Lopva közelíted meg a földszint ezen környékét, hiszen a Tanárok nem szeretik, ha zargatják a manókat munka közben. Mikor eléred az ajtót, megkönnyebbülsz, hogy senkivel sem futottál össze, és hogy a portrék sem szóltak rád. Belököd az ajtót, majd belépve a szemed elé tárul egy hatalmas helyiség. Olyan, mintha valami karácsonyi műhely lenne, már csak a télapó hiányzik, és a játékok. Bizony, az ételek fantasztikus gyárába kerültél, ahol vagy ezer manó sürög-forog, mindegyik valami tálcát visz, vagy tányért pakol, esetleg a tűzhelynél áll, talán mosogat. Körülnézel a bámulatos helyiségben, melyben szembe veled a mágikus hűtőszekrényt találod. Igen ám, csakhogy mielőtt elérnéd vágyaid tárgyát, még át kell verekedned magad egy hatalmas asztalon, csakhogy az apróságok rengetegéről már ne is beszéljünk, akik jöttödre azonnal felfigyelnek, s kezüket-lábukat törve rohannak teljesíteni a kívánságodat.
Kicsit hátrahőkölsz a nagy buzgóságban, ennél talán még egy tanárral, is jobban jártál volna. Az előtted álló asztalhoz vezetnek, leültetnek, és minden szavadat lesik. A helyiség jól világított, s egy lengőajtó van jobb oldaladon, ahonnan finom illatok, s újabb manók tömegei törnek elő. Mire kimondanád, mire fáj a fogad, már eléd hordtak mindenféle finomságot, így csak választanod kell. Balra találsz egy hatalmas szekrényt, melyben mindenféle evőeszköz található, továbbá poharak és tányérok. A kredenc fából készült, s színét az eredeti mahagóninak meghagyták.
A falak fehérre vannak festve, hiszen a lecsapódott pára miatt, mely a főzés következtében belengi a termet, sűrűn kell a pálcáért, vagy a hengerekért nyúlni s újrameszelni. Balra a sarokban található egy ajtó, amely titokzatosságával, és egyedüliségével hívogatóan kacsint rád. Leugrassz a székről, s elindulsz felé. Az ajtógombot elfordítva egy még az előzőnél is nagyobb helyiséget látsz, amelyben ezerféle kis kamrácska tűnik fel. Egy manó áll középen, mint valami felügyelőtiszt, s apró karjaival körös-körül integet, jelezve, hogy melyikbe mit tegyenek. A kis mágikus fém dobozkák szállítják az ételt a Nagyterembe a diákoknak.
Visszakanyarodsz, s észreveszel egy eddig nem látott ajtót. Remekül elrejtették a kíváncsi tekintetek elől, annyi szent. A folyosóról belépve nem láthattad, hiszen a kredencnek ezen oldalán található. Odalopakodsz, most nem igen figyelnek rád, s benyitva egy kamrát találsz, ahol bizony elég sokféle dolog található, csak kívánnod kell! Azonban a manók ezen helyet féltve őrzik, rájuk lett parancsolva, így gyorsan ki is tessékelnek onnan, mielőtt megragadhatnál valamit is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=864953#post864953][b]Bencsik Bonnie - 2023.06.25. 20:06[/b][/url]

Nehéz lenne megmondani, hogy pontosan mikor is kezdődött a barátságunk. Azt hiszem az évnyitó után túlságosan látszott, hogy egyedül vagyok, és ő egyike volt azoknak, akik odajöttek, és végül ő ott is maradt. Még a vörös hajammal ismert meg, amit végül szőkére változtattam, és nem állt hozzám sem furcsán, sem rosszul ezek után sem. Ez volt az a bizonyos változás, ami minden nő életébe kell a nagyon szomorú események után. Ez nem szakítás, hiszen nem is jártunk, sőt, Kornélnak egy másik lány tetszik, a háztársa. Szofi, amivel nem hiszem, hogy versenybe tudnék szállni. Csak, oké, ez furcsa, mert csak azt hittem, hogy versenyben vagyok, de nem is értem, hogy miért voltam ennyire magabiztos. Szóval nagy volt a változás, a tény, hogy egyedül maradtam.
