[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=841130#post841130][b]Havas-Mezei Margaréta - 2021.12.28. 14:53[/b][/url]

Aprót bólintok, mert hát tényleg nincs semmi baj. Az orrom szerintem nem törött el, bár a cimpákat összenyomva kellemetlen fájdalom hasít belé, de hát… elviselhető. Ilyenkor mondjuk elgondolkodom, hogy nem tört még el semmim.
- Ó - pillantok fel rá kicsit megszeppenve arra, hogy nem hagyna még magamra. Nem csak a tekintete kedves, hanem ő is. Bennem meg egy csepp félelemérzet sincs, hogy egy idegen férfival készülök letelepedni egy padra. Fejem fordul arra végül. - Oki, ez nem egy rossz ötlet - értek végül egyet orrhangon, mert ujjaim még mindig összenyomják. Észbe kapva kapom el onnan kezemet.
- Öm… köszönöm. Hogy maradsz egy kicsit - harapok alsó ajkamba, ahogy lesütöm a tekintetem, és bal karommal fogom meg jobb felkaromat. Csak akkor indulok el, ha ő is megteszi. - De nem muszáj ám, ha van dolgod. Tényleg jól vagyok. Anubisz vigyáz rám - mosolyodom el szélesen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=841132#post841132][b]Illés Ferdinánd - 2021.12.28. 14:54[/b][/url]

Lenne rosszabb ötlete annál, hogy csak leülnek arra a padra, de ahogy visszapillant a kislányra, fürkészi és tudja, hogy már akkor itt kellett volna hagynia mikor először prédaként gondolt rá.
- Semmiség - elvégre ő csapta neki azt az ajtót, amitől el is lép, majd körbe nézve indul el a pad irányába.
Anubisz? Azt baszhatja.
- Csak a szalonom hirdetéseit intézem - von a vállán. - Belefér - a távolba pillant, egy férfit figyel, aki a sáljával küszködik. Egy pillanatig marad csendben. - Miért pont Anubisz?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=841133#post841133][b]Havas-Mezei Margaréta - 2021.12.28. 14:56[/b][/url]

Mosolyom szélesebb lesz. Semmiség. Vidámabban indulok el a pad felé, a férfi mellől el nem lépve. Különös biztonságérzetet ad, főleg egy ilyen kocc után, szóval ha lehet, tényleg maradnék még mellette egy kicsit.
- Miféle szalon? - szalad ráncba szemöldököm, majd kapom szám elé kezemet, meg is torpanok, kékjeimet kapom a férfira. - Sajnálom, nincs hozzá közöm. Ne haragudj - hajtom le fejemet elpirulva, majd a kérdést meghallva pillantok fel rá ismét lassan. Bizonytalanul lépek a padhoz végül és ülök le rá. Kezem simul mellkasomra, ahol érzem a medál kemény tapintását. Halványan mosolyodom el.
- Nem tudom. Anubisz, bár a halál istene, mégis jóságos. Lehetőséget ad a választásra a szívednek, védelmez az úton, amit meg kell tenned a kapuig. Anubisz… ő… - milyen? Hiszen Anubisz… a kabát alá nyúlva markolok rá a medálra. Miért hazudok, hiszen nem is ismerem a férfit. Lehetnék végre őszinte… halkat szusszanok. - Anubisz a halál istene, amit én vonzok. Körülöttem mindig mindenki elhalálozik - szomorkásan mosolyodom el, majd fordulok felé és mosolyom őszinte lesz. - De az is lehet, hogy csak szerencsétlen vagyok ebben is - biccentem félre fejemet kedves mosollyal.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=841134#post841134][b]Illés Ferdinánd - 2021.12.28. 15:04[/b][/url]

Már nem is emlékszik mikor kértek tőle utoljára elnézést bármiért. Főleg egy idegen, az első találkozás alkalmával. Lepillant a lányra majd vissza maga elé.
- Tetováló szalon - mondja végül. - A Macskabagoly utcában nyitom meg, csütörtökön. Addig próbálom szórólapozni a város üzleteiben - mennyire civilizáltnak hangzik ez így. Nagyon jó.
Felteszi a kérdést, majd hallgatja a lány válaszát. Először a szemöldökét ráncolja a faszságra, amit mond - de máshogy nem látszik vonásain, nem grimaszol. Bár ő maximum az ördögben hisz, sosem ítél el mást, hogy éppen miben hisz: Merlin, Odin, Hádész, Anubisz vagy más istenek, neki aztán teljesen mindegy.
Lenéz a másikra. Vonzza a halált? Különös. Akkor most úgy tesz, mint aki nem érzi a lány vérének édes, mégis fémes illatát.
- Hacsak nem vagy sorozatgyilkos, kétlem, hogy közöd lenne bármelyik történéshez - ő már csak tudja. Nem csak azért, mert konkrétan félholtként áll előtte. Az emberen kívül áll. - Megtörténik, ha eljön az ideje - nagyon fiatal még. Bárkit veszíthetett el, nem csoda ha kapaszkodik valamibe, ami segít neki megemészteni. Kellemetlen, hogy csakis az emberi része gondolja ezt így, míg egy másik része az ínyében érzi a bizsergést.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=841137#post841137][b]Havas-Mezei Margaréta - 2021.12.28. 15:37[/b][/url]

