Az utóbbi évtizedekben nálunk is elterjedt a muglik kedvenc étele, a pizza. A Félszemű Kukorica a Közép- és Kelet-Európában legnépszerűbb pizzázó-lánc, eredetileg cseh. Varázstalan szomszédaink valószínűleg megdöbbennének azon a tényen, hogy a legjobb pizzákat ők készítik. Nem az olaszok, még véletlenül sem. Az olasz varázslók kifejezetten utálják ezt a találmányt.

Ahogy belépsz a pizzázóba, rögtön szembetűnik, hogy minden sárga. De nem olyan kellemes okker, hanem élénk, napsütötte réteket idéző, amibe belefárad az ember szeme, ha sokat nézi. A székek, a polcok, a szalvéta. Ami nem sárga, az meg krém és fehér. Adnak itt a dekorációra, de ez szerencsére nem látszik meg az árban.

A konyhából semmiféle zaj nem szűrődik ki és belépni is szigorúan tilos illetéktelenek számára. Vannak olyan elvetemültek, akik mégis megpróbáltak bejutni, de rögtön utána azon kapták magukat, hogy odakint állnak és egy hónapra száműzve lettek minden Félszemű Kukoricából. Második kihágásnál fél év, harmadiknál pedig örökre. Szóval nem éri meg kíváncsiskodni.

A rendelésed leadása után kapsz egy kicsi Félszemű Kukorica-lényt, aki a kajád elkészültekor hangos kiabálásba kezd, de addig is kitartóan motyorog, megpróbálhatsz vele beszélgetni, ha olyan kedve van. Azonban vigyázz rá jól, mert ha nem vagy résen, lelécel és lehet, hogy többet soha nem kapod meg a kajádat. A rendelést ugyanott tudod felvenni, ahol leadtad, a pultnál.

- pásztorpite pizza (sok borsó, répa, darálthús, paradicsomszósz, cheddar)
- félszemű kukorica pizza - jogvédett (sok-sok kukorica, mozzarella, fokhagymaszósz, és miközben eszed, popcornná pattan a szádban)
- lángnyelv pizza (sonka, mozzarella, paradicsomszósz, de ezekből körülbelül semmit se érzékelsz a borzalmasan csípős habanero miatt. Lángolva tálalják, de nem éget a tűz)
- meglepetés pizza (teljesen normálisan néz ki, sonka-sajt-gomba-kukorica, de van rajta valami meglepő íz, amit nem mondanak meg előre - frissen nyírt fű, sárga hó, mentolos csokoládé, kutyakaja, hánytató cukorka stb.)
- vajsör pizza (a nevéhez hűen pont úgy néz ki, mint egy vajsör, csak lapos és egy pizzalapon fekszik. A többi pizzától eltérően ennek a lapja is édes, amit egy zselatinos fűszeres karamelles sörréteg borít, s az egész tetején ott rezeg az édeskés, fodros hab)

Nem, akárhányszor végiggondolom, mi vehette rá az embert arra, hogy a pizzára valaha is ananászt, nem jut eszembe semmi logikus érv. Sokszor mondják, hogy az emberiséget 2 részre, kategóriára lehet osztani. Ilyen ez a pizzás dolog is, hogy péládul aki szereti az ananászos pizzát, és aki halálbüntetést szórna arra, aki ilyet eszik. Vagy mondjuk, aki a banánt a tetején bonja meg, és aki alul,, de ezzen vitatkozok, mert én szabályosan, az oldakánál bontom ki, a majmok is így eszik, és kétségkívül a banánbontásban a majmok az ászok. Nők, akik tudnak menni a magassarkúban és akik nem, soha de soha. Nos, ezekben a rendkívül fontos dolgokban és az ananászellenesek, a majmos banánosok és a magassarkút képtelenek hordani csoportot erősítem, és bár elismerem azokat, akik hatalmasakat szökkenek, suhannak a 8-10 centis kénylmetlen sarkakban, de aki szereti az ananászos pizzát, azzal nem állok szóba. A félszemű kukoricába nem járok gyakran, és egy nagy pizzafaló sem vagyok, de tegnap eldöntöttem, hogy ma kirúgok a hámból, és az ágyamban fogok befalni egy egész négysajtosat, miközben a Végtelen Történetet olvasom, és egyébiránt ki sem mozdulok. Ma nem érdekel egy vizsga sem, nem agyalok anyám levelein, és nem keveredek fura szituációkba, nem szaladok bele béna átkokba, amiket a társaim a sikertelen gyakorlás közepette lődöznek.
- Jó napot, egy félszemű...nem, inkább egy lángnyelv pizzát szeretnék elvitelre, és egy...mentás limonádét szintén elvitelre.-
Tekintetem a várakozás közben végigfuttatom a helyen, de a sok sárgától olyan érzésem lesz, mntha valami csibekeltetőben lennék, vagy óvodában. Még jó, hogy nem itt eszem meg. És nem azért mert szociofób lennék, csak hát...szeretek a magam társaságában eltölteni egy kis...vagy kicsit több időt. És a kéket határozottan jobban kedvelem. Lenyugtat. A sárga meg egyszerűen felzaklat. A pizzám a kis sárga dobozában meg is érkezik, amit gyorsan kifizetek, magamhoz ölelem, rárakom a dobozra a kis limonádém. Épp elköszönnék, és óvatosan kanyarognék a kijárathoz, mikor egy ismerős, és undorító hangot hallok valahonnan mögülem talán? A hangfekvés, a hanglejtés, és bennem megfagy a vér. Uramisten, mit keres itt az a srác egy ilyen undi sárga helyen, ahol emberek csevegnek, meg...jól ézik magukat? Nem valami sötét és fura helyen kéne...valami fura dolgot csinálnia? Épp hogy nem sikkantok fel, csak hatalmas svunggal fordulnék meg, de érzem, hogy a kis lábaim is sikeresen összegabalyaodtak, és zuhanok a padló felé. Nem tudom, miért is jutnak az eszembe olyanok, hogy a padló valyon fel van e mosva, vagy pár másodperc múlva a tiszta és új ruhám fogja ezt a funkciót betölteni, és hogy remélem, nem pofára esek, hogy az összes fogam kihullik. És a pizza is...a doboz..a doboz ha szétesik, a kamu láng fellobbban, és ezt mindenki végig fogja nézni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=866745#post866745][b]Herlai Hélia - 2023.09.07. 15:45[/b][/url]

