37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyMásodik emelet
Társalgó - Ward Weaver hozzászólásai (6 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Ward Weaver
INAKTÍV


#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
Írta: 2015. november 5. 21:00 | Link

Damien

Nem sokszor vetemedek olyasmire, hogy a társalgó felé vegyem az irányomat, ma mégis valamiért így tettem. Talán azért, mert reménykedtem benne, hogy nem lesz ott senki. Szóval nagy nehezen kibírtam a sok társaságot a folyosón, hogy aztán fellélegezve ledobjam magamat a kanapéra. Azóta szereztem magamnak egy másik regényt, valami... Z-világháború volt a címe, vagy mi. Riportkönyvnek ígérkezett, amivel egészen szimpatizáltam, szóval kényelembe helyeztem magamat és elkezdtem olvasni.
Nem volt olyan rémes, mint amire számítottam, sőt, egészen élvezhető volt, már kezdtem volna elmerülni benne, mikor léptek zaját hallottam az ajtó előtt. Először azon gondolkoztam, hogy most felkelek és elmegyek innen máshová, ahol a rajtam kívül tartózkodó, élő személyek száma mondjuk nem is tudom... nulla? Aztán a srác rákérdezett, zavar-e. Nagy sóhajjal lapoztam, azon gondolkozva, hogy nem is mondok rá semmit, de végül megerőltettem magamat.
- Ha csöndben maradsz, akkor nem. - mondtam még viszonylag higgadt hangszínben, ami azért nem volt a legkönnyebb produkció, de sikerült összehoznom.
Olyan szakadt rocker szerű gyerek volt, szóval bizakodtam benne, hogy ért a szóból és nem kezd majd el velem mondjuk az időjárásról beszélgetni. Inkább visszapillantottam a könyvembe, mintha misem történt volna. Mindenki jobban jár.
- Leülsz még ma, vagy ott fogsz állni az idők végezetéig, mint valami szobor? - kérdeztem egy idő után, mert a perifériás látásom nem érzékelte, hogy leült volna. Remélem nem bennem gyönyörködik.  
Szál megtekintése

Ward Weaver
INAKTÍV


#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
Írta: 2015. november 5. 22:25 | Link

Dam(i)en

Ledobta a kabátját pont, mikor rákérdeztem, hogy ő most komolyan ott fog szobrozni az idők végezetéig, vagy leül végre? Erre persze játszotta a hisztikés utcák találkozási pontja környékén dolgozó kisasszonyt. Aztán leült és kinyitott valamit, gondolom tankönyvet, hogy aztán játssza az expert emberismerőt. Felhorkanva a szemem forgattam, majd lapoztam még egyet a könyvben, mintha mi sem történt volna.
- Csak célzást tettem rá, hogy lerakhatnád végre a s.ggedet valahová, nem a kezedet kértem meg, nyugodj már le - forgattam a szememet, majd inkább ismét a könyvbe merültem. Éppen egy csajról volt szó, aki pilóta volt és lezuhant és majdnem bezabálták a zombik, de aztán törött lábbal felvonszolta magát az autópályára... igazából elég jó kis sztori volt, szimpi volt.
Közben megeresztett egy világnagy sóhajt, mire felé pillantottam felvont szemöldökkel, olyan "megdöglöttazaranyhalad?" fejjel.
A kijelentésére nagy sóhajjal engedtem le a könyvet, majd pár pillanatig a plafont bámultam és felé néztem.
- Figyelj, nem szoktam hobbiból kölyköket verni, csak azért mert éppen pszichoanalizálni próbálnak... Szóval ne majrézzál, olvasd azt a borzalmat, vagy... vagy nem tudom. - sóhajtottam, majd inkább legyintettem és ismét a könyvemre bámultam. - vagy akár megpróbálhatsz velem beszélgetni is, de nem garantálom, hogy élvezetes lesz.
Csak remélni tudtam, hogy nem az utóbbi lehetőség mellett dönt.
Szál megtekintése

Ward Weaver
INAKTÍV


#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
Írta: 2015. november 6. 16:52 | Link

