Az utóbbi évtizedekben nálunk is elterjedt a muglik kedvenc étele, a pizza. A Félszemű Kukorica a Közép- és Kelet-Európában legnépszerűbb pizzázó-lánc, eredetileg cseh. Varázstalan szomszédaink valószínűleg megdöbbennének azon a tényen, hogy a legjobb pizzákat ők készítik. Nem az olaszok, még véletlenül sem. Az olasz varázslók kifejezetten utálják ezt a találmányt.

Ahogy belépsz a pizzázóba, rögtön szembetűnik, hogy minden sárga. De nem olyan kellemes okker, hanem élénk, napsütötte réteket idéző, amibe belefárad az ember szeme, ha sokat nézi. A székek, a polcok, a szalvéta. Ami nem sárga, az meg krém és fehér. Adnak itt a dekorációra, de ez szerencsére nem látszik meg az árban.

A konyhából semmiféle zaj nem szűrődik ki és belépni is szigorúan tilos illetéktelenek számára. Vannak olyan elvetemültek, akik mégis megpróbáltak bejutni, de rögtön utána azon kapták magukat, hogy odakint állnak és egy hónapra száműzve lettek minden Félszemű Kukoricából. Második kihágásnál fél év, harmadiknál pedig örökre. Szóval nem éri meg kíváncsiskodni.

A rendelésed leadása után kapsz egy kicsi Félszemű Kukorica-lényt, aki a kajád elkészültekor hangos kiabálásba kezd, de addig is kitartóan motyorog, megpróbálhatsz vele beszélgetni, ha olyan kedve van. Azonban vigyázz rá jól, mert ha nem vagy résen, lelécel és lehet, hogy többet soha nem kapod meg a kajádat. A rendelést ugyanott tudod felvenni, ahol leadtad, a pultnál.

- pásztorpite pizza (sok borsó, répa, darálthús, paradicsomszósz, cheddar)
- félszemű kukorica pizza - jogvédett (sok-sok kukorica, mozzarella, fokhagymaszósz, és miközben eszed, popcornná pattan a szádban)
- lángnyelv pizza (sonka, mozzarella, paradicsomszósz, de ezekből körülbelül semmit se érzékelsz a borzalmasan csípős habanero miatt. Lángolva tálalják, de nem éget a tűz)
- meglepetés pizza (teljesen normálisan néz ki, sonka-sajt-gomba-kukorica, de van rajta valami meglepő íz, amit nem mondanak meg előre - frissen nyírt fű, sárga hó, mentolos csokoládé, kutyakaja, hánytató cukorka stb.)
- vajsör pizza (a nevéhez hűen pont úgy néz ki, mint egy vajsör, csak lapos és egy pizzalapon fekszik. A többi pizzától eltérően ennek a lapja is édes, amit egy zselatinos fűszeres karamelles sörréteg borít, s az egész tetején ott rezeg az édeskés, fodros hab)

- Kristóóóf, te most valamiért neheztelsz rám, de nem értem, hogy miért - állapítom meg, miközben gyakorlatilag farkasszemet nézünk egymással. Én a magam részéről nagyon makacs tudok ám lenni, a gond csak az, hogy a velem szemben álló kedves unokabátyám szintén Návay és pontosan ugyanolyan szinten képes egy öszvérhez hasonlóan megmakacsolni magát, mint én. Nem fogunk így dűlőre jutni, van egy olyan sejtésem. Karba tett kézzel ücsörgök egyelőre vele szemben. Eszem ágában sincs megfutamodni, és különben is, már megrendeltem az étlap szerint extra csípős pizzámat, amitől aztán lehet, hogy átváltozom házisárkánnyá és tüzet fogok okádni itt, ha nem embereli meg magát az úriember velem szemben. Úgy kellett elrángatnom idáig, miután épp a munkaideje lejártával sikerült elcsípnem a pubnál.
- Miért nem válaszoltál egy levelemre se? Legalább elmondhatnád, mit tettem, amitől ennyire fújsz rám - nyitom ismét szóra a szám. Arról van sejtésem, hogy az a tény, hogy auror lettem, miközben ő is próbálkozott oda, de nem járt sikerrel, talán kellemetlen érzéseket válthat ki, esetleg fájó pont lehet, de hát éppen ezért nem is dörgölöm az orra alá. Még csak nem is egyenruhában vagyok itt, hanem hazaszaladtam átöltözni. Egy bő szürke póló van rajtam az alkalomra, elején a Walpurgis lányairól egy képpel, meg farmer. Semmi olyasmi, ami szerintem akár csak emlékeztethetné is erre, hiszen nem az a célom, hogy feltépjek itt mindenféle sebeket. Kellemetlen beszédtémának úgyis ott van Viktor. Bőven elég.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=849978#post849978][b]Návay Regina - 2022.07.26. 09:35[/b][/url]