Nem, akárhányszor végiggondolom, mi vehette rá az embert arra, hogy a pizzára valaha is ananászt, nem jut eszembe semmi logikus érv. Sokszor mondják, hogy az emberiséget 2 részre, kategóriára lehet osztani. Ilyen ez a pizzás dolog is, hogy péládul aki szereti az ananászos pizzát, és aki halálbüntetést szórna arra, aki ilyet eszik. Vagy mondjuk, aki a banánt a tetején bonja meg, és aki alul,, de ezzen vitatkozok, mert én szabályosan, az oldakánál bontom ki, a majmok is így eszik, és kétségkívül a banánbontásban a majmok az ászok. Nők, akik tudnak menni a magassarkúban és akik nem, soha de soha. Nos, ezekben a rendkívül fontos dolgokban és az ananászellenesek, a majmos banánosok és a magassarkút képtelenek hordani csoportot erősítem, és bár elismerem azokat, akik hatalmasakat szökkenek, suhannak a 8-10 centis kénylmetlen sarkakban, de aki szereti az ananászos pizzát, azzal nem állok szóba. A félszemű kukoricába nem járok gyakran, és egy nagy pizzafaló sem vagyok, de tegnap eldöntöttem, hogy ma kirúgok a hámból, és az ágyamban fogok befalni egy egész négysajtosat, miközben a Végtelen Történetet olvasom, és egyébiránt ki sem mozdulok. Ma nem érdekel egy vizsga sem, nem agyalok anyám levelein, és nem keveredek fura szituációkba, nem szaladok bele béna átkokba, amiket a társaim a sikertelen gyakorlás közepette lődöznek.
- Jó napot, egy félszemű...nem, inkább egy lángnyelv pizzát szeretnék elvitelre, és egy...mentás limonádét szintén elvitelre.-
Tekintetem a várakozás közben végigfuttatom a helyen, de a sok sárgától olyan érzésem lesz, mntha valami csibekeltetőben lennék, vagy óvodában. Még jó, hogy nem itt eszem meg. És nem azért mert szociofób lennék, csak hát...szeretek a magam társaságában eltölteni egy kis...vagy kicsit több időt. És a kéket határozottan jobban kedvelem. Lenyugtat. A sárga meg egyszerűen felzaklat. A pizzám a kis sárga dobozában meg is érkezik, amit gyorsan kifizetek, magamhoz ölelem, rárakom a dobozra a kis limonádém. Épp elköszönnék, és óvatosan kanyarognék a kijárathoz, mikor egy ismerős, és undorító hangot hallok valahonnan mögülem talán? A hangfekvés, a hanglejtés, és bennem megfagy a vér. Uramisten, mit keres itt az a srác egy ilyen undi sárga helyen, ahol emberek csevegnek, meg...jól ézik magukat? Nem valami sötét és fura helyen kéne...valami fura dolgot csinálnia? Épp hogy nem sikkantok fel, csak hatalmas svunggal fordulnék meg, de érzem, hogy a kis lábaim is sikeresen összegabalyaodtak, és zuhanok a padló felé. Nem tudom, miért is jutnak az eszembe olyanok, hogy a padló valyon fel van e mosva, vagy pár másodperc múlva a tiszta és új ruhám fogja ezt a funkciót betölteni, és hogy remélem, nem pofára esek, hogy az összes fogam kihullik. És a pizza is...a doboz..a doboz ha szétesik, a kamu láng fellobbban, és ezt mindenki végig fogja nézni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=867013#post867013][b]Gergelyfi László - 2023.09.13. 11:33[/b][/url]

Egy kis pizzázás sokszor bele kell, hogy férjen az életembe. Főleg, hogy egyébként szigorú diétán kéne lenni, de úgy vagyok vele, hogy most a vizsgaidőszakban úgyis annyit idegeskedek, hogy simán tartani tudom a formám. Eddig ez bejött, úgyhogy az Eridonos srácokkal lelátogatunk a pizzériába. És ha már ott vagyunk, eszünk is valamit és szórakoztatom a jónépet. Valószínűleg Zsanna terjesztette el, hogy jó vagyok a hangutánzásban, így rendszeresen szórakoztatom a háztársaimat tanárokkal, vagy más diákok hangjának utánzásával és természetesen kifigurázásával. Néha még néhány menő srácot is megpróbálok szűk körben behozni, mert azért nem mindenki viseli jól, hogy rajta röhögnek általam. Úgy tűnik ma elég sokan vannak, tényleg a gólyáktól a mestertanoncig mindenki itt van. Lehet, hogy ma valami akciós nap van? Azt nem is figyeltem.
- Diabolit nyomd már el! - szól Karesz, aki az egyik legnagyobb rajongóm ilyenkor. Nem tudom miért röhög minden szaron, talán el van állítva a röhöghetnék-gépe. De mivel még ketten győzködnek, így felemelve a kezemet megadom magam és rázendítek.
- Mi van Weisz? Nem látod, hogy a koszos leértékelt rongyoddal útban vagy? Vagy bele akarsz fejelni az öklömbe? - még a fejem is kicsit félrefordítom, hogy hitelesebb legyen a színészi játék. Mindenki egy kicsit beszarik, mert meglepett képeket látom magam körül, sőt mások is odakapják a fejüket, de aztán hirtelen nagy röhögés tör ki. Egyik miattam és kapok pár jó szót és vállveregetést, a másik egy csajszi miatt, aki felbukik és a pizzája meg az üdítője mindenfelé landol. Jó, én is nevetek rajta, de odasétálok mellé.
- Minden oké? - kérdezem, majd előhúzom a pálcámat és rámutatok a ruhájára. - Suvickus - ezzel meg van oldva, hogy ne röhögjenek rajta annyian, bár az tuti, hogy egy életre - vagy legalább egy két hónapra - meg lesz jegyezve az arca sokak által. - Gyere, állj fel - nyújtom a kezem, közben pedig elteszem a pálcámat, a varázslat szépen kitisztította a ruháját.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=867651#post867651][b]Herlai Hélia - 2023.09.29. 20:19[/b][/url]

