Bogolyfalva kezdetben egy utcás település volt, ám, ahogy az iskolából évről évre többen ballagtak el, elköltözni azonban nem akartak, így szükségessé nyílt, hogy újabb és újabb utcák nyíljanak. A Macskabagoly utczát követte a Holdfény, majd a Tündérmanó, legvégén a Mennydörgővel. Minden utca hasonlít és mégis mindegyik más, mindegyiknek megvan a jellegzetessége. Mindegyiket más miatt szeretjük, vagy mindegyiken más miatt bosszankodunk.

Macskabagoly utcza
A Macskabagoly a nagy első, ahol macskaköveken lépkedhetünk, a telkek mérete egyforma, az utcakép a legrendezettebb. Zömében itt laknak azok, akik a város alapítóinak leszármazottai, vagy, ha már el is költöztek, egy-egy emléktáblán a múlt egy szelete velünk marad, jellemzően a házak falán. Az itteni lakóközösség a legcsendesebb, a porták a legrendezettebbek. A lakók jól ismerik egymást, összetartó közösségről beszélhetünk, akiken finoman érződik, hogy a legrégebbi utcában élés egyfajta különleges köteléket is köréjük von. Az utca mögötti szakasz már az erdő széle, a legtöbb birtok szinte az első fánál ér véget, azonban a falusias életre jellemzően nem igazán jelennek meg megerősített kerítések, de ez nem jelenti azt, hogy nincsenek riasztó bűbájok.

Holdfény utca
A második utca átmenet a hagyományos és a modern között. Ahogy a fiatalok, akiknek felmenői nem itt éltek, elkezdtek beköltözni, magukkal hozták a modernebb formákat és épületeket. Azonban itt még megtalálhatóak olyan épületek is, melyek az első utcára emlékeztetnek. Mint minden utcának, ennek is megvan a maga különlegessége, mely, ahogy a neve is sejteti, éjjel bukkan elő. A csillagok ebben az utcában látszanak a legtisztábban, mintha az ember nem is ugyanazon a településen sétálna, emellett, ha szerelmesek sétálnak itt sötétedés után, balról a hatodik lámpaoszlop fénye sejtelmes fénybe burkolózik, megadva a meghittséget. A bűbáj a rejtett érzelmekre is hat, így a titok azok előtt is felfedődhet, akik nem is sejtik, hogy a másiknak gyengéd érzései vannak. Sokak helyzetét könnyítette meg egy séta errefelé, de még többen éreztek a váratlan kinyilvánítás miatt kellemetlenséget. A Holdfény utca vége a vasútállomás előtti kis térbe torkollik, ám szerencsére, és a bűbájoknak hála, az utolsó lakókat egyáltalán nem zavarja az állomás zaja.

Tündérmanó utca
A harmadik utcát a legromantikusabb utcának is nevezik, kora tavasztól késő őszig a legcsodálatosabb színekben pompáznak a rózsák az utca két oldalán. Megbűvöltségüknek köszönhetően, tüskéik nem szúrnak, ám ha valaki nem jó szándékkal szed belőlük - például, hogy kedvesét megajándékozza - kezét förtelmesen bűzös léve locsolja meg, melyet napokig kell elviselnie. A szag hamar elillan, de a tudatból nehezen távozik, ennek oka, hogy a bűnös napokkal később is érzi. Itt már határozottan sík a terep, viszont maga az út nem olyan széles, az egymással szemben élők könnyen átlátnak egymáshoz, és megbűvölt járművekkel is csak óvatosan lehet haladni. A szűk utca a térről kiindulva egészen a temetőig vezet el minket, amit az utolsó házakat követően, balra fordulva érhetünk el.

Mennydörgő utca
A legújabb utcában találhatóak a legnagyobb telkek is, érezhető, ahogy a modernitás mindent átjár. Kevés telket vásároltak még meg, vagy, ha már el is adták, még nem kezdték meg az építkezést, így olyan, mintha egy rövidebb utca lenne, mint a többi, de ez egyáltalán nem így van. A leterített aszfalt még sima, az épületek vagy nagyon újszerűek, vagy nagyon különlegesek. Annak ellenére, hogy ebből az utcából a legkönnyebb elérni a tavacskát, nem jellemző, hogy az emberek sűrűn átsétálnának rajta, még mindig inkább a Tündérmanó felől közelítik meg. Egészen pontosan innen a csónakház van a legközelebb, és a családok inkább a nagy zöld részt részesítik előnyben, ami éppen a másik oldalon van. Az utca különlegességét az a csend és béke alkotja, ami átjárja az embert, ha belép erre a területre. Mintha lenne valami, ami extra nyugalmat ad azoknak, akik vágynak a békére. A régi feljegyzések szerint egykor egy ritka mágikus növény borította ezt a vidéket, mely régen kipusztult, ám nem kizárt, hogy nem teljesen történt ez.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=4178&post=858879#post858879][b]Széplaki Hannaróza - 2023.01.28. 12:37[/b][/url]

