Ahogy belépsz a majd négy méter magas, sötétbarna, fazettás ajtón, egy tágas, szinte már csarnokszerű helyiségben találod magad, melynek jellegzetes, csak a könyvtárakra jellemző atmoszféráját már első pillanatban érzed. A padló fa burkolatát kissé kopott, bordó szőnyeg takarja, mely a küszöbtől indul, és keskeny utat szab a könyvtárosi pult felé. Ahogy elindulsz, jobbodon egy kisebb kiszögellésben felfedezhetsz néhány fogast és polcot, ahová a kabátodat, vagy azokat csomagodat teheted, melyek túl nagyok ahhoz, hogy bevidd őket a könyvtárba. Található még itt néhány szekrény az értékesebb holmik számára. Az ajtótól néhány méterre találsz egy bástyaként álló, sötétbarna, faburkolatú pultot, mely mögött ott ül az iskola könyvtárosa katalóguscédulák, pennák és egyéb iratok és irodai eszközök kavalkádjában, melyet a jelek szerint csak ő lát át. Noha a könyvtáros jellemzően elfoglalt, arra mindig szakít időt, hogy segítségére legyen a hozzá fordulóknak, illetve hogy fenntartsa a könyvtár rendjét. A könyvtárosi pult mögött, az előtérben található még néhány bőrfotel, melyek egy kisebb asztalt vesznek körbe. Az olvasótérbe egy sárgarézből készült kapun juthatsz, melyet megbűvöltek, hogy figyelmeztesse a könyvtárost, ha esetleg valaki ki akar csempészni egy-egy könyvet. A kapun lévő bűbájok folyamatos fejlesztés alatt állnak, így mindig változik, mire érzékenyek éppen. Előfordult már, hogy a bevinni készült ételre is riasztottak, volt már, hogy meghibásodás miatt sikerült kölcsönzés nélkül elvinnie könyvet egy szerencsés hallgatónak. Az olvasótérben a bejárati ajtóra merőlegesen számos hosszú polc húzódik a könyvtár hátulja felé, melyek mindegyike címkét visel, mely tájékoztatja az olvasni vágyókat, hogy milyen témát találnak az adott polcon. A könyvtárat lezáró fal nagy részét magas, festett ólomüveges ablakok foglalják el, melyek bizonyos fényviszonyok között azt a benyomást kelthetik, hogy az ide látogató egy gótikus templomban jár. Az ablakok előtt néhány székekkel körülvett, széles asztal szolgál olvasóhelyül azoknak, akik csak néhány információt szeretnének megtudni anélkül, hogy kikölcsönöznének bármit is. Állítólag mindez a könyvtárnak csupán a mindenki által látogatható része, és van valahol egy csapóajtó, amin keresztül egy pincehelyiségbe lehet jutni, ahol olyan könyveket talál az ember, melyek nem feltétlenül valók kezdő mágustanoncok kezébe. Ez a csapóajtó a könyvtáron belül mindig vándorol, és csak a beavatottak ismerik megtalálásának titkát, illetve azt, hogy milyen védőbűbájokra kell figyelniük odalent. A zárolt részlegbe csak Mesélő által vezetett játékokban lehet lejutni!
A könyvtárosaink jelenleg Choi Min Jong és Mikhail Sergejevics Kazanov, akiket bármikor felkérhettek játszani a könyvtárban, akár 1-2 hsz erejéig is, azonban ha álmodóilag nincsenek itt, jelenlétüket akkor is állandónak kell tekinteni! Nyugodtan kijátszhatjátok, hogy váltotok velük néhány szót, segítenek nektek és figyelnek a könyvtárra.
