[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=797837#post797837][b]Bánki Barnabás - 2020.03.10. 12:53[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=797841#post797841][b]Denis A. Brightmore - 2020.03.10. 14:12[/b][/url]

Arcomról kezem hajamra csusszan, ujjaim furakodnak a tincsek közé, hogy ott ökölbe szorítsam őket és nem látványosan, de elég egyértelműen álljak neki tépni saját hajamat. A hajtépés ilyen formában aligha kerül elő egy ember életében, mint létező dolog, de láss csodát ezt is megértük. Kell a fájdalom, még akkor is, ha elenyésző, mert így legalább engedteti érzékeltetni a külvilág egy kis részletét; Cath mellém helyezkedik, de nem mozdul meg, amiért hálás vagyok, ám az a nevetés, majd amit mondd, pillanatok alatt töri át a gátakat. Szemeim kipattannak, ujjaim elengedik a tincseket, így kezeim tehetetlenül hullanak alá.
Tekintetem üres és hideg, ahogy szótlanul fixírozom a padlót, mint egy nagy rakás szerencsétlenség ülök a kanapén. Még hogy én vagyok az erősebb Brightmore. Ennél nagyobb hazugság, aligha terjengett ebben a családban, de már nem számít.
A gátak átszakadtak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=797843#post797843][b]Catherine Hope Brightmore - 2020.03.10. 14:26[/b][/url]

Nem tetszik az a rezgés, amit Denisből érzékelek, és az agyam veszettül kattog azon, hogy mit is tehetnék, hogyan fordíthatnám ezt a jó irányba. Felkelve a konyhába sietek, a kávé még mindig langyos, de nem is ez a lényeg, hanem az illata. Azzal együtt helyezkedem vissza mellé.
- Ha belelátsz a fejem, akkor nézz.
Nem tudom, hogy mennyire van mélyen, mennyire tudom visszahozni, de próbálom. A fejemben megannyi boldog pillanat fut végig, felidézek mindent, az első találkozásunk, az átok, a szex, ahogy reggel mégis valamiért visszamentem. A templom, ahogy rosszul lettem, és karjai között vitt ki, ahogy összebújtunk a lépcsőn ülve, ahogy képes volt megnyugtatni. Az átbeszélgetett éjszakák, a csókok, a hajnali hóangyalozás, ahogy irodalomról értekezünk, a rejtett folyosókon lopott pillanatok, ahogy visszajött, szerelmet vallottam, ahogy felé sétáltam abban a gyönyörű ruhában, a nászutunk, a közös kávék. Minden, ami mi vagyunk. Észre se veszem, hogy sírok, némán folynak le a könnyek. Csak kérlek Denis, gyere vissza.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=797844#post797844][b]Denis A. Brightmore - 2020.03.10. 14:42[/b][/url]

Meg sem rezzenek arra, ahogy felkel mellőlem. A tűz és a levegő is normalizálódott bennem. Lassan visszaáll mindent a normálisba, kivéve egy valami, de azt nem kell tudnia a mellém visszaérőnek. Lehunyom szemeimet, ahogy visszajön hozzám és kérlelem, könyörgök a démonoknak, hogy valami emberi csillogást rakjanak tekintetembe, amiért elhiszik az emberek, hogy minden rendben van és a gátak, a felhúzott falak, amik olyan nagy gondossággal lettek felhúzva, nem omlottak le. Reménykedve nyitom ki tekintetemet, miközben mély levegőt veszek, majd automatikusan húzódik mosolyra ajkam, ahogy a képek sorra jönnek lelki szemeim elé Cath fejéből. Minden, amit valaha átéltünk, a kezdetektől egészen máig. Amikor elhagy. Szám sarka megremeg, de tartom magam, vagyis... a démonok tartanak engem.
- Visszatértem - félig, de ez maradjon meg az én titkom. A szó halkan hagyja el ajkaimat, miközben fáradtan szusszanok egyet és ugyanúgy a padlót bámulom. A színészi alakításomért a díjat, majd postázzák el, köszönöm.
Hadd irányítsanak a démonok. A díj nekik jár.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=797846#post797846][b]Catherine Hope Brightmore - 2020.03.10. 15:11[/b][/url]