- Hoztam néhány bogyós gyümölcsöt az erdőből, ne aggódj, mindegyik ehető, és lehet velük díszíteni. Ezeket nem szokták használni a hétköznapokban, pedig nagyon szépek.
Ez egy nagyon erős extra, ami a fejlődésem eredménye. Egyszerűen felismerem, ha valamelyik növény mérgező, sokkal jobban ismerem őket, mint amikor tanulok róluk, azonban mindaz a tudásom, amit elméletileg szedtem magamra, nem veszett el, hanem gyakorlatilag is ott van, bármikor elő tudom rántani. Mintha én lennék a növények királynője. Persze nem, de azért eléggé menő.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=864963#post864963][b]Bencsik Bonnie - 2023.06.25. 21:23[/b][/url]

- Igen, az. Az erdőben valaki csinált egy kiskertet, de amikor rábukkantam, nagyon elhagyatott volt, így egy kicsit rendbe hoztam. Anna szerint ez terápiás tevékenység. Elmesélte, hogy amikor ők szakítottak Barnabással, akkor elment Indiába és ott ő is egy kertészetben dolgozott, méghozzá némán. Nem beszélt, csak dolgozott. Én azért szeretek beszélni. Talán azért, mert nem szakítottam, hanem a barátomat veszítettem el, és nem is örökre, csak egy kicsit.
Mert Kornél vissza fog jönni, amint jól lesz. Ezra megígérte nekem, hogy ez nem örökre szól, és tudom, hogy ezt azért kell most betartanom, hogy Kornél jobban legyen, és érte mindent meg fogok tenni.
- Jól hangzik, szerintem nagyon fogja szeretni, és ha mégsem, akkor majd mi megesszük, édességet nem szabad kidobni.
Szerintem az elmúlt hetekben ezen elv mentén legalább négy kilót híztam, van pár ruhám, amik feszülnek rajtam, de legalább már nem látszanak ki a bordáim. Sokan frászt kaptak volna, de én meg éppen azért élvezem, hogy kicsit lányosabb lettem.
- Igen, jobban, Ezra nagyon sokat beszélget velem, ami jól esik, sokat tanulok, az Előkészítő mellett el szoktam menni a Pizzériába és a Menedékbe is, hogy segítsek Barnabásnak, ha már egyszer befogadtak minket a húgommal. Szeretem Bogolyfalvát, és kitöltöttem végre a jelentkezési lapomat is, tanítónéni szeretnék lenni.
Azt az önkénteskedést szeretem a legjobban, és tudom, hogy dolgozhatnék ott, és akkor nem kellene elmennem innen.
- Milyen heted volt? Az a vizsga, amit kedden írtatok, tényleg olyan szivatós volt, mint vártad?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=864968#post864968][b]Bencsik Bonnie - 2023.06.25. 22:05[/b][/url]

- Persze, szívesen.
Szeretek oda kisétálni, és eddig még csak Ezrát vittem el, megmutatva neki, hogy mit csináltam és mennyit haladtam. Meséltem neki a növényekről, ő mondta, hogy ahogy egyre jobban eggyé válok a terro-val, úgy lesz egyre több minden természetes, mint például ez a mérgező - nem mérgező szétválasztás, ami nagyon tetszik, az új kedvenc tevékenységem.
- Igen, ő. Náluk lakunk most Kisbogárral.
A húgom említésére elmosolyodom, szeretettel telik meg a hangom. Barnabásék egy új esélyt adtak nekünk, nem is csak egyet, szó szerint a jövőnket adták azzal, hogy elvállalták a felügyeletünket, így nem választottak el minket, hanem láthatom a kishúgomat felnőni, és tudom, hogy jó kezekben lesz.
- Én széttörném őket teljesen, hogy ilyen pépes legyen, adnék hozzá egy kis folyadékot, szörpöt mondjuk és zselatint, hogy olyan szépen zselés legyen.
Mintha valami hasonlót láttam volna már, csak azért rémlik a szörp, de azzal igazából rontani nem ronthatunk szerintem. A tárolós részhez sétálva megnézem a lehetőségeinket, és végül egy szamócással térek vissza. Ez pont jó indok arra, hogy ne reagáljak arra, hogy Ezra milyen jól néz ki. Tényleg szép férfi, látom, ahogy a lányok nézni szokták őt, főleg a fenekét. De én nem csinálok ilyesmit, nem illendő.