Hát presze, hogy mindenem másfelé landol, lángoló pizza huss, a földre, az üdítő is placcs, a szívem meg kihagy egy ütemet ugyebár. De nem, nem abban a pofátlanul romantikus pillanatban, amikor meglátsz egy dögös srácot, pasit, hanem a meghalok, annyira megijedek, hacsak be nem pisilek féle kihagyás. Ez az ő hangja, ezer közül is felismerem, és noha nem vagyok egy ijedős, aki egy skizofrén kis idióta kamasztól begyullad, de az a srác tényleg kész horror. Elias Napoleon Diabol. Bleeeeeeh. Egyszer hallottam, ahog negédesen beszél valakihez. Tudod, amikor olyan negédes, hogy az édessége meg is mérgez, ha belélegzed a levegőjét, a füled pedg még meg is süketül a hangjától. Ha KEDVESen szól hozzád, a hátadon áll fel a szőr.
- Mi...minden..vagyis asszem..-
A suvickus sokat segít a kinézetemen, így immár nem úgy nézek ki, mint akit lehányt egy gyorskajáldás kuka, vagy egy kövér ember, aki minden nap pizzát meg hambit eszik.
- Köszi. Így mégjobb.
Összeszedem a padlón lévő cuccaim, a még menthető pizzát, és az üres üdítős poharat egyenesen a kukába hajítom. Nem mondom, elég szép ívet írok le vele, és bele is találok a közepébe, amitől gyorsan automatkusan ki is húzom magam, mintha azt mondám, ezaz bébi, tudsz te, ha akasrz. Jaa, de persze nem mondom, nem szoktam. Még igyekszem leporolni magam, bár már teljesen tiszta vagyok, nyilvn ez is valami kényszeres viselkedés, pedig tudom, hogy nem vagyok OCD-s, és feszült helyzetben amúgy is mindenki csinál valami pótcselekvést. Pödöri a haját, bajuszát, vakarózik.
- Nem vagyok ám ilyen világ bénája, csak olyasvalaki hangját hallottam, akitől a hideg kiráz.-
Biztonság kedvéért pedig kötbe is nézek, nincs e itt, nem e bukkan fel, mert tutiszáz, hogy az ő hangját hallottam.
- Ami fura, mert nincs itt. Hát jó, lehet kezd elmenni az eszem. Igazából nem tudom, mik a pontos jelei annak, ha kezd elmenni az ember esze, de ilyesmi lehet.-
Nem végeztem kutatást az elmebetegségről, de ezek után lehet nem lenne baj, esetleg még hasznosnak is vélhetném.
- Nos, mondanám, hogy hálából adok egy szelet pizzát, de amint látod, szétkenődött, és inkább hasnonlít egy olyan pizzára, amit már egyszer megettek.-
Az agyam hátsó, oldalsó, vagy igazából mindegy is melyik zugából újból előtör a kis pánik, hogy itt van...valahol, így mégegyszer megfordulok a tengelyem körül jó lassan.
- Akkor is hallottam. Eskü...hallottam a hangját....Diabolét. Te nem?-

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=868030#post868030][b]Gergelyfi László - 2023.10.05. 10:42[/b][/url]

Tudom én, hogy általában tetszik a hangutánzásom a legtöbbeknek, de most különösen jól sikerült. Nem egy megrémült arcot fedeztem fel a hallgatóság között - mondjuk tegyük hozzá, hogy ez inkább Diaboli érdeme, mint az enyém -, és egy csajszi pofára is esett a játékomtól. Azt hiszem fater most büszke lenne rám, ahogy itt páran meg is mondják, hogy mennyire király voltam. Bárcsak másban is ennyire az lennék, de ők még nem tudják azt sem, hogy ez mennyi kínnal és szenvedéssel járt z évek során, hogy egyáltalán így össze tudjam hozni, és közel sem volt tökéletes. Nekik nem is kell hoznom, meg egyébként sem szoktam Diaboli után koslatni, hogy kifigyeljem a szokásait, meg a hanghordozását és a többi apróságot, amivel pontosan tudnám hozni a karaktert. De azért megsajnáltam a csajszit, ha már mások is csak kiröhögték szegényt. Segítek rajta valamelyest.
- Nincs mit - bólintok, amikor megköszöni a támogatásom a suvickus után. Azért ez egy mugli étteremben sokkal szenvedősebb lenne, mert nem nagyon lehetne eltüntetni könnyedén ezeket a foltokat, és még lehet, hogy otthon is magyarázkodni kellene. Szerencsére itt vagyunk és nem ott.
- Jól van, ezt még majd be kell bizonyítanod - mosolygok rá, csak kicsit cinkelgetem a csajszit, mert szimpi amúgy, hogy nem esett túlságosan kétségbe és egészen talpraesettnek tűnik.
- Hát... elfogadhatnám, de van egy nyomós érvem a tiéd mellett, hogy miért ne tegyem ezt - hamiskás a mosoly, ami nem múlik el, amióta találkoztunk. Látszik, hogy fogalma sincs szegénynek, hogy nincs itt a para srác, csak egy másiknak vannak para képességei, amik megidézhetik a bajt.
- De én is hallottam. Bocs, az egészért - mondom immár újra Diaboli hangján, ami egyébként tök furcsán is hangzik. Mármint nem hinném, hogy sokszor szokott bocsánatot kérni ilyesmiért, vagy úgy bármiért. Nyilván nem tudom pontosan, hogy milyen ő, de amit hallottam eddig róla, hogy túlságosan kellemes személyiség lenne.
- Szóval ne haragudj, én okoztam a baleseted - mondom immár újra vidámabban a saját hangomon. - Kárpótolhatlak? - próbálkozom, mert amúgy nem akarok rosszban lenni vele. Semmi okom nincs rá, meg azt hiszem eléggé kiélveztem a helyzetet ahhoz, hogy némi ellenszolgáltatást is adjak neki. Nem vagyok én szívtelen, csak egy kicsit szemét, de szerintem ez még belefér.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=868126#post868126][b]Herlai Hélia - 2023.10.07. 17:54[/b][/url]

Persze, nyilván ez lesz minden napom célja. Követni fogom, a sarkában leszek, és minden lépésemről beszámolok, hogy lássa, milyen fantasztikum áll előtte. Hiába villant mosoly, az én szám nem kezd felfelé görbülni. Fa arccal bámulok rá, és várom, mit is akart ezzel a mondattal.
- Te ilyen vicces fiú vagy? Nem ismerem, nem tudom, ő ilyen népszerűbb csávók közé tartozik e, mert nem járok gyakran társaságba. És nem is mindig tudom értelmezni egy két ember közlendőjét. De tény, hogy kedves volt velem, szóval talán nem kéne nagyon elhéleskednem a dolgot.
- Öhm, úgy értem, a lételemem a bizonyítás, de az idén már asszem kicsit elfáradtam. Mosolyodom el aztán mégis, mert persze beúszik a kép, hogy amúgy basszus valóban egész évben mindenkinek bizonyítani akartam, és ez a szó egyszerűen csak...triggerel már, ennyi az egész. A szétkenődött pizzámra pillantok, aztán a srácra. Nanana..mi ez a hamiskés mosoly ott? Igen, ott, az a fura kunkorodás a szája szélén? Tud a srác valamit, amit én nem? Vaaagy, ez a nyomós bizonyít arra, hogy valóban begolyóztam, és el kéne látogatnom a pszichológushoz. Már éppen újra hinni kezdenék neki, mikor újra megszólal, de nem a saját hangján ám, neeeeem, hanem a kicseszett Diaboli hangján! A pizzásdobozt döbbenetemben újra leejtem, és a kezem továbbra is tartja a...hát a semmit. A nagy semmit.
- Mi a....szar...- Kerek szemekkel mozdulatlanul bámulom a srácot, miközben ő újra visszavált a saját hangjára, és újból elnézést kér. Mondanám, hogy hát van mit kisapám, de a döbbenettől semmi hang nem jön ki hirtelen a számon, csak kisvártatva sikerül magahoz térnem.
- Woow. Elég menőő...és elég para vagy. -  Bukik ki belőlem őszintén, pedig nem szoktam bókokat osztigatni, de ilyet sem láttam még nagyon gyakran. Egyszer. Azt hiszem a 15 évem alatt. Vagyis a lassan 15 évem alatt.
- Kárpótolni? Az a baj, hogy túlságosan lenyűgözött, hogy kárpótlást kérjek, pedig kifezettethetném vele a pizzám, vagy ilyesmi, de ezek után...bassszus...mi volt ez...a hangja...
- Inkább meséld el, ki vagy. Nem szoktam barátkozni, de te nem egyszerűen csak utánoztad a hangját, hanem olyan lett a hangod. Ki a franc vagy?
Arcom zavaros vigyor és döbbenet keverékévé változott, mint aki valami egészen más rendezvényen kötött ki, mint amire készült, de aztn végül rájön, hogy nem is  olyan rossz.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=868138#post868138][b]Gergelyfi László - 2023.10.07. 20:44[/b][/url]

