Lopva közelíted meg a földszint ezen környékét, hiszen a Tanárok nem szeretik, ha zargatják a manókat munka közben. Mikor eléred az ajtót, megkönnyebbülsz, hogy senkivel sem futottál össze, és hogy a portrék sem szóltak rád. Belököd az ajtót, majd belépve a szemed elé tárul egy hatalmas helyiség. Olyan, mintha valami karácsonyi műhely lenne, már csak a télapó hiányzik, és a játékok. Bizony, az ételek fantasztikus gyárába kerültél, ahol vagy ezer manó sürög-forog, mindegyik valami tálcát visz, vagy tányért pakol, esetleg a tűzhelynél áll, talán mosogat. Körülnézel a bámulatos helyiségben, melyben szembe veled a mágikus hűtőszekrényt találod. Igen ám, csakhogy mielőtt elérnéd vágyaid tárgyát, még át kell verekedned magad egy hatalmas asztalon, csakhogy az apróságok rengetegéről már ne is beszéljünk, akik jöttödre azonnal felfigyelnek, s kezüket-lábukat törve rohannak teljesíteni a kívánságodat.
Kicsit hátrahőkölsz a nagy buzgóságban, ennél talán még egy tanárral, is jobban jártál volna. Az előtted álló asztalhoz vezetnek, leültetnek, és minden szavadat lesik. A helyiség jól világított, s egy lengőajtó van jobb oldaladon, ahonnan finom illatok, s újabb manók tömegei törnek elő. Mire kimondanád, mire fáj a fogad, már eléd hordtak mindenféle finomságot, így csak választanod kell. Balra találsz egy hatalmas szekrényt, melyben mindenféle evőeszköz található, továbbá poharak és tányérok. A kredenc fából készült, s színét az eredeti mahagóninak meghagyták.
A falak fehérre vannak festve, hiszen a lecsapódott pára miatt, mely a főzés következtében belengi a termet, sűrűn kell a pálcáért, vagy a hengerekért nyúlni s újrameszelni. Balra a sarokban található egy ajtó, amely titokzatosságával, és egyedüliségével hívogatóan kacsint rád. Leugrassz a székről, s elindulsz felé. Az ajtógombot elfordítva egy még az előzőnél is nagyobb helyiséget látsz, amelyben ezerféle kis kamrácska tűnik fel. Egy manó áll középen, mint valami felügyelőtiszt, s apró karjaival körös-körül integet, jelezve, hogy melyikbe mit tegyenek. A kis mágikus fém dobozkák szállítják az ételt a Nagyterembe a diákoknak.
Visszakanyarodsz, s észreveszel egy eddig nem látott ajtót. Remekül elrejtették a kíváncsi tekintetek elől, annyi szent. A folyosóról belépve nem láthattad, hiszen a kredencnek ezen oldalán található. Odalopakodsz, most nem igen figyelnek rád, s benyitva egy kamrát találsz, ahol bizony elég sokféle dolog található, csak kívánnod kell! Azonban a manók ezen helyet féltve őrzik, rájuk lett parancsolva, így gyorsan ki is tessékelnek onnan, mielőtt megragadhatnál valamit is.

Nehéz lenne megmondani, hogy pontosan mikor is kezdődött a barátságunk. Azt hiszem az évnyitó után túlságosan látszott, hogy egyedül vagyok, és ő egyike volt azoknak, akik odajöttek, és végül ő ott is maradt. Még a vörös hajammal ismert meg, amit végül szőkére változtattam, és nem állt hozzám sem furcsán, sem rosszul ezek után sem. Ez volt az a bizonyos változás, ami minden nő életébe kell a nagyon szomorú események után. Ez nem szakítás, hiszen nem is jártunk, sőt, Kornélnak egy másik lány tetszik, a háztársa. Szofi, amivel nem hiszem, hogy versenybe tudnék szállni. Csak, oké, ez furcsa, mert csak azt hittem, hogy versenyben vagyok, de nem is értem, hogy miért voltam ennyire magabiztos. Szóval nagy volt a változás, a tény, hogy egyedül maradtam.
- Hoztam néhány bogyós gyümölcsöt az erdőből, ne aggódj, mindegyik ehető, és lehet velük díszíteni. Ezeket nem szokták használni a hétköznapokban, pedig nagyon szépek.
Ez egy nagyon erős extra, ami a fejlődésem eredménye. Egyszerűen felismerem, ha valamelyik növény mérgező, sokkal jobban ismerem őket, mint amikor tanulok róluk, azonban mindaz a tudásom, amit elméletileg szedtem magamra, nem veszett el, hanem gyakorlatilag is ott van, bármikor elő tudom rántani. Mintha én lennék a növények királynője. Persze nem, de azért eléggé menő.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=864953#post864953][b]Bencsik Bonnie - 2023.06.25. 20:06[/b][/url]

