Az utóbbi évtizedekben nálunk is elterjedt a muglik kedvenc étele, a pizza. A Félszemű Kukorica a Közép- és Kelet-Európában legnépszerűbb pizzázó-lánc, eredetileg cseh. Varázstalan szomszédaink valószínűleg megdöbbennének azon a tényen, hogy a legjobb pizzákat ők készítik. Nem az olaszok, még véletlenül sem. Az olasz varázslók kifejezetten utálják ezt a találmányt.

Ahogy belépsz a pizzázóba, rögtön szembetűnik, hogy minden sárga. De nem olyan kellemes okker, hanem élénk, napsütötte réteket idéző, amibe belefárad az ember szeme, ha sokat nézi. A székek, a polcok, a szalvéta. Ami nem sárga, az meg krém és fehér. Adnak itt a dekorációra, de ez szerencsére nem látszik meg az árban.

A konyhából semmiféle zaj nem szűrődik ki és belépni is szigorúan tilos illetéktelenek számára. Vannak olyan elvetemültek, akik mégis megpróbáltak bejutni, de rögtön utána azon kapták magukat, hogy odakint állnak és egy hónapra száműzve lettek minden Félszemű Kukoricából. Második kihágásnál fél év, harmadiknál pedig örökre. Szóval nem éri meg kíváncsiskodni.

A rendelésed leadása után kapsz egy kicsi Félszemű Kukorica-lényt, aki a kajád elkészültekor hangos kiabálásba kezd, de addig is kitartóan motyorog, megpróbálhatsz vele beszélgetni, ha olyan kedve van. Azonban vigyázz rá jól, mert ha nem vagy résen, lelécel és lehet, hogy többet soha nem kapod meg a kajádat. A rendelést ugyanott tudod felvenni, ahol leadtad, a pultnál.

- pásztorpite pizza (sok borsó, répa, darálthús, paradicsomszósz, cheddar)
- félszemű kukorica pizza - jogvédett (sok-sok kukorica, mozzarella, fokhagymaszósz, és miközben eszed, popcornná pattan a szádban)
- lángnyelv pizza (sonka, mozzarella, paradicsomszósz, de ezekből körülbelül semmit se érzékelsz a borzalmasan csípős habanero miatt. Lángolva tálalják, de nem éget a tűz)
- meglepetés pizza (teljesen normálisan néz ki, sonka-sajt-gomba-kukorica, de van rajta valami meglepő íz, amit nem mondanak meg előre - frissen nyírt fű, sárga hó, mentolos csokoládé, kutyakaja, hánytató cukorka stb.)
- vajsör pizza (a nevéhez hűen pont úgy néz ki, mint egy vajsör, csak lapos és egy pizzalapon fekszik. A többi pizzától eltérően ennek a lapja is édes, amit egy zselatinos fűszeres karamelles sörréteg borít, s az egész tetején ott rezeg az édeskés, fodros hab)

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=740576#post740576][b]Lorin Annie Brightmore - 2018.11.12. 20:19[/b][/url]

A napjain nagy része mások számára nyilván unalmasan telt volna, de én éppen azt csináltam, ami számomra eddig tiltott volt, mások viszont unták. Nagyokat sétáltam, minden nap, és elmentem beiratkozni a könyvtárba. Aztán elhatároztam, hogy mindenhol meg fogom kóstolni az ételeket, mert nagyon finom illatokat érzek mindig. Persze a szállásért cserébe segítek Ms. Stone-nak, de a napom legnagyobb rész szabad. Az első éttermi választásom a pizzéria volt, még soha életemben nem ettem pizzát. Anya mindig azt a diétát követte nálam, amit az orvosok előírtak.
A másik érdekes változást, vagyis azt, hogy a hajam rövid lett és szőkés még mindig szokom, tényleg megváltoztatja az egész külsőmet, ha kinézetet váltok, de ez kell, leginkább azért, hogy senki se jöjjön rá, én is egy vagyok az elszökött gyerekekből. Reggel láttam két gyerek arcát a tejesdobozon, és összeszorult a szívem, szegény anyu és apu, biztos nagyon csalódottak, amiért megcsaltam a bizalmukat.
A titomat, vagyis, hogy én egy Brightmore vagyok, három ember tudja. Az egyik Will, aki az egészségügyi ellátásomért is felel, a másik a felesége, Norina, a harmadik pedig Ms. Green, akié a könyvtár, és akinek a sok könyv láttán azonnal bevallottam a nevem, majd kérleltem, hogy ne ezt a nevet írja fel. Így lettem Annie Relinquo, ami távozót jelent latinul. Ha már múlik az időm legalább legyek kreatív. Egyébként a szellem volt volt az első gondolatom, de az se angolul, se latinul nem illett volna. Éppen lapozom a könyvben, az üvöltő szelekben, amikor valaki megszólít. Felpillantok rá, és halványan elmosolyodok.
- Persze, csak nyugodtan.
Mondanám, hogy ismerős a lány, de nem, viszont mivel egész életemben meséket és történeteket találtam ki, nyilván most is az az első, hogy kíváncsi vagyok, hogy köré mit találok ki. Kicsit arrébb húzom a tányérom, azon egy nagy szelet pizza van, amit már megkóstoltam, de nem lesz a kedvencem, viszont az extra nagy pohár kólát csak úgy döntöm magamba.
- Annie vagyok.
Nyújtom felé a kezem üdvözlésként, és becsukva a könyvet, halvány mosollyal pillantok rá.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=740582#post740582][b]Lorin Annie Brightmore - 2018.11.12. 21:00[/b][/url]

