[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=827848#post827848][b]Havas-Mezei Margaréta - 2021.03.19. 19:16[/b][/url]

Nem panaszkodhatok. A magam mögött hagyott tanévre büszke vagyok, alig várom, hogy anyának is elmesélhessem, amikor végre lehetőségünk van találkozni, de mégis annak örülök a legjobban, hogy a Kendével való közös tanulások eredményre vezettek. Már akkor boldog voltam, amikor közölte a jó hírt, de akkor csak még jobban, ahogy a bagoly megérkezett a levéllel. Amit tőle kaptam. Hevesen dobogó szívvel olvastam a sorokat, hol belepirultam, pedig okom sem volt rá, hol mosolyogtam, mint aki teljesen meghibbant. Több időt fordítottam arra, hogy mit húzzak fel, majd emlékeztettem magamat: ez nem randi. Csak kedves és betartja a nekem tett ígéretét.
Lelkesedésem sehogy nem lankadt, így ugyanolyan mosollyal lépek be a cukrászdába Kende előtt, amivel egészen eddig jöttem. Könnyed léptekkel termek a pult előtt, percekig állok csendben előtte, karjaim hátam mögött, alsó ajkamat rágcsálva próbálom kitalálni mit kérek, amíg végre sikerül döntenem. A kezemben a kehellyel pillogok fel rá.
- Én... inkább kint tenném, ha nem gond. Olyan szép idő van - vezetem kékjeimet az ajtón túlra, ahol a nap nagyon erőlködik még, de olyan kellemes meleg még így is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=827853#post827853][b]Havas-Mezei Margaréta - 2021.03.19. 19:39[/b][/url]

Kékjeim csillannak fel, boldogan lépkedek kifelé Kende előtt, majd várom meg, amíg kilép utánam. Azonnal egy padot kezdek keresni, mert nem merek állva enni, de úgy szeretem a citromot, hogy nem bírom ki, így azonnal belemártom a kanalat és emelem számhoz azt. A fagyi máshogy gondolkodik, lecsúszik a kanálról és placcsan a földön. Megszeppenve nézek utána, miután megtorpantam éppen előtte, majd kapom tekintetem Kendére.
- Merlinre, ne haragudj! - állok neki azonnal. - Aj, nem akartam, az első fagyi-falatot meg a föld kapja, én meg... - pillantásom esik a földön olvadozó fagyira, majd szusszanok egy nagyobbat. - Bocsánat - mondanám, hogy kifizetem, de amikor jöttünk lefelé, ezt a kört már lejátszottuk párszor, én meg nem szeretnék idegesítőnek tűnni a szemében. A legkevésbé sem.
- Úúú - csillannak fel kékjeim a kérdésre. - Ühüm, nagyon. Eddig az összes K lett, csak a Csillagtanom lett Várakozáson felüli, mert figyelmetlen voltam - biggyesztem le alsó ajkamat. - És neked? A Sárkánytan után csak felfelé?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=827858#post827858][b]Havas-Mezei Margaréta - 2021.03.19. 20:11[/b][/url]

Kissé megszeppenve emelem vissza rá kékjeimet a fagyiról, amikor felnevet. Ha ez nem lenne elég, belemártja a kanalat a fagyiba, amiről placcsan a földön egy másik adag, én meg csak állok és nézek rá értetlenül. Ujjaira esik tekintetem, majd tör fel belőlem az őszinte kacagás. - Legalább a földnek biztosan ízlik - felelek nevetős hangon. Apa mondta mindig, hogy fagyi-falat, amikor bénáztam, és mondjuk a gombóc fagyi fordult ki a tölcsérből. Minden fagyi-falat értéket képviselt.
- Ugyan - sütöm le tekintetem zavartan. - Szerintem nélkülem is sikerült volna - sandít rá oldalasan, majd emelem fel fejemet, hogy pontosan előttünk legyen egy üres pad. Lassú léptekkel indulok el felé, már nem vagyok bátor, hogy menet közben egyek, így türelmesen várok, amíg felhuppanok a padra, kissé hátrébb csúszok, hogy a lábam így ne érjen le. Nem baj. Megszoktam. A két gombóc találkozásából merek a kanálra, majd kapom be.
- Nagyon finom - bólogatok erőteljesen. - Köszönöm, hogy elhoztál. Tényleg. Nem is tudom mikor fagyiztam utoljára valakivel közösen - ráncolom szemöldököm elgondolkodva pár pillanat erejéig.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=827863#post827863][b]Havas-Mezei Margaréta - 2021.03.19. 20:50[/b][/url]

Mosolyogva majszolom a fagyit, idejét nem tudom annak, mikor éreztem magam ennyire felszabadultnak, mióta apa itt hagyott. Lábamat lóbálom a padról, ahogy hallgatom Kende történetét, majd akaratlan tör fel belőlem a nevetés. Vizuális típus vagyok, így a kép azonnal lelki szemeim elé ugrik. Szám elé téve szabad kezemet igyekszem mérsékelni a nevetésem, ami csak-csak sikerül hosszú-hosszú másodpercek múltán.
- Ne haragudj, nem akartalak kinevetni, csak... - törlöm meg szememet. Még szerencse, hogy megbűvöltem a sminkem, mielőtt eljöttem, különben az államról törölhetném le. Mélyeket lélegzem, majd fordítom fejemet Kende felé szélesen mosolyogva. - Húgod mit szólt hozzá? Biztos aggódott - lóbálom tovább a lábaimat, ahogy egy citromos falatot veszek a számba, majd szusszanok egy aprót. - Régen voltam kirándulni. Ti gyakran jártok?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=827887#post827887][b]Havas-Mezei Margaréta - 2021.03.20. 11:45[/b][/url]

