 A Nyugati szárny második emeletén haladva található a Társalgó. Az ajtóra nem fordítottak nagy figyelmet, egyszerű keret fogja körbe, s a kilincs is átlagos formára készült. Belépve azonnal észrevehető, hogy a teremben főként a kék szín dominál. A padlót borító szőnyeg sötétebb kék, míg a falak világoskék színre lettek kenve. A termet úgy méretezték, hogy akár száz diák is kényelmesen elférjen benne egy esetleges rendezvény alkalmával. A falakat természetesen itt is kisebb nagyobb képek borítják, melyek állandó szómenésétől személyes jellegű témákat, titkokat megbeszélni lehetetlen, mint ahogyan az itt való alvás sem esélyes éjfél előtt. A falak színe így alig látszik, hiszen a padlótól a plafonig szinte minden egyes centimétert beborítják a különböző varázslók megörökített változatai. Ablakból néhány darab található, egymástól körülbelül három méteres távolságra bemélyedve a falba. Finom zöld bársonyszövettel vannak borítva a párkányok, kényelmes ülőhelyként szolgálva ezzel. A függönyök bronz árnyalatú, vastag anyagból készültek. Több asztal található bent, valamint mindegyik köré néhány fotel és kanapé van csoportosítva, melyek ezüstös árnyalatot viselnek magukon. Az asztalokon aprósütemények, valamint különféle finom nedűvel megtöltött kancsók oltják a szomjazókat, különleges teakeverékektől kezdve a forró csokin át a gyümölcsnektárokig. A jobb oldali főfalon található egy kandalló, téli időszakban a legkedveltebb berendezése a helyiségnek. Különféle apró tárgyakkal vannak díszítve, mint a házak címerállatainak kicsinyített másai. A kandalló előtt egy puha, és nagyobb szőnyeg található, mely sárga színt öltött- ide szoktak kuporodni az átfagyott fiatalok. Maga a kandalló arany, és ezüst színekből van keverve. Különböző beszélgető sarkok is vannak kialakítva, gyaníthatóan már a diákok keze nyomán. A teremben ugyanis található rengeteg párna, piros és fekete színekben, némelyek a kanapék és fotelok közelében, mások a fal tövében. Ezek a legkönnyebben mozdítható ülőalkalmatosságok, így nagy népszerűségnek is örvendenek az ezüst színű berendezési tárgyak után. Egy kétajtós nagyobb szekrény is található bent, tölgyfából kifaragott, már sötétre színeződött darab. Poharakkal és tányérokkal felszerelt, esetleg egy mumus is meghúzódhat az ősöreg berendezési tárgyban, így ajánlatos vele vigyázni! A teremben a hangulat mindig kellemes, fáklyák szolgálnak fényforrásként, a diákok egyik legkedveltebb helye a kastélyban.
|
|
|
|
Nagyember
Erős túlzás, hogy megkedveltem a helyet. Még mindig halvány lila gőzöm sincs arról, mi a fenét keresek itt, és még mindig inkább az előkészítőben lennék a többiekkel. Hiányoznak. Nagyon. Még azokkal se találkozok, akikkel együtt léptünk be ide először, csak mert más házba kerültünk.
Arról pedig nem volt szó, hogy ez a hely fog minket szétválasztani, én meg süppedhetek az elveszettségemben, mert valljuk be, egyedül egy ekkora helyen nem sokra megyek.
A társalgót legalább megtaláltam, meg Ririt is. A saját házamban, és kimondottan örültem neki, meg annak is, hogy megosztotta velem, itt van finom forrócsoki. Jobb is, mint amit apu szokott kotyvasztani nekem.
Bár újra gyerek lehetnék! Aki csak nevet a fájdalmon, és nem siránkozik rajta. Ennyire megváltoztam?
Olvasom Brontetól, és még el is gondolkozok ezen. Nem is olyan rég volt az, mikor tényleg csak nevettem mindenen, de az meg nem létezik, hogy egy ember ennyire gyorsan felnőtt legyen, egyszerűen ilyen nincs. Mégis... ez az új suli csak egy mérföldkő, amit el kell fogadnom, mert más választásom nem igazán van.