- Pásztorpitét, de nem igazán ízlik, csak letörtem az első falatot, szóval, ha szeretnéd, szívesen neked adom.
Dina. Megjegyzem a nevét, és hozzá is párosítom a vörös hajához és a porcelánszín bőréhez. Szép lány, lelkes, feltételezem, hogy ő olyan házba jár, ahol ezt a lelkesedést preferálják. Nem abba, amibe Denis. Ő csendes.
- Nem járok a suliba. Csak átutazóban vagyok, és közben meglátogattam az egyik ismerősömet, Denis Brightmore-t. Te ezek szerint oda jársz. Milyen az iskola?
Érdeklődve figyelem, és valóban érdekel is a válasz. Én csak anyával tanultam, és mindig csak napi pár órát, ami annyira sokat kivett belőlem, hogy utána képes voltam tizenkét órákat is aludni. Kimerültem. A pálcámat ugyan elhoztam magammal, de csak pihen a táskámban, a dobozában. A tudat jó, hogy vész esetén tudok üzenni Ms. Stone-nak, de ezen kívül mást nem mernék tenni vele. Félek, hogy nagyon visszaütne a dolog.
- Nem rossz. Igazából olvastam már párszor, de csak két könyvet hoztam magammal, és rájöttem, hogy már nem emlékszem, miről szól.
Denisen, Ms. Stone-on és Ms. Green-en kívül ő az első ember, akivel beszélgetek. Vagyis, anyán, apán meg az orvosokon kívül. Olyan furcsa, de jó érzés, hogy valakit érdeklek, hogy kérdez tőlem, és hogy a jelenlétével számos új kérdést is felvet. Nagyon sokat kérdeznék, például, hogy milyen iskolába járni, milyen egy közösséghez tartozni, nem furcsa-e, hogy nem otthon él az ember, hanem hónapokon át itt. Denis is mindig nagyon hosszan elment, egy idő után megtanultam, hogy mikor jöhet, és mindig, mikor várható volt, órákon át csak ültem az ablakban, szépen felöltözve, a hajamat befonva, és vártam őt. A húga vagyok, illendően vártam vissza. Ő ugyan sosem láthatta. Aztán, néztem őt, nyaranta, néztem, ahogy elvan, ahogy néha elmegy valahova, majd visszajön. Néztem, hogyan beszélget emberekkel, és tudtam, milyen az, amikor kilépne már az interakcióból. Aztán, mikor véget ért a szünet, mindig sötét ruhát húztam, és szomorúan néztem, ahogy ismét elmegy, hónapokra.
- Jó étvágyat!
Mondom utána én is, ám vele ellentétben én a kólámból iszok megint. A cukor átjárja a szervezetem, és egyszerűen olyan, mintha tűzijátékot robbantanának a hasamban.
- Nem furcsa, ilyen hosszan távol lenni az otthonodtól?
Végül, csak kibukik belőlem a kérdés, ami már foglalkoztat azóta, hogy megkérdezte, diák vagyok-e.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=741052#post741052][b]Lorin Annie Brightmore - 2018.11.18. 18:54[/b][/url]

- Tudja, hogy itt vagyok, csak első az iskola, nem akarom, hogy miattam rossz jegyeket szerezzen, mert az kihat az életére.
Én viszont nem szeretnék annyira kihatni rá, hogy egy negatív emlékkép legyek. Ezért is nem mondtam el, hogy a húga vagyok, nem tehetem meg, mert akkor összetörik, ha eltűnök, már pedig el akarok, még mielőtt vége lesz, el kell mennem innen, hogy még egyben lásson. Amit sosem akarok az az, hogy azt lássa, ahogy az elmúlt éveim teltek.
- Hogyhogy a Rellonban laktál?
Ez olyan furcsán hangzik, mert nem tűnik olyannak, mint Denis, nem hiszem, hogy káromkodna vagy dohányozna. Nem tudom, annyira nem ismerem ezt a házakba sorolást, de még mindig hiszem, hogy én a nyugodtabbak - és nem káromkodósok - közé tartoznék. Igen, megkérdeztem, hogy mit jelent az a k betűs szó.
- Rendben, ez jó ötlet.
Azt nem akarom elmesélni, hogy a pénz igazából a szüleimé, és hogy fogalmam sincs, hogy mennyit ér, amit elhoztam. Odaadtam Willnek, ő segít nekem elmagyarázni, hogy mennyit érdemes magamnál tartanom, hogy nagyjából mi mennyibe kerül. Biztos furcsa lehet nekik, mert ezt mások egy hat és nem egy tizenhat éves gyereknek szoktak tanítani, de igyekszem mindenre nagyon odafigyelni, hogy ne kelljen sokszor egymásután elmondaniuk, hogy mit is jelentenek az egyes dolgok. Bőven elég megrökönyödést váltott ki szerintem az tőlük, amikor a k-sra rákérdeztem.
- Nagyon rossz a barátaidnál, hogy nem mondhatsz semmit? Ők mit hisznek, hogy hol vagy?
Mert hát azért tényleg hosszú idő, amit itt töltenek, majdnem minden évszak lemegy, csak a nyár egy kis részét töltik otthon. Én mindig azt az időszakot vártam a leginkább, mert akkor újra megpillanthattam az ablakon át Denist.
- Egyszer szívesen megnézném, innen nagyon nagy épületnek néz ki, szerintem még sosem jártam ilyen nagy helyen. Nem is gondoltam még erre eddig, mit kell tennem hozzá?
Tényleg nem gondoltam még rá, de nagyon érdekel, hogy valóban kipróbálhatom-e milyen egy iskola falai között lenni, szívesen beülnék tanórákra, tanulnék együtt másokkal. Csak egy kicsit. És az biztos, hogy elmennék a könyvtárba.
- A könyvtár, nagyon kedves a vezetője, és nagyon szép a hely, szívesen töltök ott időt. Meg a csónakház, olyan szép a táj. Az iskolában neked mi a kedvenced?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=742200#post742200][b]Lorin Annie Brightmore - 2018.12.06. 13:00[/b][/url]

- Ó, váó, gondolom, eléggé kiborultak akkor rád. De a tiltott erdő, az nem tiltott?
Gondolom legalábbis, hogy nem csak úgy viccből aggatták rá azt a jelzőt, hanem mert mondjuk veszélyes. Olvastam egy csomó mindent az iskoláról, mert Willnek van egy könyve az iskoláról, és abban le van írva, hogy kentaurok is laknak ott, akik nem a kedvességükről híresek.
- Szerintem benned is, ha ki mertél oda menni egy teszt miatt, én biztos, hogy nem tenném meg.
Biztos, hogy nem? Hiszen én is az életemet kockáztatom azzal, hogy itt vagyok. Mondjuk én már beletörődtem abba, hogy el fogok menni, hamarosan, de akkor is, ez más szerintem. Biztos, hogy nem abba a házba kerülnék, amelyikbe ő van, ha iskolás lennék.
- Te is abba a házba jársz, amelyikbe Catherine Payne.
Kérdezni akartam, de inkább kijelentem, mert biztos vagyok benne, hogy Cath is oda tertozik, ahova Edina. Mind a ketten egy kicsit őrültek, a szó jó értelmében, és mind a ketten merészek, és elmennek a végletekig. Innentől biztos vagyok benne, hogy ők egy helyre lettek beosztva.
- Elvágnád magad a mugli világtól?
Kérdezem, mert nekem eléggé logikus lépésnek tűnik. Nem érzi ott jól magát, nem szereti titkolózni. Az a leglogikusabb, ha az ember búcsút mond annak, amit nem élvez. Én is léptem egy nagyot, és nem bánom, egy kicsit sem. Abba az egybe nem szeretek belegondolni, hogy a szüleim mekkora árulónak gondolhatnak, amiért az elmúlt évek áldozatát semmibe véve elszöktem, de megérthetnék, hogy miután az orvos azt mondta nekik, rosszabbodott az állapotom, nekem csak az volt a célom, hogy megismerjem Denist.
- Miért mondtad azt, hogy megvetnek?
Ismerem a szót, tudom a jelentését, de olyan merésznek hangzik az, hogy valakit csak úgy megvetnek. Ahhoz szerintem nagyon nagy bűnt kell elkövetni, például megölni egy embert, vagy ilyesmit. Ő pedig nem néz ki olyannak, mint aki kismacskákat vagy kisgyerekeket kínoz szabadidejében.
- Ezt szerintem később meglátjuk. Nem akarom Denist zavarni, amikor iskolában van. De a tanulás nem hangzik rosszul.
Nem tudom, hogy ő hol tart, vagy, hogy hányadikos, és azt sem, hogy azt, amit nekem anya tanított, mikor veszik az iskolában. Kicsit merész igent mondani, mert félek attól, hogy igazából egészen már tudással rendelkezem, mint, amivel rendelkeznem kellene ennyi idősen.
- Ez a hely csodálatos lehet!
Felelem őszinte csodálattal, hiszen máris fel tudnék sorolni vagy húsz könyvet, aminek egy-egy szereplőjének képzeltem magam, miközben olvastam.
- Az enyémen? Semmi izgalmas nincs.
Élni. Leginkább élni.
- Talán, hogy valami nyomot hagyjak a világban. Mondjuk kiadni egy jó könyvet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=743314#post743314][b]Lorin Annie Brightmore - 2018.12.21. 18:58[/b][/url]