Kicsit rosszul érzem magam, amiért kinevettem. Rendben, igazából, ahogy nevetésem csillapodik, egyre rosszabbul, de komolyan csak kitört belőlem, most meg aggódhatok azon, hogy megbántottam-e. Apa mindig azt mondta, hogy nincs annál jobb dolog, mint amikor együtt nevetsz valakivel. Igaza volt és van is, főleg, amikor Kende megerősít, hogy megérti. Gyorsan tűrök el egy tincset fülem mögé. - Jobb bátyja nem is lehetne - bólintok egy határozottat, át sem gondolva mit mondok. - Mármint úgy értem, hogy biztos szereted és az elmondottak alapján jó kapcsolatotok van, meg sok közös emléketek is... - valaha lehetne ennél cikibb?
Fejemet fordítom felé, miközben a menta-csoki olvadozik a számban. - Ühüm, értem. Utoljára azt hiszem két éve voltam anyával és apával a Bakonyban, pedig... előtte sokat jártunk - fordulok vissza előre, fejemet akaratlan hajtom lejjebb kicsit, ahogy lóbáló lábaimat nézem. Kende kérdésére mosolyodok el szélesen, gondolkodás nélkül válaszolok. - Egyiptom - határozottat is bólintok mellé, miközben kezem mozdul és markol rá a medálra. - Nagyon szeretnék eljutni oda. Csodálatos lenne - izgatottan ficergek kicsit helyemen. - Úszol, igaz? Hallottam, amikor Móric beszélt róla... te biztos valami olyan helyre mennél, ahol rengeteg a víz - fordulok felé ismét.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=827892#post827892][b]Havas-Mezei Margaréta - 2021.03.20. 14:56[/b][/url]

Szélesen mosolygok. Talán okom sem lenne rá, de maga a tudat és a helyzet, hogy Kende mellett ülhetek, az év első fagyiját majszolgatva, miközben beszélgetünk, indokolatlanul boldoggá tesz. A kérdésre lesz mosolyom sokkalta visszafogottabb. - Nincs - rázom meg fejem, mert tetszik a titulus. - Jó lenne egy bátyó, de... hát, az már aligha lesz - nevetek fel zavartan, majd teszem a számba a kanalat rajta citrommal és menta-csokival egyaránt.
- Én sem nagyon szeretem a meleget. Jobban kedvelem az átmeneti évszakokat - ingatom meg fejem kicsit. - De Egyiptomért megérné bevállalni, még akkor is, ha a végére én is múmia lennék - bólintok egy határozottat. Hogy láthassam és érezhessem Anibusz jelenlétét mindenhol? Megéri. Merlinre, mindennél jobban megérné, még akkor is, ha csak egy szempillantásra lenne lehetőségem megnézni. Halkan nevetek fel. - Igen, tényleg van - bólintok egy aprót. - Van konkrét hely, ahova eljutnál? - lóbálom meg lábaimat jobban, ahogy egész testemmel Kende felé fordulok, így lököm meg térdét térdemmel. - Bocsánat - fordulok előre azonnal pírral arcomon, amit remélhetőleg a nemrég hátratűrt, most ismét előre esett tincs takar ki.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=827901#post827901][b]Havas-Mezei Margaréta - 2021.03.20. 19:46[/b][/url]

Szemöldökömet ráncolom értetlenségemben. Szereti a nyarat, de a meleget nem, de nyáron meg meleg van, miközben... rendben van, nem is nekem kell megérteni, mert megértem. Komolyan. Én is szeretem a nyarat, mégis jobban az átmenetieket. Lehet mégsem értem annyira.
- Áááááh, nem hiszem - emelem fel fejemet számban tartva a kanalat, ahogy az eget fürkészem. - Mármint jó lenne, de nem hiszem, hogy valaha szerveznek oda bármit is - vonom meg vállaimat kicsit, majd esnek kékjeim Kendére vidáman. Engem nem zavar, majd eljutok saját erőmből, ha kell.
Hirtelen reked benn a levegőm, ahogy megérinti a térdemet, arcomon a pír csak még jobban látható lesz, alsó ajkamba harapva próbálok arra koncentrálni, amit mondd, nem pedig az érintése után hagyott bizsergető érzésre. Végül lassan emelem fel fejemet, hogy rápillantsak. Ajkaim elnyílnak egymástól, miközben hallgatom.
- Váó - szökik ki ajkaim közül. - El fogsz jutni! Biztos vagyok benne! Órán alvástól függetlenül, majd segítek - szólok határozott hangon. - Pontosan ilyen sorrendben fogsz eljutni mindegyik helyre, sőt, talán többre is! - emelem fel kanalamat az ég felé vidáman. - Hajrá, Kende! - nevetek fel őszintén kékjeimet le sem véve az égről.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=827906#post827906][b]Havas-Mezei Margaréta - 2021.03.20. 21:00[/b][/url]