Annyira belemélyedek a könyvbe, hogy ahogy leülnék, sikerül valakinek az ölében végeznem, a hasznos bútor helyett. Annyira meglepődök, hogy a bögre a tartalmával együtt a földön köt ki, én meg teljesen lemerevedek, és próbálok még levegőt se venni, hátha akkor sikerül eltűnnöm, vagy mit tudom én.
|
|
|
Kaisch Ráhel
INAKTÍV
Blondie - Cinderella
offline
RPG hsz: 283
Összes hsz: 2239
|
|
Írta: 2016. november 13. 14:44
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=441&post=638605#post638605][b]Kaisch Ráhel - 2016.11.13. 14:44[/b][/url] NagyemberErős túlzás, hogy megkedveltem a helyet. Még mindig halvány lila gőzöm sincs arról, mi a fenét keresek itt, és még mindig inkább az előkészítőben lennék a többiekkel. Hiányoznak. Nagyon. Még azokkal se találkozok, akikkel együtt léptünk be ide először, csak mert más házba kerültünk. Arról pedig nem volt szó, hogy ez a hely fog minket szétválasztani, én meg süppedhetek az elveszettségemben, mert valljuk be, egyedül egy ekkora helyen nem sokra megyek. A társalgót legalább megtaláltam, meg Ririt is. A saját házamban, és kimondottan örültem neki, meg annak is, hogy megosztotta velem, itt van finom forrócsoki. Jobb is, mint amit apu szokott kotyvasztani nekem. Bár újra gyerek lehetnék! Aki csak nevet a fájdalmon, és nem siránkozik rajta. Ennyire megváltoztam?Olvasom Brontetól, és még el is gondolkozok ezen. Nem is olyan rég volt az, mikor tényleg csak nevettem mindenen, de az meg nem létezik, hogy egy ember ennyire gyorsan felnőtt legyen, egyszerűen ilyen nincs. Mégis... ez az új suli csak egy mérföldkő, amit el kell fogadnom, mert más választásom nem igazán van. Annyira belemélyedek a könyvbe, hogy ahogy leülnék, sikerül valakinek az ölében végeznem, a hasznos bútor helyett. Annyira meglepődök, hogy a bögre a tartalmával együtt a földön köt ki, én meg teljesen lemerevedek, és próbálok még levegőt se venni, hátha akkor sikerül eltűnnöm, vagy mit tudom én.
|
|
|
|
|
Ward Weaver
INAKTÍV
#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
|
|
Írta: 2016. november 14. 20:09
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=441&post=639093#post639093][b]Ward Weaver - 2016.11.14. 20:09[/b][/url] Kanapés-lány Az utóbbi napokban kicsit furcsán éreztem magamat. Kiestem a rutinomból, mert hát... ugye figyeltem Szofit, de közben meg Heléna is ismét beállított, feltűnt a színen, hogy hahhó, itt vagyok ám. Aztán meg meghívtam egy lányt a karácsonyi bálba, akit szinte nem is ismerek. Szóval dióhéjban ráfognám, hogy egy "pöppet" felforgattam a dolgokat magam körül. Ezt próbáltam most orvosolni egy kis lazsálással, azzal, hogy eltespedtem a kanapén a társalgóban és olvasni kezdtem. Mostanság ritkán volt erre időm, mert folyton a nyavalyás szőke balerinát üldöztem, még ha neki ebből nem is tűnt fel sok minden. De ma pihi volt és nyugalom, tök csendesen ellehettem és olvashattam. Kicsit kivettem a szabimat, remélve, hogy nem pont ma fog hülyeséget csinálni. Éppen elmerültem benne, hogy Robert Langdon végigszáguld Párizson, hát erre mi történt? Egyszer csak valaki rám ült. - Megkérdezhetem, mi a jó francot csinálsz? - érdeklődtem meglehetősen higgadt hangon, bár a könyv az arcomba nyomódott és azt hiszem, hogy valami édes, forró trutyi került a cipőmre. Hát ez a nap is fenomenális...