- Erre szokták azt mondani, hogy minden összejött.
Kuncogok egy kicsit, de azért őszinte csodálattal rápillantok a velem szembe ülőre.
- Szerintem nagyon bátor vagy, hogy ezt megtetted. Én biztos, hogy nem mertem volna megcsinálni, hogy bemegyek egy veszélyes erdőbe.
Nem, én annyira nem vagyok bátor. Bár azt hiszem, miután megszöktem otthonról, sőt, pénzt loptam a szüleimtől, hogy ide jöhessek, ez már egy másik történet. Az is bátorság, csak sajnos nem jellemépítő. Én egy olyan lépést tettem meg, amivel szétzúzhatok egy családot, és amikor megtehettem volna, amikor kimondhattam volna a bűvös mondatot, akkor meghátráltam, és nem tettem meg. Akkor csak álltam bambán, és visszakoztam. Nem mondhattam meg Denisnek az igazságot, hiszen én tovább megyek, de ő itt marad, és a szüleink szintén. Csak azért ne beszéljünk egymással, mert én önző módon meg akartam mondani, hogy ki vagyok. Amúgy is, mit érek el vele? Vagy tönkreteszem a családom, azt a családot, aminek én csak szellemként voltam része, vagy nem hisz nekem, és ez a tény, valahogy jobban fájt. De nem akarom feladni, nem akarom, hogy csak ennyi legyen. Egyetlen sikertelen találkozó. Én többet akarok belőle. Csak még arra nem jöttem rá, hogyan.
- Végzős, azt mondta, hogy most lesz majd a varázslatos alapvizsgája.
Nem egészen jegyeztem meg, mi a neve, de azt tudom, hogy eléggé aggódik miatta, bár nem kell oda, ahol tanulni szeretne a későbbiekben. Sokat beszélgettünk, ő is kérdezte, hogy nem érdekel-e az iskola, de sajnos neki is nemleges választ kellett adnom. Érdekel, csak nekem nem lehet.
- Ezt megértem. Én sem szeretem a titkokat. Ha egyszer az ember elkezdni, sosem lesz vége, és nagyon belebonyolódik egy idő után.
Amióta itt vagyok, én is ezt tapasztalom. Nem szeretnék hazudni arról, hogy ki vagyok, de az igazságot meg nem mondhatom el. Ördögi kör ez, mert akaratlanul is elkezdek mást mondani, mint ami a valóság, és tudom, hogy a végén minden nagyon bonyolult lesz.
- A testvéreid örülnek, hogy itt lehetnek?
Ha már felhozta őket, remélem, nem bánja, hogy rákérdeztem, mit szólnak hozzá. Jó dolog, ha az embernek van testvére, ezt én is tudom, csak egy kicsit bonyolult a helyzetünk. Nálunk csak én tudom, hogy ilyen közeli rokonok vagyunk, Denis csak annyit, hogy egyezik a vezetéknevünk.
- Biztos, hogy jó a pálcád? Olvastam már olyanról, hogy a pálcaválasztás csak másodszorra sikerült, mert az első körben hamis kapcsolat alakult ki a pálca és a birtokos között.
Nem tudom, hogy ennek mennyi értelme van, de tényleg ezt olvastam. Voltak beszámolók is, amik azt mondták, hogy minél később jön rá az ember, hogy nem a megfelelő eszköz van a kezei között, annál nehezebb átszokni, és jól csinálni a bűbájokat.
- Nagyon szép lehet onnan a kilátás.
Állapítom meg, mivel annak idején engem is ez tartott életben. A táj, a folyton változó látvány, ami elém tárult, és a remény, hogy Denis hazatér, és nézhetem őt.
- Tényleg? Pedig jó dolog olvasni. Elképzelni a szereplőket, a mozdulatokat.
Nekem mindig a könyvek segítettek. Az, hogy kiszakadhattam a négy fal közül, hogy élhettem. Élni akartam, úgy, hogy nem a saját bőrömben vagyok. Mindig fontosnak tartom, hogy legyen nálam egy könyv, amivel átszellemülhetek kissé.
- Magántanuló vagyok, ezért nem járok iskolába. Nincs házam, és vizsgázni is mindig otthon vizsgáztam.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850037#post850037][b]Lorin Annie Brightmore - 2022.07.27. 21:11[/b][/url]

Tizenhárom. Ennyi azoknak a köröknek a száma, amit leírtam a pizzéria előtt. Tizenháromszor mondtam végig a mondandómat, hol kiegészítve azzal, amit Zorka mondott, hol elvetve azt. Nyilván, akarom. Nagyon akarom, de félek, hogy azzal, ha én kérem meg, azt érzi majd, hogy valamit elvettem tőle, és nemet mond. Értem én, hogy huszonegyedik század, de hogyan kéred meg egy férfi kezét, akivel jelen pillanatban még csak nem is csókolózol? Sőt, akit idegesítesz.
- Bátorság.
Mondom ki végül magamnak, bólintok is egyet, és nyilván Barni, aki mostanra végignézte már a jelenetet, kellőképpen bolondnak gondol. Kiváló. Hát innen már csak felfelé van, nem? Végül mégis belépek, és határozottan a pulthoz sétálok, végig tartva vele a szemkontaktust. Nem mosolygok, mert tudjuk milyen mosoly lenne abból, amikor próbálsz szépen mosolyogni. Igen, retardált fuldokló fókás. Nem jó időzítés.
- Szia Barni. Én szeretnék kérni tőled valamit.
Itt jönne ugye a kérlek szépen, ha neked nem nagy gond, vegyél feleségül, mert kell a neved rész. Hát valahogy nem az csúszik ki.
- Egy sex on the beachet.
Igen, nyugi, ahogy kimondom, én is rájövök, hogy ez az egyetlen koktél, amit nem kellett volna hangosan kimondanom. Mert most egy cosmo-val, vagy egy Merlin haragjával kevésbé lett volna kihívül Jól van Annie, szép kezdés, csak magabiztosan égesd le magad.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850040#post850040][b]Lorin Annie Brightmore - 2022.07.27. 21:14[/b][/url]