- Kristóóóf, te most valamiért neheztelsz rám, de nem értem, hogy miért - állapítom meg, miközben gyakorlatilag farkasszemet nézünk egymással. Én a magam részéről nagyon makacs tudok ám lenni, a gond csak az, hogy a velem szemben álló kedves unokabátyám szintén Návay és pontosan ugyanolyan szinten képes egy öszvérhez hasonlóan megmakacsolni magát, mint én. Nem fogunk így dűlőre jutni, van egy olyan sejtésem. Karba tett kézzel ücsörgök egyelőre vele szemben. Eszem ágában sincs megfutamodni, és különben is, már megrendeltem az étlap szerint extra csípős pizzámat, amitől aztán lehet, hogy átváltozom házisárkánnyá és tüzet fogok okádni itt, ha nem embereli meg magát az úriember velem szemben. Úgy kellett elrángatnom idáig, miután épp a munkaideje lejártával sikerült elcsípnem a pubnál.
- Miért nem válaszoltál egy levelemre se? Legalább elmondhatnád, mit tettem, amitől ennyire fújsz rám - nyitom ismét szóra a szám. Arról van sejtésem, hogy az a tény, hogy auror lettem, miközben ő is próbálkozott oda, de nem járt sikerrel, talán kellemetlen érzéseket válthat ki, esetleg fájó pont lehet, de hát éppen ezért nem is dörgölöm az orra alá. Még csak nem is egyenruhában vagyok itt, hanem hazaszaladtam átöltözni. Egy bő szürke póló van rajtam az alkalomra, elején a Walpurgis lányairól egy képpel, meg farmer. Semmi olyasmi, ami szerintem akár csak emlékeztethetné is erre, hiszen nem az a célom, hogy feltépjek itt mindenféle sebeket. Kellemetlen beszédtémának úgyis ott van Viktor. Bőven elég.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850261#post850261][b]Návay Kristóf - 2022.07.31. 12:38[/b][/url]

Sértődötten fonja keresztbe maga előtt a karjait. Egyáltalán nem azért van itt, mert ezt szeretné. Még a húgáról se tudja elképzelni, hogy el tudta volna ide rángatni, de Regi érkezése derült égből a villámcsapásként érte őt, és szemmel láthatóan a lánynak sikerült kihasználnia a Kristófban okozott sokkot, hogy szóra próbálja bírni. De téved, ha azt hiszi, hogy az évek során megkeményedett szívét pár nosztalgikus emlék bedobásával, vagy pár cuki pillantással felpuhíthatná. Őt kemény fából faragták, ugyanabból, amiből a többi Návayt.
Első mondatát szépen elengedi a füle mellett. Pizzát se rendelt még, csak egy korsó sört kért ki a pulttól, mert úgy érezte, az most jobban fog kelleni. Ha közben megéhezne, felhatalmazva véli magát arra, hogy szó nélkül csenjen a vele szemben ülő tányérjáról.
- Nem tettél semmi rosszat - dörmögi halkan. Mi másért teperne Regi ennyire, minthogy a lelkét mardosó bűntudatot csillapítsa. De ha attól félt, hogy Krisz haragszik rá, akkor ez a szó klasszikus értelmében alaptalan, nyugodt szívvel hajthatja álomra a fejét ezentúl éjszakánként. Mégis, feleslegesnek érzi, hogy magyarázkodjon. Na meg miért is kéne neki bárkinek is... Egyszerűen gondol valamit, és mindenki hagyja őt békén. Felnőtt ember, járja a saját útját, a családtörténet bővelkedik tragikus csavarokban, minek erőltetni még ezt az összetartás szarságot?
- Szóval most már mindig a faluban leszel? - fakad ki hirtelen, ügyelve arra, hogy kerülje a szemkontaktust. Nagyon igyekszik higgadt maradni, de dolgoznak benne az indulatok. Izmai megfeszülten, mintegy ugrásra készen állnak, úgy préseli magát a széktámlába, s agya fogaskerekei fülsüketítően kattognak a felszín alatt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850293#post850293][b]Návay Regina - 2022.07.31. 13:16[/b][/url]