Nem is tudom, hogy mit kéne erre mondani, nem szeretem magam sem dicsérni, sem pedig lehúzni. Főleg úgy, hogy eddig mindig a közelemben volt két csaj, amolyan pajzsnak is. Sokan irigyeltek ezért, mint megtudtam, de nyilván utáltak is érte, vagy Zozóék csicskásának hittek. Nem is tévedhettek volna nagyobbat, de ez a háló
a két csajszi távozásával lehullott. Szóval most már nekem kell simán magamnak lennem.
- Majd eldöntöd te - vonok vállat, és gyorsan átmegyek inkább rá, hogy neki is van mit bizonyítani, nem csak nekem. A lényeg, hogy amúgy nem akartam, hogy szétessen a pizzája, még akkor sem, ha nagyon vicces volt az egész. Végül nem akarom, hogy ennyit parázzon egész nap Diaboli miatt, inkább meglepem még egyszer, sokkal nem lesz rosszabb a pizza sem, ha még egyszer leesik. Leesik. A hamiskás mosolyom is nagyobb lesz, immár normálisan nagy, mert imádom a döbbenetet az arcokon. Főleg, hogy más is odanéz, aki eddig esetleg nem tudta, vagy nem hallotta és hallom, hogy keresik a srácot, mert hiába néznek nincs ott.
- Kösz - na igen, elhiszem, hogy para, ezért is akarom valahogy kárpótolni, meg egyébként is egy kedves csajszi és jobb ha több ilyet ismerek, mint kevesebbet. Most látom magam előtt, ahogy Zsanna forgatja a szemeit, hogy "megint" csajozok, pedig egyáltalán nem.
- Ilyen kedvesen még sosem kértek meg, hogy meséljek erről - horkanok fel vigyorogva, az utolsó kérdése milyen kis támadó lett már! De azért jót röhögök az egészen. - Gyere üljünk le, meghívlak egy pizzára - mutatok egy asztal felé, ahonnan éppen távozik egy páros. Én mindenképpen odaugrok lefoglalni, mert a nagy jövésmenésben nem lehet tudni, hogy ki vadászik még asztalra.
- Nem tudom, hogy hallottál-e már a Mágikus Ikrekről - kezdek bele. - Apám cége és mivel metamorfok vagyunk, e köré épül a szolgáltatásunk. Dublőrök vagyunk gazdagoknak, röviden. Ebbe beletartozik a hangutánzás is, hogy minél tökéletesebb legyen a szolgáltatás. Persze én még csak gyakorolom, mert nekem szánják majd a céget később, ha akarom, ha nem. Néha irigylem is a húgaimat - sóhajtok egyet és forgolódok, hogy hátha odajön valaki, akinek le lehetne adni a rendelést. - Te gondolom BK-s vagy, nem? Nevet, házat, évfolyamot - most Kori - Agárdi Kornélia - szigorúbbik hangján szólalok meg röhögve utána, hát ha ennyire szereti ez a csajszi ezt a vonalat, maradjunk rajta.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=868272#post868272][b]Herlai Hélia - 2023.10.09. 19:02[/b][/url]

Majd eldöntöm én. Ezt nem vitatom, megalkotom a saját kis véleményem, de a talán kissé karcos kérdésemnek amúgy is az volt a bujtatott jelentése, hogy te ilyen vicces fiúnak képzeled magad? Csak az túl nyers lett volna. Mondhattam bolna hogy viccesnek gondolod magad, de az sem segített volna, így ez tűnt a legszelídebbnnek. Mr már mekzd unszimpivé válni, vagy csak túl morcos vagyok az éhségtől, mikor kiderül csessze meg, hogy ő volt a hang! Persze ettől elszáll az éhes harag, egye fene a pizzát, meg a vcceskedést, ezek után meg is engedem neki. Az első reakcióm nyilván a döbbenet. Aztán a második is. Ésa harmadik... hogy le lettem nyúgözve. És végül a negyedik egy cseppnyi kis féltékenység. Basszus, ez túl jó móka lehet, nyilván rögtön érdekelni is kezd, kicsoda micsoda ő. És hát igen, jó, belátom nem a legkedvesebben kértem meg, hogy meséljen magáról, de olyan hirtelen jött, hogy elfelejtettem udvariaskodni. Egyébként meg őszintén érdekel, hogy ki ő, csak hát....éhes lánnyal ne kezdj ki, mert nem lesz kedves. Főleg, ha előtte a pizzája miattad ment kárba. Ez üzenet lehet minden férfinak. Etesd meg a lányt. Köszi. Egy kissé zavart félrehúzott mosoly jelenik meg az arcomon, és hozzá egy még zavartabb hümmögés.
- Pedig maga vagyok a kedvesség és a báj.-
Oké, néha Wednesday módon. Amint meghallom a szavakat, hogy "Gyere üljünk le, meghívlak egy pizzára", megenyhülök. Hát jó, egye kukac, megetethetsz, persze közben azt gondolom, igen te tökfej, ez a minimum azért, hogy miattad kisebb fajta szívrohamot kaptam, és oda lett a finom pizzám. Kedvesen, némán bólintok egyet, ahogy a jó kislányok szokták. Kaja. Jóóóó. Szépen helyet foglalok, aztán hallgatom Laca sztoriját.
- Persze, hogy ismerem. ...Mármint nem úgy, de sokat hallottam már róluk.- Nem úgy, nem ügyfélként, nyilván. És egyébként is fixa ideám, hogy engem nem lehet csak úgy utánozni, akármilyen jól is figyel meg az ember. Szóval hogy ő...húú..ööö..klassz. Mármint tényleg, nem iróniából.
- Hú, ez..ez tök jó. És így már persze értem az előbbi kis...játékot. Tök ciki meg minden, de irtózom attól a sráctól, de gondolom ez már leesett neked is. NYilván rájött, hogy bejön nekem a hangutánzós vonal, és azt akkor meg kell lovagolni. Most már engedékenyebbé válik a mosolyom, kevésbé érzem magam egy szúrós sünnek.
- Igen. Másodév, Levita.
Bár prefektusokkal eddig még nem gyűlt meg a bajom, de ha jól rémlik valami eridonos felsőbbéves prefi hanja lehetett. És igen, ez azért továbbra is baromi ijesztő.
- Hélia vagyok, de a Hélt jobban szeretem. Gondolom, akkor te pedig Gergelyfi...