- Így ízben is stimmelni fog.
Remélem, hogy nem rontom el, és tényleg ez a megoldás, az arányokat meg majd érzésre fogom belekeverni, mert úgyis mindig azok a dolgok a legjobbak, amiket nem méregetünk.
- Elég nehéz vele. Nem gondoltál még rá, hogy neki kéne megdolgoznia azért, amit pótolni kell? Akkor szerintem nem lenne olyan bátor.
Így könnyű neki, hiszen más viszi el a balhét helyette, holott neki kellene, legalábbis én így látom. Közben nekiállok a pürésítésnek, de muszáj visszafordulnom felé, összevont szemöldökökkel.
- Bella elég sok mindent mond, ami furcsán hangzik. Mit pletykál? És miért féltékeny, mármint te lány vagy, Dorián meg olyan...lányos. Tudod, mint aki a fiúkat szereti.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=864977#post864977][b]Bencsik Bonnie - 2023.06.26. 09:25[/b][/url]

- Ő egy nagyon jó ember.
Ezzel nem hiszem, hogy bárki is tudna vitatkozni, és nem csodálom, hogy a felesége olyan nagyon ragaszkodik hozzá, szerintem nem lehet nem szeretni, Anna szerint a testvérének azért sikerül. Mondjuk attól a férfitól én is tartok, és ha nagyon szeretném a sárkányokat, akkor sem hiszem, hogy tanulnék nála. Nem szeretek aggódni.
- Lassan három éves lesz. Most megy majd középső csoportba.
Tizennégy év van kettőnk között, ha nem lennének ott Barnabásék, talán azt feltételeznék, hogy az én gyerekem, de így szerencsére nem kell még ezekkel a tévedésekkel is megküzdenem, Anna pedig senkit sem javít ki, aki azt mondja, hogy “egyáltalán nem hasonlítasz anyára”. Az igazság az, hogy tényleg nem hasonlít a mamára, ő is és én is a papa gyerekei vagyunk.
- Megértem teljesen, de azért remélem, hogy mindenki tudja, milyen is Bella, és egy kicsit mindenki elosztja kettővel. Én el szoktam legalábbis.
Nem hiszem, hogy ne lenne jó ember, csak egy kicsit túl sok, egy kicsit túl túlzó, ha lehet ezt így mondani. Nekem még nem ártott, és nagyon szeretném, hogy a jövőben se tegye, ne mondjon semmit, holott tudom, hogy mondhatna nagyon sok mindent. Én csak szeretném nyugodtan megcsinálni a tanulmányaimat, hogy aztán dolgozhassak, és segíthessek Barnabáséknak, mert hiába mondja, hogy ne aggódjak az anyagiakon, akkor is sok pénzt fizetnek ki ránk, és nem szeretnék hálátlan lenni. Van bennem egy kis félelem Bellával kapcsolatban, ezen elmélkedem, ahogy a zselét készítem, de törekszem arra, hogy a gondolataim ne arra vigyenek el, hanem inkább a zselé irányába, ám ezt nem könnyű, amikor olyan téma is előkerül, hogy Gréta lábai között fogak nőttek ki, és akaratlan is azonnal oda pillantok, majd vissza az arcára.
- Hogyan tud ilyeneket kitalálni?
Jobb kérdés mondjuk az, hogy mások az ilyesmit miért hiszik el. Sok minden furcsaságot láttam már itt, és szerintem úgy, hogy az ember egy elemet birtokol, még több furcsaság is szembe jön, de akkor sem gondoltam még soha olyanra, hogy bárkire azt mondom, hogy odalent fogai nőttek ki.
- Magából indul ki?
Kérdezem ártatlanul, mert azt mondják, hogy ha valaki ilyesmit mond, akkor igazából saját magáról próbálja a figyelmet elterelni, és ezt a legjobban úgy tudja csinálni, hogy ha a saját negatív tulajdonságával egy általa nem kedvelt vagy nem figyelmbe vett személyt ruház fel.
- Nem férfias. Nem hiszem, hogy hozzád illene, inkább olyannal tudlak elképzelni, aki nagy és erős.
