Varga Nóra
INAKTÍV
Főnixprefi
RPG hsz: 137
Összes hsz: 714
|
Samantha Carpetner -Nekem nagyon tetszik a suli, örülök hogy felvettek végre! Erre vártam kiskorom óta. Te honnan származol? - kérdeztem, közben leültem a legközelebbi padra. Remélem anyáék megkapják a baglyomat a sikeres megérkezésemről, mert nagyon aggódtak, mikor eljöttem. Az órákra pedig nagyon kíváncsi vagyok, remélem érdekesek lesznek.
|
|
|
|
|
Samantha Carpetner
INAKTÍV
Sam
RPG hsz: 36
Összes hsz: 63
|
Varga Nóra -Én is nagyon örülök hogy felvettek ide - mondtam, és leültem Nóra mellé a padra. - Amerikából, Los Angelesben születtem. Te honnan származol? - mondtam a lánynak. Néztem a Nagyterem díszítést. Közben meg örültem annak, hogy végre beszélgethetek olyasvalakivel is, aki nem rég jött. Remélem a bátyám megkapta a baglyot. Mondtam neki, hogy küldök neki baglyot hogyha ideérek. Mert folyton aggódik értem.
|
|
|
|
|
Varga Nóra
INAKTÍV
Főnixprefi
RPG hsz: 137
Összes hsz: 714
|
Samantha Carpetner Én Miskolcról, szóval nem kellett messzire jönnöm. Te mennyire ismered ki magad errefelé? Mert jó lenne, ha szétnézhetnék valakivel, olyan rossz egyedül lenni.-elhúzom a számat, majd a földre nézek. Közben felállok, és végigsimítok az Eridon ház hosszú asztalán, közben megnézem a többi ház színét is. A színek igen erősek, hogy könnyű legyen megkülönböztetni őket. Szerencsére a pirost könnyű felismerni, így sose fogom eltéveszteni. - Lenne kedved sétálni egyet? Szeretnék szétnézni a kastélyban.- Ezután remélhetőleg elindulunk valamerre. A gyomrom hangosan megkordul, elég éhes is lettem mostanra.
|
|
|
|
|
Szervezői Mesélő
DÖK tag
DÖK mesélő
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
|
Bálkirály&bálkirálynőAmikor a hangulat tetőfogára hág, a végzősök eltáncolták keringőjüket és fogynak az italok, a diákönkormányzat tagjai számlálni kezdik a bálkirály és bálkirálynő jelöltekre érkezett szavazatokat. Szoros a verseny, nagyon szoros, ahogy az lenni szokott. Hisz minden hölgy és minden úr kitett magáért, szebbnél szebb ruhákban pompázik mindenki. Mikor megvan az eredmény, az egyikük elcsendesíti a zenészeket és kezébe veszi az irányítást. - Nyugi, csak egy pillanatra szakítjuk félbe a bulit. Ezennel szeretném kihirdetni a bál királyi párosát, akik koronát, illetve egy páros belépőt kapnak a Karácsonyi zenefesztiválra Szalamantonba a győzelemmel. A bálkirályunk nem más, mint Choi Min Jong.A győztesnek nagy taps jár, és amint megjelenik az emelvényen, a lány a fejére rakja a koronát. - A bálkirálynő pedig Czettner L. Maja - az elnökhelyettes szintén tapsot kap, valamint a kiérkezését követően a csillogó-villogó koronáját. - Megkérnénk a királyi párt, hogy táncolják el közös táncukat. További jó szórakozást!
|
|
|
|
|
Samantha Carpetner
INAKTÍV
Sam
RPG hsz: 36
Összes hsz: 63
|
Varga Nóra - Hát, nem nagyon ismerem a kastélyt, csak pár termet ismerek.- válaszoltam a lány kérdésére. Közben láttam, hogy elszontyolodik. Ezért én is fölálltam, és mondtam.- Persze, van kedvem sétálni egyet.- mondtam a lánynak. Majd meg egy kicsit nézegettem a Nagytermet. Közben egy kicsit elbambultam. Majd egy kis idő után feleszméltem.- Mehetünk.- mondtam és kimentünk az ajtón, ki a folyósora.
|
|
|
|
|
Varga Nóra
INAKTÍV
Főnixprefi
RPG hsz: 137
Összes hsz: 714
|
Samantha Carpetner Végre elindulunk valamerre, már úgy vártam, hogy szétnézzünk végre. Olyan éhes vagyok, jó lenne valami konyhát keresni, összedobnék valamit, ha lehet. Közben Sam kicsit elbambul, még neki is újak itt a dolgok. De végül időben feleszmél, így az ajtó felé indulunk. - Merre szeretnél menni? - kérdezem, közben figyelem az utat. A bejárat hatalmas, még most is lenyűgöz. Csodálatos ez az iskola, nagyon jó, hogy felvettek végre.