|
|
|
|
Kaisch Ráhel
INAKTÍV
Blondie - Cinderella
offline
RPG hsz: 283
Összes hsz: 2239
|
|
Írta: 2016. november 14. 23:11
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=441&post=639237#post639237][b]Kaisch Ráhel - 2016.11.14. 23:11[/b][/url] Nagyonmorcos NagyemberEz egyébként rám jellemző. Na, nem a bénaság, vagyis hát... nem csak az. Hanem képes vagyok teljesen kizárni mindenkit, ahogy ők is megteszik azt általában. Jó persze ez korántsem jelenti azt, hogy végig kell bénáznom az első évem, gyanítom ez még mindig a félelem toldaléka, de... idő kell.. meg kell barátkoznom az új környezettel és minden velejárójával. Zója rávilágított arra, hogy más választásom nem is igazán van, én meg kelletlenül, de belátom, hogy ez van. Nem volt a terveim közt, hogy egyből közelebbi ismertségbe kezdek valakivel, vagyis hát, túllépve minden formalitáson, egyenesen a privát szférájába rontok, így nem is ér túlzott meglepetésként a mogorva fogadtatás. - Sajnálom - pattanok is fel, majd egy bocsánatkérő mosolyt villantok a fiúra/férfire... ó remélem, nem egy tanár. Könyörgöm, ne tanár legyen. - Le szerettem volna ülni, csak.... nem vettelek észre - húzom be kissé a nyakam, mert ahogy aztán végigpillantok rajta, mint egy óriás. Tehát ezen kijelentésemmel is csak mélyebbre ásom azt a bizonyos gödröt. - Kárpótlás tea? Na? Az én lötyim úgyis kivégződött... - sóhajtok szomorúan, majd újra elkészítem az italom, csak most már egy plusz bögrét is beszerzek. S noha hiába van még pár ülőalkalmatosság, én mégis azon kanapét foglalom be, amit ő is használ, mert... szocializálódjunk. - Hmmm... az Angyalok és Démonokat olvastam... jó ez is? - bökök a könyvre, mert bármennyire is hihetetlen, engem még ez is le tud kötni.
|
|
|
|
|
Ward Weaver
INAKTÍV
#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
|
|
Írta: 2016. november 16. 00:47
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=441&post=639504#post639504][b]Ward Weaver - 2016.11.16. 00:47[/b][/url] Kompenzáló kanapés-lányNem elég, hogy az életemből egy romhalmazt gyártottam, jóformán falbontó kalapáccsal estem neki a porcelán falaknak, amiket kialakítottam magam körül és rend látszatát keltették, most még egy lány az ölembe is huppant, én meg ki is akadtam. Lehet, hogy más nem szívta volna fel magát az ügyön, de én egyből megkérdezte, mégis mi a jó francokat művel. Azonnal fel is ugrott, amint sikerült realizálni a tévedését, ami azért fellélegzés volt a számomra. Kioperálhattam az arcomból a Dan Brown kötetet, ami anatómiailag nem kellett volna a részem legyen... - Máskor nézz körbe egy kicsit jobban, szerintem azért nem olvadok bele annyira a kanapéba - jegyeztem meg szenvtelen hangon. Nem voltam dühös, sem semmi ilyesmi, nem csesztem le, csak tettem egy javaslatot, közben ismét elkényelmesedve az ülőalkalmatosságon. Nem tudott kihozni ilyesmi a sodromból, de nem is akartam cukiskodni, nem volt ahhoz nekem most energiám. - Az jó lenne. Ha megtennéd... - felpillantottam rá a könyvből, egy árnyalatnyival kevésbé semleges fejjel, de még így is sokkal kevesebb érzelem ült a vonásaimon, mint egy átlag diákén. Szakmai ártalom? Vagy csak az elcs.szett nevelés. - Igen, fogjuk rá. Bár nem vagyok egy nagy Da Vinci kód fan, az Angyalok, meg az Inferno sokkal jobban sikerültek - jegyeztem meg elgondolkozva, miközben a kötetre pillantottam.
|
|
|
|
Kaisch Ráhel
INAKTÍV
Blondie - Cinderella
offline
RPG hsz: 283
Összes hsz: 2239
|
|
Írta: 2017. január 10. 16:57
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=441&post=654513#post654513][b]Kaisch Ráhel - 2017.01.10. 16:57[/b][/url] Márnemisannyiramorcos NagyemberTény, nem ez volt életem egyik legjobb indítása, sőt… De a helyzeten változtatni már nem tudok, és a bocsánatkérés sem úgy sült el, ahogy a nagy könyvekben meg van írva. Szerencsétlen vagyok, valljuk be.
- Hát… a pólód színe nagyon egybevág a kanapééval - lehet, csak az ebet kötöm a karóhoz, de ezt muszáj megjegyeznem, még ha utána az ajkamba is harapok, nehogy még valami kijöjjön. El kell fogadnom, meg kell emésztenem, hogy ezen a helyen is lehet saját véleményem, csak nem biztos, hogy hangoztatni is szabad.
Persze a teát megcsinálom neki is, ennyi jár alapon.
- Tényleg sajnálom, nem vagyok ennyire béna, csak ez az új hely… teljesen más, mint a Shanes. Gondolom, te már el is felejtetted, milyen érzés, egy apró hangyának lenni itt, akit aztán bárki eltaposhat… - csak nem áll be a szám, de legalább nem kell ránéznem, legalább is csak akkor, mikor odaviszem neki a lötyit. Most már figyelek arra, hogy mellé üljek, meg ne csináljak semmi hülyeséget. Az mára bőven elég volt.
- Az Inferno annyira nem jött be, bár a téma jó, csak… nem is tudom – vonok vállat, és nem, cseppet sem tartom furcsának, hogy ilyesmikről beszélek.
- Egyébként meg ezt terveztem olvasni. zseniális ötletnek tűnik, hogy rejtett kódokkal kelljen rájönni valamire, bár az Angyalok és Démonok ennél azért jóval ütősebb volt, komolyan kiakadtam a végén, mert nem rá számítottam – bizonyára érti, mire célzok, hisz elvileg már olvasta.
- Szerintem Brown a halálfalókról is tudna komoly sztorikat írni, már ha tudna a létezésükről - mosolyodok el halványan, aztán iszok a teámból, nehogy kihűljön itt nekem.
- Ne értsd félre, de marha fura könyvet látni a kezedben, te inkább a „lógassuk fel a gólyákat bárhová” típusnak tűnsz, bár Zója mondta, hogy nem szabad skatulyázni, de akkor is. Egyébként Ráhel vagyok… - nyújtok neki kezet, mert így szokás, én meg nem akarok udvariatlan lenni.
|
|
|
|
|
Ward Weaver
INAKTÍV
#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
|
|
Írta: 2017. január 29. 08:56
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=441&post=657799#post657799][b]Ward Weaver - 2017.01.29. 08:56[/b][/url] Kompenzáló kanapés-lányElőször a pólómra futtattam a tekintetemet, majd a kanapéra, hogy aztán még párszor megismételjem, de azért annyira nem volt nagy a hasonlóság. Egy sóhajjal letudtam, hiszen nem veszhettem bele csak azért, mert véletlenül rám ült. Azaz megtehettem volna, de akkor lehet megríkatok egy alsóbb évfolyamos, Navinés lányt. - Ami azt illeti, én sosem voltam az igazán, szóval nem volt nehéz elfelejteni. Anno mugli oviba jártam, nálunk nem volt ilyen, hogy "előkészítő". Amúgy... Nem kell parázni, senki nem fog megenni - ráztam meg a fejemet, miközben átvettem a teát és egy félmosoly szerű valamit is az arcomra erőltettem. Asszem, hogy nem érzem jól magam, vagy nem tudom, máskor legalább leordítottam volna a fejét egy hasonló trükkért. Mivel olvastam Robert Langdon széria összes kötetét, pontosan képben voltam vele, hogy miről is van szó, hát csak biccentettem helyeslően, mennyire igaza van benne. - Az igen váratlan és ütős húzás volt, én is elég nehezen tértem magamhoz - jegyeztem meg szórakozottan, miközben bepakoltam a könyvjelzőm a kötetbe és inkább letettem. Végül felvontam a szemöldökömet és kissé elmosolyodva néztem a lányra, hogy aztán a könyvre bökjek kérdő pillantással. - Honnét veszed, hogy nem tud róluk? - érdeklődtem. Hiszen ameddig az ember nem találkozott vele személyesen és kérdezte meg, nem lehet biztos a dolgában. Lehet, hogy csak olyan ember, aki letette a pálcát valamilyen oknál fogva. Vagy kvibli! Az ilyen fejtegetések mindig izgalmasak tudnak lenni. Ezek után én is a teámba kortyoltam, ami meglepő módon nem volt mérgezett. Sőt, egészen jó íze volt. - Mindenkinek ez a véleménye elsőre, pedig tényleg szeretek olvasni... - nevettem fel halkan, hogy aztán pókerarccal kezet rázzak vele. - Ward vagyok. Ward Weaver. Remélem nem minden ismeretséged indul ilyen döcögősen.
|
|
|
|