Nehéz lenne megmondani, hogy pontosan mikor is kezdődött a barátságunk. Azt hiszem az évnyitó után túlságosan látszott, hogy egyedül vagyok, és ő egyike volt azoknak, akik odajöttek, és végül ő ott is maradt. Még a vörös hajammal ismert meg, amit végül szőkére változtattam, és nem állt hozzám sem furcsán, sem rosszul ezek után sem. Ez volt az a bizonyos változás, ami minden nő életébe kell a nagyon szomorú események után. Ez nem szakítás, hiszen nem is jártunk, sőt, Kornélnak egy másik lány tetszik, a háztársa. Szofi, amivel nem hiszem, hogy versenybe tudnék szállni. Csak, oké, ez furcsa, mert csak azt hittem, hogy versenyben vagyok, de nem is értem, hogy miért voltam ennyire magabiztos. Szóval nagy volt a változás, a tény, hogy egyedül maradtam.
- Hoztam néhány bogyós gyümölcsöt az erdőből, ne aggódj, mindegyik ehető, és lehet velük díszíteni. Ezeket nem szokták használni a hétköznapokban, pedig nagyon szépek.
Ez egy nagyon erős extra, ami a fejlődésem eredménye. Egyszerűen felismerem, ha valamelyik növény mérgező, sokkal jobban ismerem őket, mint amikor tanulok róluk, azonban mindaz a tudásom, amit elméletileg szedtem magamra, nem veszett el, hanem gyakorlatilag is ott van, bármikor elő tudom rántani. Mintha én lennék a növények királynője. Persze nem, de azért eléggé menő.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=864958#post864958][b]Salamon Gréta - 2023.06.25. 20:49[/b][/url]

Egy valamit már sikerült megtanulnom Bonnie-val kapcsolatban, mégpedig azt, hogy ő is szívesen ténykedett a konyhában. Még az évnyitó után lettünk jóban, amikor elég nagy zűrzavar tört ki, és többen meg is ijedtek. Egyike voltam azoknak, aki az eset után próbált segíteni azoknak, akik gyengébb idegzettel rendelkeztek, és jobban megviselték őket az események. Már nem is tudom, hogy ez volt-e az a pillanat, amikor összeismerkedtünk, vagy csak úgy amúgy telepedtem mellé, de arra tisztán emlékszem, hogy már akkor is elég visszahúzódónak tűnt. Nekem viszont ez még nem vette el a kedvem attól, hogy barátkozzunk, szóval valahogy így indult a mi kis barátságunk, azóta pedig nem volt olyan hét, hogy ne lett volna valamilyen közös programunk. Most például éppen tortát sütöttünk egy közös barátunk részére, hogy ezzel lepjük meg a szülinapján. A krémet már javában kikevertem, miközben Bonnie különféle gyümiket szedett elő, ezekre vetettem egy pillantást.
- Nagyon jól néznek ki, és az illata is érződik. Az ott szamóca, nem? - böktem ujjammal az egyik piros kis gyümölcsre, s egy szemet elloptam belőle, hogy megkóstoljam. - Hú, ez mennyei! Arra gondoltam, hogy egy részéből készíthetnénk egy ilyen lekvárszerű zselét, amit a lapok közé kennénk a vaníliás krém mellé. Mit gondolsz? A maradékkal pedig díszítenénk - javasoltam lelkesen, miközben abba hagytam a piskóta kavarását, s elkezdtem beleönteni a sütőformába.
- Mizu egyébként, most már jobban vagy? - nyíltan nem kérdeztem rá, csak diszkréten utaltam ezzel Kornélra, mert azért tudtam azt, hogy mi történt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=864963#post864963][b]Bencsik Bonnie - 2023.06.25. 21:23[/b][/url]

- Igen, az. Az erdőben valaki csinált egy kiskertet, de amikor rábukkantam, nagyon elhagyatott volt, így egy kicsit rendbe hoztam. Anna szerint ez terápiás tevékenység. Elmesélte, hogy amikor ők szakítottak Barnabással, akkor elment Indiába és ott ő is egy kertészetben dolgozott, méghozzá némán. Nem beszélt, csak dolgozott. Én azért szeretek beszélni. Talán azért, mert nem szakítottam, hanem a barátomat veszítettem el, és nem is örökre, csak egy kicsit.
Mert Kornél vissza fog jönni, amint jól lesz. Ezra megígérte nekem, hogy ez nem örökre szól, és tudom, hogy ezt azért kell most betartanom, hogy Kornél jobban legyen, és érte mindent meg fogok tenni.
- Jól hangzik, szerintem nagyon fogja szeretni, és ha mégsem, akkor majd mi megesszük, édességet nem szabad kidobni.
Szerintem az elmúlt hetekben ezen elv mentén legalább négy kilót híztam, van pár ruhám, amik feszülnek rajtam, de legalább már nem látszanak ki a bordáim. Sokan frászt kaptak volna, de én meg éppen azért élvezem, hogy kicsit lányosabb lettem.
- Igen, jobban, Ezra nagyon sokat beszélget velem, ami jól esik, sokat tanulok, az Előkészítő mellett el szoktam menni a Pizzériába és a Menedékbe is, hogy segítsek Barnabásnak, ha már egyszer befogadtak minket a húgommal. Szeretem Bogolyfalvát, és kitöltöttem végre a jelentkezési lapomat is, tanítónéni szeretnék lenni.
Azt az önkénteskedést szeretem a legjobban, és tudom, hogy dolgozhatnék ott, és akkor nem kellene elmennem innen.
- Milyen heted volt? Az a vizsga, amit kedden írtatok, tényleg olyan szivatós volt, mint vártad?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=864967#post864967][b]Salamon Gréta - 2023.06.25. 21:40[/b][/url]