|
|
|
|
|
Samantha Carpetner
INAKTÍV
Sam
RPG hsz: 36
Összes hsz: 63
|
Varga Nóra Elindultunk a folyóson. Közben néztem a termeket és a falak díszítését. - Mondjuk, a könyvtár felé. Hogyha neked is megfelel.- válaszoltam a lány kérdésére. Mert hát, nem mindenki olyan könyvmoly mint én. Azt hogyha nem szereti a könyvtárat, akkor attól függetlenül lehetünk még barátok. Bár szerintem érdekelni fogja a könyvtár. Mert hát, én már láttam a könyvtárat és ő még új. Szóval szeretné felfedezni a helyet.
|
|
|
|
|
Varga Nóra
INAKTÍV
Főnixprefi
RPG hsz: 137
Összes hsz: 714
|
Samantha Carpetner - Rendben, menjünk a könyvtárba, én is szívesen megnézni! - mosolygok, mert imádom a könyvtárakat. Olyan jó a rengeteg könyv, a régiek illata, az újak érintése. A legjobb estéimet könyvvel a kezemben, egy forró teával töltöttem. - Miket szeretsz olvasni? Én mugli könyveket is szoktam, rengeteg jó fantasy van köztük, de a jó varázsregényeket is szeretem. Olyan jó, hogy te is szeretsz olvasni! - a sok izgalmas könyvre gondolok, amik eddig a kezembe kerültek. Remélem lassan odaérünk, már jó lenne szétnézni, hogy milyen a felhozatal!
|
|
|
|
|
Samantha Carpetner
INAKTÍV
Sam
RPG hsz: 36
Összes hsz: 63
|
Varga Nóra Megérkeztünk a könyvtárban, közben válaszoltam Nóra kérdéseire. - Én is mugli könyveket szeretem. Meg a varázsregényeket is szoktam olvasni.-mondtam és közben néztem a könyvtár sorait.- De a kedvenc könyvem, egy mugli könyv a neve: Hucleberry Finn kalandjai. Neked melyik a kedvenc könyved?- kérdeztem Nórát. Bementem az egyik sorba. Néztem a különböző könyveket. Közben végigsimítottam az ujjamat a könyvek gerincén. Olyan jó érzés volt. Beszippantottam az új könyvek illatát. Olyan érzés volt, minthogyha otthon lennék, és a könyvespolcomnál álltam volna.
|
|
|
|
|
Varga Nóra
INAKTÍV
Főnixprefi
RPG hsz: 137
Összes hsz: 714
|
Samantha Carpetner Végre a könyvtárba értünk, rengeteg könyv van itt! Jó alaposan körbenéztem, közben válaszoltam is a kérdésre. - Nem nagyon van igazi kedvencem, esetleg Az Éhezők Viadala sorozat lehet. De szinte bármit elolvasok, csak jó legyen. - közben megnézem az előttünk lévő könyvek címét, az egyiket ki is húzom és a kezembe veszem. Olyan jó itt lenni, mintha egy álmom vált volna valóra. - Sok könyvetek van otthon? Nekünk rengeteg, de főleg varázslatokkal vannak tele, anyukám magizoológus, apa meg auror. Már mindegyikbe beleolvastam, de egyelőre csak pár egyszerű varázsigét tanítottak anyáék, azok jól mennek, a többihez még tanulnom kell.
|
|
|
|
|
Samantha Carpetner
INAKTÍV
Sam
RPG hsz: 36
Összes hsz: 63
|
Varga Nóra Néztem a könyveket, hát hogyha találok valami érdekeset. - Nekünk is rengetek könyv van otthon. A fele több mint a varázslatokkal foglalkozik. Sok varázslatot tudok, de még nem próbáltam még ki őket. A szüleim szerint, még éretlen vagyok ahhoz, hogy kipróbáljam a varázslatokat.- mondtam. Levettem egy könyvet és beleolvastam. Egész érdekes volt. Visszatettem a könyvet és tovább néztem az érdekes könyveket.
|
|
|
|
|
Varga Nóra
INAKTÍV
Főnixprefi
RPG hsz: 137
Összes hsz: 714
|
Samantha Carpetner - Na az jó, könyvből sose elég. - elmosolyodok, majd visszateszem a könyvet a helyére. Megint kordul egyet a gyomrom, már éhes vagyok. - Mit szólnál, ha megkeresnénk a konyhát? Én majd éhen halok. - remélem jön velem, de ha nem, akkor összedobok valamit. Egy spagetti mondjuk jól esne, nyalom meg a szám szélét az ételre gondolva. De még gyorsan körbesétálom a könyvtárat, hogy tudjam, mi merre van. Nagyon sok tudást felhalmozhattak itt. Sok szép órát fogok itt eltölteni.
