Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Az egyetlen ok, amiért ide keveredtem az az, hogy kell kaja. Főtt kaja. Minél hamarabb. Mert ma bizony az én feladatom volt, hogy főzzek a kettőnk alkotta kis családra (ha az állatokat is vesszük, akkor négy), és a vizsgaidőszak adta nagy lehetőségekben ez nekem úgy kiment a fejemből, ahogy van. És tudom, hogy Balázs nem eszi meg a fejem ennyiért, ahogy azt is tudom, hogy imádok vele főzni, de mégiscsak hosszú napja volt az irodában, és inkább nem. Inkább költöm rá a pénzem, mert én egy szerető, gondoskodó gyermek vagyok, aki elvégzi az anyja dolgát is. Elvégre, annak híján vagyunk.  
És amikor elindulok kifelé, már meg is van az étek, becsomagolva, hőtartó bűbájjal ellátva. És az lenne a legnormálisabb dolog, ha most úgy hazaspuriznék, ahogy vagyok, kajával, mindennel, de nem. Mert nekem meg kell látnom az én drága lui vutty'n-omat, aki egyedül issza ki magából a bánatát. Mert az ember csak akkor néz így, ha bánata van. És ettől a bánattól, ami bár nem miattam van, de felébred bennem a bűntudat, elvégre csak én vágtam bordán egy székkel, nem is olyan régen. Bár meg kell vallanom, az nem volt tudatos, és nem is igazán én voltam, hanem az erőm, és még nekem is fájt (!!), nem kellett volna. Úgyhogy veszek egy mély levegőt, kitúrom az arcomból a hajam, és el is indulok drága hajtótársam irányába. Legfeljebb elküld a pokolba.
- Szia - egyelőre csak ennyi. Bár a nyelvemen van a megszólítás, meg a becézés, nekem sajnálatos módon nem adatott olyan képesség, hogy tudjam, melyik helyzetben, mit jó, és mit nem jó mondani. Így a szükségesnél nem is mondok többet.
Előre le szeretném szögezni, hogy még nem sűrűn kértem bocsánatot úgy nagyon senkitől, szóval ebben minden vagyok, csak jó nem.
- Ömmmm - kezdek bele, ahogy az előttem levő asztal fáját kezdem stírölni. Érdekes, felettébb érdekes. - Tudod, volt a múltkor az a... Dolog - ez egy hülye kezdés. Minden bizonnyal tudja, hacsak nem amnéziás, vagy nem hülye, és ahogy elnézem, egyik sem. - Őőőő, csak azt szeretném mondani, hogy az nem én voltam... Vagyis én voltam, de van.. Amit nem tudok még... Nem tudok teljesen uralni... Magamban - és ez pedig az aeromágia, ami saját belátása szerint működik, hát hogyne.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Megannyi gondolat kergette egymást a fejében. Soha véget nem érő eszmék bukkantak fel újra meg újra, majd tovasuhantak, mintha nem is ő maga gondolta volna ezeket. Csak bámult kifelé és nem érzett semmit - se szégyent, se félelmet, se szeretetet, csak azon dolgokat, amik nem tudatosak, és az emberben lévő receptorok és endokrin rendszer generálja. Fizikai fájdalom, vágy, éhség, fáradtság. Igen. Elfáradt. Belekortyolt a whiskybe, ami kicsit megmarta a torkát, de nagyon jól esett neki, s tovább mustrálta az utcát. Arra gondolt, hogy mennyi sok terve volt, remények a jövőre nézve, ambíciók és elhatározások. Volt idő, bizony, amikor tisztán tudta, hogy merre tart, hogy mit akar. Pontosan tudta, hogy ki is ő valójában.
Mostanra valahogy elveszett, eltévelyedett út közben. Valahogy annyi sok ármány, riadozó lelkek, fekete lovasok kísértették és rángatták le a mocsár legmélyebb bugyraiba, hogy már fogalma sincs arról, melyik úton kell haladnia, ki van mellette vagy ki van ellene. And now I know my heart is a ghost town.
Ahogy homlokát a hüvelyk-és a mutatóujja közötti szünetbe ejtette, míg könyöke az asztalon pihent, meghallott egy köszönést. Halott gondolatként fogant meg benne az elképzelés, hogy nem is neki szólt, de ő maga is tudta: ő vele kezdeményeztek beszélgetést. A hang ismerős volt, és már mielőtt a lány szemeibe nézett volna, tudta, kit fog maga előtt látni.
- Szotyi. - Kamilla is pont a legjobb pillanatában kapta el Barnabást. Mozdulatai egyáltalán nem voltak kótyagosak, keze sem remegett, ahogy a vele szemben lévő székre mutatott. De a szemei árulkodtak. Azok most nem csillogtak. Most nem volt bennük pajkosság vagy kalandvágy. Most az a meggyötört, sokat megélt szemek néztek fel Kamillára. Nem szólt bele a nyögvenyelős mondókába - de közben két-három korttyal megitta az erősebbik alkoholt a pohárból.