- Komolyan? Ez nagyon menő, hogy te miket nem találsz. Én is látni akarom, megmutatod majd? - kérdeztem mosolyogva, nagyon bírtam az ilyen kiskerteket, nagyon szépek tudtak lenni, ha úgy igazán odafigyelve gondozták.
A terápiás sztorin közben elgondolkodtam, egyből az öcsém villant be, akire lehet, hogy ráférne egy ilyen terápia, de az biztos, hogy őt nem szabadítanám Bonnie-ra, mert amilyen tuskó mostanában, még félő, hogy megbántaná szegényt.
 - Barnabás? Ismerősen cseng a neve...ő nem az a pasi, akinek pizzériája van? - kíváncsiskodtam, miközben sikerült a piskótát egyenletesen eloszlatnom, s betenni a sütőbe.
- Ne aggódj, nem vész kárba egy falat sem. Csak egy gond van, nem tudom, hogyan kell csinálni ezt a gyümölcszselét. Szerinted hogy kéne? - csak álltam ott a pult felett, figyelve a bogyókat, közben lenyaltam a kanalat, amivel a piskótát kevertem be.
- Ez tök jó, rendes fickó ez az Ezra, és még helyes is – jegyeztem meg egy mosollyal, mert kár lett volna tagadni, tényleg tökély volt az a pali. Közben lopva, az üvegen túl benéztem a sütőbe, egyelőre viszont nem sok minden látszott, jóformán semmi.
- Hú, ne is kérdezd. Elég szivatós volt, és nem is sikerült túl jól, de remélem, hogy engedi a javítási lehetőséget. Nekem nagyon fontos lenne, hogy jó jegyet szerezzek, csak mostanában annyi dolgom volt. Tudod, anyagilag nem vagyunk eleresztve, suli mellett mindig dolgozok valamit, és el is megy a pénz, mert Erik állandóan valami kárt okoz másoknak. Zsannának például összetörte a mobilját, azt is ki kéne fizetnem – sóhajtottam. - Ja igen, majd ne lepődj meg, ha fura pletykát hallasz, és ne hidd el. Az az átok Bella elkezdett pletykálni rólam mindenféle hülyeséget, csak azért, mert féltékeny a pasijára, pedig közöm sincs a sráchoz – meséltem el, miközben előhúztam egy átlátszó üvegedényt, meg egy tiszta fakanalat, hogy elkezdjük a zselé elkészítését.
- Akarod ezt Te csinálni? - nyújtottam is felé a kanalat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=864968#post864968][b]Bencsik Bonnie - 2023.06.25. 22:05[/b][/url]

- Persze, szívesen.
Szeretek oda kisétálni, és eddig még csak Ezrát vittem el, megmutatva neki, hogy mit csináltam és mennyit haladtam. Meséltem neki a növényekről, ő mondta, hogy ahogy egyre jobban eggyé válok a terro-val, úgy lesz egyre több minden természetes, mint például ez a mérgező - nem mérgező szétválasztás, ami nagyon tetszik, az új kedvenc tevékenységem.
- Igen, ő. Náluk lakunk most Kisbogárral.
A húgom említésére elmosolyodom, szeretettel telik meg a hangom. Barnabásék egy új esélyt adtak nekünk, nem is csak egyet, szó szerint a jövőnket adták azzal, hogy elvállalták a felügyeletünket, így nem választottak el minket, hanem láthatom a kishúgomat felnőni, és tudom, hogy jó kezekben lesz.
- Én széttörném őket teljesen, hogy ilyen pépes legyen, adnék hozzá egy kis folyadékot, szörpöt mondjuk és zselatint, hogy olyan szépen zselés legyen.
Mintha valami hasonlót láttam volna már, csak azért rémlik a szörp, de azzal igazából rontani nem ronthatunk szerintem. A tárolós részhez sétálva megnézem a lehetőségeinket, és végül egy szamócással térek vissza. Ez pont jó indok arra, hogy ne reagáljak arra, hogy Ezra milyen jól néz ki. Tényleg szép férfi, látom, ahogy a lányok nézni szokták őt, főleg a fenekét. De én nem csinálok ilyesmit, nem illendő.
- Így ízben is stimmelni fog.
Remélem, hogy nem rontom el, és tényleg ez a megoldás, az arányokat meg majd érzésre fogom belekeverni, mert úgyis mindig azok a dolgok a legjobbak, amiket nem méregetünk.
- Elég nehéz vele. Nem gondoltál még rá, hogy neki kéne megdolgoznia azért, amit pótolni kell? Akkor szerintem nem lenne olyan bátor.
Így könnyű neki, hiszen más viszi el a balhét helyette, holott neki kellene, legalábbis én így látom. Közben nekiállok a pürésítésnek, de muszáj visszafordulnom felé, összevont szemöldökökkel.
- Bella elég sok mindent mond, ami furcsán hangzik. Mit pletykál? És miért féltékeny, mármint te lány vagy, Dorián meg olyan...lányos. Tudod, mint aki a fiúkat szereti.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=864973#post864973][b]Salamon Gréta - 2023.06.26. 07:30[/b][/url]