Erik
Nem akarom, hogy jöjjön. Ha előbb gondolkodom, hozom magammal a kocsija kulcsát. De nem tudok gondolkodni. Ő meg ott van és dumál és engem ez nem érdekel. Egyetlen egy pillanatra sem állok meg, csak haladok tovább egyre gyorsabban, valahol remélve azt, hogy talán pofára esik vagy feladja. Egy szavát se hiszem el, hát nem is egy kép van ott, hanem ki tudja mennyi. Különböző csodákkal, aztán még a végén én leszek a hibás mert nem mentem.. Nem is hívott. Üzleti megbeszélésre hivatkozva kért meg, hogy legyek itt. Hát szép kis üzlet ez. Pedig én már elhittem, tényleg azt gondoltam, hogy ez lehet valami szép is, de egy ilyen pofon után, köszönöm de én ebből nem kérek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=4178&post=858880#post858880][b]Rónaky Erik - 2023.01.28. 12:38[/b][/url]

- Komolyan kinézed ezt belőlem? Belőlem Róza az Istenért!
Istent szádra ne vedd, nyilvánosan  ne rendezz jelenetet. Hát tessék, ahogy baktatunk végig az utcán, úgy szegem meg mindet. De csak megyek utána, csak mondom neki, mezítláb, részegen.
- Azok után, amiket mondtam és tettem, végig őszinte voltam veled, azt a rohadt tragacsot kivéve, de úgyis tudtad, hogy én tettem. Én voltam! Most jobb?! Rávettem valakit, hogy tüntesse el, ott van a tó fenekén! Most jobb?! Nem hagyhattam, hogy balesetben meghalj. Nem veszíthetlek el!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=4178&post=858881#post858881][b]Széplaki Hannaróza - 2023.01.28. 12:38[/b][/url]

Erik

Nem,nem fogok az utcán kiabálni és jelenetet rendezni. Egyrészt azért, mert semmi kedvem ahhoz, hogy mások erről csámcsogjanak, másfelől pedig, tisztában vagyok azzal, hogy a hallgatás a legnagyobb fegyver.
Megállok ugyan, de csak azért, hogy életem legcsúnyább pillantásával közöljem, hogy számomra ez most itt tényleg ennyi. Nekem nem fér bele ez. Nem érdekel, hogy ivott, hogy a nő ment rá, megtörtént és kész. Pechére pont lefényképezték és kiderült. De ki tudja, hogy az ezernyi munkavacsora mögött, mennyi ilyesmi rejtőzik.
Az autóm említése pedig csak ront a helyzeten. Az, hogy most áll elő ezzel, nem hajtja az ő malmára a vizet, csak még messzebb lök tőle.
- Viszlát Rónaky - ennyi. Nem jár több, a viszlát is csak azért, mert elkerülhetetlen a találkozás. De nekem ő most itt, megszűnt létezni.
 

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=4178&post=858882#post858882][b]Rónaky Erik - 2023.01.28. 12:39[/b][/url]

Csak nézek rá, és nem hiszem el, hogy nem hisz nekem. Nekem, amikor én tényleg mindig őszinte voltam vele, és nem csináltam semmit, nem csaltam meg, nem árultam el. A tegnap este, az hiba volt, nem jöttem haza, nem szóltam, ittam és a tetejében ott van az az átkozott kép is. Jogosan van kiakadva, de inkább üssön meg, vagy csináljon bármit, mint, hogy elköszönjön. És ott a másik fele a történetnek, hogy én egyszerűen nem olyan ember vagyok, aki miatt neki állandóan féltékenykednie kell, és mégis, mindig féltékenykedett, pedig nem tettem soha semmit, ami miatt kellett volna.
- Én tisztességes ember vagyok.
Ezt fontosnak éreztem még közölni, akkor is, ha elküld. Én tisztán játszom. Évekig voltam özvegy, kihasználhattam volna ezt a szerepet, mint mások, de nem, én tisztán akartam belemenni egy kapcsolatba, ha találkozom valakivel, és így is elítélnek.
- Nem vagy igazságos. Ez nem korrekt. Nem az.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=4178&post=858883#post858883][b]Széplaki Hannaróza - 2023.01.28. 12:39[/b][/url]