|
|
|
|
|
Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák
RPG hsz: 920
Összes hsz: 3395
|
Kaisch Ráhel kisasszonyJó, lehet, hogy nem volt a világ legátgondoltabb dolga egy random diák karját elkapni és bevonni az üldözésbe, de Sebastian remélte, hogy így talán sikerül megcsípni azt a másikat. Tulajdonképpen még az is lehet, hogy van olyan szerencséje, hogy egy prefektus segítségét kéri. Erről azonban egyelőre mit sem tudott, csak igyekezett a szökevény srác után, de aztán csakhamar be kellett látnia, hogy a mellette lévőnek igaza van. - Fenébe - szusszant bosszankodva, mert nagyon nem szerette, ha ilyesmi történik. Üldözés helyett azonnal meg kellett volna próbálnia leszedni a diákot, csak fenemód értette a kölyök a dolgát. Nos, legalább annyit elkönyvelhetünk, hogy Seth biztosan remekül végzi a dolgát SVK-n, ha így tudnak menekülni a diákok. Megfordult hát és figyelmét inkább a lányra irányította. Homlokráncolva próbálta felismerni, de nem sokra ment az erőlködéssel, mert a lány még megközelítőleg sem volt ismerős számára. A hirtelen magyarázkodás miatt aztán felvonta a szemöldökét, megbámulta a jelvényt, a sápadt arcot, a hátrálást... Mi a csuda. - Maga minden tanártól így retteg, vagy csak engem tüntet ki a kiváltsággal? - kérdezte végül. Mondjuk a jelvény alapján már legalább azt tudta, hogy navinés a kisasszony, ami legalább részben megmagyarázta számára a helyzetet. - Elnézést, hogy úgy megragadtam a kezét, csak reméltem, hogy ketten el tudjuk kapni a srácot - intett a fejével abba az irányba, amerre eltűnt a szemük elől a szabályszegő. - Ugye nem okoztam fájdalmat? - érdeklődött még a maga kimért stílusában, amiről az ember nem igazán tudta volna eldönteni, hogy valóban kíváncsi a válaszra, vagy csak illemből kérdezi. Mindenesetre most tényleg érdekelte.
|
|
|
|
|
Vitéz Rebeka
INAKTÍV
Lakóbalfal
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
|
AlexEgy csodás januári péntek délutánon a könyvtár felé tartott. Most először nem a vizsgákra való készülődés vagy egy házi dolgozat miatt látogat el a könyvekkel megrakott helyiségbe. Sőt, nem is szórakozás céljából. Hanem hogy megkezdje első „munkanapját” mint könyvtáros segéd. Nagyon örült, mikor megtudta, hogy elfogadták a jelentkezését, hiszen a könyveket és az olvasást a valaha volt legjobb dolognak tartotta a zenével együtt. Rettenetesen izgult, hiszen még soha nem bíztak rá hasonló feladatot. Mielőtt belépett volna az ajtón, vett még egy nagy levegőt, majd lenyomta a kilincset, és besétált. Egyenesen a kiadópulthoz tartott, hogy köszönjön és megkapja a feladatát. Csak hamar ki is derült, hogy első teendője az lesz, hogy visszapakolja a visszahozott könyveket a helyükre. Magához is ragadott egy kisebb stóc olvasnivalót, hogy elhelyezhesse őket a polcokon társaik mellé. Épp egy felsőbb polcra (melyet csak lábujjhegyen állva ért fel) igyekezett felvarázsolni az egyik kötetet, mikor is egy kezet érzett a vállán. Ijedtében elejtette a bal kezében tartott könyveket, de szerencsére a jobbjában tartott művet még sikerült feltuszkolni a többi mellé. - Máskor inkább szólj – vigyorgott az első rémület után, majd neki állt, hogy összeszedje a leejtett köteteket. - Amúgy segíthetek valamiben?
|
|
|
|
|
Samantha Carpetner
INAKTÍV
Sam
RPG hsz: 36
Összes hsz: 63
|
Varga Nóra - Megkereshetjük a konyhát. De óvatosan keressük meg, úgy hallottam nem nagyon szabad arra felé menni.- mondtam Nórának. Pár szóbeszédből úgy hallottam, hogy a manók meg a tanárok nem szeretik arra fele a diákokat. Nem szeretnék bajba kerülni. De hogyha óvatosak vagyunk, akkor talán nem bukunk le. Nézegettem a sorokat. Nagyon sok könyv volt itt. Sok percet fogok itt tölteni. Alig várom már, hogy itt írjam meg a házijaimat, és sokat olvassak.