Hirtelen annyi mindent akart volna mondani. Annyira sok oda nem illő dolgot, balgaságot vagy csak emlékeket, tanulságokat. Csak nézte a lányt ott vele szembe, vett egy mély levegőt, szólásra nyílt a szája, és... és annyi. Be is csukta.
- Nem ülsz le egy kicsit? Vagy ha épp indultál valahova, akkor ha gondolod, elkísérlek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Halványan elmosolyodom arra, hogy üljek le, de az ajkamba harapva el is fojtom ezt a kósza görbületet. A kaját fel lehet melegíteni, az apám pedig még úgyis ellesz egy ideig Pesten.
- Van időm - rázom meg a fejem, ahogy helyet is foglalok a szemben levő széken. Akaratlanul is a pohárra pillantok, és annak már megfogyatkozott tartalmának súlyától kiráz a hideg, hevesebben kezd dobogni a szívem. Bevillan egy kép, de megrázva fejem ki is űzöm onnan. Nem olyan. Remélem nem olyan.
- Rosszul nézel ki - a vártnál halkabban szólalok meg. Magam sem tudom, hogy az elpárologtatott alkoholtól, vagy magától a helyzettől. Félreértés ne essék, én nem ittam egy kortyot sem, de az már éppen elég, hogy más körülöttem ivott. Talán most először veszek mélyebb levegőt, és fújom is i, ugyan olyan hosszan, a közelében.
- Nem mintha különösebben közöm lenne hozzá - ezt már motyogva teszem hozzá, körmömmel lepattintva egy odaszáradt cseppet az asztalról. Bár ez nem a csárda csúcsforgalmának időpontja, így is túl sok ember van körülöttem. Túl sok ittas ember, nekem pedig nem új dolog, hogy teljesen másképp reagálok a környezetemre ilyenkor. De nem fogom innen kirángatni Barnabást, ha neki itt esik jól, hogy az univerzum létezéséről elmélkedjen, és közben benyakaljon, én ugyan semmi jónak nem leszek az elrontója. Legfeljebb dehoppanállok, ha a felforrósodik alattam a talaj, és akkor minden jó lesz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Nem várta volna az ifjú padavan, hogy Kamilla nem húzza el a csíkot nagy ívben, amint lehetősége adódik rá, sőt, még helyet is foglal vele szemben. Ahogy suttogóra vált a józanabbik fél, úgy Barnabás közelebb hajol, mintegy ösztönösen, hogy jobban hallja a hölgyeményt, akinek egyébiránt olyan bundája van, hogy bármelyik birkatenyésztő megirigyelné, és még a végén tévedésből őt nyírnák meg.
- Miről beszélsz te már megint? Még hogy rosszul nézek ki. Olyan fogalom nem létezik az univerzum szótárában, hogy _én szarul néznél lo. - még az egyik komolyabb gondolatából is kizökken, csak nehogy valaki komolyan vegye. Nem szereti, ha tudják, honnan jött, mennyi ideig ült a rács mögött, miket csinált. Őt csak ne az alapján ítéljék meg. És hiába nincs Kamillának minderről halvány lila segédfogalma sem, azért rendesen védekezik még akkor is, ha nincs fenyegetettség.
- Lehet, hogy kicsit... - megint elhallgat. Nagyon sok lehetőség rongyol át az agyán, hogy mégis miképp lehetne befejezni ezt a mondatot.
... régóta tartom magamban.
... többet láttam, mint akartam volna.
... hiányzik apám.
... hiányik Melinda.
... féltem Petronellát.
... elbaltáztam az egész életemet.
Végül inkább elfojtja ezeket magában, mint a legtöbb dolgot, elmosolyodik, és csak ennyit mond: - sokat melóztam mostanában. - színészien lebiggyesztette az ajkát, és a tömegre nézett. Ha már úgy adta a sors, hogy Kamilla belebotlott ebbe a csődtömegbe, akkor Mr. Lui Vutty'n megpróbálja helyrehozni a dolgokat.
- Borítsunk rá fátylat, okés? Messzebb mentem, mint kellett volna, te meg majdnem megöltél egy pusziért. Kvittek vagyunk, nem? - nevetett rá a lányra. - Iszunk valamit a békülésre?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Felvonom egyik szemöldököm a védekezésre, védekezően magam elő emelem kezeim. Oké tess, nem kell leszedni a fejem, jól nézel ki, soha nem néztél ki jobban. Egyébként csendben ülök a helyemen, és nem érzem itt jól magam, de végül is nem is rólam van most itt szó.
- Hát, mindannyiunknak sok kicsit - bólogatva kapargatom tovább az asztalt. Bár érzékelem a szünetet a két mondatrész között, nem hozom szóba, mert jól tudom, hogy nem jó szóba hozni, úgy semmikor. Pedig lehet használna. Biztos. De nem. Ez nem az én dolgom, ahogy másnak sem volt dolga az én bajom. Szóval ennyit erről.