Én meg szerelmes vagyok.
De ezt nem fogom kimondani, főleg nem most. Sóhajtok, mert én is tudom, hogy ez az egész nem jó így, de a helyzet az, hogy ilyen fájdalmat soha nem éreztem még, mint ma reggel. Én pedig ezt nem akarom még egyszer és ki tudja még hányszor érezni.
Csak azt akarom, hogy forduljon meg és menjen haza. De ő beszél és igazságtalannak, inkorrektnek titulál, amitől csak megy fel bennem a pumpa.
- És az hol volt igazságos, mikor féltékenykedtél, mert valaki kifizette a kávémat, mert nem volt nálam pénz? Az hol volt igazságos, amikor egy gyerekkori, ráadásul meleg, barátommal beszélgettem és te cserébe közölted, hogy hagyjuk egymást? Hol voltál te ekkor igazságos? ÉS! Senki szájába nem voltam, senkiében, de te.. Te ott vagy és ő ott van, nem csak a szádban, az öledben és ölelget, te meg nevetsz és jól érzed magad. Ez a munkamegbeszélés? Hány ilyenen voltál úgy, hogy én a házadban vigyáztam Talára? Mennyin? Vagy több tucaton és honnan tudjam, hogy akkor éppen nem úsztad meg? Papolhatsz nekem itt igazságosságról és tisztességről, de először magadba kellene nézni Rónaky, mert semmivel se vagy jobb nálam - igen, a hallgatás bölcs dolog és nagyon becsülöm azokat, akik akár heteken át képesek csendben lenni. Nos én, én nem tudok.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=4178&post=858884#post858884][b]Rónaky Erik - 2023.01.28. 12:40[/b][/url]

Ilyen az, amikor az embert szembesítik a tetteivel, hiszen minden igaz, amit mond, csak én ezeket szívesen elfelejtettem. Pont úgy, ahogy ő nyilván azokat a pillanatokat, amikor ő volt feleslegesen féltékeny.
- Nem tudtam, hogy meleg. Egy férfi volt, akihez olyan közel voltál, ahogy hozzám nem, és haragudtam rád, utáltam, hogy neki ott vagy, és nekem nem, hogy nem tudod elfogadni az életem, nekem ez a része, ha tetszik, ha nem. Muszáj. Nem vonulhatok el egy erdőbe, hogy ne is legyen esélye senkinek se rám nézni se.
Hú, ez a mondat egy kicsit erős volt, nem is biztos, hogy ennyi se kellett volna bele, de már kint van, mindegy is.
- Egyen se! Én tényleg munkamegbeszélésre mentem, Azt akarták, hogy fektessek be, kóstoljam meg, amibe belefektetek, és nem kellett volna, mert nem ettem aznap még semmit, mert nem volt időm, megütött, és tudjuk mi lett belőle, de utána el is jöttem, ahogy a számba dugta a nyelvét, eljöttem.
Tényleg eljöttem, abban a pillanatban jöttem rá, hogy ez az egész tisztességtelen és túl sok, de nem akartam úgy hazajönni, hogy lássa ezt rajtam. Helyette elintézték, hogy mindenki lássa.
- Nem akartalak megbántani, Róza. Én csak téged látlak, csak te számítasz.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=4178&post=858885#post858885][b]Széplaki Hannaróza - 2023.01.28. 12:46[/b][/url]

Erik

Megemelkedik a szemöldököm, mikor az elvonulásról beszél és tudom, hogy magamban kéne tartani, de nem megy. - Hát persze, Rónaky Erik mindenkié. Mindenki kóstoljon bele, szívesen tartja a nyelvét és a száját. Ez remek, igencsak remek - tudom, hogy nem igaz és tudom, hogy csak a csalódottság mondatja velem ezeket, de egyszerűen bosszant minden egyes szavával. - Tudod mit Erik? Ha ennyire lekötve és bezárva érzed magadat, akkor szerintem felesleges egymás idejét tovább lefoglalni - hát nem erről szól az erdős dolog? Dehogynem. Ő nem érzi jól magát, én nem érzem jól magam, egyszerű a képlet, ő balra én jobbra, nem kell ezen tovább feszengeni.
- Hagyjuk már a kifogást Erik.. Ez szánalmas. Nem gondoltam volna, hogy pont te kezdesz el bármit is azzal magyarázni, hogy beütött valami.. Felajánlották, hogy kóstold meg, és megkóstoltad, mi? Remélem ehető volt a fehérneműje is - magamra se ismerek rá, fröcsögök, mint egy hisztis kis liba, de én ezzel védem magamat. Bár már totál mindegy, teljesen összetört.
- Remek, akkor most láthatod, ahogy elsétálok a kis, szánalmas és eldugott lyukba, ahol élek - oda legalább tudom, hogy nem jön, hiszen megannyiszor hangoztatta már, mennyire utálja. Én pedig ezt az egészet utálom, így nem is várva semmire, tovább indulok.
 