Ez egy igazán értelmetlen beszélgetésnek ígérkezik, de azért meg kell próbálnom. Hátha mégiscsak történik egy kisebb csoda és sikerül jobb belátásra bírni. Vagy mondjuk valaki fejbe veri egy söröskorsóval - leghamarabb én, ha ennyire dacosan viselkedi - és megszállja a szentlélek. Kissé frusztráltan dörzsölöm meg a homlokom, mielőtt még véletlen is ráncok telepednének oda, és sóhajtok egyet.
- Aha, persze - mondom elég érezhetően gúnyosan, miközben az asztalra könyökölök, kicsit előre hajolva is. Milyen kár, hogy nem tanultam legilimenciát, pedig ajánlották már. A végén még utánajárok, van-e képzés ilyen magamfajta végzett diákoknak is esetleg, de igazából most ez mit sem számít ugye, hiszen évekbe telik megtanulni, Kristóf pedig most makacskodik, mint egy sértődött ötéves.
- Maradtam volna Szegeden anyáék nyakán és rohadjon itt a ház üresen? Boldogabb lennél tőle?- kérdezem az arcát bámulva. Milyen gondosan kerüli a tekintetemet. Szusszanok egy nagyot. Kezd idegesíteni az, amit művel. Ráadásul a pizzám sincs még sehol, de az végülis senki hibája sem, egyszerűen csak a türelmem van fogytán. Elszámolok gondolatban háromig, aztán ötig, majd tíznél állok meg, mielőtt még valami olyat mondanék, amit megbánnék aztán. Még a limonádémba is belekortyolok, mert legszívesebben a fejéhez vágnám, hogy mekkora óvodás éppen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850331#post850331][b]Návay Kristóf - 2022.07.31. 15:22[/b][/url]

Nagyot nyel, fogait összeszorítja úgy, mintha valami keserű gyógyszer bevételére szánná éppen rá magát, majd bátorságot vesz arra, hogy szúrós szemeivel hosszasan végigmérje az előtte ülő lányt. Olyan két évvel ezelőtt láthatta utoljára, de az is lehet, hogy még régebben. Nem nagyon szeret visszaemlékezni rá, meg úgy általában a családi dolgokra. Regi ugyanis pont ahhoz az ághoz tartozik, akikhez túlnyomórészt jó élmények kötik, de pont emiatt kavarja fel, ha mégis rájuk kell gondolnia. Fájó, ha a jelenét összehasonlítja a nosztalgikus múlttal, amikor még voltak céljai, és ezek megvalósítása teljesen reálisnak tűnt előtte. Aztán közbeszólt az otthoni helyzet, a javító, az elrontott VAV, és a tragikomikus párkapcsolati hullámvasutak, s most ott tart, ahol - sehol. Legalábbis ez a meggyőződése, és ezt most olyan, mintha nem akarná bolygatni valamiért. Ellentétben az unokahúgával, aki biztosan jól elvolt az eltelt idő alatt, csak éppen arról feledkezik meg, hogy nem csak az ő élete telt eddig, és nem minden úgy működik, ahogyan azt ő elképzeli. Krisz nem fog büszkén csacsogni a kudarcairól, és úgy tenni, mintha csak tegnap beszéltek volna utoljára, hát még amikor az egész kapcsolatrendszerüket felborította egy bizonyos személy elvesztése is. Ezek után mit várt? Nem érti...
- Azt hiszed, hogy ha te is sértődötten nézegetsz, akkor majd az lesz, amit te akarsz, és ömlengésbe kezdek? - most először elmosolyodik, mert tetszik neki a gondolat, hogy Regi ilyen kis naiv lenne még, aki hisz a jóban és a tündérmesékben. - Eddig sem érdekelt, hogy mi van a házzal. Nem az enyém - vállat von, még ha tudja is, hogy valószínűleg nem erre gondolt Regi sem. - Az is a te döntésed, hogy kinek a nyakán akarsz lenni, én ebbe nem szólok bele. Most mi változott? - kérdez, miután leszögezte álláspontját, a kiérkezett söréből pedig heves kortyolgatásokba kezd.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850334#post850334][b]Návay Regina - 2022.07.31. 16:27[/b][/url]

Kristóf

- Mi változott volna? Minek kellett volna változni? A ház fele Viktoré volt. Viktor pedig törődött veletek is, nem csak én voltam fontos neki, akkor sem, ha az én bátyám volt. Azt akarta, hogy mindig legyen ott hely nektek is... azért fontos a ház, mert van és mert ez része a hagyatékának. Szerinted csak egy hülye dögcédulát hagyott volna rád? - kérdezem hevesen, kicsit meg is emelve a hangom, de rögtön vissza is fogom, végszóra ugyanis megérkezik a pizzám. Meg is köszönöm a pincérnek, aztán felkapom a kést meg a villát és nagy műgonddal és odafigyeléssel látok neki apró falatokra darabolni a hozzám legközelebb eső szeletet. Igenis így fogom megenni, akkor is, ha ezzel a késsel az egész kínszenvedés, mert fogazott élével a pizza szélét szinte már lehetetlenség elvágni. Muszáj valami másra figyelnem, mert mindjárt elsírom magam különben.
- S*ggfej - mondom azért a fogaim között szűrve ki a szót. Ritkán beszélek csúnyán, nem lételemem a dolog, de most Kristóf akkor is az. Tényleg nem értem, mi baja van velem. Ha nem tettem semmit, most mégis miért ilyen ellenséges? Még csak ki se sajátítottam soha Viktor idejét vagy figyelmét, neki is jutott belőle bőven, szóval legalább igazán megoszthatná velem, mi nem tetszik ennyire. A gondolatmenet végére marokra fogom mindkért evőeszközt, mintha csak azokba kapaszkodnék, és felpillantok, ismét farkasszemet nézve vele.
- Viktor azt akarta, hogy számíthassunk egymásra, mint egy többé-kevésbé normális családban szokás. Sőt, még a szüleim is ezt szeretnék, nem csak sajnálatból hívnak meg ünnepi ebédekre, amire sose jössz el aztán. Gondolom, azokat a leveleket is csak kidobod. Miért esik olyan nehezedre kicsit is normálisan viselkedni csak egyszer is?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850352#post850352][b]Návay Kristóf - 2022.08.01. 01:02[/b][/url]

Csak ezt a nevet ne. Ne így, ne itt, ne most. Az a kártya, amitől a legjobban félt, amitől szinte azonnal könny szökik a szemébe, most kijátszásra került. Mert hiába tanulta meg valamelyest kezelni az indulatait, mégiscsak egy közeli személy emlegeti fel neki Viktort. Rohadtul fájdalmas emlék, még mindig.
- Sok mindent akart... - vesz mély levegőt, hogy visszafojtson minden mást, ami még kikívánkozna belőle, de a vele szemben ülő oltári nagy szerencséje, hogy az unokatestvére, ezért Kristóf nem lenne képes őt bántani, már csak a keresztapjához fűződő kapcsolata miatt sem. - És te sem gondolhatod komolyan, hogy az egy hülye dögcédula... - csuklik el a hangja, aztán a söréből szipákol, ha már nem gyújthat rá idebent. Pedig mennyire megkívánta most, hogy kiszaladjon egy cigire. Helyette Regi szenvedő arcát kell néznie, ahogy Fannihoz hasonlóan kínlódik vele, utóbbi viszont legalább többé-kevésbé már feladta, hogy jobb belátásra bírja a fiút.
Idegesen az evőeszközökhöz kap, hogy kövesse a lány példáját a pizzaevéssel. Nem érdekli, ha csak saját magának rendelte, ő akkor is enni fog a lány táljából. Kihasít egy torz szeletet, majd egy szalvétát használva alátétnek kezd hangos csámcsogásba. Pont magasról tesz rá, mennyire csípős, gyakorlatilag három falat se, és már a pereménél nyammog. Újabb heves mozdulat, látszólag minden indulatát a pizzán tölti ki, s a következő nagyobbacska adag is eltűnik a szájában. Le se nyeli teljesen, mikor újra megszólal, mintegy befejezve a legelső félbehagyott mondatát.
- ... csak rohadtul nem úgy történt semmi, ahogy azt Ő akarta - csap az asztalra. Vár egy kicsit, megköszörüli a torkát, s a továbbiakban ugyan a fogai közt sziszegve, de meglepően normálisan kezdi el a magyarázatát. - Menjek a házába, és mosolyogjak, mintha mi se történt volna? Adjuk elő az álomcsaládot? Örülök, hogy végre megszabadultam apámtól. Te is jól megvoltál nélkülünk. Nincs szükséged rám. Fanni azt csinál, amit akar, de az idő kerekét nem lehet visszaforgatni. Tudom, kire számíthatok, és az csakis saját magam. Ez van. Elkéstél ezzel a hülye családegyesítő dumáddal, foglalkozz inkább a munkáddal, neked legalább összejött - tárja szét karjait, és ez egy olyan meggyőződése, ami tulajdonképpen már nem kavarja fel lelkileg, mert évek óta ebben a hitben él, és most sem hisztizni szeretne a sajnálatért.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850403#post850403][b]Návay Regina - 2022.08.01. 17:55[/b][/url]

Kristóf

Nem válaszolok a kérdésre, csak idegesen megrántom a vállam. Gondolkon, amit akar. Ő kezdte az egészet. Én szépen meg akartam beszélni a dolgokat. Még arra is szántam időt és energiát, hogy ne is egyenruhában jöjjek, mert úgy gondolom, nincs miért a képébe nyomnom, hogy nekem sikerült bejutni az aurorképzőbe. Nem tartom kevesebbnek egyébként attól sem, hogy a pubban dolgozik, csak baromnak attól, ahogy viselkedik. Inkább lefoglal, hogy késsel-villával küzdjek meg egy szelet pizzával. Arra inkább nem is szólok semmit, hogy elvesz egy szeletet. Úgyis éget, már az első falattól kezdve, nem fogom tudni megenni egyedül az egészet.
- És akkor most álljon meg az élet és haragudjunk az egész világra, mert meghalt? Ő döntött úgy, hogy tesz valamit, miközben tudatában volt a lehetséges következményeknek. Mégis megtette. Haragudtam rá egy ideig, de legalább valami jót tett éppen, nem egy falnak repült neki részegen vagy akármi - válaszolom, még mindig idegesen hadarva, hallani a hangomon, hogy mennyire feszült vagyok ettől az egésztől. Belekortyolok a limonádémba végül. Nem emlékeztem, hogy ez a pizza ennyire csípős, de a szám mintha most lángra akarnak kapni. Lehet, hogy tényleg mindjárt tüzet fogok okádni szó szerint is.
- Senki nem mondta, hogy mosolyogj vagy legyünk álomcsalád. Ne adj szavakat a számba. Azt mondtam, hogy van ott egy üres szoba, aztán ha akarsz, felőlem az ablakon is közlekedhetsz, ha el akarsz kerülni - vágom hozzá. A munkámmal kapcsolatos megjegyzésre úgy döntök, inkább nem reagálok. Azért nem arról álmodtam, hogy én leszek a titkárnő, aki főzheti a kávét és rohangálhat mások ebédjéért, de ezt nem fogom vele megosztani.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850572#post850572][b]Návay Kristóf - 2022.08.04. 08:30[/b][/url]

