 Ahogy belépsz a majd négy méter magas, sötétbarna, fazettás ajtón, egy tágas, szinte már csarnokszerű helyiségben találod magad, melynek jellegzetes, csak a könyvtárakra jellemző atmoszféráját már első pillanatban érzed.
A padló fa burkolatát kissé kopott, bordó szőnyeg takarja, mely a küszöbtől indul, és keskeny utat szab a könyvtárosi pult felé. Ahogy elindulsz, jobbodon egy kisebb kiszögellésben felfedezhetsz néhány fogast és polcot, ahová a kabátodat, vagy azokat csomagodat teheted, melyek túl nagyok ahhoz, hogy bevidd őket a könyvtárba. Található még itt néhány szekrény az értékesebb holmik számára. Az ajtótól néhány méterre találsz egy bástyaként álló, sötétbarna, faburkolatú pultot, mely mögött ott ül az iskola könyvtárosa katalóguscédulák, pennák és egyéb iratok és irodai eszközök kavalkádjában, melyet a jelek szerint csak ő lát át. Noha a könyvtáros jellemzően elfoglalt, arra mindig szakít időt, hogy segítségére legyen a hozzá fordulóknak, illetve hogy fenntartsa a könyvtár rendjét. A könyvtárosi pult mögött, az előtérben található még néhány bőrfotel, melyek egy kisebb asztalt vesznek körbe.
Az olvasótérbe egy sárgarézből készült kapun juthatsz, melyet megbűvöltek, hogy figyelmeztesse a könyvtárost, ha esetleg valaki ki akar csempészni egy-egy könyvet. A kapun lévő bűbájok folyamatos fejlesztés alatt állnak, így mindig változik, mire érzékenyek éppen. Előfordult már, hogy a bevinni készült ételre is riasztottak, volt már, hogy meghibásodás miatt sikerült kölcsönzés nélkül elvinnie könyvet egy szerencsés hallgatónak.
Az olvasótérben a bejárati ajtóra merőlegesen számos hosszú polc húzódik a könyvtár hátulja felé, melyek mindegyike címkét visel, mely tájékoztatja az olvasni vágyókat, hogy milyen témát találnak az adott polcon. A könyvtárat lezáró fal nagy részét magas, festett ólomüveges ablakok foglalják el, melyek bizonyos fényviszonyok között azt a benyomást kelthetik, hogy az ide látogató egy gótikus templomban jár. Az ablakok előtt néhány székekkel körülvett, széles asztal szolgál olvasóhelyül azoknak, akik csak néhány információt szeretnének megtudni anélkül, hogy kikölcsönöznének bármit is.
Állítólag mindez a könyvtárnak csupán a mindenki által látogatható része, és van valahol egy csapóajtó, amin keresztül egy pincehelyiségbe lehet jutni, ahol olyan könyveket talál az ember, melyek nem feltétlenül valók kezdő mágustanoncok kezébe. Ez a csapóajtó a könyvtáron belül mindig vándorol, és csak a beavatottak ismerik megtalálásának titkát, illetve azt, hogy milyen védőbűbájokra kell figyelniük odalent.
A zárolt részlegbe csak Mesélő által vezetett játékokban lehet lejutni!
A könyvtárosaink jelenleg Choi Min Jong és Mikhail Sergejevics Kazanov, akiket bármikor felkérhettek játszani a könyvtárban, akár 1-2 hsz erejéig is, azonban ha álmodóilag nincsenek itt, jelenlétüket akkor is állandónak kell tekinteni! Nyugodtan kijátszhatjátok, hogy váltotok velük néhány szót, segítenek nektek és figyelnek a könyvtárra.
