38. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Hírek:
Kedves Fórumozók!

Kérünk Titeket, hogy ellenőrizzétek karaktereitek státuszát, különös tekintettel a karanténosaitokra, és kérjétek ki azokat a karaktereket, akikkel vannak terveitek!
Március végén esedékes az első inaktívlista ellenőrzés az új szabálymódosítás szerint. Ha eltelt a három hónap és marad karakteretek karanténban, ezt követően Emlékkarakteri státuszt kap és egy rövid kérvény benyújtásával fogjátok tudni ismét aktívvá kérni.
Bagolykő Mágustanoda Fórum→Bogolyfalva→Vendéglátó negyed
Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Nemes Balázs
INAKTÍV


Balázs atya
offline
RPG hsz: 112
Összes hsz: 118
Írta: 2020. október 31. 19:16 | Link
Thomas
Egy szép délutánon


Egyedül nem volt olyan egyszerű egy éttermet megnyitni, vagy egyáltalán rendbe hozni, nem beszélve arról, hogy egy ideig zárva volt a hely, a régi alkalmazottak pedig felmondtak. Nem igazán tudtam kire támaszkodni, alkalomadtán megfizettem egy-egy szakembert, de a munka jó részét egyedül kellett megoldanom. A hely persze már szinte majdnem tökéletes volt, mégis akadt még bőven teendő. Odabent el kellett rendezni az asztalokat, a székeket, alaposan fel is kellett takarítani, lehúzni az új ablakokról a fóliát, felszerelni a dekorációt. Ehhez jól jött volna egy-két ügyes kéz, de mivel még nem régóta éltem Bogolyfalván, így ismerős sem volt túl sok, akire támaszkodhattam volna. Asztridot nem akartam leterhelni, neki meg volt a maga baja most, hogy elveszítette az édesapját. A húgomra megint nem számíthattam, vele nagyon sok gond volt. Mácsai meg...nos, nem hinném, hogy épp ő lett volna az, aki a szabadidejét velem töltötte volna. Emiatt is döntöttem úgy, hogy elkezdek alkalmazottak után kutatni. A helyi újsághoz egyelőre nem sikerült elmennem, az üzlet ajtajára, oldalára, s még néhány üres felületen elhelyeztem egy álláshirdetésről szóló szórólapot, remélve azt, hogy előbb vagy utóbb valaki csak betér hozzám. Addig is, mivel munka mindig akadt bőven, most épp odakint tevékenykedtem.
Egy létrát húztam a bejárathoz, majd felmászva arra, megpróbáltam egy halászhálót elhelyezni dekorációként a faburkolaton úgy, hogy az kívülről tényleg úgy tűnjön, mintha egy bárka lenne. Ez a munka viszont nem volt olyan egyszerű, meg is izzasztott a nagy nyújtózkodás.
Hozzászólásai ebben a témában
Thomas Middleton
Mestertanonc Navine (H), Edictum szerkesztő, Harmadikos mestertanonc


cinnamon roll
offline
RPG hsz: 805
Összes hsz: 3998
Írta: 2020. november 18. 12:13 | Link
BALÁZS atya
suli után az étterem előtt | #watchingtheworkGIF

Már jó ideje tudom, hogy a falatozót felújítják, átalakítják és hogy nem is akárhogy: olyan lesz, mint Noé bárkája. Vagyis mostmár igazából olyan is. Mindig, ahogy ballagok Riley felé -hogy ott megszerezzem a kutyusomat és hazahoppanáltassunk-, lassítok kicsit a hely előtt, hogy szemügyre vehessem, hogyan állnak éppen. Nem sok órám volt, az utolsó végül el is maradt, úgyhogy elég korán végeztem ma, így aztán főleg van időm bámészkodni, nem kell sietni.
Látom, hogy valaki éppen dolgozik az étterem külső díszítésén. Kezemet barnás, őszi dzsekim zsebében tartva, sulitáskámmal hátamon bandukolok közelebb. Már itt ékeskedik rajtam a fekete-sárga navinés sálam, ám egyelőre csak lazán nyakam köré dobva. Egyre hűsebb van bár, azért még nem vészes. Megállok az ablakok előtt és csillogó szemekkel bepislogok kicsit a benti térbe, meg érdeklődve fel-felnézek a dolgozóra. Szívesen megkérdezném tőle, mikor lesz kész teljesen a bárka meg ilyenek, de egyrészt nem szeretek csak így leszólítani ismeretleneket, másrészt nem akarnám őt megzavarni a munkálat közben. Főleg nem ott a magasban. Mondjuk, ha már itt tartunk, nem tudom, miért kell neki létra. Lehet, hogy varázstalan? Akkor érthető lenne. Jó, mondjuk, ha mágus, akkor is csinálhatja így, ha valamiért jobban szereti ezeket a megoldásokat. Vagy ha most éppen ez praktikusabb.
Picit elbambulok, ahogy figyelem, miket aplikál fel éppen. Nem veszem észre magam, hogy úgy nézem, mintha csak direkt nekem adna műsort.
Hozzászólásai ebben a témában
Nemes Balázs
INAKTÍV


Balázs atya
offline
RPG hsz: 112
Összes hsz: 118
Írta: 2020. november 22. 23:37 | Link
Thomas

Hiába próbáltam szöget ütni a fába, az nem akart olyan könnyedén befurakodni az anyagba, mint ahogyan azt várná egy ács fia. Lehet, hogy varázslattal kellett volna próbálkoznom, sőt, így utólag bántam is, hogy odabent hagytam a pálcám, de még mindig nehéz volt hozzászoknom ahhoz, hogy nem kell lepleznem a varázsvilág létezését, s már nem muglik közt élek. Meg is fordult a fejemben, hogy ezúttal Merlinhez fohászkodjak, hátha magától is közelebb repítené a pálcámat, de bevallom, egész nap amiatt imádkoztam, hogy akadjon munkaerő, s legyen pár ember, aki segédkezne, hogy meg tudjam nyitni a helyet. Pechemre a háló is kiesett a kezeim közül, mikor már végre sikerült bevernem azt a szöget, de igyekeztem elnyomni magamban minden késztetést, ami esetleg káromkodásra sarkallt volna. Egy pap mutasson példát, amúgy sem voltam híve annak, hogy morgással oldjam meg a problémáimat. Egy kis fel-le létrázás meg nem árthat. Már épp megindultam volna lefelé, mikor feltűnt ott egy ácsorgó srác, aki mintha már az előbb is ott állt volna. Nem is értettem, hogy miért nem mozdult el azóta, de ha már itt állt, gondoltam rákérdezek, hátha a munka miatt érkezett.
- Még készül, el kéne némi segítség. Te az álláshirdetés miatt jöttél, vagy csak érdekel, mi lesz itt? Mert ha esetleg kéne munka, tudok adni - ha már odatévedt, lecsaptam a lehetőségre, ki tudja, talán még szerencsével járok. Közben nem tudtam figyelmen kívül hagyni a sálját, ami régi kedves emlékeket ébresztett bennem. - Nahát, Navine! Ki most a házvezető? - érdeklődtem kíváncsian, miközben leértem a létráról, s kezemet nyújtottam kézfogásra. - Nemes Balázs, a régi falatozó új tulajdonosa.
Hozzászólásai ebben a témában
Thomas Middleton
Mestertanonc Navine (H), Edictum szerkesztő, Harmadikos mestertanonc


cinnamon roll
offline
RPG hsz: 805
Összes hsz: 3998
Írta: 2020. december 1. 18:37 | Link
BALÁZS atya
suli után az étterem előtt | #nicetomeetyouGIF

Nem akar ez összejönni szegénynek. Aláhullik a háló, én meg csak figyelem. Nem tudom, érte nyúljak-e, visszalebegtessem-e neki, vagy azzal csak gondot okozok, esetleg még rossz néven is veheti, hogy beleavatkozom a munkájába. Ezen tépelődöm magamban, amikor megszólít a magasból. Felkapom rá a fejem.
- Ó, én... én csak... - kezdek hebegni mosolyogva. - Szóval engem csak érdekel, milyen lesz, ha elkészül - mutatok el kicsit az étterem felé. Lenne itt számomra munka? Komolyan? Csak így? Az a helyzet, nem fordult még meg komolyabban a fejemben, hogy dolgoznék. Úgyhogy nem is fűzöm tovább a szót, remélem, így világossá tettem, hogy szimpla nézelődő vagyok. Noha azért motoszkál bennem a dolog. Már csak kiváncsiságból is.
- Igen - simítom meg derűsen sálamat, lehajtva kicsit a fejem, ahogy lepillantok rá - Mikhail Kazanov és Ardai Tánya professzorok - felelem nagy bólogatva, bár fogalmam sincs, neki mondanak-e bármit ezek a nevek. - Ön is a Bagolykőbe járt? - adja magát kérdésem. Érdeklődő tekintettel pislogok rá felfelé, azonban már nem soká kell a magasba kémlelnem, hiszen leérkezik hozzám.
- Hú - nyújtom a kezem, elkerekedő szemmel mosolyogva, miközben megtudom, kivel van dolgom - Örvendek. Thomas Middleton, navinés prefektus - biggyesztek oda én is egy jelzőt a nevem mögé vigyorogva. Nekem ez a titulusom és úgy feltételezem az imént elhangzottakból, hogy ez számára jelentőséggel is bírhat.
- Honnan jött az ötlet... hogy... szóval miért Noé bárkája? - variálok kicsit azon, hogyan tegyem fel a kérdésemet. Végül így sikerül. Közben elpillantok kicsit az említett étterem felé, aztán figyelem a jó kiállású férfit, ismét zsebeimbe csúsztatva kezem.
Hozzászólásai ebben a témában
Nemes Balázs
INAKTÍV


Balázs atya
offline
RPG hsz: 112
Összes hsz: 118
Írta: 2020. december 28. 15:15 | Link
Thomas

- Áh, értem - egy pillanat erejéig talán feltűnt arcomon a csalódottság, mert bevallom, már nagyon vártam, hogy jelentkezzenek az álláshirdetésre, de nem volt mit tenni, várakozni kellett tovább. Az viszont rögvest jobb kedvre derített, hogy a fiatalember az étterem iránt érdeklődött. - Ha minden jól megy, akkor hétvégén nyitunk, de nézz körül nyugodtan. Kívülről egy bárkát próbáltam megformázni, nem tudom, hogy ez mennyire sikerült, mit gondolsz? - kíváncsi voltam a fiatal srác véleményére, végül is, több szem többet lát, s ha valami észrevétele lenne, azon talán még változtatnék is. Közben feladtam a hálószerelési kísérletet, egy kicsit már fájt a karom, s bántam is, hogy nem a jól bevált pálcát vettem segítségül. Nehéz volt megszokni, hogy nem a muglik közt élek már, hanem olyan helyen, ahol nyugodtan varázsolhatok.
- Micsoda? Naná, a Navinébe! Nekem is van egy ilyen sálam, de már egy kicsit megkopott. Hmmhmm, ismerősen cseng a nevük, de szerintem máshonnét ismerem őket - jegyeztem meg, miközben földet értem, majd jó szokásból leporoltam a tenyereimet. - Meg van még az a jó kis suliújság? Régen írtam bele néhány cikket, jó kis lap volt - az emlékek jó érzéssel töltöttek el, nem is értem, hogy a húgommal miért is nem fecserésztem efféle dolgokról, mindenesetre jó volt összefutni egy navinéssel, aki még ha egy pillanat erejéig is, de a régi önmagamra emlékeztetett. - Én is örvendek Thomas - ráztam meg végül a kezét. - Tudod mivel papként elköteleztem magam a hivatásomnak, úgy gondoltam, megpróbálok bibliai történetekből meríteni ötletet az étteremhez, hogy ezzel is felkeltsem egy picit mások érdeklődését a Biblia iránt. Tudom, hogy ez nem túl népszerű dolog itt, de azért mindig akadnak érdeklődők. Több ötlet is felmerült, de aztán végül emellett döntöttem. Odabent egyébként több festmény is van, amely különböző jeleneteket ábrázol. Ha érdekel, nyugodtan menj csak be , és nézz körül, csak vigyázz, mert még nincs minden a helyén, és kupi van - sosem rejtettem el semmit a kíváncsiskodók elől, büszke is voltam erre a helyre, ezért ha kedve volt, hagytam, hogy nyugodtan benézzen. Ha így döntött, magam is követtem. - Gyere, adok egy menükártyát, ha van kedved, gyere el hétvégén a megnyitóra a barátaiddal - a megbűvölt lapot a kezébe nyújtottam, melyen érintést követően jelent meg az étlap, s a nyitáshoz szánt menülista.
Hozzászólásai ebben a témában
Thomas Middleton
Mestertanonc Navine (H), Edictum szerkesztő, Harmadikos mestertanonc


cinnamon roll
offline
RPG hsz: 805
Összes hsz: 3998
Írta: 2021. február 7. 09:58 | Link
BALÁZS atya
suli után az étterem előtt | #ohgodGIF

Hétvégén nyitnak. Ez remek. Szóval nem kell sokat várjak, hogy bent is kicsit körbenézzek. Mondjuk akkor már illene valamit enni is, gondolom. Nem volna szép csak úgy besétálni nézelődni, rendelés nélkül.
- Sikerült szerintem - bólogatok hozzáértőn, miközben az épületet mustrálom. - Oké, talán, ha nem tudnám, mi a neve az étteremnek, nem feltétlen jutna eszembe rögtön, hogy ez egy bárka. Mármint gondolnám, hogy valami hajóféle, de... így viszont egyértelmű - fűzöm kicsit tovább a szót, miközben ízlelgetem a látványt.
Szélesen elvigyorodom közös bagolyköves házunkkal kapcsolatos lelkesedésére. Örülök, hogy osztozunk ebben is. Megint kicsit igazítok sálamon, ahogy a sajátját említi.
- Megvan az Edictum, igen - őrzöm vadalma ábrázatom az újabb felvetésre - Pár évig én voltam a főszerkesztője. Nemrég adtam át a posztot. Most is tag vagyok, de már csak, mint cikkíró - taglalom csillogó szemekkel, hogy nem egyszerűen van az lap, ám még közöm is van hozzá. - Melyik rovatokba írt? Milyen témákban? - kérdezek kicsit vissza. Pedig egyébként én nem vagyok az a nagy visszakérdező. Kicsit úgy vagyok vele, úgyis  mesélnek az emberek róla, ha szeretnének. De ez most szöget üt a fejembe.
Aztán... kész. Ajkaim elnyílnak, szemeim enyhén elkerekednek és így pislogok az előttem álló férfira, megilletődötten. Pap. Ő egy pap. Próbálom befogadni a továbbiakat is, amiket elmond, de picit leragadtam. Nyelek egyet és bólogatok. Avatatlan szemeknek olybá tűnhetne, hogy esetleg megrettentem vagy ilyesmi. Pedig talán pont, hogy az ellenkezője. Csak hasonlóan erős érzés.
- Ez fantasztikus - fakad ki belőlem végül, miközben hallgatom. - Én... tudja, én... én is keresztény vagyok - nyekegek, majd szinte csak lehelem az utolsó szót, zavart mosollyal. Nem tudom, hogy kellett volna ezt mondani. Hogy szokás ezt mondani. Apán és a templomunk nyáján kívül nem sokakkal találkozom a vallásom hívei közül. Pont azért, amit elmond: a varázsvilágban kevesen vagyunk. - Katolikus - teszem ezt hozzá, mert rádöbbenek, nem tudom, ő is az-e. Az se baj, ha nem, persze. Közben meg remélem, nem túl idétlen, ahogy ilyen direkten adtam ezt elő. Komolyan  nem tudom, hogyan szokás. Nekem nem megy az utalgatás.
- Ú... hát... - pillogok a bejárat felé, ahogy felajánlja a lehetőséget, hogy bemenjek. - Szívesen körbenéznék - árulom el neki. Úgy tűnik, meg is oldódik akkor a dilemmám. Aztán csakhamar egy menüt kapok és egy invitálást a megnyitóra. Oké, ennyi, végem. Észre sem veszem, de kezem kicsit remeg, ahogy a lapot szorongatom. Nagyon izgatott vagyok. Tudom, biztosan sokan kinevetnének azért, hogy ilyen lázba jövök ettől a helyzettől. Dehát nagyon sokat jelent ez nekem és... ilyen vagyok, ez van. Lelkes, áradó, amit még visszafogni sem igazán vagyok képes. Szerencsére, nem is igazán kell tennem általában.
- Köszönöm - fejezem ki hálám, gyermekien őszinte, nyílt tekintettel, majd kicsit megszeppenve nézegetek a bejárat felé. Egyedül menjek? Vagy együtt megyünk? Közben próbálom kicsit rendbeszedni magam és a rajongásom. Meg azon agyalok, atyámnak kell-e őt szólítanom. Jobban mondva: szólíthatom úgy? Amióta elmondta, hogy pap, szívesen odabiggyeszteném egy-egy mondásom után.
Hozzászólásai ebben a témában
Nemes Balázs
INAKTÍV


Balázs atya
offline
RPG hsz: 112
Összes hsz: 118
Írta: 2021. április 3. 10:19 | Link
Thomas

- Már ez is jó hír, hogy hajónak tűnik, az már félsiker - jegyeztem meg egy mosollyal a srácnak, jók voltak az ilyen visszajelzések, mert egy dolog volt az, hogy én mit gondoltam valamiről, s hogy más mit látott bele. Végre lemászhattam a létráról, bár lett volna még teendőm, de a karom jelzett, hogy mára ennyi volt, ilyenkor pedig jobb volt nem erőltetni a dolgokat.
A fiatalemberről közben kiderült, hogy régi házam tagja, öröm volt valakivel találkozni a navinéből, így volt miről beszélgetünk, s közben fel is törtek bennem a régi szép emlékek. - Komolyan? Nagyon jó! Szerettem azt az újságot, akkoriban még egy lány vezette, nagyon tehetséges volt - meséltem egy mosollyal. - Volt egy mágikus lényekről szóló rovat, mindig oda írogattam, meg akadt egy történelmi rész is, oda is szívesen írtam, de végül is, kiderült, hogy ez a szakma nem nekem való. Mindig sok hibát vétettem - tettem hozzá nevetve. S ha már szóba jött, elárultam, hogy pap vagyok. Úgy tűnt, ezzel sikerült meglepnem az ifjút. - Így gondolod? Nos, meglep, tudod erre sokan nem tudják, hogy ez mit jelent pontosan - sokaknak fura szerzet voltam itt a faluban, mióta ideköltöztem, s talán ez volt az első pozitív és őszinte reakció. Végül csak kiderült, hogy ennek mi az oka, hisz a fiatalember maga is keresztény volt. - Nahát, én is - újra elmosolyodtam, nem hittem volna, hogy még egy katolikus él rajtam kívül a faluban, ennek nagyon megörültem.
- Gyere csak, és ha már szóba jött a vallás, és említetted, hogy katolikus vagy. Hetente kétszer tartok igeolvasást a művelődési házban, ha szeretnél, csatlakozz!  - lehetőségként dobtam fel a témát, nem volt ez kötelező, a faluban ez még amúgy sem volt elterjedt szokás, egyszerűen csak próbáltam megismertetni a fiatalokkal a Bibliát. Közben, mivel úgy tűnt, hogy tetszik neki a hely, előhúztam egy menükártyát, s oda is adtam neki meghívóként a megnyitóra. - Igazán nincs mit Thomas! Na gyere, megmutatom - előre engedtem, megmutattam neki a pultot. - Itt a háttér olyan, mintha az óceánra látnál rá a hajóról, ez egy illúzió. Ott pedig a falon bibliai történetek láthatók képekben, nézd csak meg. Egy nagyon ügyes művész festette őket - engedtem, hogy alaposabban is szemügyre vegye a képeket. - Na és Thomas, neked milyen céljaid vannak a jövőre nézve, minek tanulsz majd tovább? - kíváncsiskodtam, hisz nagyjából ennyi idős lehettem, amikor már el kellett dönteni azt, hogy ki merre tanul tovább.
Hozzászólásai ebben a témában
Thomas Middleton
Mestertanonc Navine (H), Edictum szerkesztő, Harmadikos mestertanonc


cinnamon roll
offline
RPG hsz: 805
Összes hsz: 3998
Írta: 2021. május 3. 20:58 | Link
BALÁZS atya
suli után az étteremben | #goaboardGIF

Bólogatok. Tudom. Tudom, hogy ritka varázslókörökben a pap, mint kelpi a parton, és sokan kifejezetten úgy gondolják, a kettő üti egymást. Mármint az egyistenhit és a mágia. Szerintem nem. Egyáltalán nem. Túl összetett a világ ahhoz, hogy ezek ne férnének meg.
Szó szót követ és éppen csak becsuknám a számat az egyik ámulat után, máris jön a másik. Igeolvasás? Hát ez csúcs!
- És mikor vannak ezek az alkalmak? - kérdezek a művelődési házas eseményről. - Mindenképpen elnéznék - tárom fel előtte szándékomat. Nem akarnám kihagyni. - Van közönség? - érdeklődöm és bele se gondolok, hogy ebben a formáben ez talán faragatlan kérdés. De remélem, érti, hogy értem. Még mugli körökben sem feltétlen népes a publikum egy ilyen felolvasáson, nem hogy mágikus társaságban.
Hálás biccentés után ballagok előre, hogy nekikezdjek váózásomnak és hűzésemnek, ide-oda járatva tekintetem.
- Mintha a bárkán lennénk - susogom megilletődve. A bibliai képek hallatán pedig arrafelé kapom a fejem és már lépdelek is oda megnézegetni őket.
- Nem mindet ismerem fel... - vallom meg, számat picit elhúzva, ám a teljes igazság az, hogy sokkal többet nem ismerek fel, mint amit igen. Amit pedig igen, ott sem mindnél állítanám teljes magabiztossággal, mit mutat a festmény. - Elmondaná, atyám, melyik mit ábrázol? - kérem tőle, megszólítva végre úgy, ahogy már nagyon kikívánkozott, viszont olyan természetesen csúszott ki most, hogy észre sem veszem.
- Ó... hát... nem nagyon tudom még - húzom fel vállaimat, zavart kis mosollyal. Elképzelésem sincs, mihez akarok kezdeni. Azt se nagyon tudom, mi az, amihez értenék annyira, hogy azzal foglalkozzak majd. A suliban még egyelőre mindennel elboldogulok úgy-ahogy, de így mestertanoncként azért már kezdenek szorongatni a követelmények. - Általános mesterképzésen vagyok - adom tudtára, hogy a szak, amelyen vagyok sem egy bizonyos területre készít.
Hozzászólásai ebben a témában
Nemes Balázs
INAKTÍV


Balázs atya
offline
RPG hsz: 112
Összes hsz: 118
Írta: 2021. május 4. 11:14 | Link
Thomas

- Egyelőre csak heti két alkalommal, kedden és csütörtökön délután a Művelődési ház egyik kisebb termében, utána énekelünk is, legalábbis remélem, hogy lesz rá kedv - meséltem egy mosollyal, szerettem az ilyen délutánokat, mert amellett, hogy megismerhettünk egy tanulságos történetet, amit aztán megvitathattunk, átbeszélhettük, hogy mi a jó, mi a rossz, utána volt alkalmunk egy kicsit dalolni is, hogy örömmel zárjuk a találkozót. - Gyere csak, várunk szeretettel - örültem annak, hogy Thomas ennyire lelkesnek tűnt, rá is fért a kis közösségre egy-egy ilyen fiatal. - Közönség? - ez a kérdés egy kicsit már meglepett, aztán rájöttem arra, hogy talán nem is úgy értette Thomas, ahogyan gondolta. - Nem, itt nincs ilyen, vagyis tudod mi vagyunk a közönség, mindannyian, akik ott ülünk. Egyelőre nem vagyunk sokan, de a későbbiekben hátha csatlakoznak majd mások is, nem kötelező - tettem hozzá, hogy tudja, ez nem olyan dolog, ami bárkire is rá lenne erőltetve. Közben, ha már erre járt és érdeklődő is volt, úgy gondoltam, megmutatom az éttermet, s egyben így le is tesztelem a reakciókat, mert egy kicsit izgultam, hogy vajon milyen lesz majd az étterem fogadtatása. Látva Thomas reakcióit azonban megnyugodhattam, mert úgy tűnt, hogy neki például tetszik a hely.  - Nem is baj, igyekeztünk minél több olyan képet kitenni, ami sok-sok ismert és kevésbé ismert történetet mesél el, hogy aki betér, egy jó ebéd közben elmélkedhessen, hogy vajon számára mit is ábrázol a festmény - meséltem mosolyogva. - Az ott például a gonosz Heródes király történetét meséli el - mutattam rá az egyik képre. - Azon a képen a kánai menyegző látható, amikor elfogyott a bor az esküvőn. Jézus ott megkérte a szolgákat, hogy töltsék tele vízzel az ott található kancsókat, ezt követően borrá változtatta a vizet. Ez volt az első földi csoda, amit Jézus tett, és feljegyeztek - meséltem mosolyogva Thomasnak, majd tovább soroltam, hogy melyik képen kinek a története látható.
Miután bemutattam a termet, érdeklődve néztem Thomasra, kíváncsi voltam rá, hogy mégis mi érdekli, s minek is tanulna tovább. - Ó, az jó, az általános mesterképzés. Abból még sok mindent kihozhatsz. Ha esetleg úgy döntenél, hogy jobban érdekelne ez a hivatás, szívesen mesélek majd róla - nem akartam azt tanácsolni neki, hogy legyen pap, inkább csak egy lehetőséget kínáltam fel előtte, mert az eddigiek alapján úgy tűnt, hogy nagyon is érdeklődő, s kinéztem azt belőle, hogy egy napon akár ő is lehetne pap.
- Úh, ne haragudj Thomas, most viszont el kell köszönnöm, mert új házat vásároltam, és eszembe jutott, hogy most érkeznek a szerelők, muszáj hazaugranom. De ha erre jársz, gyere be bármikor, ha nyitva van az üzlet, és keress nyugodtan. Várunk a Művházban, szép napot! - kedvesen elköszöntem a navinés fiatalembertől, s ha elment, sietve összekaptam a holmimat, még gyorsan bezártam az üzletet, s megindultam , hogy odaérjek a házhoz.


//köszönöm a játékot//
Hozzászólásai ebben a témában
Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda Fórum→Bogolyfalva→Vendéglátó negyed