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=868314#post868314][b]Gergelyfi László - 2023.10.10. 15:42[/b][/url]

- Kedvesség és báj, feljegyzem - mondom talán kissé ironikusan. Nem szánom annak, de valahogy mégsem sikerül teljesen elvenni az élét a csajszinak szánt szavaimból. Na mindegy, ezt még gyakorolni kell, még én sem lehetek mindenben tökéletes, de szerencsére még távol is áll tőlem a mintaszerűség. Nagyon. Mivel tényleg megsajnálom felajánlok neki egy ingyen pizzát, a bólintásából arra következtetek, hogy nem utasítja vissza a felkínált lehetőséget. Amúgy is bírom a szőkéket, megjegyzés. Adok még némi magyarázatot arról, hogy miért tudom Diaboli hangját utánozni, és meglepetésemre ismeri a Mágikus Ikreket! De jó, még senki sem mondta, hogy ismerné, igaz, olyan sok embertől nem is szoktam megkérdezni, sőt, egyáltalán nem. Pankáék nyilván már rég tudták, de ilyen szempontból ők nem számítanak be a statisztikába.
- Örülök, hogy nem ismeretlen számodra apám cége - még egy kedves vigyor is elszáll a lány felé, ha már ilyen remek meglepetést okozott. Nem vagyok nagy igényű, mi?
- Szerintem nincs nagy rajongótábora, megnyugodhatsz. Megértem, hogy megijedtél, ha ennyire irritál - hozzátenném, hogy engem is, de mivel itt nemcsak a falnak, hanem a festményeknek, a bokroknak, meg ki tudja minek is füle van, inkább csak gondolom. Az sincs mondjuk teljes biztonságban, aki gondolkodik, mert simán lehet a közelben egy legilimentor és épp rajtad gyakorol. Nem egy öröm, ha túlságosan végiggondolod a varázsvilágot.
- Háhá, micsoda készséges vagy Hél. Igen jól tippeltél, Gergelyfi László vagyok, de szólíts csak Lacának, úgyis mindenki így hív. Meg hülyén hangzik a László, és általában akkor hangzik el, ha valami rosszat teszek. De hát az meg ugye elég ritka - vigyorgok, miközben odajön Eszti a pincérnő, és kedvesen mosolyogva érdeklődik, hogy mit szeretnénk. - Én egy félszeműt, meg valami narancslét, Hél pedig... mindjárt mondja - adom át a szót, és megvárom, amíg végeznek. Amúgy sem mentem volna el, úgy gondoltam itt esszük meg kivételesen. Talán az asztalról nem esik majd le a szöszi pizzája. - Na és hogy tetszik a suli? Találtál már valamilyen barátot, vagy ilyesmit? Amúgy is... mit csinálnak a csajok elsőben? - kérdezek rá, mintha nem tudnám. Azért nekem volt egy Zórám és egy Pankám is, akik, ha nem akartam is elmondták, hogy mit csinálnak. Ez most is így lenne, ha el nem ette volna őket innen a fene. Kicsit felhős is lesz az ábrázatom, ha rájuk gondolok, de azért érdeklődve hallgatom Hél mondanivalóját.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=868730#post868730][b]Herlai Hélia - 2023.10.22. 09:35[/b][/url]

Nehezen is tudtam volna visszautasítani a kajás ajánlatot. Valahol belül azt is érzem, talán úgy reagáltam, mint egy dühös kutya, mikor egy szendvicset dobnak elé. Mindegy is Hél, megérdemled a pizzát, és taln kevésbé leszel utána mufurc. Kényelmesen helyet foglalok a széken, aztán hallgatom új ismerősöm. De aztán el is vörösödöm, mert hát hogy ehetek ilyen béndzsa? Nem úúgy ismerem..persze, most pont úgy válaszoltam, mintha hatalmasat lódítanék, és hetente venném igénybe a családja szolgáltatásait. Pedig valóban még sosem kerültem velük kapcsolatba, de elképesztően izgalmasnak és űberfaszamenőnek találom. Igyekszem nem rajongó tinilányként viselkedni, de lehetséges, hogy a fapofám sem tudja telljesen leplezni a csillogó szemeim. Hülye szemek. Hülye, hülye árulkodó szemek.
Terelek is, de nyomban.
- Na, az para lenne, ha lenne. Mármint Diabolnak rajongótábora. Egy csapat pszichopata. Bááár, ha belegondoloknúgy igazán, egy csomó sorozatgyilkosnak is van rajongótábora. Az emberek teljesen meg tudnak zizzenni. Kowainak is volt, és mikor öngyilkos lett, teljesen odavoltak.
- Laca. Értem, jegyezve Mosolygok, és próbálom elfojtani a hangot, hogy húúú, most már ismerek egy Gergelyfit, beszarás! BESZARÁÁÁÁÁS!
- Egyáltalán nem rossz a László, csak olyan, mintha egy 50 valahány éves pasas lennél. Az idő haladtával majd megérik az ember a nevéhez. Komolyabb, méltóságteljesebb. Ezen felbuzdulva eltörengek az én jövőbeli megszólításomon. Hélinéni..pfff....bár így, hogy Hélia, úgy jó. De most még csak úgy, mint Hél. Régen Héli voltam. DéliHéli. Közben a pinzérnő is megérkezik, és kérek maganak egy
- Egy lángnyelv pizzát szeretnék, és 3 deci szódát.
Vigyorgok éhesen a pincérnő felé, mint aki mindjárt őt is felfalja. Merlinre, a hasam is megkordult, de még mekkorát!...A pincérnő bólint, majd elmegy, én pedig újból Lacához fordulok.
- Mit is? Igazából nem tudom pontosan, másik mit csinálnak az első évükben, de nem is izgat. Azt tudom, hogy én nem sokat járok társaságba. Nagyon jól elvagyok egyedül, de persze vannak, akikkel jóban vagyok. Lenkével például, meg pár háztárssal, de általában egymagam vagyok. Szeretek egyedül olvasgatni, rajzolgatni, zenét hallgatni, vagy csak úgy lenni. Vásárolgatni. Na, azt nagyon szeretek, de azt is egyedül.
-Nem nagyon törtem magam, hogy beilleszkedjek, de úgy éreztem, a házamba végülis sikerült. Jól érzem magam.
És valóban, sokszor egy nagyobb társaság egyenesen idegesít. Hangoskodnak, meg vihirásznak, és akkor rájövök, hogy lehetséges, hogy egy vén zsémbes néni lakozik bennem. De amikor én vihogok 1 órán keresztül, az nem zavar. Akkor az zavar, mikor rám szólnak, hogy most már jó lenne, ha befognám kis pofám. Hát édes Merlinem, C'est la vie!
- Velem ellentétben, te olyasvalakinek tűnsz, aki keveset van egyedül.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=868830#post868830][b]Gergelyfi László - 2023.10.25. 14:28[/b][/url]