|
|
|
Ward Weaver
INAKTÍV
#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
|
|
Írta: 2015. október 14. 20:53
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=531179#post531179][b]Ward Weaver - 2015.10.14. 20:53[/b][/url] Szentesy E. IzabellaAnno a régi sulimban egész sok időt töltöttem a könyvtárban, mivel ott egy rémisztő néni volt a könyvtáros és senki nem kockáztatta meg a beszélgetést: Elég hosszú időre el tudtam kerülni a keresetlen társaságot, ha éppen antiszociális voltam. Az ágyamon tespedve és a plafont bámulva csak remélni tudtam, hogy esetleg az itteni könyvtár is ilyen. Olyan... kussolós hely. Szóval átlapoztam, hogy kell-e valamelyik házi feladatomhoz könyv és arra jutottam, hogy esetleg a bájitaltanhoz kivehetnék valamit. Szóval a hajamba túrva felültem, majd kicsit rendeztem az ábrázatomat és el is indultam a könyvtár felé. Az egyik megszeppent gólya kifejezetten készségesnek bizonyult az információszolgáltatás terén. Elégedetten bólintottam, majd a megadott irányba indultam és kényelmes tempóban el is sétáltam odáig. Az ajtót kivételesen nem berúgtam, vagy belöktem, hanem megfogtam a kilincset és óvatosan benyitottam. Egy csarnok szerű helyiségben kötöttem ki, a kopott padlót vöröses szőnyeg borította és az orromat már az első pillanatban elérte az a jellegzetes könyv illat. Ezt mondjuk szerettem, nem volt rossz. Felfedezni véltem egy kósza pillantással pár fogast is, de nem volt nálam semmi olyasmi, amit fel kellett volna akasztanom. - jó napot - köszöntem halkan a könyvtáros hölgynek, aztán tovább is vonultam, át a réz kapun, teljesen tiszta lelkiismerettel. A polcok hatalmasak voltak, ha mást nem is, de azt egész biztosan el kellett ismernem, hogy ez a könyvtár eszméletlen volt. A polcokon kis címkék lapultak, mint utólag felfedezni véltem, ezek afféle útbaigazítók voltak, hogy ne kezdj el bájitaltan könyvet a regények közt keresni. De a tankönyv már nem is érdekelt annyira, inkább a regények címeit kezdtem el böngészni, oldalra döntve a fejem.
|
|
|
|
Ward Weaver
INAKTÍV
#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
|
|
Írta: 2015. október 21. 11:14
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=532946#post532946][b]Ward Weaver - 2015.10.21. 11:14[/b][/url] Szentesy E. Izabella A tankönyvről immár teljes egészében megfeledkezve tévelyedtem el a polcok között és olvasgattam a regények címeit, egyiket a másiki után, kutatva, hátha találok valami olyat, ami felkelti az érdeklődésemet, de azt elég nehéz volt, sőt, szinte már-már lehetetlen. Kivétel, ha könyvekről van szó, a könyvek érdekesek.Tehát éppen léptem volna odébb, hogy a Kate Mosse által írt Labirintust levegyem a polcról, erre majdnem egy szőrgolyóra léptem. Azonnal döbbent, kissé értetlen arckifejezés ült ki az ábrázatomra, valahogy nem számítottam a kis lényre. Mármint... Nálunk otthon ezek a kis szőrgolyók nem voltak szériatartozékok a könyvtárban, sőt, azt hiszem bátran állíthatom, hogy egyet sem láttam a hét év alatt, amit ott töltöttem. A kis szürke-fehér nyúl érdeklődve nézett körbe, én meg a könyvet a kezembe véve guggoltam le, hogy jobban szemügyre vehessem. Lassan körbepillantottam, hogy vajon hol lehet a gazdája, mikor megláttam egy két lábon járó könyvkupacot, ami meglehetősen magas volt már. Vélhetően hozzá tartozott az imént említett kisállat. - Eeee... Ez a te nyulad? - választottam végül egy semleges megszólítást, mert hogy őszinte legyek, a lábakból, meg a könyvekből nem tudtam kisilabizálni, hogy ő most fiatal, vagy régebb óta jár ide, mint én, vagy tanár vagy mi fából is faragták. Na nem mintha ez befolyásoló tényező lenne, de azért mégis legyen már valami látszata a dolognak. Végül felkeltem, majd a könyvem tartalmát kezdtem böngészni. Sosem olvastam még, de szimpatizáltam vele, így eldöntöttem, hogy ez most velem jön és akkor ma olvassunk is valamit. Jó rég óta nem szenteltem már elég figyelmet egy jó regénynek.