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=4178&post=858886#post858886][b]Rónaky Erik - 2023.01.28. 12:50[/b][/url]

- Én nem ezt mondtam. Miért forgatod ki mindig a szavaimat, amikor azt mondom, hogy nem tehetem meg? Felnőtt férfi vagyok, aki megörökölt egy posztot, amire nevelték. Túl korán. Ha az apám még élne, nem én csinálnám ezt az egészet, sajnálom, hogy nem tudok nélküle lenni. De már nem dolgozom hétvégente, törekszem arra, hogy vacsorára hazaérjek.
Nagyon sokat változtam ezen a téren, ténylegesen. Valóban más életet élek, nem egyek el nagyon hajnalban, nem érek haza éjjel, csak egy-egy olyan alkalom van, amikor ezt nem tudom kivitelezni, de olyankor mindig szólok neki. Most is szóltam, csak később alakult ez máshogy.
- Én nem érzem magam bezárva. Mikor mondtam, hogy bezárva érzem magam? Én szeretek veled lenni, veled akarok lenni.
Ezt ennél jobban nem tudom elmondani. Úgy is őt akarom, hogy hónapok óta még az összeköltözés ellen is makacskodik, de próbálkozom, hogy minél több időt itt töltsön, sőt:
- Neked készült, tudod, az a rajz a múltkor, amit csináltunk, tudni akartam, hogy mi tenne boldoggá, és megépítettem neked. A tetőtérbe. Hátha így már szeretnél velem együttélni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=4178&post=858887#post858887][b]Széplaki Hannaróza - 2023.01.28. 14:56[/b][/url]

Tudom, tisztában vagyok azzal, hogy mennyit változott. Tala iszonyat jót tett neki és szeretem őket együtt látni. De be kell látnom, hogy mi örökké tűz és víz leszünk, ami hosszú távon nem működhet. - Te mondtad, hogy nem vonulhatsz el egy erdőbe, hogy ne nézzenek rád. Szóval nem érzed jól magad - ilyen egyszerű, nem hiszem el, hogy ezt nekem kell megmagyarázni, hát ő mondta.
- Te most szórakozol velem? - fordulok vissza felé. - Éppen szeretnélek itthagyni, kibőgni magamat, aztán eltűnni jó pár napra, te meg bedobod, hogy nekem készítetted? - én ezt nem hiszem el. Tényleg azt gondolta, hogy ez most jó ötlet? Tudom, hogy Erik és az érzelmek kifejezése az két külön világ, de most bizonyítja igazán, hogy totál fogalmatlan. - Ne haragudj Erik, de.. én most, nem. Nem tudok erre megfelelően reagálni, mert teljesen összetörted a szívemet - mondhat nekem bármit, tegyük fel, hogy el is hiszem, de a tényen nem változtat. Ott a kép, más benne volt a szájban és ez veszettül fáj.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=4178&post=858888#post858888][b]Rónaky Erik - 2023.01.28. 14:56[/b][/url]

- Nem érzem jól magam, de nem azért, mert te vagy, pont azért érzem embernek magam, mert vagy. Korábban csak dolgoztam és dolgoztam, és dolgoztam. Nem éreztem, olyan voltam, mint egy robot, mint akinek nincs szíve, de aztán jöttél te, és mintha a szívedből egy darabot, odaadtál volna nekem.
Ezt nem tudom ennél érthetőbben megfogalmazni. Azóta érzek, hogy ő itt van velem, melegséget, fagyosságot, jót és rosszat. Mintha tényleg ő kellett volna hozzá, hogy életre keljek. Én vagyok a meséből a szőrös szívű herceg, de nem szeretném, hogy úgy végezze, mint az a lány.
- Nem akartalak megbántani, én nem ilyen vagyok, én tényleg nem ilyen vagyok. Én csak veled, se előtted, se melletted, Karin óta senkivel. Rád vártam.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=4178&post=858889#post858889][b]Széplaki Hannaróza - 2023.01.28. 14:57[/b][/url]

Most erre mondjam azt, hogy odaadtam ő meg jól földhöz vágta? Mert jelenleg itt tartunk. Ő nem érti, én nem értem. Egyszerűen fáj, nem érzek mást csak fájdalmat és dühöt. Hallom a szavait, de nem érnek el hozzám.- Sajnálom Erik, hallom, amit mondasz, de jelenleg nem tudok hinni és bízni benned - tényleg nem érti, hogy mennyire fáj? Hogyan kellene a tudomására adnom, hogy teljesen mindegy miért és hogyan csinálta, az a kép örökre beleégett a retinámba és jobban fáj, mint egy nyílt törés.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=4178&post=858890#post858890][b]Rónaky Erik - 2023.01.28. 14:57[/b][/url]

