A Fecsegő Dámák Freskójának folyosójának egy megkopott portrékkal díszített szakaszán jellegtelen cseresznyefa- ajtó simul a kőfalba. A sárgaréz betűk rajta szerényen hirdetik: Defenzori szoba.

Közvetlenül a felirat alatt egy szintén sárgaréz fényképkeret függ a fán, benne a Magyar Mágiaügyi Minisztérium Varázsbűn- üldözési Főosztályának címerével. Az ajtó melletti falfelületre egy fonott kosárkát rögzítettek, "bejövő posta és üzenetek" felirattal. Utóbbiban egy évekkel korábbi karácsonyi bálra szóló meghívón kívül általában semmi sincs.

A szobát egy korábban használaton kívülivé vált raktárhelyiségből alakították ki, melybe Dwayne Warren különösebb átalakítások nélkül költözött. A hosszúkás, a többi irodához mérten kis helyiséget az egyetlen, szemközti ablak világítja be természetes fénnyel. Az öreg parkettára sötétbarna szőnyeget terítettek, amit egy asztalig terjedő, széles sávban kopottra sétáltak az évtizedek lábnyomai.

Balkéz felé egy jókora, öreg bőr kanapé terpeszkedik az olajzöld tapétájú fal mellett. Az előtte álló dohányzóasztalon általában piszkos hamutálak, újságok és kibelezett, mugli kacatok hevernek szerteszét. Mindezekkel szemközt pedig... a Szekrény.

A Szekrény még jóval Dwayne beköltözése előtt került ide, akinek amellett, hogy az embernek hányni lenne kedve, ha ránéz, mégsem volt sem szíve, sem kedve kihajítani. Teljes tartalmával együtt valószínűleg egy korábbi bájitaltan tanár személyes gyűjteményének része volt. A polcokon sorakozó bájitalok része a mai napig használható, a többi mára erősen elszíneződött, tömegpusztításra alkalmas biológiai fegyverré vált. Dwayne egy ideig célbadobásra használta őket, míg az egyik üveg eltörtével, a kiáramló szag miatt a fél emelet evakuálása vált szükségessé.

Közvetlenül a Szekrény mellett egy másik, ám kevésbé visszataszító Szekrény áll: a beugró falrész beüvegezett polcain különféle kevésbé ritka mágikus tárgyak, üstök, könyvek, vackok sorakoznak. A többségüket a mai napig használják az oktatásban, ám vagy nem férnek el a többi raktárban, vagy bizonyos tulajdonságaik megkövetelik, hogy a defenzori iroda védelmében helyezzék el őket.

Az ablaknak háttal, a szoba végében egy lakkozott, tömörfa asztal áll egy hozzá tartozó nyikorgós, süppedős bőr székkel. Az asztalon általában hétköznapi kacatok hevernek szerteszét, a szélén pedig az egyetlen tárgy áll, ami ténylegesen a defenzori munkakörhöz kapcsolható.

A férfi a rúnákkal biztosított, üveges szekrénykében azok a főzeteket, eszközöket és -ne adj' Isten - fegyvereket tartja, melyekre az iskolai munkája során közvetlenül szüksége lehet - tehát többnyire zsibbasztóan unalmas gyógyító, sebforrasztó bájitalokat. Emiatt tehát a szekrényt feltörni nem igazán érdemes, de még majdnem lehetetlen is: bár az ajtaja probléma nélkül, bárki számára kinyitható, a védővarázslatnak köszönhetően azonban illetéktelen személy a benne sorakozó tárgyakat képtelen elmozdítani, mintha a fához ragasztották volna őket.

Az iroda lakója ritkán és rendszertelenül tartózkodik a helyén. A diákok ügyes-bajos dolgaira előzetes időpontegyeztetés után szán időt, azonban, ha komoly szükség van rá, hűségesen megjelenik a kastélyban.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=596485#post596485][b]Dwayne Warren - 2016.05.25. 14:28[/b][/url]

   -  Jaj az istenért má'...
Türelmét vesztve hajol le ismét, a cumit pedig alig visszafogott erőszakkal nyomja vissza a gyermek szájába. A lelkük legmélyén, ha miden oldalról megvizsgálnánk a kérdést, egy hasonlóságot biztos találnánk Vögel és csökkent értelmű hősünk között: egy bizonyos dózist követően ő is rettentően utálja a gyerekeket. A jelenlévő porontyot azonban sem jogi, sem morális okokból nem rúghatja fel a Holdig. Mert... hát na.
   -  Minek kell a Minisztériumnak, hogy mit csináltak a srácok évekkel ezelőtt?
Élesen kérdez vissza, dacosan fonja a karjait össze maga előtt. Őszintén... ha Vögel uraság vigyázó tekintetét az íróasztalára veti, sejtheti, hogy Dwayne nem csak az évekkel korábbi, de a tegnapelőtti jelentésekkel sem tud szolgálni. Ha egyáltalán megírta őket - amire a pályafutása alatt csekély alkalommal volt precedens -, azok rövidesen a szemetesben, fiókban, szekrény mögött, madárpiszok- felfogóként vagy papírrepülőként végezték.
Persze ez azokra a hétköznapi jelentésekre vonatkozik, mint az éjszaka összeszedett diákok, folyosói varázsolgatás és egyéb, bosszantó ügyek. A komolyabb, akár még számára is érdekes kihágások - és bűncselekmények - aktáit gondosan megőrizte... ám nincs az az Isten, hogy továbbadja a szarkáknak.
   -  Minek kéne rá engedély? nem kutya ez, hanem gyerek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=597355#post597355][b]Vögel Ferdinánd - 2016.05.29. 23:11[/b][/url]

Annyit leszámítva, hogy Vögel esetében a bizonyos dózis maga a gyerek jelenlétének legeslegelső pillanata. Nos, végtére nem is pedagógusnak ment. Alapvetően a szakmája nem tartalmazza azt az elvárást, hogy kedvelje vagy akár tudnia kelljen bánni a gyermekekkel. Még ha tanult is gyermekpszichológiát, a kórosan negatív kisugárzása miatt azt az elméleti tudást dobhatja is ki az ablakon. A fiatalabb gyerekek szája már azelőtt sírásra áll, hogy ő megszólalna.
- A jelenleg mestertanoncként vagy felsőbb éves diákként itt tanuló delikvensek eseteinek ellenőrzése is a feladatkörünkhöz tartozik.
Van egy olyan kellemetlen megérzése, amihez nem is kell látnoknak lenni, hogy igencsak valószínűnek tűnjön, hogy ehhez ettől a férfitól nem fog hasznos adatokat és feljegyzéseket kapni.
- Defenzorként kötelessége a kirívó esetekről jelentést készíteni, majd azt megőrizni egy minisztériumi ellenőrzés részére. Nos, a minisztériumi ellenőrzés most esedékes.
Középső és mutatóujját szorosan egymás mellett tartva tolja fel a szemüveget az orrnyergén, egyetlen precíz mozdulattal. Előadásmódja és hangja bár határozott, nem érezné, hogy az érzelmi skála bármelyik irányában kilengene. Amolyan feszes, mégis semmilyen módon rezignált kommunikáció ez.
- Engedélyköteles minden személy, aki nem az iskola dolgozója, illetve diákja.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=603780#post603780][b]Dwayne Warren - 2016.06.22. 12:28[/b][/url]