Ajkaim formáznak ó-t, ahogy megértem a gondolatmenetet. Mármint a másik részéről, mert nekem a nyár nem olyan izgalmakkal teli, mint a legtöbb diáktársamnak. Ha haza is megyek, az üres lakás vár, én pedig csak várom azokat a napokat, amikor meglátogathatom anyát. Szomorkás mosoly kerül ajkaimra, fejemet előre fordítva mosolygok lábamat lóbálva továbbra is. - Klassz, hogy van valami, amit ennyire szeretsz csinálni. Sok versenyt megnyertél már, igaz? - kapok egy falatot számba, oldalvást sandítok Kendére.
Szélesebben mosolyogva bólintok egyet. Ha már ketten hisszük ezt, akkor biztosa meg is fog történni. Egy tuti: Egyiptom nem fut el. Végül a baleset után fordulok ismét Kende felé testemmel, de már sokkal óvatosabban, majd tör fel belőlem a nevetés. Őszintén szaladnak ki a hangok ajkaim közül, szemeimet lehunyom pár pillanatra. - Rendben, áll az alku. Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy hozzak neked egy fáraót - ingatom fejemet, majd még egy falatot kapok be. - De ha csinálsz majd képeket, megmutatod őket?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=827908#post827908][b]Havas-Mezei Margaréta - 2021.03.20. 21:27[/b][/url]

Fel-felcsillanó kékekkel hallgatom, hogy volt neki néhány. Nagyon jónak tartom, hogy valóban szereti is csinálni, nem pedig kötelességből teszi, bár az is igaz, hogy elég régen is úsztam. Más volt minden, amikor apa is és anya is még mellettem voltak. - Óóó, több fajtában is szoktál? Nagyon klasszul hangzik! - nem vagyok egy nagy úszó, de egy mélyebb vízben azért nem fulladok meg. Az már egész jó, ugye?
Még egy falat, majd szemem sarkából látom meg mozdulni kezét. A kanalat teszem a kehelybe, kissé megszeppenve fogom meg a felém nyújtott kezet. Kezet rá. Milyen nagy és puha a tenyere! A gondolatra pirulok el ismét, miközben telibe Kende arcát nézem. Gyorsan rázom meg a kezet, majd hajtom le fejemet, hogy az üres kelyhet kezdjem fürkészni. Elmosolyodom. - Köszönöm, tényleg nagyon jó lenne, ha megmutatnád őket. Biztos gyönyörű helyek - mosolygok fel rá kedvesen. - Tudok segíteni a telefonnal, ha gondolod. Muglik között nőttem fel, így... - vonom meg vállamat somolyogva, majd kicsit előrébb ficeregve a padon ugrok le róla, hogy sétáljak a kukához és dobjam ki a szemetemet. Nagyon menő volt, amit Kende csinált, de én nem vagyok ennyire bátor. Úgyis mellé menne, vagy ami még jobb, valahogy őt találnám el. Bárhogy. Mindegy is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=827935#post827935][b]Havas-Mezei Margaréta - 2021.03.21. 13:20[/b][/url]

Szemöldököm szalad ráncba elég láthatóan. A gyors és a váltó az rendben van, de... - Pille? - nézek értetlen Kendére, míg agyam dolgozza fel az információt, és mint megvilágosodás bukkan fel bennem, amit arcom is elárul. - Mármint pillangó? - kérdezek vissza félve. Nem értek ezekhez. Apa közölte velem mindig, hogy nem szégyen kérdezni, én pedig előszeretettel meg is teszem, ha valamit nem értek.
Mosolyogva bólogatok. Egyiptom mindent megtestesít, amit látni szeretnék még az életemben, amíg Anubisszal nem találkozom. Akaratlan nevetek fel. - A tevék cukik. Az lenne a legjobb, ha megtartanának engem is és a tevét is - ingatom fejemet elmerengve a kuka mellől. Szélesen mosolygok Kendére, már bőven elég, hogy egyáltalán megfontolja, és bár nem tudom ki az a Roland, de csak még jobban örülök annak, hogy valaki segített már neki. Megszeppenve pillogok fel rá a kérdése hatására. - Hm... - teszem kezeim hátam mögé, majd kezdek el himbálózni előre-hátra. - Hogy értek az eszközeikhez - nevetek fel halkan, mielőtt folytatnám. - Nem is tudom igazából. Nem gondolkodtam még el ezen - pislantok fel ismét az égre. - Ha meg tudom válaszolni a kérdésed, majd megkereslek - behunyt szemekkel élvezem a nap még gyenge sugarait arcomon.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=827962#post827962][b]Havas-Mezei Margaréta - 2021.03.21. 20:19[/b][/url]

Körzök a kezemmel és ölelem a vizet? Láttam már embereket pillangóban úszni, apa előszeretettel nézte az Olimpiát is meg a magyar úszókat is, de hogy így fogjam fel... ez egy nagyon új megközelítés. - Mmm... - pislogok Kendére kicsit értetlenül, de ajkam szegletében bujkál a mosolyom töretlenül. - Én csak örülök, ha nem süllyedek el. Tudok úszni, apa megtanított, de esélyem sem lenne, hogy olyan szintre kerüljek, mint te - vonom meg vállamat aprón. Nem mintha versenyre szeretnék Kende ellen kelni, aki ki tudja mióta úszik versenyszerűen is.
Hevesen, szélesen mosolyogva bólogatok. Mindent megmutatok neki, amit csak szeretne, főleg a tevéről majd, ha sikerül egyet összeszednem. Vagy neki engem. A másodikat valamiért valószínűbbnek tartom.
Megállok az ingadozásban, fejemet eresztem lejjebb, oldalvást sandítok Kendére. Merlinre, milyen aranyos tőle, hogy opciókat is ad. Szívem dobban egy nagyobbat, de nem mutatom jelét, hogy mégis mennyire mennék vele... bárhova lényegében. Ahova mondja. - Visszamehetünk - mosolygok fel rá. - Nagyon köszönöm a mai napot. Jól éreztem magam, és... - harapom be alsó ajkam és hajtom lejjebb fejemet kicsit. - Nem lesz baj, hogy velem etted az első fagyidat a húgod helyett? Nem szeretném, ha megharagudna rád...