- Csak ne dönts elhamarkodottan.
Mást nem kérhetek tőle, és érzem én is, ahogy a szívem belesajdul, hogy ennyire szomorúnak látom. Olyan sok mindent átéltünk már, és annyi minden van még vissza. Nem akarom őt elveszíteni, elengedni se, de mégsem merek közelebb menni hozzá. Távolság kell neki, tudom. Megértem én, csak elfogadni nem tudom.
- Kérlek.
Emelem fel a kezeimet megadóan. Ha menni szeretne, menjen. Én elhiszem, hogy nem tud hinni nekem, én sem hinnék magamnak, de a bizalom az sokkal mélyebb, az valami olyan, aminek ennél erősebb dolgokat is ki kellene bírnia.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=4178&post=858891#post858891][b]Széplaki Hannaróza - 2023.01.28. 14:57[/b][/url]

- Menj haza aludni Erik - sóhajtom halkan. Ígyis eleget drámáztunk már az utcán, most nem kell az, hogy gyere velem, nem megyek és így tovább.- Én most, hadd menjek haza és hadd törjek, zúzzak, sírjak kicsit. Aztán majd, majd beszélünk jó? - ha most akár beszélni, annak jó vége nem lesz. Kicsit gondolkodnom, tisztáznom kell a dolgokat, ez kell ahhoz, hogy ne döntsek elhamarkodottan, pont ahogy ő kéri.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=4178&post=858892#post858892][b]Rónaky Erik - 2023.01.28. 14:58[/b][/url]

Csak bólogatok, szomorúságot és csüggedtséget érezve. Sosem voltam olyan ember, mint amilyennek azok a képek vagy ő beállítanak, és tessék, most mégis úgy tűnik, mintha nem lennék tisztességes. Tudtam, hogy nem lesz jó vége a kimaradásnak, de azt álmomban sem hittem volna, hogy ennyire rossz viszont igen.
- Rendben. Csak beszéljünk.
És ha lehet, akkor ne mondjon rossz hírt, amikor megtesszük, de ezt már remélni sem merem. Az a biztos, hogy legalább beszélünk, nem zárkózott el.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=4178&post=858893#post858893][b]Széplaki Hannaróza - 2023.01.28. 14:58[/b][/url]

Erik

Fogunk beszélni, mert kell. Azt nem tudom, mikor, mert én most tényleg úgy érzem, hogy darabokra szakított. De beszélnük, ebben biztos lehet.
Nézem őt, nem sírok, csak szomorkodva intek neki egyet. Szeretem ezt a férfit, feladtam érte az életem nagy részét és azt gondolom, hogy ennek jelentőségét, súlyát nem is érzi. Nem tudom, hogy valaha fogja-e, hiszen neki természetes, hogy ugranak, ha fütyül.
Sóhajtok, majd tényleg elindulok, mert nem szeretnék mélyebbre süllyedni a veszekedés hálójában.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=4178&post=859455#post859455][b]Fölnagy Mirella - 2023.02.20. 20:44[/b][/url]

Harmadjára nézi meg ugyanazt a házat. Biztos benne, hogy Patrik már tiltólistára tette a számát és veszettül unja, hogy újra és újra ezt a házat nézik. Mirella gyakorlatilag már az első adandó alkalommal eldöntötte, hogy ez lesz az, csupán biztos akar lenni abban, hogy tényleg mindenre van elég hely és tér. - Oké Patrik, többször már nem kell megmutatnod. Megveszem -s látja  férfin, hogy először kissé hitetlenül néz rá. De mikor Mirella nem közli be, hogy csak viccelt, akkor boldog. A szőkeség is az, s ezzel a hatalmas örömmel lépked ki a házból az utcára, ahol még egy ölelést is kap a másiktól. Ezt a szőkeség kissé vonakodva fogadja, mert ő aztán nem nagyon szereti idegenekkel az ilyet, de annak tudja be, hogy Patrik örül, hogy többet végre nem látja a házat. Hát örülhet. Mirella is boldog és reméli, hogy Márton is az lesz majd.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=4178&post=859456#post859456][b]Bontovich Márton - 2023.02.20. 20:46[/b][/url]