|
|
|
Szentesy E. Izabella
Anno a régi sulimban egész sok időt töltöttem a könyvtárban, mivel ott egy rémisztő néni volt a könyvtáros és senki nem kockáztatta meg a beszélgetést: Elég hosszú időre el tudtam kerülni a keresetlen társaságot, ha éppen antiszociális voltam. Az ágyamon tespedve és a plafont bámulva csak remélni tudtam, hogy esetleg az itteni könyvtár is ilyen. Olyan... kussolós hely. Szóval átlapoztam, hogy kell-e valamelyik házi feladatomhoz könyv és arra jutottam, hogy esetleg a bájitaltanhoz kivehetnék valamit. Szóval a hajamba túrva felültem, majd kicsit rendeztem az ábrázatomat és el is indultam a könyvtár felé. Az egyik megszeppent gólya kifejezetten készségesnek bizonyult az információszolgáltatás terén. Elégedetten bólintottam, majd a megadott irányba indultam és kényelmes tempóban el is sétáltam odáig. Az ajtót kivételesen nem berúgtam, vagy belöktem, hanem megfogtam a kilincset és óvatosan benyitottam. Egy csarnok szerű helyiségben kötöttem ki, a kopott padlót vöröses szőnyeg borította és az orromat már az első pillanatban elérte az a jellegzetes könyv illat. Ezt mondjuk szerettem, nem volt rossz. Felfedezni véltem egy kósza pillantással pár fogast is, de nem volt nálam semmi olyasmi, amit fel kellett volna akasztanom. - jó napot - köszöntem halkan a könyvtáros hölgynek, aztán tovább is vonultam, át a réz kapun, teljesen tiszta lelkiismerettel. A polcok hatalmasak voltak, ha mást nem is, de azt egész biztosan el kellett ismernem, hogy ez a könyvtár eszméletlen volt. A polcokon kis címkék lapultak, mint utólag felfedezni véltem, ezek afféle útbaigazítók voltak, hogy ne kezdj el bájitaltan könyvet a regények közt keresni. De a tankönyv már nem is érdekelt annyira, inkább a regények címeit kezdtem el böngészni, oldalra döntve a fejem.
|
|
|
Ward Weaver INAKTÍV
#freedomformen #teamcsövesbánat offline RPG hsz: 257 Összes hsz: 614
|
Írta: 2015. október 14. 20:53
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=531179#post531179][b]Ward Weaver - 2015.10.14. 20:53[/b][/url] Szentesy E. IzabellaAnno a régi sulimban egész sok időt töltöttem a könyvtárban, mivel ott egy rémisztő néni volt a könyvtáros és senki nem kockáztatta meg a beszélgetést: Elég hosszú időre el tudtam kerülni a keresetlen társaságot, ha éppen antiszociális voltam. Az ágyamon tespedve és a plafont bámulva csak remélni tudtam, hogy esetleg az itteni könyvtár is ilyen. Olyan... kussolós hely. Szóval átlapoztam, hogy kell-e valamelyik házi feladatomhoz könyv és arra jutottam, hogy esetleg a bájitaltanhoz kivehetnék valamit. Szóval a hajamba túrva felültem, majd kicsit rendeztem az ábrázatomat és el is indultam a könyvtár felé. Az egyik megszeppent gólya kifejezetten készségesnek bizonyult az információszolgáltatás terén. Elégedetten bólintottam, majd a megadott irányba indultam és kényelmes tempóban el is sétáltam odáig. Az ajtót kivételesen nem berúgtam, vagy belöktem, hanem megfogtam a kilincset és óvatosan benyitottam. Egy csarnok szerű helyiségben kötöttem ki, a kopott padlót vöröses szőnyeg borította és az orromat már az első pillanatban elérte az a jellegzetes könyv illat. Ezt mondjuk szerettem, nem volt rossz. Felfedezni véltem egy kósza pillantással pár fogast is, de nem volt nálam semmi olyasmi, amit fel kellett volna akasztanom. - jó napot - köszöntem halkan a könyvtáros hölgynek, aztán tovább is vonultam, át a réz kapun, teljesen tiszta lelkiismerettel. A polcok hatalmasak voltak, ha mást nem is, de azt egész biztosan el kellett ismernem, hogy ez a könyvtár eszméletlen volt. A polcokon kis címkék lapultak, mint utólag felfedezni véltem, ezek afféle útbaigazítók voltak, hogy ne kezdj el bájitaltan könyvet a regények közt keresni. De a tankönyv már nem is érdekelt annyira, inkább a regények címeit kezdtem el böngészni, oldalra döntve a fejem.