- Mi?
Hirtelen olyan sápadt leszek, mint régen, érzem, ahogy a kezeim és a lábaim egyszerre fagynak el, lever a víz, és várom, komolyan várom, hogy megnyíljon alattam a föld. Kérlek uram, most az egyszer ments meg. Reszketve nyújtom ki a kezem a nő felé, és érzem, hogy égni kezd az arcom.
- Annie Brightmore vagyok asszonyom, és esküszöm önnek, hogy nem szoktam sok alkoholt inni, legutóbb a lányával, de az volt az első, és csak bátorságot akartam gyűjteni. Én, sajnálom, hogy így ismerkedtünk meg.
Édes Merlin, miért éppen én? Miért nem tudtam megállni az első mondatnál, miért kellett nekem hülyeségeket beszélnem? De hát nem úgy néztek ki, mintha közük lenne egymáshoz, és miért nem néztem meg jobban, hogy ki mellé ülök le? Most akkor szaladjak el? De az meg olyan hülyén venné ki magát, nem? Nem mintha ne lenne most már mindegy.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850042#post850042][b]Lorin Annie Brightmore - 2022.07.27. 21:16[/b][/url]

A szememmel üzenem, hogy ha itt mert hagyni, megölöm, és valószínűleg ő ezt pontosan tudja is, mivel itthagy. Szívem szerint kupán vágnám a pénztárcámmal, de ki a fene akarja még tovább égetni magát az ex majdnem anyósa előtt? Senki.
- Tíz évvel, de véleményem szerint az életkor nem mérvadó, ha két ember szereti egymást. Vagy, ha az ember szeret élni. Nevetni, mint Ön. Önnek boldog nevetése van, mint Zorkának. Ő tud még ilyen felszabadult lenni.
A jó időszakaiban, de ezt nem teszem hozzá, mert csak abban reménykedem, hogy mikor viszontlátom, újra ez a boldogság fog a hangjában visszatükrözni.
- Nem vagyunk együtt. Mi… próbálkozunk. Én megpróbálok nem próbálkozni, ő megpróbál próbálkozni, én általában elszúrok valamit, ő pedig ideges lesz miatta. Bonyolult a helyzetünk. Viszont állítólag finom koktél, szép a színe. Csak, látja, elszúrom a dolgokat. De most legalább nevetett is, ami jó.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850044#post850044][b]Lorin Annie Brightmore - 2022.07.27. 21:19[/b][/url]

- Igen, de szerintem ezt rajtam kívül senki se tudja. Vagyis, most már ön. De semmi olyan nem történt soha, amire az emberek gondolnak. Tényleg semmi.
Valahogy a kor sosem került elő, mert nem számított. Jó, Barni mindig azt mondta, hogy túl fiatal vagyok mindenhez, mindig túl gyerekesnek gondolt, és lám, van abban valami, mert az édesanyjával való első és talán egyetlen találkozásom alkalmával is bebizonyítottam, hogy nem vagyok alkalmas arra, hogy a fiával legyek. A tanácsnál akaratlan is Barnira pillantok, és tudom, hogy ilyenkor mindig megváltozik a pillantásom, mások lesznek a vonásaim. Én képtelen lennék arra, hogy úgy csináljak, mint aki nem érez. Különben sem szereti a játszadozást, és hát, amúgy is tudja, hogy mit érzek. Mit csináljak, kérjem meg, hogy segítsen férjet fogni, és közben csaljam csapdába? Hát az remek lenne. Biztos nem utálna meg teljesen.
- Örülök, hogy találkoztunk.
Búcsúzom csendesen, nem válaszolva végül arra, hogy úgy teszek-e. Nem menne, tudom, hogy nem. És kicsit talán félnék is, hogy ő inkább megnyugodna, és továbblépne, találna egy normális nőt, elvenné, családja lenne. Még túl önző vagyok ahhoz, hogy képes legyek elengedni őt.
- Arról, hogy az életünk abból áll, hogy szerencsétlen vagyok, te pedig mérgessé válsz emiatt, de próbálkozunk, hogy ne így legyen. Nagyon szép és boldog nő. Köszönöm.
Emelem meg kicsit a kávét, de nem kortyolok még bele, mert olyan közel van az arca, és olyan szép színe van a szemének, miután nevetett, amikor boldog, hogy kicsit inkább elveszek benne, és ez megmosolyogtat, megrebegteti a szívem.
- Kérni szeretnék valamit. És mondhatsz nemet, nincs semmi baj, ha így teszel, rendben?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850046#post850046][b]Lorin Annie Brightmore - 2022.07.27. 21:22[/b][/url]

Bólogatok kettők, de nem válaszolok szóban, csak láttam, ahogy Barnira néz, és ösztönösen kibukott az, hogy nem csinált semmit, amiért az embereknek el kellene ítélniük. Én szerettem volna, ha csinál, de ő nem tette, pedig még csak nem is lett volna helyzettel való visszaélés.
- Te gondolkoztál rajta? Az örökbefogadáson. Látva, ahogy Karolával bánsz, meg a gyerekekkel az előkészítőben, és a sok szeretettel, ami benned van, csodás édesapa lennél.
És igen, látszik, hogy az anyukája tényleg olyan volt, mint egy édesanya, mintha a fogantatás óta ő viselné gondját, és nagyon jó embert nevelt, hiszen ott a Menedék is, ami nagyon nemes cél.
- Ezt most nem én csináltam, vagyis nem csak én. Ezt te meg én csináltuk régebben.
A táskámból előveszek egy borítékot, amit elképzelhető, hogy kicsit nagyobb vehemenciával nyitottam ki, és jól látható rajta, hogy a címzés Bánki Annának szól, de az ő címére.
- Emlékszel, pár éve volt egy beküldött kéziratom, de végül nem kaptam rá még csak elutasítást sem. Kiderült, hogy elkeveredett a pályaművek között, és most bukkantak rá, vezetőségváltás, vagy mi. Viszont kiadnák, ha hozzájárulok, sőt, már el is kezdték, mert hozzám is csak késve jutott el a levél. Szóval, ha volnál olyan kedves, erre az egy könyvre, nekem adnád a neved?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850048#post850048][b]Lorin Annie Brightmore - 2022.07.27. 21:25[/b][/url]

