|
|
|
|
Jeremy Claythorn
INAKTÍV
RPG hsz: 104
Összes hsz: 2142
|
Luca.- Ha annyira érdekel... - húzta mosolyra a száját - Kreatív nézeteltérésbe kerültem az egyik háztársammal. Bővebben majd ha segítettél - közelebb hajolt Lucához. Valahogy elő tudta hozni a kedveskedő oldalát még ilyen helyzetben.
Persze Jeremy ráfogta arra, hogy biztos most épp manipulálja őt a lány, de nem volt igaz. Mindig is azt hitte, ő a manipulatív, ő képes befolyásolni mások akaratát, tetteit, és kiderül, hogy az első lány akivel szembekerül, valójában képes erre. Milyen hatalmas képesség, egy ilyen kis, törékeny lány kezében.
És Luca csak kinyögte a varázsigét, és elkezdte begyógyítani a fiú arcát.
Lassan odanyúlt, már nem volt olyan ragacsos, és nem volt feldagadva annyi helyen. Azért az orrán lévő csúnya sérülés még ott volt, de máris sokkal kezelhetőbbnek tűnt a dolog. A meghátrált volna, menekült volna a helyzetből, de Jeremy ezt nem akarta. Bal karját a lány jobb oldala mellé támasztotta a falhoz, kissé feléhajolt így. Folytatta kérdéssorozatát, de ahogy a hercegnő bohókás mosolya lehervad az arcáról, aggodalom öntötte el a szívét. Nem kellett volna, nem akarta ennyire erősen támadni szegényt. Mikor összezuhant, már saját magát hülyézte le magában.
Nagyot sóhajtott, beletúrt a hajába, majd mellé állt, és lecsúszott ő is a hűvös kőfalon. Lábait kinyújtotta, kissé el is terpeszkedett, amennyire a lány helyzete engedte. Lassan oldalra néz, hogy láthassa a a szőkésbarna navinést.
- Bocsánat... Csak... Ez mára sok volt. Nagyon - fejét hátradöntötte lassan, úgy bámulta a plafont. Érdekes, erről az első találkozásuk volt, ám itt nem fogta el a pillanatnyi pánik a repülő unikornisok miatt. - Ez rendkívül...egyedi? Nem hallottam ilyenről. Nagy dolog, vagyis nagy teher is számodra. Ha mondhatom ezt, nagyon jól adod a lányt, akinek semmi problémája sincs, pedig mélyen bent, nagy viharok dúlnak ám, én tudom. A menedékben is egy ilyennek voltam tanúja. Igazán nagy önfeláldozást igényel tőled ezeket túlcsordulásig tartani. Csak másokért... Én nem lennék rá képes. A srác akit megvertem, a kviddics csapatkapitányom volt. Valami történt az arcával. Valami átok, bájitalnem tudom, de úgy néz ki, mint - elakadt a lélegzete, mi lesz ha újra kitör? - Mint Ő. Mikor észbekaptam, már ütöttem és ütöttem, arra gondolva, mit tett veled.
Ez nagyon furcsán hangozhatott, de így volt. Pont így. Nem volt szerelmes a lányba, barátok voltak.... De mintha pár találkozás alatt valami kötelék alakult volna ki közöttük.
Átnyúlt Luca nyaka mögött, majd átkarolta a vállát. Nem nézett rá, csak a maga előtt lévő semmit bámulta.
- Tudod, nem mindig akarok nagy, és rossz lenni, de így érem el azt, amit akarok. Te pedig nem az a törékeny, hercegnőcske vagy, akinek hittelek. Különbözünk, mégis van bennük valami hasonló. Próbáljuk palástolni a valónkat, mások érdekében, vagy a sajátunkéban. Légy erős, Luca - megszorította vállát, majd felállt, és elindult a gyengélkedő felé, erre már ki lehet találni valami alibit. Pár lépés után megállt, majd megszólalt háttal a navinésnek.
- Nemsokára értesítelek a büntetésedről, most pedig fáradj vissza a házad területére.
|
|
|
|
|
Jeremy Claythorn
INAKTÍV
RPG hsz: 104
Összes hsz: 2142
|
Zeph.- Érdekes, én nem szeretem a gyerekeket, én voltam a legkisebb testvér, és a szüleim megkíméltek az ilyem babazsúroktól meg efféléktől, mert látták rajtam ezt. Biszont ez a kis kópé... - mondta játékos bosszankodással, miközben Noelve nézett - Zabálom a szőke fejecskéjét, de nem is értem, miért. Nem is tudom elképzelni mekkora hódító lesz belőle ha felnő, ha már a nők kedvence.