Azonban Márton nem boldog. Őszintén, melyik férfi lenne az, kedves férfitársaim, aki azt mondaná erre a látványra, hogy “dejó, hát ne is zavartasátok magatokat”? Senki, komolyan senki. Én is csak állok ott, és nézem azt a jelenetet, amit az öcsém hetekkel ezelőtt, betépve elmesélt nekem. A nő, akit szeretek, és akiért feladni készülök az életem, vigyorogva sétál ki egy házból egy fickóval, akivel még ölelkezik is, és, akinek rohadjon meg, csodás háza van. Ez egy olyan ház, amit én is néztem már többször, és ami nagyon tetszett mindig is, de most, hogy már tudom, hogy ez a pöcs lakja, nem kellene.
- Helló.
Köszönök olyan kimérten, olyan “nem tetszik ez nekem” hanggal és fejjel, hogy az művészet is lehetne, oktatnom kellene. Komolyan, ha Miksa látna, megdicsérne. Én pedig mondanék most nagyon sok mindent, de maradjunk annyiban, hogy ez most csak egy helló.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=4178&post=859457#post859457][b]Fölnagy Mirella - 2023.02.20. 20:46[/b][/url]

Az ismerős hang hallatán összerezzen és arcára kiül az a tipikus, na most lebuktunk kifejezés. Mert igenis lebukott, csak nem úgy, ahogy drága Bontovich gondolja.
- Szia! - köszön kissé hangosan. Ez betudható zavarának.
Patrik üzlet emberhez méltóan lép előre, kezét odanyújtva Mártonnak. - Pallaghi Patrik, örvendek - Mirella pedig eközben azon töpreng, hogy akkor most oda minden. Nem így akarta ezt, nem is érti, hogy Márton mit keres itt, amikor nem itt kéne lennie, s ennek hangot is ad. - Nem úgy volt, hogy ma Pesten van dolgod? - kissé számonkérő, mintha még mérges is lenne.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=4178&post=859458#post859458][b]Bontovich Márton - 2023.02.20. 20:48[/b][/url]

Hát mi ez az arc?! Hát hogy néz ez a nő?! Teljesen elhűlve nézem őt, mert egyrészt ugye nem feltételeztem ezt róla, másrészt viszont ott van az, hogy amióta Miksa mondta, azóta figyeltem a jeleket. És Miksa engem akkor se bántana ilyennel, amikor éppen utál. És akkor még kezet nyújt ez a másik, és ráadásul Patriknak hívják. De utálom a Patrikokat.
- Bontovich Márton.
Viszonzom a kézfogást, és közben egész végig azon gondolkozom, hogy honnan is olyan ismerős a neve. Pallaghi, hát persze!
- Ha nem tévedek az édesapád legyeskedik az anyám körül.
Tudtam én! Az egyik az anyámat veszi el, a másik a nőmet, komolyan mondom, és akkor még számon is kér.
- Esetleg megzavartam valamit? Nagy volt az öröm éppen, azt láttam.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=4178&post=859459#post859459][b]Fölnagy Mirella - 2023.02.20. 20:51[/b][/url]

- Nem úgy volt, hogy ma Pesten van dolgod? -teszi fel ismét a kérdést. Nem szereti, ha nem válaszolnak neki. Nem mintha bármit is segítene a dolgon a válasz, mert hát Márton itt van. Itt, ahol nem kellene és olyat lát, amit nem kellene. Hihetetlen ez az ember. Mégis miért van itt? Felháborító!
- Bontovich. Bontovich.. Áhh, őt még nem említette, akkor gondolom ő a keddi vagy a csütörtöki lehet - válaszol lekezelően, nem törődve a dologgal. Majd Mirella felé fordul. - Elintézek egy telefont és mehetünk - a szőkeség bólint, a férfi eltűnik bent.
- Mindent elrontasz - fordul végül Márton felé és hangjában némi hisztiség érzékelhető.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=4178&post=859460#post859460][b]Bontovich Márton - 2023.02.20. 20:55[/b][/url]

- Voltam.
Felelem tömören, de nem tiszteletlenül, viszont az agyamat most sokkal jobban leköti a fickó, meg annak az apja. Én mondtam, hogy megbízhatatlan, hát még erre a györkérre is emlékszem. Levitás… nem is mondok semmit. Tudom, tudom, Ballay is az volt, de senki se tökéletes.
- Én rontok el mindent, Mirella, én?
Nem vagyok az az utcán veszekedős típus, így fojtott hangon megyek hozzá egész közel, hogy az egy telefonos jómadár ne hallja.
- Vihorászva kijössz egy csávóval egy nagyon ízléses házból, majd lecseszel, hogy nem is kéne itt lennem, és még ezek után mész vele valahova? Hallottad, hogy milyen az apja, ő sem lesz jobb nála.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=4178&post=859461#post859461][b]Fölnagy Mirella - 2023.02.20. 20:56[/b][/url]

