A kontinensen zajló játékok színhelye - a kezdő hozzászólásban jelezzétek, melyik országban is jártok.

Nem vagyok én sűrű látogató erre. Most sincs különösebb okom hazajönni, talán csak annyi, hogy megragadom a lehetőséget, hogy kiszabaduljak egy kicsit a faluból, de szinte át se lépem a küszöböt, és már érzem, ahogy a hatalmas falak fojtogatnak.
Pedig aztán... semmi okom nem lenne rá, és nem is értem magam, hogy miért kényszerítem magam ilyesmire. Persze letudom a köröket a szüleimmel, de aztán a szerelmemmel együtt megyek a szobámba. Nincsenek igazán nagy elvárásaim, és azt is el kell ismernem, fényévekkel jobb itt, mint a nagyinál. Oda szintén csak cipelni tudnak, magamtól a Krise birtoknak még csak a közelébe se mennék. Annak viszont örülök, hogy Dami is jön, talán még Alináék is felbukkannak, ki tudja. Tök rég volt már, hogy együtt hesszelt volna az egész család. Nem sokat bíbelődök, ilyen kipakolással, nem is hoztam magammal sok cuccot, és nem is tervezek a Flaviu birtokon kívülre menni ezen a hétvégén, így hamar kényelmesbe vágom magam, hogy aztán Diorral lemenjünk a tóhoz. Dami szeret ott lenni, fene tudja miért.
Amint meglátom ott, alattomosan lopakodok mögé - sose szokott beválni - és ölelem át. Ő tényleg hiányzik nekem.
- Annyit jársz ide, hogy nem is értem, minek neked lakás a városban. Nekem adhatod - osztom meg vele az ötletem vigyorogva. A bátyám hetente megfordul itt, azt tudom, így nem értem, miért költözött el egyáltalán.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=877818#post877818][b]Elsie Rose Krise - 2024.04.30. 09:55[/b][/url]

Nem vagyok én sűrű látogató erre. Most sincs különösebb okom hazajönni, talán csak annyi, hogy megragadom a lehetőséget, hogy kiszabaduljak egy kicsit a faluból, de szinte át se lépem a küszöböt, és már érzem, ahogy a hatalmas falak fojtogatnak.
Pedig aztán... semmi okom nem lenne rá, és nem is értem magam, hogy miért kényszerítem magam ilyesmire. Persze letudom a köröket a szüleimmel, de aztán a szerelmemmel együtt megyek a szobámba. Nincsenek igazán nagy elvárásaim, és azt is el kell ismernem, fényévekkel jobb itt, mint a nagyinál. Oda szintén csak cipelni tudnak, magamtól a Krise birtoknak még csak a közelébe se mennék. Annak viszont örülök, hogy Dami is jön, talán még Alináék is felbukkannak, ki tudja. Tök rég volt már, hogy együtt hesszelt volna az egész család. Nem sokat bíbelődök, ilyen kipakolással, nem is hoztam magammal sok cuccot, és nem is tervezek a Flaviu birtokon kívülre menni ezen a hétvégén, így hamar kényelmesbe vágom magam, hogy aztán Diorral lemenjünk a tóhoz. Dami szeret ott lenni, fene tudja miért.
Amint meglátom ott, alattomosan lopakodok mögé - sose szokott beválni - és ölelem át. Ő tényleg hiányzik nekem.
- Annyit jársz ide, hogy nem is értem, minek neked lakás a városban. Nekem adhatod - osztom meg vele az ötletem vigyorogva. A bátyám hetente megfordul itt, azt tudom, így nem értem, miért költözött el egyáltalán.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=877865#post877865][b]Damian B. Krise-Flaviu - 2024.04.30. 21:44[/b][/url]

Ha teheti, minden vasárnapját a birtokon tölti. Ugyan gyakran előfordul, hogy csak pár órát tölt ténylegesen itt, mielőtt elvinné ebédelni vinné az anyját vagy a kviddicspályára menne az apjával, egy dolog azonban ebben a kaotikus világban borítékolható: Damian reggel tízkor megjelenik az előszobában.
Most azonban még tegnap, péntek késő éjjel megérkezett a családi birtokra és egész hétvégén nem tervez semmilyen kiruccanást. A kora nyári időt élvezve a még virágzó orgonák alatt ebédeltek órákkal azelőtt, hogy Elsie megérkezett volna, Petre, Alexandra, Blanka és ő. Alina elfoglalt, mondták, Elsie-re pedig nem szabad nagyobb nyomást tenni azzal, hogy várnak rá, eztán pedig hamar hétköznapi témákra terelődött a szó.