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=841126#post841126][b]Havas-Mezei Margaréta - 2021.12.28. 14:29[/b][/url]

Valószínűleg több ember fejében is megfordul, hogy indokolatlanul boldogan sétálok az utcán. Karjaimat lóbálom jobban a kelleténél, nagyobbakat lépek - ami mondjuk az én magasságomhoz mérten nagy, lehet egy normális méretű embernek átlagos lépés -, arcomon széles mosoly terül el, ahogy Mötley szól a fülembe. Kellemes idő van, és két tárgy között szeretek szünetet tartani a levegőn, hogy az agyam ismételten működésbe lépjen. Ez maximum egy, vagy másfél óra, ha nem tévedek el. Ha eltévedek, akkor több, nyilvánvalóan.
Vagy nem megyek neki telibe egy ajtónak. Mint most. Homlokom és orrom hangosan koppan a fának, mentségemre szóljon tényleg nem láttam, hogy nyílik, vagy nyitódni fog… én meg az ütközéstől esek a fenekemre.
- Áucs - nyúlok azonnal homlokomhoz, miközben másik kezem letolja a fejest fülemről. Tanulnom kellene abból, hogy ne mászkáljak zenével, mert a látásomra is hatással van, nem csak a fülemre. Végül észbe kapva pillantok fel, de egyelőre csak a nyitott ajtót látom, ami nem tart vissza attól, hogy megszólaljak.
- Jól vagy? - ki tudja, lehet neki jobban fájt. Aprókat dörzsölök a bőrön, majd próbálok meg felállni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=841128#post841128][b]Havas-Mezei Margaréta - 2021.12.28. 14:44[/b][/url]

Bár a tömör fa van előttem, akkor is felteszem a kérdést, mert remélem, hogy legalább a másik oldalon álló nem szenvedett harci sérülést. Merlinre mondom, nekem nem kellene kimozdulnom a kastélyból soha. Aprót bólintok a válaszra, mintha láthatná, majd pillantok fel, mert leesik, hogy az ajtó nincs már köztünk. Aztademagas - jön be az első gondolat. A következő az, hogy milyen kedves tekintete van, de biztosra kell mennem: elfogadom a felém nyújtott kezet.
- Köszönöm szépen - állok talpra lassan. - Aham, szerintem minden oké - porolom le fenekemet, majd automatikusan nyúlok ismét homlokomhoz, végül orromhoz. Felszisszenek, ahogy megmozgatom. - Oh, semmi nem történt. Nekem kellett volna jobban odafigyelnem - mosolyodom el felfelé, csoda egyébként, hogy a nyakam nem állt be eddig még egyszer sem. Egyedül Amélia az, akivel tudok normálisan beszélgetni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=841130#post841130][b]Havas-Mezei Margaréta - 2021.12.28. 14:53[/b][/url]

Aprót bólintok, mert hát tényleg nincs semmi baj. Az orrom szerintem nem törött el, bár a cimpákat összenyomva kellemetlen fájdalom hasít belé, de hát… elviselhető. Ilyenkor mondjuk elgondolkodom, hogy nem tört még el semmim.
- Ó - pillantok fel rá kicsit megszeppenve arra, hogy nem hagyna még magamra. Nem csak a tekintete kedves, hanem ő is. Bennem meg egy csepp félelemérzet sincs, hogy egy idegen férfival készülök letelepedni egy padra. Fejem fordul arra végül. - Oki, ez nem egy rossz ötlet - értek végül egyet orrhangon, mert ujjaim még mindig összenyomják. Észbe kapva kapom el onnan kezemet.
- Öm… köszönöm. Hogy maradsz egy kicsit - harapok alsó ajkamba, ahogy lesütöm a tekintetem, és bal karommal fogom meg jobb felkaromat. Csak akkor indulok el, ha ő is megteszi. - De nem muszáj ám, ha van dolgod. Tényleg jól vagyok. Anubisz vigyáz rám - mosolyodom el szélesen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=841133#post841133][b]Havas-Mezei Margaréta - 2021.12.28. 14:56[/b][/url]