- Rendes, hogy magához fogadott titeket - biccentettem Bonnie szavaira, nagy szerencséjük volt, hogy ez így alakult, mert lehetne ennél sokkal rosszabb is. Ebbe a témába nem is akartam belemenni, hisz nem lehetett ez olyan könnyű nekik, de szerencsére jó emberek nyújtottak feléjük segítő kezet, és ez számított. - Tényleg, mennyi idős is a húgod? - ezt valahogy sosem kérdeztem tőle, de gondolom még nem volt elsős, mert nem emlékszem rá, hogy láttam volna a suliban egy ifjabb Bencsik lányt. Közben a munka nem állhatott meg, a sütőből már érződött a piskóta finom illata, nekünk meg össze kellett hoznunk ezt a zselét, így kíváncsian hallgattam végig az ötletet, hogy hogyan is tovább, majd ezt a feladatot inkább rá is hagytam Bonniera, hisz láthatóan neki ehhez a részéhez több ötlete volt.

- Szuper, ez szerintem jó lesz így , ahogy mondtad, én meg akkor közben elkészítem a vaníliás krémet - mondtam lelkesen, szerencsére a pudingfőzésben még jó voltam, s abból krémet készíteni sem volt túl nagy bonyodalom. Neki is álltam a puding alapjának, port és tejet öntöttem egy tálba, s hozzá egy kis cukrot is adtam, hogy azt kevergethessem. Közben feltűnt, hogy Ezrára nem reagált, így csak somolyogtam az orrom alatt, szerintem azért neki is tetszett az a pasi.

- Ó, dehogy nem. Már ezerszer veszekedtem vele emiatt, de hajthatatlan. Csak tudod, nem akarom, hogy gond legyen, hogy a hülyeségei miatt apát zargassák a felháborodott szülők, ezért kénytelen vagyok mindig elsimítani a dolgokat - ennél a témánál nem voltam túl lelkes, eléggé lehangoló volt az, hogy az öcsém így kifordult magából. Inkább beszéltem is másról, mert Bella és a pletykák még mindig izgibb volt, mint a családi szennyesem.

- Hát…valami olyasmit hallottam vissza, hogy egy szerelmi bájlöttytől fogaim nőttek odalent…érted. Tök gáz, és a legdurvább, hogy van, aki ezt még el is hiszi - nevettem, már-már kínosan, mert azért nem örültem annak, hogy pletykálnak rólam. - Olyat is visszahallottam, hogy szerinte ribanc vagyok - megvontam a vállaim, s közben még jeleztem is mutatóujjam forgatásával a koponyám mellett, hogy mit gondolok arról a lányról. - Szerintem flúgos kicsit…hm, mi? - meglepetten pislogtam Bonniera. - Dorián? - felnevetve ráztam meg a fejem. - Nem, kizárt, a lányokat szereti, ez tuti - meséltem röviden Bonnienak -  csak olyan…hogy is mondjam, selyemfiús - jegyeztem meg nevetve. Nem is volt kifejezetten az esetem, de azért mégis volt benne valami, egész helyes srác volt, csak szegényt szögesdrótokkal és kutyákkal vette körbe Arabella. - Na de ha már itt tartunk, van valaki a láthatáron, aki tetszik? - ó igen, tudtam jól, hogy hogyan érzett Kornél iránt, de az még nem jelenti azt, hogy csak ő az egyetlen srác a világon, biztos akadt más is, aki felkeltette az érdeklődését, hisz miért is váltott volna hajszínt. Meg aztán, lehet hogy rá is fért volna az, ha végre tovább lép.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=864977#post864977][b]Bencsik Bonnie - 2023.06.26. 09:25[/b][/url]