- Mindenki azt csinál, amit akar - vonogatja a vállát, mintha nem erre akart volna eddig is kilyukadni a mondataival. Ha kell, elismétli még párszor. - Örülök, hogy tovább tudsz lépni. Szerintem nekem is sikerült. Nem is én emlegetem fel a múltat... - próbál odaszúrni az utolsó mondatával, amit csak úgy sebtében csap hozzá, mielőtt ujjaival megtörölgetné a pizzaszafttól csillogó ajkait.
Viktor egészen biztosan nem ilyen életet képzelt el Kristófnak. Ő még nem tudhatta, hogy a javító és a családi háttér később hogyan kavar be a továbbtanulási terveknek, meg hogy a keresztfia lázadó korszaka az átlagosnál radikálisabb végkimenetelű lesz. Kristóf a lelke mélyén sokat őrlődik azon, hogy mit szólna most hozzá, milyen tanácsot tudna adni, de Regi iránymutatásairól hallani sem akar. Tudja, hogy valójában a saját kis céljait igyekszik elérni, és ehhez a bátyját használja fel ütőkártyának. Aljas húzás, még ha valójában tényleg elhiszi, hogy neki van igaza.
- Nem tűnt fel, hogy nem válaszoltam a leveleidre? Szerintem egyértelmű, hogy mi a döntésem - flegmázik tovább némi felháborodással a hangjában. Pont ebből jön át számára, hogy mennyire önzően gondolkodik, hogy valójában csak kell neki valamire a családja eszközként, hiszen amúgy se nagyon kereste az elmúlt években. Ha írt is levelet, Krisz felszínes, vagy éppen hátsó szándékot sejtett a dolog mögött, ezért ha reagált is rá, jellemzően rövidre fogta. Amúgy sem  szeret sokat írni, mert fél, hogy túl sok helyesírási hibát vét, na meg ember legyen a talpán, aki kiigazodik a kézírásán. Az ajánlatot meghallgatta, nem új neki, Regi viszont magasról tesz arra, hogy a srác mit szeretne.
- Ha veled is kellene laknom, egy nap után az idegeidre mennék a szokásaimmal - erősködik tovább, és szeme könnybe lábad, na de nem az érzelmektől, hanem az egyre mardosó pizzától. Úgy tűnik, most kezd igazán beütni a szósz és a paprika.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850613#post850613][b]Návay Regina - 2022.08.04. 20:42[/b][/url]