   -  Ja...
Bőbeszédű kinyilatkoztatása közben türelmét vesztve vakarja meg a fejét, a mozdulattal próbálva álcázni a tényt, hogy a neki intézett mondandó talán felét, ha felfogta.
Igen, tudja, hogy jelentéseket kellene írnia - mindössze egyáltalán nem érdekli. Az iskola igazgatójával az elmúlt években jótékony, kölcsönös félrenézésen alapuló szimbiózisban éltek: Rabbot szemet hunyt az ordító alkalmatlansága és fegyelmi kihágásai felett, ő cserébe csöndben őrizte a rendet anélkül, hogy bárkinek felemlegette volna, hogy a diribá' minden bizonnyal egy szökött szociopata. Kényelmesebb munkakapcsolata egyetlen korábbi főnökével sem volt.
   -  Nincsenek kirívó esetek. Egyszer volt egy gyújtogatás... de abból bírósági ügy lett, az megvan a minisztériumban is asszem. Azon kívül ilyen izék... verekedések meg nem t'om...
Közben hátat fordít a férfinek, folytatja az asztalán hagyott hátizsák megtömését az asztalon heverő papírokkal. Néhány pillanatra összeszorítja a szemét, a levegőt lassan fújja ki.
Emberként nincs félnivalója Ferdinándtól, hisz' fizikailag negyedannyi erővel sem rendelkezik, mint ő. Ám így, hogy a férfi minisztériumi inspektorként érkezett, egyre nehezebben leplezi, hogy ahideg futkos a hátán tőle.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=603959#post603959][b]Egerszegi Nina Viktória - 2016.06.22. 22:44[/b][/url]

A düh forr bennem. Azt hiszi, hogy hülye vagyok, netán a vakok és csökkentlátóktól jövök? Hogy nem veszem észre, hogy ott van, csak rozsomákká alakul és elmenekül? Hogy amint meglát, kitér előlem? Mire fel? Mondtam én egy rossz szót is? Jó, oké, az a friendzone nem volt szép húzás tőlem, de meg kell értenie mindenkinek, hogy egyszerűen elvesztettem a fonalat. Egyszer Zóját akarja elvenni, aztán engem visz el a szüleihez, meg cuki hétvégézünk... Hát mi vagyok én, valami kívánságkupon? Miről maradtam le?
Szóval jah, eléggé idegbajos vagyok, de már hetek óta, tegnap azonban végleg kiverte a biztosítékot, mert még utána is szóltam. Erre gyorsított a léptein és elment. Persze mondhatnátok azt, hogy nem hallotta, ahogy a nevét mondom, de az egész rohadt folyosó ettől zengett. És betelt a pohár. Nem volt érkezésem tegnap rárúgni azt a csodás faajtót, de ma isten bizony megteszem. Elegem van ebből a játszadozásból, kiderítem mi baja van, sőt még cumit is viszek neki, annyira bölcsődés viselkedés ez. Hát az agyam eldobom ettől a férfitól, mit hisz, hogy majd így az elmúlt x évet kitörli? Mintha nem is ismernénk egymást? Tojok a lelki békéjére, engem csak úgy nem ignorálhat.
Így hát ezen felbuzdulva magabiztos és kissé agresszív léptekkel közelítek az iroda felé. Lehet, hogy ketten is lehetnek odabent, de ez most az én jelenetem. A rózsaszín, bűbájos cumit pedig természetesen hozom magammal. Három galleon volt, ennyit megér, hogy a szájába tömhessem. Megérkezve kopogás nélkül nyitok be, pusztán a meglepetés erejével, így tuti nem tűnhet el. Remélem.
- Dwayne "Gyávaféreg" Warren, elárulnád nekem, hogy mégis miért kerülsz mondjuk hónapok óta?! - akkor is elordítom magam, ha épp nincs a látóhatáron. Hallja csak az egész Bagolykő. Egerszegi "Dramaqueen" Nina megérkezett. Elegem van.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=603963#post603963][b]Dwayne Warren - 2016.06.22. 22:58[/b][/url]

Délután kettőkor ő az igazak megnyugtató álmát alussza.
Persze bárhol máshol megtehetné, mint ezen a felettébb kényelmetlen bőr kanapén, az egyetlen, már jócskán mosásra szoruló díszpárnát a feje alá nyomkodva, ő mégis itt, az iroda biztonságában vesztette el az ébrenléttel vívott küzdelmét. Két nap éjszakázás, két nap irodai munka, magánéleti ügyletek... igazán megérdemel némi ebéd utáni egészségügyi sziesztát.
Majd megnyílik alatta a föld.
Mintha magasfeszültségű vezetékre markolt volna, a teste úgy rázkódik össze, olyan hirtelen ül föl, hogy pillanatokra a szoba teljesen elhomályosul a szeme előtt. Szapora pulzussal, a levegőt kapkodva mered az ajtóra.
   -  Mi a p*csát akarsz?!
Reflexből ordít rá vissza, azonnal fel sem fogva, kivel beszél. Ha a nő közelebb lenne néhány lépéssel, lehetséges, hogy kapásból megtámadta volna, nem a vele szembeni gyűlölet miatt... hanem azért, mert ezt belenevelték. Valójában tízből kilenc fogorvos nem ajánlja, hogy egy aurort így ébresszenek.
   -  Komolyan... mi... - kifulladva dől előre és temeti a tenyerébe az arcát. A szíve zakatol, a keze remeg - Mitakarsz...

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=604179#post604179][b]Egerszegi Nina Viktória - 2016.06.23. 10:43[/b][/url]

Oké, szóval felébresztettem. Hát ezt jól megérdemelte. Még a stílusa se zaklat fel, úgy vágom be az ajtót magam mögött, hogy majd kiesik kerettel együtt a helyéből. Idegesen vágom csípőre kezeimet és nagyon csúnyán nézek Dwayne-re. Úgy értem komolyan, észveszejtően nagyon csúnyán. Mint aki legszívesebben megfojtaná egy kávéskanál vízben. Kevesebb is elég lenne véleményem szerint, mondjuk a puszta kezem, de nem akarok menőzni, meg hősködni. Az nem az én stílusom.
- Elárulnád nekem drágám, hogy miért kerülsz úgy, mintha én lennék a megtestesült kolera? - és most következik a végső lépése a "Nina dühös" akciónak; keresztbe fonom magam előtt kezeimet. Az auror nyilvánvalóan ismer már annyira, hogy leessen neki, tényleg pipa vagyok, de nem érdekel. Vagy tovább fog hergelni, vagy kinyírom. Vagy ez ok-okozat?
- Nézd, nem tudom, mi bajod van velem vagy mi ütött beléd, de szeretném végre megtudni. Miért_kerülsz_engem? - a kérdésem minden szavát keményen kihangsúlyozom, szájbarágósan tagolom azt a három nyavalyás szót is. Tényleg baromira elegem van. És nem az a legfőbb indokom, hogy az önérzetemet sérti most már a dolog, hanem hogy egy számomra fontos ember ennyire ignoráns. Legyen vér a pucájában és mondja ki, ha valami nem tetszik neki. Elvégre felnőtt ember, itt volna az ideje, hogy úgy is csináljon.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=604182#post604182][b]Dwayne Warren - 2016.06.23. 10:58[/b][/url]