- Nem akartam a széket - sóhajtok, ahogy végre rá nézek a hajam mögül. Minden bizonnyal el kéne magyaráznom. Az embernek el kéne magyaráznia, hogy miért vág oldalba egy székkel anélkül, hogy a kisujját mozdítaná, és utána miért hagy ott. Vagy, ha egy filmben lennénk, akkor legalább annyit mondanék, hogy "ez bonyolult", vagy "nem értheted", de akkor is magyarázkodnom kéne olyan dolgokról, amikről még senkinek nem magyarázkodtam. És bármilyen szomorú, nem Barnabás lesz az az ember, nem most, és főleg, nem ilyen állapotban.
- Én nem iszok - megrázom fejem, ahogy kinézek az üvegen. Jó, nem mondom, hogy nem voltam már részeg, vagy nem volt alkohol a számban. De itt, most, nem iszok. - De ha szeretnéd, megihatod az enyémet is - halványan elmosolyodom, nincsen gond, minden chilles, meg minden. - Tényleg, kifizetem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Teljesen elillanni látszott a kezdeti lehangolt, letargikus hangulata, egyre kiszélesedő vigyorral figyelt és ámult a tényeken, mennyire butaságokat képes amúgy megint összehozni. Igyekezett mindent, ami a fejében volt és ide való, azt szavakba, lehetőleg értelmesekbe önteni, de ez nem mindig jön neki össze. A kis egyedi koncentrációs mantráiról és mimikáiról nem beszélve. Se baj, legalább abba nem sokszor gondol bele forog a Föld, mert még folyton kapaszkodna.
- Van, igen. Fehér, elvileg, de egyszer már vett így anya, és a rózsaszín helyett pirost virágzott, szóval ezt még a virág nem döntötte el. Majd, ha nagy lesz, megmondja ő, milyen színű - adta mindezt elő olyan lelkesen, mintha valami komoly és tudományos felfedezést tett volna, de igazából csak kibuktak a szavacskák. - Háááááát. Egyrészt már akkor ki akart tiltani, mikor először megtudta, hogy ott aludtál, ő meg ugye nem tudott róla. Bár ez volt még a legkevesebb.  Másrészt meg hé, nem a Mikulás vagy, hogy csak úgy bemászkálj egy ablakon kémény híján.
Finoman megböködte mosolyogva a vállát. Aztán egy pár puszi kíséretében, amik igazából az ötlete támogatásáért adódtak arrébb araszolt, hogy szépen lecsüccsenve és kimászva szerencsétlen aurájából a teájába temetkezzen. Megfogta két kézzel a csészét aztán az ölében tartva dobogtatott kicsit az ujjaival látványosan gondolkodva.
- Már nem is csinálja. Bár kicsit nehezményezi, hogy osztom be az időm. - Teljes meggyőződéssel monda mindezt, hiszen úgy látta, ahogy, de ennek örült. Nem volt már olyan vágható a feszültség és senki nem akart senkit a környezetén kívül tudni. Maja elmosolyodva bólogatott a kijelentésre, ennyi ígéret igazán belefér. Amúgy is van a tarsolyában még vagy húsz másik cím. De sokkal inkább az lett az út közbeni vigyorának az oka, hogy úúú, ezek szerint ismeri őket Lewy!
- Majd együtt kiválasztjuk mit. De… ismered a Némót? Meg még mit? És szereted?!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Anya  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Nem hitte volna, hogy eljutnak idáig, és hogy ilyen nyugodtan zajlik viszonylag a dolog. Az mondjuk jobb volt, hogy beszélt a férfivel még az elején, hogy amikor a lánya megkereste, már nem érte annyira váratlanul a dolog. Persze ez nem tudja nem hideg zuhanyként érni az embert, ám mégis, egészen jól viselte, megértette, hogy senki sem akar neki rosszat, és hogy ez egy lehetőség mindenkinek. Végül is, ha bármi történik Ráhellel, akkor hiába Zója az, aki a gondját viseli, ő nem intézkedhet, csak az apja, aki ki tudja mikor merre van. Hasznos érvek vezettek addig, hogy végül most itt álljanak, a dolog végén.
- Elég ijesztő a gondolat azért, de köszönöm.
Kicsit gátlástalannak érzi magát azért, mert így tett, végül is egy apáról beszélünk, legyen bármilyen is, de az talán még ijesztőbb, hogy nem nagyon tanúsított ellenállást, mintha szívességet tennének neki. Persze ezt a meglátását nem osztotta meg és nem is fogja megosztani Ráhellel, éppen elég ez neki, még ha most örül is, azért ez kettős. A szelfihez azonnal beáll, már annyira hozzászokott a dologhoz, hogy szinte érzéke van hozzá, hogy egy pillanat alatt a legjobb pózt és mosolyt vegye fel.
