Nyílik a hatalmas tölgyfaajtó és ahogy kilépsz első helyszínként a rétet pillantod meg. Hosszan terül el a szemed előtt, míg meg nem állítja szemben az iskola kapuja, oldalt pedig addig tart, amíg a piknikező tisztás meg nem állítja. Aztán pedig már valami más kezdődik, ami megelőzi a hatalmas erdőt, melybe nem érdemes mászkálni legyen nappal vagy éjszaka, hiszen ki tudja pontosan mit is rejt az a szempár, mely az avarszinten megbújva követ téged. A réten viszont a fű tökéletes ameddig csak a szem ellát és ha bőrödet perzseli a nap nincs más dolgod csak beülni az elvétve található fák hatalmas koronájának egyik hűs lombja alá. Viszont ha bátor vagy, esetleg a nap oly kegyes, hogy nem kell menekülni előtte akkor a padokat ajánlom, hiszen ott is kényelmes. Sokan fordultak/fordulnak meg most is itt, és sokszor próbálták nevükkel fémjelezni ittlétük vagy érzéseik, de eddig senkinek se jött össze, így a padokon se a rongálás se az idő vasfoga nem mutatkozik meg, ugyanúgy ahogy a fáknál sincs esélyük. Ez az a hely ahol tipikusan a legtöbb ember megfordul, hiszen szinte mindenki ide merészkedett ki elsőnek és itt szerzett barátokat is magának, akikkel vagy itt találkozik újra vagy itt ismer meg másokat.

Kakasi hegyibeszédét követően Zalánnak bájitaltan vizsgára kellett mennie, az pedig, hogy nem aludt egy szemhunyásnyit sem, rendesen meglátszott a teljesítményén. Mindent megtett annak érdekében, hogy a teremből kiszabadulva lerázza Kornélékat, mert most semmire nem vágyott jobban, minthogy egyedül merüljön a gondolataiba kicsit. A rétre leérve zaklatottan hajította táskáját az egyik pad tövébe és fel-alá kezdett járni előtte.
 Nem törődhet most ilyen baromságokkal, ennél van fontosabb is. Sokkal fontosabb. De Theodore-t sem zavarhatta az utóbbi napokban, mert ő Zalánnal ellentétben sokat foglalkozott a tanulmányaival. Hiába volt olyan, mint ő, valahogy mégis képes volt megtalálni az egyensúlyt az életében. Persze úgy könnyű, hogy nem szorul a halálos hurok a nyakán...
 Könnyű volt kiszúrnia úgy Améliát, hogy tekintetét járatta fel s alá a réten, de mire gondolatmenete hasznos ötletet eszkábált össze ebből az információból, eltelt jó pár perc. Ahogy ahhoz is kellett kis idő, hogy nyugalmat erőltessen magára és ne tűnjön totális katasztrófának.
 - Zavarlak? - kérdezte óvatosan, torkát köszörülve, mikor a közelébe ért.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=866628#post866628][b]Hollósi Zalán - 2023.09.04. 14:27[/b][/url]

Kakasi hegyibeszédét követően Zalánnak bájitaltan vizsgára kellett mennie, az pedig, hogy nem aludt egy szemhunyásnyit sem, rendesen meglátszott a teljesítményén. Mindent megtett annak érdekében, hogy a teremből kiszabadulva lerázza Kornélékat, mert most semmire nem vágyott jobban, minthogy egyedül merüljön a gondolataiba kicsit. A rétre leérve zaklatottan hajította táskáját az egyik pad tövébe és fel-alá kezdett járni előtte.
 Nem törődhet most ilyen baromságokkal, ennél van fontosabb is. Sokkal fontosabb. De Theodore-t sem zavarhatta az utóbbi napokban, mert ő Zalánnal ellentétben sokat foglalkozott a tanulmányaival. Hiába volt olyan, mint ő, valahogy mégis képes volt megtalálni az egyensúlyt az életében. Persze úgy könnyű, hogy nem szorul a halálos hurok a nyakán...
 Könnyű volt kiszúrnia úgy Améliát, hogy tekintetét járatta fel s alá a réten, de mire gondolatmenete hasznos ötletet eszkábált össze ebből az információból, eltelt jó pár perc. Ahogy ahhoz is kellett kis idő, hogy nyugalmat erőltessen magára és ne tűnjön totális katasztrófának.
 - Zavarlak? - kérdezte óvatosan, torkát köszörülve, mikor a közelébe ért.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=866642#post866642][b]Kőszegi Róza Amélia - 2023.09.04. 22:01[/b][/url]