- Oké.
Van bennem egy rossz érzés, ami miatt nem hiszek neki, még akkor is, ha hiteles az egész. Talán csak túlaggódom. Elég szerencsétlen a személyiségem.
- Szóval. Franciaország.
Kezdem finoman, mert tudom, hogy nagy hatással vagyok az érzelmi stabilitására, de azt nem gondoltam volna, hogy ennyire nagyon. Ülök, és nem nézek rá, mert nyilván, a szememben látszik, hogy mérlegelek, látszik rajtam, ha lemondok valamiről.
- Van egy három éves hétvégi program. Csütörtök estétől vasárnap délutánig, de  szállás egész hétre biztosítva van, maradhatok, de haza is jöhetek, nem kell mindig ott maradnom. Simán hazajárhatok, és jöhettek ti is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=797849#post797849][b]Denis A. Brightmore - 2020.03.10. 15:30[/b][/url]

Egy halvány mosollyal fordítom felé fejemet, tekintetemben egyértelműen fáradtság tükröződik, ahogy belefúrom Cath-ébe. Nem lehetek valami szép látvány, hátamra tapad a póló az izzadságtól, tincseim is nedvesen omlanak szemeim elé. Mint egy őrült. Hah, irónikus.
- Franciaország - bólintok egy aprót, miközben óvatosan nyúlok a kávés bögre felé. Még langyos, de elég egy gondolat, hogy ismét forrón csücsüljön a bögrében a fekete, amelyet elveszek a nőtől. - Nem gondoltad komolyan, hogy itt maradsz - felső ajkam megremeg, ahogy elhagyják a szavak a számat. Ha komolyan gondolta volna, akkor nem jönne fel ismét a téma, nem beszélnénk erről, de mégis hova gondoltam? Persze, hogy el fog menni.
- Jól hangzik - kortyolok bele a bögrébe óvatosan. - És ha még érdekel is, akkor meg főleg.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=797850#post797850][b]Catherine Hope Brightmore - 2020.03.10. 15:36[/b][/url]

- Amikor beadtam a jelentkezésemet jó ötletnek tűnt.
De most, ez után a jelenet után, nem tudom, hogy valóban jó ötlet-e. Valószínűleg nem. Kezeimbe temetem az arcom, és próbálom összeszedni a kusza gondolataimat, próbálok emberi választ adni.
- Elmondjam, hogy mit szeretnék?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=797851#post797851][b]Denis A. Brightmore - 2020.03.10. 15:42[/b][/url]

Nagyot sóhajtva teszem le a bögrét a dohányzóasztalra, majd Cath felé fordulok teljes testemmel. Lágyan fonom ujjaimat csuklójára, hogy el tudjam venni arca elől kezét, és ha rám néz egy tökéletesen ívelt Denis-féle félmosollyal találja szemben magát.
- Payne - a név, mint egy sóhajtás hagyja el számat. - Mondd el, hogy mit szeretnél.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=797852#post797852][b]Catherine Hope Brightmore - 2020.03.10. 15:50[/b][/url]

Megpróbálok egy kicsit ellenállni, de annyira azért nem küzdök ellene, és amikor meglátom a mosolyát, felé fordulok, és közelebb hajolva egy pró csókot adok neki, majd még egyet, és ha engedi, elmélyítem a csókot, mert valószínűleg ezek után erre már nem lesz lehetőségem.
- Oké.
Hátrálva a kanapé másik felére húzódok, felhúzom a lábaimat, átölelem őket, és szusszanva nézek rá.
- Nem szeretnék elválni, nem akarom, hogy bárki más feleségnek akarjon, vagy, hogy a családom bárkinek is eladjon. A ruhatervezéssel szeretnék foglalkozni, képezni magam, otthagyni az egyetemet, mert az a sok szomorú eset, ami szembejön ott, tönkreteszi a lelkem. Hét év múlva szeretnék egy gyereket, felnevelem egyedül, de szeretném, ha te lennél az apja. Nem akarlak megkötni, de nem akarok máshoz tartozni, és ha hozzád tartozom, akkor önmagam lehetek, és tudom, hogy ez önző, de én ezt szeretném.
Ahogy végzek, az állam a térdeimre helyezem, és mint egy kiscica nézek fel Denisre.
- Nyugodtan kinevethetsz.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=797854#post797854][b]Denis A. Brightmore - 2020.03.10. 16:03[/b][/url]