Elszégyellem magam, de valahol mélyen remélem, hogy válaszol. Az legalább biztos, hogy nem kozmetikát nyit, mert nem éppen úgy néz ki. Azzal sem lenne baj, ha azt nyitna, ne értsetek félre, nem ítélkezem, csak… nehezen hinném el. Nos, igen. Ebbe ne menjünk bele ennél jobban. Kékjeim csillannak fel a válaszra.
- Merlinre, de jó! - kerül lelki szemeim elé rengeteg ötlet és elképzelés. - Ha gondolod, és adsz pár szórólapot, szétosztom a kastélyban - csúszok feljebb a padon, lábaim már nem érik a talajt, így kezdem el őket előre-hátra himbálni.
- Lehet, hogy igazad van - lóbálom tovább lábaimat. - Ne érts félre, én nem félek a haláltól. Tudom, hogy Anubisz majd segít megtalálni a helyes utat - vonom meg vállaimat széles mosollyal, ahogy előre fordulok. A hirtelen mozdulattól csöppen ki valami kézfejemre, amit az ölemben tartok. Lepillantok, pár másodperc elég, hogy orromhoz kapjak. - Óóó, a fene - nyúlok oda, aminek eredményeképpen ujjamon is szétkenem a vöröslő vért. A zsebemben kezdek el turkálni zsepiért, miközben tenyeremmel takarom az orromat.
- Bocsánat, nem éreztem…

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=841139#post841139][b]Illés Ferdinánd - 2021.12.28. 15:47[/b][/url]

- Szülői engedély nélkül nem tetoválok gyerekekre - mondja automatikusan. Sőt, tapasztalatból beszél, akkor is ha úgy hathat mintha Jonas adná a szavakat a szájába. Mégis hátranyúl a far zsebéhez és ráfog pár papírra, amit a lány felé nyújt. - Megköszönném.
- Addig jó, amíg te ebben hiszel - milyen mély beszélgetésbe keveredett egy iskolással. Ajka nyílik el, majd nyalja is meg az alsót. A hideg kék szemek sötétednek el és árnyékolódik akárcsak a beborult égbolt, mellé feszül végig állkapcsa és a szeme alatti erek rezzennek bőre rejtekében. Vér. Állkapcsa remegni kezd, a mentol illata annyit ér, mint halottnak a csók. Halottnak. Közelebb lép, mozdulata gyors és kifinomult, halandó szemének felfoghatatlan, mégis megáll benne amikor, ujjai közt erősen gyűri a képregény lapjait, amik susognak és nyöszörögnek markában. - Ha egyszer elszabadul, vagy engem irt ki, vagy mindenki mást rajtam kívül. - Aztán a hang elhal. Ő pedig eltűnik a lány szeme elől.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=841140#post841140][b]Havas-Mezei Margaréta - 2021.12.28. 15:49[/b][/url]

Halkan nevetek fel.
- Ez igazán dicséretreméltó - csillannak meg kékjeim. - De én már elmúltam tizennyolc - bár nem tudom miért mondom el neki, de úgy érzem, igenis szükséges letisztázni. Vidáman ficeregve veszem el tőle a pakkot, hogy óvatosan magam mellé tegyem. A hirdetőtáblán a Navinében és a közös, sulison sem hiszem, hogy bárkit is zavarna, szóval majd felrakom őket. Hátha segíthetek neki.
Ühümözve bólogatok neki, lábaimat lóbálom vidáman, amíg el nem kezd folyni belőlem az, aminek normális esetben nem kellene. Régen véreztem ennyire egyértelműen, oda is kapok, amivel valószínűleg csak rontok a helyzeten. A mozdulatsor megáll, kissé megszeppent kékekkel nézek fel rá. Alig értem a szavakat, amik elhagyják ajkait, és mire felfoghatnám, már ott sincs. Fejemet kapom fel, gyors mozdulattal szorítom oda a zsepit, míg fejemet kapkodom.
- De még a nevedet sem tudom - nézek magam elé beesett vállakkal, ahogy magam elé suttogom a szavakat. Percek múlva áll el a vérzés, kezemről törlöm le a már megszáradt vért, amennyire tudom, majd a szórólapokat mellkasomhoz ölelve sétálok vissza a kastélyba.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=841164#post841164][b]Havas-Mezei Margaréta - 2021.12.28. 20:54[/b][/url]