Harmadik éve próbálom összeszedni magam egy hibátlan bájitaltan vizsgára, de muszáj leszek rájönni mekkora szenvedésnek élem meg. Én kitartóan akarom eltolni a falig, már csak az oktató iránti tiszteletem miatt is, de a bájitaltan ellenáll nekem.
Persze kit álltatok? Jó lenne bizonyítani magamnak is. Lehet, hogy egy ideje letettem arról hogy túl erőltessem magam olyan tárgyakból, amik nem is érdekelnek igazán, de a bájitaltan kivétel. Meg akarom csinálni a kimaxolt kiválót. Tavaly is ez volt a cél, mégse bánom, hogy inkább elmentem Rómába élni kicsit az életem, majd idén odateszem magam.
Ezért ülök most a rét szélén a fűben, meztelen talpamat a fű csiklandozza, ami miatt harmadjára olvasom újra ugyanazt a mondatot az egyik recept leírásában. Ostoba kotyvasztás.
Elnyílt ajkakkal, megcsillanó tekintettel, szinte már hálásan nézek fel Zalánra. Elsőre csak a hangjáról ismerem fel, hiszen mindössze a magas sziluettje magasodik felém mindaddig míg kezemmel el nem takarom a napot.
- Te nem, de a vérboróka addiktív hatása igen - sóhajtva csukom be a könyvet, ujjammal kocogtatom meg a borítóját. - Sámánméreg előtörténetet tanulmányozok, de talán öt perc szünet belefér. Vagy tíz - orromat ráncolom, majd ismét felpillantok rá.
- Szóval. Mi újság Zalán?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=866649#post866649][b]Hollósi Zalán - 2023.09.05. 00:38[/b][/url]

Elszokott az ilyen pillantástól. Már nem is tudta volna pontosan megmondani, mikor történt fordulat ebben. Viszont Amélia hangjától mintha éveket szeltek volna vissza az időből. Amikor még a legnagyobb gondja a verseny volt és Augustine. Sosem gondolta volna, hogy visszasírná azt az időt, de most, hogy elkapta az érzés, a mellkasát hirtelen kevésbbé szorították lidércszülte súlyok.
 Persze nem tartott sokáig. Letelepedett Amélia mellé és belemarkolt a fűbe, hogy aztán kitépjen pár szálat.
 - Kicsit önzőnek érzem, hogy mindig csak akkor jövök beszélgetni veled, amikor segítségre van szükségem - horgasztotta le szégyenkezve kissé a fejét.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=866668#post866668][b]Kőszegi Róza Amélia - 2023.09.05. 14:29[/b][/url]