Szeretett viccelődni Zephel és Noellel. Egyszerűen... olyan idilli volt a dolog. Esze ágában sem volt kölykökre gondolni főleg most, hogy a gyanakvás szikrája lángra lobbant fejében. De nem, nem tudta megállni. A lány olyan sokat jelentett számára, hogy úgy érezte, nincs olyan bűntett, amit ne bocsájtana meg neki. És ezért szidta magát, nagyon. Ezt az agya józan része gyengeségnek, badarságnak gondolta, de a rózsaszín köddel bevont része hevesen bólongatott erre a viselkedésre.
- Nekem nincs sok unokatestvérem... Ilyen irigyek tudnak lenni? Jó, értem, hogy van mire, de na, a rokonuk vagy. - igen, a rokoni kapcsolat volt az egyetlen, amit komolyan vett Jeremy. Az volt számára a legerősebb kötelék, a vasmacska, ami nem hagyta, hogy teljesen elhagyja az erkölcsi normákat, hogy teljesen elvesszen az emberekbe vetett hite. - Askimot? Szegény macskát meg akarták nyomorgatni? Jézusom, szegény. Azért nem karmolt meg senkit ugye? Az kellett volna, hogy mindenki utálja a családból- nevetett fel. A mosoly leolvadt az arcáról, amikor Sabra megkérdezte tőle a nagy kérdést. Ajjaj, ennek fele sem tréfa. Szaladgáló gyerekek, akikhez öt perc türelme van, egy perccel sem több, kérdezősködő ősök.... De Zeph. Ez azt jelenti, tényleg számít neki, és komolyan gondolja amiket mond. Vigyora visszakúszott, majd nagyot bólintott.
- P-persze, miért is ne? Jól hangzik... Mármint őőő... A Nagypapás nem, neki jobbulást, de a többi, az igen. Szóval, mikor gondoltad pontosan? - fejében már pakolta a szükséges dolgokat a táskájába, nagyon felvillanyozta ez az ajánlat, hiszen ez már tényleg úgy hangzik, mintha egy komoly kapcsolatuk lenne.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Jeremy Claythorn
INAKTÍV
RPG hsz: 104
Összes hsz: 2142
|
A zsebedben tartod? Na mindegy..... *behúzza a hangszigetelő függönyt, de kihallatszik némi nyünyögés amit a macskához intéz.*
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Jeremy Claythorn
INAKTÍV
RPG hsz: 104
Összes hsz: 2142
|
Büszke vagyok, hogy túléltem 104 oldalt az Anyeginből, Én is zenét hallgatok, meg valami laza dolgot akarok nézni, amire nem kell koncentrálni... Ne butáskodj, te is épp olyan jó vagy *-* *megszeretgeti, de csak úgy, hogy Mat ne lássa.*
|
|
|
|
|
Jeremy Claythorn
INAKTÍV
RPG hsz: 104
Összes hsz: 2142
|
*Előszedi Askimot, és elkezdi simogatni, miközben a kanapéról figyeli az alakuló bandát* Én.... Nem tudok semmit... Csak énekelni ._.
|
|
|
|
|
Jeremy Claythorn
INAKTÍV
RPG hsz: 104
Összes hsz: 2142
|
ZEPH *-* *megpörgeti a lányt, majd leülteti maga mellé a kanapéra* Képzeld, és is tag vagyok T_T Az utolsó két ember, akikről gondoltam volna.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Jeremy Claythorn
INAKTÍV
RPG hsz: 104
Összes hsz: 2142
|
Amiket itt játszottunk ,amiket Gramofonba hajlandóak lennénk küldeni. De Bran biztos valami én kicsi pónim zenét mondana....
|
|
|
|
|
Jeremy Claythorn
INAKTÍV
RPG hsz: 104
Összes hsz: 2142
|
Olyanokat én sem... Na, szerintem mind tudjuk miket tartunk jónak. De ti ilyen zenezsenik vagytok, számokat is össze tudtok dobni, ebben biztos vagyok... Persze nem kell egyből.
|
|
|
|
|
|
|
Mellesleg nem is volt még beszélgetés, 
*Askimot visszaadja.*