Izgulok. Nagyon is. Csak pár szót váltottunk, amikor a semmiből közöltem vele, hogy vettem neki ajándékot, és odaadnám, ő meg... hát ő Cone, szóval közölte, hogy menjek akkor, amikor dolgozik. Bár kicsit elszomorodtam, amiért nem akar velem találkozni külön, de megértem. Biztos elfoglalt, ráadásul a két ünnep között vagyunk. Van jobb dolga is ennél, úgyhogy nem róhatom fel neki.
Az ajándékszatyrot a tetejénél fogom, mert attól félek, hogy elszakad a fogós része, aminek nem jut eszembe a neve - így lépek be a kocsmába. Lassan nézek körbe, mert azóta nem voltam itt, kékjeim megállapodnak a pultnál egy pillanatra, ami mögött nem áll. Óvatosan közeledem az egyik manó felé.
- Jó napot, elnézést... Cone dol-dolgozik ma? - szorítok rá a szatyorra jobban, amíg a választ várom. Legrosszabb esetben itt hagyom, és megkérem, adják át neki. Vagy... az egyik testvére vajon itt van?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=841167#post841167][b]Winter Cone Danvers - 2021.12.28. 21:14[/b][/url]

Danversék túlestek a karácsonyon, és soha többet nem akarom ezt az ünnepet nem hogy ebben az országban, ezzel a családdal, de sehogy sem eltölteni. Eddig is utáltam. Most is utálom. Szóval felőlem a karácsony szelleme elmehet a picsába. Főleg, hogy a két ünnep között a vegyeskereskedés helyett sokan hozzánk jönnek minőségi italt venni a levezetésnek és a szilveszteri banzájnak. Van okom nem bánni, hogy nő a forgalom: többen látják az első koncert plakátját.
Egy pénzes figura három palack különböző töményt kér, amiből kettőért a raktárba megyek, egyet pedig a pult alól lebegtetek fel, amíg ő fizet. - A kettőt nem keverném, hacsak nem az anyósának lesz - mondom a pasasnak, aki még borravalót is hagy, amikor elmegy én pedig utána se nézve dugom zsebre. - Winter Cone, uram! - nevemre nézek fel, hogy mi a franc van már megint, amikor Moha May irányából felém int. - Keresik - teszi hozzá. Nem mondja? Azt hittem, hogy a vele egymagas kiscsaj lerészegedni tévedt be a kocsmába. Elkapom a csaj tekintetét, fejemmel biccentek neki, hogy jöjjön közelebb.
- Kérsz valamit inni? - kérdezem, megtámaszkodva előtte a pulton, a rongyot pedig a vállamra dobom a válaszát követően.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=841170#post841170][b]Havas-Mezei Margaréta - 2021.12.28. 21:25[/b][/url]

Annyira el voltam foglalva a tudattal, hogy nincs a pult mögött, amikor akkor odanéztem, hogy eszembe sem jut, esetleg már visszaért volna valahonnan, csak megkérdezem. Lehet gondolkodni kellene inkább, mielőtt... saját magam miatt kerülök zavarba. Felkapva a fejemet pillantok a pult felé ismét.
- Köszönöm szépen - mosolyodom el a manóra, majd lépek beljebb, ahogy Cone is maga felé hív. A pult nagyjából teljesen kitakar, szusszanva támaszkodom fel rá, majd libbenek fel - meglepő, de sérülés nélkül - az egyik székre, hogy normálisan láthassam arcát.
- Oh, én nem... nem hoztam magammal pénzt. Azért köszönöm - mosolyodom el. - Csak azért jöttem, hogy ezt - teszem az elég nagy szatyrot a pultra. - Odaadjam. Meg-megbeszéltük, hogy behozom, de nem akarok zavarni, szóval én... - fordulok oldalasan, hogy lelibbenjek a székről, de elmérem magam és inkább leesek. De nem esek el!
- Jól vagyok! - bukkanok fel hirtelen vörös arccal a pult fölött. - Igen, szóval boldog karácsonyt és... ki-kitartást - köszörülöm meg torkomat. Nem kellene ennyit beszélnem, tudom, de zavarban vagyok, ideges is, és... nem tudom mi bajom van még, de az biztos, hogy szívem mindjárt kiugrik a helyéről.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=841183#post841183][b]Winter Cone Danvers - 2021.12.28. 22:11[/b][/url]

Nem tagadom: szórakoztató látvány mis perfektát a kocsmában rászegeződő szemek között végig követni, amíg elém nem ér. Az egyik öreg fószer még utána is füttyentene, de hibába a műprotkója hiányos annyiszor vertek be neki piásan, a fütyülése köhögéses pöffögésbe fut át. Mohára nézek, hogy figyeljen a rendelésekre, ahogy mindig ha helyettem kell dolgoznia. Szokásos. A csajra nézek, amíg felül futtatom rajta végig tekintetem, majd végül forgatom meg. Ki indul pénz nélkül kocsmába? De meg sem szólalok, már hátrahőkölve emelkedik szemöldököm. A táska között és May között jár tekintetem.
Baszdmeg, tényleg mondott valami ajándékról valamit.
- Ja, már emlékszem - nyúlok a táskáért, lentebb esett szemöldökkel várom meg amíg megint kárt tesz magában.
- Király. Aki ilyen gyakorlott a zuhanással, annak meg se kottyan... - szemtelen mosoly terül el képemen, lereagálva, hogy jól van. Minimum elvárom miután még soha nem találkoztunk úgy, hogy ne akart volna valamibe beleépülni arccal.
- Kösz - biccentek a kitartásra. Fogalmam sincs mi lehet a táskában, de ha egy plüsst dugott belé én esküszöm felgyújtom. Belenézek a tartalmába.
- Ülj vissza - mondom neki. Aztán egy pohárért nyúlok. - Mit kérsz, Tündérke?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=841191#post841191][b]Havas-Mezei Margaréta - 2021.12.28. 22:33[/b][/url]