Automatikusan viszonzom a csókot, és amikor elmélyíti, kezem arcára, majd tarkójára csúszik, hogy közelebb vonhassam magamhoz, ám amikor távolodni kezd, nem ellenkezem. Még akkor sem, ha egyáltalán nem váltja ki ez a csók belőlem azt, amit szokott, amit kellene neki. Sokkal több benne a fájdalom, mint illene, de... mikor is volt kettőnk között bármi is egyszerű és normális?
Megvárom, amíg elhelyezkedik, addig én a bögrét kezembe véve helyezkedem vissza a kanapéra, hogy hátradőljek és fejemet hátravessem. Azzal a mosollyal ajkaimon hallgatom végig a kis monológot, amelyet annyira szeret, ami miatt elméletileg belém szeretett. A feleségem maradna, legyek a gyermeke apja, hadd tartozzon hozzám.
- Mert mellettem vagy Hope - lehunyom szemeimet, majd mikor ismét kinyitom őket Payne felé fordítom fejemet. - Mindig hozzám tartozol, mert nem hagyom, hogy elvegyenek tőlem. Hagyd ott az egyetemet, tartsd meg a nevem, menj el Franciaországba, és amíg a gyűrű - pillantok le gyűrűs ujjára jelentőségteljesen. - A kezeden van, addig az enyém vagy - hogy ez átgondolt-e? Nem tudom, hiszen, ha szigorúan vesszük nem is én válaszolok, nemde? - Szeretni fogom a gyermeket, akit világra hozol, mint a sajátomat. A válást pedig én elintézem Maxwellel - sokat sejtető mosolyt villantok Cath felé, mert végül is, kinek menne könnyebben, mint nekem, a kedvenc vőjének, hogy húzzuk még egy kicsit a válást? Eloise boldog lehet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=797856#post797856][b]Catherine Hope Brightmore - 2020.03.10. 16:11[/b][/url]

Amikor Hope-nak hív, megborzongok, nem tudom miért. Sokszor beszéltünk erről, hogy azóta az eset óta "Hope" minden, ami boldogság, ami öröm, hogy Hope mélyen bennem van, az a részem, amit szeretek, amit őrzök, amit féltek. Jól esik, és nem, egyszerre.  
- Nem bánnád? Egyik részét sem?
Kérdezem csendesen csodálkozva, hiszen minden, amit mond, hatással van a jövőnkre, és ha beleegyezik mindenbe, az egyetem otthagyásába, a házasságunk megtartásába, a gyerekbe, aki évek múltán születik majd, akkor azt hiszem, rendben vagyunk, de mégis, valahogy várom már az atombombát. Mindig van egy atombomba.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=797859#post797859][b]Denis A. Brightmore - 2020.03.10. 16:34[/b][/url]

- Semmi nem tart örökké Cath - mosolyodom el lágyan. - A válást elhúzhatjuk, de meg kell történnie, és a gyűrű, amit az ujjadon viselsz - teszem le a bögrét az asztalra ismét, hogy óvatosan emeljem ajkaimhoz Cath kezét, hogy a gyűrűre egy lágy csókot lehelhessek. - Az fog minket összekötni, nem pár, semmitérő papír - fejezem be a gondolatot ujjaira suttogva szavaimat, hiszen tudom, hogy ő is tudja. Nem pár papíron fog múlni sem az ő, sem az én boldogságom. A nevemet viseli, a gyűrű az ujján van, ennél jobban aligha tartozhatna már hozzám.
- És amúgy meg... - emelem fel fejemet egy széles vigyorral ajkaimon. - Kitől szeretnél te gyermeket?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=797860#post797860][b]Catherine Hope Brightmore - 2020.03.10. 16:40[/b][/url]

- Miért kell elválnunk?
Nem értem az okát, de szeretném, ha elmagyarázná. Tudom, hogy a neve az én nevem marad, hogy a gyűrűje az én gyűrűm marad, hogy igazán sosem válhatunk el egymástól, de nem értem, hogy a válásnak miért kellene megtörténnie, ha így se, úgy se jelent semmit. Elpirulok attól, ahogy csókot lehel a gyűrűre, és elmosolyodom.
- Tőled. Sosem akartam mástól.
Régebben is őt akartam megkérni, csak akkor ellenkezett a témával kapcsolatban, sőt, néhány hónapja is, most mégis, egészen nyugodtan beszél róla.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=797862#post797862][b]Denis A. Brightmore - 2020.03.10. 16:45[/b][/url]