Kell néhány másodperc, amíg biztossá válik, hogy nem fog korai szívrohamban elhalálozni és a szédülése is csillapodni kezd. További pillanatok szükségesek, amíg felfogja, hogy a vörös fejjel ordító Nina képét nem csak álmodta, az ténylegesen ott toporzékol a kanapé előtt. Így tehát némileg tisztább tekintettel emeli fel a fejét legközelebb, bár egyáltalán nem javult hangulatban.
   -  Te meg elárulnád nekem, mi a véreres francért kell itt kiabálnod?
Hátradől ültében, a karjait dacos gyermek módjára, védekezőn összefonja a törzse előtt. A szeme röviden keresi csak a nő tekintetét, szinte nyomban továbbpillant a szemközti falra, mintha a látvány minimum égetné.
   -  Hát te tök hülye vagy... - erőltetett fojtott hangon intézi szavait a kőfalnak, jobbjával megszorítja az ellentétes alkarját.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=604186#post604186][b]Egerszegi Nina Viktória - 2016.06.23. 11:10[/b][/url]

Igaza van, miért kiabálok? Ordíthatnék is! Sőt, ami még ennél is szívderítőbb lenne, ha üvöltenék, ellenben abban igazat kell neki adjak, hogy attól, mert ő paraszt - ahogy megszokhattuk -, nekem nem kell annak lennem, sem hárpiává válnom. Így hát veszek egy mély levegőt, majd kiengedem. Sokkal jobb.
- Bocs - összehúzódnak szemeim, emellett továbbra is olyanok, mintha vasvillák állnának ki belőle, amik bármelyik percben, vagy akár pillanatban eltalálhatnák a mélyen tisztelt aurort. Ó de még mennyire.
- Nem, te csinálsz belőlem hülyét - egy kedves biccentés kijár neki, mintha megköszönném ezt a nagyvonalú gesztust, hogy ostobának érezhetem magam miatta, de aztán tovább is fűzöm a szót. - Nem lehetne, hogy átugorjuk ezt a "nem tudom, miről beszélsz" részt és esetleg kezdenénk azzal, hogy mi a f... - elharapom a szót, majd nyelek egyet, hogy újra csillapodhassak, legalább egy pirinyót. - franc bajod van? Ne játszd a hülyét, mert hiába áll jól, baromi idegesítő. Válaszolj légyszíves - akárha az anyja lennék. Remek. Úgysem árt gyakorolnom, tekintve, hogy hamarosan törvényesen valaki anyja leszek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=604199#post604199][b]Dwayne Warren - 2016.06.23. 11:33[/b][/url]

Nina mély levegőt vesz, ő ösztönösen utánozza a gesztust, a tekintetét csak néha fordítva a nőre. Felhúzza a vállait, még inkább rámarkol a melegítője karjára, mintha egy elképzelt torkot szorítana - a testbeszéde Nina nyílt agressziójával szemben azonban sokkal passzívabb, védekezőbb.
Kérlek ne bánts.
   -  Hát gondoltam nincs sok dolgunk egymással.
Válaszol színtelen hangon, miután megkeresve magában az erőt végül a nő szemébe nézett.
Őszintén remélte, hogy elkerülheti ezt a kínos, bántó beszélgetést. Nina többször egyértelműen kinyilatkoztatta, mit szeretne az élettől, mivel pedig ezek nyilvánvaló ellentétben állnak azzal, amit ő maga akart tőle, döntenie kellett. Puszta önvédelemből pedig a számára könnyebb utat választotta: az eltelt hónapokban úgy kerülte Ninát, mintha mérgező lenne.
Végeredményben számára az is.
Ahogy nézi, amint visszafogja a véláktól örökölt, illékony dühét, fogalma sincs, mi az, amit ennyire szeret benne. De nem tagadhatja és soha nem is tette.
   -  Nem akarok haverkodni. Ennyi.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=604205#post604205][b]Egerszegi Nina Viktória - 2016.06.23. 11:45[/b][/url]

Válaszára felvonom fél szemöldökömet. Hát ez pompás! Nem tudta volna ezt előbb kinyögni, mondjuk akkor, mikor erre a gondolatra ráébredt? Feltétlenül szükséges volt hülyét csinálnia belőlem? Micsoda lovag, hah!
- Végül is, valóban nincs - kis híja csak, hogy kiszaladjon a számon, hogy amíg legóztunk, addig minden nagyszerű volt és szép, de aztán Zója mindig jött és ment, majd végül a semmiből teherbe pottyant, a gyerek megszületett, ők meg nyilván hamarosan boldog pár lesznek. Hát hol kellek én ide? Legyek gyertyatartó? Való igaz, hogy csodás lennék és aranyat érek, de inkább a halál. Dwayne-nek meg kell tanulnia felelősséget vállalni azért, amit tesz, márpedig ez most nem igazán sikerül neki.
Megint én vagyok a szívtelen szörny, aki friendzone-ba rakta. Összepréselem ajkaimat, mert fogalmam sincs, hogyan legyek kedves vele. Nem mintha megérdemelné a dolgot, félreértés ne essék.
- Khm, tehát összefoglalva. Csinálsz egy gyereket az exednek, hol hideget, hol meleget adsz nekem, úgy viselkedsz, mint egy óvodás, sőt rosszabb, mint egy bölcsis kisfiú, majd amikor azt mondom, hogy akkor inkább maradjunk barátok, akkor én vagyok a szemét. Szép munka - annyiszor hallottam már az ő részét. Hogy mennyire megviseli a Zójás ügy, meg így rossz, meg úgy rossz... De ne már. Miért rajtam kell levernie a hangulatingadozásait? Nem vagyok én sem tökéletes, hiába mutatom magam sokszor annak, én is vétettem hibákat. De ez nem járt azzal, hogy Davidtől teherbe estem és megszültem a gyerekét. Jó, legyek gáz, de ez engem azóta is felettébb bánt. Főleg mert tudom, hogy az a gyerek fogja Minán túl végképp összekötni kettejüket, akár akarja az auror, akár nem.
- Ezt nem tudtad volna előbb elmondani?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=604221#post604221][b]Dwayne Warren - 2016.06.23. 12:41[/b][/url]