Mosolyom szélesebb lesz. Semmiség. Vidámabban indulok el a pad felé, a férfi mellől el nem lépve. Különös biztonságérzetet ad, főleg egy ilyen kocc után, szóval ha lehet, tényleg maradnék még mellette egy kicsit.
- Miféle szalon? - szalad ráncba szemöldököm, majd kapom szám elé kezemet, meg is torpanok, kékjeimet kapom a férfira. - Sajnálom, nincs hozzá közöm. Ne haragudj - hajtom le fejemet elpirulva, majd a kérdést meghallva pillantok fel rá ismét lassan. Bizonytalanul lépek a padhoz végül és ülök le rá. Kezem simul mellkasomra, ahol érzem a medál kemény tapintását. Halványan mosolyodom el.
- Nem tudom. Anubisz, bár a halál istene, mégis jóságos. Lehetőséget ad a választásra a szívednek, védelmez az úton, amit meg kell tenned a kapuig. Anubisz… ő… - milyen? Hiszen Anubisz… a kabát alá nyúlva markolok rá a medálra. Miért hazudok, hiszen nem is ismerem a férfit. Lehetnék végre őszinte… halkat szusszanok. - Anubisz a halál istene, amit én vonzok. Körülöttem mindig mindenki elhalálozik - szomorkásan mosolyodom el, majd fordulok felé és mosolyom őszinte lesz. - De az is lehet, hogy csak szerencsétlen vagyok ebben is - biccentem félre fejemet kedves mosollyal.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=841137#post841137][b]Havas-Mezei Margaréta - 2021.12.28. 15:37[/b][/url]

Elszégyellem magam, de valahol mélyen remélem, hogy válaszol. Az legalább biztos, hogy nem kozmetikát nyit, mert nem éppen úgy néz ki. Azzal sem lenne baj, ha azt nyitna, ne értsetek félre, nem ítélkezem, csak… nehezen hinném el. Nos, igen. Ebbe ne menjünk bele ennél jobban. Kékjeim csillannak fel a válaszra.
- Merlinre, de jó! - kerül lelki szemeim elé rengeteg ötlet és elképzelés. - Ha gondolod, és adsz pár szórólapot, szétosztom a kastélyban - csúszok feljebb a padon, lábaim már nem érik a talajt, így kezdem el őket előre-hátra himbálni.
- Lehet, hogy igazad van - lóbálom tovább lábaimat. - Ne érts félre, én nem félek a haláltól. Tudom, hogy Anubisz majd segít megtalálni a helyes utat - vonom meg vállaimat széles mosollyal, ahogy előre fordulok. A hirtelen mozdulattól csöppen ki valami kézfejemre, amit az ölemben tartok. Lepillantok, pár másodperc elég, hogy orromhoz kapjak. - Óóó, a fene - nyúlok oda, aminek eredményeképpen ujjamon is szétkenem a vöröslő vért. A zsebemben kezdek el turkálni zsepiért, miközben tenyeremmel takarom az orromat.
- Bocsánat, nem éreztem…

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=841140#post841140][b]Havas-Mezei Margaréta - 2021.12.28. 15:49[/b][/url]

Halkan nevetek fel.
- Ez igazán dicséretreméltó - csillannak meg kékjeim. - De én már elmúltam tizennyolc - bár nem tudom miért mondom el neki, de úgy érzem, igenis szükséges letisztázni. Vidáman ficeregve veszem el tőle a pakkot, hogy óvatosan magam mellé tegyem. A hirdetőtáblán a Navinében és a közös, sulison sem hiszem, hogy bárkit is zavarna, szóval majd felrakom őket. Hátha segíthetek neki.
Ühümözve bólogatok neki, lábaimat lóbálom vidáman, amíg el nem kezd folyni belőlem az, aminek normális esetben nem kellene. Régen véreztem ennyire egyértelműen, oda is kapok, amivel valószínűleg csak rontok a helyzeten. A mozdulatsor megáll, kissé megszeppent kékekkel nézek fel rá. Alig értem a szavakat, amik elhagyják ajkait, és mire felfoghatnám, már ott sincs. Fejemet kapom fel, gyors mozdulattal szorítom oda a zsepit, míg fejemet kapkodom.
- De még a nevedet sem tudom - nézek magam elé beesett vállakkal, ahogy magam elé suttogom a szavakat. Percek múlva áll el a vérzés, kezemről törlöm le a már megszáradt vért, amennyire tudom, majd a szórólapokat mellkasomhoz ölelve sétálok vissza a kastélyba.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=841164#post841164][b]Havas-Mezei Margaréta - 2021.12.28. 20:54[/b][/url]

Izgulok. Nagyon is. Csak pár szót váltottunk, amikor a semmiből közöltem vele, hogy vettem neki ajándékot, és odaadnám, ő meg... hát ő Cone, szóval közölte, hogy menjek akkor, amikor dolgozik. Bár kicsit elszomorodtam, amiért nem akar velem találkozni külön, de megértem. Biztos elfoglalt, ráadásul a két ünnep között vagyunk. Van jobb dolga is ennél, úgyhogy nem róhatom fel neki.
Az ajándékszatyrot a tetejénél fogom, mert attól félek, hogy elszakad a fogós része, aminek nem jut eszembe a neve - így lépek be a kocsmába. Lassan nézek körbe, mert azóta nem voltam itt, kékjeim megállapodnak a pultnál egy pillanatra, ami mögött nem áll. Óvatosan közeledem az egyik manó felé.
- Jó napot, elnézést... Cone dol-dolgozik ma? - szorítok rá a szatyorra jobban, amíg a választ várom. Legrosszabb esetben itt hagyom, és megkérem, adják át neki. Vagy... az egyik testvére vajon itt van?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=841170#post841170][b]Havas-Mezei Margaréta - 2021.12.28. 21:25[/b][/url]