|
|
|
|
Ward Weaver
INAKTÍV
#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
|
|
Írta: 2016. január 24. 13:20
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=565897#post565897][b]Ward Weaver - 2016.01.24. 13:20[/b][/url] IzabellaHiába, azt hiszem, hogy ijesztő lehetek, vagy ilyesmi, mert miután a lányhoz szóltam, az eddigi lelki békéje megdőlni látszott, a könyvkupacával együtt. Szóval először csak egy-két kötet paccsant le a halom tetejéről, aztán mikor a csaj lehajolt értük, hogy visszategye őket, a többi is a földön kötött ki. Ez igen, ilyen szerencsétlen nőszemélyt én már igen rég óta nem láttam, asszem. Azzal őt figyeltem, ahogy szedeget és a kék haját. - Aranyos nyúl... és... brutális a hajad. - állapítottam meg oldalra biccentve a fejemet. - Mármint... fura meg szokatlan, de jól néz ki... És nem, ezt még a legkisebb mértékben sem bóknak, vagy flörtnek szántam, egész egyszerűen csak megállapítottam, hogy jól néz ki a haja. Szokásom volt az ilyen. Ami a szívemen, az a számon. - Szerintem figyelj rá, még a végén valaki egy hasonló kupac mögül, mint a tiéd rálép, aztán lapos nyúl lesz. Azt nem akarná senki. - grimaszoltam kicsit, majd megsimogattam a nyuszi fejét finoman, persze csak ha hagyta magát. Ha nem, akkor meg elintéztem az egészet egy vállrándítással. Nem fogok érzelmileg belerokkanni egy nyúl visszautasításába. - Most épp semmit, ez a baj. Elvileg a Labirintust fogom... aztán majd még meglátjuk. Te? - böktem az állammal a látványos könyvkupac felé.
|
|
|
|
Ward Weaver
INAKTÍV
#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
|
|
Írta: 2016. július 6. 00:24
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=607083#post607083][b]Ward Weaver - 2016.07.06. 00:24[/b][/url] Jess?  Nem voltam nagy híve újabban a négy fal között időzésnek, mármint azon kívül, amit Karinával töltöttem, de az ugye minőségi idő volt, kérem. Neki kellett az én támogatásom, nekem meg valami, ami leköti a figyelmemet annyira, hogy ne kattanjak be. Ma viszont girl-free nap volt, ugyanis ahhoz képest, hogy mire kettőt pislogok, már nyakamon a vizsgák, még egy betűt sem tanultam rájuk. Még a végén nekem is Simfeltől kell vennem puskát. Az meg azért igen szép lesz... de legalább nem kéne azon duzzognom, hogy nem fogadja el a pénzem. Rövid kátrányszünet és egy igen kiadós futás után - mert ugye rossz szokások ide vagy oda, a kondimhoz ragaszkodom- a könyvtár felé settenkedtem, hogy szerezzek valamit olvasni. Persze belépve halkan köszöntem, majd a tőlem telhető leghalkabban és leggyorsabban igyekeztem a polcok között elveszni. Úgy érzem a könyvtárosok a vesémbe látnak, mintha mindent tudnának a múltamról. Pedig ugye az egyrészt igen para lenne és rossz hír nekem, másrészt meg amúgy is lehetetlen. A könyveket meg úgysem bántom, szóval nem sok okom volt idegeskedni. Eredetileg a vizsgához akartam megkeresni még valamit tegnap, de aztán mostanra már nem is emlékszem, egyáltalán mi volt az, szóval céltalan bóklászásba kezdtem. Épp lehalásztam egy könyvet, hogy tüzetesebben szemügyre vegyem, mikor egy leányzó mellettem elég érdekes műveletbe kezdett. Tudnom kellett volna, hogy rossz vége lesz. A rémes, hogy tudtam is. Egyszerűen csak ignoráltam a tényt egész addig, míg végül a könyv sarka a halántékommal nem ütközött. Persze azonnal oda kaptam, majd a lányra néztem. - Sh.t, virágom, máskor nem lehetne hogy nem csinálsz ilyet? - szisszentem fel, felvont szemöldökkel. Nem akartam leüvölteni, mert egyrészt ez egy könyvtár, másrészt így is olyan rémült beütése volt. - Legalább a hangszálaid erősek... Belehajolt a személyes terembe. Oh...