Á, szóval ennyire tetszik neki a cég. Valahol megértem, mert még nekem is tetszik, főleg az ötlet, hogy metamorfokat ilyesmire használni, apám egy zseni, megtalálta az igazi piaci rést. Persze nagyon sokáig csak tervezte és képezte a dolgozókat, hogy ne lehessen csak úgy lemásolni az egészet. Nagyon sok részletet így is titkol mindenki elől, de állítólag valahova le van minden neki írva, amiről senki sem tud rajta kívül. Szóval úgy robbant be a piacra, hogy már kész volt minden és hirtelen jött a siker. Én meg csak belecsöppentem és élveztem egy ideig, hogy milyen vicces az egész, de amikor már komolyra fordult a dolog - apám könnyen meglátja bárkiben a potenciált -, már a kemény tréningek és gyakorlások nem annyira nyerték el a tetszésem. Mindegy, már megszoktam, és mióta ide járok, tök jó, mert csak a szünetekben kell szenvedni többet. Persze ígérgetem én, hogy gyakorlok, de például az ilyen eseteken túl, mint a mostani, nem nagyon erőltetem meg magam.
- Az mondjuk igaz. Reméljük, hogy nincs neki - ütöm el nevetgélve, mert még valahogy mindig látom rajta az iszonyatot. Nem mindenki tudja jól rejteni az érzelmeit, de nem is kell ezért hibáztatni senkit. Főleg nem Diaboli miatt.
- Hát ja, igaz. 50 éves pasas még nem vagyok egy jó ideig - és nem is nagyon akarok jelenleg lenni, nagyszerűen érzem magam ilyen kis hülyének egyelőre, aki majd mindenféle baromságot csinál, ahogy eddig. Közben megjön Eszti is és rendelünk tőle, a szóda meglep, nem gondoltam, hogy valaki kér olyat. De végül is mindegy, ha ő ezt szereti, akkor miért ne? Közben próbálom őt fürkészni, tök jó fejnek tűnik és még aranyos is. Amolyan jó fej, jó csaj tini. A gyomorkorgáson felnyekergek, de szerencséje van, nem kell sokat várni majd a pizzára. - Mintha valaki már nagyon enne - nevetgélek tovább pimasz képpel.
- Lenkét én is ismerem, Zsanna nagy barátja. Szóval inkább magányos farkas vagy - térek el a tárgyról, mert végül is nem érdekel, hogy miket csinálnak a lányok, hiszen úgyis tudom úgy nagyjából. Oké, kicsi a minta, de szerintem már így is túlképzettnek számítok. - Na, látod, akkor felírhatsz a jó ismerősök sorába most már, szóval bármikor megtalálsz, ha kellenék - jó fej vagyok, mit tehetek én róla? Meg egyébként is, Hél rászolgált, hiszen már az első találkozáskor megnevettetett.
- Hát ezt nagyon jól látod. Én szeretek haverkodni, például veled is, szimpi vagy - mosolygok rá, és mire befejezem a mondatot, már meg is érkeznek a pizzák.
- Hű ez gyors volt Eszti! Köszönjük! - vigyorgok rá is, lehet, hogy ki fog akadni a szám mára, annyit nevetgélek. Egy szívesennel elintézi az egészet, én meg a poharamat Hél felé nyújtom. - Egészségedre! - remélem koccintunk, még ha hülyén is néz ki. -  Jó étvágyat! - kapok az alkalmon és már dézsmálom is a rohadt finom pizzát. Imádom ezt a fajtát, majdnem behunyom a szemem az élvezettől. De inkább figyelek Hélre is, megosztom vele a pizzámat is. - Kérsz egy szeletet? Csere? - érdeklődöm.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=868991#post868991][b]Herlai Hélia - 2023.11.02. 10:10[/b][/url]

Irigylem őt ezért, hogy a szülei ilyen befutott emberek. Anya és apa csak egy porszem a gépezetben. Apa bagolytenyésztő, és kereskedő, anya Asztronómus. A nevem azt jelenti, a nap lánya. Apa családja kereskedő família, más nem is igazán éedekli őket. Én végtelenül unalmasnak tartom, és az Asztrnómia sem érdekel. A családom uncsi, ez van. Hunyorítok kicsit, és megpróbálom elképzelni Lacát 5 évesen.
- Háát..nézzük..egy kis borosta, morcosabb szem, kimértebb viselkedés. Egyelőre túl közvetlen vagy hozzá.
Az ötvenesek már jobban megfontolják inden mondatukat, és mögöttük van a sok sok negatív tapasztalat. Szerintem ha Laca apja nyomdokaiba lép, 50 évesen már sokat hallott és látott ember lesz.
- De persze még jó, hogy nem vagy olyan. Gáz lenne átugrani a fiatal éveket. Gyomrom persze korog, de a kaja is megérkezik.
-Jól vanna..hát igen. Azért is jöttem ide. Már tegnap óta a mai pizzára készülök. És tádááááá, látom is, hogy közeledik. Végre végre végre....
Magányos farkas..hmm, ebbe még úgy igazán nem is gondoltam bele, de végülis igen. Nem mondom, benne vagyok egy jó buliban, de valahogy jobban elvagyok magammal, egy könyvvel, meg a természettel. Az emberek sokszor idegesítenek, főleg, ha hülyeségeket adnak elő úgy, hogy meg vannak róla győződve, hogy zsenik. Hát nem, nem azok. Néha az emberek túl sokat beszélnek, és keveset gondolkoznak. De az is igaz, ha én mondok valamit, nem mindig...nem mindig kedves. Nem bánok jól a szavakkal.
-Rendben, megjegyzem. Kedves ez a Laca, nem idegesítő. Vicces. Mármint jó értelemben vicces, nem nevetséges.
- Szimpi? Tényleg? Hááát..örülök. Kicsit elpirulok, mert ritkán mondják, hogy az a Hél csaj szimpi. Azt érzem, az emberek általában félre ismernek. Velem az első találkozás nem mindig...kellemes. De azt gondolom, hogy ma jól reagáltam le a szitut, mert rá is förmedhettem volna a pizza miatt. Lehet a nagy ijedtség mentett meg? Lehet. Pedig tényéeg, én tényleg azt gondolom, tudok jó fej lenni. Anya mindig azt mondja, indulatkezelésre kéne járnom, és akkor több barátom lenne. Pf...baromság...a pizza közben ide is ér, és abban a minutumban el is feledkezem a dilemmáomról, az indulataimról. Hiszen PIZZA. Koccintok Lacával hatalmas tejbetök vigyorral, majd egy nagyot harapok a kajából anélkül, hogy bármit mondanék.
-Ja, ifen..jóétvézsat... És hirtelen minden szép és jó. Az idő jó, az élet jó, mert a pizza jó. Bólintok a csere ajánlatra, közben lekísérem a falatot a vízzel.
- Ezért a pizzáért még büntibe is mennék. Úgyse tűnne már fel, miért is kerültem oda. Csúnya beszédért, szemtelenségért, véletlen rongálásért az esetlenségemért.
- És fiú barátaid is vannak? Gondoltam, csak megkérdezem, mert bár nincs baj azzal se, ha nincs neki, csak olyan fura. Igen Hél, többet kéne társaságba járnod.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=869377#post869377][b]Gergelyfi László - 2023.11.13. 20:21[/b][/url]