Annyira el voltam foglalva a tudattal, hogy nincs a pult mögött, amikor akkor odanéztem, hogy eszembe sem jut, esetleg már visszaért volna valahonnan, csak megkérdezem. Lehet gondolkodni kellene inkább, mielőtt... saját magam miatt kerülök zavarba. Felkapva a fejemet pillantok a pult felé ismét.
- Köszönöm szépen - mosolyodom el a manóra, majd lépek beljebb, ahogy Cone is maga felé hív. A pult nagyjából teljesen kitakar, szusszanva támaszkodom fel rá, majd libbenek fel - meglepő, de sérülés nélkül - az egyik székre, hogy normálisan láthassam arcát.
- Oh, én nem... nem hoztam magammal pénzt. Azért köszönöm - mosolyodom el. - Csak azért jöttem, hogy ezt - teszem az elég nagy szatyrot a pultra. - Odaadjam. Meg-megbeszéltük, hogy behozom, de nem akarok zavarni, szóval én... - fordulok oldalasan, hogy lelibbenjek a székről, de elmérem magam és inkább leesek. De nem esek el!
- Jól vagyok! - bukkanok fel hirtelen vörös arccal a pult fölött. - Igen, szóval boldog karácsonyt és... ki-kitartást - köszörülöm meg torkomat. Nem kellene ennyit beszélnem, tudom, de zavarban vagyok, ideges is, és... nem tudom mi bajom van még, de az biztos, hogy szívem mindjárt kiugrik a helyéről.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=841191#post841191][b]Havas-Mezei Margaréta - 2021.12.28. 22:33[/b][/url]

Látom, hogy meglepődik, aminek hatására szívem még hevesebben kezd el dobogni. Nem is beszéltünk, csak álmodtam? Merlinre, nem történhet meg megint! Volt már ilyen velem, aztán anya meg nézett rám hülyén, hogy hova készülök péntek este. Jobb kezem mozdul, hogy a telefonért nyúljak, mert akkor bizony megnézem, hogy az üzenetváltást álmodtam-e, de megakadok. Emlékszik. Szaggatottan engedem ki a levegőt, immár stabilan állva.
- Jól van már - fújom fel fél arcomat durcásan, ahogy motyogok zavartan. Jó, igaza van, de akkor sem kell mindig az orrom alá dörgölni, hogy szerencsétlen vagyok. Tudom magamtól is, ha nem tudná.
Alsó ajkamba harapok, amikor belenéz a szatyorba. Muszáj voltam megvenni mindkettőt, mert... úgy éreztem jól döntök, de lehet utálni fogja őket. Szíve joga. Nikki Sixx Heroinnaplók című könyve az egyik kedvencem, így az lapul a szatyorban, ha már szereti a Mötley-t, valamint egy harmadik kiadásos, a rúnák eredetéről és összetettségükről szóló kötet. Bal karommal fogok jobb felkaromra.
- Szívesen - mosolyodom el halványan, lassan fordulnék el tőle, mikor muszáj vagyok felé kapni fejemet. Szólnék, hogy de még mindig nincs nálam pénz, amikor leesik. Szélesen mosolyodom el, boldogan mászok vissza a székre.
- Én... nem tudom. Nem értek az ír sörökhöz - tűrök fülem mögé egy tincset.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=841200#post841200][b]Havas-Mezei Margaréta - 2021.12.28. 23:07[/b][/url]

Első alkalommal is hatalmasat dobbant a szívem, mikor belesandított a szatyorba, de most rendesen megteszi. Alsó ajkamba harapok, ujjaimat kulcsolom össze ölembe, hátha így valahogy vissza tudom fogni a szívemet, hogy eltörje a bordáimat. Olyan hevesen ver, tényleg mindjárt elájulok. Aztán nem mondd semmit. Az eddig bent tartott levegőt engedem ki halkan, majd pislogok rá megszeppenve, végül nevetek fel.
- Azt gondoltam - bólogatok kicsit. - Szeretek meglepetéseket okozni - mosolyomból lesz szélesebb, inkább már vigyor, ahogy arcát fürkészem. Ahamozva bólintok egyet a vörös ale-ra, ami fogalmam sincs, de tetszik a neve, szóval biztosan jó lesz.
- Köszönöm - fogom ujjaim közé a poharat, majd hajolok előrébb, hogy beleszagoljak, mire észre veszem magam. Torkot köszörülve kortyolok bele, majd kerekednek ki szemeim - ennek köszönhetően észre sem veszem a hab okozta bajszot, amit kaptam ajándékba.
- Ez nagyon jó! - pillantok rá csillogó kékekkel. Még egyet kortyolok. - Öm... azért tetszenek? - pillantok az ajándékra, majd vissza rá. - Tudom, hogy nem ismerlek jól, csak gondoltam... örülnél nekik. Te jutottál róluk eszembe - vonom meg végül vállaimat, fel sem fogva szavaimat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=841214#post841214][b]Havas-Mezei Margaréta - 2021.12.29. 00:17[/b][/url]