Látom, hogy meglepődik, aminek hatására szívem még hevesebben kezd el dobogni. Nem is beszéltünk, csak álmodtam? Merlinre, nem történhet meg megint! Volt már ilyen velem, aztán anya meg nézett rám hülyén, hogy hova készülök péntek este. Jobb kezem mozdul, hogy a telefonért nyúljak, mert akkor bizony megnézem, hogy az üzenetváltást álmodtam-e, de megakadok. Emlékszik. Szaggatottan engedem ki a levegőt, immár stabilan állva.
- Jól van már - fújom fel fél arcomat durcásan, ahogy motyogok zavartan. Jó, igaza van, de akkor sem kell mindig az orrom alá dörgölni, hogy szerencsétlen vagyok. Tudom magamtól is, ha nem tudná.
Alsó ajkamba harapok, amikor belenéz a szatyorba. Muszáj voltam megvenni mindkettőt, mert... úgy éreztem jól döntök, de lehet utálni fogja őket. Szíve joga. Nikki Sixx Heroinnaplók című könyve az egyik kedvencem, így az lapul a szatyorban, ha már szereti a Mötley-t, valamint egy harmadik kiadásos, a rúnák eredetéről és összetettségükről szóló kötet. Bal karommal fogok jobb felkaromra.
- Szívesen - mosolyodom el halványan, lassan fordulnék el tőle, mikor muszáj vagyok felé kapni fejemet. Szólnék, hogy de még mindig nincs nálam pénz, amikor leesik. Szélesen mosolyodom el, boldogan mászok vissza a székre.
- Én... nem tudom. Nem értek az ír sörökhöz - tűrök fülem mögé egy tincset.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=841193#post841193][b]Winter Cone Danvers - 2021.12.28. 22:50[/b][/url]

A fejére nevetek mélyről, kissé torok hangon. Tényleg szerencsétlen, de legalább ő is tudja, hogy hajlamos a balfaszkodásra. Miután a röhögés csak vállam rángásává csillapodik, belenézek hogy mégis mi a szarért kellett neki idáig caplatnia. Félreértés ne essék, szeretek ajándékokat kapni, meg is érdemlem őket, de gyűlölöm, ha valami felesleges szart sóznak rám.
Kifejezéstelen arccal nézem a könyveket. Soha, senkitől nem kaptam könyvet ajándékba, és furcsán is érzem magam, aztán megdöntöm a táskát és az egyik kötet címe olvashatóvá válik. Sixx. A Mötley basszer. Mi a fasz?
Meghívom egy italra. Az nem biztos, hogy nem az öregem számlájára fogom írni, de még azon is elgondolkozom, hogy én álljam.
Lerántom vállamról a kendőt. - Nem értesz hozzá? Kibaszottul meglepődtem - mutatok arcomra, ahogy elmosolyodom.
- Vörös ale-t kapsz - a kedvencem. A csap elé állva töltöm ki neki a három decit, majd csúsztatom el.
- Egészségedre - fonom össze magam előtt a karomat, így egy egy ín kiemelkedik, ahogy ki és be feszegetem az ujjaimat.
Nem tudom hova tenni ezt a csajt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=841200#post841200][b]Havas-Mezei Margaréta - 2021.12.28. 23:07[/b][/url]

Első alkalommal is hatalmasat dobbant a szívem, mikor belesandított a szatyorba, de most rendesen megteszi. Alsó ajkamba harapok, ujjaimat kulcsolom össze ölembe, hátha így valahogy vissza tudom fogni a szívemet, hogy eltörje a bordáimat. Olyan hevesen ver, tényleg mindjárt elájulok. Aztán nem mondd semmit. Az eddig bent tartott levegőt engedem ki halkan, majd pislogok rá megszeppenve, végül nevetek fel.
- Azt gondoltam - bólogatok kicsit. - Szeretek meglepetéseket okozni - mosolyomból lesz szélesebb, inkább már vigyor, ahogy arcát fürkészem. Ahamozva bólintok egyet a vörös ale-ra, ami fogalmam sincs, de tetszik a neve, szóval biztosan jó lesz.
- Köszönöm - fogom ujjaim közé a poharat, majd hajolok előrébb, hogy beleszagoljak, mire észre veszem magam. Torkot köszörülve kortyolok bele, majd kerekednek ki szemeim - ennek köszönhetően észre sem veszem a hab okozta bajszot, amit kaptam ajándékba.
- Ez nagyon jó! - pillantok rá csillogó kékekkel. Még egyet kortyolok. - Öm... azért tetszenek? - pillantok az ajándékra, majd vissza rá. - Tudom, hogy nem ismerlek jól, csak gondoltam... örülnél nekik. Te jutottál róluk eszembe - vonom meg végül vállaimat, fel sem fogva szavaimat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=841211#post841211][b]Winter Cone Danvers - 2021.12.29. 00:04[/b][/url]