Míg Nina beszél, ismét kénytelen elfordítani a tekintetét róla. Nehéz elismerni, de ebben a nőnek részben igaza van - részben, de ettől függetlenül igaz. Dwayne sosem állította, hogy nem vétett megbocsáthatatlan hibákat, sem pedig azt, hogy a kezében tartja a magánélete alakulását. Sosem rosszindulatból, inkább mohó szeretetéhségből és féltékenységből, de bármibe kezd, végül káoszba fullad. Ezt a káoszt pedig vele együtt mindenki óhatatlanul elszenvedi.
Elengedi az alkarját, maga mellé támaszkodik, majd felkel a kanapéról. A mozdulat akár fenyegető is lehetne, bár ő nem szánja annak. LÉnyegében tudja, teljesen mindegy, hogy mit csinál: Nina látta a legjobb, de a legrosszabb arcát is, teljesen felesleges megjátszania magát előtte.
   -  Szeretlek téged, Nina - már-már könnyedén beszél, megadón felmutatja a tenyereit - És elcsesztem. Visszacsinálnám, ha tudnám, de nem lehet.
Úgy érzi, ez a beszélgetés nem először hangzik el kettejük között. Szóba kerül Zója, Sean - ő bocsánatot kér az állítólagos bűnei miatt, Nina pedig hetekkel, hónapokkal később ismét felhozza a témát, ami miatt ő ismét vezekelni kényszerül. Igen, született egy fiam, amit nem terveztem, most pedig kapjátok be - legszívesebben ezt ordítaná a képébe, megrázná a lányt, hogy végre lépjen már túl ezen. Senki sem állíthatja, hogy Sean születése óta nem próbálta ezerszer jóvátenni a történteket akár érzelmileg, akár Zója irányába, anyagiakkal. Mégis a környezete továbbra is fáradhatatlanul rugózik rajta. Ő pedig lassacskán belefárad.
   -  Szóval légy oly' kedves és ne szenvedtess tovább. Tudod, hogy mit akarok tőled.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=604224#post604224][b]Egerszegi Nina Viktória - 2016.06.23. 13:25[/b][/url]

Talán túlzottan szemét vagyok, aki beletipor az érzéseibe, vállalom. Csak nagyon nehéz úgy megtartani egy férfiállatot, hogy közben semmi hajlandóságot nem mutat a domesztikálásra. Félreértés ne essék, nem a házi papucsomat akarnám faragni egyetlen rátermett ősemberből sem, aki kívánatosabbnak talál mondjuk egy lyuknál a falban. Véletlenül sem. Csak mennyire jó lenne már, ha esetleg mondjuk nem másnak, hanem nem is tudom... Nekem pottyantana gyereket?
Nem lépek hátra, mikor felkel, pedig egy pillanatra mozdulna a lábam. Nem bántana. Ennyire azért ismerem. Sőt, jobban is. A mondandójára elfordítom a fejemet, mert most mondja ezt ki először ilyen nyíltan és fogalmam sincs, hogyan reagálhatnék rá. Mert... Mert. Miért kell ennek ilyen komplikáltnak lennie?
- A fenébe is Dwayne, mintha nem tudnám! - hirtelen fakadok ki, ahogy a szemébe nézek. - De hogy bízzak meg így benned? Hm? Minden fontos nőt az életedben vagy megcsaltál vagy elhagytál - és itt beugrik Léna képe, amitől görcsbe rándul a gyomrom. Mert igen, ott én is nyakig saras vagyok, az a helyzet. Segítenem kellett volna összekaparni Dwayne-t, meg visszaszerezni Lénát, aki mellesleg a legjobb barátnőm és egyszerűen csak... Megtörtént. Túl sokáig büntetett a nő a hallgatásával ahhoz, hogy az emlékezetembe véssem. Szóval jah, azért én sem vagyok itt olyan makulátlan.
- Én viszont nem szeretném, ha barátságnál több lenne köztünk, sajnálom. Többször is megvolt rá az esély, de sosem sikerült - ismét széttárom karjaimat, majd kezeimet a zsebembe mélyesztem, ahol kitapintom a rózsaszín cumit. Ösztönösen elmosolyodom és kiveszem a zsebemből, majd Dwayne felé dobom, aki vagy elkapja, vagy kitér előle, az ő dolga. - Amíg fel nem nősz, addig ezt itt hagyom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=604229#post604229][b]Dwayne Warren - 2016.06.23. 13:45[/b][/url]

Dacos válaszra nyitná a száját, hogy megmondja neki, mekkorát téved. Általában ugyanis ő volt az, akit közvetlen vagy közvetett okokból elhagytak, tekintve pedig, hogy összesen három nővel volt dolga egész életében, ezt könnyű számon tartania. Léna, igen... neki megvolt a megfelelő oka rá. A többiek azonban egyszerűen otthagyták.
Mégsem vág vissza élesen, mindössze az ajkát rágcsálva elnéz az ablak felé. Egy apró tárgy koppan a vállán, ő összerezzen, a tekintetével követi, ahogy a cumi a lába mellé pottyan. A szája kissé elnyílik. Hosszúnak tűnő másodpercekig nem szólal meg.
   -  Na ezt nem hiszem, hogy megérdemeltem.
Nagyon halkan beszél, az álla cseppet megremeg, picit belerúg a rózsaszín cumiba a padlón.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=604230#post604230][b]Egerszegi Nina Viktória - 2016.06.23. 13:56[/b][/url]

Nemcsak Dwayne tud sértődött lenni, ha akar. Bizony én is és ilyenkor nagyon gonosz vagyok. Azt hiszem minden olyan dolgot könnyedén mondok ki, amit már egyszer megtettem. Sajnálom, hogy el kell engednem a férfit, úgy tűnik végleg, de nem tudom, tudnék-e vele együtt lenni úgy, ahogy szeretné. Örülnék, ha bízhatnék benne, de nem tudok és nemcsak benne, magamban sem. Mi ketten együtt sok minden lehetünk, kivéve egy stabil párkapcsolatban élő párt.
- Megérdemelted. Azért, amiért közel fél évig ilyen gyerekesen viselkedtél - még egyszer, utoljára megkeresem tekintetét, de az enyémből keserűségen kívül más nem nagyon olvasható ki. Nem szerettem volna, ha így van vége, de láthatóan lezártuk és nincs több mondandója.
- Ég veled Dwayne - sarkon fordulok, kinyitom az ajtót és behajtom magam mögött, hogy elindulhassak hazafelé. Nos, jobb később, mint soha megtudni, hogy mi már soha nem leszünk együtt normálisak. Sehogy.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=609643#post609643][b]Farkas Kamilla - 2016.07.21. 11:21[/b][/url]

Hát persze. Egy ideig abbahagyják, aztán ahogy kikerülök a szerkesztők közül, már megint kezdik, hát persze, hogy. Ne mondja senki azt, hogy nem próbáltam lenyugodni, mert próbáltam. Elolvastam, hozzáb*sztam a falhoz, aztán felszedtem, aztán ittam egy pohár vizet. Aztán megint elolvastam, elszámoltam magamban tízig, de nem változott semmi. És lényegében nem is azzal van a bajom, hogy igaz lenne, mert k*rvára nem az, nekem azzal van a bajom, hogy van olyan barom, aki ezt el is hiszi. Mert persze, miért is lenne tizenhét évesen más életcélom, mint, hogy így alapból startból leállapodjak valaki mellett. Ó igen, ez minden titkolt meg nem titkolt vágyam.
Szóval nem épp kedves és nem túl figyelmes hangulatomban vágok át a folyosókon, aki kikerül kikerül, aki nem, az így járt. Nem szóltam neki, hogy jövök, sőt, még csak füstjeleket sem küldtem, hogy megkérdezzem, van-e ideje. Van neki. Elvégre úgyis Dwayne mellett bármit megtehetek, hát akkor most legyen ideje. Az ajtó előtt megtorpanok, lehunyom szemeim, veszek egy mély levegőt. Kopogok, majd kinyitom az ajtót, amennyiben van bent valaki, hát az most összeteheti a két kezét amiért nem tudok szemmel ölni. Megvárom, míg kimegy, odasétálok a férfi asztalához, lecsapom az újságot a fára.
- Mi ez? - és én itt most még próbálom kontrollálni magam, mert amúgy nem ordítok, sokkal inkább ingerülten beszélek. Nagyon. Ingerülten.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=611939#post611939][b]Seth Gareth Selwyn - 2016.08.11. 00:36[/b][/url]