A lapos kavics hármat pattan a tó sima vizén, mielőtt alámerülne. Elsie pedig ezzel egyidőben öleli át hátulról. Egy ideje hallotta már a lépteit a fűben és nem is kellett hátranéznia hozzá, hogy tudja, ki az alantas támadója, így a gesztus nem lepi meg, csak annak a lendülete billenti meg valamennyire.
   -  Szép próbálkozás, de nem kapod meg a lakást. Tessék - maga mellett felemeli a kezét a benne tartott újabb kővel, hogy a lány elvehesse. - Inkább neked kellene többször eljönnöd. Hiányzol az asztaltól. És nem csak nekem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=877919#post877919][b]Elsie Rose Krise - 2024.05.01. 00:39[/b][/url]

Egyél, ha éhes vagy... a hűtőben a szederlé...
És én biccentek. A szederlére felcsillan a szemem, mert fogalmam sincs, anyu honnan szerzi, de gyerekkorom óta meg tudnak vele venni kilóra, és teljesen mindegy, hol iszok, egyik sem olyan. Mert olyan csak itthon van, és ha valamiért tényleg megéri hazajönni, akkor az a szederlé. Viszont az itthon eluralkodó légkörön még ez sem változtat. Mintha mindenki lábujjhegyen tipegne, és attól tartana, valaki leejt valamit, és jön a káosz. Nem tudom... nyomasztó. Menekülök is az egyetlenhez, aki mellett nem érzem ezt. Dami sok mindent éreztet velem, mint például, hogy hülye vagyok, vagy hogy elég a hisztiből, de ezek mind olyan dolgok, amikkel együtt tudok élni. A bentivel nem.
- De miért? És ha elvetted a lányt? Utána úgyis nagyobba kell költöznötök. Akkor az enyém lehet? - pislogok ártatlanul, mert egyrészt nem vagyok hajlandó a nevén nevezni, mivel nem kedvelem. Másrészt meg, egy nagyon aprócska részem foggal-körömmel kapaszkodik abba, hogy a bátyám majd idejében kiszáll ebből a hülyeségből.
Elveszem a követ, de nem hajítom el egyből. Diorról szedem le a hámot, mert tudom, hogy esélytelen, hogy innen meglép, és had császkáljon.
- Itt vagyok, nem? - vonok vállat közömbösen, kicsit vissza is veszek a lelkesedésből, és lassabban, óvatosabban egyenesedek fel.
- És nekem is hiányzik. El nem hiszed. Van saját fürdőm - igen, elbagatelizálom, mert jobb így. Mindenkinek jobb. Aztán elhajítom a nyamvadt követ, és keresek egy laposat, amivel lehet kacsázni. Azt imádok.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=877938#post877938][b]Damian B. Krise-Flaviu - 2024.05.01. 15:40[/b][/url]

   -  Charonnak hívják különben - javítja ki, miközben lehajol egy újabb, lapos kavicsért ő is. Tisztában van Elsie ellenérzéseivel a közelgő eljegyzéssel kapcsolatban, mi több, azt is érzi, hogy az anyja sincs elragadtatva a fejleményektől. A húgával ellentétben a nő azonban támogatja benne, míg a lány nem egyszer nyíltan szóvá tette már, hogy borzalmas ötletnek tartja ezt a házasságot, ami... ami a szíve joga egyébként - És ezt igazán azelőtt kitalálhattad volna, amíg nem kezdtem volna lakást keresni neked a faluban. Vagy hagyjam abba?
Bár a szavai számonkérőnek tűnhetnek, egyáltalán nem azok. Teljesen könnyedén és vidáman beszél, közben pedig elhajítja a kavicsot, mi két hosszú pattanást követően alámerül a tóban.
   -  Remélem azért nem csak a fürdő hiányzik. Tudod, szerintem hamarabb továbblépnének mindenen, ha mondjuk, akár... sokkoló, de beszélnél velük.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=877960#post877960][b]Elsie Rose Krise - 2024.05.01. 19:05[/b][/url]