|
|
|
|
Ward Weaver
INAKTÍV
#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
|
|
Írta: 2016. július 7. 00:46
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=607335#post607335][b]Ward Weaver - 2016.07.07. 00:46[/b][/url] Jess <3 Nem tudtam hirtelen eldönteni, hogy a szájbetapasztás azért történt, mert fél a könyvtárostól, vagy tőlem, vagy a tetteitől, kicsit elbizonytalanított. Olyan fura lányok vannak a Bagolykőben.... Áh, fura lányok vannak a Földön. Mind stikkes, de azért szeretjük őket. Bocsánatkérő pillantással nézett rám, mire halvány mosolyt erőltettem a hülye fejemre, a hajamba túrva. Na nem azért, mert puklim volt, hanem mert ugyebár én macsó vagyok... vagy vattafák. - Gondoltam, hogy nem hobbid a könyvtárban ártatlan Rellonosokra könyveket dobálni... habár manapság már ki tudja, egyre furább ez a suli - vágtam elgondolkozott fejet. Felügyelők meg klikkek, meg minden amit az ember el tud képzelni. A homlokom felé nyúlt, bennem meg megvolt az inger, hogy rávágjak a kezére, de mostanság nem vagyok kontrolljában az erőmnek teljesen, bántani meg... nem akarom? Azt hiszem, hogy nem. Elég biztos vagyok benne. Ő nem csinált semmit. Szóval csak grimaszolva pillantottam a kezére, mint aki nem biztos benne, hogy most bántják vagy nem vagy mi lesz. - Ezt hogy értsem? - kérdeztem kissé oldalra biccentve a fejem, mert hát mi a fene, nem csak a hangszálai erősek? Valami díjbirkózó a csaj? - Pf, karcolás. Úgy nézek ki, mint aki már belehalt könyvekbe? Szerintem elég eleven vagyok. - mosolyodtam el, majd vállat vontam kicsit és a visszaszerzett kötetre tévedt a pillantásom, összefonva a karomat a mellkasom előtt. Oké, ez a lány egy pöppet creepy. Lehet, hogy most vijjogatva és a karjaim a levegőben lóbálva kéne elfutnom? Talán majd később. - Oké... ez fura volt, mit csináltál? - néztem egy labrador értelmi képességeivel a padlóra, ahol a könyv volt, majd a kezére, ahol most helyezkedett el.
|
|
|
|
Ward Weaver
INAKTÍV
#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
|
|
Írta: 2016. július 18. 00:47
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=609227#post609227][b]Ward Weaver - 2016.07.18. 00:47[/b][/url] Jess <3 Enyhén szólva olyan kis gunyoros volt. Vagy gunyorkás, ha minden igaz, nem tudom, lehet hogy most játszom a nyelvújítót, de a gúnyos nem illett rá, az nagyon erős lett volna. Az én szememben a gúny jóóóóóval feljebb kezdődik, ahhoz neki még gyúrni kell rá. - Nem tudom, csak úgy beugrott, talán isteni szikra volt. Többet kéne jóslástanra járnom - hagytam, hogy végigtaperolja a fejemet, meglehetősen fura arcot vágva, mert hát most mégis milyet vágjak? Ha labrador lennék, tudnám, hogyan viszonyuljak ehhez az egészhez, na de így? Mégsem liheghetek, az tök fura lenne. Bár az ő fújtatása után... A fenyegetésére egyre inkább kifutott az arcomból a vér és kiült rám a döbbenet, hozzám képest a yeti egy paradicsom. Hát mi a fene? Ez a nő egy pankrátor. - Ki vagy te és hogy hiányozhattál eddig az életemből? - vontam fel a szemöldököm széles vigyorral. Azt hiszem, hogy az a könyv komolyabb sérülést okozott mint gondoltam volna, szóval én is kicsit tapogatóztam a puklim után, sikertelenül. Persze tényleg rá kellett volna kérdeznem, hogy mi a neve vagy valami, de nem hiszem hogy így kellett volna nyitnom. Ennyi erővel azt is megkérdezhettem volna, akar-e a feleségem lenni. Az már mindennek a teteje lenne... - Ja hát csak nem tudom... se pálca, se semmi... neked nem lesznek gerincbántalmaid, az már egyszer biztos - bólogattam elismerően, miközben próbáltam leplezni a döbbenetet, ami azért még ott settenkedett az agyam hátuljában. Jaj eredj már valahova. Még egyszer megkérdezte, jól vagyok-e mire igyekeztem meggyőzött fejet vágni és heves bólogatásba kezdtem. Most kaptam agyrázkódást... - Peeersze, csak adj egy percet, túlpörögtem - nevettem el magam kicsit. Na ilyen hülyén is régen sikerült viselkednem.