Ugyanazzal a könnyed eleganciával bukkant fel a semmiből, ami minden mozdulatát jellemezte - egy született varázsló magabiztosságát és egy gentleman stílusát ötvözve hajszálpontosan ott tette le utasát, ahol tervezte. A hajó orrából nyílt a legjobb kilátás, ő pedig hatásos belépőt akart, akármilyen gyerekesnek is tartotta volna egyébként; részben Alexander, részben pedig maga a Cloudweaver miatt. Amikor a férfi utoljára látta, egy félkész csonkot vehetett csak szemügyre, valamit, ami alig pár lábbal lebegett a föld felett, most viszont teljes szépségében akarta neki megmutatni. Felettük a csillagos ég, egyetlen felhő nélkül, alattuk egy hatalmas, tükörsima felszínű tó aludta álmát, amitől az az érzése támadt az embernek, hogy valahol az űrben lebeg. Épp ezért sem törte meg a csendet, időt hagyva Magnusnak, hogy kiélvezze a látványt, amennyire az ilyen magasban uralkodó hideg engedi. A fedélzet az árbócoktól eltekintve üres volt, a horgonyként funkcionáló bűbájok épp csak ringani engedték a karcsú vitorlást, így nyugodtan végigsétálhatott a tatig, ha követte a korlátot.
Az utóbbi hónapokban - míg a felügyelők a kastélyban voltak - valamennyi találkozásuk rövid és formális volt, csak a legszükségesebbre szorítkoztak a gyakorlás során, mert mindkettejüknek bőven akadt más teendője. Most azonban, hogy a zavaró elemek végre eltűntek, szeretett volna kicsit többet kihozni az estéből, mert némi meglepetéssel is készült. Vagyis, még eggyel azon kívül, hogy mentorát - mesterét - ide invitálta, ahova csak legközelebbi barátai és családja léphetett.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=612883#post612883][b]Dwayne Warren - 2016.08.17. 11:31[/b][/url]

A nyitott ablakon át a nyár derekának hősége sugárzik a dohos falak közé, ahová különben nemigen jut el a napfény. A porszürke függönyök lassan lengedeznek a szellőben, ami Jack hiszérikus csipogását hordja befelé. A törpe növésű bagoly újfent az öregek szenilitásában kezdett szenvedni, néha ezáltal elfelejtve, nappal van-e, vagy éjszaka.
Elmélyült ténykedéséből a kitáruló ajtó csapódása zökkenti ki: megrázkódik, a papírra notórius finomsággal szórt dohány egy része visszapottyan az asztalra.
Kamilla.
A hosszú haja hullámzik utána, ahogy a lány az asztalhoz csörtet, majd a dühtől kipirosodott arca köré hullik. Dwayne méltatlanul mozdulatlanná dermedve figyeli Kamilla fortyogó kiborulását, majd azt, ahogy az újsgot ledobja elé. A szeme késve követi az elébe hullott tárgyat.
   -  Nekem újságnak tűnik - próbálkozik meg a válasszal a homlokát ráncolva. Nem nyúl utána, mindössze a félbehagyott cigarettát ejti vissza az asztalra.
   -  Na mer' mi az?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=612889#post612889][b]Farkas Kamilla - 2016.08.17. 12:47[/b][/url]

Nekem újságnak tűnik. Na mer' mi az?
Összeszorítom ajkaim, és nagyon, nagyon komolyan igyekszem nem rávisítani, hogy ezt most azonnal hagyja abba, és vegyen engem komolyan. Viszont tudom, hogy nála ezzel pont az ellentétét érném el, én lennék a pattogó kis törpe, az agresszív csivava aki nekiugrik a bernáthegyinek. Szóval a ricsítást most elteszem későbbre. Lehunyom szemeim, igyekszem mélyeket lélegezni és elszámolni tízig, majd, ha ezt befejeztem kezeimbe veszem az igencsak meggyötört darabot.
- Nagyon úgy néz ki, hogy egy negyedik mellett köt ki, aki nem más, mint Farkas Kamilla - ijesztő kedvességgel olvasom fel a mondatot, majd a lapról rá nézek - igen, rólad beszélünk - csak úgy mellékesen fűzöm mellé a dolgot, hogy nem épp a rellon ügyeletes szívtiprójáról van szó, hanem róla. Csak, hogy ez az apróság ne kerülje el a figyelmét.
- Várj, van tovább is - még azelőtt megszólalok, hogy ő bármi mást mondhatna, reagálhatna, tudom is én -  a lány érzései eddig igen bizonytalanok, ám közeli ismerősök elmondták, hogy a rellonos egyelőre élvezi a kitüntetett figyelmet, és azt, hogy Dwayne mellett bármit megtehet, hiszen a férfi elintéz neki mindent, ami esetleg foltot hagyna a múltjában - a látszat ellenére nem vagyok nyugodt. Sőt, a jelen pillanatban a nyugodtság fogalmát távolról sem is erem, helyette inkább ledobom az újságot ismét az asztalra, ezúttal kinyitva a cikknél. Igen. Jobb dolgom sincs, mint, hogy kihasználjam az aurort. Aki szerelmes belém. Nyilván. Mi ez, Hamupipőke eltorzított verziója?
Most, hogy fel is olvastam a dolog nagy részét, megemelve szemöldököm nézek rá. Karjaim összefonom melleim előtt, és bár szívesen dobolnék a lábammal, van bennem annyi önkontroll, hogy inkább ne nagyon mozogjak feleslegesen. Még.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=616048#post616048][b]Alexander Magnus - 2016.09.07. 21:28[/b][/url]