- Azért mész el legfőképpen, hogy elfelejts engem - döntöm homlokomat kézfejének. - Nem kockáztathatom meg, hogy rád talál valaki olyan, aki megérdemli, hogy szeresd, de én ott vagyok, így tartsuk meg a fontos dolgokat, amik összekötnek - halvány mosoly játszik ajkaimon, a szavak őszintén hagyják el őket. - Kérlek - fejezem be immár komoly arccal a mondandómat, miközben felnézek rá. Válasza nem lep meg, számítottam rá, sőt, tudtam, hogy ezt fogja válaszolni, mégsem tudok rá értelmesen felelni.
- Szeretni fogom a gyermeked, mindenkinél jobban - szorítok rá kezére határozottan. - De nem lehetek az apja, te is tudod.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=797863#post797863][b]Catherine Hope Brightmore - 2020.03.10. 17:16[/b][/url]

Bólintok egyet, nem felelek, de tudom, ahogy ő is, hogy az érzéseim sajnos olyan makacsok, mint én. Egyszerűbb, ha csak bólintok.
- Én nem félek a démonjaidtól.
Felelem nyugodtan, közelebb húzódva. Megsimogatom a haját, kicsit kihajtom a szeméből.
- Ha nem lesz senkim, ellopom a spermád.
Jelentem ki vidáman, remélve, hogy megmosolyogtatom.
- Bár lehet ez már meg is történt. Sose tudod meg.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=797868#post797868][b]Denis A. Brightmore - 2020.03.10. 18:32[/b][/url]

- A démonjaim sem félnek tőled - óvatos mosoly játszik arcomon, pedig belül a démonok hahotázva röhögnek, ahogy kiejti a szavakat a száján. Persze, hogy nem fél, mert most is velük beszélget, csak nem tűnik fel neki, hiszen olyan könnyedén és tökéletesen mozgatnak engem, fel sem tűnik senkinek. Mert tökéletes minden.
- Hogy tervezed ellopni? - nevetek fel halkan, vállaim megrázkódnak, csak akkor pillantok fel, amikor elsimítja homlokomból még mindig nedves tincseimet. - Ha csinálsz a világra még egy olyan elbaszottat, mint én, senki nem lesz hálás neked - rázom meg fejemet rosszallóan, de szám szegletében bujkál a mosoly.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=797915#post797915][b]Catherine Hope Brightmore - 2020.03.11. 09:30[/b][/url]

- Azt én nagyon jól tudom, hogy nem félnek.
De ha félek tőlük, akkor elhatalmasodnak rajtam, akkor vége van a dalnak, és tudom, hogy erősnek kell lennem azért, mert másként nem maradnánk fent a víz felszínén.
- Ez a kérdés csak abban az esetben releváns, ha már nem tettem meg.
Mert tételezzük fel, hogy van már egy adag a fagyasztómban. Jó, nincs , de vicces lenne belegondolni, hogy a fagyasztott zöldségek mellett ott van a spermája is.
- Amúgy nem nehéz. Amortencia, nem lenne nagy különbség szerintem az érzéseidben, csak tényleg szexelnénk, és bumm, meg van oldva a dolog.
Vonom meg a vállam, és máris rendben van a dolog.
- Nem nagyon izgat, hogy mások mit gondolnak. Ha én tőled akarok gyereket, akkor nekem tőled lesz gyerekem, és mindenki bekaphatja. Te is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=797916#post797916][b]Denis A. Brightmore - 2020.03.11. 09:37[/b][/url]

Halványan mosolyodom el, mert erre több szót felesleges lenne pazarolni. Mindketten tudjuk, hogy ahogy ő sem fél tőlük, úgy ők sem félnek tőle, meg is lepődnék, és mivel a gonosz vigyor egyre csak szélesebb lesz arcukon...
- Beteg vagy - nevetek fel halkan, majd nyakát átkarolva húzom magamhoz, hogy eldőljek vele a kanapén és mellkasomra húzzam. Ez a helyzet még szép is lehetne, meghitt, olyan családias és őszinte, ha fel fognám a szavaim és a tetteim súlyát. De nem teszem. Vajon milyen kihatással lesz ez a jövőre?
- Hagyd már a spermáimat! - hajtom szabad kezemet szemeimre, miközben a mosoly lankadatlan virít arcomon. - Ha megerőszakolsz, akkor sikítok - kukkantok ki kezem alól vigyorogva, majd arcára simítva kezemet húzom közelebb magamhoz egy csókra.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=797917#post797917][b]Catherine Hope Brightmore - 2020.03.11. 09:43[/b][/url]