- Nem állt szándékomban.
Meglepő, hogy mennyire nem. Nem akartam ellentmondani neki, és azt hiszem, a részleteibe se szerettem volna belemenni. Én őt választottam anno, és még ha tudtam is, hogy lehetetlen, úgy választottam, mint férfit, mint társat, mint azt, aki a gyerekeim apja lenne. Makacs dolog az evolúció, azt mondják.
- Egy kicsit keserédes volt elsőre, mert nagyon szerettem volna a feleséged lenni. Nagyon tetszett a címzés, és még fájt. Aztán, valahogy elkezdett ez az egész örömmel eltölteni, mert veled csináltam, benne vagy a könyvbe, kicsit rólunk is szól, és szép emléket állít annak, amik voltunk.
Visszamosolygok rá, és bólintok egy kicsit, majd halkan elnevetem magam. Szeretek a szemébe nézni, elmerülni benne, kiélvezni a csendes pillanatokat, amik azzal telnek, hogy csak nézzük egymást. Számos tanulmány kimondja, hogy így születnek az érzelmek, és igaz is, emlékszem arra a pillanatra, ahogy megszülettek az enyémek iránta.
- Ha téged sem zavar, örülnék neki, ha egy könyvig Bánki Anna lehetnék.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850050#post850050][b]Lorin Annie Brightmore - 2022.07.27. 21:29[/b][/url]

A szám elé kapom a kezem, hogy ne nevessem el magam a horkolása emlékére. Nem is mindig horkol, csak akkor, amikor nagyon fáradt, szóval, valószínűleg mostanában mindig.
- Mi az?
Olyan szépen mosolyog, hogy szívem szerint megérinteném az arcát, hogy fizikailag is megtapasztaljam ezt. A kérdés is olyan kis plátói, mert nem hiszem, hogy igazi választ várok rá, így is nagyon hevesen ver a szívem, mint minden olyan pillanatban, amikor csak vagyunk. Egy kis flört, így hívom ezeket.
- Hanem örökre és minden kontextusban?
Kérdezem vissza suttogva, mert nem merem hangosan kimondani, de rögtön zavarba is jövök, hiszen éppen most égettem le magam az anyukája előtt, és próbálkozunk, de nem tudom, hogy tudtam-e annyit tenni, hogy ez neki elég legyen. Aztán persze, ahogy lenni szokott, utólagosan, de végigvettem magamban a mondatot, és éreztem, ahogy a bőröm az arcomon lángba borul.
- Oh, mármint…azt mondtad nem csak egy könyvre. Szerinted írjak még? Legyen több, Bánki Anna könyv? Mert vannak még ötleteim.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850052#post850052][b]Lorin Annie Brightmore - 2022.07.27. 21:31[/b][/url]

- Igen, ez logikusan hangzik, valóban az lenne a legcélszerűbb, ha nem zavarnám össze őket.
Inkább ezen gondolkozom, mint azon, hogy mégis hogyan mondhattam azt, hogy örökre. De olyan szépen nézett, és valahogy azt hittem, hogy az lesz. Én itt állva láttam meg először, és azonnal beleszerettem, és simán kérek lett volna a történet, de legalább kicsit hozzá tartozó leszek, a borítékon.
- Nem tudom, hogy hogyan működik ez, de gondolom majd megmondják, hogy hány százalékot kapok meg adok neked a neved használatáért, és gondolom kell majd kikötéseket is tennünk, hogy miket ne írjak. Sok dolgunk lesz.
Igen, inkább koncentráljunk erre, viszont muszáj megköszönnöm a kedvességét, így megemelkedve a pulton áthajolok, hogy puszit nyomjak az arcára.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850054#post850054][b]Lorin Annie Brightmore - 2022.07.27. 21:32[/b][/url]

- Nem tudom, a filmekben így csinálják. De lehetne az is, hogy a díjam, ami nem tudom, hogy lesz-e és ha lesz mekkora lesz, egy részét a Menhelynek adom, köszönetként azért, mert támogatsz. Ilyet szabad csinálnom, nem? Támogatsz az álmaimban és én támogatlak az álmaidban.
Ez nagyon szépen hangzik így, és nagyon remélem, hogy ez ellen nem is lenne kifogása. Azt szerettem régen is benne, és most is, hogy nem mond igent mindenre, hanem valóban értékes az, amit mond, mert ő egy jóval racionálisabb ember, aki szeret a Földön maradni, amíg én ezt nem mondhatom el magamról.
- Nem, ez még tökéletes lesz ahhoz, hogy lefoglaljam magam a szabadidőmben, és így a te életed is nyugodtabb lesz, mert nem gondolkozom butaságokon, és talán megtanulok nem rohanni a gondolataimmal.
Néha szerintem tök jó, szerinte viszont hajmeresztő ötleteim vannak, viszont tudom, hogy bosszantó vagy olyan szempontból, hogy csapongok a gondolataim között. Érdekes, mert amikor tanítok nem, csak csengetés előtt és után.
- Van egy kérdésem. Miért mondta az anyukád, hogy túl fiatal vagyok?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850057#post850057][b]Lorin Annie Brightmore - 2022.07.27. 21:34[/b][/url]

- Az egyetlen dolog, ami eszembe jutott, hogy veszek egy kutyát. Tudod egy kicsi, fehér felhőkutyát.
És csak és kizárólag azért veszem, mert a menhelyen nincs kicsi, fehér felhőkutya, ha lenne, akkor nem lenne kérdéses, hogy őt hoznám el.
- Valójában…nem. Szerintem én mindig ilyen elviselhetetlenül pörgős leszek. Lehet, hogy nem is tanárnak kellene lennem, hanem futárnak. Egész nap vinném a csomagokat, beszélgetnék, és kapnék borravalót.
Nem, amúgy futárnak lenni sem álommunka, de tény, hogy az én agyam nagyon sok mindenen jár, és ennek tudható be a kérdésem, amire megkapom a vénes választ, amire elnevetem magam, és megrázom a fejem.
- Nem, csak szokás szerint összekombináltam egy mondatodat azzal, amit az anyukád mondott, és elkezdtem hülyeségeken agyalni. Csak olyan Annie-sen.
Végre eljutok odáig, hogy a kávéba is belekortyolok, ahogy elemelem az ajkaimtól, finoman lenyalom róluk a kis cukros véget, ami nem lenne, ha megkevertem volna, és ha nem hagyom kihűlni.
- Nem tudok elég hálás lenni, hogy belementél ebbe. Kérhetsz tőlem cserébe akármit, amit csak szeretnél, komolyan.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850059#post850059][b]Lorin Annie Brightmore - 2022.07.27. 21:35[/b][/url]