- Ő egy nagyon jó ember.
Ezzel nem hiszem, hogy bárki is tudna vitatkozni, és nem csodálom, hogy a felesége olyan nagyon ragaszkodik hozzá, szerintem nem lehet nem szeretni, Anna szerint a testvérének azért sikerül. Mondjuk attól a férfitól én is tartok, és ha nagyon szeretném a sárkányokat, akkor sem hiszem, hogy tanulnék nála. Nem szeretek aggódni.
- Lassan három éves lesz. Most megy majd középső csoportba.
Tizennégy év van kettőnk között, ha nem lennének ott Barnabásék, talán azt feltételeznék, hogy az én gyerekem, de így szerencsére nem kell még ezekkel a tévedésekkel is megküzdenem, Anna pedig senkit sem javít ki, aki azt mondja, hogy “egyáltalán nem hasonlítasz anyára”. Az igazság az, hogy tényleg nem hasonlít a mamára, ő is és én is a papa gyerekei vagyunk.
- Megértem teljesen, de azért remélem, hogy mindenki tudja, milyen is Bella, és egy kicsit mindenki elosztja kettővel. Én el szoktam legalábbis.
Nem hiszem, hogy ne lenne jó ember, csak egy kicsit túl sok, egy kicsit túl túlzó, ha lehet ezt így mondani. Nekem még nem ártott, és nagyon szeretném, hogy a jövőben se tegye, ne mondjon semmit, holott tudom, hogy mondhatna nagyon sok mindent. Én csak szeretném nyugodtan megcsinálni a tanulmányaimat, hogy aztán dolgozhassak, és segíthessek Barnabáséknak, mert hiába mondja, hogy ne aggódjak az anyagiakon, akkor is sok pénzt fizetnek ki ránk, és nem szeretnék hálátlan lenni. Van bennem egy kis félelem Bellával kapcsolatban, ezen elmélkedem, ahogy a zselét készítem, de törekszem arra, hogy a gondolataim ne arra vigyenek el, hanem inkább a zselé irányába, ám ezt nem könnyű, amikor olyan téma is előkerül, hogy Gréta lábai között fogak nőttek ki, és akaratlan is azonnal oda pillantok, majd vissza az arcára.
- Hogyan tud ilyeneket kitalálni?
Jobb kérdés mondjuk az, hogy mások az ilyesmit miért hiszik el. Sok minden furcsaságot láttam már itt, és szerintem úgy, hogy az ember egy elemet birtokol, még több furcsaság is szembe jön, de akkor sem gondoltam még soha olyanra, hogy bárkire azt mondom, hogy odalent fogai nőttek ki.
- Magából indul ki?
Kérdezem ártatlanul, mert azt mondják, hogy ha valaki ilyesmit mond, akkor igazából saját magáról próbálja a figyelmet elterelni, és ezt a legjobban úgy tudja csinálni, hogy ha a saját negatív tulajdonságával egy általa nem kedvelt vagy nem figyelmbe vett személyt ruház fel.
- Nem férfias. Nem hiszem, hogy hozzád illene, inkább olyannal tudlak elképzelni, aki nagy és erős.
A kérdés váratlanul ér, és olyan hevesen rázom meg a fejem, hogy félő, leesik a helyéről. Nem lenne tisztességes, ha bárki más tetszene, amíg Kornél a gondolataimban van, és őt olyan nagyon régen szerettem, hogy az nem múlik el csak úgy. Szerintem Ezra emiatt is szeparált el minket egymástól.
- Én csak szeretnék felnőni. A fiúk nem olyan lányokba lesznek szerelmesek, mint amilyen én vagyok. De nem baj, sok szép dolog van az életben ezen kívül is. Neked tetszik valaki?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=865053#post865053][b]Salamon Gréta - 2023.06.29. 20:05[/b][/url]

- Hű, elég nagy a korkülönbség, de biztos nagyon cuki lehet – elmosolyodtam, még nem volt szerencsém a húgához, de gondolom, hogy olyan lehet, mint ő, csak kicsiben. Szegénynek biztos sok gondja akadt is, amolyan nevelés a szülő helyett, de ezt át tudtam érezni, hisz nagyjából hasonló cipőben jártam, csak nekem egy kamasz kölyköt kellett „nevelnem”.
- Addig jársz jól, míg nem árt, képes rá...- jegyeztem meg röviden, nem volt szokásom másokról rosszat mondani, a pletykákra sem adtam soha, vele viszont sajnos negatív tapasztalatom volt. Még csak nem is kérdezett, azonnal támadott és átkot szórt rám, ráadásul hátulról, úgy, hogy még csak védekezni se tudjak. Ez pedig se nem fair, se nem vall jó emberre. Ezt viszont már nem hoztam fel Bonnie-nak.
- Egyet javasolhatok, rá se nézz Doriánra és akkor nem lesz probléma – fűztem hozzá nevetve, miközben figyeltem, ahogy elkészíti a finom zselét. Közben én sem akartam tétlenkedni, így nekiálltam egy pudingos krém elkészítéséhez, ami nem volt bonyolult.
- Jaj, fogalmam sincs, lehet, hogy sok sci-fit olvas és ott szed össze ilyen dolgokat – vállat vontam, s próbáltam úgy állni a dologhoz, mintha nem is zavarna, pedig zavart. Még akkor is, ha nem igaz, sajnos ezzel a pletykával sikerült elérnie azt, hogy a hiszékenyebbek nagy ívben elkerüljenek.
- Hahaa, ez jó, tetszik – elnevettem magam, Bonnie talán nem is sejtette, hogy vicces, pedig az volt. - Azért az durva lenne, ha neki tényleg lenne ilyen harapó szörnye – mosolyogva kavargattam a krémet, ami lassan sűrűsödni kezdett a hő hatására, s persze közben csak visszakanyarodtunk Doriánhoz. Pillantásom Bonniera kúszott, értetlen mosoly szökött az arcomra.
- Na de hát én tényleg nem...mi nem, tényleg! - úgy győzködtem, mintha ő is Bella egyik kéme lenne, pedig tudom, hogy nem az volt, barátnőmként meg jól tette, hogy elmondta a véleményét, csak épp nem értettem, hogy miért gondolták azt, hogy ő meg én. A héten már ő volt a második, aki erre utalt, igaz Zsanna épp az ellenkezőjét mondta, így elég nehéz volt kiigazodni a tanácsokon.
- Már épp kérdezni akartam – tettem hozzá nevetve, csak megelőzött, hisz kíváncsi voltam, hogy ha szerinte nem ő illik hozzám, akkor ki, Bonnie pedig szépen fel is sorolta.
- Hm, és tudsz is ilyet a suliban? Nevezd nevén – kíváncsian vontam fel a szemöldököm, s egy pillanatra abba is hagytam a puding kevergetését. S ha már itt tartottunk, az is érdekelt, hogy van-e valami új srác a láthatáron, aki a radarjára került Kornél után. Bonnie viszont meglehetősen passzív választ adott, olyannyira, hogy még a szemeim is elkerekedtek.
- Ne mondj már ilyet csajszi, ez egyáltalán nem igaz! Csak rossz srácokat nézhettél eddig. Vegyük például Kornélt, cuki srác, de őszintén, a saját árnyékát nem találja, na látod, ha szerinted hozzám nem való a Jankovits srác, úgy hozzád sem való Kornél. Inkább egy vicces sráccal tudnálak elképzelni, aki egy kicsit kirángat a komfortzónádból. Például az a navinés srác, hogy is hívják? - nem jutott az eszembe a neve, csak annyit tudtam, hogy nem olyan rég érkezett az iskolába. Mindenesetre szerintem illett Bonniehoz, egyszer láttam őket a folyosón diskurálni. A korábbi kérdésem közben visszapattant, és egyben el is gondolkodtatott.
- Lássuk csak, hm – fejemet félre biccentve gondolkodtam, már a puding is kezdett odakapni. - Nem is tudom, azt hiszem most senki – igazából nehéz lett volna egy nevet mondanom, hisz nagyon sok helyes srác járt a tanodába, közülük akadt olyan, aki már kapcsolatban volt, meg olyan is, aki nem, de őszintén nem tudtam volna mit mondani Bonnienak, hisz egy dolog a külső, és egy dolog a belső.
- Jaj a puding – vigyorogva gyorsan kavartam még rajta párat, miközben eloltottam a tüzet, majd egy keverőtálba öntöttem, s elkezdtem összekeverni vajjal. - Szerintem macskákról beszéljünk, ott meg tudnám mondani, hogy melyik tetszik – feleltem nevetve.
- Kész van a zselé? Meg meg kéne nézni a piskótát. Kivegyem vagy kiveszed? - fordultam felé, miközben még kavartam a krémet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=865095#post865095][b]Bencsik Bonnie - 2023.07.02. 14:49[/b][/url]