Engedelmes bújok hozzá, simulok, mint egy törleszkedő macska, és szinte már dorombolok is, hogy érezze, mennyire jól esik, hogy vele lehetek, és hogy sikerült megoldanunk a problémát. Ez az öröm pedig, mint minden ember, engem is elvakít, és nem látom a nyilvánvalót, hogy nem vagyunk rendben annyira, mint hittem.
Engedelmesen csókolok vissza, és bújok a nyakába, szeretem az illatát, az érintését, és bármit is hoz a jövő, együtt megoldjuk, mint eddig mindig mindent. Egy új napi rutinhoz kell csak hozzászoknunk.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=797936#post797936][b]Denis A. Brightmore - 2020.03.11. 12:50[/b][/url]

Elmosolyodom, ahogy hozzám bújik, és miközben csókolom is ott bujkál a mosoly, amelynek kell. Ami azt sugallja, hogy minden a legnagyobb rendben van, nem kell aggódni semmi miatt. Eltávolodunk egymástól, és ahogy ő bújik nyakamhoz, nekem a mosoly úgy tűnik el arcomról, mintha soha nem is lett volna ott, ám amikor megszólalok, hangom ugyanolyan nyugodt és simogató, mint eddig.
- Mikor indulsz?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=797940#post797940][b]Catherine Hope Brightmore - 2020.03.11. 12:55[/b][/url]

- Március huszadikán. Lesz egy workshop az elején, utána jön a rendesebb oktatás. Tudod, összeismerkedünk, beszélgetünk, megmutatjuk, hogy mit tudunk.
Vagyis kialakul minden, aminek ki kell, a rivalizálástól elkezdve, a pletykákon át, minden.
- Beszélgettem már erről Lorinnal, hogy mi lenne, ha ő vigyázna a házra, és úgy vettem észre, hogy tetszik neki, hogy felelősségteljesnek nézzük. Persze, ha neked sincs ellenedra a dolog.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=797944#post797944][b]Denis A. Brightmore - 2020.03.11. 13:02[/b][/url]

- Ez furán hangzik - ráncolom a szemöldököm értetlen pár pillanatig. - Mint valami elő-csapatépítő - nevetek fel halkan. Kezemmel kezdem el simogatni hátát, ami nem is olyan bonyolult, mivel a felsője elég rendesen elszakadt. Mélyet sóhajtok. Még ez is...
- Lorinnak hívtad - mosolyodom el szemtelenül. - Amíg nem gyújtja fel, nekem oké.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=797945#post797945][b]Catherine Hope Brightmore - 2020.03.11. 13:05[/b][/url]

- Egyenpólónk is lesz. Majd küldök képet.
Meg arról is, hogy hány körmöm tört le a cicaharcban, de azt már nem teszem hozzá, úgyis tudja. Elmosolyodom a megállapítására, nem könnyen jön a számra, mert ő mindenkinek Annie-ként mutatkozik be, és én is úgy ismertem meg. De Denis Lorinnak szólítja.
- Van itt még valami. Mennyire vagy nyugodt?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=797947#post797947][b]Denis A. Brightmore - 2020.03.11. 13:13[/b][/url]

- Baszdmeg, de gáz - nevetek fel hangosan. Egyenpóló Cath-en és még több másik emberen? Elképzelhetetlennek tartom, de ha ő mondja, akkor üsse kő, várom azt a képet, vagyis... - Jobban örülnék, ha olyat küldenél, amin már nincs rajtad - szemtelen vigyort engedek meg magamnak, miközben lesandítok rá. A vigyor hamar arcomra fagy, mert még nem végeztünk. Minő meglepetés, de jöjjön csak, majd rendesen kezeljük. Igen, többesszám.
- A mai adagomat még nem vettem be - vonom meg vállaimat könnyelműen. - De a pánikon már túl vagyok - nagyjából. Ha szigorúan nézzük, tényleg túl vagyok rajta.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=797949#post797949][b]Catherine Hope Brightmore - 2020.03.11. 13:17[/b][/url]