- Mostanában túlságosan belemerültök ebbe. Mina is, Franci is, csodálom, hogy Sean és Nóri nem űzik még az instagramot és nem tweetelnek a reggelijükről. "Anya nem hozott a boltból banánt. Hashtag AzÉletIgazságtalan".
Nem, egyáltalán nem lenne meglepve, ha a kiskölykök pár évük ellenére már nyomatnák az ilyen üzeneteket, de szerencsére még nem tart ott a világ.
- Hihetetlen, most, hogy vége, azt hiszed elkezdhetsz káromkodni? Édes lányom, most már törvényesen moshatom ki a szádat.
Pimasz mosollyal pillant rá, neki magának nem szokása káromkodni, a gyerekei tudnak, van nekik apjuk, akiktől eltanulják, és bár Mina finomkodó gyermek, aki csak ritkán használja, Seannak ha valami megtetszik, akkor minden második mondatába belecsempészi, mert apa is mondja és milyen vicces. Nem, nem az, bár roppant humoros egy pár évestől ilyeneket hallani, mégsem bíztatja.
- Megértette, és ez már jó, innen elindulhat a javulás. Attól még, hogy most hozzám tartozol, remélem, hogy idővel sikerül jó viszonyt kialakítanod vele. Korán lett szülő, fel kellett nőnie, és talán majd most, a mostani helyzet segít ezen is. Reméljük.
Követem a helyünkre, a mai pincérlány már előre int nekünk. Előny, ha itt dolgozik az ember gyereke is.
- Legyen vulkán süti, azzal nem lehet befürödni, maximum, ha nem ugrik elég magasra a töltelék. Én biztosan kérek egy pirosat és egy extra tejeskávét, tejszínhabbal, te?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Pár pillanatig eléggé elveszett tekintettel meredt Maja előre, de csak mert fejben elmerengett szerencsétlen virági sorsán. És most kivételesen nem azzal volt baj, hogy ne törődne velük, mikor kell - de nem, ezzel nem lehet, mert megint egyre kevesebbet van otthon, pedig papíron meg túl sokat is tölt Pécsen. Csak bírniuk kell a strapát, egy kaktusz elég sok mindent kibír, ezért is szerette olyan nagyon, meg olyan kis rokonlélekre lelt benne. Tökre hasonlítottak! Ha letette valaki a sarokba, ő is ott maradt egyhelyben ritka alkalom volt; ha kinyílt - már úgy amúgy ő a lelki értelemben -, akkor nagyon kis szép tudott lenni. És amúgy szúrós is olykor, de a tüskéit tök sokszor ledobta magáról. Mert ők ketten ilyen rebell lélektesós kaktuszok voltak, és nem bántották a világot. Meg akarták váltani, mint Batman és Robin. Öt év alatt se sikerült, hát megesik. Majd talán most a muskátlikkal. Komolyan elgondolkodtató néha, hogy Maja ennyi IQ-val, és ilyen egyezőségekkel, hogyhogy nem csak fotoszintetizál.
- Nem, majd talán májustól, de inkább nyáron, és addig aztán amíg jó az idő. - Maja sem túl okos, sőt, de ezt annyit hallotta, hogy valahogy beleakadt az infó és elfért a Verdákból megjegyzett ikonikus mondatok mellé. Oxigén?Végül felnevetett, elképzelte ahogy rohannak a muskátlik és a virágosláda csak úgy libeg a popsijukon. Van valami baj itt fejben, khm. - Futnak. Mármint azok Futós muskátlik, gondolom a neve is erre utal. Azt mondta anya abból van akkora is mint én magam, durva lehet, ha az úgy rád támad. Köréd tekeredik, meg megölel, és akkor a pofidba tolja a virágait hogy „de szereeessss”.
Naaagyon szemléletesen mutatta be mindezt, ahogy a mancsaival Lewy felé nyúlt a levegőben, aztán egy percre átkarolta a lengyel felső testét elvinnyogva a kis szöveget, majd elengedte. Offolta a napi műsort és visszavonult, mielőtt kezdődik a de ne pillantások időszaka. Nem akart ő rosszat, megígérte, tényleg igyekszik…. Amennyire sikerül. De most csoda, hogy befért ez a gondolat a fejébe a szuperhős virágharcok mellé.
- De, hozzá kell tennem, hogy múltkor már érdeklődött is rólad és nem olyan izésan, hogy újabb okot keresne, csak simán. Szóval úgy… nyugi van. - Az időbeosztásra csak bólintott, de elhúzta a száját, éppen ez a gond. Valahogy az olyan húzások lehetnek, mint mikor a vizsgafelkészítő helyett átment Alízhoz táncikálni egyet, vagy mikor a táncbemutatós kilépőjét elhasználta Lewy meccsére. Nem is érti mi a gond. Nem szeretné érteni.