Megrántom a vállam. Nincs az él Dami hangjában, szóval nekem se jut eszembe leplezni, mennyire hidegen hagy a lány ténye. Nagyon bízom abban, hogy nem lesz maradandó, így nem is fektetek energiát abba, hogy megváltoztassam a róla alkotott véleményem. Hiába Yaxley.
- Miért ne lehetne két lakásom? Vagy épp bármennyi? - tényleg kiül az arcomra az értetlenség, mert nem értem, hogy zárja ki az egyik a másikat. Mióta az eszem tudom, nem tapasztaltam még olyat, hogy valamiből nem lehet több.
- Dehogy hagyd! Minden este zokogok, mikor várnom kell, hogy a mamut lecsutakolja magát. És azok ott a szobámban tudod milyen idegesítőek? Aludni se tudok normálisan tőlük. Talán ha altatót kevernék a nyomorult teájukba - itt a tó partján kezdek hümmögésbe. Rendesen elgondolkodok a dolgon, tényleg. Mennyivel nyugodtabb éjszakáim lennének. Hát ha még fel sem kelnek, mondjuk soha többé... Az tényleg ideális lenne.
- Béna vagy - nevetem ki, és amint megtalálom a megfelelő követ, megmutatom hogy csinálják ezt a profik. Mert az enyém bizony négyet is pattan, mielőtt elsüllyedne. Egy kósza pillanatra jut csak eszembe, kitől szereztem eme remek készséget, és nagy sóhajjal veszem tudomásul, a bátyám nem hajlandó leállni a témáról.
- Beszéltem. Elmondtam, hogy imádom a sulit, meg a suli is engem - őszintén nem tudom, mit vár tőlem. Miért nem elég, hogy fejet hajtok, és elbohóckodok amíg úgy gondolják, hogy kell? Ez sem fog pár évnél tovább tartani.
- Van szederlé is - ami az én olvasatomban azt jelenti, talán tényleg szívesen látnak. Ha nem így lenne, biztos hogy nem lenne.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=878024#post878024][b]Damian B. Krise-Flaviu - 2024.05.02. 22:20[/b][/url]

   -  Nem, Elsie, nem kapod meg a lakásom akkor sem - zárja le a vitát most már nyomatékosabban, de még mindig nem mogorván. A lánynál nem lehet tudni, mior gondol valamit komolyan, de szerencsére a figyelme könnyen terelhető. Így most is továbbtereli inkább.
Nem nyúl jabb kavics után, hanem a zsebébe teszi a kezeit és szembefordul a lánnyal.
   - Nem az iskoláról, Els. Hanem arról, ami történt. Nem én vagyok az egyedüli, aki aggódik érted, hanem ők is. Mi ez az újabb barátság Aidennel, például? Nem vagyok biztos benne, hogy a legjobb hatás, vagy az a társaság, amire most szükséged van.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=878027#post878027][b]Elsie Rose Krise - 2024.05.02. 22:47[/b][/url]

Sokszor hallottam már ezt, így könnyen túllépek rajta. Részben mert tényleg sokszor mondja, hogy nem... aztán meg mégis, részben meg ha nagyon kellene az a lakás, nem hagynám ennyiben.
Ehelyett megmerevedek és még hátrálok is egy nagyon kicsit, mintegy meghúzva a határt közöttünk, mert úgy tűnik, most megint nem egy oldalon állunk. Megesik.
- Ha el akarod terelni a figyelmet a kudarcra ítélt házasodási kísérletedről csak szólj. Megbeszélhetjük. De nem így - az a helyzet, hogy nem félek felvenni a kesztyűt és betámadni, mert Damian is tudja jól, hogy most mibe tenyerelt bele. Ráadásul ha mégse, a tekintetem elárulja, mert egyáltalán nem akarom még egyszer Aiden nevét ezen a helyen hallani.
- Aiden a barátom. És én se tettem megjegyzést a te barátaidra, hanem elfogadtam őket. Ha egyszer is bejöttél volna hozzám, megláttad volna, hogy ő a legjobb dolog, ami ott történhetett velem - soha... egyszer sem fordult elő az, hogy bárki védelmére keltem volna a bátyámmal szembe. Most. Most viszont megteszem, és meglehetősen kimérten. Nem... tényleg nem egy oldalon állunk, és bosszant, mert ő megint melléjük állt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=878036#post878036][b]Damian B. Krise-Flaviu - 2024.05.03. 00:07[/b][/url]