- Mert édesek. Hát most nézd meg, soha többet nem aludnék egyedül.
A telefonomban kikeresem az általam felhőkutyának hívott maltipoo kutyák képét. Elképesztően aranyos a pofijuk, imádom őket.
- Csak az egyenruhájuk nem tetszik, meg aztán, imádok tanítani, szóval azt hiszem, ha a fizetésem nem lesz elég a megélésre,  akkor is tanár leszek.
Ez egészen biztos. Ez az, ahol megtaláltam a helyem, és szeretném azt az időszakot, amikor a kicsiket viszem én, majd Barni átveszi őket. A kezem óvatosan Barni kezébe csúsztatom, és végül mosolyogva megrázom finoman.
- Szeretnék a nyugodt pontod lenni.
Ami nem kis kihívás, de ha ilyet mond, hogyan mondhatnék mást? Érzem, ahogy a térdeim megremegnek, miközben a szívem még jobban kalapál. Látom magam nyugodt pontként, de nyilván továbbgondolva, ahogy fejét a mellkason pihenteti, miközben olvas, én pedig a haját simogatva a saját könyvemet olvasom. Túl szép? Tudom.
- Megyek, megválaszolom a levelet. Köszönöm, hogy bízol bennem, és, hogy érzem, hogy fontos vagyok neked. Ez nagyon sokat jelent nekem, és remélem, hogy te is ezt érzed.
Amíg beszélek az eddigi kézfogásban tartott kezeinket óvatosan átformálom úgy, hogy ujjaink összekulcsolódjanak egy rövid időre. Mosolyogva nézem őket, majd pillantok fel rá.
- Ahj, tényleg megyek. Dolgoznod kell, én meg feltartalak. Holnap találkozunk?
Közben elhúzom a kezem és mosolyogva állok fel lopva lesimítva a ruhám.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=851437#post851437][b]Bánki Anna - 2022.08.20. 14:35[/b][/url]

Nem szeretem a próbateszteket, és nem is fogom sosem megszeretni őket, így hát most is enyhe homlokráncolással nézem a teszt közepén található kérdést, majd felpillantok Barnira, akinek pont ott van egy ránca, ahol én is ráncolom a homlokom, és ezen jót mosolyogva magamban, bekarikázom a második válaszlehetőséget.
- Ha ezen elvek mentén oktatnék, szemen kéne köpnöm magam minden nap. Többször is.
Jegyzem meg bosszankodva, az orromat ráncolva, fintorogva. Hogy miért fog tíz év múlva egy huszonhat évesre lecserélni? Mert ráncos leszek, ő meg kapuzárási pánikban lesz. Viccelek, nem szabadul meg tőlem.
- Ma sokáig dolgozol? Mert, ha nem, elmehetnénk moziba, de ha meg igen, akkor, ha engeded, szívesen segítek itt.
Nem szeretnék az idegeire menni, de azt mondta, hogy nem zavarom, még pizzát is kaptam, kávét is, szóval most olyan vagyok, mint egy jóllakott duracellnyuszi, aki pihenne, de csak pörögni tud. Meg persze flörtölni, mert azért azt kivívom, hogy néha rám pillantson, és akkor hosszan nézek a szemébe, és mosolygok is rá, mert hát egy kis flört sosem árthat, nem? Szeretek csak úgy elmélyedni a tekintetében, és zavarba hozni őt, meg zavarba jönni tőle. Szóval most is bevetem minden csáberőmet, és kicsit ringatom magammal a széket, amin ülök a pult szélén, hogy ne zavarjam az embereket.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=851443#post851443][b]Bánki Anna - 2022.08.20. 14:56[/b][/url]

- Tényleg le kell majd papíroznom, ha a kréta elfogy? Ez nevetséges.
Pedig ott áll a tervek között. Nem szabad majd elől hagyni, mert a gyerekek elrajzolják. Na és akkor mi van, ha jön a szünidő és a tanár a gyerekekkel együtt rajzolja el? Nevetséges. Majd a fizetésemből krétát veszek, de tényleg. Bosszankodhatnék is, de az árván maradt lányok sorsa sokkal jobban aggaszt, mint a nagyüzemi kréta krízis.
- Szívesen, annyira nyugodt kisbaba Bogi, szeretem babusgatni, és akkor legalább Bonnie tudna kicsit pihenni, amíg én vele foglalkozom.
Már megfoghattam, megetethettem, tisztába is tehettem, mintha a tény, hogy Barni felesége vagyok, elképesztő presztizst jelentett volna. Nem tagadom, amióta gyűrű van az ujjamon, még én is érzek magamon egyfajta önbizalomnövelő mágiát. Felnőttnek, nőnek, társnak, mindennek érzem magam, és esküszöm, hogy komolyodtam is kicsit. Tudom, tudom. Nem ez tesz valakit éretté, de nekem az, hogy hozzá tartozom, azzá tesz. Fel kell nőnöm hozzá, és ez nagyon megtisztelő és fontos dolog számomra.
- A kirándulás tetszik, akár sátrazhatnánk is, ha mondjuk egy napig nem dolgoznál. Mert ha most elmegyünk a Menedékbe, aztán kirándulunk, vissza a Menedékbe, és ott kilopózunk csillaglesre, akkor minden nap tudsz ott is lenni, és velem is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=851448#post851448][b]Bánki Anna - 2022.08.20. 15:13[/b][/url]

Bogi tényleg nagyon jót tesz, jó vele lenni, játszani, szagolgatni, szeretgetni. Feltölt, és szeretném látni, ahogy felnő. Tudom, hogy ha Bonnie megerősödik, nagykorú lesz, és önállóan el tudja tartani magukat, akkor bárhova elmehetnek, de úgy szeretném látni mind a kettejüket, hogy mi lesz belőlük.
- Nem kérném, hogy mondj le akár csak egy dologról is. Én jöttem az életedbe, úgy vélem, hogy nekem kell megtalálnom a lehetőségeket, amiket veled tölthetek, mint például most is, töltögetem a pocsék próbatesztet, de a társaságodban, te pedig dolgozol, és látod, az sem zavar, hogy a lányok az előbb megpróbáltak flörtölni veled. Édesen sokszor mutattad meg a gyűrűdet, véletlenül. Szóval az, hogy találkozunk az előkészítőben, és elmehetek veled, hogy segítsek a Menedéknél is, nekem nagyon sokat jelentenek, mert veled tölthetem az időmet, és közben hasznos is vagyok.
Őszinte örömmel tölt el az, hogy az élete része vagyok, és többre nem is vágyom, vele lenni, mellette állni, ezt szerettem volna, akkor is, ha késő este, a pulton ülve mozgatom helyükre az edényeket, és akkor is, ha éppen nincs már kedve beszélni vagy velem lenni, vagy aludni.
- Egyezzünk meg valamiben. Évente egyszer öt napig, elbújunk a világ elől. Nem kell messzire mennünk, csak olyan helyekre, ahol nincs térerő, nem ismernek minket. Nagyokat kirándulunk majd, jókat eszünk, és megismerjük az országot. Mit szólsz?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=851484#post851484][b]Bánki Anna - 2022.08.21. 14:07[/b][/url]