- Egy szóval sem mondtam, hogy akkor küldök, amikor rajtam lesz.
Felelem szemtelen mosollyal, majd lesandítva magamra, megállapítom, hogy most is kissé illetlenül nézek ki, ha azt vesszük. Még jó, hogy csak ketten vagyunk itthon.
- Szóval az hiszem, tetszik neki valaki. Mostanában túl sokat kérdez, mármint tudom, mindig sokat, de most eléggé a szerelemről, meg arról, hogyan szedtelek fel. Gondoltad volna, hogy kettőnk közül szerinte én hódítottalak meg téged?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=797951#post797951][b]Denis A. Brightmore - 2020.03.11. 13:20[/b][/url]

- Helyes - csókolom homlokon lágyan. Akkor ezt is megbeszéltük, viszonylag hamar, és meglepő, de a legnagyobb egyetértésben. Nagyon helyes, csak nehogy egy ilyen kép után, véletlen elutazzak Franciaországba.
Ráncolt szemöldökkel és hümmögve hallgatom, amit Payne mondd. Lorin szerelmes lenne? Eddig is az volt, nem? Jason-t ajnározta állandóan, de az amolyan plátói volt, valóban, én csak reménykedtem, hogy a plátóiság kitart mondjuk örökre.
- Aranyos tőle, hogy ezt gondolja - sóhajtok egy mélyet. - Szóval tetszik neki valaki. Remélem nő és nem férfi.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=797952#post797952][b]Catherine Hope Brightmore - 2020.03.11. 13:24[/b][/url]

- Aranyos. Mondjuk szerintem is én szedtelek fel téged. Hosszú távon.
Elvégre azért na, nem én voltam az egyetlen jelölt, de mégis, az összes többi kikopott, én meg valamiért mégis maradtam.
- Áh, a nőkkel is csak a baj van.
Jegyzem meg apró puszit adva a nyakára.
- Te Denis, a következő tíz napban alhatok veled?
Tíz napunk maradt, olyan furcsa.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=797953#post797953][b]Denis A. Brightmore - 2020.03.11. 13:28[/b][/url]

- Higgy, amit akarsz - felnevetek. Valóban nézőpont kérdése, hogy ki szedett fel kit, ámbár szerintem ez eléggé irreleváns, amikor feleségemként fekszik éppen a mellkasomon.
- Inkább nő legyen, mint férfi - mormogom bajszom alatt, mert egyáltalán nem tetszik az, amit hallok, és teljesen más kérdés, hogy a most elhangzott dolgok nagy része akkor fog eljutni agyam értelmes részébe, amikor kitisztulok. És hogy az mikor lesz? Kurva jó kérdés.
- Igen - szóval én is tíz nap múlva indulok. Jó tudni, talán elhamarkodottan vágtam rá a választ, de már mindegy. - Én maradjak, vagy te jössz? Ha az utóbbi, akkor kérek Helvey-től beosztást.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=797955#post797955][b]Catherine Hope Brightmore - 2020.03.11. 13:31[/b][/url]

- De ha férfi is, ne öld meg. Ő az első. Majd ha összetöri a szívét, akkor csinálhatod.
Aztán meg lehet, hogy tényleg olyan lesz, mint Jason, bár nagyon remélem, hogy legalább a kortársai közül sikerült választania. Az talán Denis-t is megnyugtatná, habár... nem, lehet, hogy az pont nem.
- Beosztást?
Ráncolom a homlokom, miközben felemelem egy kicsit a fejem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=797956#post797956][b]Denis A. Brightmore - 2020.03.11. 13:34[/b][/url]

- Pontosan ez az, amit nem tudok megígérni - ha összetöri a szívét, ha nem, elég a tudat, hogy hozzáér, mint nőhöz, hogy ideges legyek és zsigerből utáljam az illetőt. Ha mázlija van, akkor nem fogunk találkozni. Véletlenül sem. Soha.
- Nem hiszem, hogy örülne a gyerek, ha megint álló fasszal látna engem, vagy meztelenül téged. Bár az utóbbi talán annyira nem para, szóval ja... ha tudom a beosztást, akkor megdughatlak mindenhol.