Az utóbbi évtizedekben nálunk is elterjedt a muglik kedvenc étele, a pizza. A Félszemű Kukorica a Közép- és Kelet-Európában legnépszerűbb pizzázó-lánc, eredetileg cseh. Varázstalan szomszédaink valószínűleg megdöbbennének azon a tényen, hogy a legjobb pizzákat ők készítik. Nem az olaszok, még véletlenül sem. Az olasz varázslók kifejezetten utálják ezt a találmányt.

Ahogy belépsz a pizzázóba, rögtön szembetűnik, hogy minden sárga. De nem olyan kellemes okker, hanem élénk, napsütötte réteket idéző, amibe belefárad az ember szeme, ha sokat nézi. A székek, a polcok, a szalvéta. Ami nem sárga, az meg krém és fehér. Adnak itt a dekorációra, de ez szerencsére nem látszik meg az árban.

A konyhából semmiféle zaj nem szűrődik ki és belépni is szigorúan tilos illetéktelenek számára. Vannak olyan elvetemültek, akik mégis megpróbáltak bejutni, de rögtön utána azon kapták magukat, hogy odakint állnak és egy hónapra száműzve lettek minden Félszemű Kukoricából. Második kihágásnál fél év, harmadiknál pedig örökre. Szóval nem éri meg kíváncsiskodni.

A rendelésed leadása után kapsz egy kicsi Félszemű Kukorica-lényt, aki a kajád elkészültekor hangos kiabálásba kezd, de addig is kitartóan motyorog, megpróbálhatsz vele beszélgetni, ha olyan kedve van. Azonban vigyázz rá jól, mert ha nem vagy résen, lelécel és lehet, hogy többet soha nem kapod meg a kajádat. A rendelést ugyanott tudod felvenni, ahol leadtad, a pultnál.

- pásztorpite pizza (sok borsó, répa, darálthús, paradicsomszósz, cheddar)
- félszemű kukorica pizza - jogvédett (sok-sok kukorica, mozzarella, fokhagymaszósz, és miközben eszed, popcornná pattan a szádban)
- lángnyelv pizza (sonka, mozzarella, paradicsomszósz, de ezekből körülbelül semmit se érzékelsz a borzalmasan csípős habanero miatt. Lángolva tálalják, de nem éget a tűz)
- meglepetés pizza (teljesen normálisan néz ki, sonka-sajt-gomba-kukorica, de van rajta valami meglepő íz, amit nem mondanak meg előre - frissen nyírt fű, sárga hó, mentolos csokoládé, kutyakaja, hánytató cukorka stb.)
- vajsör pizza (a nevéhez hűen pont úgy néz ki, mint egy vajsör, csak lapos és egy pizzalapon fekszik. A többi pizzától eltérően ennek a lapja is édes, amit egy zselatinos fűszeres karamelles sörréteg borít, s az egész tetején ott rezeg az édeskés, fodros hab)

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850040#post850040][b]Lorin Annie Brightmore - 2022.07.27. 21:14[/b][/url]

- Mi?
Hirtelen olyan sápadt leszek, mint régen, érzem, ahogy a kezeim és a lábaim egyszerre fagynak el, lever a víz, és várom, komolyan várom, hogy megnyíljon alattam a föld. Kérlek uram, most az egyszer ments meg. Reszketve nyújtom ki a kezem a nő felé, és érzem, hogy égni kezd az arcom.
- Annie Brightmore vagyok asszonyom, és esküszöm önnek, hogy nem szoktam sok alkoholt inni, legutóbb a lányával, de az volt az első, és csak bátorságot akartam gyűjteni. Én, sajnálom, hogy így ismerkedtünk meg.
Édes Merlin, miért éppen én? Miért nem tudtam megállni az első mondatnál, miért kellett nekem hülyeségeket beszélnem? De hát nem úgy néztek ki, mintha közük lenne egymáshoz, és miért nem néztem meg jobban, hogy ki mellé ülök le? Most akkor szaladjak el? De az meg olyan hülyén venné ki magát, nem? Nem mintha ne lenne most már mindegy.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850041#post850041][b]Bánki Barnabás - 2022.07.27. 21:15[/b][/url]

Nem is tudja, hogy sírjon vagy nevessen-e a helyzeten. Mondjuk Lujza nevet, hiszen ő nem az a begyöpösödött nő, aki ne emlékezne arra, hogy milyen volt még fiatalnak lenni.
– Ugyan, én teljesen megérteném, ha a lányom és a fiam társaságában alkoholista lenne - fog kezet a fiatal nővel, akit azért jól végigmér.
– Valóban elég fiatal - fordul vissza Barnabáshoz, aki csak sóhajtani tud az egész szituáción. – És miért akar a strandon szexelni veled? - pillant vissza Anniere, majd ismét a fiára. - Csak nem együtt vagytok?
Ez az a pont, ahol Barnabás is azt szeretné, ha a föld elnyelné. - Hozok inkább egy kávét - közli röviden és tömören, majd jól otthagyja Annie-t az anyjával, biztos, hogy ő lesz ezért az év férfija.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850042#post850042][b]Lorin Annie Brightmore - 2022.07.27. 21:16[/b][/url]

A szememmel üzenem, hogy ha itt mert hagyni, megölöm, és valószínűleg ő ezt pontosan tudja is, mivel itthagy. Szívem szerint kupán vágnám a pénztárcámmal, de ki a fene akarja még tovább égetni magát az ex majdnem anyósa előtt? Senki.
- Tíz évvel, de véleményem szerint az életkor nem mérvadó, ha két ember szereti egymást. Vagy, ha az ember szeret élni. Nevetni, mint Ön. Önnek boldog nevetése van, mint Zorkának. Ő tud még ilyen felszabadult lenni.
A jó időszakaiban, de ezt nem teszem hozzá, mert csak abban reménykedem, hogy mikor viszontlátom, újra ez a boldogság fog a hangjában visszatükrözni.
- Nem vagyunk együtt. Mi… próbálkozunk. Én megpróbálok nem próbálkozni, ő megpróbál próbálkozni, én általában elszúrok valamit, ő pedig ideges lesz miatta. Bonyolult a helyzetünk. Viszont állítólag finom koktél, szép a színe. Csak, látja, elszúrom a dolgokat. De most legalább nevetett is, ami jó.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850043#post850043][b]Bánki Barnabás - 2022.07.27. 21:18[/b][/url]

– Tíz évvel? - kerekednek el Lujza szemei és a háttal álló Barnabásra szikrákat szór, míg Annie felé szeretettel fordul. - Áhh Zorka, ő ütött rám leginkább, nem tudom, hogy azért - e mert ő az első igazi gyermekem és csodaként éltem meg, vagy pedig azért, mert szerencsétlen középső gyerek lett és valamivel fel akarta hívni magára a figyelmet - lánya előtt van három és utána is még ennyi gyermek. Ő mindig igyekezett az összesnek ugyanolyan szeretetet adni, de nyilván ez kivitelezhetetlen.
– Próbálkoztok? Igazán? - sejtelmesen elmosolyodik. - Tudod Annie, egy nőnek soha nem szabad futnia egy férfi után, akkor sem, ha annyira szereti, hogy az szinte már fáj. Hagyd egy kicsit szenvedni, csinálj úgy, mintha közömbös lenne, mintha megszűnt volna a rajongásod. Hidd el, meg fogod őrjíteni vele és ő fog teperni érted - tanácsát komolyan gondolja, s végszónak szánja, mert nem akar itt legyeskedni. - Akkor vasárnap a családi ebédnél - szól oda Barnabásnak, majd megsimítja Annie vállát. - Csak ügyesen - mosolyog rá és kisétál.
– Komolyan mondom Annie, te éppen olyan szerencse csomag vagy, mint a húgom - teszi le a kávét a barna elé. – Mit susmorogtatok? - támaszkodik meg a pulton és érdeklődve néz a nőre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850044#post850044][b]Lorin Annie Brightmore - 2022.07.27. 21:19[/b][/url]

- Igen, de szerintem ezt rajtam kívül senki se tudja. Vagyis, most már ön. De semmi olyan nem történt soha, amire az emberek gondolnak. Tényleg semmi.
Valahogy a kor sosem került elő, mert nem számított. Jó, Barni mindig azt mondta, hogy túl fiatal vagyok mindenhez, mindig túl gyerekesnek gondolt, és lám, van abban valami, mert az édesanyjával való első és talán egyetlen találkozásom alkalmával is bebizonyítottam, hogy nem vagyok alkalmas arra, hogy a fiával legyek. A tanácsnál akaratlan is Barnira pillantok, és tudom, hogy ilyenkor mindig megváltozik a pillantásom, mások lesznek a vonásaim. Én képtelen lennék arra, hogy úgy csináljak, mint aki nem érez. Különben sem szereti a játszadozást, és hát, amúgy is tudja, hogy mit érzek. Mit csináljak, kérjem meg, hogy segítsen férjet fogni, és közben csaljam csapdába? Hát az remek lenne. Biztos nem utálna meg teljesen.
- Örülök, hogy találkoztunk.
Búcsúzom csendesen, nem válaszolva végül arra, hogy úgy teszek-e. Nem menne, tudom, hogy nem. És kicsit talán félnék is, hogy ő inkább megnyugodna, és továbblépne, találna egy normális nőt, elvenné, családja lenne. Még túl önző vagyok ahhoz, hogy képes legyek elengedni őt.
- Arról, hogy az életünk abból áll, hogy szerencsétlen vagyok, te pedig mérgessé válsz emiatt, de próbálkozunk, hogy ne így legyen. Nagyon szép és boldog nő. Köszönöm.
Emelem meg kicsit a kávét, de nem kortyolok még bele, mert olyan közel van az arca, és olyan szép színe van a szemének, miután nevetett, amikor boldog, hogy kicsit inkább elveszek benne, és ez megmosolyogtat, megrebegteti a szívem.
- Kérni szeretnék valamit. És mondhatsz nemet, nincs semmi baj, ha így teszel, rendben?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850045#post850045][b]Bánki Barnabás - 2022.07.27. 21:22[/b][/url]

– Annie, egy jó tanács. Másoknak sose teregesd ki a magánéletetek. Tudod, igazán meg lettem volna életem végéig, anélkül, hogy tudom volt-e már köztetek bármi - mosolyog, ám azért közben igazat ad Barnabásnak abban, hogy a lány nem tudja jól megválogatni a szavait mások társaságában. Annie szerencséje, hogy Lujza nem akad ki ezen és nem fog a klimax klubban erről fecsegni a hölgyeknek. - Én is örülök, vigyázz magadra kedves - és már ott sincs nem akarja zavarni a fiatalokat.
Barnabás amúgy sem bírná ki, ha az anyja tovább marad, így is lehet látni rajta, hogy csak egyetlen hajszál választja el attól, hogy kiboruljon.
– Igen az - sokszor vágyott arra, hogy ő is tudjon annyira boldog lenni, mint az anyja. De valahogy mindig sikerül keresztbe tenni ennek. - Nem tudok eléggé hálás lenni neki azért, amiért felnevelt és hogy soha nem éreztette velem azt, hogy nem a sajátja vagyok - egyetlen egyszer sem volt semmiben sem hiánya, Lujza olyan édesanya volt mindig is, amilyet mindenki érdemelne. Klónozni kéne a nőt.
– Jaj te nő, mivel fogsz megint kicsinálni? - a kérés felvezetése már azt súgja, hogy Annie fejében ismét kipattant valami, amitől a férfi a plafonra kerül. Komolyan nincs már ötlete arra, hogy most megint mire számíthat. - Na, ki vele.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850046#post850046][b]Lorin Annie Brightmore - 2022.07.27. 21:22[/b][/url]

Bólogatok kettők, de nem válaszolok szóban, csak láttam, ahogy Barnira néz, és ösztönösen kibukott az, hogy nem csinált semmit, amiért az embereknek el kellene ítélniük. Én szerettem volna, ha csinál, de ő nem tette, pedig még csak nem is lett volna helyzettel való visszaélés.
- Te gondolkoztál rajta? Az örökbefogadáson. Látva, ahogy Karolával bánsz, meg a gyerekekkel az előkészítőben, és a sok szeretettel, ami benned van, csodás édesapa lennél.
És igen, látszik, hogy az anyukája tényleg olyan volt, mint egy édesanya, mintha a fogantatás óta ő viselné gondját, és nagyon jó embert nevelt, hiszen ott a Menedék is, ami nagyon nemes cél.
- Ezt most nem én csináltam, vagyis nem csak én. Ezt te meg én csináltuk régebben.
A táskámból előveszek egy borítékot, amit elképzelhető, hogy kicsit nagyobb vehemenciával nyitottam ki, és jól látható rajta, hogy a címzés Bánki Annának szól, de az ő címére.
- Emlékszel, pár éve volt egy beküldött kéziratom, de végül nem kaptam rá még csak elutasítást sem. Kiderült, hogy elkeveredett a pályaművek között, és most bukkantak rá, vezetőségváltás, vagy mi. Viszont kiadnák, ha hozzájárulok, sőt, már el is kezdték, mert hozzám is csak késve jutott el a levél. Szóval, ha volnál olyan kedves, erre az egy könyvre, nekem adnád a neved?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850047#post850047][b]Bánki Barnabás - 2022.07.27. 21:24[/b][/url]

Annie kérdése kicsit meglepi, ami arcára is kiül. - Nem - válaszol talán kissé hűvösen, de annál határozottabban. Karola a legjobb példa arra, hogy ő pocsék szülő, hiszen úgy tűnt el évekre, hogy a lányt itt hagyta, pedig tudta jól, hogy miken ment már át. - Más az, hogy tanítod az iskolában a gyerekeket és más az, hogy otthon is van. Nem szeretnék egyetlen gyereket sem azzal büntetni, hogy én vagyok az apja és kérlek ne kezdj el ezzel vitatkozni - mert ismeri már a másikat annyira, hogy tudja, Annie neki állna bizonygatni az ellenkezőjét annak, amit ő gondol. De ő már felnőtt férfi, elég határozott véleménnyel, ezen pedig nehéz lenne változtatni.
Ha nem lenne ezer százalékig biztos abban, hogy ez lehetetlen, akkor Annie szavait hallva biztosan arra gondolna, hogy van egy eltitkolt gyerekük, mert a nő ismét parádésan vezeti fel, amit szeretne. Felvont szemöldökkel nézi az elé kerülő boríték címzését, majd tekintetét Anniere vezeti, akinek szavai eléggé megdöbbentik.
– Téged nem zavar? - néz megint a levélen szereplő névre. - Nem érint rosszul? - neki egy kissé fura, de nyilván, ha Anniet nem zavarja, ő nem fogja azt mondani, hogy állítsák le a gyártást és csinálják meg újra.
– Gratulálok egyébként, tudtam én, hogy jó a a könyv - néz mosolyogva a nőre. Mindig tudta, hogy Annie tehetséges és kétsége sem volt afelől, hogy valamikor végre mások is rájönnek erre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850048#post850048][b]Lorin Annie Brightmore - 2022.07.27. 21:25[/b][/url]

- Nem állt szándékomban.
Meglepő, hogy mennyire nem. Nem akartam ellentmondani neki, és azt hiszem, a részleteibe se szerettem volna belemenni. Én őt választottam anno, és még ha tudtam is, hogy lehetetlen, úgy választottam, mint férfit, mint társat, mint azt, aki a gyerekeim apja lenne. Makacs dolog az evolúció, azt mondják.
- Egy kicsit keserédes volt elsőre, mert nagyon szerettem volna a feleséged lenni. Nagyon tetszett a címzés, és még fájt. Aztán, valahogy elkezdett ez az egész örömmel eltölteni, mert veled csináltam, benne vagy a könyvbe, kicsit rólunk is szól, és szép emléket állít annak, amik voltunk.
Visszamosolygok rá, és bólintok egy kicsit, majd halkan elnevetem magam. Szeretek a szemébe nézni, elmerülni benne, kiélvezni a csendes pillanatokat, amik azzal telnek, hogy csak nézzük egymást. Számos tanulmány kimondja, hogy így születnek az érzelmek, és igaz is, emlékszem arra a pillanatra, ahogy megszülettek az enyémek iránta.
- Ha téged sem zavar, örülnék neki, ha egy könyvig Bánki Anna lehetnék.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850049#post850049][b]Bánki Barnabás - 2022.07.27. 21:28[/b][/url]

– Hát én marha sokat tettem hozzá, a horkolásomat biztosan - neveti el magát halkan, mert nincs mit szépíteni ezen. Ez Annie munkája, Barnabás maximum a nagy semmit adta bele.
Nézi a boldogságtól csillogó szemeket, amelyekkel Annie mindig jobbá tudja varázsolni még a legszörnyűbb napot is és mosolya ennek köszönhetően kiszélesedik, egészen addig, míg Annie meg nem szólal. Nem pillant félre, tartja a szemkontaktust, végül szavakká formálja gondolatait.
– Mi lenne, ha nem csak egy könyvig lennél az? - arca teljesen komoly. Nem viccnek szánja a dolgot. Mostanában sokat gondolkozott azon, hogy mit szeretne a jövőben magával kezdeni és az igazság az, hogy minden egyes lehetőségben egy valami, pontosabban valaki volt állandó, Annie.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850050#post850050][b]Lorin Annie Brightmore - 2022.07.27. 21:29[/b][/url]

A szám elé kapom a kezem, hogy ne nevessem el magam a horkolása emlékére. Nem is mindig horkol, csak akkor, amikor nagyon fáradt, szóval, valószínűleg mostanában mindig.
- Mi az?
Olyan szépen mosolyog, hogy szívem szerint megérinteném az arcát, hogy fizikailag is megtapasztaljam ezt. A kérdés is olyan kis plátói, mert nem hiszem, hogy igazi választ várok rá, így is nagyon hevesen ver a szívem, mint minden olyan pillanatban, amikor csak vagyunk. Egy kis flört, így hívom ezeket.
- Hanem örökre és minden kontextusban?
Kérdezem vissza suttogva, mert nem merem hangosan kimondani, de rögtön zavarba is jövök, hiszen éppen most égettem le magam az anyukája előtt, és próbálkozunk, de nem tudom, hogy tudtam-e annyit tenni, hogy ez neki elég legyen. Aztán persze, ahogy lenni szokott, utólagosan, de végigvettem magamban a mondatot, és éreztem, ahogy a bőröm az arcomon lángba borul.
- Oh, mármint…azt mondtad nem csak egy könyvre. Szerinted írjak még? Legyen több, Bánki Anna könyv? Mert vannak még ötleteim.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850051#post850051][b]Bánki Barnabás - 2022.07.27. 21:29[/b][/url]

Mondaná, hogy igen, minden kontextusban, de még ő is érzi, hogy ezt nem itt és nem most kellene. Barnabás egy gyökér és már nehezen mutatja ki az érzéseit, nem is vallja magát egy romantikus fajtának, viszont annyi még benne is van, hogy ne a pizzázó pultjának két oldalán beszéljenek ilyen komoly dolgot meg.
Ezért kivételesen örül annak, hogy Annie tovább fecseg, mint kellene és mosolya még mindig ott csücsül arcán.
– Igen, szerintem írnod kellene még, most, hogy végre rájöttek arra, hogy tehetséges vagy.  Biztos nem kell sokat várni arra, hogy a kiadó tartsa a markát a második könyvedért - a fejét meri erre tenni. Annie a szívét lelkét beletette az első könyvbe is, Barnabás pedig biztos abban, hogy ez a továbbiakban is így lesz. - Nem kellene összezavarni a leendő rajongóid azzal, hogy egyszer Bánki Annaként, egyszer meg Annie Brigthmoreként adod ki a könyved.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850052#post850052][b]Lorin Annie Brightmore - 2022.07.27. 21:31[/b][/url]

- Igen, ez logikusan hangzik, valóban az lenne a legcélszerűbb, ha nem zavarnám össze őket.
Inkább ezen gondolkozom, mint azon, hogy mégis hogyan mondhattam azt, hogy örökre. De olyan szépen nézett, és valahogy azt hittem, hogy az lesz. Én itt állva láttam meg először, és azonnal beleszerettem, és simán kérek lett volna a történet, de legalább kicsit hozzá tartozó leszek, a borítékon.
- Nem tudom, hogy hogyan működik ez, de gondolom majd megmondják, hogy hány százalékot kapok meg adok neked a neved használatáért, és gondolom kell majd kikötéseket is tennünk, hogy miket ne írjak. Sok dolgunk lesz.
Igen, inkább koncentráljunk erre, viszont muszáj megköszönnöm a kedvességét, így megemelkedve a pulton áthajolok, hogy puszit nyomjak az arcára.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850053#post850053][b]Bánki Barnabás - 2022.07.27. 21:32[/b][/url]

– Most ugye nem akarsz azzal megsérteni, hogy pénzt ajánlasz a nevemért? - arcán a mosoly helyére értetlenség kerül. Hát, hogy jut ilyesmi a nő eszébe? Hihetetlen, hogy tényleg képes ilyesmivel elvenni Barnabás kedvét valamitől, aminek az alapjai lassacskán kezdenek el növekedni benne.
– Annie, Annie. Várj már. Mi az, hogy nekünk lesz sok dolgunk? - teljesen elvesztette a fonalat itt. Hogy lenne neki dolga valamiben, amihez nem is ért? Annie úgy tud előre rohanni néha, hogy Barnabás még fel se fogta, miről van szó, a nő meg már másról beszél. A férfi agya ehhez túl öreg már, nem tud lépést tartani a másikkal.
A puszi kissé meglepi és egy pillanatra tátva is marad a szája, majd az értetlenségből ismét egy mosoly kerekedik. - Csak ne vállalj magadra túl sok kötelességet, mert kár lenne, ha beleroskadnál.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850054#post850054][b]Lorin Annie Brightmore - 2022.07.27. 21:32[/b][/url]

- Nem tudom, a filmekben így csinálják. De lehetne az is, hogy a díjam, ami nem tudom, hogy lesz-e és ha lesz mekkora lesz, egy részét a Menhelynek adom, köszönetként azért, mert támogatsz. Ilyet szabad csinálnom, nem? Támogatsz az álmaimban és én támogatlak az álmaidban.
Ez nagyon szépen hangzik így, és nagyon remélem, hogy ez ellen nem is lenne kifogása. Azt szerettem régen is benne, és most is, hogy nem mond igent mindenre, hanem valóban értékes az, amit mond, mert ő egy jóval racionálisabb ember, aki szeret a Földön maradni, amíg én ezt nem mondhatom el magamról.
- Nem, ez még tökéletes lesz ahhoz, hogy lefoglaljam magam a szabadidőmben, és így a te életed is nyugodtabb lesz, mert nem gondolkozom butaságokon, és talán megtanulok nem rohanni a gondolataimmal.
Néha szerintem tök jó, szerinte viszont hajmeresztő ötleteim vannak, viszont tudom, hogy bosszantó vagy olyan szempontból, hogy csapongok a gondolataim között. Érdekes, mert amikor tanítok nem, csak csengetés előtt és után.
- Van egy kérdésem. Miért mondta az anyukád, hogy túl fiatal vagyok?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850055#post850055][b]Bánki Barnabás - 2022.07.27. 21:33[/b][/url]

– Jól előre rohantál - széles mosollyal nézi, ahogy Annie belelkesedett a könyv kiadástól és nagyon bízik abban, hogy nem lesz belőle pofára esés. Mást nem, majd ő maga vásárolja fel az összes példányt. - Ne szórakozz már Annie, egyáltalán nem tartozol semmivel sem és biztos, hogy érdemlegesebb dologra is tudod majd fordítani azt a pénzt - hálás a gondolatért, de biztos benne, hogy egyetlen garast sem fogadna el a másiktól.
– És te ezt komolyan elhiszed? - néz kételkedve a másikra. Nem tudja elképzelni azt, hogy Annie képes lenne nem rohanni a gondolataival. Mondjuk, egy könyv megírásánál ezt a képessége biztosan jól fog jönni.
– Azt mondta, hogy eléggé fiatal vagy és igaza van, mert az vagy - közli egyszerűen a tényeket. Annie fiatal, előtte még az élet, nem is érti, hogy ezen miért akad fenn a nő. - Talán jobb lett volna, ha azt mondja, hogy milyen vén vagy? - neveti el magát halkan. Sosem fogja igazán megérteni a női nemet és hiúságot, hát melyik épeszű férfi tudja eldönteni, hogy éppen mire van szüksége egy nőnek? Mert Barnabásnak erre esélye sincsen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850057#post850057][b]Lorin Annie Brightmore - 2022.07.27. 21:34[/b][/url]

- Az egyetlen dolog, ami eszembe jutott, hogy veszek egy kutyát. Tudod egy kicsi, fehér felhőkutyát.
És csak és kizárólag azért veszem, mert a menhelyen nincs kicsi, fehér felhőkutya, ha lenne, akkor nem lenne kérdéses, hogy őt hoznám el.
- Valójában…nem. Szerintem én mindig ilyen elviselhetetlenül pörgős leszek. Lehet, hogy nem is tanárnak kellene lennem, hanem futárnak. Egész nap vinném a csomagokat, beszélgetnék, és kapnék borravalót.
Nem, amúgy futárnak lenni sem álommunka, de tény, hogy az én agyam nagyon sok mindenen jár, és ennek tudható be a kérdésem, amire megkapom a vénes választ, amire elnevetem magam, és megrázom a fejem.
- Nem, csak szokás szerint összekombináltam egy mondatodat azzal, amit az anyukád mondott, és elkezdtem hülyeségeken agyalni. Csak olyan Annie-sen.
Végre eljutok odáig, hogy a kávéba is belekortyolok, ahogy elemelem az ajkaimtól, finoman lenyalom róluk a kis cukros véget, ami nem lenne, ha megkevertem volna, és ha nem hagyom kihűlni.
- Nem tudok elég hálás lenni, hogy belementél ebbe. Kérhetsz tőlem cserébe akármit, amit csak szeretnél, komolyan.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850058#post850058][b]Bánki Barnabás - 2022.07.27. 21:34[/b][/url]

– Minek kutya a nyúl mellé? - főleg felhő kutya.. Mi a szar az a felhő kutya egyáltalán? Iszonyat fura ez a nő és Barnabás nem érti, hogy tud még mindig meglepődni azokon amiket csinál.
– Aha, biztos ki tudnál beszélni mindenkiből némi borravalót. Sőt, talán többet szednél össze egy nap alatt, mint amúgy az egész havi fizud. Szerintem is annak kellene lenned - bólogat nevetve. Egyáltalán nem tudja elképzelni ebben a munkakörben Anniet, bár ha azt vesszük tanárként sem gondolt rá soha, aztán tessék.. Most már nem tudná nem akként gondolni rá.
– Teljesen feleslegesen teszed, amúgy se szeretem, ha túlságosan elengeded a sok ezernyi gondolatod és egy nagy káosz masszává gyúrod össze - de még mennyire, hogy nem szereti. Ő egyenes, racionális és a földön jár, Annie pedig.. Pont az ellenkezője néha, pont ezért kerül Barnabás annyiszor a plafonra.
– Hát ez fantasztikus, akkor azt kérem, hogy ne agyalj feleslegesen, mert bőven elég, ha Zorka és anyám az őrületbe kergetnek. Ne csatlakozz hozzájuk, hanem legyél valaki, aki a nyugalmat hozza el, ha csak ránézek. Mit szólsz ehhez? - nyújtja a kezét, hogy kezet is rázzanak rá, ha a nő belemegy.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850059#post850059][b]Lorin Annie Brightmore - 2022.07.27. 21:35[/b][/url]

- Mert édesek. Hát most nézd meg, soha többet nem aludnék egyedül.
A telefonomban kikeresem az általam felhőkutyának hívott maltipoo kutyák képét. Elképesztően aranyos a pofijuk, imádom őket.
- Csak az egyenruhájuk nem tetszik, meg aztán, imádok tanítani, szóval azt hiszem, ha a fizetésem nem lesz elég a megélésre,  akkor is tanár leszek.
Ez egészen biztos. Ez az, ahol megtaláltam a helyem, és szeretném azt az időszakot, amikor a kicsiket viszem én, majd Barni átveszi őket. A kezem óvatosan Barni kezébe csúsztatom, és végül mosolyogva megrázom finoman.
- Szeretnék a nyugodt pontod lenni.
Ami nem kis kihívás, de ha ilyet mond, hogyan mondhatnék mást? Érzem, ahogy a térdeim megremegnek, miközben a szívem még jobban kalapál. Látom magam nyugodt pontként, de nyilván továbbgondolva, ahogy fejét a mellkason pihenteti, miközben olvas, én pedig a haját simogatva a saját könyvemet olvasom. Túl szép? Tudom.
- Megyek, megválaszolom a levelet. Köszönöm, hogy bízol bennem, és, hogy érzem, hogy fontos vagyok neked. Ez nagyon sokat jelent nekem, és remélem, hogy te is ezt érzed.
Amíg beszélek az eddigi kézfogásban tartott kezeinket óvatosan átformálom úgy, hogy ujjaink összekulcsolódjanak egy rövid időre. Mosolyogva nézem őket, majd pillantok fel rá.
- Ahj, tényleg megyek. Dolgoznod kell, én meg feltartalak. Holnap találkozunk?
Közben elhúzom a kezem és mosolyogva állok fel lopva lesimítva a ruhám.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850060#post850060][b]Bánki Barnabás - 2022.07.27. 21:35[/b][/url]

Inkább nem mond semmit erre, mert látja előre, hogy mekkora vita lenne abból, hogy állat való-e az ágyba vagy nem. Barnabás szerint még a házba se való se kutya, se macska, de ez most nem az a nap, amikor muszáj a témát megvitatniuk.
– Jó hát nem egy Catherine Payne által összeválogatott, férfi gyilkos szettjük van, az már biztos - neveti el magát halkan, hogy egyetlen egy vendéget se zavarjon a  jó kedvével. Mostanában egyre többet nevet és már nem érzi azt, hogy a világ terhe mindkét vállát nyomja, nem akarja elszólni magát, de mintha elkezdett volna visszatérni a régi útra, melyet már jó rég elhagyott. Ez pedig nagyon jó érzés számára.
Óvatosan tarja Annie kezeit, s tekintetét egyetlen egy pillanatra sem vonja el a másikéból. Mosolya nem tud megszűnni, s talán még szélesebb is lesz, Annie szavai hallatán. Boldog. Olyan boldog, amilyen régen volt és a forrása  vele szemben lévő nő. Akármennyit is próbál hadakozni, Barnabás már egy ideje tisztában van azzal, hogy Annie Brightmore teljesen maga köré csavarta a fejét, de nem akarja ezt addig kinyilvánítani, míg nincsen teljesen rendben. Mert Anna azt érdemli, hogy ne fejben, lélekben és testben is teljesen ott legyen. Még egyszer nem szúrhatja el.
Finoman rászorít a másik kezére, mikor az összefonja ujjaikat, s szavak nélkül próbál válaszolni a nő elhangzott mondataira. Érzi és tudja és szeretné, ha Annie is minél előbb tudná, hogy mennyire tudja. Ezért igyekszik, ezért dolgozik, ezért próbál minden elrontott kapcsolatot jobbá tenni. És, az anyja is ezért volt itt.
– Ismerve téged, ma még legalább ötször megfordulsz itt - szólal meg végül nevetve, majd int A NŐnek, s azután, hogy Annie teljesen eltűnik az utca forgatagában, visszaáll a munkába, hogy gondolatait kissé rendezze.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850261#post850261][b]Návay Kristóf - 2022.07.31. 12:38[/b][/url]

Sértődötten fonja keresztbe maga előtt a karjait. Egyáltalán nem azért van itt, mert ezt szeretné. Még a húgáról se tudja elképzelni, hogy el tudta volna ide rángatni, de Regi érkezése derült égből a villámcsapásként érte őt, és szemmel láthatóan a lánynak sikerült kihasználnia a Kristófban okozott sokkot, hogy szóra próbálja bírni. De téved, ha azt hiszi, hogy az évek során megkeményedett szívét pár nosztalgikus emlék bedobásával, vagy pár cuki pillantással felpuhíthatná. Őt kemény fából faragták, ugyanabból, amiből a többi Návayt.
Első mondatát szépen elengedi a füle mellett. Pizzát se rendelt még, csak egy korsó sört kért ki a pulttól, mert úgy érezte, az most jobban fog kelleni. Ha közben megéhezne, felhatalmazva véli magát arra, hogy szó nélkül csenjen a vele szemben ülő tányérjáról.
- Nem tettél semmi rosszat - dörmögi halkan. Mi másért teperne Regi ennyire, minthogy a lelkét mardosó bűntudatot csillapítsa. De ha attól félt, hogy Krisz haragszik rá, akkor ez a szó klasszikus értelmében alaptalan, nyugodt szívvel hajthatja álomra a fejét ezentúl éjszakánként. Mégis, feleslegesnek érzi, hogy magyarázkodjon. Na meg miért is kéne neki bárkinek is... Egyszerűen gondol valamit, és mindenki hagyja őt békén. Felnőtt ember, járja a saját útját, a családtörténet bővelkedik tragikus csavarokban, minek erőltetni még ezt az összetartás szarságot?
- Szóval most már mindig a faluban leszel? - fakad ki hirtelen, ügyelve arra, hogy kerülje a szemkontaktust. Nagyon igyekszik higgadt maradni, de dolgoznak benne az indulatok. Izmai megfeszülten, mintegy ugrásra készen állnak, úgy préseli magát a széktámlába, s agya fogaskerekei fülsüketítően kattognak a felszín alatt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850293#post850293][b]Návay Regina - 2022.07.31. 13:16[/b][/url]

Ez egy igazán értelmetlen beszélgetésnek ígérkezik, de azért meg kell próbálnom. Hátha mégiscsak történik egy kisebb csoda és sikerül jobb belátásra bírni. Vagy mondjuk valaki fejbe veri egy söröskorsóval - leghamarabb én, ha ennyire dacosan viselkedi - és megszállja a szentlélek. Kissé frusztráltan dörzsölöm meg a homlokom, mielőtt még véletlen is ráncok telepednének oda, és sóhajtok egyet.
- Aha, persze - mondom elég érezhetően gúnyosan, miközben az asztalra könyökölök, kicsit előre hajolva is. Milyen kár, hogy nem tanultam legilimenciát, pedig ajánlották már. A végén még utánajárok, van-e képzés ilyen magamfajta végzett diákoknak is esetleg, de igazából most ez mit sem számít ugye, hiszen évekbe telik megtanulni, Kristóf pedig most makacskodik, mint egy sértődött ötéves.
- Maradtam volna Szegeden anyáék nyakán és rohadjon itt a ház üresen? Boldogabb lennél tőle?- kérdezem az arcát bámulva. Milyen gondosan kerüli a tekintetemet. Szusszanok egy nagyot. Kezd idegesíteni az, amit művel. Ráadásul a pizzám sincs még sehol, de az végülis senki hibája sem, egyszerűen csak a türelmem van fogytán. Elszámolok gondolatban háromig, aztán ötig, majd tíznél állok meg, mielőtt még valami olyat mondanék, amit megbánnék aztán. Még a limonádémba is belekortyolok, mert legszívesebben a fejéhez vágnám, hogy mekkora óvodás éppen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850331#post850331][b]Návay Kristóf - 2022.07.31. 15:22[/b][/url]

Nagyot nyel, fogait összeszorítja úgy, mintha valami keserű gyógyszer bevételére szánná éppen rá magát, majd bátorságot vesz arra, hogy szúrós szemeivel hosszasan végigmérje az előtte ülő lányt. Olyan két évvel ezelőtt láthatta utoljára, de az is lehet, hogy még régebben. Nem nagyon szeret visszaemlékezni rá, meg úgy általában a családi dolgokra. Regi ugyanis pont ahhoz az ághoz tartozik, akikhez túlnyomórészt jó élmények kötik, de pont emiatt kavarja fel, ha mégis rájuk kell gondolnia. Fájó, ha a jelenét összehasonlítja a nosztalgikus múlttal, amikor még voltak céljai, és ezek megvalósítása teljesen reálisnak tűnt előtte. Aztán közbeszólt az otthoni helyzet, a javító, az elrontott VAV, és a tragikomikus párkapcsolati hullámvasutak, s most ott tart, ahol - sehol. Legalábbis ez a meggyőződése, és ezt most olyan, mintha nem akarná bolygatni valamiért. Ellentétben az unokahúgával, aki biztosan jól elvolt az eltelt idő alatt, csak éppen arról feledkezik meg, hogy nem csak az ő élete telt eddig, és nem minden úgy működik, ahogyan azt ő elképzeli. Krisz nem fog büszkén csacsogni a kudarcairól, és úgy tenni, mintha csak tegnap beszéltek volna utoljára, hát még amikor az egész kapcsolatrendszerüket felborította egy bizonyos személy elvesztése is. Ezek után mit várt? Nem érti...
- Azt hiszed, hogy ha te is sértődötten nézegetsz, akkor majd az lesz, amit te akarsz, és ömlengésbe kezdek? - most először elmosolyodik, mert tetszik neki a gondolat, hogy Regi ilyen kis naiv lenne még, aki hisz a jóban és a tündérmesékben. - Eddig sem érdekelt, hogy mi van a házzal. Nem az enyém - vállat von, még ha tudja is, hogy valószínűleg nem erre gondolt Regi sem. - Az is a te döntésed, hogy kinek a nyakán akarsz lenni, én ebbe nem szólok bele. Most mi változott? - kérdez, miután leszögezte álláspontját, a kiérkezett söréből pedig heves kortyolgatásokba kezd.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850334#post850334][b]Návay Regina - 2022.07.31. 16:27[/b][/url]

Kristóf

- Mi változott volna? Minek kellett volna változni? A ház fele Viktoré volt. Viktor pedig törődött veletek is, nem csak én voltam fontos neki, akkor sem, ha az én bátyám volt. Azt akarta, hogy mindig legyen ott hely nektek is... azért fontos a ház, mert van és mert ez része a hagyatékának. Szerinted csak egy hülye dögcédulát hagyott volna rád? - kérdezem hevesen, kicsit meg is emelve a hangom, de rögtön vissza is fogom, végszóra ugyanis megérkezik a pizzám. Meg is köszönöm a pincérnek, aztán felkapom a kést meg a villát és nagy műgonddal és odafigyeléssel látok neki apró falatokra darabolni a hozzám legközelebb eső szeletet. Igenis így fogom megenni, akkor is, ha ezzel a késsel az egész kínszenvedés, mert fogazott élével a pizza szélét szinte már lehetetlenség elvágni. Muszáj valami másra figyelnem, mert mindjárt elsírom magam különben.
- S*ggfej - mondom azért a fogaim között szűrve ki a szót. Ritkán beszélek csúnyán, nem lételemem a dolog, de most Kristóf akkor is az. Tényleg nem értem, mi baja van velem. Ha nem tettem semmit, most mégis miért ilyen ellenséges? Még csak ki se sajátítottam soha Viktor idejét vagy figyelmét, neki is jutott belőle bőven, szóval legalább igazán megoszthatná velem, mi nem tetszik ennyire. A gondolatmenet végére marokra fogom mindkért evőeszközt, mintha csak azokba kapaszkodnék, és felpillantok, ismét farkasszemet nézve vele.
- Viktor azt akarta, hogy számíthassunk egymásra, mint egy többé-kevésbé normális családban szokás. Sőt, még a szüleim is ezt szeretnék, nem csak sajnálatból hívnak meg ünnepi ebédekre, amire sose jössz el aztán. Gondolom, azokat a leveleket is csak kidobod. Miért esik olyan nehezedre kicsit is normálisan viselkedni csak egyszer is?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850352#post850352][b]Návay Kristóf - 2022.08.01. 01:02[/b][/url]

Csak ezt a nevet ne. Ne így, ne itt, ne most. Az a kártya, amitől a legjobban félt, amitől szinte azonnal könny szökik a szemébe, most kijátszásra került. Mert hiába tanulta meg valamelyest kezelni az indulatait, mégiscsak egy közeli személy emlegeti fel neki Viktort. Rohadtul fájdalmas emlék, még mindig.
- Sok mindent akart... - vesz mély levegőt, hogy visszafojtson minden mást, ami még kikívánkozna belőle, de a vele szemben ülő oltári nagy szerencséje, hogy az unokatestvére, ezért Kristóf nem lenne képes őt bántani, már csak a keresztapjához fűződő kapcsolata miatt sem. - És te sem gondolhatod komolyan, hogy az egy hülye dögcédula... - csuklik el a hangja, aztán a söréből szipákol, ha már nem gyújthat rá idebent. Pedig mennyire megkívánta most, hogy kiszaladjon egy cigire. Helyette Regi szenvedő arcát kell néznie, ahogy Fannihoz hasonlóan kínlódik vele, utóbbi viszont legalább többé-kevésbé már feladta, hogy jobb belátásra bírja a fiút.
Idegesen az evőeszközökhöz kap, hogy kövesse a lány példáját a pizzaevéssel. Nem érdekli, ha csak saját magának rendelte, ő akkor is enni fog a lány táljából. Kihasít egy torz szeletet, majd egy szalvétát használva alátétnek kezd hangos csámcsogásba. Pont magasról tesz rá, mennyire csípős, gyakorlatilag három falat se, és már a pereménél nyammog. Újabb heves mozdulat, látszólag minden indulatát a pizzán tölti ki, s a következő nagyobbacska adag is eltűnik a szájában. Le se nyeli teljesen, mikor újra megszólal, mintegy befejezve a legelső félbehagyott mondatát.
- ... csak rohadtul nem úgy történt semmi, ahogy azt Ő akarta - csap az asztalra. Vár egy kicsit, megköszörüli a torkát, s a továbbiakban ugyan a fogai közt sziszegve, de meglepően normálisan kezdi el a magyarázatát. - Menjek a házába, és mosolyogjak, mintha mi se történt volna? Adjuk elő az álomcsaládot? Örülök, hogy végre megszabadultam apámtól. Te is jól megvoltál nélkülünk. Nincs szükséged rám. Fanni azt csinál, amit akar, de az idő kerekét nem lehet visszaforgatni. Tudom, kire számíthatok, és az csakis saját magam. Ez van. Elkéstél ezzel a hülye családegyesítő dumáddal, foglalkozz inkább a munkáddal, neked legalább összejött - tárja szét karjait, és ez egy olyan meggyőződése, ami tulajdonképpen már nem kavarja fel lelkileg, mert évek óta ebben a hitben él, és most sem hisztizni szeretne a sajnálatért.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850403#post850403][b]Návay Regina - 2022.08.01. 17:55[/b][/url]

Kristóf

Nem válaszolok a kérdésre, csak idegesen megrántom a vállam. Gondolkon, amit akar. Ő kezdte az egészet. Én szépen meg akartam beszélni a dolgokat. Még arra is szántam időt és energiát, hogy ne is egyenruhában jöjjek, mert úgy gondolom, nincs miért a képébe nyomnom, hogy nekem sikerült bejutni az aurorképzőbe. Nem tartom kevesebbnek egyébként attól sem, hogy a pubban dolgozik, csak baromnak attól, ahogy viselkedik. Inkább lefoglal, hogy késsel-villával küzdjek meg egy szelet pizzával. Arra inkább nem is szólok semmit, hogy elvesz egy szeletet. Úgyis éget, már az első falattól kezdve, nem fogom tudni megenni egyedül az egészet.
- És akkor most álljon meg az élet és haragudjunk az egész világra, mert meghalt? Ő döntött úgy, hogy tesz valamit, miközben tudatában volt a lehetséges következményeknek. Mégis megtette. Haragudtam rá egy ideig, de legalább valami jót tett éppen, nem egy falnak repült neki részegen vagy akármi - válaszolom, még mindig idegesen hadarva, hallani a hangomon, hogy mennyire feszült vagyok ettől az egésztől. Belekortyolok a limonádémba végül. Nem emlékeztem, hogy ez a pizza ennyire csípős, de a szám mintha most lángra akarnak kapni. Lehet, hogy tényleg mindjárt tüzet fogok okádni szó szerint is.
- Senki nem mondta, hogy mosolyogj vagy legyünk álomcsalád. Ne adj szavakat a számba. Azt mondtam, hogy van ott egy üres szoba, aztán ha akarsz, felőlem az ablakon is közlekedhetsz, ha el akarsz kerülni - vágom hozzá. A munkámmal kapcsolatos megjegyzésre úgy döntök, inkább nem reagálok. Azért nem arról álmodtam, hogy én leszek a titkárnő, aki főzheti a kávét és rohangálhat mások ebédjéért, de ezt nem fogom vele megosztani.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850572#post850572][b]Návay Kristóf - 2022.08.04. 08:30[/b][/url]

- Mindenki azt csinál, amit akar - vonogatja a vállát, mintha nem erre akart volna eddig is kilyukadni a mondataival. Ha kell, elismétli még párszor. - Örülök, hogy tovább tudsz lépni. Szerintem nekem is sikerült. Nem is én emlegetem fel a múltat... - próbál odaszúrni az utolsó mondatával, amit csak úgy sebtében csap hozzá, mielőtt ujjaival megtörölgetné a pizzaszafttól csillogó ajkait.
Viktor egészen biztosan nem ilyen életet képzelt el Kristófnak. Ő még nem tudhatta, hogy a javító és a családi háttér később hogyan kavar be a továbbtanulási terveknek, meg hogy a keresztfia lázadó korszaka az átlagosnál radikálisabb végkimenetelű lesz. Kristóf a lelke mélyén sokat őrlődik azon, hogy mit szólna most hozzá, milyen tanácsot tudna adni, de Regi iránymutatásairól hallani sem akar. Tudja, hogy valójában a saját kis céljait igyekszik elérni, és ehhez a bátyját használja fel ütőkártyának. Aljas húzás, még ha valójában tényleg elhiszi, hogy neki van igaza.
- Nem tűnt fel, hogy nem válaszoltam a leveleidre? Szerintem egyértelmű, hogy mi a döntésem - flegmázik tovább némi felháborodással a hangjában. Pont ebből jön át számára, hogy mennyire önzően gondolkodik, hogy valójában csak kell neki valamire a családja eszközként, hiszen amúgy se nagyon kereste az elmúlt években. Ha írt is levelet, Krisz felszínes, vagy éppen hátsó szándékot sejtett a dolog mögött, ezért ha reagált is rá, jellemzően rövidre fogta. Amúgy sem  szeret sokat írni, mert fél, hogy túl sok helyesírási hibát vét, na meg ember legyen a talpán, aki kiigazodik a kézírásán. Az ajánlatot meghallgatta, nem új neki, Regi viszont magasról tesz arra, hogy a srác mit szeretne.
- Ha veled is kellene laknom, egy nap után az idegeidre mennék a szokásaimmal - erősködik tovább, és szeme könnybe lábad, na de nem az érzelmektől, hanem az egyre mardosó pizzától. Úgy tűnik, most kezd igazán beütni a szósz és a paprika.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850613#post850613][b]Návay Regina - 2022.08.04. 20:42[/b][/url]

Kristóf

Nyelek egy nagyot az utolsó mondatára. Soha nem léptem igazán túl Viktor halálán. Nem csak a bátyám volt, de a legjobb barátom is, pedig azért könnyen barátkozom én bárkivel, és mégis. A bátyám sokkal fontosabb volt mindenki másnál, valaki, akire gondolkodás nélkül rábíztam volna az életemet is. Auror is azért lettem, mert úgy éreztem, ettől kicsit mindig is velem marad. Inkább nem mondok semmit, már úgyis kimondtam nemrég, mit gondolok róla, és ismételni magamat fölösleges. Inkább egy nagyobb falatot tömök a számba a pizzából, hogy véletlen se szólaljak meg. Különben sem úrilányhoz méltó dolog csúnyán beszélni, márpedig én egy Návay vagyok. Mit gondolnának a szüleim? Mit gondolna a bátyám? Sőt, mit tenne most a bátyám? Azt hiszem, amilyen heves természetű volt, már galléron ragadta volna Kristófot, hogy értelmet rázzon a makacs fejébe vagy csak fogja és ha kell, a vállán cipeli haza. Ezt a fajta viselkedést biztos nem tűrte volna el. Limonádéval öblítem le a csípős ételt, amitől továbbra is lángol a szám, aztán mély levegőt veszek és igyekszem kevésbé ingerülten megszólalni, de legalábbis nem üvölteni vele.
- Tudod, ha most ő ülne itt, már megpróbált volna értelmet rázni abba a hülye fejedbe... de igazad van, én nem ő vagyok. Ő tartott össze minket, én meg fogtam magam és elmentem az aurorképzőbe és volt pofám bejutni is, sőt elvégezni is, mert ettől kicsit közelebb érzem hozzá magam. Egyszerűen rémes vagyok, hihetetlen. Ugye? Egyébként ha egy kicsit is kevésbé lennél ekkora barom, még mindig lehet, hogy lehetnél fejvadász vagy tudomisén, de te eldöntötted, hogy gyűlölni fogod az egész világot, mert összeesküdött ellened - közlöm a végére már egész kimérten, a mondandóm első felében több az indulat, de lassan elapad. Mindegy. Ha ezt akarja, hát ezt akarja. Én megpróbáltam. Nem csak most, de már akkor is, amikor jog szerint megkaptam az egész rám eső részt, mert nagykorú lettem.
- Oké. Tudod mit? Te nyertél. Feladom. Akármit is akart Viktor, már mindegy. Csinálj, amit akarsz - mondom, és még a tányért is odébb tolom az asztal közepe felé a maradék pizzával rajta. Megiszom a maradék limonádém, felállok és vállamra veszem a táskám.
- Ha netán mégis meggondolnád magad, tudod, hol találsz. Ha nem, akkor boldog életet! Szia - köszönök el, még mielőtt netán tényleg sírva fakadnék, fizetek és távozok. Otthon majd kisírom magam, legalább nyugodtan megtehetem egyedül a házban.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850680#post850680][b]Návay Kristóf - 2022.08.07. 11:54[/b][/url]

Pengeélen táncol, bármikor robbanhat a bomba. Söröskorsóját úgy szorongatja magánál, mint középkori lovagok a pajzsukat, mielőtt a párbaj során egymásnak vágtatnának. Már fogytán a nedű, észnél kell lenni, hogy mikor hörpinti fel a maradékot, jobbnak tartja megvárni a drámaibb részeket, ha tartogat egyáltalán ilyeneket a találkozó. És hosszú monológ is következik, amit kifejezéstelen arccal hallgat végig ugyan, de elraktároz a belsőjében, mert a szavak szíven ütik, számára fontos személy szegezi azokat neki, így nem tudja csak úgy elengedni a füle mellett.
Minden bizonnyal úgy lenne, ahogy Regi fogalmaz. De ez az ő szemében a "mi lett volna, ha..." esete. Azt kívánja, bárcsak ez lenne a valóság. De mégsem ez a helyzet. Minden nap mardossa magát, ezért különösebben nem erősít rá. Nem kezdi el kioktatni sem arról, hogyan is bicsaklott meg a pályája, azt majd később szeretné. Napokig veszekedhetnének itt eredménytelenül, annyi indulat gyülemlett fel az évek során benne, de belefáradt abba, hogy ilyenekre csessze el az idejét. Ő is változik. Régen még ment volna. Mert hát, ő mindent megpróbált, úgy hiszi. Nem ő tehet a határozatokról, az apjáról, a váratlan tragédiákról, Bogi lelépéséről. Ő az áldozat, ezt a szerepet szokta meg.
- Ne akard mások álmát beteljesíteni... Javaslom, hogy a saját vágyaidat kövesd - ingatja a fejét, mintha egy bölcs, öreg, ám mégis arrogáns varázsló lenne, de ezt most tényleg komolyan gondolja. Kristóf is azt nézi, hogy ő mit akar, nem azt, hogy más mit akart. Reginek is ezt ajánlja, jó szívvel. Bűntudata van azért, amit most tett, de nem mutatná ki a világért se. Leveszi tekintetét a távozó rokonáról, kiissza korsójának tartalmát, majd a számla rendezte után vöröslő fejjel viharzik el a pizzériából.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=851437#post851437][b]Bánki Anna - 2022.08.20. 14:35[/b][/url]

Nem szeretem a próbateszteket, és nem is fogom sosem megszeretni őket, így hát most is enyhe homlokráncolással nézem a teszt közepén található kérdést, majd felpillantok Barnira, akinek pont ott van egy ránca, ahol én is ráncolom a homlokom, és ezen jót mosolyogva magamban, bekarikázom a második válaszlehetőséget.
- Ha ezen elvek mentén oktatnék, szemen kéne köpnöm magam minden nap. Többször is.
Jegyzem meg bosszankodva, az orromat ráncolva, fintorogva. Hogy miért fog tíz év múlva egy huszonhat évesre lecserélni? Mert ráncos leszek, ő meg kapuzárási pánikban lesz. Viccelek, nem szabadul meg tőlem.
- Ma sokáig dolgozol? Mert, ha nem, elmehetnénk moziba, de ha meg igen, akkor, ha engeded, szívesen segítek itt.
Nem szeretnék az idegeire menni, de azt mondta, hogy nem zavarom, még pizzát is kaptam, kávét is, szóval most olyan vagyok, mint egy jóllakott duracellnyuszi, aki pihenne, de csak pörögni tud. Meg persze flörtölni, mert azért azt kivívom, hogy néha rám pillantson, és akkor hosszan nézek a szemébe, és mosolygok is rá, mert hát egy kis flört sosem árthat, nem? Szeretek csak úgy elmélyedni a tekintetében, és zavarba hozni őt, meg zavarba jönni tőle. Szóval most is bevetem minden csáberőmet, és kicsit ringatom magammal a széket, amin ülök a pult szélén, hogy ne zavarjam az embereket.