetgélik majd néha, de simán meg fogja érni az áldozatot, amiket ezekért hoz.
- Nos, az is van, a Repüléstannak pedig van elméleti és gyakorlati oktatása. De amúgy már annyi mugli születésű járhat ide, hogy el tudom képzelni, hogy olyasmit is kaphatsz Szeplő, amit eddig otthon megismertél. Harcművészetek, meg ilyesmik – erről hagy ne tudjak már többet, tényleg keveset tudok a mugli világról. Az pont elég, hogy egyelőre rejtőzködni kell előlük, pedig ez a példa is azt mutatja, hogy mennyire elfogadók. Nem kétlem, hogy lenne olyan is, aki máshogy gondolkodna ezzel kapcsolatban mindkét oldalról, úgyhogy talán jobb is így.
- Alexa, az egyik boszorkány barátom. Ha találkozol egyszer vele, biztos segítőkész lesz. Jó fej lányka – el is mosolyodom az említésére. Ő aztán tényleg jó fej, nem hessegetné el Annát, ha kérdése lenne. Kellenek az ilyen aranyos lányok, hogy a magukra maradtak ne vesszenek el az ódon falak között.
- Akkor neked mi való? Mit szeretsz csinálni? - érdeklődöm azért én is, mert lehet, hogy új mugli kifejezést fogok hamarosan tanulni. Nem gondoltam, hogy ennyire szószátyár is tudok lenni, de úgy néz ki Szeplő kihozott belőlem valamit, ami ezt feloldotta. A sárkányokat mindenki szereti, vagy megölelné, vagy elkerülné legtöbbünk, tehát központi téma a hatalmas monstrumok feletti beszélgetés.
-Nem, ők maximum megenné őket – nevetek fel. A sárkányok nem éppen a legjámborabb varázslények. Lehet, hogy azért tetszik, hogy ennyit beszélek, mert végre van valaki, akinél többet tudok. Nem mintha nagy dicsőség lenne pont vele szemben, de attól még tény, és egyébként pedig nagyon kedves és aranyos Szeplő. Na, meg csinos, na meg nem hajtott még el. Ez mind hatalmas nagy pozitívum.
- Utólag tényleg elég vicces volt – a jó Muci lovag történetét azóta is visszahallom több ismerősömtől, ha találkozunk véletlenül. Nekem is jó élmény volt, bár emlékszem, hogy volt, amikor nagyon féltem, főleg éjjel... félelmetes hangok voltak a kietlen folyosón.
- Itt nem tudom, hogy pontosan hogy van, de az alapvizsgák letétele után biztos, hogy kell majd. Később pedig még tovább lehet. Tökre örülök, hogy idejöttem hozzád – fordítok váratlanul a gondolatmeneten. Ki kellett már mondanom, mert én ilyen vagyok, hogy nem nagyon tudom magamban tartani a mondanivalómat. Bár a titkokról nem fecsegek senkinek, de nem is igazán osztanak meg velem ilyeneket.
- Most viszont mennem kell, vár rám a tanulás. Remélem, hogy még találkozunk Szeplő. Ha van valami gond küldj egy baglyot, vagy kopogtass be a Mátrába hozzám. Általában ott vagyok esténként, meg úgy össze-vissza. Köszi a beszélgetést – felpattanok és odalépek mellé. Kap két puszit, majd elviharzok fizetni. A pultnál rákacsintok a csajszira – legyen egy jó napja neki is – és a knútra kiszámolt összeg után el is hagyom a terepet. Az ajtóból még visszaintek Annának, aztán már szedem is a lábaimat,. Jaj, nem akarok tanulniiii!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő