Ha néhány szóval kéne jellemezni a bagolyházat, márpedig el lehet néhány szóval intézni, csak nem érdemes, akkor azt mondanád róla így első látásra, hogy büdös, zajos és túl sok a levegőben szálló, gazdátlan toll a helyiségben.
Persze hosszasabb elidőzés során felfedezheted a kedves, törődést igénylő szárnyasok tömkelegét, akik izgatottan várják, hogy feladj egy kisebb csomagot, vagy legalább megvakard a kis tollas fejük búbját, mert azt nagyon szeretik. A helyiség az elhullajtott tollakat és pihéket leszámítva egy széltől védett félig kő, félig fa építmény a kastély oldalában. Tágas ablakait gyakran tárják nagyra a kellemetlen percek elkerülése végett. A magasban, egy-két méterrel a fejed fölött megannyi farúd szeli keresztbe a magas helyiség belső terét, úgyhogy vigyázz, hova állsz! Azonban a falak mentén is sok kis kuckó található a remetelelkű baglyoknak, akik inkább talajközelben szeretnének pihenni vagy aludni. Közvetlenül az ablakpárkányok alatt sárga szalmával bélelt hosszúkás tálak találhatók, tele magokkal, olykor rágcsálótetemekkel, és hasonló finomságokkal, amik ellenállhatatlan falatoknak tűnnek a tollasok számára. Friss víz is mindig akad oldalt, folyamatosan zubog alá az ablakpárkánynak támasztott, miniatűr szikláról, amely alatt egy tál vezeti el a fel nem használt vizet.
Miközben óvatosan sétálsz a gerendák alatt, minduntalan gyanakvón felfelé nézve, egy-egy bátrabb bagoly repül oda hozzád és telepszik a válladra, hogy jusson neki valami finomság, vagy csak ujjcsipkedés.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=865127#post865127][b]Kósza Lili - 2023.07.06. 10:44[/b][/url]

Agnes
 
 - Nagyon tetszik, egész békés, és sok jó hely van. És a kutyámnak is van végre egy nagyobb kertje. - Brúnó nagyon élvezi, hogy legalább kétszer akkora a felásható terület mint eddig volt. Ma délután megint ki kellene vinnem sétáltatni, erről jut eszembe.
 Megvakargatom Pötty fejét, amit meglepően jól tűr, miközben csak pár pillanatra hagyja abba az evést. Lassan elfogy a táp a kezemből, a maradék félmaroknyinak valamiért hevesebben kezd nekiesni mint az addigi adagnak.
 - Az egész jó. - Kicsit bizonytalan hangon mondom ezt, bár tényleg így gondolom.
 - Te min játszol? - Lehet, hogy egyszer kérdeztem már, de most nem jut eszembe ha igen.
 - Kicsit óvatosabban, légyszíves! - Szólok rá nevetve a kis tollasra, mert az utolsó pár szemért már szinte teljes erejéből csap le. Nem értem, hogy tud valaki ilyen gyorsan enni.
 A válaszra és a kérdésre csak azután reagálok, hogy a bökdösés alábbhagyott, Pötty pedig kicsit lenyugodva és jóllakva felröppen a vállamra.
- Én véletlenül leborítottam pár könyvet a szekrényemről, miközben gitároztam. Eléggé megijedtem, de egy kis kutatás után kiderült, hogy mi történt. - Pontosan nem emlékszem hogyan jutottam Hubához, de arra igen, hogy mennyire idegennek tűnt a elsőre a melodimágia felvetése.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=865165#post865165][b]Sigrid Agnes Sjölander - 2023.07.07. 21:46[/b][/url]

- Ó, van kutyád? Hogy hívják? Milyen fajta - szakad ki belőle hirtelen három kérdés is, ahogy belelkesül a témától. Szereti az állatokat, ha ez még nem derült volna ki abból, hogy a baglyokkal barátkozik. Most még a szeme is felcsillan, miközben áradnak belőle a kérdések, csak utólag gondolja meg, hogy vajon mennyire érezheti letámadva magát az Eridonos. Rágcsálni is kezdi a szája szélét, ahogy zavarba jön. Lassacskán úgyis megnyugszik, hiszen ez már csak így megy nála.
- Hegedűn - válaszolja a kérdésre, el is mosolyodva büszkén. Bár azt nem mondja ki, de nagyon is büszke a tényre, hogy az apukájától tanult játszani rajta, hiába akarta az anyukája, hogy inkább zongorázni tanuljon. Klimpírozott is pár hétig, de aztán megkapta az első hegedűjét, onnantól pedig már egyáltalán nem érdekelte a sok billentyű. Nem, mintha ne értékelné a zongorát, de a hegedű olyan személyes, egy igazán komoly kapocs az apukájával, és ezért is jelent olyan sokat. Év elején pedig Hieronymus is az övé lett. Újfent megvakargatja a bagoly tollait, és tenyerébe szórva némi tápot, feltartja neki, hogy nyugodtan csipegessen még belőle desszertnek a főfogás után. Tekintete addig is ide-oda jár Lili és a bagoly között, hogy egyik se érezhesse úgy, nem figyel rá. Mindenkire igyekszik figyelni.
- Jól emlékszem, hogy neked a gitár a fő hangszered? Huba azt mondta, hogy idővel majd sok egyebet is megtanulunk. Tudsz már egyében is játszani? Én egy kicsit zongorán, de azt még a hegedű előtt tanították igazából - ömlik ismét belőle a szó, amint már a melodimágiáról társalognak.
- Ó, attól én is megijedtem volna. És hogy vagy vele? Mármint, ez olyan hülyén hangzik, de szereted? Én kicsit félek tőle, hogy rosszul hathatok vele valakire vagy nem is tudom. Ijesztő, hogy keveset tudok még róla ahhoz, hogy igazán irányítani tudjam, bár biztos, hogy senki nem született úgy, hogy mindent tudjon róla, csak na. Mi van, ha egyszer valakit bántok vele - osztja meg hirtelen minden aggodalmát a képességet illetően. - Jaj, bocsánat, nem akartam panaszkodni. Szólj rám nyugodtan, csak azt gondoltam, hogy ha valaki, hát egy másik melodimágus tanonc értheti a leginkább.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=865675#post865675][b]Kósza Lili - 2023.07.24. 13:41[/b][/url]

Agnes

- Igen, Brúnó és Maja. Egy nagyon pörgős vizsla, és egy kis keverék. Brúnó már jó ideje családtag, Maját pedig nem rég fogadtuk örökbe - válaszolok én is lelkesen. Mindig szeretek zenéről és állatokról beszélni, ezért kivételesen nem aggódom azon, hogy túl sokat osztok meg.
- Neked van háziállatod? - Lehet rossz szó, de ez jutott hirtelen eszembe.
Válaszára felcsillan a szemem.
- Ú, az nagyon szuper! Én is szeretnék egyszer megtanulni hegedülni, csak félek, hogy nagyon nehéz lenne. - Nagyon szeretem a sokszínűségét a hangszernek, és most, hogy kiderült hogy melodimágus vagyok, talán bátrabban állnék neki a tanulásának.
- Igen, az volt az első amin megtanultam játszani. - Az új hangszertanulásra tett megjegyzés még jobban fellelkesít, ami úgy látszik Pötty figyelmét is felkeltette és most a kis gombóc felszállt és fel-alá repdesett körülöttünk. - Honnan van ennyi energiája? - Felnevetek, majd gyorsan visszatérek Agnes kérdésére.
- Én is zongorázom, és néha énekelek is, bár nem tudom az számít-e.
- Igazából az elején nem hittem el teljesen, hogy tényleg melodimágus vagyok, de már kezdek megbarátkozni a gondolattal - rövid gondolkodás után folytatom -, most csak attól tartok, hogy nem tudom megtanulni kezelni.
- Nem hiszem, hogy akaratlanul ez előfordulhat, ha megtanulja az ember - Igyekszem nyugtató hangon beszéni és csak remélni tudom, hogy nem mondtam valami rosszat.
- Semmi gond, velem is elszalad néha velem is előfordul - mondom egy gyors mosoly kíséretében.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=865784#post865784][b]Sigrid Agnes Sjölander - 2023.07.28. 23:54[/b][/url]

- Ó, a vizslák olyan gyönyörűek - állapítja meg lelkesedve. Bár macskája van, nem mondható, hogy ne szeretné a kutyákat is, meg úgy igazából bármilyen állatot, legfőképpen talán a sárkányokat. Ha ez is örökölhető bármilyen szinten, akkor biztosan örökölte, hiszen tele van a családja nem csak jogászokkal, aurorokkal és művészekkel, de bőven akad magizoológus is a magyar ágon, és sárkánykutató a svéd vonalon. Ezektől a fő szakirányoktól meg igazán kevés ritka eset tér el, ami nem kötődik sehogyan sem egyik szakirányhoz sem.
- Egy macskám, Amadeus, és egy futóféreg, Freya, aki tulajdonképpen egy LLG projekfeladat alanya volt - válaszolja. Noha a futóféregtől annyira nincs elragadtatva, mert sokkal több nyálkát termel, mint amivel bármit is tudna kezdeni, de azért mégiscsak sajnálja és eteti szép nagy salátalevelekkel. A kis mágikus lény a nevével ellentétben egyébként roppant lassú és többnyire csak zabál, azt viszont már-már nevetségesen kitartóan. Ha így folytatja, félő, hogy egyszer csak kipukkad.
- Szerintem nem az - közli megrázva a fejét. - Nem tudok mondjuk gitározni, de hasonlónak látom azt, hogy ugyanúgy le kell fogni a húrokat, csak ezt nem pengetni kell, hanem vonó van. Vagyis... igazából pengetni is lehet, ha pizzicatót játszik az ember - magyarázza komolyan. Egészen kiskora óta tanulja mondjuk a hegedülést, de ettől még tényleg nem hiszi, hogy ne tudná bárki megtanulni, aki most kezdi, ha van hallása és a zenéhez affinitása. Márpedig melyik melodimágusnak ne lenne?
- Na azt én sem tudom, bár végülis az énekhang is zene - állapítja meg röpke töprengés eredményeként. Majd megkérdezi Hubát legközelebb, ha el nem felejti, de azért még a gondolatmenet logikusnak tűnik. Ismét megvakargatja Belzebub tollait közben, aztán tenyerébe vesz egy adag tápot, hogy nyugodtan falatozhasson belőle a tollas, és bármelyik bátrabb társa is, amelyik nem fél attól, hogy Belzebub az oldalába csíp esetleg.
- Csak még olyan nagyon idegen, érzem is meg nem is. Nem is tudom, hogy mondjam. Ijesztő, hogy az elején vagyok az egésznek. és nem fogom tudni holnapra irányítani az egészet, évek kérdése lesz - osztja meg az aggályait, de igyekszik nem túlságosan belemenni az egészbe, hiszen Lili mégsem a pszichológusa. - De végülis ezért van nekünk Huba meg az a tanárnéni, talán Frida, ha jól emlékszem. Te már dolgoztál mindkettejükkel?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=867425#post867425][b]Kósza Lili - 2023.09.23. 21:16[/b][/url]

Agnes

- És legalább annyira energikusak - nevetek fel miközben eszembe jut, hogy itt lenne az ideje egy hosszabb túrának a kutyákkal. Biztos örülnének neki, régen mentünk messzebb a falu szélénél.
- Tényleg? - Kérdezem kíváncsian a futóféreg hallatán. - Mit eszik? Mennyire nehéz tartani? - Visszatartom a maradék kérdéseimet. Nekem eddig csak kutyáim voltak, de más háziállatok is érdekelnek. Szívesen ismernék meg új állatokat, persze csak akkor, ha Brúnóék is kijönnek vele.
- Van benne valami, engem a bundok hiánya ijeszt meg - mondom elgondolkodva. Valóban elég hasonló az elképzelés a két hangszerben, de mégis elég különbözők. Mióta az eszemet tudom tisztában vagyok vele, melyik hang hol van; a zongora és a gitár vannak olyan kedvesek, hogy ezt világosan jelzik, ellentétben a legtöbb vonóssal. Aztán ki tudja, lehet érdemes lenne egyszer kipróbálni, hátha nem olyan rémisző.
 Bólogatva értek egyet a hangos magyarázatra. Érdekes kérdés, még gondolkodom rajta otthon.
- Hát nem mondom hogy tudok tanácsot adni, én is így vagyok vele. De ha elsajátítjuk az jó lesz, ebben biztos vagyok. Nekem meg nagyon új az egész. de ha látom a célt, az segít belenyugodni a helyzetbe. - Ezt valahol olvastam? Nem tudom honnan szedtem, de az biztos, hogy klisé volt.
- Aha, Frida - bólintok -, és igen, már találkoztam mindkettejükkel. Huba segített megismerni a mágia alapjait, Frida meg egy másik problémában segített - a mondat végét halkabban mondom, majd szinte suttogva teszem fel a következő kérdést. Miért? Nem tudom.
- Neked is... neked is vannak ilyen mellékhatások? - Nem tudom érti-e mire gondolok, ezért gyorsan megmagyarázom. - Én például nem bírom a csendet és Frida azt mondta, ez lehet a melodimágia miatt.