Arrébb araszolok kicsit. Persze egy teljes rétnyi helye van még leülni mellém, mégis mozdulok mert meggyőződésem, hogy Zalán idén is nőtt. Jó, most olyan vagyok mint azok a rokonok, akiket ritkábban lát az ember és miután az időjárás témáját kimerítették, minden alkalommal ugyanaz a két komment vagy kérdés hagyja el a szájukat: mekkorát nőttél! Randikkal mi a helyzet?
Lényeg, hogy Zalán megint nőtt és hacsak nem futólag vagy a Nagyteremben, borzasztóan ritkán látom. Rengeteg időmet töltöm dr. Laines irodájában, a bíróságon, a kviddicspályán vagy Marinával és Bettivel kihasználva, hogy még egyelőre itt vannak a kastélyban. Öregszünk mind. Borzasztó.
Gondolataimból kiszakadva fordulok felé, a szavaira pedig őszintén elmosolyodom.
- Ne tedd. Tudod azon kevesek egyike vagy, akiknek szívesen segítek - bíztatóan simítok vállára kezemmel, majd visszaejtem azt az ölembe. Most, hogy így fürkészem elég letörtnek tűnik. - Elmondod mi történt? Vaaaagy ajánlhatok egérutat és mondd miben tudok segíteni. Továbbtanulással kapcsolatos? - elhúzom a számat, mert nekem annyira egyértelmű volt mit is szeretnék, hogy ezzel a témával egy percet sem foglalkoztam.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=866669#post866669][b]Hollósi Zalán - 2023.09.05. 14:50[/b][/url]

Lefagyott a kérdéstől. Már többször faggatták róla a tanárai és a családja, de náluk már ráedződött arra, hogy eleressze a füle mellett és terelje a témát.
 - Ezen még nem gondolkodtam... Eleget! - tette hozzá sietve, nehogy a kellemes viszontlátás élményéhez párosuljon a szúrós pillantás.
 - De mondhatjuk, igen. A jövőmbe akarok vele fektetni - fogalmazott óvatosan és pödört egyet a fűszálon. - Jártas vagy az immobilizáló bűbájokban?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=866670#post866670][b]Kőszegi Róza Amélia - 2023.09.05. 15:24[/b][/url]

Egyre ívesebb szemöldököm mindössze rezzeni tud, mert Zalán időben javít a helyzetén. Akkor erre majd később visszatérünk. Majd. Jóval azután, hogy a válaszát olyan kurtára pödri meg, mint a fűszálat maga előtt és a fejem kissé oldalra billen. A retteget Amélia mozdulat, igen, amikor olyan nagyon figyelek, hogy azt is elfelejtem három perce még a bájitaltan járt a fejemben.
Először csak hosszasan, némán bólintok.
- A legtöbben igen - a pálcám magja is rásegít erre. - Melyikkel lenne rám szükséged?
Kétségtelen, hogy a mágusjog mellett a bűbájtan erőteljesen az én terepem. Talán az is a jobbik eset, ha emiatt kérik a segítségemet, de nem tudom leküzdeni a bennem éledező ügyvédet. Legalább ezer másik kérdés fogalmazódik meg bennem a gyanús viselkedése miatt, de ajkamba harapva visszafogom magam. Egyelőre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=866673#post866673][b]Hollósi Zalán - 2023.09.05. 17:19[/b][/url]

Izzadni kezdett a keze és ez a sebes tenyerének nem éppen volt kellemes érzés. Újra szorított rajta, mintha már direkt akarná emlékeztetni magát a fájdalomra. Megkockáztatta, hogy Améliára nézzen, noha nem azért, mert annyira biztos lett volna abban, hogy leplezni tudja a témával kapcsolatos feszültséget, de kíváncsi volt a lány reakciójára. Először elakadt a hangja, de aztán összeszedte a bátorságát.
 - Interveno Momentum.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=866676#post866676][b]Kőszegi Róza Amélia - 2023.09.05. 18:53[/b][/url]