- Anya hétévente esett teherbe. Utánam az öcsém, Benája született, majd a húgom, Boglárka.
Elmosolyodom az öcsém nevének kimondásakor, hirtelen felrémlik előttem mindig mosolygó arca és a szemei, amelyekben benne volt az a bizonyos huncut csillanás. Így szeretek rá emlékezni, élőként. Róla nem nagyon szoktam beszélni, és arról sem, hogy egészen pontosan mi történt a szüleinkkel. Ha bárki kérdezi, annyit szoktam mondani, hogy a húgommal Barnabáséknál lakunk, és, hogy ők vigyáznak ránk. Főleg a húgomra, akit remélem, hogy ők fognak felnevelni, mert akkor a legboldogabb gyerekkora lesz. Jó hallani, ahogy nagyokat kacag, és esténként alig tud elhallgatni, pedig Anna ráadásul a nap nagy részét vele tölti, mégis olyan átéléssel hallgatja, mintha minden történet új lenne.
- Ettől nem kell félned, eszembe se jutott ránézni, de sajnálom szegény fiút, hiszen így csak egy csinos kis kiegészítő lesz mellette. Plusz ha már az elején ennyire megfojtja, mi a garancia arra, hogy vele marad, vagy ha marad is, akkor nem csalja meg?
Nem vagyok egy nagy szakértő párkapcsolati téren, pár barátnőm kapcsolatából tudok csak kiindulni, meg abból, amit Barnabáséknál, meg a tesóinál látok. Mindegyik más persze, és sokkal nem értek egyet, de nem tudom, hogy én hogyan viselkednék egy ilyen helyzetben, ha nekem például barátom lenne, viszont azt érzékelem, hogy ha valakire  rá se szabad nézni, az nem egészséges. Bella vajon azt hiszi, hogy annyira borzalmas ember, hogy senki másnak nem kellene? És ha igen, akkor miért nem változtat? Mondjuk valószínűleg azért, mert neki van barátja, és így rendben is vannak a szükségletei.
- Szóval, te ránéztél Doriánra, és ebből lett az, hogy… ribanc vagy?
Nem nagyon szoktam csúnya szavakat használni, de pontosan szeretnék fogalmazni, hiszen ilyen kényes helyzetekben tudom, hogy nem mindegy, melyik szó hangzott el. A falumon kívüli élet nem volt könnyű, de mostanra abban reménykedek, hogy már egészen jól kezelem ezeket a világi emberi dolgokat.
- Elhiszem neked, hogy nem, mert még életben vagy.
Az elmondottak alapján simán képes lett volna arra, hogy Grétától elvegye az életét, ami miatt eléggé szomorú lettem volna, és örülök neki, hogy erre végül nem került sor. A fiúk terén pedig nem vagyok valami szerencsés és jól tájékozott, de hirtelen nem is rémlik senki, aki alkalmas lenne erre a szerepre.
- Miksáról tudom, hogy foglalt, de Létai Roland? Neki olyan széles vállai vannak, mint Ezrának. Vagy Ezra? Végül is, nem a tanárod és mestertanonc vagy, felnőtt. Nincs barátnője, egyszer-kétszer láttam randizni, de olyankor mindig mással volt, szóval szerintem egyik se tetszett neki igazán. Nagyon kedves és nyugodt, türelmes és jó. Én bízok benne.
És ez nagyon sokat számít, mert nagyon kevés emberben tudok maradéktalanul megbízni, de Ezra olyan, akihez tényleg fordulni tudtam eddig mindenben, és az évnyitón történtek után is nagyon kedves volt velem. Elvitt Kornélhoz is, amikor kértem, és mindent elmagyarázott nekem, részletesen, és közben egyszer sem éreztem azt, hogy butának gondolna, vagy éretlennek. Gréta szerintem illene hozzá, de persze az sem kizárt, hogy elfogult vagyok, mert a barátnőm, és szívesen látnék Ezra mellett olyat, akit szeretek.
- Vicces navinés srác?
Kérdezek vissza szemöldökeimet összehúzva, ahogy próbálom végiggondolni, hogy ki lehet az, akire gondol. Nálunk nincs olyan sok fiú, mint más házakban, és valahogy nem is tudom, hogy melyikük vicces. Jacob szegény sokszor elalszik, azt mondták ez egy betegség, Andrés meg képes arra, hogy boldoggá tegyen, elszívva a szomorúságot, amit eddig kétszer tett meg, hogy jobb kedvem legyen. Csongort nem nagyon ismerem, Thomas meg együtt jár Laurával, van még egy-két srác, de őket annyira se tudom, így csak megvonom a vállam, mert nem tudom, hogy melyik lehet a vicces navinés.
- Majd megfigyelem őket.
Eddig tényleg nem néztem olyan nagyon a fiúkat, mert Kornél volt a lényeg nálam, de azt hiszem, olyannak kellene lennem, mint a többi korombelinek, és kiülni a fűbe, nézni, ahogy a kviddicsesek edzenek, félmeztelenül. Azt mondják, azt a látványt kár kihagyni. Amíg ő a pudingot intézi, én is lehúzom a zselét, mert szépen besűrűsöfött, és már húzom is a kesztyűket, hogy kivegyem a piskótát.
- Holnap edz az Eridon meg a Rellon kviddicscsapata, nem megyünk ki megnézni őket?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=865824#post865824][b]Salamon Gréta - 2023.07.30. 17:41[/b][/url]