Igyekszem a kedvébe járni, ha már én rémítettem halálra a pizzájával együtt. Nem, a pizzája nem rémült meg - persze azon sem lepődnék meg, Diaboli azért rémisztő -, de leesett és még a varázsvilágban sem szívesen eszi meg az ember a földön landolt pizzát. Ahogy mondja a borostát és a többit, igyekszem megfelelni a követelményeknek: azaz borosta nő, morcosabb szemet próbálok elővarázsolni és így a többi.
- Igen kisasszony? Mégis, hogy is gondolta ezt valójában? - a kimértség megy, az orrom kissé fentebb emelem, láthatóan  lenézem őt egy pillanatra. Majd Laca visszatér és  felkacagok. - Na, így már jobb volt? - szeretem magam tesztelni, nem beszélve arról, hogy a beszélőkém sem nagyon szokott megállni. Állítólag álmomban is beszélek, de ezt még csak Domi mondta, azt meg tudjuk, hogy a három emberből egy. Bízom a másik kettőben, hogy nincs igaza. Viszont ők még nem nyilatkoztak, így csak reményeim lehetnek.
- Azt eléggé - bólintok rá, nem akarom kihagyni a fiatal éveimet. Állítólag a legszebbek, nekem is elég jók, az már biztos. Végül megjön a pizzánk és máris lehet falni és közben össze-vissza beszélni. Tényleg érdekel a csajszi, mert mindenki érdekel alapvetően. Aztán az, hogy mennyire, az a beszélgetések után kiderül. Ő egyelőre érdekesnek tűnik, meg olyannak, aki nem egy társalkodós típus. Ezért is illetem a magányos farkas jelzővel, amit nem is tagad. Igaz, hogy nem is okézza le, de én annak veszem. Talán az arcáról olvastam le? Hmm, nem tudom, de azért gyorsan felajánlom, hogy velem barátkozhat. Minél több ismerős, annál jobb, nem?
- Én is örülök Hél - látom, hogy picit elpirul, de a lányok már csak ilyenek. Sok között mozgok és már az előkészítőben is két csajjal voltam jóban, szóval ez kábé bármit jelenthet. Koccintunk, cserélünk és az ő pizzája is marha jó! Imádom ezt a kajáldát!
- Neked is - némi fáziskéséssel ugyan, de jó étvágyat kívánok. Ilyenkor hajlamos vagyok én is belassulni a kérdésekkel, és egyelőre csak pusztítom a pizzát.
- Ezt megértem. Szeretek ide járni, nem mintha olyan sok másik pizzéria lenne, de mivel ez jó, nem is kell - vonok vállat, végül is minek több, ha egy is tökéletes?
- Persze, főleg a szobatársaim, meg az évfolyamtársak. Meg Rómeó, őt nagyon bírom - habár nem nagyon beszélgetünk, de mindig jó fej velem, ha néha összefutunk. Mármint mindenkivel jó fej. hara- Dalán Szécsi Domival vadok a legjobban, ha van ilyen zó egyáldalán - harapok bele egy újabb falatba és lögybölöm le egy kis üdítővel. - Csak a bájitaltannal nem vagyok igazán jóban - nevetgélek, majd megakad a torkomon egy falat. Hirtelen dermedek és válok falfehérré, majd próbálok köhögni, meg a víz után kapni, a mi történetesen Hélé. Remélem nem itt fulladok meg!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=869558#post869558][b]Herlai Hélia - 2023.11.19. 19:18[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=869896#post869896][b]Gergelyfi László - 2023.12.12. 14:36[/b][/url]

Nem gondoltam, hogy egy pizzériába miattam fogok ismerkedni. Mármint a képességem miatt, pedig valóban jó téma lehet ilyen esetben is. Mondjuk szerintem ez például bárkinek elsajátítható, igaz, kell némi érzék és rengeteg gyakorlás hozzá. Viszont, ha már itt vagyok és ismerkedünk, tuti megint megbélyegeznek, hogy csajokkal ismerkedek. De hát ha egy srác sem borult fel még miattam, nem tudok mit tenni, nem igaz? Felnevetek a jellemzésére, ezt a változatot még nem hallottam.
- Kiegyenlítődtél? - nevetgélek tovább. - Most már inkább csinos vagy, mint duci, szerintem - bókolok egy kicsit, ráadásul a saját hangomon. Nem tudom mit érzett volna, ha Diaboliként ejtem ki a szavakat. Szerintem elrohan. Közben jóízűen falatozom tovább, és nem is sejtem, hogy hamarosan mi fog következni. A jóslástan sem az erősségem, mint tudjuk.
- Büntiben pizza miatt? Azt megnézném - szeretek cinkostárs lenni, meg ahogy elnézem a szemeit, valami izgalmasra gondolt. Egyébként tök gáz, hogy máris azt lesem, hogy hogyan viselkedik, milyen mimikákat, mozdulatokat használ. Szakmai ártalom? Talán csak szakmaiság nélküli. A bájitaltan annyira azért nem jó, mondanám, ha éppen nem akarnék megfordulni. Ekkor olyan következik, amit nem is látok, csak érzek, Hél felpattan és eltűnik, miközben én az életemért küzdök, persze csak nagy jóindulattal. Valaki átkarol és megnyomja a mellkasomnál valahol a testem. A falat kiszáguld - hát nem valami szép látvány - én meg hirtelen kapok jó nagy levegőt. Nyúlok az italomért három pár levegővétel után és közelről nézek Hél arcába.
- Aha, egy-egy - nevetgélek és lélegzek még hangosabbakat. A poén az, hogy másnak szinte fel sem tűnt, nem látok aggódó tekinteteket, persze lehet, hogy voltak, csak már mivel elmúlt a baj, nem érdekli őket tovább. - Megmentettél, köszi. De mit csináltál pontosan? - nézek rá, meg a kezére, amit finoman megfogok és szétszedek, hogy most már nem kérek még egyet. ugyanis bár sikeres volt a manőver, azért nem várt fájdalommal is járt. - Felveszelek testőrnek, vagy valami. Asszem nekem mára ennyi volt a pizza, de megvárom, amíg megeszed a tiédet. Én eliszogatok itt, ha még van kedved maradni - mosolygok rá kedvesen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=870276#post870276][b]Herlai Hélia - 2023.12.25. 14:21[/b][/url]