Egészen más úgy szemügyre venni ezt a mágikus építményt, hogy nem tesztfázisban, alig pár centire lebeg a föld felett, hanem végre betölti eredeti rendeltetését. Kétség kívül figyelemre méltó a látvány, amely a szeme elé tárul innen fentről, még akkor is, ha Alexander sosem volt olyasfajta romantikus ember, aki gyönyörűségét leli a vizuális látványban. Munkát sem ez alapján választott, feleséget sem (bár félreértés ne essék, nincs vele semmi baj), aztán később házat és életteret sem. Ettől függetlenül el tud időzni a világ monumentális csodáin. Metsző hideg van idefenn, ám ilyenkor szerencsés az a decens öltözet, amit egyébként is mindig hord, nyakig begombolva, sosem léhán, megtartva a diszkréció hosszú ujjú zárkózottságát. Még csak használnia sem kell semmilyen mágialátásra törekvő varázslatot ahhoz, hogy érezze a tenyere alatt lüktető mágiát, ahogy a korlátra teszi a kezét.
- Figyelemreméltó az eredmény, a munkájuk meghozta a gyümölcsét, mint látom.
Gyanítja a jármű minisztériumi engedélyeztetése majd’ akkora munka lehetett, mint megalkotni a hajót irányító varázslatokat. Legyenek akármelyik országban, a bürokrácia mindig félelmetes falként emelkedik a mágikus alkotói szellem fölé. Kétségtelenül vannak esetek, amikor ez a szigor célravezető és szükséges, például egy ilyen hajó esetében is alapvető körültekintés, hogy alaposan felmérik a kockázatokat. Ezek szerint a két fivér sikerrel vette a minisztérium bírálóinak szigorú rostáját.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=616049#post616049][b]Seth Gareth Selwyn - 2016.09.07. 21:30[/b][/url]

Ismerte annyira tanárát, hogy tudja, mennyire keveset ad a puszta látványra (ez valahol közös pontjuk), azonban a Cloudweaver és a táj nem puszta vászonra nyomtatott giccsparádé - mindkettő nagyon is élő, szinte lélegző és mindkettő mögött ugyanaz a gondolat feszül. Szabadság és végtelennek tetsző tér, valami, ami után évekig sóvárgott és amivel nem tudott betelni, bár a maga módján mindenben megtalálja a szépet. Alexander valószínűleg egy mentáltockosnak megfelelő pillantással jutalmazná, ha tudná, őt is szépnek látja – bár a szép az ő értelmezésében sosem esztétika, hanem érték és szerethetőség. A makulátlan megjelenés és kifogástalan, bár kissé puritán udvariasság vértezetén alig-alig talált rést, de időről időre mögéjük pillanthatott. Az összelopkodott töredékek miatt volt, hogy néha jelentéktelen mondatok is mosolyt csaltak az arcára, vagy hogy egy-egy szóból sokkal többet hallhatott ki. Valahol ezekből állt össze kimondatlan egyezségük is.
- Amikor először álmodoztunk róla, elérhetetlennek tűnt. Örülök, hogy nem adtam fel és voltak, akik hittek bennem, mindvégig.-*Rejtjelek és színtelen személytelenség, mintha nem is érintené a másikat, pedig épp ellenkezőleg. Kapott tőle egy esélyt, amit sosem köszönhetett meg hangosan, mert a szavak csak szavak, ezerszám szórhatja őket, kopott fillérekként hintve, de nem neki. Most azonban megmutathatja azt, amit mások előtt nem akart, így pálcája után nyúl, mellőzve mindenféle beszédet, nonverbálisan írva a levegőbe a mozdulatot, mely valahol lényének egy nagyon eleven darabjához kapcsolódik. A ragyogó köd úgy ölt formát, ahogy az ember kanyarítja maga köré köpenyét, szárnyra kapva – a patrónusa méretei ellenére a legkevésbé sem lomha vagy ormótlan, épp ellenkezőleg, méltóságteljesen tesz egy kört, mielőtt üzenet vagy célpont híján szertefoszlana. Amikor először látta, furcsamód nem érte meglepetésként, sokkal inkább lenyűgözte a hatalmas, hófehér holló látványa és úgy érezte, Magnusnak szintén látnia kell.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=616051#post616051][b]Alexander Magnus - 2016.09.07. 21:41[/b][/url]

Talán azért sem ragadják meg a vizuális képek, mert pont ő tudja a legjobban, milyen talmi lehet a puszta látvány. Ellenben a valamibe belefektetett erő és tehetség megkérdőjelezhetetlen, sokkal könnyebben és tisztábban megragadható ez, mint az esztétikum. Lapos oldalpillantást vet a fiúra, mikor az megszólal, mintha még ez a diszkrét burkoltság is sok lenne, azonban nem szól semmit, ami már önmagában elkönyvelhető egy pozitívabb "rendben, fiú, ez még belefér" minősítésnek. A magaslati szellő a zakójába kap, Magnus pedig türelmesen igazítja vissza eredeti helyére a ruhadaraboot. Közben Seth a pálcája felé nyúl, nem kerüli el a figyelmét, de nem szól közbe, kivár. Már a pálcamozdulat is meglehetősen jellegzetes. Patrónus, mi?
- Ha el akar büszkélkedni valakinek az újonnan szerzett tudományával, minden bizonnyal akad erre alkalmasabb... - személy is. Így fejezné be az eredeti mondatot, de mindeközben a fiú által létrehozott mágia alakot ölt. Úgy harapja el a mondatot, mintha eredetileg is úgy tervezte volna, hogy ezen a ponton függőben hagyja a mondandóját. Ám a beálló csendben is tapintható valamiféle.. változás. Az ámulat túl nagyívű ehhez a férfihoz, a csodálkozás túl naiv, a meghatottság távolabb nem is állhatna tőle, mégis van a levegőben valamiféle érdeklődéssel vegyes megértés. Az alakot öltő hollónak megvan a maga jelentése, ami jobb is, kényelmesebb is, ha kimondatlan marad. Jó eséllyel ugyanis nem tudna rá mit mondani szavakkal.
- Remekül kivitelezett bűbáj. - Mit mondhatna ezen túl? Egy semlegesnek mondható dicsérettel jutalmazza a másikat, ezzel szöges ellentétként azonban futólag Seth vállára teszi a kezét, ám aztán el is húzza. Kimerítette a bizalmassági keretet egy évre előre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=616052#post616052][b]Seth Gareth Selwyn - 2016.09.07. 21:43[/b][/url]

A megjegyzésre csak elmosolyodott – bár a férfi nem harapta el elég gyorsan ahhoz, hogy ne érezze ki belőle a megrovó zöngét, maga a hirtelen hallgatás eleget mondott. Maga is tudta, hogy mennyire valószínűtlen kötődése, olyasmi, ami nem jellemző a korabeliekre és a sok színjáték után nem hibáztathatta Magnust, ha néha félreértette egy-egy tettét. Csak annyit tehet, hogy soha többet nem adja ki magát másnak, mint aki és elég időt ad a másiknak, hogy újrarajzolja a róla kialakított képét, ha már tiszta lapot kapott tőle.
Figyelte a másik arcát, megpróbálva érteni, mi minden zajlik a megszilárdult vonások mögött
- Köszönöm.-*Egyetlen szó, mely mintha mégis több lenne, talán mert nem csak a kurta dicséretért mond köszönetet, hanem sok másért is, amiről – egyezségüknek megfelelően – nem beszélnek. Ő pedig, akár egy vérbeli mardekáros, megtalálja a kiskapukat, hogy mégis meg-megszegje őket, mert nem tudja és nem is akarja teljesen elhallgatni mindezt. S nem ő az egyetlen, mert a vállán megpihenő érintés is átlép egy határvonalat, még ha úgy rebben is tova, mintha sosem történt volna meg. És erről sem fogunk beszélni, mosolyodik el magának, de így sem tud gátat szabni az érzéseinek, hagyja hát, hogy néhány pillanatig boldogan bugyborékoljanak, mielőtt elegánsan ellökné magát a korláttól.*
- Talán menjünk be. Megkínálhatom egy itallal?-*A hajótestbe vezető csapóajtó felé irányítja vendégét, előreengedve a kissé meredek lépcsőkön. Odalent minden kicsit zsúfolt, kicsit minimalista, de amíg csak ketten vannak, bőven elég és kényelmes a beltér.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=616055#post616055][b]Alexander Magnus - 2016.09.07. 21:47[/b][/url]