- Olykor. De most speciális helyzet van, Bonnie-ék miatt. De feltalálom magam, amikor nem veled vagyok. Elkezdtem egy új könyvet tegnap este, meg arra gondoltam, hogy egy kicsit felfrissíteném a konyhát, vannak ezek a nagyszerű csempefóliák, így egy kis új szín kerülne bele.
Meg ott vannak az ékszerek, meg a barátnőkkel való találkozás, és ne feledkezzünk meg arról, hogy mitől olyan szépen pufik az erdei mókusok, ugye, hogy rengeteg minden van. És emellett háziasszony is vagyok, szívesen főzök, kertészkedem, szóval nem kell féltenie, a közös idő arra jó, hogy legyen közös időnk. És tudom, hogy mit akar mondani, de én is tudom, hogy hogyan látom az életünket. Még csak az elején vagyunk, összerázódunk, és nem lesz itt semmi baj. Nem kellene ezen aggódnia, hiszen, ha sokat beszélek is, de nagyon simulékony vagyok. Szeretem a simulékonyságom, nem áldozatnak vagy bármi ilyen szörnyű gondolatnak élem ezt meg.
- Veled. Én is próbáltam, de észre se vettél, és mit csináltam, amire mindenki azt mondta, hogy hülyeség? Bekopogtam és tényeket közöltem. És mi lett a vége?
Felemelem a kezem, hogy a gyűrűmet felé fordítsam, és büszkén kihúzzam magam, mondván, hogy ezt csináljátok utánam. Nem, valójában nem, vagy legalábbis vele ne.
- Tudom, de szeretem a kihívásokat, és egy nap sikerülni fog, előttünk egy egész élet, és… helló.
Engem mondjuk kicsit meglep, ahogy csak úgy idelép, és máris beszélni kezd, és igenis igaza van Rózának, ez a hozzáállás baromira idegesítő, hát most komolyan, ez egy privát beszélgetés, szóval én most csak nézem, és nem értem, hogy miért olyan furcsa most az arca. Róza azt mondta, hogy nulla érzelmes fickó, de hát itt mégis vannak érzelmek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=851488#post851488][b]Bánki Anna - 2022.08.21. 14:11[/b][/url]

Némán nézem a jelenetet, mert megszólalnom sem kell, Barni már reflektál is rá, én valahol a hét és fél millió forintnál veszítettem el a fonalat. Sosem lesz annyi pénzem önerőből. Az örökségemet megkaptam, de azért nem én dolgoztam meg. Mondjuk, nem tudom, hogy ezért a pénzért ő megdolgozott-e, de az biztos, hogy valami nem stimmel vele, és, amikor kacsint, kikerekednek a szemeim, és aggódva pillantok utána.
- Te éreztél alkoholt rajta? Olyan volt, mintha részeg lenne.
Nem ilyen szokott lenni, szóval vagy be van rúgva, vagy valaki százfűlé főzetet csinált, és pont Rónaky Erikké változott. Ez pedig nagyon riasztó volt. Mélyet sóhajtok és kicsit megingatom a fejem.
- Még pár ilyen jelenet, és menni fog az öt nap is. Mikor szeretnél indulni? Mert, van otthon süti, gondoltam, hogy elmennél ma is, csak még nem volt vágható, azért nem hoztam el. Hazaszaladnék érte, és utána indulhatnánk. Ha neked jó úgy.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=851490#post851490][b]Bánki Anna - 2022.08.21. 14:12[/b][/url]

- Úristen, és te mégis adtál egy esélyt.
Az ajtóra nézek, aztán vissza Barnira, és gyanúsan kezdem el méregetni, hogy ő vajon normális-e, hogy ilyet tett. Ilyen voltam? Így kívülről nézve ez nagyon ijesztő volt.
- Előnyömre változtam. Elmegyek a sütiért, aztán jövök ide vissza, jó?
Kérdezem, miközben az undok tesztkönyvet beteszem a táskámba, hogy aztán a villamra vegyem azt, és pipiskedve puszit nyomjak az ajkaira. Áh igen, egy nagyon aranyos rossz szokásom, hogy imádok vele csókolózni, így minden lehetőséget megragadok arra, hogy valahogy az ajkai közelébe férkőzzek.
- Hozzak neked valamit, vagy van ott mindened? És és és csinálsz nekem is egy soook sajtos, csípőset? Most, hogy így mondtad a pizzát, éhes lettem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=859965#post859965][b]Bánki Anna - 2023.02.25. 20:55[/b][/url]

Nagyon sokat nevettem a mai estén, jó volt vígjátékra beülni, mostanában túl sok komoly darab volt ebben a színházban, és értem én a művészetet, de jelen pillanatban sokkal jobban értékelem, hogy nem túl jó testfelépítésű férfiak vetkőztek. Nem, nem sztriptíz bárban voltam, hanem színházban. Egy-egy pillanat még felsejlik előttem, ahogy a hideg éjszakában lépkedek, ahogy felsejlik a fény is pizzériában, vagyis az én férjecském még mindig dolgozik. Mondanám, hogy nem szép dolog tőle, de most éppen kapóra jön, hogy egy kicsit megvicceljem. Tudom már, hogy milyen szélesre lehet nyitni maximum az ajtót, hogy be tudjak rajta jutni feltűnés nélkül. A cipőimet az ajtóba hagyva, óvatosan osonok beljebb, remélve, hogy egyedül van, és az ajtófélfának támaszkodva lebiggyesztett ajkakkal, kislányos hangon szólalok meg, egy-egy gombot kigombolva.
- Igazgató úr, kérem, csak egy kis fizetésemelést adjon, és cserébe ígérem, nem leszek hálátlan.
Nagyon nehezen bírom ki nevetés nélkül, de persze azért megpróbálkozom, elvégre na, állítólag csábítani mindenki tud, és Barni szerint nagy játékos vagyok. Hát tessék.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=859967#post859967][b]Bánki Anna - 2023.02.25. 20:55[/b][/url]