A kérdés váratlanul ér, és olyan hevesen rázom meg a fejem, hogy félő, leesik a helyéről. Nem lenne tisztességes, ha bárki más tetszene, amíg Kornél a gondolataimban van, és őt olyan nagyon régen szerettem, hogy az nem múlik el csak úgy. Szerintem Ezra emiatt is szeparált el minket egymástól.
- Én csak szeretnék felnőni. A fiúk nem olyan lányokba lesznek szerelmesek, mint amilyen én vagyok. De nem baj, sok szép dolog van az életben ezen kívül is. Neked tetszik valaki?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=865095#post865095][b]Bencsik Bonnie - 2023.07.02. 14:49[/b][/url]

- Anya hétévente esett teherbe. Utánam az öcsém, Benája született, majd a húgom, Boglárka.
Elmosolyodom az öcsém nevének kimondásakor, hirtelen felrémlik előttem mindig mosolygó arca és a szemei, amelyekben benne volt az a bizonyos huncut csillanás. Így szeretek rá emlékezni, élőként. Róla nem nagyon szoktam beszélni, és arról sem, hogy egészen pontosan mi történt a szüleinkkel. Ha bárki kérdezi, annyit szoktam mondani, hogy a húgommal Barnabáséknál lakunk, és, hogy ők vigyáznak ránk. Főleg a húgomra, akit remélem, hogy ők fognak felnevelni, mert akkor a legboldogabb gyerekkora lesz. Jó hallani, ahogy nagyokat kacag, és esténként alig tud elhallgatni, pedig Anna ráadásul a nap nagy részét vele tölti, mégis olyan átéléssel hallgatja, mintha minden történet új lenne.
- Ettől nem kell félned, eszembe se jutott ránézni, de sajnálom szegény fiút, hiszen így csak egy csinos kis kiegészítő lesz mellette. Plusz ha már az elején ennyire megfojtja, mi a garancia arra, hogy vele marad, vagy ha marad is, akkor nem csalja meg?
Nem vagyok egy nagy szakértő párkapcsolati téren, pár barátnőm kapcsolatából tudok csak kiindulni, meg abból, amit Barnabáséknál, meg a tesóinál látok. Mindegyik más persze, és sokkal nem értek egyet, de nem tudom, hogy én hogyan viselkednék egy ilyen helyzetben, ha nekem például barátom lenne, viszont azt érzékelem, hogy ha valakire  rá se szabad nézni, az nem egészséges. Bella vajon azt hiszi, hogy annyira borzalmas ember, hogy senki másnak nem kellene? És ha igen, akkor miért nem változtat? Mondjuk valószínűleg azért, mert neki van barátja, és így rendben is vannak a szükségletei.
- Szóval, te ránéztél Doriánra, és ebből lett az, hogy… ribanc vagy?
Nem nagyon szoktam csúnya szavakat használni, de pontosan szeretnék fogalmazni, hiszen ilyen kényes helyzetekben tudom, hogy nem mindegy, melyik szó hangzott el. A falumon kívüli élet nem volt könnyű, de mostanra abban reménykedek, hogy már egészen jól kezelem ezeket a világi emberi dolgokat.
- Elhiszem neked, hogy nem, mert még életben vagy.
Az elmondottak alapján simán képes lett volna arra, hogy Grétától elvegye az életét, ami miatt eléggé szomorú lettem volna, és örülök neki, hogy erre végül nem került sor. A fiúk terén pedig nem vagyok valami szerencsés és jól tájékozott, de hirtelen nem is rémlik senki, aki alkalmas lenne erre a szerepre.
- Miksáról tudom, hogy foglalt, de Létai Roland? Neki olyan széles vállai vannak, mint Ezrának. Vagy Ezra? Végül is, nem a tanárod és mestertanonc vagy, felnőtt. Nincs barátnője, egyszer-kétszer láttam randizni, de olyankor mindig mással volt, szóval szerintem egyik se tetszett neki igazán. Nagyon kedves és nyugodt, türelmes és jó. Én bízok benne.
És ez nagyon sokat számít, mert nagyon kevés emberben tudok maradéktalanul megbízni, de Ezra olyan, akihez tényleg fordulni tudtam eddig mindenben, és az évnyitón történtek után is nagyon kedves volt velem. Elvitt Kornélhoz is, amikor kértem, és mindent elmagyarázott nekem, részletesen, és közben egyszer sem éreztem azt, hogy butának gondolna, vagy éretlennek. Gréta szerintem illene hozzá, de persze az sem kizárt, hogy elfogult vagyok, mert a barátnőm, és szívesen látnék Ezra mellett olyat, akit szeretek.