- Nem úúúúgy értettem. Csak tudod az unokabátyáimat alig lehetett például rávenni az Aranyhaj és a nagy gubancra, mert hogy fúúúj, lányos. De bezzeg a 101 kiskutyán, mikor elrabolták őket ott sírtak. A Szörny Rt. Az nagyon jóóóó, Boo, jahj, szeretem. A Jégvarázst azt nem, az nem tetszett, meg a hercegnősek is ilyen vegyesek. De a Verdák meg a Bolt az nagyooon!
A nagy hévben egyszerre akart beszélni, inni és mutogatni. Meg is jött a katasztrófa, ahogy szépen a saját ölébe lötyögtette a teát. Érzékelhető volt, hogy nem lepődött meg ezen a kis baleseten. Amolyan mindennapos eset, igazán életrevaló néha. Még beszélt fogott pár szalvétát, hogy felitassa. Nem igazán jött ettől bezzeg zavarba.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

A búskomor, túlvilgi hangulata elpárolgott, ahogy a lány helyet foglalt a széken. Miközben terelte a témát, úgy azért el-elmosolyodott, ráadásul egész szélesen, de mindig visszaesett azon vonásokhoz, amiket az ember akkor ölt magára, mikor valami halotti toron van.
- Nincs semmi gond. Nem kell magyarázkodnod. Ez előfordul a legjobbakkal is néha. Bár na, ha szólsz, akkor is mozdulok. A széket hanyagolhattuk volna, miss barackovics kamilla. - féloldalas mosoly keretében rákacsintott a leányzóra. Tényleg nincs szükség arra, hogy kimagyarázza magát, vagy hogy egyáltalán belekezdjen, hisz ez a mágusok világa, itt ezek a dolgok "úgymond" normálisak, vagy lehet, hogy csak Barnabás az, aki ezeket a dolgokat így fogja fel? Illetve felfogni nem, mert nem tudja, hogy milyen erővel képes ezt művelni Kamilla, de nem most jött le a szélvédőről a fiú, nem teljesen ostoba, hogy észrevegye: ezúttal kicsit messzire ment. Jó, a szék túlzás volt, de.. megbocsátható bűn.
- Nem, nem, dehogy. Fizetek és hazakísérlek, oké? - időt se nagyon adott a tiltakozásnak, már a karjára kanyarította a kabátját, odasuhant a pulthoz, kifizette a számláját, majd az ajtó felé kanyarodott, ahol reményei szerint ott várta Kamilla. Gondolatban lepörgette azt a lehetőséget, hogy ha mégsem ácsorog ott a dinka, akkor vállat vonva hazafelé veszi az irányt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Talán egy egészen kicsit túlzásba vitte és túl is agyalta a virágtémát, nagyot is sóhajtott mire a végére ért és igazából be is fejezte, tényleg. Egy-két dologban nagyon el tud vele szaladni a pacika, amit ő maga is nehezményez és általában lövése sincs mások mit gondolnak róla. Ő néha úgy van vele, hogy már nem hallgatná magát. Megesik.
- Ne is, még a végén nekem már nem marad ölelgetnivaló - húzta el a száját látványosan grimaszolgatva. Nem lett volna ínyére a dolog, nyilván nem az a lány, aki ettől nagy drámába vágja magát, attól még egy virág is bántotta volna biztosan a lelkét, ha lecserélődik. És mindjárt elindult benne a felismerés is, hogy micsoda dolgok tudnák zavarni, ha már egy virágra is képes lenne féltékenynek lenni. Bár ezt így ebben a formában nem ismerné el. A maradék részére Lewy mondandójának csak egy kínos vigyorra futotta. Nem is a harapástól tartott. Egy harapás amúgy se a világ vége. Csak egy picit próbál abnormálisból visszaváltani. Nem Lewyn akar félig fetrengeni, ölelgetve őt egy teázó hátsó sarkában.
- A lassút azt hiszem eddig se - igen bátorítóan tette hozzá, de csak őszinte volt. Hallott már cifrákat az anyjától, de határozottan könnyebb volt már a helyzet az elmúlt hetekben. Bár most, hogy nem igen volt hajlandó még hazamenni, kezd kételkedni megint. – Szerintem kedvel, csak nem akar, ezért úgy tesz, mintha nem.
Felnézett a kviddicsesre, aztán megrántotta a vállát. Igazából igyekszik nem a tűzvonalban lenni, de valahogy tesz róla Veszna is, hogy rendszeresen oda kerüljön. Nagyon nagy kérés lehet, hogy hagyja egy kicsit önállóan élni. Ilyenkor mindig jön a „de még én felelek érted”, aztán a szokott anya-lánya vita és egymás fejéhez van vágva a fél Háború és béke mennyiségében minden.
- Igen, anyu régen ezért nem engedte az állatos meséket. Mert, hogy akkor tuti szeretnék majd és hurrdurr. Ooo van az a cuki plüssrépája! Ahj, annyira aranyos. Meg imádom a galambokat is benne, nagyon viccesek.