Kristóf

Nyelek egy nagyot az utolsó mondatára. Soha nem léptem igazán túl Viktor halálán. Nem csak a bátyám volt, de a legjobb barátom is, pedig azért könnyen barátkozom én bárkivel, és mégis. A bátyám sokkal fontosabb volt mindenki másnál, valaki, akire gondolkodás nélkül rábíztam volna az életemet is. Auror is azért lettem, mert úgy éreztem, ettől kicsit mindig is velem marad. Inkább nem mondok semmit, már úgyis kimondtam nemrég, mit gondolok róla, és ismételni magamat fölösleges. Inkább egy nagyobb falatot tömök a számba a pizzából, hogy véletlen se szólaljak meg. Különben sem úrilányhoz méltó dolog csúnyán beszélni, márpedig én egy Návay vagyok. Mit gondolnának a szüleim? Mit gondolna a bátyám? Sőt, mit tenne most a bátyám? Azt hiszem, amilyen heves természetű volt, már galléron ragadta volna Kristófot, hogy értelmet rázzon a makacs fejébe vagy csak fogja és ha kell, a vállán cipeli haza. Ezt a fajta viselkedést biztos nem tűrte volna el. Limonádéval öblítem le a csípős ételt, amitől továbbra is lángol a szám, aztán mély levegőt veszek és igyekszem kevésbé ingerülten megszólalni, de legalábbis nem üvölteni vele.
- Tudod, ha most ő ülne itt, már megpróbált volna értelmet rázni abba a hülye fejedbe... de igazad van, én nem ő vagyok. Ő tartott össze minket, én meg fogtam magam és elmentem az aurorképzőbe és volt pofám bejutni is, sőt elvégezni is, mert ettől kicsit közelebb érzem hozzá magam. Egyszerűen rémes vagyok, hihetetlen. Ugye? Egyébként ha egy kicsit is kevésbé lennél ekkora barom, még mindig lehet, hogy lehetnél fejvadász vagy tudomisén, de te eldöntötted, hogy gyűlölni fogod az egész világot, mert összeesküdött ellened - közlöm a végére már egész kimérten, a mondandóm első felében több az indulat, de lassan elapad. Mindegy. Ha ezt akarja, hát ezt akarja. Én megpróbáltam. Nem csak most, de már akkor is, amikor jog szerint megkaptam az egész rám eső részt, mert nagykorú lettem.
- Oké. Tudod mit? Te nyertél. Feladom. Akármit is akart Viktor, már mindegy. Csinálj, amit akarsz - mondom, és még a tányért is odébb tolom az asztal közepe felé a maradék pizzával rajta. Megiszom a maradék limonádém, felállok és vállamra veszem a táskám.
- Ha netán mégis meggondolnád magad, tudod, hol találsz. Ha nem, akkor boldog életet! Szia - köszönök el, még mielőtt netán tényleg sírva fakadnék, fizetek és távozok. Otthon majd kisírom magam, legalább nyugodtan megtehetem egyedül a házban.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=850680#post850680][b]Návay Kristóf - 2022.08.07. 11:54[/b][/url]

Pengeélen táncol, bármikor robbanhat a bomba. Söröskorsóját úgy szorongatja magánál, mint középkori lovagok a pajzsukat, mielőtt a párbaj során egymásnak vágtatnának. Már fogytán a nedű, észnél kell lenni, hogy mikor hörpinti fel a maradékot, jobbnak tartja megvárni a drámaibb részeket, ha tartogat egyáltalán ilyeneket a találkozó. És hosszú monológ is következik, amit kifejezéstelen arccal hallgat végig ugyan, de elraktároz a belsőjében, mert a szavak szíven ütik, számára fontos személy szegezi azokat neki, így nem tudja csak úgy elengedni a füle mellett.
Minden bizonnyal úgy lenne, ahogy Regi fogalmaz. De ez az ő szemében a "mi lett volna, ha..." esete. Azt kívánja, bárcsak ez lenne a valóság. De mégsem ez a helyzet. Minden nap mardossa magát, ezért különösebben nem erősít rá. Nem kezdi el kioktatni sem arról, hogyan is bicsaklott meg a pályája, azt majd később szeretné. Napokig veszekedhetnének itt eredménytelenül, annyi indulat gyülemlett fel az évek során benne, de belefáradt abba, hogy ilyenekre csessze el az idejét. Ő is változik. Régen még ment volna. Mert hát, ő mindent megpróbált, úgy hiszi. Nem ő tehet a határozatokról, az apjáról, a váratlan tragédiákról, Bogi lelépéséről. Ő az áldozat, ezt a szerepet szokta meg.
- Ne akard mások álmát beteljesíteni... Javaslom, hogy a saját vágyaidat kövesd - ingatja a fejét, mintha egy bölcs, öreg, ám mégis arrogáns varázsló lenne, de ezt most tényleg komolyan gondolja. Kristóf is azt nézi, hogy ő mit akar, nem azt, hogy más mit akart. Reginek is ezt ajánlja, jó szívvel. Bűntudata van azért, amit most tett, de nem mutatná ki a világért se. Leveszi tekintetét a távozó rokonáról, kiissza korsójának tartalmát, majd a számla rendezte után vöröslő fejjel viharzik el a pizzériából.