Damien

Nem konkrétan a kölyökkel volt a bajom, hanem leginkább azzal, hogy idejött és ezért most egy légtérben kell vele tartózkodnom. Leginkább az emberekkel volt bajom, nem vele. Szóval mivel nem az én szobámba lépett be, csupán a társalgóba, mégsem illethettem olyan kedves jelzőkkel mint "hess a csába", pedig jól esett volna.
A kijelentésemre még el is vigyorodott, mire kétségbeesetten felszaladt a szemöldököm. Oh, te jó ég, ezek a mai hülyegyerekek már mindenen mosolyognak, mintha muszáj lenne? Vajon Thomas is fakutyát játszik, akárhányszor tudtára adják, hogy idiótán viselkedik? Áh, kit áltatok, hullára hidegen hagy...
Benyögte, hogy csak örülni tud annak, hogy nem akarom megverni, mire bólintottam. Az első értelmes, emberi reakciót is láthattuk, hölgyeim és uraim. Kiváló, nagyszerű, tapsot az angol gyereknek! Vagy mi ez... Mert hogy nem egy környékről jöttünk, az biztos, legalábbis az akcentusa nekem nem igazán rémlett.  
Aztán benyögte, hogy dumálni akar velem, mire a könyvet a fejemre tettem, hogy ne kezdjek el azonnal szitkozódni. Egy pár pillanatig mély levegőket vettem, majd felé néztem olyan "nanemár" fejjel.
- Komolyan nem tudod mit olvasol? Azt mégis hogyan? - kérdeztem enyhén kiakadva, mivel ez azért már tényleg egy kicsit erős volt nekem. Nem tudja mit olvas, te szentséges isten... Kivel lettem én összezárva már megint... Segítség... valaki!
- Angol vagy? - kérdeztem végül kelletlenül, ha már egyszer ennyire dumálni akar a kis nyomoládé... mert ugye a csokoládé csoki... akkor a ropi ilyen elven ropoládé... akkor neki nyomoládénak kell lennie...
Utoljára módosította:Ward Weaver, 2015. november 6. 16:52 Szál megtekintése

Ward Weaver
INAKTÍV


#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
Írta: 2016. november 14. 20:09 | Link

Kanapés-lány

Az utóbbi napokban kicsit furcsán éreztem magamat. Kiestem a rutinomból, mert hát... ugye figyeltem Szofit, de közben meg Heléna is ismét beállított, feltűnt a színen, hogy hahhó, itt vagyok ám. Aztán meg meghívtam egy lányt a karácsonyi bálba, akit szinte nem is ismerek. Szóval dióhéjban ráfognám, hogy egy "pöppet" felforgattam a dolgokat magam körül.
Ezt próbáltam most orvosolni egy kis lazsálással, azzal, hogy eltespedtem a kanapén a társalgóban és olvasni kezdtem. Mostanság ritkán volt erre időm, mert folyton a nyavalyás szőke balerinát üldöztem, még ha neki ebből nem is tűnt fel sok minden. De ma pihi volt és nyugalom, tök csendesen ellehettem és olvashattam.
Kicsit kivettem a szabimat, remélve, hogy nem pont ma fog hülyeséget csinálni.
Éppen elmerültem benne, hogy Robert Langdon végigszáguld Párizson, hát erre mi történt? Egyszer csak valaki rám ült.
- Megkérdezhetem, mi a jó francot csinálsz? - érdeklődtem meglehetősen higgadt hangon, bár a könyv az arcomba nyomódott és azt hiszem, hogy valami édes, forró trutyi került a cipőmre. Hát ez a nap is fenomenális...
Utoljára módosította:Ward Weaver, 2016. november 16. 00:47 Szál megtekintése

Ward Weaver
INAKTÍV


#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
Írta: 2016. november 16. 00:47 | Link