A válaszára lesz csak nagyobb a vigyorom.
- A legjobb meglepetésed a verekedést a borostyánnal. Nem felejtettem el - ahogyan azt sem, hogy milyen szinten felbaszta az agyamat a megjegyzésével. A pulton koppan a pohár. Az öregem számlájára fog menni.
- Azt értem, hogy nem értesz a sörökhöz, de hogy lásd mennyire nagylelkű vagyok elárulom, hogy kortyolni szokták - tolom picit közelebb hozzá, amíg Moha elém tesz egy letépett papírt, rajta a rendelésekkel. A hátam közepére sem kívánom.
Az elsővel kezdek foglalkozni, onnan nézek fel Mayre és tágulnak ki orrlyukaim, ahogy meglátom a szája felett a hab vonalát. Kizárt, hogy szóljak neki.
- Tudom. Kurva finom - bólintok és pakolom a tálcára a rendelést. Kinyújtott karomat húzom vissza, fejem fordul a csaj felé. Legalább inná azt a szart, amíg megpróbálom összeszedni a gondolataimat, de nem. Dumál. Állandóan dumál. Egyáltalán minek vett nekem ajándékot? Nem is vagyunk senkik egymásnak, de mielőtt kérdezném, ő válasz. Szemöldökömet ráncolva kapom el a tekintetét. Én jutottam róla eszébe? Mi van?
Féloldalasan, szemöldökömet megemelve mosolygok le rá.
- És gyakran előfordul, hogy eszedbe jutok? - tartom a tekintetét, látni akarom ahogy zavarba jön. Aztán kiemelem a könyveket és a táskát a földre dobom. Aprót bólintok.
- Érdekelni, érdekelnek. Majd elolvasom őket és megmondom, hogy jók-e - mert most még honnan tudnám? Szopjam ki a kisujjamból? - Kösz - billentek rajtuk és engedem le magam mellé.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=841214#post841214][b]Havas-Mezei Margaréta - 2021.12.29. 00:17[/b][/url]

Szemeimet megforgatom, elhúzom a számat a megjegyzésére. Persze, hogy megjegyezte. Miért is ne lenne akkora mázlim, hogy csak simán elfelejti?
- Szerintem simán nyertem volna egyébként - húzom ki magamat magabiztosan, ujjaim erősebben markolnak a pohárra, majd nevetek fel halkan, szám elé kapom kézfejemet. Még én sem hiszem el.
- Jóóóó, tudom, csak... kíváncsi voltam - felelem rögtön, miközben lábaimat lóbálom a széken vidáman még egy korty közben. Azon kívül, hogy sör, nem tudom mi ez, de az tuti, hogy itatja magát, és nagyon finom. Csak még boldogabb leszek, amikor Cone egyetért velem. Szélesen mosolyodom el, ami elég hamar is fagy arcomra, majd tűnik el onnan. Hogy eszembe...? Megszeppenve pislogok rá, az egész fejem olyan vörös lesz, hogy szinte érzem, ahogy lángol.
- Én nem úgy értettem. Én csak... egy pillanat volt. Sétáltam, megláttam, eszembe jutottál te, megvettem é-és ennyi - morzsolom ujjaimat a pohár előtt, ahogy kékjeimet lesütöm. Ó, Merlin, hogy most nyíljon meg alattam a föld és nyeljen is el, kérlek.
Aprókat bólogatok arra, hogy érdekli. Az már nem rossz, sőt! Sokkal több, mint amire számítottam. Ez azt jelenti, hogy annyira nem nyúltam mellé. Visszafogott, de kicsit elégedett féloldalas mosollyal fogják ujjaim ismét közre a poharat.
- Azután köszönd, hogyha tetszenek is. Addig csak zsákbamacska - csillannak meg kékjeim játékosan. - De szívesen. Azért remélem élvezni fogod őket - kortyolok ismét aprót.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=841220#post841220][b]Winter Cone Danvers - 2021.12.29. 01:00[/b][/url]

Miért érzem a késztetést, hogy erre bármit is reagáljak? Szimplán csak rázok a fejemen, amíg nagyjából telibe röhögöm. - Ha nem szedlek le, még most is ott lógsz - és ez biztos, amilyen bénán kalimpált.
Dumál és issza a sörömet. Miért is éri ez meg nekem? Ja. A könyvek, és mert amíg itt van, addig eljuthatunk erre a pontra: olyan zavarba hozom, hogy a sörrel egyszínű árnyalatba megy át a feje. Féloldalas mosolyom lesz teli arcú, pofátlan vigyor.
- Nem ciki, May. Sokan gondolnak rám - vonok a vállaimon. A legtöbb csajjal olyankor az a vége, hogy nem könyveket tolnak az arcomba, hanem mást, amiket jobban élvezek. Hát még ők... - Főleg éjszaka - teszem hozzá azzal a céllal, hogy a vörösségét fokozzam a tündérke pofiján.
Valami itt nem stimmel.
Halkan nevetem el magam, majd harapok alsó ajkamra, ahogy a pultra ereszkedem alkalomra vele szemben és fürkészem az arcát. Mi a faszból van ez a csaj?
- Biztosan élvezni fogom - mondom mélyebb, rekedtes hangon, ahogy előre nyúlok és a dzsekije gallérjára fogok. Játékosan rántok egyet rajta. - Dögös ez a dzseki - elmosolyodom, majd lesz az vigyor, ahogy kezemet visszahúzva mutatok a szája fölé. - Meg a bajszod is - teszem hozzá, majd kiegyenesedve intek az ajtó felé az éppen belépő brancsnak.
Ha ő szórakozik velem, én is szórakozhatok vele.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=841221#post841221][b]Havas-Mezei Margaréta - 2021.12.29. 01:15[/b][/url]