|
|
|
|
|
Alexander Delacroix
INAKTÍV
*yawns in french*
RPG hsz: 24
Összes hsz: 82
|
RebiMindig is gyűlöltem a telet, és minden velejáróját, a havat, a hideget, a jeget, a szelet. Az egyetlen dolog amit kedvelek ebben az évszakban, az a lehetőség, hogy felvehessem a kötött pulcsikat, a bakancsokat, a kabátokat. Ma is ilyen öltözetben sétáltam végig a kastély nyugati szárnyán, a könyvtárat megcélozva. Márpedig ha ebben az évben nem sajátítom el akár csak egy minimálisan is azt a nyomorult patrónusbűbájt, akkor jelenik meg az igazi Alexander-féle hisztéria. Befordultam, majd beléptem a helyiségbe, ahol megcsapott a könyveknek és a pergameneknek a kellemes illata. Elmosolyodtam volna, ha nem éppen kétségbeesetten fujtatva róttam volna a könyvespolcokat. A szemeim végigpásztázták a könyvcímeket, de nem akadtak meg semmin. - Ah, mon dieu - suttogtam idegesen, majd körbepillantottam a könyvtárban. Megláttam egy lányt ahogy aranyosan próbál pár könyvet feljuttatni a legfelső polcra. Odasétáltam, majd óvatosan megfogtam a vállát, bár az óvatosságom mit sem segített, a lány összerezzent és elejtette a könyveit. Elmosolyodtam, és egy kicsit felnevettem. Leguggoltam mellé, hogy segítsek összeszedni a maradék könyveket. - Pardon, nem akartalak megijeszteni. - néztem fel rá, odaadva a könyveket. - Ami azt illeti igen, tudnál segíteni, nem tudod hol találhatok pár könyvet a patrónusbűbájról? - vontam fel kérdőn a szemöldökömet. - Cserébe kihasználhatod a magasságomat, és felpakolok oda helyetted. - vigyorodtam el.
|
|
|
|
|
Vitéz Rebeka
INAKTÍV
Lakóbalfal
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
|
AlexNagyon hamar összeszedte magát, és igyekezett a könyvekkel is ezt tenni. Hálásan pislogott a fiúra a haja alól a segítségért, hiszen így sokkal gyorsabban végeztek. - Köszönöm szépen – fejezte ki immáron szóban is háláját. Gyorsan visszasöpörte rakoncátlan vörös tincseit háta mögé, melyek úgy érezték jobb helyük lenne a leányzó arcában. - Ha már felajánlottad segítséged, még egyszer, akkor ezt a két könyvet – nyomja gyorsan a srác kezébe a szóban forgó két kötetet – kéne oda felrakni a többi közé – mutat a legfelső polcra, amelyiknél az előbb is bénázott. Sajnos nem tartozott a kifejezetten magas lányok körébe, bár azért a 164 centijével olyan túl kicsinek sem lehet mondani. Pont közepes és átlagos magasság, ám egy két méter magas polccal szemben semmit nem ér. Megvárja, míg a fiú felügyeskedi az irományokat, majd elindul a megfelelő irányba, ahol esetleg a patrónus idézésről találhatnak egy-két könyvet. - Erre gyere! - szól még hátra, bár nem sok ember tartózkodik oda bent, így nem nagyon lehet szem elől téveszteni. - Itt vannak a bűbájtanról szóló, azt hiszem, itt találhatunk valamit. Aha, meg is vannak. - kap le a polcról három könyvet. - Ezek talán segítenek majd. De pontosan miben is kéne segíteniük? - érdeklődött, bár tudta, hogy nem az Ő dolga.
|
|
|
|
|
Alexander Delacroix
INAKTÍV
*yawns in french*
RPG hsz: 24
Összes hsz: 82
|
RebiBólintottam, majd könnyeden felhelyeztem a maradék könyveket a kívánt polcra. Igazából mindig is szerettem magasnak lenni, jól jön az a 188 centi, kivéve akkor, amikor menetrendszerűen beverem a fejem mindenhova. - Megyek már! - sétáltam végig a polcok között, megpihentetve a tekintetemet néhány repkedő pergamenen és földön hagyott pennán. Mosolyogva léptem be az új szekcióba, kicsit izgatott voltam, hátha most végre meg tudom találni a megoldást. Odasétáltam, majd érdeklődve elvettem a könyveket. Végigpásztáztam a címeket, elolvastam az összefoglalóját, majd bólintottam. - Ezek szerintem jók lesznek. - néztem hálásan, közben eltéve a köteteket a táskámba, és előszedve egy darabot a kedvenc savanyú gumicukromból. - Általában jól mennek a bűbájok, de ez... egyszerűen nem... nem megy. Márpedig nekem fontos lenne mindenből felkészültnek és ügyesnek lennem. - pislogtam, sóhajtva egyet. - Kérsz? - nyújtottam a lány felé a gumicukrot. - Amúgy Alexander Delacroix, személyesen. Hivatásos könyvmoly, ételfüggő, szociopata... - felpillantottam - Non, csak vicceltem. Te ki vagy? - vontam fel a szemöldököm, mosolyogva.