Kompenzáló kanapés-lány

Nem elég, hogy az életemből egy romhalmazt gyártottam, jóformán falbontó kalapáccsal estem neki a porcelán falaknak, amiket kialakítottam magam körül és rend látszatát keltették, most még egy lány az ölembe is huppant, én meg ki is akadtam. Lehet, hogy  más nem szívta volna fel magát az ügyön, de én egyből megkérdezte, mégis mi a jó francokat művel.
Azonnal fel is ugrott, amint sikerült realizálni a tévedését, ami azért fellélegzés volt a számomra. Kioperálhattam az arcomból a Dan Brown kötetet, ami anatómiailag nem kellett volna a részem legyen...
- Máskor nézz körbe egy kicsit jobban, szerintem azért nem olvadok bele annyira a kanapéba - jegyeztem meg szenvtelen hangon. Nem voltam dühös, sem semmi ilyesmi, nem csesztem le, csak tettem egy javaslatot, közben ismét elkényelmesedve az ülőalkalmatosságon. Nem tudott kihozni ilyesmi a sodromból, de nem is akartam cukiskodni, nem volt ahhoz nekem most energiám.
- Az jó lenne. Ha megtennéd... - felpillantottam rá a könyvből, egy árnyalatnyival kevésbé semleges fejjel, de még így is sokkal kevesebb érzelem ült a vonásaimon, mint egy átlag diákén. Szakmai ártalom? Vagy csak az elcs.szett nevelés.
- Igen, fogjuk rá. Bár nem vagyok egy nagy Da Vinci kód fan, az Angyalok, meg az Inferno sokkal jobban sikerültek - jegyeztem meg elgondolkozva, miközben a kötetre pillantottam.
Szál megtekintése

Ward Weaver
INAKTÍV


#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
Írta: 2017. január 29. 08:56 | Link

Kompenzáló kanapés-lány

Először a pólómra futtattam a tekintetemet, majd a kanapéra, hogy aztán még párszor megismételjem, de azért annyira nem volt nagy a hasonlóság. Egy sóhajjal letudtam, hiszen nem veszhettem bele csak azért, mert véletlenül rám ült. Azaz megtehettem volna, de akkor lehet megríkatok egy alsóbb évfolyamos, Navinés lányt.
- Ami azt illeti, én sosem voltam az igazán, szóval nem volt nehéz elfelejteni. Anno mugli oviba jártam, nálunk nem volt ilyen, hogy "előkészítő". Amúgy... Nem kell parázni, senki nem fog megenni - ráztam meg a fejemet, miközben átvettem a teát és egy félmosoly szerű valamit is az arcomra erőltettem. Asszem, hogy nem érzem jól magam, vagy nem tudom, máskor legalább leordítottam volna a fejét egy hasonló trükkért.
Mivel olvastam Robert Langdon széria összes kötetét, pontosan képben voltam vele, hogy miről is van szó, hát csak biccentettem helyeslően, mennyire igaza van benne.
- Az igen váratlan és ütős húzás volt, én is elég nehezen tértem magamhoz - jegyeztem meg szórakozottan, miközben bepakoltam a könyvjelzőm a kötetbe és inkább letettem. Végül felvontam a szemöldökömet és kissé elmosolyodva néztem a lányra, hogy aztán a könyvre bökjek kérdő pillantással.
- Honnét veszed, hogy nem tud róluk? - érdeklődtem. Hiszen ameddig az ember nem találkozott vele személyesen és kérdezte meg, nem lehet biztos a dolgában. Lehet, hogy csak olyan ember, aki letette a pálcát valamilyen oknál fogva. Vagy kvibli! Az ilyen fejtegetések mindig izgalmasak tudnak lenni. Ezek után én is a teámba kortyoltam, ami meglepő módon nem volt mérgezett. Sőt, egészen jó íze volt.
- Mindenkinek ez a véleménye elsőre, pedig tényleg szeretek olvasni... - nevettem fel halkan, hogy aztán pókerarccal kezet rázzak vele. - Ward vagyok. Ward Weaver. Remélem nem minden ismeretséged indul ilyen döcögősen.
Szál megtekintése

Társalgó - Ward Weaver hozzászólásai (6 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyMásodik emelet