Valami nincs rendben. Valami új.
A lánytól teljesen idegen heves visszavágásra akaratlanul felvonja a szemöldökét, azonban okosabb annál, hogy reagáljon a saját eljegyzésére vonatkozó támadásra, az arca azonban elárulja a meglepettségét. Ahogy arra sem reagál, hogy a húga hátrébb lép.
   - Igen, én ezt mindet megértem. De Aiden egy olyan helyhez köt, amit te is magad mögött szeretnél hagyni, nem? Én elhiszem, hogy szerinted nagyszerű ember, de nem örülök annak, hogy Charlisle-ben ismerted meg. Mielőtt pedig meggyanúsítasz, nem, sem a kirándulásról, sem pedig róla nem számoltam be apánkéknak, de ők is egyetértenének ezzel. Nem azt mondom, hogy szakíts meg vele minden kapcsolatot - folytatja, nem hagyva, hogy a lány netalán közbeszóljon -, de ha nem, akkor szeretnék én is beszélni vele.
 

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=878040#post878040][b]Elsie Rose Krise - 2024.05.03. 08:27[/b][/url]

Ó hogyne. Damian ért. Damian mindent megért, mert Damian a fene nagy megértéséről híres. Bárkit megkérdezel, azt fogja mondani, a bátyámnál megértőbb embert még nem hordott a világ a hátán. A meglepődését viszont meg tudom érteni. Ha nem lenne a kedvem olyan amilyen, most még komolyan foglalkoznék is a vehemenciámmal, de... majd később.
- Nagylelkű vagy, bátyám - hirtelen köpni-nyelni sem tudok. Az, hogy minden lépésemről tud valamiért, az teljesen rendben van, sőt még örülök is neki. Nem egy példa van arra, mennyire jól jön ez. De az, hogy már a saját baráti köröm felől sem dönthetek, nos...
- És dupla randit tervezel? Te kivel járulsz hozzá? A leendő menyasszonyoddal, vagy a barátoddal? - nem, nem fogom azt mutatni, hogy ez rendben van, nem fogom elnyomni a tényt, hogy Dami határvonalhoz ért, és azt nem igazán kellene átlépni.
- Volt alkalmad rá. Beszélhettél volna vele, de te megint csak... te voltál - mert bizony azt sem felejtettem el, hogy viselkedett akkor, és szépen a fejéhez is vágom, csak mert tudom, hogy fordított esetben én sem kapnék mást.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=878086#post878086][b]Damian B. Krise-Flaviu - 2024.05.03. 23:44[/b][/url]

Összeszorítja a száját, ám ennél többen nem manifesztálódik a kezdődő irritáltsága. Ugyanis Elsie már csak ilyen - és pont ezek miatt a szavak miatt biztos benne, hogy a lehető legjobb - ha nem az egyetlen - döntést hozza újra és újra azzal, hogy rövid pórázon tartják a lányt. Nem csak ő, hanem a családjuk, azonban tisztában vannak vele, hogy a húga tőle viseli el a legjobban mint a megdorgálást, mint pedig a szabályok állítását.
   -  Én voltam - ismétli meg nyomatékosan a lány szavait felvont szemöldökkel. - És ki volt az, aki egyáltalán elment veled oda? Rendben, ha így akarsz beszélgetni, Els, akkor legyen így. Nem vagyok ellened, hanem azt szeretném, hogy boldog legyél. Azt pedig nehézkes, ha időközben mondjuk, nem is tudom - egy kavicsot rúg lendületesen a tóba - meghalsz.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=878127#post878127][b]Elsie Rose Krise - 2024.05.04. 20:54[/b][/url]

Nekifeszülni a testvéremnek, nos... nem egyedi eset. Ez viszont nem jelenti azt, hogy jól is érzem magam tőle, de valahogy muszáj lekommunikálnom, mikor valami már sok, az nekem pedig csak így megy. Mégis figyelek arra, hogy ne bántsam meg. Mert mondok neki nem túl szép dolgokat, tudom, hogy bárki hallaná ezt, sápítozna, de tudom azt is, hogy Damiról ez lepereg. Nem tartja ugyanis egyiket se fontosnak, szerintem.
- Nem akarok így beszélgetni. De azt sem akarom, hogy Aiden neve még egyszer elhangozzon ezen a helyen. Ő már az életem része, és fontos nekem, és megvédem még tőled is, ha kell - ahogy látom rajta feszültség jeleit, úgy veszek visszább én is vehemenciámból. Nem azért, mert tartanék attól, hogy visszavág és az jobban fájna, egyszerűen csak nem akarom, hogy még miattam is bosszankodjon.
- Boldog... Dami ne vicceljünk. Egyetlen, csak egyetlen emberre mutass ebben a családban, aki boldog - még a fejemet is hátravetem, ahogy járkálni kezdek. Kezeimmel is tellegetek, mert igen, tök jó lenne, ha így működne, csak ebben a családban nem így működik.
- Én is azt szeretném, hogy te boldog legyél - csak túl sokat nem érek vele, ha ő maga viszont mindent megtesz annak ellenkezőjéért.
Aztán pedig lefagyok. Szinte pislogás nélkül meredek rá, amiért ezt felhozta. Nem szokta. Nem szokták. Idegesítően kínosan ügyelnek arra, hogy ez még csak fel se vetődjön. Felsóhajtok, és közelebb megyek hozzá. Tenyerem, ha engedi óvatosan helyezem az arcára, csak hogy tényleg a szemébe tudjam mondani.
- Jól vagyok. És nem tervezek, oké? - ahhoz képest, hogy nemrég még szinte kiabáltam, meglehetősen halkan, és lágyan jönnek ki a szavak a számon. Én tényleg csak meg akarom nyugtatni, ugyanis tényleg nincs a terveim között, hogy megpróbálom még egyszer.    

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=878259#post878259][b]Damian B. Krise-Flaviu - 2024.05.09. 15:37[/b][/url]

Egy kívülálló nem értené miért generál ekkora problémát abból, hogy a bőven nagykorú húga új barátokat szerez. Ugyanaz a kívülálló azonban nem élte át azt a nehezen megfogható horrort, amikor hajnali négykor egy kurta üzenet ébreszti: gyere, mert baj van. A nagyapján kívül sosem veszített el senkit, aki fontos lett volna számára, így az emlék egy olyan különösen szürreális érzést hagyott benne, amire egyáltalán nem büszke: dühöt.
Mert hogy mindenek felett dühös a lányra és arra, amit tett. Ismeri a húgát, tudja és mindig is tudta, hogy vannak problémái, a szituáció, amibe aznap éjjel sodorta magát, és ami végül a pihenéséhez vezetett, a szemében meggondolatlan, provokálatlan, de mindenek felett, megbocsáthatatlan hiba.
Azonban tényleg nem akar vitatkozni. Tényleg nem. Így először tűri, hogy Elsie beszéljen, mint mindig, majd azt is, hogy hozzá érjen. Azonban ezt csak néhány pillanatig viseli el, mielőtt elkapná a fejét.
   -  Baszd meg magad, Els.
A szavakkal ellentétben a hangsúlya nem dühös, és hiányzik belőle mindenféle lendület. Inkább egyfajta rezignált kijelentés. Egyet hátrébb lép a lánytól és el is fordul tőle, majd lehajol egy újabb kavicsért. Először meglendíti a kezét, hogy eldobja, majd mintha csak a mozdulat felénél meggondolná magát, leereszti.
   -  Megvéded tőlem? Ezen a helyen? Honnan veszed a bátorságot, hogy ilyeneket mondj? Neked van minimális elképzelésed róla, hogy milyen áldozatokat hoz érted a családod és milyen érzés lehet az anyádnak, hogy folyamatosan húzod a szád? Nem vagy már tinédzser, szóval lehet róla szó, hogy felelősséget vállalsz a tetteidért és végre úgy viselkedsz, mint egy felnőtt ember?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=878260#post878260][b]Elsie Rose Krise - 2024.05.09. 16:04[/b][/url]

És még nekem szegezik a kérdést, miért nem jövök szívesen haza. Ezért. Mintha ez lenne az egyetlen hely a világon, ahol mindenki kifordul magából, és kiadja azokat, amiket odakint nem mer.
- Aha. Szóval te így szeretnél beszélni - biccentek egy aprót, tudomásul véve, hogy Dami is ezeket a perceket választotta arra, hogy tudomásomra hozza, mennyire egy hálátlan szar vagyok. Nem lep meg. Nem ér újdonságként, sem az, hogy megint azt szegezik nekem, mit képzelek magamról, ahelyett, hogy akár megkérdeznék, hogy.... miért. Nem mondanám el, de mégis jobban esne egy kicsit az, hogy érdekli őket. De nem, a család renoméja mindig fontosabb, mint egy egyén - esetemben felettébb labilis egyén - érzései, vagy okai.
- Nem, Dami. Fogalmam sincs, úgyhogy kérlek avass be, most épp miért is kellene sűrű hálát rebegnem a családomnak. Talán mert megint felkaptak, és letettek valahol máshol? Vagy mert még mindig megengedik, hogy a birtokra tegyen a lábam, pedig mekkora foltot ejtettem, a nevünkön? Vagy mert még nem kellett a nagyi elé járulnom? - tényleg nem tudom, most épp melyikért kellene hálásnak lennem. Esküszöm.
- Megtettem. Hónapokat voltam elvonón, tudod. De nem fogom neked bizonygatni, hogy hasznomra vált, mert úgyse hiszed el. Mert igazából tehetek bármit, ti akkor is csak tiniként fogtok kezelni. Szóval, ha most megbocsátasz, megyek és elherdálom a családi vagyont - veszem fel Diort, csak hogy hátat fordítva a bátyámnak, meginduljak befelé. Nem... Tényleg nem akartam kimenni innen a hétvégén, de most már itt se akarok maradni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=878293#post878293][b]Damian B. Krise-Flaviu - 2024.05.10. 22:17[/b][/url]

Elsie másodpercek alatt képes a plafonig emelni a vérnyomását és ez most sem történt másképp. Igaz, ezt bármelyik testvérétől elmondhatja, még ha az utóbbi időben Elsie is az, aki a legközelebb áll hozzá, ezzel együtt pedig a legtöbbször vele kerül nézeteltérésbe. Szereti őket és ragaszkodik hozzájuk, így nem csoda, hogy heves reakciót vált ki belőle az, ha úgy érzi, hibát vétenek. Márpedig Elsie az olvasatában most hibát hibára halmoz.
Összeszorított szájjal, dühösen fordul vissza a tó felé. Ki beszél hírnévről a lányon kívül? Tényleg nem veszi észre, hogy a szülei nem holmi név vagy becsület okán állnak ki mellette, hanem azért, mert szeretik őt? Mégis mit műveltek ezzel a lánnyal Afrikában, hogy ennyire elkorcsosult?
   -  Ahhoz úgyis értesz.
Csöndben válaszol, a távolodó lány azonban ezt talán már nem is hallhatja. Tudja, hogy holnapra mindketten elfelejtik a vitát. Tudja, hogy napok telnek majd el, de Elsie meg fog majd jelenni és az orra elé tol egy újabb számlát, ő pedig anélkül fogja kifizetni, hogy egyáltalán megnézné, mire vonatkozik. Tudja továbbá, hogy felnőtt nő és ha végeredményben úgy dönt, holnapután hozzámegy Aidenhez, akkor sem tehet semmit azon kívül, hogy gratulál nekik.
Meglendíti a karját és a kavicsot a tóba hajítja, a megtörő víztükör helyére pedig a lány koponyáját képzeli. Welcome home.