A galambos részt már nem úszta meg szárazon, sőt, szó szerint igen nedvesen érte, hiszen a teája negyede, vagy fele, már az ölében és a lábán volt. Mély levegőt véve törölgette magát, fel sem nézett elsőre, csak érzékelte, hogy a barátja is matat, aztán meg, hogy segít. Aztán nagy gondterhelten nézett a plafonra, végül meg Rá és elnevette magát úgy bólogatott.
- Látod, ezért jöttem el. Most lehet te is tocsognál, vagy rosszabb, csak te, amilyen béna vagyok. De jobban jártunk volna, ha inkább megharapsz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Hatalmasra nyílt szemekkel bambult, még Lewy beszélt, szabályosan kihagyta a pislogást is, és amolyan csodálkozást próbált magára erőlködni, de az a baj, hogy nem mondhatná, hogy meglepik ezek. A legnagyobb öröme az lett volna az anyukájának, ha még legalább egy évig nem kerülnek olyan beszélgetésekhez kettesben, amik felszaporodtak az elmúlt fél évben. Maja fel fog nőni, vagy már rajta is van ezen az úton, ha akarja Veszna, ha nem. Közben csak vigyorogva rázta a fejét.
- Azért ott egy picit én is hibás vagyok, ha nem egyszerre borítok rá már jó sok dolgot, amiről… kicsit lemaradt, lett volna ideje emésztgetni. Különben meg… nyugodtan felkísérhetsz bármikor, neeeem is értem mi ezzel a gond. Csak kicsit más sorrendben élünk.
Szemeit megforgatva nevetgélt a dolgon, de tényleg így van ez. Nem egészen olyan ütemű volt ez, mint amit Lewy felvázolt, vagy ezen felül az anyukája, vagy a környezete elképzelt. Azonban ez a navinést egy pindurit sem foglalkoztatta, ő nagyon jól érezte magát így, és nem is igazán tudta volna elképzelni úgy magukat, valahogy csak nem. Bár az is érdekes, hogy hogy tarthatnak az animációsfilmeknél. - Hihi, iigen. Én is hazavinném.
Aztán Maja elgondolkodott, hogy mennyiszer kapta meg, hogy nem tudna gondoskodni semmiről rendesen, holott ez nem igaz, egyszerűen csak nem mindenre akar szánni. Nem teljesen debil, csak lusta és egy kicsit kattant. Akit szeret, azzal törődik, jó sokat, és minden idejét és lelkesedését be tudja áldozni. Csak nem hagyják bizonyítani.
- Csak hogy béndzsa vagyok, elmúlik - és ez biztos, csak idő kérdése. Közben a hasán és a combja felső részén sikerült elhárítania a problémát, már csak egy egészen kicsit érződött az anyagba ivódott folyadék, de annyi kell. Ha visszament úgy is az lesz az első, hogy megszabadul ettől a garnitúra ruhától. És jobb esetben felvesz valami mást.
- Ugyan, szerintem a furcsa szót mi már rég elengedtük… - a maga részéről ezt biztosan megtette. Meg szokott lepődni, vagy ha úgy tetszik kicsit lassabban dolgozza fel az infókat néha, de magán kívül nem sok mindenkire és nem sok mindenre szokta használni. Aztán elvigyorodott a puszira, és a szabad kezével egy pillanatra Lewy felsője felé kapott, de csak a nyakkendőbe kapaszkodott egy egészen picit. Oldalra billentett fejjel vigyorgott még ki nem csikart valami mondatot magából.
- Ha ez jár, lehet előbb leöntöm magam, szólhattál volna…

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

- Nem fontos, nagylány vagyok, odatalálok egyedül is, különben is, amennyit én itt császkálok nem lenne valami sok alkalom erre. Ha véletlenül bemegy… mármint…  - kínos mosoly, remek kezdés. - Mikor elmegyek órára, akkor meg Alízzal, Lottival, Nikoval vagy Ririvel brancsolok oda-vissza.
Zárja végül le, na nem mintha azzal a kezdéssel nem lenne már vélhetően totálisan tisztában a barátja, azért kimondva még mindig elég csúnyán hangzik és nem is jó dolognak. Bár tényleg csak akkor csinálja, ha szükséges. Mikor fáj a feje, mikor nem tud felkelni, mikor beteg, mikor inkább hajtogat vagy fest, mikor fontos candy crush pályán kell túllépnie… szóval nagyon jó indokai szoktak lenni, miért nincs ott mondjuk bájitaltanon. Vagy éppen gondoznia kell az aktuális kiskedvencét, most éppen a szomszéd lány görénye szokott néha átszökni hozzájuk, akivel ő tök jól megvan napközben. Most azonban még a kutyus gondolatával is eljátszott, szereti őket, nagyon de… még egy embernek se egészséges az időbeosztása, nem még egy embernek kiskedvenccel. Pedig ő Boltot tényleg hazahozná, vagy Max, ó, igen, őt is a kiskedvencek közül. Valamit mindenképpen.