Ó, milyen kis aranyos. Bár mondjuk lehetnék magasabb, csak egy irinyi pirinyóval, de tényleg, és semmi más kívánságom lenne soha többet. Na jó, mondjuk, hogy apa gyúgyuljon meg a rejrélyes és titkolt nyavalyájából.
- Ó, kis bókkirály, hát köszi. Főleg, mert egyet is értek veled, kicsinosodtam. Csak ne találd meg soha a kiskori képeim.- Vigyorgok, majd újabb hatalmas falatot harapok a pizzából. Ami pedig a büntis részt illeti...olyan sok mindent lehetne itt csinálni! De most komolyan, egy klasz aranybánya ez a pizzázó. Mármint ötletaranybánya. Lenyelem a falatot, körbesandítok, majd közelebb hajolok hozzá, és halkabbra veszem a hangom.
- Hát tudod...csak az jutott az eszembe, ha mondjuk egyik álmoskás kis napon, mikor a vendégek bejönnek, a kávék keserűek lennének, hiába főzik frissen. A pizzalisztel valami nem stimmelne, de látható baja persze nem lenne, csak a kész pizzán lehetne észrevenni, mikor beleharapsz. Az ütítők folyton változnának. Mondjuk diétásbó egyszerre csak....agyon cukrozott lesz!-
Nem tartom persze magam nagy mókamájszernek, csak valahogy...hát szóval valahogy jól esik bontani a rendet. A bájitalos mondatom Laci óriási köhögőrohama szakítja félbe, és mit szépítsem, kis híján meg is fullad. Rögtön felpattanok, és közben nyugtatgatom a nem túl szerencsés mondattal. Filmekben láttam? Mert az aztán nagyon hasznos lehet, biztos le is doktorálhatnék. Nem tudom pontosan, mennyire van képbe a mugli dolgokkal, félvérságem okán én azért meglehetősen otthonosan mozgok bennük. Jó, nem mindenben, de mondjuk a mugli könyv és film terén szerintem egész muglis vagyok. Szóval akkor egyik kéz, oké, másik, és egy kettő most!...most! Jesszusom, ha itt halálozik meg, én is kinyírom magam! Ne pánikolj Héli, ne pánikolj, minden menni fog...sima...liba...
a harmadik, vagy a negyedik tüdőpréselés után elengedem, nehogy most meg a szuszt nyomjam ki belőle. Halálsápadtan figyelem, hogy nem e öltem meg. AMint megszólal, hatalmasat sóhajtok, még a szemem is behunyom.
- Hú, basszus, jól rám hoztad a frászt. Szét szedi a kezeim, gondolom jelzésként, nem kér többet ebből a bombasztikus segítségből. Megértem. És bocsi. Őszintén bocsi.
- Ö...Nos..valami Heimlich féle izét. Filmekben láttam. De nem voltam ám biztos benne, hogy sikerül, szóval örülök! Mosolygok most már nyugodtabban, elmúlt veszély, Laca él, és én sem lettem gyilkos. Végülis..nem rossz nap. Mondhatni úgy is, sikeres.
- Á, testőrnek nem tudom jó lennék e. És meg ne haragudj, de nem hiszem, hogy álmaim állása lenne a testőrödnek lenni. A pizzámból pár csak pár falat van, igyekszem én is végezni, és nem megfulladni.
- Persze, mindárt végzek...4 falat és mehetünk. Azt hiszem, visszamegyek a klubhelyiségbe erre a nagy ijedtségre. Talulok azt hiszem, attól megnyugszom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=870535#post870535][b]Gergelyfi László - 2023.12.27. 15:29[/b][/url]

A bókok mindig betalálnak szerintem. Maximum nem mondják, nem mutatják ki, hogy jól esik. Mondjuk rosszul is eshet, de ez azért ritka és lám, Hél is örül neki szerencsére.
- Oké, pedig már pont szervezni akartam egy expedíciót a felkutatására, majd naplót vezetni belőle és minden kép alá egy mémszöveget írni. Igen, ez volt a terv, de jó, hogy szóltál, így bele sem kezdek - mosolyogva vonok vállat, mert amúgy milyen vicces lenne elképzelni ezt az egészet. Belopódzni Hélékhez és imádkozni, hogy nincs kutyájuk, vagy még rosszabb. Ha ezt túlélted még mindig meg kell küzdeni az ismeretlen tereppel, na meg, hogy hol tárolják Hél gyerekkori képeit. Micsoda kaland lenne! Főleg, ha nem kapnának be és zárnának el egy pár évre. Igen úgy talán tetszene.
- Ó, egy igazi troll vagy! - őszintzén nevetek az ötletein. Nagyon kreatív elképzelései vannak rosszalkodás szinten. - Hát egyszer megpróbálhatjuk végül is, csak utána kellene nézni, hogy... de ezt majd később megbeszéljük - a mutatóujjammal elzárom az ajkaimat merőlegesen, hogy maradjon ő is csendben, nehogy kitudódjon a jó terv. Aztán majd meglátjuk, hogy holnapra elfelejtjük-e az egészet, vagy megvalósítunk valamit belőle. Úgyhogy eszem és iszom is, majd jön a fulladásos jelenet. Mármint végül is Hél megmenti az életemet - vagy legalábbis úgy tűnik, miután levegőhöz jutok, mert igencsak megcibált és gőzöm sincs, hogy mennyire volt ez hatásos, a végeredménytől eltekintve -, szóval ő lesz a fehérlovas herceg, aki megmenti hercegnőjét, ahaha! De azért rákérdezek, hogy hogyan csinálta.
- Mugli filmekben? - még nem nagyon néztem ilyeneket, de mivel a mágus filmekben nem igazán hallottam erről a nőről, vagy férfiről, így ez a tippem maradt. - Nem? Egy világ törik össze bennem mindjárt, közvetlenül a mellkasom után - mosolygok egy kicsit. Végül mindketten úgy döntünk, hogy ennyi elég lesz mára a kalandokból, szóval be is fejezzük a kajálást. - Oké, elkísérlek, ha nem bánod, amíg egy az utunk. Végül is te vagy a megmentőm és ilyenkor zaklatni illik - nevetek fel, és még az utolsó kortyot kiiszom, hiszen ki van fizetve. Végül felállunk és elhagyjuk a Kukoricát és még dumálunk a kastélyig. Egész jó fej csaj, nem hittem volna! De legalább nem maradt pizza nélkül.