Olyan jelenet ez, ami a maga pőre egyszerűségében pont tökéletes így. Ennél jobban túlcifrázni hamisan őszintétlen lenne. Ennél jobban lekerekíteni és elfojtani pedig.. nos, lehetetlen. Szóval marad ez, mint lehetőség, de szerencsére mindketten, mind a fiú, mind pedig az idősebb férfi jelleme elviselte, sőt talán meg is kívánta ezt a fajta magatartást. - Csak egy pohár vízzel. - Megszokott, hogy nem iszik semmi alkoholt, most épp főleg már csak azért sem, mert a szokatlan helyszínválasztást leszámítva végül is egy tanórát készülnek lefolytatni.
- Az előrehaladása az illúziómágiában bár hol gyorsabb, hol lassabb, de összességében a jelenlegi készségei tükrözik azt az időt, mióta foglalkozik vele. Tekintve, hogy az első év egy részében lényegében autodidakta módon tanult, mondható jó teljesítménynek.
Mert természetesen vannak Magnus elvárásai a tekintetben, hogy egy varázslónak/boszorkánynak mennyi idő alatt kell elsajátítania ezt a mágiaágat "talán elfogadható" mértékben. És vannak megint más erre specializálódott oktatók, akiknek az elvárásai kevésbé szigorúbbak. Ők pedagógusok, már csak a szakmájukból adódóan is jobban foglalkoznak azzal, hogy minden diáknak az egyéni teljesítéséhez mérten állítsák fel az elvárásaikat. Ez a pedagógus dolga, hogy a tananyagát a diákhoz illessze és összecsiszolja. Ennél Magnus jóval "szögletesebb", nem tanár, nem pedagógus, ő illúziómágus, aki tanoncokat képez ki az illúziómágia használatára. Megvannak a maga szigorú és saját elképzelései szerinti elvárásai, amihez szorgalommal, erőfeszítésekkel, elszántsággal és elkötelezettséggel kellett idomulnia a tanoncoknak. Aki ezt nem teszi meg, idővel úgyis kihullik. Seth azonban egyelőre nagyon is jól vette ennek az érdes embernek az eddigi követelményeit.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=616074#post616074][b]Seth Gareth Selwyn - 2016.09.08. 00:00[/b][/url]

- Természetesen. Citrom, jég?-*Túlzott udvariasságnak tűnhet, de ők már csak ilyenek, pontos szabályok szerint játszanak és valahol a díszletek árnyékában, élvezik. Míg Magnus helyet foglal, a pöttöm konyhában elkészíti és szervírozza  is rendelését, magának jól megszokott kávéjából töltve egy bögrényit. Leül, pálcáját az asztalra készítve, egyébként csupán bólintással méltányolja a másik szavait.*
- Köszönöm a türelmét.-*Ő sem rabolja tovább a tanár idejét, elvégre nem csevejre ugrott be; felesleges lenne felhozni, mennyi minden akadályozta vagy hajtotta, mert ezen a ponton egyrészt lényegtelen, másrészt a vele szemben ülő férfi látta az emlékeit.
Elővette a palackot, amit év elején kapott tanárától, több másik feladat társaságában. Úgy tartotta tenyerén, mintha valami nagyon értékeset szemlélne épp, pedig a bedugaszolt üvegben semmi sem volt - legalábbis avatatlan szemnek. Valójában két illúzió is pihen benne; egy, amely megtölti és egy, amely elrejti tartalmát. Apró mozdulattal emeli feljebb, mielőtt félretenné.*
- Szeretném megtartani ezt, úgyhogy kitaláltam helyette valamit.-*Egy hógömbhöz hasonlatos tárgyat emel le a polcról közben és tol Magnus elé, mely látszólag szintén üres. Az egész mögött egy nagyon egyszerű gondolat áll - a majdnem lehetetlen, utolérni önmagát. A kezdetektől fogva erősebb illúziókat alkotott, mint amilyeneket meg tudott törni, ami leginkább személyiségéből fakadt; neki csak a saját álarcára kellett ügyelnie és megéreznie másokét, nem lerántani róluk a leplet. Ezen dolgozott hát - megalkotta a tőle telő legerősebb illúziót, majd addig csiszolta tudását, míg képes lett megtörni. Minél többet csinálta, kevesebb időre volt szüksége és annál komplexebb mintázatokkal bírt el.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=616836#post616836][b]Alexander Magnus - 2016.09.12. 14:56[/b][/url]

A férfinál ez inkább alapvető viselkedésforma, nem valami, amit külön élvezni tudna vagy kellene. Egyszerűen csak ilyen. A citromot elfogadja hozzá, az még belefér, bár nem rendszeres, hogy így inná a vizet. A lánya viszont egy időben odavolt ezért, megrögzötten citromkarikákkal kérte a vizet, kólát, amit épp megkívánt. Kissé nosztalgikus is így látni a pohár szélére biggyesztett karikát.
- Megtartani? Érdekes kérés. - És szokatlan is, elvégre nincs semmi érdekes abban az üvegcsében, mindössze a félévi feladata, amit kifejezetten a fiú jelenlegi képességeinek ismeretében alkotott meg, pont azon a határon egyensúlyozva, hogy nehéz legyen, de ne lehetetlen megugrani a szintet a megfelelő gyakorlással. Figyelmesen szemléli az elé kerülő hógömböt, majd felpillant Sethre.
- Hallgatom.
Vannak elképzelései, de szeretné kifejtve hallani a fiú szájából is, mit készül elé tárni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=619203#post619203][b]Seth Gareth Selwyn - 2016.09.18. 21:33[/b][/url]

- Ha kívánja, lecserélheti az illúziót egy erősebbre, de igen, megtartanám.-*Seth csak befelé mosolyog, bár ez a derű mintha tekintetén is átszüremlene, furcsa melegséget kölcsönözve az egyébként kékesezüst íriszeknek. A hangsúlya semleges, mégis, vonásaiban ott bujkál az, aminek nem ad hangot. Szervírozás után elfoglalja a kávéja mellett a helyét, futólag aprót kortyolva belőle, mielőtt felelne a kérdésre.*
- Először arra használtam, hogy szinte azonos szintre fejlesszem az idézést és az illúziótörést, mostanában viszont már a finomhangoláson dolgozom. Talán leginkább a játék illene hozzá: odaadom valakinek, hogy csináljon vele, amit akar, én pedig a reakciókat figyelve az elképzeléseinek megfelelően alakítom az illúziót.-*Magnusnak nem kell külön magyaráznia, miért jó ez, hiszen nyilvánvaló, hogy a gyors és finom átmeneteket, igazításokat gyakorolja, miközben változatos kihívásokkal kell szembenéznie, hogy igazán személyre szabja illúzióit. A gömböt a férfi előtt hagyja, felkínálva a lehetőséget, hogy próbára tegye, de nem erőltetve - a tanár ítéletére bízza, szeretne-e ezzel foglalkozni vagy más feladattal kezdenek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=635974#post635974][b]Alexander Magnus - 2016.11.06. 23:09[/b][/url]