- Ne kérdezd, az ő dolguk - nevetve ráztam meg a fejem, tényleg nem akartam ezen filozofálgatni, hisz kettejük kapcsolata nem érdekelt, csak az, ha a fél iskola a szájára vett a nagy semmiért. Ezt el is meséltem barátnőmnek így főzőcskézés közben, hátha nem hallotta még a pletykákat.
- Nem ránéztem, hanem elesett gördeszkával, megsérült csúnyán és segítettem rajta. A portréknak meg nagy a szája, és egyből kanyarítottak ebből valami hazugságot, gondolom. Csak esélyem sem volt arra, hogy mondjuk elmondjam a verziómat, mert aljasul hátba támadott. De inkább nem is foglalkozom vele - vontam meg a vállaimat, közben tovább folytattuk a sütemény készítését. A konyhát már betöltötte a piskóta illata, mennyei volt. Közben tovább dumáltunk a fiúkról, röpködött is néhány név a levegőben.
- Létai Roli? Áh, ő mindenkinek is udvarol - nevetve megráztam a fejem, kósza pletykákat lehetett hallani a srácról, persze lehet, hogy a fele sem volt igaz, és tény, hogy széles vállai voltak és egész helyes volt arcra, de attól még nem ismertem jobban, hogy véleményt alkothassak vele kapcsolatban.
- Na ez jó - a következő név hallatán fel is nevettem, mert meglepett, hogy Bonnie barátnőm épp egy tanárt javasolt, ha nem hallom, el sem hittem volna.
- Helyesnek helyes, de nem hiszem, hogy épp rám lenne szüksége - inkább legyintettem is a témára, még mielőtt efféle gondolatokon kezdek el filozofálni jobban.
- Aham - bólintottam, ahogy szóba jött a navinés, de sajnos ennél több infóval nem tudtam szolgálni, mert pechemre nem jutott eszembe a srác neve. Az viszont megfordult a fejemben, hogy szervezzek neki és Bonnienak egy kis randit, ami mindkettőjüknek meglepetés lenne. Ennek gondolatától még egy mosoly is szökött az arcomra, miközben Bonniera kacsintottam.
- Helyes, figyeld csak meg őket - közben gyorsan befejeztem a pudingot, miközben ő kivette a sütőből a piskótát.
- Jajj nagyon jól néz ki! Kenjük meg és kész is vagyunk - dörzsöltem össze lelkesen a kezeimet.
- Deee, szívesen! Menjünk, jó ötlet. Már ezer éve nem voltam kint meccsen, egy kicsit már hiányzik is - vallottam meg, miközben segítettem Bonnienak kettévágni a piskótát, ezután kentem bele a pudingot, a zselét viszont már ráhagytam.  - Szerintem ennek örülni fog Lara, mit gondolsz? Már csak gyertya kellene  és kész is!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=866113#post866113][b]Bencsik Bonnie - 2023.08.14. 22:43[/b][/url]