- Vicces navinés srác?
Kérdezek vissza szemöldökeimet összehúzva, ahogy próbálom végiggondolni, hogy ki lehet az, akire gondol. Nálunk nincs olyan sok fiú, mint más házakban, és valahogy nem is tudom, hogy melyikük vicces. Jacob szegény sokszor elalszik, azt mondták ez egy betegség, Andrés meg képes arra, hogy boldoggá tegyen, elszívva a szomorúságot, amit eddig kétszer tett meg, hogy jobb kedvem legyen. Csongort nem nagyon ismerem, Thomas meg együtt jár Laurával, van még egy-két srác, de őket annyira se tudom, így csak megvonom a vállam, mert nem tudom, hogy melyik lehet a vicces navinés.
- Majd megfigyelem őket.
Eddig tényleg nem néztem olyan nagyon a fiúkat, mert Kornél volt a lényeg nálam, de azt hiszem, olyannak kellene lennem, mint a többi korombelinek, és kiülni a fűbe, nézni, ahogy a kviddicsesek edzenek, félmeztelenül. Azt mondják, azt a látványt kár kihagyni. Amíg ő a pudingot intézi, én is lehúzom a zselét, mert szépen besűrűsöfött, és már húzom is a kesztyűket, hogy kivegyem a piskótát.
- Holnap edz az Eridon meg a Rellon kviddicscsapata, nem megyünk ki megnézni őket?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=866113#post866113][b]Bencsik Bonnie - 2023.08.14. 22:43[/b][/url]

- Mindig ezt csinálják. Elég unalmas lehet az életük, pedig olyan sok festmény van a kastélyban. Simán át is tudnak menni egymáshoz, és elpletykálhatnának a múltról. Bár, lehet, hogy nem akarják felidézni azt, amikor emberek voltak? Már, aki az volt persze. Én sem hiszem, hogy a múlton rágódnék. Ilyen szempontból remélem, hogy szellem sem leszek soha, mert nem szeretnék ízek, illatok nélkül létezni.
- Sajnálom, ez nem volt valami kedves dolog tőle.
Nem is mindig kedves. Egyszer egy lány csak annyit mondott rá, hogy “méhkirálynő”, és akkor nem értettem, hogy ez mit is jelent, ösztönösen a méhek királynőjét kezdtem el keresni, és nem értettem, hogy mit keresne a folyosón, de aztán elmagyarázták, és most már értem. Wessi nem mindig kedves vagy megfontolt, sajnos, ezért sok mindenkinek tud fájdalmat okozni, belőle kiváló portréalak lenne.
- Akkor vele inkább vigyázni kellene, mert nem hűséges. Elég nehéz megfelelő fiút találni.
Pillantok rá elgondolkozva, miközben nem csak az agyam jár, de a kezeim is. Egy mesterművet készülünk alkotni, és itt legalább tudom, hogy miről is van szó. A másiknál vannak problémáim, például, hogy fogalmam sincs, hogy ki a srác, aki szerinte vicces és navinés. Nem sok fiúval beszélgettem eddig, főleg, mert Kornélra figyeltem, most meg próbálok minél több időt tölteni a faluban, és segíteni Barnabásnak ahol csak tudok. Együtt lehetek a húgommal, nem is kérdés, hogy segítek neki ezért cserébe.
- Szerintem imádni fogja, én is imádnám, ha ilyen szép és finom meglepetést kapnék.
Nem is kérdéses, különben is, mindennek, ami házi készítésű sokkal jobb íze van, mint azoknak, amiket a boltban vesz az ember. Az is finom persze, csak az olyan tucat, ebben érződik a másik fél szíve és lelke.
- Holnap akkor kviddicseseket nézünk! Lehetnének kviddicses barátaink, és akkor együtt mennénk velük, mint a többi lány meg fiú, akiknek szintén kviddicses párjaik vannak, és akkor, amikor pizzázni mennek, akkor mennek ők is. Tök szuper lenne!