|
|
|
|
Ward Weaver
INAKTÍV
#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
|
|
Írta: 2016. augusztus 11. 00:21
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=611936#post611936][b]Ward Weaver - 2016.08.11. 00:21[/b][/url] Jess <3 Azt hiszem, kicsit elcreepysedtem, de ez megbocsájtható, ha az ember fejére ejtenek egy könyvet. Vagy ez nem kifogás? Ettől nem lehet szuperképességeket kapni, mint a radioaktív pókoktól, ugye? Nem akarok az ijesztő és vérfagyasztó Lexikon-man lenni, az analfabéták réme... - Nem, nincs is rá szükség, megfelel ez így magunk között, azon ne múljon - legyintettem le halál nyugodt fejjel, hogy ugyebár mit nekem az illem... Nem igénylem különösebben, bár hajlamos vagyok rá, nagyon kivételes esetekben, de ez most nem ilyen. Éljen a Lexikon-man. Aztán a spiné nagyon weird módon elkezdte lebegtetni a könyvet, hát még jó, hogy rákérdeztem, hogy ez mégis mi volt. Szerintem ez teljesen egyértelmű, minden ember egy kis józan paraszti ésszel hasonlóan tett volna. De őt meglepte, szóval lehetséges, hogy itt kevés az ember, akinek józan paraszti esze van. Talán el kéne küldeni őket Texasba egy kis kiruccanásra, rögtön mindenki összekapná magát. - Lássuk be, hogy azért ez elég cool. És még csak vissza sem élsz vele, be kell látnom, hogy laza vagy. Én azt hiszem, hogy szétszívatnám az olyanokat, akik keresztbe tettek, vagy legalábbis megpróbálták - horkantam fel. Nem vagyok egy könnyen felejtős típus, szóval tényleg szerencséje van egyeseknek, hogy nincs ilyen Merlin-adta tehetségem. - ÖÖööö... ja, jól vagyok, de lehet, hogy... nem annyira jól, mint máskor. Nem tudom. Talán egy kitérő a gyengélkedőn belefér, egye fene, de csak mert olyan szépen kérted - jegyeztem meg nagyvonalúan, majd visszatettem a könyvemet - azt hiszem - a helyére és kifelé sétáltam a könyvtárból. Legalább az még jól ment.
|
|
|
|
Ward Weaver
INAKTÍV
#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
|
|
Írta: 2016. november 16. 01:12
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=639508#post639508][b]Ward Weaver - 2016.11.16. 01:12[/b][/url] HelénaAzt kell mondjam, hogy mikor megkaptam egy bizonyos kis papírost, rajta pedig ott díszelgett az ismerős kézírás, úgy elsőre elég nagy volt a kísértés, hogy olvasás nélkül felgyújtsam és nézzem, ahogy hamuvá ég. Megnyugtatta volna a lelkemet, egész egyszerűen jól esett volna. Már a kezemben volt az öngyújtóm, de aztán nagy önfegyelem árán visszacsúsztattam a zsebembe és mély sóhajjal kibontottam a levelet. Egyszerűen túlságosan deja vu volt nekem az egész helyzet: Heléna, valami érdeklődés féle, jól elvoltunk, szó nélkül felszívódott egy időre. Szóval azt hiszem, mondhatjuk, hogy nem jól kezeltem az esetet. Grimaszolva összegyűrtem a levélkét galacsinná, majd a szoba sarkába hajítottam. Sokáig úgy gondoltam, hogy nem fogok elmenni. Megnyugtatott a gondolat, hogy nem kötelezhet rá senki, hogy találkoznom kelljen a lánnyal. Aztán valamiért mégis összeszedtem magam fél órával a megbeszélt időpont előtt és nagyjából rendbe vágva magam besétáltam a könyvtárba. Egy kicsit még muszáj volt sétálnom, mielőtt odamegyek hozzá, át kellett gondolnom a dolgokat, meg hogy mit is kéne neki mondanom, ha egyáltalán van a számára mondandóm. Mély levegőt véve sétáltam oda a lányhoz, aki éppen egy könyvet lebegtetett le a polcról és megint eszembe jutott az első találkánk. Nem volt túl szerencsés. - Mit szerettél volna? - kérdeztem lényegre törően. Semmi hab, vagy máz, nem cicomáztam túl a dolgot. Talán köszönhettem volna, de szerettem volna minél hamarabb letudni az egészet. Lehet, hogy egy csöppet nehezteltem? Talán.