- Ez biztos - bólogatok erőteljesen, még mindig nevetve. Biztos vagyok abban, hogyha nem szed ki onnan, akkor ott ünnepelném a karácsonyt. Talán jobb is lenne, mint majdnem egyedül a körletben.
Vigyora sem segít azon, hogy normális, emberi színt vegyen fel az arcom, hát még a mondandója. Fejemet hajtom előre, néhány tincsem esik a pultra, míg kezeimet húzom fejem elé. Ezt nem hiszem el. A szívem végre rendesen kezdett el verni, én meg most olyan zavarban vagyok, hogy megint elszaladna. De még szükségem lenne rá.
- Én nem úgy gondoltam - veszem el kezeimet, fejem minimálisan moccan, ahogy felsandítok rá. Pont elkapom a nevetést, majd ahogy alsó ajkába harap - ezek hatására nyílnak el ajkaim. Lassan emelem fel fejemet, mert tutira mondani akar valamit. Mindig van mondandója.
Tekintetem követi kezét, elmosolyodom, majd kapom szám fölé. Ujjaimat nézem, amin a hab terpeszkedik. - Ó, baszki - kapok egy szalvéta után, majd törlöm le gyorsan elvörösödve. Ennél úgysem lehet már cikibb, szóval égessem be magam rendesen.
- Cone - szólalok meg halkan. Alsó ajkamba harapok, a szalvétát morzsolgatom ujjaim között. - Komolyan gondoltad a Szilvesztert? - halkan kapok levegő után, fejemet hajtom le inkább.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=841223#post841223][b]Winter Cone Danvers - 2021.12.29. 01:54[/b][/url]

A mai műszakot már teljesen sikeresnek könyvelem el, ahogy meglátom May reakcióját. Zavartalan hagyom, hogy az elégedettség végig fusson rajtam. Komolyan, ha nem lennék, senki még csak ki se tudna találni. Milyen szerencse, hogy itt állok teljes valómban akkor is, amikor a habot végül kapkodva leszedi magáról.
- Ha? - kérdezem, amíg a visszatérő Mohának a mosogató felé intek. A többit már tudja magától is.
Visszafordulva May feje búbja néz vissza rám.
- Nézz rám - amíg így nem tesz, addig nem folytatom. - Miért? Rászerveztél valamit? - szilveszteri Oisin koncert, amire elhívtam. Ha nekem egyszer igent mondanak, nem szokták megváltoztatni a válaszukat. - Különben, igen. Eljöhetnél - még jó, rohadt jó lesz, mivel én fogok a színpadon állni.
Az ajándékra esnek kékjeim. Néhány gondolat rohangál az agyamon át és ha ma is másnapos lennék ez rohadtul fájna. De minden alkalommal idegesít benne ez a kettős szarság, amit magával hord.
Megkerülöm a pultot, majd két oldalt annak támaszkodva dőlök előre a füléhez. - May. Miért kaptam igazából az ajándékokat? - kérdezem és nem mozdulok. Nem engedem el válasz nélkül.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=841225#post841225][b]Havas-Mezei Margaréta - 2021.12.29. 02:13[/b][/url]

Félek, hogy alsó ajkamat már véresre harapom, de nem merek ránézni. Zavarban vagyok, amiért megkérdőjeleztem, mert nyilván okkal hívott el engem, én meg okkal mondtam igent. Mély levevőt veszek, lassan kifújva emelem fel fejemet és nézek rá. Elmélyülök a tekintetében, mikor jön a kérdés. Fejemet rázom meg gyorsan.
- Nem, dehogyis. Lemondtam a többieket - morzsolom meg a szalvétát. - Na-nagyon szívesen jönnék. Tényleg - mosolyodom el kissé zavartan. - Eljövök. Mindenképpen. Itt leszek - lesz hangom határozott egy pillanat alatt. Megígértem, hogy eljövök, ő pedig elhívott. Nem tudom miért, nem is kérdeztem, valószínűleg nem is válaszolna rá, csak örülök neki, hogy valamiért szeretné, ha itt lennék. Azt nem tudom miért, de két nap és kiderül. Vidáman lóbálva lábaimat fogom magamhoz a poharat és kortyolok, míg Cone nézelődik. Fejem fordul oldalasan, ahogy egy szék csikordul a padlón, majd fejemet kapom felé, ahogy meghallom a nevem túlságosan közelről. Gerincem mentén fut végig a jóleső borzongás, egy pillanatra értetlen pislogok, majd mosolyodom el őszintén, mikor eszembe jut: mindenkivel ilyen bizalmatlan vagy? Lassan fordulok felé, a székkel együtt, kékjeim akaratlan zizzennek pár pillanatra ajkaira, majd vissza szemeibe.
- Mert eszembe jutottál róluk. Mert reméltem, hogy örülsz majd nekik. Mert úgy gondolom, hogy megérdemled őket. Mert... - veszek mély levegőt, majd karjaimat széttárva nevetek fel halkan. - Mert nem tudom - fejezem be végül még mindig nevetősebb hangon. - Nem mindenkinek van hátsó szándéka, ha ad neked valamit - fűzöm még hozzá halkan, de nem eresztem tekintetét. Most nem tehetem meg, és amúgy sem tudnám. Beszippantott.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=841257#post841257][b]Winter Cone Danvers - 2021.12.29. 18:03[/b][/url]

Lemondja? Felőlem. De arra befizethet, hogy ezek után... Akaratlan rezzen hátrébb a fejem, amilyen hevesen tiltakozásba kezd, majd ellenkezőbe csap át és bizonygatja: mindenképpen eljön.
- Jól van, értem - nézek rá oldalas. - Túltárgyaltuk - minden marad a megbeszéltek szerint. A kutyának se kellett ez a felesleges kör. Miért kell mindig mindent megerősíteni? Egyszer már elmondtam.
Aztán mégis odanézek arra az ajándékra. Mit kezdjek vele? Jó. Nyilván elolvasom őket. De miért adta nekem őket? Eszébe jutottam róluk. Mi a fasz ez egy tini lány regény?
Mögé lépek, annyira távolodom el, amíg megfordul velem szembe és újabb monológba vág bele. Ennyi faszságot csak a csajok képesek összehordani. Csak hallgatom és a végén szélesen elvigyorodom, hogy azzal egy időben hitetlen nevetve masszírozzak az orrnyergemen. Észrevétlen simul ujjam a gyűrűmre.
- Ha már felhoztad a hátsószándékot... te lennél a kivétel? - lépek hátrébb, és nem engedem a pillantását. Kurva mélyen belenézek. - Nem tudom én sem, miért adtad. Nem ismerlek, te sem ismersz, de kösz. Tényleg örülök nekik - bólintok, fél kezem csúszik a farzsebembe. Egy tag elhalad mellettem és fejemmel az asztal felé fordulva meredek egy pillanatig, majd rázom meg azt.
- Dolgoznom kell - indulok vissza a pult mögé és neki háttal szedek le két korsót.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=841271#post841271][b]Havas-Mezei Margaréta - 2021.12.29. 20:04[/b][/url]

Eszembe sem jutott lemondani, mikor nagyon is örülök annak, hogy elhívott magával. Vagyis nem magával, mert ő a színpadon lesz, de hogy a bulira magára. Csak... megint gondolkodás nélkül beszéltem. Alsó ajkamba harapva bólintok egyet. Túltárgyaltuk.
Apró mosollyal ajkaimon vonom meg vállaimat, ahogy ő nevetve dörzsöli meg orrát. A mosoly lankad lejjebb, ahogy hátrébb lép, de nem pillant el rólam, ahogy én sem róla. - Ahogy gondolod. Ez a te döntésed, nem az enyém - felelem halkan, mégis határozottan. Kékjeimben valószínűleg az őszinteségen kívül más nem csillan meg.
- Szívesen. Előre is - mosolyodom el szélesen, kissé félrebiccentett fejjel. Szívem sokkal nagyobbat dobban arra a mondatra, hogy örül nekik, mint bármi másra eddig, de tartom a mosolyt. Bólintok, a székkel együtt fordulok vissza a pult felé, lábamat lóbálva iszom ki a maradék sört. Percek múltán ugrok le a székről vidáman. Felsőmet igazítom meg, majd pislogok felfelé Cone-ra a pult fölül.
- Köszönök mindent. Szilveszterkor találkozunk - kapom el tekintetét, őszinte mosolyt küldök neki, majd szakítom el róla pillantásomat. Megtalálva a manót, aki keresett integetek neki, majd Cone-nak is már az ajtóból, és hagyom el a kocsmát.

//

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=841639#post841639][b]Mihail Vladiszlav Sztravinszkij - 2022.01.03. 17:35[/b][/url]

Az ünnepek előtti időszak mindig sokkal nehezebben elviselhető, mint az előtte vagy utána következő. Ilyenkor jön ki a legtöbb helyen az őszi kollekció, kiegészítve már néhány karácsonyival és télivel, amiket mindenképpen reklámozni kell. Kékjeim esnek a telefon képernyőjére: hamarosan ismét indulnom kell. Sóhajtva veszem a készüléket a kezembe, és bár egyetlen üzenet a terv, hogy ma se jöjjön, mégis más a végkimenetel. Nem tudom hányadik alkalmat mondom már le, de nem tulajdonítok neki nagy jelentőséget. Bár nem látom meg rögtön az üzenetet, de amint olvasom, szemöldököm szalad ráncba. Percekkel később már hívom, hiszen… nem hagyhatjuk ennyiben.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=841640#post841640][b]Reiner Kende - 2022.01.03. 18:00[/b][/url]

A navine háló körletében dőlt ki az ágyába, mint a nád, az arca elé magasba emelve a telefont. Nevetése halkan kúszik közé és a random Csipesz videó közé, mielőtt felugrik az újabb. Ujja mosolyogva nyom rá, majd az fagy is oda. Holnap sem jó, majd jövőhéten. Ahogy a fentebbi sorokban is, de a jövőhét azóta is jövőhét. Elsőre nem izgatta, még utána sem, nyilván dolga van, de szeptember óta hónapok teltek el anélkül, hogy beszéltek volna és az ennyi konstans dumálás után… feltűnő, hogy elkezdte kerülni, akivel beszélni tudott. Gyorsan írja le a választ, majd dobja a hasára a telefont, ami megrezzen, ő meg azzal együtt. Balját teszi a feje alá, amíg a másikkal felveszi.
- Mondd, mi a pálya?  - veszi halkabbra a szobában szóló zenét, valszeg szomszéd Zsom B nagy örömére.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=841641#post841641][b]Mihail Vladiszlav Sztravinszkij - 2022.01.03. 18:16[/b][/url]

Türelmesen várom, hogy felvegye. A kihangosító gombra nyomok, a kanapé karfájára csúsztatom a készüléket.
- Kérdezni szerettem volna, hogy esetleg azért hagyjuk-e, mert megoldódtak a problémáid, de a hangodból arra következtetek, hogy nem - halkan engedek meg magamnak egy káromkodást, majd dobom félre a kezem ügyébe kerülő pólót. Mi a fasz az a förmedvény? - Figyelek, Reiner - pakolok tovább, félredobok megint egy ruhadarabot motyogva. Eliasnak is ilyenkor kell elfoglaltnak lennie…

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=841642#post841642][b]Reiner Kende - 2022.01.03. 18:26[/b][/url]

Hallgatja a motoszkálást, az ágyneműje egyik gyűrődését morzsolgatja majd rángatja picit.
- Ja, nem, én…  - nem oldódott meg semmi. Jobb lett, a vizet is egyre többször érzi, ami király, pont ezért most nem kellene abbahagyni. De nem járkálhat a nyakára - mert ezek szerint nincs rá ideje vagy Kende elbaszta. Apró mosollyal szólal meg újra. - Én egész jól megvagyok. Szóval, tényleg hagyhatjuk  - mindig is béna módon ment neki a kamuzás.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=841643#post841643][b]Mihail Vladiszlav Sztravinszkij - 2022.01.03. 18:28[/b][/url]

Abbahagyom a pakolást. Az egyik bőrönd előtt guggolva figyelek a készülékre, szemöldököm emelkedik meg a befejezetlen mondatra. Csendben vagyok, várom, hogy mégis mi lesz a befejezés, ami végül jön. Nem válaszolok rögtön. A telefont felvéve kapcsolom ki a kihangosítást, fülemhez teszem, ahogy megkerülöm a kanapét.
- Hagyni szeretnéd? - dobom le magam egy szabad részre, fejemet hátra vetve fürkészem a plafont.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=841644#post841644][b]Reiner Kende - 2022.01.03. 18:32[/b][/url]

Bal térdét dönti a falnak, fejét azzal ellentétesen az ablak felé és pillant ki rajta. A kérdés közben szusszan egyet, mielőtt kínjában elmosolyodna. - Nem. Nem én mondom le sorra - válaszol gyorsan, ahogy a hajába túr, majd tenyere esik fél szemére. Úgy hangzott, mintha szemrehányást tenne, pedig kurvára nem tehetné. - Bocs, figyu, érthető ha van életed, szóval nem gáz - de miért most?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=841646#post841646][b]Mihail Vladiszlav Sztravinszkij - 2022.01.03. 18:35[/b][/url]

Mindkét szemöldököm megemelkedik, ahogy szemeimet mosolyogva hunyom le.
- Tehát sorra - sóhajtok halkan. Szabad kezemet dobom szemeimre, karom alól kisandítok a telefonra, hogy megnézzem az időt. Hosszú másodpercekig vagyok csendben, mielőtt visszatenném a fülemhez szusszanva. - Gyere most, ha annyira mégsem szeretnéd hagyni - a lehetőség adott, meglátjuk él-e vele.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=841647#post841647][b]Reiner Kende - 2022.01.03. 18:44[/b][/url]

Először nem mond semmit, csak tovább basztatja a takarót. - Aha, szóval te sem szeretnéd annyira hagyni? Vagy csak koppincsolsz, mert tudod mennyire király vagyok? - elvigyorodik, mégis tudni szeretné az első kérdésre a választ. - Lehet megyek… - kinyomja a hívást, majd ellöki magát a matracról és cipőt húz. Lerohan a kastély lépcsőjén, de a levegőn már ráérősen sétál a városba, kerülőn és jelenik meg Mihailnál laza negyven perccel később.