Ember olyan gyorsan nem rántotta még össze magán a felsőjét mint, én, noha éppen csak finom utalásnyi testfelületet láthattak, de azért láthatják. Nagy játékos, mi? Az egész családja tudja, hogy mennyire leégettem már magam az anyukája előtt, és most a leendő partnerek is.
- Friss házasok vagyunk.
Valójában lassan egy éve házasok vagyunk, csak úgy suhan az idő, ugyebár, és annyi minden van az életünkben, hogy szeretek így hivatkozni még. Viszont azt mondják, hogy fontos a magabiztosság, szóval nagy lendülettel lépek oda feléjük, kinyújtva a kezem.
- Bánki Anna, általában teljesen vállalható feleség. Tényleg, remélem, hogy nem úgy ítélik meg, hogy én milyen vagyok. Ő túl normális, ezért sodort mellé az élet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=859969#post859969][b]Bánki Anna - 2023.02.25. 20:56[/b][/url]

- Tekintve, hogy az urak társaságában töltöd az estét, mindenképpen.
Válaszolok játékosan, elbűvölő mosollyal, hálásan pillantva rájuk, amiért nem menekültek el azonnal. Csendesen megvárom, amíg kikíséri őket, és csak akkor nyögök fel hangosan és fájdalmasan, amikor már tudom, hogy csak ketten vagyunk.
- De, olvastam az üzenetedet, viszont ismerlek, Bánki Barnabás, és biztos voltam benne, hogy miután kitárgyaltad magad, még visszajöttél dolgozni, mivel úgysem voltam otthon.
A székbe rogyva, teljesen megsemmisülten nézek magam elé, mostanra, hogy végiggondoltam a jelenetet, az alapozó alatt is átütően paradicsompiros lett a fejem.
- Nem tudom, hogy most szégyenkezzek-e, vagy legyek elégedett, amiért egy férfi, aki nem a férjem, felfalt a szemével.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=859971#post859971][b]Bánki Anna - 2023.02.25. 20:57[/b][/url]

- Ott nem vetkőztem, azt neked tartogattam. De nyugi, egy kicsit még gyakorlok, és sosem lesznek anyagi gondjaink.
Isten mentsen meg, inkább vagyok az a visszafogott Bánki alkat, mint az ide nekem az oroszlánt is Brightmore, szóval nem, célszerűbb inkább nem elszegényedni.
- Szóval így születnek a cafkák. Ezentúl nem csendesen élvezzük egymás társaságát, hanem eljössz velem vásárolni.
Most viszont, hogy csak ketten vagyunk, azért megengedek magamnak annyit, hogy a blézert levegyem.
- Vicces, egy csomó nem szép férfi tök pucérra vetkőzött a színpadon. Ismertem a történetet, de látni, hát az valami egészen elképesztő volt. Még most is fáj a testem, annyit nevettem. A környezetemben a nők meg megőrültek, sikítoztak, szóval még többet nevettem. És a te estéd, amíg az őrült nejed be nem robbant a képbe?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=859973#post859973][b]Bánki Anna - 2023.02.25. 20:58[/b][/url]

- Botonddal vásároljak? Ez nem is rossz ötlet, kiváló melegítői vannak.
Mondjuk azokból tényleg nem látszana ki semmim. Tényleg nem hülyeség, ezt el is teszem egy tervnek a fejemben.
- Ismerem a termékeiket. Én is tudok hasonlókat csinálni. Ízlik, de nem a legjobb ára van, ha engem kérdezel, és nem biztos, hogy előnyös lenne a saját termékeinkre az, ha egy drágább, de népszerű is helyet kap.
Elmosolyodom azon, hogy kiütötte őket, mert unalmasnak találta, tudtam én, hogy a nagypapás pulcsik elégetésével visszafiatalodik, és lám, meg is tette, én pedig imádom érte. Közelebb húzom a poharamat, és apró kortyot iszok ennek örömére.
- Büszke vagyok rád, hogy nem adod el magad akárkinek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=859975#post859975][b]Bánki Anna - 2023.02.25. 20:58[/b][/url]

- Hazel, a nő, aki miatt a feleséged áramvonalasból jóllakott óvodások fog avanzsálni.
Már lett is egy kis hájacskám a csípőmön, amit le kéne dolgozni. Nem, véletlenül sem mellre szívom a kalóriákat.
- Szóval egy partnerkapcsolat, de csak adott rendezvénytípusokra. Hazelnek is, nekünk is jó.
Szeretem, hogy általa egy kicsit az üzleti gondolkodást is megtapasztalom, és tényleg közösnek mondunk mindent, holott ez az ő érdeme, és én is azért szoktam rá, mert ő így használja.
- Ha Hazelt megneszelik, több rendezvény lesz itt. Azt a hátsó termet, ami ezer éve le van zárva, használhatnánk zártkörű rendezvényekhez.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=859977#post859977][b]Bánki Anna - 2023.02.25. 20:59[/b][/url]

- A férje sincs itt, a gyerekek sem. Voltam arra a múltkor az osztállyal, amikor Bogolyfalváról tanultunk, elég nagy már a gaz.
Eddig eszembe se jutott, de most, hogy így mondja, már emlékszem rá, hogy el is csodálkoztam rajta.
- Írtál már neki?
Pillantok fel rá kérdőn, aztán elnevetem magam egy kicsit.
- Lopták a hirtelen esküvőt, de már most szólok, hogy nem kell visszalopni a különélést. De amúgy komolyan, szerinted az idegeivel játszik? Én látom magam előtt, ahogy Erik a vállára csapja, és hazaviszi, úgy szokott villogni a szeme. Nem értem, pedig szeretik egymást.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=859979#post859979][b]Bánki Anna - 2023.02.25. 20:59[/b][/url]

- Ki a világba, természtesen. Azt mondják, hogy egy bagoly mindig megtalálja a címzettet. Kivéve, amikor nem, de akkor visszajönnek, de ha meg sem próbálod, nincs nyeremény.
Nagyon bölcs lettem mi? Komolyan, néha olyan vagyok, mint egy felnőtt, csak úgy szívom magamba a bölcsességet. Jó, azért a nagy gesztikulációk is jelen vannak, meg a fantázia, de alsósokat tanítok, az még belefér.
- Ja, én se tudom, hogy hogyan kell nőies játékokat játszani, és te sem tudod, hogy hogyan pengesd egy nő idegszálait.
Még egyetértően is bólogatok, ahogy elkezdek körbefordulni a székkel, de mire visszaérkezek, már pimasz kis mosoly ül az ajkaimon. Dehogynem tudja, könyvet lehetne írni belőle. Majd, ha megunom a gyerekkönyveket, belőle merítkezem. Jó szokásomhoz híven, a pultra támaszkodva emelkedem a levegőbe, hogy puszit adjak az ajkaira.
- Csupa izgalmat Bánki Barnabás, csupa izgalmat.
Alsó ajkamba harapva, kuncogva ereszkedem a földre, hogy összeszedjem azért a blézeremet, majd a kezem kinyújtva felé invitáljam, hogy tényleg térjünk haza.