- Igen, Te! - majdnem ki is ölti a nyelvét, de hát már nem kislány Ő. Felnőtt nő, aki most elég gyerekes, de megvan az oka. Örül, hogy Márton közelebb lép, már ölelni és puszilni akarná, mikor az kikel magából és a szőkeség először értetlenkedve néz rá, majd elneveti magát.
- Te.. Te azt hiszed, hogy. Azt hiszed, hogy én és ő? - nevet tovább. - Te komolyan ezt feltételezed rólam? - nyugszik meg végül és a nevetésből, sértettség lesz. - Értem én, hogy mindenki magából indul ki és ugyebár a te háttered nem tiszta, de komolyan.. Azt feltételezed rólam, hogy megcsallak? - fonja maga előtt össze a karjait és lép is egyet hátra.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=4178&post=859462#post859462][b]Bontovich Márton - 2023.02.20. 20:58[/b][/url]

- Nem tudom, hogy mit hiszek, mert nem hiszem, de Miksa mondta, hogy látott titeket, ahogy bemész egy házba egy másik fickóval. Sőt, több házba is. És figyeltem Mirella, láttam, hogy ír neked valaki, de nem akartam elhinni, de most meg nevetgélsz, és ölelget. Ki ez a fickó?
Nem, ez a baj az egésszel, hogy én tényleg nem néztem ki belőle, de minden annyira nagyon összevág. Annyira nagyon.
- De megölelt. Te nem is szereted, ha olyanok érnek hozzád, akiket nem akarsz, hogy hozzád érjenek.
Ez pedig tény, hát tudom, hát csak ismerem és hát csak nem hiszem el, hogy ez tényleg megtörtént velünk. Márpedig tényleg megtörtént velünk.
- Én nem tudom, Mira, nem olyan ember vagy, de nem értem, hogy akkor ez most mi. Örültél, hogy Pesten leszek, és nem értettem, hogy miért, azt hittem, ott készülsz valami meglepetéssel, összefutunk, kávézunk, erre…mi ez az egész?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=4178&post=859463#post859463][b]Fölnagy Mirella - 2023.02.20. 20:59[/b][/url]

Márton

- Bemutatkozott, Pallaghi Patrik a neve - hiszen még az apját is beazonosította, miért ilyen értetlen és éretlen barom? - Igen. Nos, azt gondolom azért ölelt meg, mert örült, hogy végre megszabadul tőlem - nevet fel kényszeredetten. - Miksa meg igazán tarthatná a száját, ha már én is tartottam miatta nem egyszer - közli kissé mérgesen. Jól nézünk ki, néhány szó miatt lassan már nyomozó lesz ráállítva. Hogy tervezzen így az ember bármit, ami meglepő lehet?
- Végül is, meglepődtél, nem? - rázza meg a fejét, majd a házra pillant, aztán Mártonra. - Már úgyis mindegy, mert el lett cseszve az egész. Megvettem ezt a házat - mondja kevésbé lelkesen, mint ahogy szerette volna.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=4178&post=859464#post859464][b]Bontovich Márton - 2023.02.20. 21:00[/b][/url]

- Én sem azért ölelgetlek, hogy megszabaduljak tőled.
Jegyzem meg féltékenyen, mert egyértelmű, hogy a gyerek az olyan, mint az apja. Azt persze, hogy nekem milyen előéletem van, csodásan elengedtem a fülem mellett. Nekem, előéletem? Kérlek. Van. Voltak lányok, barátnők, majdnem eljegyzettek, eljegyzettek meg van az oltárnál otthagyó. Olyan vagyok, mint a kígyó, ami a saját farkába harap.
- Hogy mi? Házat vettél? I…itt? Bofolyfalván? Ezt a házat azért vetted, mert itt fogsz élni?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=4178&post=859465#post859465][b]Fölnagy Mirella - 2023.02.20. 21:01[/b][/url]

Márton

- Nem -rázza meg a fejét nevetve. - Ezt a házat azért vettem, hogy mi éljünk itt - hát miért ilyen értetlen? - Azt mondtad, hogy egyszer majd itt akarsz élni. És tudom, tudom, hogy te akartad építeni, de esküszöm azt a részét se vettem el tőled - sóhajt halkan. - Hetek óta nézegetek házakat, telkeket Patrikkal, ezt háromszor néztem meg, hogy biztos jó legyen, legyen elég hely egy másik épületnek is, amit úgy alakíthatsz, tervezhetsz, ahogy csak akarsz és ami azért lenne, hogy a családod is elférjen, ha jönnek - órákat ült tervezéssel, rajzolással, de kivételesen nem ruhák miatt, hanem a házuk miatt. Fene se gondolta volna, hogy ennyire nehéz ez az egész.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=4178&post=859466#post859466][b]Bontovich Márton - 2023.02.20. 21:04[/b][/url]

