Hiába figyelek, esélytelen vagyok megérteni pontosan, hogy miket mond oly lelkesen, mert ami neki alapvető tudás, nekem erősen hiányos. Ha szuper lennék mugliismeretből, biztosan megérteném, mert olyan jól magyaráz. Igen, Szeplő egy nagyon kedves lány, így mosolyogni tudok és bólogatni, pedig mindketten tudjuk, hogy nem értem majd meg a végén. Mindent összevetve, ha megtanulom a használatát már elégedett leszek.
- Igen, gondolom a mugliknak is van ilyesmi – sőt ebben biztos voltam, de ahogy haladnak az évek, az is lehet, hogy elhagyták. A múltkor hallgattam két mugliszületésűt a cukrászdában, és ők mondták, hogy valami récével írnak egymásnak. Na, a récé az biztos nem papírból van, vagy igen? Szóval az újság már ki is mehetett a divatból. Kiderül, hogy tévedek.
- Érdekes lehet a mugli világ, egyszer megnézném – mondjuk, biztos vagyok benne, hogy valami komoly védelem kellene mellém, mert félek valéamit rosszul csinálnék, vagy elütne a villanyos. Az az izé, ami ilyen fémjárdán megy, felül, meg rá van kötve az áramra. Ilyeneket tudok, jó mi? Az opera nem jön be, így megkapom a távirányítót, amit egy kicsit meg is simítok, mert most már tudom, hogy hogy működik. Addig meg valami magától menő szekér megy, erről tudom, hogy autó, és ezzel utaznak a muglik. Nem olyan gyors, mint a hoppanálás, de mivel nekik nincs varázserejük, jobb híján marad ez.
- Ezzel az autóval milyen gyorsan lehet eljutni mondjuk… Budapestre? – olyan várost kerestem először, amit biztos ő is ismer. Mert Pestseholse, vagy Budanekeresd szerintem nincs rajta a térképén.
- Na, nézzük csak – megnyomom ugyanazt a gombot, és valami rajzolt film ugrik be egy rövid váltás után. Ilyen varázslós rajzolt izé, az egyik figura – aki nagyon fiatalnak látszik – láthatóan elemi mágiát használ, mert egy tűzgolyó repül ki a kezéből.
- Aztaaaa – esik le az állam, és ha már itt vagyok megnyomok egy másik gombot. Elkezd hangosodni, de tényleg hangosabb a zene, a beszéd, meg minden. Azt nem veszem észre csak, hogy folyamatosan nyomom és egyre hangosabb.
- Hoppá – már üvölt a tévé, gyorsan Szeplő kezébe nyomom az irányítót. – Csinálj valamit, mer' mindjárt felrobban! – kiabálom és csak kerek szemekkel nézem a tévét. A füleimre teszem a kezemet, így enyhül a hangzavar.
- Addig megcsinálom a teát – és ahelyett, hogy a pálcával szórakoznék, felállok és magam készítem el. Oké, a tüzet már pálcával gyújtom, meg önteni is abból fogok. Amint felforr a víz, belehelyezem a teafüvet egy kisebb edényből, egy pár percig elvagyok így, miközben kevergeti magát a kész tea. Egy pálcamozdulat után kiugranak belőle az elhasznált teafüvek és szép sorjában beugrálnak a kukába. Az enyémet egy glaciussal lehűtöm jó hidegre, miután a bögrékbe öntődtek, a Szeplőét pedig melegen tálalom. Végül odalebegtetem neki egy tálcán az övét, magamnak pedig a magamét.
- Amúgy mi ez a rajzolt film? Nem is hallottam még ilyenről – érdeklődök, és egy hatalmasat harapok a szendvicsből. Ez gyorsan el fog fogyni.
*iszik KV-t*
De veled is játszom, csak még nem tudom melyik felemmel xD Vagy később harmadommal 
Öheg vahok :/