|
|
|
|
Szentesy E. Izabella INAKTÍV
offline RPG hsz: 40 Összes hsz: 65
|
Írta: 2015. október 19. 21:45
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=532703#post532703][b]Szentesy E. Izabella - 2015.10.19. 21:45[/b][/url] Ward Weaver
Elkezdődött az iskolában egy újabb periódus. A kastély megannyi folyosóját újból hangoskodó ifjak lepték el, késésben lévő diákok szaladtak az aktuális órájukra, vagyis röviden kifejezve minden olyan volt, mint egy átlagos évkezdés egy tanodában. Emily nem is olyan régen került ezen kastély falai közé, és még rettenetesen új volt számára a terep. A nap folyamán párszor elkésett az óráiról, mert hiába igyekezett, az istenért sem sikerült odatalálnia, ahova kellett volna. Mit ne mindjak, rettentően rossz volt a kisasszony tájékozódó képessége. Eredetileg azt tervezte, hogy igyekezni fog pozitív benyomást kelteni az emberekben így elsőre, de ez nem igazán sikerült neki mindezen dolgok miatt... Üsse kutya, majd holnap is megpróbálja ugyanezt az elhatározását megvalósítani... Emi a legutolsó órája befejeztével nem a megszokott útirányt választotta, mint a többiek, hanem a legelső dolga az volt, hogy felnyalábolta a tanulnivalóit, meg a Lucy névre hallgató nyusziját, majd amint lehetett, elindult a könyvtárba, mert miért ne. Tipikus kék jellemre utalt mindez. Eme fárasztó nap után bizonyára megérdemelte a leányzó, hogy csendben tanulhasson, nomeg olvashasson egy kicsit, azaz kiszellőztethesse a fejét. Az elindulás után kevéske bolyongást követve meg is találta a helyiséget, amelyet kereset, kinyitotta az ajtaját, majd lábai előtt udvariasan beengedte a szőrpamacsát. Csak ezután lépett át ő is a küszöb felett, most az egyszer kivételesen nem átesve a lenti dekoráción. A betoppanást követve köszönt, majd becsapta maga után az ajtót, és mezítlábas léptekkel, a jegyzeteivel a kezében szaladt is a hozzá legközelebbi könyvespolchoz. Hogy mit keresett ott, azt ő sem igazán tudta megmondani. Azonnal olvasgatni kezdte a könyvek címeit, amelyeket érdekesnek ítélt, azokat a kezeibe vette, majd beléjük is olvasott. Eleinte még gondosan visszapakolta a helyére a leemelt tárgyakat, majd egy kis idő elteltével gyűjtögetni kezdte őket. A háziállata mindeközben sikeresen eltávolodott tőle, és a könyvtár egyéni felfedezésébe fogott. Eminek mindez fel sem tűnt, hiszen túlságosan le volt kötve a figyelme az irományokkal. A lányka csak sétált tovább a polcok között, pakolászta az érdekes könyvecskéket a karjaiba, mindeközben nem foglalkozva semmivel, ami a közegében zajlott. Csak mellékesen említem meg, hogy minden másodperc elteltével egyre nagyobb kupac kerekedett a lány kacsóiban. Emily emiatt persze még azt a nyilvánvaló tényt sem vette észre, hogy akaratlanul egy számára idegen férfihoz rettenetesen közel merészkedett.
|
Aki nappal álmodik, sok olyasmit tud, ami rejtve marad a csupán éjszaka álmodók számára.
|
|
|
Ward Weaver INAKTÍV
#freedomformen #teamcsövesbánat offline RPG hsz: 257 Összes hsz: 614
|
Írta: 2015. október 21. 11:14
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=532946#post532946][b]Ward Weaver - 2015.10.21. 11:14[/b][/url] Szentesy E. Izabella A tankönyvről immár teljes egészében megfeledkezve tévelyedtem el a polcok között és olvasgattam a regények címeit, egyiket a másiki után, kutatva, hátha találok valami olyat, ami felkelti az érdeklődésemet, de azt elég nehéz volt, sőt, szinte már-már lehetetlen. Kivétel, ha könyvekről van szó, a könyvek érdekesek.Tehát éppen léptem volna odébb, hogy a Kate Mosse által írt Labirintust levegyem a polcról, erre majdnem egy szőrgolyóra léptem. Azonnal döbbent, kissé értetlen arckifejezés ült ki az ábrázatomra, valahogy nem számítottam a kis lényre. Mármint... Nálunk otthon ezek a kis szőrgolyók nem voltak szériatartozékok a könyvtárban, sőt, azt hiszem bátran állíthatom, hogy egyet sem láttam a hét év alatt, amit ott töltöttem. A kis szürke-fehér nyúl érdeklődve nézett körbe, én meg a könyvet a kezembe véve guggoltam le, hogy jobban szemügyre vehessem. Lassan körbepillantottam, hogy vajon hol lehet a gazdája, mikor megláttam egy két lábon járó könyvkupacot, ami meglehetősen magas volt már. Vélhetően hozzá tartozott az imént említett kisállat. - Eeee... Ez a te nyulad? - választottam végül egy semleges megszólítást, mert hogy őszinte legyek, a lábakból, meg a könyvekből nem tudtam kisilabizálni, hogy ő most fiatal, vagy régebb óta jár ide, mint én, vagy tanár vagy mi fából is faragták. Na nem mintha ez befolyásoló tényező lenne, de azért mégis legyen már valami látszata a dolognak. Végül felkeltem, majd a könyvem tartalmát kezdtem böngészni. Sosem olvastam még, de szimpatizáltam vele, így eldöntöttem, hogy ez most velem jön és akkor ma olvassunk is valamit. Jó rég óta nem szenteltem már elég figyelmet egy jó regénynek.
|
|
|
|
Szentesy E. Izabella INAKTÍV
offline RPG hsz: 40 Összes hsz: 65
|
Írta: 2015. december 21. 22:42
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=555479#post555479][b]Szentesy E. Izabella - 2015.12.21. 22:42[/b][/url] Ward
Minden eltelt másodperccel egyre nagyobb lett a könyvkupac a lány kezeiben, mindez pedig remekül bizonygatta azt a tényt, hogy Emi jó levitáshoz híven él-hal a könyvekért. A leányzó figyelme egy darabig kizárólagosan a markában tartott irományokra, nomeg a polcon leledzőkre terelődött, majd egy váratlan pillanatban elvándorolt onnan. Hogy milyen indokkal felfegyverkezve? A kisasszony közvetlen közelében felcsendült egy ismeretlen férfi hangja, pusztán csak eme változás miatt. Emi mindig is egy rakás szerencsétlenség volt, és ezen tulajdonságát a sors keze újra előrángatta a zsákja legmélyéből. A nesz hallatán Emily egy véletlen másodpercben egy hirtelen mozdulattal leborította a kupaca tetejét, majd megkísérelt lehajolni a földet ért könyvekért, mindennek eredménye pedig az lett, hogy végül leborított mindent. Mit ne mondjak, a leányzó most sem hazudtolta meg magát... ámbár, nem is állt szándékában. A férfi kérdésére csak ezt követve válaszolt. - Igen, az enyém. Mármint a szürke-fehér tapsifüles, aki magával ragadóan aranyos módon méregette az urat az összefűzött papírköteggel először négy lábon, majd két lábra magasodva. Emily ezen mosolygott egy csomót, majd figyelmét megint az irományokra fordította, ezeket kezdte összeszedegetni. Viszont, ha már így itt vannak, kettesben, a könyvtárban - ráadásul az uraság kezében könyv is van, szóval nem csak röpke átutazóban van itt... Emily ezen gondolatok hatására valami tőle szokatlan dologra adta a fejét. Megszólította az idegent. - Szóval... ha már itt vagyunk, ahol... Mit olvasol? Az olvasás téma a sok irománnyal, tudással, tanulással, meg minden ilyesmivel mindig is Emi egyik kedvence volt. Ez kivételesen egy olyan dolog, amellyel ha megkeresik, akkor még választ is kaphat esetlegesen az illető.
|
Aki nappal álmodik, sok olyasmit tud, ami rejtve marad a csupán éjszaka álmodók számára.
|
|
|
Ward Weaver INAKTÍV
#freedomformen #teamcsövesbánat offline RPG hsz: 257 Összes hsz: 614
|
Írta: 2016. január 24. 13:20
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=565897#post565897][b]Ward Weaver - 2016.01.24. 13:20[/b][/url] IzabellaHiába, azt hiszem, hogy ijesztő lehetek, vagy ilyesmi, mert miután a lányhoz szóltam, az eddigi lelki békéje megdőlni látszott, a könyvkupacával együtt. Szóval először csak egy-két kötet paccsant le a halom tetejéről, aztán mikor a csaj lehajolt értük, hogy visszategye őket, a többi is a földön kötött ki. Ez igen, ilyen szerencsétlen nőszemélyt én már igen rég óta nem láttam, asszem. Azzal őt figyeltem, ahogy szedeget és a kék haját. - Aranyos nyúl... és... brutális a hajad. - állapítottam meg oldalra biccentve a fejemet. - Mármint... fura meg szokatlan, de jól néz ki... És nem, ezt még a legkisebb mértékben sem bóknak, vagy flörtnek szántam, egész egyszerűen csak megállapítottam, hogy jól néz ki a haja. Szokásom volt az ilyen. Ami a szívemen, az a számon. - Szerintem figyelj rá, még a végén valaki egy hasonló kupac mögül, mint a tiéd rálép, aztán lapos nyúl lesz. Azt nem akarná senki. - grimaszoltam kicsit, majd megsimogattam a nyuszi fejét finoman, persze csak ha hagyta magát. Ha nem, akkor meg elintéztem az egészet egy vállrándítással. Nem fogok érzelmileg belerokkanni egy nyúl visszautasításába. - Most épp semmit, ez a baj. Elvileg a Labirintust fogom... aztán majd még meglátjuk. Te? - böktem az állammal a látványos könyvkupac felé.
|
|
|
|
Szentesy E. Izabella INAKTÍV
offline RPG hsz: 40 Összes hsz: 65
|
Írta: 2016. március 28. 19:56
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=579315#post579315][b]Szentesy E. Izabella - 2016.03.28. 19:56[/b][/url] Ward ~ Kicsit sokat késve bár, de megvan... ~
A leányzó napja egyre érdekesebb fordulatokat hozott. Eredetileg úgy volt, hogy Emily csak "pár" könyvért jön, majd szalad is tovább, - viszont mindez megdőlni látszott. Találkozott egy férfivel, majd leborította az addigra már a karjaiban összegyűlt könyvkupacát. Minden egyes darabot sok sikerrel a földre juttatott. Ezt követve leguggolt, majd elkezdte összeszedni azokat. Eközben érezte, hogy a közelében lévő úr őt figyeli, - erről azonban csak akkor nyert bizonyságot, amikor újra felcsendült az illető hangja. - Igen, valóban aranyos állat. És... köszönöm, hogy megosztottad velem a véleményed. Mindezt a földnek, és persze az azon leledző maradék irományoknak mondta; nem nézett a férfire. Megeresztett egy mosolyt is később, de ezt nem biztos, hogy észrevette a beszélgetőpartnere. Kékségünk pontosan tudta, hogy az úr nem akar tőle semmi különöset, csak pusztán szókimondó. Bárcsak több ilyen ember lenne ezen a világon! Amint az utolsó lapköteget is felemelte a talapzatról, óvatosan felállt, és a másik fél felé fordult. Sikerült elkapnia a pillanatot, amikor a szürke-fehér háziállata megengedte a férfinek, hogy megsimogassa. Ezen először meglepődött, majd elmosolyodott. Aki a tapsifüleseket szereti, az rossz lélek nem lehet, - és akit a nyulak kedvelnek, az meg pláne. - Rá nem lehet figyelni... még ha akarnám sem menne. És... Azt a könyvet még nem ismerem... Ezt követve elmosolyodott, de csak halványan, - majd az immáron megint a kezeiben leledző halmára tekintett. Pillanatokon keresztül bámulta, majd megszólalt. - Hát... Mikor mit szoktam olvasni. Elég vegyes az ízlésem könyvek terén. Most a kedvenc írómtól szeretnék olvasni valami szösszenetet. Tőle most kivételesen csak egy könyv van nálam, a többi a tanuláshoz kell. Emily szavai végeztével tekintetét a földre költöztette, majd kisvártatva megkereste vele Luceyt, aki ekkor éppenséggel az idegen lábainál szobrozott. Biccentett neki egyet a fejével, majd megint a férfire nézett. A nyúl azonnal vette a lapot, és átgaloppozott a lány patáihoz. - Hát... azt hiszem mindent megtaláltam, amit akartam. Ha meg véletlenül nem, akkor később visszaszaladok. Örültem a találkozásunknak. A kisasszony nem a búcsúzkodás híve, ezért amint befejezte a mondandóját, elmosolyodott, sarkon fordult, majd szépen elsétált. A jószág még kicsit kérette magát, de a legvégén úgy döntött, hogy követi gazdáját.
|
Aki nappal álmodik, sok olyasmit tud, ami rejtve marad a csupán éjszaka álmodók számára.
|
|
|