|
|
|
|
Ward Weaver
INAKTÍV
#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
|
|
Írta: 2016. november 21. 19:00
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=641207#post641207][b]Ward Weaver - 2016.11.21. 19:00[/b][/url] Heléna Az érkezésemre a lány úgy szorította magához a könyvet, mintha az élete múlna rajta. Hogy csak megijedt, mert rossz a lelkiismerete vagy a kötetet féltette ennyire, nem volt teljesen világos, de nem is kellett, hogy az legyen. Elvégre nem voltam legilimentor. Hála Merlinnek... A lány változott pár dologban azóta, hogy legutóbb láttam. Nem tudtam volna így hirtelen megmondani, miben, de talán a haja volt még a legszembeötlőbb ezek közül. - Neked is szia - mondtam semleges hangszínt megütve. Legalább addig sem piszkálhat azzal, hogy én mégis miért neheztelek vagy mi van, vagy miért rossz a kedvem. Annyira elterjedt népbetegséggé vált a környéken az empátia, nem is értem, hogy jutottunk idáig. - Nem, nem mondhatnám. Most miért kellett volna, hogy azt mondjam, baj van? Alapvetően tényleg nem volt semmi extra. Csak alapvetően voltak dolgok, amiket rosszul viseltem és ez a húzása éppen olyasmi volt. - Ha mindenképpen azt akarod, hogy haragudjak, ráfoghatjuk arra, igen - közöltem. Valójában sokkal inkább voltam sértett érzelmileg, semmint hogy dühös. Most mit kellett volna idegeskednem? Jobb lett volna attól bárkinek is? Ugyan. Az ujjam végigfuttattam egy pár könyv gerincén, aztán utána visszafordultam a lány felé. - Szóval, mit szerettél volna?
|
|
|
|
Ward Weaver
INAKTÍV
#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
|
|
Írta: 2016. november 26. 13:28
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=642452#post642452][b]Ward Weaver - 2016.11.26. 13:28[/b][/url] Jess? A köszönésem hangszíne talán bántó volt, legalábbis ezt láttam visszatükröződni a lány arcáról. Valahogy mégsem tudott zavarni a dolog, még ha akartam volna sem. Aztán a kis mondókám hatására még a fejét is lehajtotta. Bűntudat, vagy bánat, végül is egyre megy mind a kettő. Nem tudtam átérezni a csalódottságát, ez a kis tulajdonság világéletemben hiányzott belőlem, most pedig titkon kicsit örültem is neki. Végül nagy sóhajjal felnézett, én meg elszakítottam a pillantásomat a könyvek gerincéről és enyhén felvont szemöldökkel vizslattam őt. Na, ilyenkor mi van? Honnan van ebben a nőben ennyi oxigén? - Nem tudom, milyen búvár-tanfolyamot végeztél, de a légzőgyakorlatok biztosan jól mentek. Életemben nem láttam még nőt ennyit beszélni egy levegővel - jegyeztem meg, miközben próbáltam feldolgozni az imént hallottakat. Szóval akkor itt volt, csak mégse és...? Mi? Miért kell a nőknek mindent túlbonyolítani? Istenem... Mély sóhajjal túrtam a hajamba, miközben visszafordultam a társaságom felé és ízlelgettem a gondolatot, hogyan is kéne ezt elmagyarázni neki. - Mondtam már, nem haragszom. Soha nem is haragudtam, ha ez az eset állna fent, én nem tenném ugyanezt itt. Egész egyszerűen a hócipőm tele van már az ilyen eltűnésekkel. Ennyi - vontam meg a vállamat lazán. Még csak nem is kamuztam, teljes mértékben így volt. Azt hiszem, hogy a jó viselkedés mellé pár defektet is sikerült beszednem. Fene se érti az egészet. - Hogy vagy? - kérdeztem végül félszegen, zsebre vágva a kezeim. Mégis mit tehettem volna? Rohanjak el? Az nagyon gáz lett volna.
|
|
|
|