- Ebben az esetben, ha megengedi.. - kezével apró mozdulatot tesz, mintegy kérve ezzel az üvegcsét. Ujjai közé veszi, forgatja, szinte érezni a mágia mozgását a szobában, ahogy a manát koncentrálva összegyűjti, majd átformálja azt az általa kívánt varázslatra. Nincs benne semmi látványos. A semmi helyén továbbra is az üresség ül, csak a mágia vibrál benne, várva, hogy megtörjék az ellenállását. Miután végzett, visszanyújtja a fiúnak a tárgyat, és figyelmét inkább a hógömbre koncentrálja.
- Jó gondolat, proaktivitást igényel, kiváló reakciókészséget és improvizációt. - Mintha fekete tinta folyna szét benne, úgy lepi el a belső teret a feketeség. Természetesen nem hagyja, hogy csak a fiú saját belátása szerint cselekedjen. Szeretné látni, hogyan tud hozzányúlni egy más megalkotott illúzió átformálásához, pontosabban szólva inkább annak elfedéséhez. Szándékosan nem használ olyan erejű varázslatot, amit egyelőre Seth nem tud megugrani.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=636554#post636554][b]Seth Gareth Selwyn - 2016.11.08. 00:09[/b][/url]

- Parancsoljon.-*Kíváncsian nyújtja át az üveget, és bár kívülről ritka unalmas lehet a jelenet, számára a legkevésbé sem az - főleg az Angliában történtek óra fokozottan érzékeny a mágia áramlására, így most sem kerüli el a figyelmét, ahogy Magnus ereje működésbe lép. Van ebben a kérlelhetetlen precizitásban valami...megnyugtató? Arra emlékezteti, amikor a teljes sötétben az ember mellett elhalad egy óriási bestia és anélkül, hogy látná, meglegyinti a sejtés, az izmok és inak feszülése. Valahol tudatosította, mennyire furcsa kapcsolat is az övék; hogy a férfi az egyetlen, akinek teljesen ki van szolgáltatva, mert nemcsak erősebb nála, de számos titkát is rábízta. Mégsem félt tőle, épp ellenkezőleg.
Jellemző, hogy azonnal próbára teszik, ő pedig kávéjából kortyolva csendesen szemügyre veszi a tintaként elkavarodó feketeséget. Se az illúzió megtörésével, sem elfedésével nem próbálkozik - valahol jellemző, hogy elméjét inkább a szokatlan megoldások vonzzák, semmint a kézenfekvőek; ami kifejezetten előnyt jelentett váratlan helyzetekben, ahol tapasztalatai vagy "ellenfele" nem kínáltak könnyű kiutat. Egyetlen univerzális szabályt használ ki - mindennek, még a leghomogénebb illúziónak is van szerkezete, ami összetartja a manaszálakat. Nem próbálja megbontani vagy felülírni, sokkal inkább elegyíti a saját erejével, aminek eredményeképp a sötétségben itt is, ott is apró, pislákoló fények gyúlnak. A gömb néhány pillanat múlva olyan, mint az égbolt miniatűr mása, a sötétségben alig gombostűnyi csillagok égnek. Egyelőre nem lép - akár egy képzeletbeli sakkjátszmában, most a másik játékos van soron.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=636555#post636555][b]Alexander Magnus - 2016.11.08. 00:33[/b][/url]

Megvárja, amíg a fiú eldönti, mit szeretne kezdeni az általa felvázolt. Nos.. ez leginkább egy vászon, amire később rétegezni lehet a többi illúziót vagy formálni azt. Ha használná azt a bűbájt, amivel képes meglátni a varázslatot mozgató manaszálakat, minden bizonnyal érdekes látvány tárulna a szeme elé. Olyan lehet ez, mint mikor valaki fáradtan beletúr a hajába, és az ujjai elsiklanak a hajtincsek között. Később, ahogy egyre több fényes folt jelenik meg, úgy módosítja magában ezt a képest úgy, hogy a kéz helyett egy sűrű fogú fésűvel.
Mintha engedne a festék anyaga, úgy folynak el lassan a világűr színei és fényei, eleinte a gömb alján összegyűlve, mint a higany. Aztán átszivárog az eddigi kis "világuk" keretein, lassan, kövér, nehéz csepp növi ki magát Magnus gömböt tartó ujjainál. Az embernek szinte emlékeztetnie kell magát arra, hogy valójában semmi sem történik, olyannyira élethűen rekonstruálja a gravitáció egy sűrűbb anyagra gyakorolt hatását. Ezzel mintegy megadta az engedélyt arra, hogy bár az eszköz maradt továbbra is, de dolgozhatnak a "határokon" kívül. A fekete folyadékban itt-ott csíkokban, elkent színekben, elnyújtott alakzatokban ott vannak a Seth által kreált egykori csillagok.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=644282#post644282][b]Seth Gareth Selwyn - 2016.12.01. 18:35[/b][/url]

Nem tudta megmondani, mitől volt más bármelyik pillanat, mitől lett több vagy értékesebb, de ösztönösen érezte, ha egy-egy időszilánk lényébe ékelődött, hogy maradandó nyomot hagyjon, már amennyire maradandó lehet bármi ennyire illékony és halandó. Egy szó nem sok, annyi sem hangzott el közöttük, még csak meg sem mozdultak, mégis közelebb érezte most magához Magnust. Talán pont az tette különlegessé a kapcsolatot, hogy semmi sem mérgezte meg - az illúziókban elkerülhetetlenül megmutatkozott a felszín alatt rejtőző lélek és bármi is lappangott az anyag ráncaiban, nem ért idáig.
A férfi súlyt adott a sötétségnek, cseppfolyóssá gyúrta a fényekkel és színekkel együtt és Seth számára egy határ eltörlése magától értetődővé tette, hogy most korlátok nélkül játszanak. A hajó, mintha oldalbakapta volna egy erős széllöket, lassan megdőlt és a higanyszerű cseppek végiggurultak az asztallapon, aláhullva a peremről, de Magnus hiába várta, hogy földet érjenek - a feketeség üveggolyónyi darabokra szakadt és úgy sodródott, mintha lelassult volna az idő. Ennél azonban sokkal többről volt szó, ahogy a cseppek hullámzottak és furcsa, amőbaszerű mozgással lebegtek; Seth súlytalanságot imitált, minden apró részletre óriási figyelmet fordítva. Az arca elárulta, hogy nem kevés összpontosításra volt szüksége, főleg azért, mert nem a saját illúzióját alakította, hanem valaki másét kellett idomítania.