Szemeimet megforgatom, elhúzom a számat a megjegyzésére. Persze, hogy megjegyezte. Miért is ne lenne akkora mázlim, hogy csak simán elfelejti?
- Szerintem simán nyertem volna egyébként - húzom ki magamat magabiztosan, ujjaim erősebben markolnak a pohárra, majd nevetek fel halkan, szám elé kapom kézfejemet. Még én sem hiszem el.
- Jóóóó, tudom, csak... kíváncsi voltam - felelem rögtön, miközben lábaimat lóbálom a széken vidáman még egy korty közben. Azon kívül, hogy sör, nem tudom mi ez, de az tuti, hogy itatja magát, és nagyon finom. Csak még boldogabb leszek, amikor Cone egyetért velem. Szélesen mosolyodom el, ami elég hamar is fagy arcomra, majd tűnik el onnan. Hogy eszembe...? Megszeppenve pislogok rá, az egész fejem olyan vörös lesz, hogy szinte érzem, ahogy lángol.
- Én nem úgy értettem. Én csak... egy pillanat volt. Sétáltam, megláttam, eszembe jutottál te, megvettem é-és ennyi - morzsolom ujjaimat a pohár előtt, ahogy kékjeimet lesütöm. Ó, Merlin, hogy most nyíljon meg alattam a föld és nyeljen is el, kérlek.
Aprókat bólogatok arra, hogy érdekli. Az már nem rossz, sőt! Sokkal több, mint amire számítottam. Ez azt jelenti, hogy annyira nem nyúltam mellé. Visszafogott, de kicsit elégedett féloldalas mosollyal fogják ujjaim ismét közre a poharat.
- Azután köszönd, hogyha tetszenek is. Addig csak zsákbamacska - csillannak meg kékjeim játékosan. - De szívesen. Azért remélem élvezni fogod őket - kortyolok ismét aprót.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=841221#post841221][b]Havas-Mezei Margaréta - 2021.12.29. 01:15[/b][/url]

- Ez biztos - bólogatok erőteljesen, még mindig nevetve. Biztos vagyok abban, hogyha nem szed ki onnan, akkor ott ünnepelném a karácsonyt. Talán jobb is lenne, mint majdnem egyedül a körletben.
Vigyora sem segít azon, hogy normális, emberi színt vegyen fel az arcom, hát még a mondandója. Fejemet hajtom előre, néhány tincsem esik a pultra, míg kezeimet húzom fejem elé. Ezt nem hiszem el. A szívem végre rendesen kezdett el verni, én meg most olyan zavarban vagyok, hogy megint elszaladna. De még szükségem lenne rá.
- Én nem úgy gondoltam - veszem el kezeimet, fejem minimálisan moccan, ahogy felsandítok rá. Pont elkapom a nevetést, majd ahogy alsó ajkába harap - ezek hatására nyílnak el ajkaim. Lassan emelem fel fejemet, mert tutira mondani akar valamit. Mindig van mondandója.
Tekintetem követi kezét, elmosolyodom, majd kapom szám fölé. Ujjaimat nézem, amin a hab terpeszkedik. - Ó, baszki - kapok egy szalvéta után, majd törlöm le gyorsan elvörösödve. Ennél úgysem lehet már cikibb, szóval égessem be magam rendesen.
- Cone - szólalok meg halkan. Alsó ajkamba harapok, a szalvétát morzsolgatom ujjaim között. - Komolyan gondoltad a Szilvesztert? - halkan kapok levegő után, fejemet hajtom le inkább.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=841225#post841225][b]Havas-Mezei Margaréta - 2021.12.29. 02:13[/b][/url]

Félek, hogy alsó ajkamat már véresre harapom, de nem merek ránézni. Zavarban vagyok, amiért megkérdőjeleztem, mert nyilván okkal hívott el engem, én meg okkal mondtam igent. Mély levevőt veszek, lassan kifújva emelem fel fejemet és nézek rá. Elmélyülök a tekintetében, mikor jön a kérdés. Fejemet rázom meg gyorsan.
- Nem, dehogyis. Lemondtam a többieket - morzsolom meg a szalvétát. - Na-nagyon szívesen jönnék. Tényleg - mosolyodom el kissé zavartan. - Eljövök. Mindenképpen. Itt leszek - lesz hangom határozott egy pillanat alatt. Megígértem, hogy eljövök, ő pedig elhívott. Nem tudom miért, nem is kérdeztem, valószínűleg nem is válaszolna rá, csak örülök neki, hogy valamiért szeretné, ha itt lennék. Azt nem tudom miért, de két nap és kiderül. Vidáman lóbálva lábaimat fogom magamhoz a poharat és kortyolok, míg Cone nézelődik. Fejem fordul oldalasan, ahogy egy szék csikordul a padlón, majd fejemet kapom felé, ahogy meghallom a nevem túlságosan közelről. Gerincem mentén fut végig a jóleső borzongás, egy pillanatra értetlen pislogok, majd mosolyodom el őszintén, mikor eszembe jut: mindenkivel ilyen bizalmatlan vagy? Lassan fordulok felé, a székkel együtt, kékjeim akaratlan zizzennek pár pillanatra ajkaira, majd vissza szemeibe.
- Mert eszembe jutottál róluk. Mert reméltem, hogy örülsz majd nekik. Mert úgy gondolom, hogy megérdemled őket. Mert... - veszek mély levegőt, majd karjaimat széttárva nevetek fel halkan. - Mert nem tudom - fejezem be végül még mindig nevetősebb hangon. - Nem mindenkinek van hátsó szándéka, ha ad neked valamit - fűzöm még hozzá halkan, de nem eresztem tekintetét. Most nem tehetem meg, és amúgy sem tudnám. Beszippantott.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=841271#post841271][b]Havas-Mezei Margaréta - 2021.12.29. 20:04[/b][/url]