- Mindig ezt csinálják. Elég unalmas lehet az életük, pedig olyan sok festmény van a kastélyban. Simán át is tudnak menni egymáshoz, és elpletykálhatnának a múltról. Bár, lehet, hogy nem akarják felidézni azt, amikor emberek voltak? Már, aki az volt persze. Én sem hiszem, hogy a múlton rágódnék. Ilyen szempontból remélem, hogy szellem sem leszek soha, mert nem szeretnék ízek, illatok nélkül létezni.
- Sajnálom, ez nem volt valami kedves dolog tőle.
Nem is mindig kedves. Egyszer egy lány csak annyit mondott rá, hogy “méhkirálynő”, és akkor nem értettem, hogy ez mit is jelent, ösztönösen a méhek királynőjét kezdtem el keresni, és nem értettem, hogy mit keresne a folyosón, de aztán elmagyarázták, és most már értem. Wessi nem mindig kedves vagy megfontolt, sajnos, ezért sok mindenkinek tud fájdalmat okozni, belőle kiváló portréalak lenne.
- Akkor vele inkább vigyázni kellene, mert nem hűséges. Elég nehéz megfelelő fiút találni.
Pillantok rá elgondolkozva, miközben nem csak az agyam jár, de a kezeim is. Egy mesterművet készülünk alkotni, és itt legalább tudom, hogy miről is van szó. A másiknál vannak problémáim, például, hogy fogalmam sincs, hogy ki a srác, aki szerinte vicces és navinés. Nem sok fiúval beszélgettem eddig, főleg, mert Kornélra figyeltem, most meg próbálok minél több időt tölteni a faluban, és segíteni Barnabásnak ahol csak tudok. Együtt lehetek a húgommal, nem is kérdés, hogy segítek neki ezért cserébe.
- Szerintem imádni fogja, én is imádnám, ha ilyen szép és finom meglepetést kapnék.
Nem is kérdéses, különben is, mindennek, ami házi készítésű sokkal jobb íze van, mint azoknak, amiket a boltban vesz az ember. Az is finom persze, csak az olyan tucat, ebben érződik a másik fél szíve és lelke.
- Holnap akkor kviddicseseket nézünk! Lehetnének kviddicses barátaink, és akkor együtt mennénk velük, mint a többi lány meg fiú, akiknek szintén kviddicses párjaik vannak, és akkor, amikor pizzázni mennek, akkor mennek ők is. Tök szuper lenne!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=866992#post866992][b]Salamon Gréta - 2023.09.12. 19:21[/b][/url]

Bonnie szavai a festményekről elgondolkodtattak, bólogattam is a gondolatmenetére. - Igen, ez könnyen meglehet, inkább foglalkoznak másokkal, mint hogy a saját életükkel vagy emlékeikkel foglalkozzanak. Pedig, ha fellapoznánk a történelemkönyveket, biztosan találnánk szaftos pletykákat róluk is - jegyeztem meg, s fel is merült bennem a gondolat, hogy ha legközelebb valamelyik portré pletykát indít rólam, akkor felolvasom a folyosón a róla szóló múltbeli sztorikat, hátha akkor majd észhez tér.
- Ne is mond, szellem én sem szeretnék lenni, szerintem ez nekik is rossz, és valószínűleg valami oka van annak, hogy itt ragadnak, talán valami megoldatlan ügy. Ha elmegyek, menjek tisztességgel és békével, ne kelljen nekem még ötszáz évig itt repkednem - fűztem hozzá, egyetértve azzal, hogy milyen rossz is lehet ez a szellemlét.
- Áh, szerencsére lepereg. A Prambergeren nőttem föl, ott megedződtem már, nem fogok összeomlani egy olyas valaki véleményétől, aki még csak nem is ismer - vállat vontam, nem feltétlen tartottam rossz embernek Wessit, hisz nem ismertem, de az már messziről sugárzott róla, hogy van benne rosszindulat és komplexusai lehetnek. - Hát igen, csak akkor fuss össze a Létaival, ha kalandra vágysz - jegyeztem meg nevetve Bonnienak, majd megcsodáltam a tortát, amit sikerült összehoznunk ebben a pár órában.
- Na ezt nem felejtem el, mikor is lesz a szülinapod? - kérdeztem nevetve, úgy, mintha nem tudnám, pedig nagyon is jól tudtam, és már volt is ötletem arra, hogy majd mivel is lepjem meg.
- A családi receptek a legjobbak. Legközelebb megsüthetnénk a nagyim almás-rácsosát - mondtam lelkesen, szerencsére Bonnie szeretett sütni, meg én is, és ilyenkor mindig jókat tudtunk dumálni.
- Benne vagyok! - lelkesedtem az ötletért. - Hjajj Bonnie, bevallom, hogy én tök szívesen lennék szurkoló is. Tudod, pom-pomokkal, szép ruciba öltözve. Ha benne lennél, meg találnánk még pár lányt, akkor akár csinálhatnánk egy ilyen szurkolócsapatot is. Vagy ez szerinted hülyeség? - elgondolkodva pillantottam rá, közben még gyorsan rendet raktam, hogy szép tisztaságban hagyjuk magunk mögött a konyhát.