- Igen…de…de…értünk csináltad? Istenem, akkora egy barom vagyok, Miri, ne haragudj rám.
Az a barom féltékenységem az, amiatt vagyok ennyire hülye. Egyből felháborodtam, vádoltam, holott pontosan tudtam, hogy ő ilyet nem tenne. Ő nem, én sem, és mégis, az a nyálképű gyökér olyan behízelgő volt. Az ölelésembe vonom, és szorosan tartom a karjaim között.
- Tudom, hogy nem én vagyok a legjóképűbb a világon, de ha még egyszer hozzád ér, eltöröm a kezét.
Ne fogdossa azt, aki hozzám tartozik, és igen, simán képes lennék rá, hogy megtegyem. Sőt, érzem is, ahogy az adrenalin még mindig a plafonon van benne.
- Ötven-ötven? Az árat nézve. Legyen ez közös, a közös életünk első közös kiadása és befektetése. Rendben?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=4178&post=859468#post859468][b]Fölnagy Mirella - 2023.02.20. 21:07[/b][/url]

Márton

Nem annyira akaródzik számára, mert azért elég nagy tüske neki, hogy tényleg képes volt őt megvádolni a másik. Ez az egész el is veszi a nagy örömöt, nem érzi azt a hihetetlen boldogságot, amit szeretett volna, mikor eldönti, elmondja és megmutatja. Az egész varázsa oda, amolyan hétköznapi valami lett. Kár érte.
Végül, visszaölel és egy mosolyt erőltet az arcára.
- Ne haragudj meg, de az előbbiek után, maradnék egyelőre a 100 százalékos tulajdonnál - bizony. Jobb előrelátóak lenni és még néhány ilyen félreismerésből adódó vita, aztán ő megy is vissza Hollandiába, mert neki nincs ilyesmire szüksége.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=4178&post=859469#post859469][b]Bontovich Márton - 2023.02.20. 21:07[/b][/url]

Hidegzuhanyként ér, amit mond, és az is, ahogy azt érzem, hogy a férfiasságomon ez elég nagy csorba lenne. Tudom, hogy egyedül is képes megvenni egy ilyen ingatlant, de én képtelen lennék úgy beleköltözni, hogy nincs benne részem. Azt hittem, hogy ha valaha eljön ez a pillanat, akkor együtt hozzuk meg a döntést, együtt keresünk házat és együtt fektetünk bele a közös jövőnkbe. De ezt el is tudnám nézni neki, hogy önállóan akart döntést hozni a holról, hogy ha egy nap gyerekeink lesznek, ő úgyis többet lesz a házban, de erre képtelen vagyok pozitívan reagálni.
- Rendben, akkor vedd meg a házat, és szívesen meglátogatlak.
Felelem teljesen nyugodtan, mert ennél többet nem tehetek. Nekem a család fontos, és a vele kialakuló családom ugyanannyira az. Részt kell kapnom belőle, hogy rendben legyek önmagammal.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=4178&post=859470#post859470][b]Fölnagy Mirella - 2023.02.20. 21:08[/b][/url]

Márton

- Most szórakozol? - löki Mártont kissé hátrébb. - Meggyanúsítasz, hogy félrekúrok egy ilyen ficsúrral, aztán azt mondod, hogy szívesen meglátogatsz? - toppant egy nagyot. - Feladnék mindent érted, hetek óta járom a várost, keresem a megfelelőt és akkor, majd meglátogatsz? Hát tudod mit Bontovich, pukkadj meg! - Patrik ekkor jön és Mirella fordul felé. - Bocs Patrik, de tárgytalan. Nem adok fel mindent egy férfiért, aki annyit se néz ki belőlem, hogy hűséges lennék és aki nem tudja azt értékelni, hogy minden elvemet feladva visszaköltözzek oda, ahonnan elmenekültem, ráadásul abba a városba, ahol ő mindig is elképzelte a jövőjét - nem is érti, hogy a fenébe jutott idáig. Hát ő mindig is erős, független és határozott volt, oké nem mindig, de az elmúlt években igen. Erre hagyta, hogy Márton hülyeségei elvakítsák. - További szép napot nektek! - fogja magát és elindul a Tündérmanóba, hogy Payneknél összeszedje a holmijait.