Eszembe sem jutott lemondani, mikor nagyon is örülök annak, hogy elhívott magával. Vagyis nem magával, mert ő a színpadon lesz, de hogy a bulira magára. Csak... megint gondolkodás nélkül beszéltem. Alsó ajkamba harapva bólintok egyet. Túltárgyaltuk.
Apró mosollyal ajkaimon vonom meg vállaimat, ahogy ő nevetve dörzsöli meg orrát. A mosoly lankad lejjebb, ahogy hátrébb lép, de nem pillant el rólam, ahogy én sem róla. - Ahogy gondolod. Ez a te döntésed, nem az enyém - felelem halkan, mégis határozottan. Kékjeimben valószínűleg az őszinteségen kívül más nem csillan meg.
- Szívesen. Előre is - mosolyodom el szélesen, kissé félrebiccentett fejjel. Szívem sokkal nagyobbat dobban arra a mondatra, hogy örül nekik, mint bármi másra eddig, de tartom a mosolyt. Bólintok, a székkel együtt fordulok vissza a pult felé, lábamat lóbálva iszom ki a maradék sört. Percek múltán ugrok le a székről vidáman. Felsőmet igazítom meg, majd pislogok felfelé Cone-ra a pult fölül.
- Köszönök mindent. Szilveszterkor találkozunk - kapom el tekintetét, őszinte mosolyt küldök neki, majd szakítom el róla pillantásomat. Megtalálva a manót, aki keresett integetek neki, majd Cone-nak is már az ajtóból, és hagyom el a kocsmát.

//

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=846479#post846479][b]Havas-Mezei Margaréta - 2022.05.16. 14:33[/b][/url]

Sokan nagyon furcsán néznének rám, ha azt mondanám, szeretek Winter Cone Danvers közelében lenni. Nem azért, amiért sokan mások. Gondolom ki éppen miért, nem érdekelnek a pletykák. Szeretek vele beszélgetni a zenéről, a rúnákról, és igazából mindenről. Mindig megkapom az adagomat, de ezek ellenére is… jó mellette lenni.
Ezért ülök vele most is a tetőn. Mélyet szívok a cigiből, felé nyújtom a szálat, miközben benntartom a füstöt. Halvány mosollyal fordulok ismét az ég felé.
- Te voltál már szerelmes? - ez a baj velem. Hajlamos vagyok kissé… szentimentálissá válni a fűtől. Pedig nem is várok választ a kérdésre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=846481#post846481][b]Havas-Mezei Margaréta - 2022.05.16. 15:02[/b][/url]

Halkan hümmentek a visszakérdezésre. A gondolataim teljesen le vannak lassulva, így csak megvonom a vállam.
- Szerintem igen - kinyújtott lábaimat mozgatom meg balra és jobbra kicsit. Az üveg vizet magamhoz véve kortyolgatok belőle, majd túrom ki a táskámból a csipszet. Igyekszem halkan és gyorsan kibontani, de hát… rólam van szó, szóval pár nagyon elnyújtott másodperc múlva nyújtom Cone felé. - Nem szeretett viszont?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=846483#post846483][b]Havas-Mezei Margaréta - 2022.05.16. 15:08[/b][/url]

- Köszönöm - hangom büszkén csendül fel kettőnk között, halkan gihizek is mellé, majd kezdem el majszolni. Mielőtt valaki hülyének nézne, teljesen érzem a szarkazmust a szavaiban, meg sem kell erőltetnem magam, de így működünk mi ketten teljesen jól. Legalábbis részemről. Mondja és csinálja csak, engem nem zavar.
- Hát az elég… kellemetlen - húzom el számat. Utolsó falat, oldalasan dőlök és hajtom fejemet Cone hasára. - Nem mondom, hogy sajnálom, mert akkor lecseszel. Nincs kedvem megsértődni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=846485#post846485][b]Havas-Mezei Margaréta - 2022.05.16. 15:11[/b][/url]

Fejemet kicsit feljebb mozdítva veszem el a szálat, azonnal ajkaim közé véve szívok belőle három aprót. Benntartom, így addig legalább csendben vagyok, végül a kérdésre ráncolódik a szemöldököm egy pillanatra. Szívem meg hatalmasat dobban. Érdekli.
- Azt mondja minden rendben, de látom és tudom, hogy nem. Sokkal több vodkás üveget viszek le a szemétbe, mint kellene - forgatom lassan a cigit ujjaim között, kékjeimmel azt figyelem, majd szólalok meg ismét halkan. - Félek, hogy alkoholista lett.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=846487#post846487][b]Havas-Mezei Margaréta - 2022.05.16. 15:20[/b][/url]

Én már rájöttem, hogy az. Csak nem akarom, hogy tudatosuljon is bennem a tény, miszerint anya hiába jött ki a börtönből, ha kint meg alkoholista. - Tényleg nem tudom mit tehetnék. Alkoholra költi szerintem az összes támogatást, amit kap, az én fizetésemből meg nehezen élünk meg - kuncogok fel halkan a helyzet abszurditásán, ami el is hal, ahogy a csend ránk telepszik. Oldalasan fordítom fejemet és pislogok felfelé Cone-ra.
- Mi? Én nem érzek semmit - veszek egy mélyebb levegőt. Legalábbis Cone és a fű illatán kívül nem érzek mást. Vagy nagyon betompultak az érzékszerveim, vagy ő haluzik.