Ezek mellett őszinteségében közölte pár sóhajjal, hogy milyen béna tud lenni, ami hát tény. Bár így is képes meglepetéseket okozni, még ha vannak előre sejthető esetek is. Mondjuk, ha teljesen kiszámítható lenne, nem ő volna. A válaszra azonban csillogó szemekkel pillogott fel. Pár pillanatig még a törölgetéssel foglalkozott, de végül feladva mosolygott rá nagyon-nagyon szépen, aztán ajkait harapdálva húzta fel a vállait és billentette oldalra a fejét. Már attól is ilyen vuh, huss és pöcc varázsütésre szokott boldoggá válni, mikor éppen megjegyezi, hogy ő is oda van érte, vagy mennyire kedveli meg hasonlók, de most ez úgy még jobban. És csak jó.
- Én is szeretlek, pont ezért utálok bénázni - lebiggyesztett ajkakkal közölte, de aztán az iménti boldogsága tért vissza és ragadt rá a pofijára. Már így kapta el pillanatokkal később azt a csini nyakkendőt is, amit el is nézegetett kicsit egészen a csókig, amit viszonozva nyújtott el egy picit, hogy aztán megrázza a fejét rosszallóan.
- Ez butaság, minden érdekel általában, tudod te is. Abban meg majdnem biztos vagyok, hogy előbb-utóbb ezt sikerül megismételnem. - Teljesen természetesen jelentette mindezt ki, hiszen sosem fog tudni kezeskedni, hogy nem viszi el a hév és veszti el a kontrollt kezei felett. Aztán bumm. Tea, üdítő, fagyi, jégkása vagy éppen ketchup. Ez utóbbi az ember legnagyobb ellensége, merné állítani. Közben megrázta a fejét, hogy nem, ő bizony nem szeretné ezt gyakorolni itt ma. Aztán a lábikóján lévő kézre tette a sajátját és ujjaival dobolt rajta még beszélt.
- Ühm… nem is tudom. Leginkább semmi, anya várna haza, de úúúgy kábé ennyi. - Persze ez nem volt teljesen igaz, ötletei, mint mindig, most is lettek volna, hiszen mikor szabadidő van és se meccse, se fellépése, se éppen más fontos esemény, akkor két dolog van vele: vagy egyedül csücsikél otthon és fest, kockul, vegetál ; vagy menne valamerre kirándulni, pancsizni, nézelődni, csak lenni. Egyelőre fogalma nem volt mennyire lesz kedve vizsgaidőszak után bármihez.
- Hááááát - elvigyorodott, csak aztán folytatta. - Ez tök egyértelmű. De csak ha nincs vizsgád, vagy akármi dolgod…

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Talán jó döntés volt. Most biztosra érzem, hogy az volt, de ki tudja, ez megint mit von maga után? Most... most jó, most tudom, hogy van mögöttem valaki, aki segít kibogarászni a káoszt, amit magamnak okoztam, és nem fog pálcát törni a fejem felett.
- Mármint az, hogy a legjobb vagy, vagy az, hogy kaptál még egy nevelendő kölyköt? Ugye tudod, hogy a neheze csak most fog jönni? - mosolygok rá, pilláimat is megrebegtetem, mert a kamaszkor utolér. Annyit olvastam már róla, gondolatban már szinte kész terveim vannak arra, hogy vészelhetném ezt át magamtól, de aztán jön a valóság. Mikor már semmi sem egyszerű, nincs jó választás, sokszor még csak választás sincs, és csak a zavar, az a kuszaság, amivel igazából nem is tudok mit tenni, csak imádkozni, hogy vége legyen. Ezek a napok jók, ezeket szeretem. Zója se tűnik fáradtnak, és annyira látszik rajta, hogy képes végig hallgatni, és még figyel is, nem csak az egyik fülén be, a másikon meg ki. Még mindig ő az egyetlen, akinek fenntartások nélkül el tudok mondani bármit, mert nem félek. Mert segít.
- El fog jönni ez az idő. De tudod mi van? Akkor azt fogják posztolni, hogy milyen csodás anyjuk van, és hogy mennyire készen állnak már erre a világra. Ők szerencsések, nekik már az elejétől fogva ott van valaki, aki amellett, hogy mellettük van, fel is készíti őket erre, sokszor azért érzem magam ennyire elcseszettnek, mert lehet, ez nekem hiányzik. Amit mások annyira természetesnek vesznek, én arra csak pislogok, aztán pánikolni kezdek, mert nem tudom, mit kezdjek vele... aztán meg szaladok hozzád - igen, ha teljesen kilátástalan a helyzetem, ha végképp nem tudok már semmit kezdeni azzal, amibe csak úgy belecsöppentem, megyek hozzá. Igazából senki máshoz nem mennék, még akkor sem, ha Zójának ez csak nyűg lenne.