Izgatottságom vagy talán aggodalom ez, fene se tudja, de addig fajul, hogy szinte a fülemben dobog már a szívem. De tényleg, melyik bűbájra lehet szüksége? Biztosan nem valami idióta vicceskedő rontás, hiszen róla van szó, alig mert megtámadni az első párbajunkon. Nem sokat könyörgök pasiknak, sőt, mondjuk úgy, hogy soha, de ott már szinte idáig fajult a történet, mire megcselekedte. Szóval valami komplexebb és komolyabb lehet. Aztán a dobogás lelassul, én pedig picit csücsörítek. Ennyi? Interveno Momentum? A jövőjét egy ilyen egyszerű, lassító bűbáj határozná meg? Nem értem az összefüggést, de nem is az én dolgom. Igaz? Igaz.
- Rendben. Jó. Ez nem egy nehéz varázslat. Olvastál már róla? - kérdezem, de alig-alig hagyok időt válasznak, már folytatom is. - A tér-idő intervallumban mozogva segít megnyújtani az időt, dióhéjban ennyi a lényege. A mozdulata sem nehéz, igaz nagyon pontosnak kell lenni - leginkább helyzettől függ, de nálam előfordult, hogy a könyvesboltban elrontottam, aztán hangosabbat csattant a lexikon mint azt bárki is szerette volna.
- Mire kell, Zalán? - ééés ennyit arról, hogy kinek a dolga.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=866682#post866682][b]Hollósi Zalán - 2023.09.05. 21:42[/b][/url]

Halványan bólintott, és próbált nem feszengeni a további kérdésektől.
 - Valamennyit. - Ekkorát sem hazudott még Améliának. Amikor év elején Kori odaadta neki Rue utolsó jegyzeteit, hetekig nem tudta kiverni a fejéből az inkantációt. Mindent feltúrt a könyvtárban róla, de a legtöbb forrás csak egyszerű tárgyakon való használat leírását tartalmazta. Emberekről nem volt egyikben sem szó, hiába mondott mást a definíció. Talán csak nem tananyag része. Talán tényleg annyira egyszerű, mint amilyennek a lány mondta. Talán semmi különbség nincs aközött hogy tárgy vagy élőlény.
 - Reptanra - mondta ijesztő gyorsasággal. - Tökéletesen akarom megtanulni, amennyire csak lehet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=866837#post866837][b]Kőszegi Róza Amélia - 2023.09.09. 21:23[/b][/url]

Halkan hümmentek mégha az arcomról nem is igazán lehet leolvani mi jár éppen a fejemben. Ahogy az övében sem tudom, de még az utóbbi évek mágusjog gyakorlatai sem kellenek ahhoz, hogy észrevegyem vaj van Zalán füle mögött. Ismerve őt ezt könnyű látni. Mármint, már amennyire, mostanában tényleg nagyon keveset beszélgettünk.
Nagy és nehéz sóhaj kíséretében nézek szét a réten, ahogy a gondolatok cikáznak a fejemben. Szemem sarkából sandítok vissza fel a mellettem ülő háztársamra. Elég ha érzékeltetem vele, hogy gyanús nekem.
- Jó. Ezt most be kell fejeznem, mert ha nem teszem még a végén Farkasházy-val álmodok. Öhm. Ez most sokkal rosszabbul hangzott, mint a fejemben, de érted... - veszem újra kézbe a könyvet. - Holnap találkozzunk a kviddicspályán? Mit szólsz? - ma estére még meghívtak egy házibuliba, ahova biztosan elnéznék.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=26&post=866849#post866849][b]Hollósi Zalán - 2023.09.09. 22:42[/b][/url]

Füle már rózsaszín árnyalatot vett fel a mondattól és kínos csendbe burkolózott, még mielőtt a lány kijavította volna magát. Utána már hevesen bólogatott, hogy persze, hát neki sem az jutott eszébe először. Fura lenne.
 - Persze, tökéletes. Nekem is van... egy-két dolgom ma még - bólintott hevesen. Kérdőn fordult azért felé, hogy ez vajon azt is jelenti-e egyben, hogy most hagyja békében tanulni, de hamar észbekapott, mert a válasz egyértelmű volt. Sietősen feltápászkodott és keresni kezdte a táskáját, mert megfeledkezett róla, hova hajította. Amint megszerezte, elismételte a helyszínt és az időpontot magának, hogy ki ne menjen a fejéből.