|
|
|
|
|
Vitéz Rebeka
INAKTÍV
Lakóbalfal
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
|
Alex
Örömmel nyugtázta magában, hogy a srác követi, és még véletlenül sem téved el. Megtörténhetett volna, hogy mondjuk másik irányba indul el, vagy rossz felé fordul, vagy valami ilyesmi. De szerencsére nem, oda talált. - Nem lehet, hogy nem megfelelő az emléked? Lehet valami erősebb kéne, valami boldogabb. Talán aurornak készülsz, hogy mindenből „felkészültnek és ügyesnek” kell lenned? - Hirtelen csak ez az egy szakma ugrott be, amihez nem árt, hogyha a lehető legtöbb tárgyból kiváló vagy. - Tudod, egy könyvtárban vagyunk. És egy könyvtárban nem igazán illendő enni, úgyhogy ha szépen kérlek és hozzá szépen pislogok, akkor elteszed? - kérdezte a zacskóra mutatva. Más helyzetben sem valószínű, hogy elfogadta volna az édességet, mert nem kifejezetten édesszájú, ez alól csak a csokoládé képez kivételt. - Csak nem francia vagy? Mármint a vezetéknevedből gondolom. Egyébként pedig Vitéz Rebeka, de inkább csak Rebi vagyok. Három szóban zenész, törpe és könyvmoly. - foglalta össze főbb tulajdonságait ugyanolyan tömören, mint ahogyan Alex is tette.
|
|
|
|
|
Vittman Noémi
INAKTÍV
RPG hsz: 43
Összes hsz: 110
|
Bri:)Halálosan izgatottan várja, hogy végre bejelentsék, hogy ő lett a bálkirálynő. Már a beszéde is megvan, ezer éve megírta természetesen, elvégre tökéletesen biztos volt benne, hogy semmilyen más opció nem létezhet, csakis hogy ő nyer. Hiszen ő a legszebb ebben az egész iskolában, ezt mindenki tudja! Esetleg még Rami kelhet vele versenyre. Amúgy vannak még más szép lányok is, de Noémi meglátása szerint ők teljesen igénytelenek. Felérhetnének hozzá, ha csak az adottságaikat néznénk, de sosem fognak, mert itt nem csak arról van szó. Tudni kell öltözködni, tudni kell sminkelni, tudni kell megjelenni. Nem elég nyerni a genetikai lottón, ahogyan azt sokan gondolják. Rémesen bosszantónak tartja az olyan lányokat, akik akár szépek is lehetnének, de egyszerűen mondjuk ki, nem törődnek ezzel. Nincs nagyobb bűn, mint az ilyen potenciált elvesztegetni.
Eljön a nagy pillanat, kihirdetik a győztes párost, ő pedig Colgate-mosolyát felvéve áll fel az asztal mellől, és csak mikor már majdnem elindulna, akkor esik le neki - nem az ő neve hangzott el. A világ forogni kezd vele, ő pedig rögtön vissza is zuttyan az asztal mellé. Teljes sokkban van, legszívesebben sírni és reklamálni kezdene, de annyira ledöbbent, hogy még erre sincsen ereje. Pedig sírhatna ám nyugodtan, mert mindenre gondolt, így az örömkönnyekre is, úgyhogy extra-tartós vízálló spirált tett fel, annyira készült! És mégis miért?! Hogy így megalázzák? Ez mindenképpen csakis egy összeesküvés lehet ellene. Fel van háborodva, de halálosan. Még a mellette ülő lány is szebb, mint az a babaarcú Czettner kislány, az ég szerelmére! Nem is bírja ki szó nélkül, valakinek ki kell öntenie a lelkét.
- Én ezt nem értem. Mi ezerszer szebbek vagyunk meg minden, a ruhánk is tökre sokkal csinibb. Én meg fogok halni a szégyentől, szerinted is tuti csak engem akarnak megalázni, ugye? - néz a mellette ülő Abriannára bánatos szemekkel, mint aki tényleg mindjárt sírni fog. Kész, vége. Itt most összedőlt a világ. És az a nyomorult partnere sincs sehol.
|
|
|
|
|
Alexander Delacroix
INAKTÍV
*yawns in french*
RPG hsz: 24
Összes hsz: 82
|
Rebi- Csak ha szépen pislogsz. - forgattam meg a szemem mosolyogva, majd elpakoltam a gumicukrot. Elgondolkodtam azon, amit a lány mondott, hátha tényleg az emlékkel van a gond. De az lehetetlen, hiszen annál boldogabb emlékem egyáltalán nincs, talán az is gyenge egy patrónushoz? - Lehet igazad van.. - hagytam ennyiben a padlóra pillantva. - Eh, nem igazán tudom még, hogy milyen szakma felé menjek tovább. Csak.. ha mondjuk esélyes lenne, hogy valaki aki fontos neked, bajban van, akkor te is felkészült szeretnél lenni. - mondtam el dióhéjban. Összevontam a szemöldökömet, nem terveztem ennyire belemenni ebbe, de végülis szimpatikus volt a lány. - Igen amúgy, félig az lennék, de Franciaországban is nőttem fel. Örvendek, Rebeka. - kacsintottam - Itt segédkezel?
|
|
|
|
|
Vitéz Rebeka
INAKTÍV
Lakóbalfal
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
|
AlexAngyali vigyorral igyekszik minél jobban rebegtetni a pilláit, majd örömmel látja, hogy kérése hatásosan célba ért, és a zacskó gumicukor újra a táskában pihent. - Lehet, de közel sem biztos. Ha semmi nem válik be, szerintem bátran fordulhatsz valamelyik tanárhoz, vagy esetleg idősebb diákhoz. Egyébként nem te vagy az egyetlen, akinek fogalma sincs, hogy mi is szeretne lenni. Rengeteg lehetőség jutott már eszembe, de eddig egyik sem volt az igaz – sóhajtott. Mert bár még van ideje, azért lassan csak ki kéne találni valami értelmes foglalkozást, ami minden szempontnak megfelel. - Valószínű, hogy így lenne – bele se mert gondolni, hogy mi történne, ha mondjuk a bátyja lenne bajban... Kő kövön nem maradna, hiszen Balázs a mindene. - Biztos szép hely, egyszer elmennék oda. És Franciaországnak melyik részén éltél? - érdeklődik, hiszen Franciaország az egyik kedvenc országa. - Tudod, attól, hogy pici vagyok, attól még nagyot tudok ám ütni. Úgyhogy leszel kedves nem Rebekának hívni. - villantotta rá a lehető legangyalibb mosolyát. - Igen, nem olyan régen nyertem felvételt erre a posztra, és igazán örülök, hogy megkaptam, hiszen a könyvek gyakorlatilag az éltető elemeim.
|
|
|
|
|
Alexander Delacroix
INAKTÍV
*yawns in french*
RPG hsz: 24
Összes hsz: 82
|
RebiFigyelmesen hallgattam végig a lány mondandóját, majd kipillantottam az ablakon. - Ez sem rossz ötlet. Valahogy tuti összejön. Bien sûr, nem találkozom minden nap egy dementorral. - nevettem fel picit. Láttam, ahogyan Rebi picit elgondolkozik, ebből is feltételeztem, hogy azonnal eszébe jutott valaki akit még csak véletlenül sem szeretne bajban látni. Furcsa érzés, én még csak nem is láttam élőben az anyámat, mégis ragaszkodom a megtalálásához. - Lyonban születtem, ott is nőttem fel apukámmal. - válaszoltam a kérdésre, elmosolyodva a város gondolatától, de a mosolyom szinte azonnal kisebb nevetésbe fordult amikor megkaptam a fenyegetést. - Jól van, jól van, pardon, Rebi. - javítottam ki magam. - Na, gratulálok. Együtt tudok ezzel érezni, rengeteg könyvet faltam már fel jómagam is. - nézelődtem végig a polcokon még egyszer. - Mesélj még valamit magadról, hányadikos vagy egyáltalán? - kérdeztem, lassan visszasétálva a könyvtár bejáratához, ahol megijesztettem a lányt.
|
|
|
|
|
Vitéz Rebeka
INAKTÍV
Lakóbalfal
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
|
Alex- Reméljük, hogy tényleg nem találkozol mindennap eggyel, de mint tudjuk, jobb félni, mint megijedni - Elvigyorodik a saját, igencsak közhelyes dumáján, majd körülnéz a teremben, hogy van-e szüksége bárkinek is segítségre. Meglátott egy lányt, aki segélykérően pillantott körbe. - Mindjárt jövök, el ne mozdulj! - szólt rá vigyorogva a srácra majd a leányzó segítségére sietett. Mint kiderült, csak egy könyvet keresett, így ezt a problémát igen csak hamar megoldotta. - Nah, itt is vagyok, de ezt muszáj volt elintéznem, hiszen mégis csak ez a feladatom vagy mi. De egyébként nem szabadulsz tőlem, egyenlőre. Olyan szívesen utaznám körbe egyszer Franciaországot. - ábrándozott kissé túl hangosan. - Ne nevess, egyáltalán nem vicces. - tetteti a duzzogós kislányt. - Köszönöm! - észre sem vette, hogy beszélgetés közben elindultak előre, ám ennek köszönhetően megtudta, hogy mára elmehet. Gyorsan eltelt ez az idő. - Nos én mára itt végeztem, de ha esetleg van kedved még beszélgetni, akkor beugorhatunk a társalgóba.
|
|
|
|
|
Rachel Octavia Amber
INAKTÍV
Aranyvérű Boszorkány Egylet Tagja
RPG hsz: 243
Összes hsz: 747
|
MJKinézet- Rendben - válaszolta neki Rach, miközben szép lassan elfogyasztotta a kajáját, majd töltött magának és a fiúnak is egy pohár vizet. - Köszönöm! Egészségedre! - mondta neki mosolyogva, miközben felemelte a poharát, majd belekortyolt az italába és megvárta, amíg MJ is befejezi az étkezést. - Később én is eszem majd még valamit, de most vár ránk a tánc! - jelezte neki finoman, arra utalva, hogyha végzett, akkor ideje indulni, közben viszont felcsendült egy hang is, ami ugyanezt jelentette. Elindultak a tánctér irányába, hogy eljárják a táncukat, amely egész jól sikerült nekik, bár efelől nem volt kétsége a lánynak, mert mindig is kedvelte a táncot, de most bebizonyosodott, hogy a srác is tökéletes partnere volt ebben. Közben bejelentették a bálkirályt és a bálkirálynőt, így végre kikörvonalazódott, hogy MJ és Maja nyert. - Gratulálok! - mondta a fiúnak Rachel lelkesen, még meg is tapsolta, majd visszaült a helyére, hogy eljárhassa a táncot a fiú a bálkirálynővel. Örült, hogy újra MJ lett a győztes, Maját pedig mindig is kedvelte, úgyhogy elhatározta, hogy később majd személyesen is gratulál neki a győzelemhez. Jól érezte magát idáig az este folyamán, tetszett neki a zene és a társaság is, természetesen az ételek is isteni finomak voltak, szóval egy zokszó sem hagyta el a száját. Izgatottan várta, hogy MJ és Maja megkezdjék a nyitótáncot, biztos volt benne, hogy remekül mutatnak majd együtt a táncparketten.
|
|
|
|
|
Kilt Zoltán
INAKTÍV
Kili<-By Benedikta,Mr. Kém<-By Alina,Zé <-By Viki
RPG hsz: 250
Összes hsz: 8036
|
Varga Nóra Ez a nap is arra jó, hogy kicsit éljek a hobbimnak. Sietek a könyvtárba, majd ott csendre fogva a hangom és a zajkeltési lehetőségeim letelepszek egy szabad helyre, ahol csak egyedül vagyok és az imént "becsempészett" könyvem elővéve olvasni kezdek. Érdekes bűnügyi rejtély tárul elém a lapokból. Agyam lázasan próbálja a megoldást megkeresni. Az apró részleteket vizsgálja a legtüzetesebben. Hisz köztudott: "Az apró részleteket nem lehet eltúlozni". Nem is tűnik fel, mennyi ideje nem lapozok a könyvben, de nem érdekel addig a megoldás míg magam rá nem jövök. Néha felnézek belőle, ekkor jövő-menő embereket pillantok meg. Újra belemélyedve a gondolataim egy pontra összpontosítása miatt a külvilág kizárul elmémből. Fel se tűnik, hogy rövid vagy éppen lehet hosszú idő után az üres helyek elfogynak. Tehát ha valaki most kíván beülni egy olvasásra akkor tuti, hogy valakivel szemben kellene helyet foglalnia. Vagy sem? Teljesen mindegy, minden porcikám arra kíván megoldást találni, hogy vajon a magányos biciklista esetében miért fordul vissza a hölgy után hajtó ismeretlen fazon. Vagy én ezt már korábbról ismerem? Agyam legmélyebb bugyrából elevenítem fel az emlékeket. Ekkor pont felnézek a polcokra és az emberek mozgása már nem is látszik számomra.
|
|
|
|
|
Varga Nóra
INAKTÍV
Főnixprefi
RPG hsz: 137
Összes hsz: 714
|
Kilt Zoltán Végre beértem a könyvtárba, hosszú napom volt. Amint belépek, megint elámulok a könyvmennyiségen, majd elkezdem olvasni a témákat, körbejárom a könyvtárat. Majd az egyik szabad helyen megpillantok egy srácot, aki épp bele van merülve a könyvébe. Egye fene, odamegyek, kellenek itt barátok is. Amikor felnéz, odamegyek hozzá. - Szia! Mit olvasol? - kérdezem kíváncsian, majd a könyvére pillantok. Nem tűnik ismerősnek, de biztos jó sztori. - Ó, még be se mutatkoztam. Varga Nóra vagyok, elsős Eridonos. És te? - idősebbnek tűnik, körülbelül negyedikes vagy ötödikes lehet. Remélem nem fog elzavarni vagy ilyesmi, nem zavarni akartam, csak beszélgetni.
|
|
|
|
|
Kilt Zoltán
INAKTÍV
Kili<-By Benedikta,Mr. Kém<-By Alina,Zé <-By Viki
RPG hsz: 250
Összes hsz: 8036
|
Varga Nóra Áh megvan, mosolyodok el. Hisz a megoldás pofon egyszerű. Azért fordult vissza, mert bár álcázta magát, attól félt, hogy a hölgy felismeri. Ahogy ezen emlékképek leperegnek előttem, arra leszek figyelmes, hogy egy eddig ismeretlen lány áll az asztalom előtt és engem néz, meg még szól is hozzám. Legalábbis ez lehet, mert éppen becsukta a száját. Húha, ennyire elkalandozik az elmém? Ebben az esetben nagy baj. Mosolyogva szólok hozzá. - Öö, bocsi. Elkalandoztam. Foglalj helyet. Megismételnéd, hogy mit mondtál?Mutatok az előttem lévő székre. Zavaromban elvörösödve fejezem be a mondatot. Olyan pofátlannak érzem most magam. Minden rosszban van valami jó, de ebben a jóban most ez a rossz. - Ne haragudj, tudod elmerültem a könyvben és ilyenkor a külvilágot kikapcsolja az agyam.Nem győzők bűnbánóan rá és a könyvemre sandítani. Roppant kellemetlenül érzem magam, emiatt az incidens miatt. Bár ne így indítottam volna. Bár vissza forgathatnám az idő kerekét, akkor figyelmeztetném magam, hogy ebből baj lesz.
|
|
|
|
|
Varga Nóra
INAKTÍV
Főnixprefi
RPG hsz: 137
Összes hsz: 714
|
Kilt Zoltán Leülök elé, közben mosolygok. - Velem is elő szokott fordulni, nyugi. Azt kérdeztem, hogy mi a neved és mit olvasol. Én Varga Nóra vagyok, elsős Eridonos. - közben leteszem a táskámat a szék mellé. Kicsit nehéz, jó pár órám volt ma. Még nem szoktam meg a napi ritmust, de szerintem idő kérdése csak. Még mindig egyenruhában vagyok, zavartan húzgálom a szoknyámat. Kicsit izgulok, nem szokásom ennyiszer kezdeményezni beszélgetést, mint mostanában.
|
|
|
|
|
Kilt Zoltán
INAKTÍV
Kili<-By Benedikta,Mr. Kém<-By Alina,Zé <-By Viki
RPG hsz: 250
Összes hsz: 8036
|
Varga Nóra Megkönnyíti a dolgom, hisz leül, így nem kell felfelé tartani a fejem, a nyakam nem fájdul meg. Kedves szavaira a zavartságom múlni kezd. Megismétli az előző mondatait. - Kilt Zolán vagyok, Levitás, negyedéves diák. Amit pedig Olvasok, az nem más, mint Sherlock Holmes és a magányos biciklista esete című novellát olvasom.Érdeklődve figyelem milyen könyveket vesz elő. Hogy elférjen a könyvem magamhoz közel húzom, remélhetőleg érthetően jelezve, hogy a térfelemből hajlandó vagyok áldozni azért, hogy a tanulását ne gátoljam. -Esetleg tanulnivalódban kell segítség?Lopva a könyvemre sandítok, majd újra a lányra. Ugyanis ha kell a segítség, akkor ezt félrerakom. Találok rá jobb időpontot is, hogy alvásidőmből például áldozzak rá. Körülbelül úgy tűnhet Nórának a testhelyzetem, mint az ugrásra kész vadmacskáé, aki elszánta magát, ha minden ideális, akkor beveti magát. Persze azt is elfogadom és megértem, ha esetleg egyedül kíván szembenézni az anyagokkal. Ő dönt.
|
|
|
|
|