- Sajnálom, le fogok szokni róla... nagyon rajta vagyok, hogy leszokjak - teli vigyorral a képemen, hajtom egy pillanatra a vállára a fejem, mielőtt még bemennénk, de aztán meg megcsap a kajaszag, én meg érzem is, hogy mennyire éhes vagyok. Az utóbbi napok nem a rendszeres evésről szóltak. Le kellett győznöm a bűntudatot, szembe kellett néznem apámmal, le kellett küzdenem a dolgot, hogy annyira meg sem rengette, meg a tényt, hogy milyen könnyedén átpasszolt. Jó, igen, örülök neki, ez volt minden vágyam, de akkor is fáj egy kicsit. Ha még az első alkalom lett volna, hagyján, de... már sokadszorra teszik ezt meg velem.
- Én is pontosan ezt mondtam neki. Csak hozzácsaptam, hogy másodszorra ne szúrja el. Én nagyon bízom benne, hogy lesz majd egy családja, akiket akarni is fog, és akkor szülő lesz... meg abban is, ha segítségre szorul, nem felejti el, hogy én is vagyok neki. Eszem ágában sincs hátat fordítani neki, ő az apám, aki mégis csak próbálkozott, de ha ezt nem lépem meg, attól félek, megutáltam volna, vagy nem tudom... így már könnyebb csak a jó dolgokra gondolni, mert a felelős részt átvetted tőle, ő meg akár hétvégi apuka is lehet, az mindig jól ment neki - igen, azokat az alkalmakat szerettem, mikor csak fogott aztán elvitt, és azt csináltuk, amit szerettünk. Remélem, idővel ezek az alkalmak megint visszatérnek.
- Én is ugyanazt - mosolygok a pincérre, aztán sóhajtva dőlök hátra a széken.
- Milyennek kell lennie az első évednek? - látszólag random teszem fel a kérdést, de valójában szerintem mindketten tudjuk, hogy nem ok nélkül. Ok nélkül sose kérdezek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

- Ühm, más irányába vagy a sajátomba?
Aggódva pillogott fel, hát mert valljuk be az önveszélyesség egy dolog, de néha a köz is megérezheti Maja nem éppen szerencsés mivoltának erejét. Bár nyilván csak hirtelen szaladt ez ki a száján, elgondolkodtatta őt magát is. Talán, ha picit jobban odafigyel és koncentrál, mint képes egy meccsen vagy versenyen, akkor könnyebb lenne az élete. Talán, majd egyszer kipróbálhatná igazán. Bár a meccseken azért sérül, mondjuk hozzá lehet tenni, ott azért ez bőőőven benne van a pakliban, de még a táncnál is. Sajnabajna.
Közben a kevésbé ragacsos és meg is törölgetett kezével nem bírta ki, hogy ne szántsa végig a lengyel haját. Vigyorogva igazgatta elől a tincseket, ezután csak pillogott rá. Úgy szeretne így maradni, szereti, ha közel van, ha ott tudja maga mellett. Nem nagyon volt fogalma korábban arról, hogy erre mennyire szüksége van, most pedig, hogy már tudja magáról Maja kicsit furcsának is éli meg. Egy ideje már nagyon pontosan be tudja határolni mit is érez, vagy éppen mennyire és hogyan, ennek ellenére még ő is ütközik néha saját falba, hogy a kifejezés ne legyen béna vagy sok. Mindkettő kinézhető a lánykából.
- Bezzeg mikor én mondtam ezt… - ingatta nevetve a buksiját, bár neki esze ágában sem volt ebbe beleszólni. Lewy nagyfiú és úgyis jobban tudja mi és hogyan a jó, hitt ebben és jónak találta ezt így. Bízott a barátja döntéseiben, még akkor is, ha néha érezte, hogy talán leszakadhatna szerencsétlenről, mert, ha őszinte akart lenni, több időt töltött vele, nála… mint otthon és a kastélyban összesen. Ejh-ejh.
- Mikor mész el? - Kicsit elkomorodott, bár nem volt baja vele, de az ilyen mindig olyan rossz érzéseket keltett benne. Mondjuk az is, mikor neki kellett elköszönnie, hogy vissza kell menni a suliba, vagy éppen meccsre valamerre az országban. - Tényleg?  Mármint…
Igen, az anyja nem fog tapsolni, vélhetően attól sem, amit Maja már megtervezett a hazaugrik pár dologért és megy is tovább terveiből. Tudja, hogy nem rázhatja le ennyivel, és amúgy részben rosszul is érzi magát, hogy egyedül hagyja őt. Korábban ilyen hosszú időn át sosem fordult elő, hogy ennyire hanyagolta volna. Most sem akarja, csak nehéz. Nincsenek egy állásponton és ez csak vitát szül.
- Úúú, mármint a teás cukorból? - A fejét Lewyének döntve vigyorgott, miközben a bögrére mutatott. - Igen. Szabad? Én is adok szívesen, bár a fele már rajtam kötött ki, azt nem tudom odaadni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház