Bal oldalon, szinte rögtön egy nagy, kétszárnyú ajtó nyílik, mely mögül finom illatok bírják korgásra a pocakot. Bizony, bizony, itt található az ebédlő. Kerek asztalok vannak, a társaságok, akik egy asztalnál ülnek eltérő korúak és neműek, van, aki például egy héten át mindig másokkal eszik. Persze, ha a barátaiddal szeretnél ülni, annak sincs akadálya, csak gyorsaság kérdése az egész. Az ebédlőben mindig általános a hangzavar, a tanárok és nevelők sokszor a diákokkal együtt esznek, holott nekik külön asztalt biztosított az iskola vezetősége.
Az étel a mágustanodából érkezik, azonban tartozik hozzá egy kis konyha, ahol leginkább kávét főzni tudnak a felnőttek, vagy éppen valami meglepetést készíteni a gyerekeknek.

Az ebédlő mellett van egy vele közel azonos méretű terem, melyet „Kuckó”-nak neveztek el. A kuckó egy közös tér, melyet ünnepeken vagy születésnapokon használnak. Itt a falak szivacsból vannak, a padló puha, így a gyerekek kedvükre tombolhatnak. Sokszor szerveznek ide a nevelők esti mesét vagy kalandot, hogy a gyerekek részesei tudjanak lenni az előadásoknak.
A folyosón a harmadik helyiség a tornaterem. Ez a helyiség a legnagyobb itt, függönnyel akár két részre is lehet választani. Napközben tornaórák vannak, délután sportkörök (mugli sportok) és tánc. Tartozik hozzá két öltöző, egy a fiúknak, egy a lányoknak.

Az emelet bal oldali szárnyán találhatók a hálószobák, a tanulószoba, a nevelők szobái. A hálók négy ágyasak, fiú és lány szobák külön találhatóak. A szobákon kis tábla jelzi a lakók nevét és életkorát. A szobákba való beköltözéskor a kicsik döntik el, melyikbe szeretnének lakni. Régebben úgy volt, hogy minden osztályból egy diák, hogy segítsék egymást az évfolyamok, de mostanra már nagyon megváltozott a fiú – lány arány. A hálókban mindenkinek van egy ágya, egy ruhásszekrénye és egy íróasztala.

Gyakorlásra van szüksége - ezt mondta a tanárnő, aztán rászólt azért is, hogy igazítsa meg a kontyát. Lenke szó nélkül megtette, és próbálta tartani magát méltóságteljesen, pedig belül el volt fáradva és összetörve már. Ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy engedelmes legyen, gyakrolot. A tornaterembe szökött be, órák után, hogy egy sarkot válasszon ki magának ahol gyakorolhat. Kapucnis pulóverét a földre dobta, mellé az iskolatáskáját. Alaposan bemelegített, majd hátat fordított az ajtónak, hogy ne zavarja a folyosón járkálók látványa. Nem is láthatta, ha valaki megáll az ajtóban, pedig félig nyitva hagyta - hiszen úgy találta, mikor ideért.
Lélegzésén hallatszódott, hogy már fáradt, hogy megerölteti magát, talán túlságosan is. Nem adta fel azonban, végig akarta csinálni a rövidke koreográfiát, hibátlanul. Megkapta ezt a kis szólót, és nem akart csalódást okozni a mesterének. Csak akkor huppant le a földre pihenni kicsit, mikor már háromszor egymás után sikerült eltáncolnia hibátlanul. Ivott egy kortyot, és próbálta rendezni a légzését, kifújni magát, hogy aztán folytathassa a gyakorlást.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2541&post=851301#post851301][b]Podlovics Yulia Lenke - 2022.08.18. 20:02[/b][/url]

Gyakorlásra van szüksége - ezt mondta a tanárnő, aztán rászólt azért is, hogy igazítsa meg a kontyát. Lenke szó nélkül megtette, és próbálta tartani magát méltóságteljesen, pedig belül el volt fáradva és összetörve már. Ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy engedelmes legyen, gyakrolot. A tornaterembe szökött be, órák után, hogy egy sarkot válasszon ki magának ahol gyakorolhat. Kapucnis pulóverét a földre dobta, mellé az iskolatáskáját. Alaposan bemelegített, majd hátat fordított az ajtónak, hogy ne zavarja a folyosón járkálók látványa. Nem is láthatta, ha valaki megáll az ajtóban, pedig félig nyitva hagyta - hiszen úgy találta, mikor ideért.
Lélegzésén hallatszódott, hogy már fáradt, hogy megerölteti magát, talán túlságosan is. Nem adta fel azonban, végig akarta csinálni a rövidke koreográfiát, hibátlanul. Megkapta ezt a kis szólót, és nem akart csalódást okozni a mesterének. Csak akkor huppant le a földre pihenni kicsit, mikor már háromszor egymás után sikerült eltáncolnia hibátlanul. Ivott egy kortyot, és próbálta rendezni a légzését, kifújni magát, hogy aztán folytathassa a gyakorlást.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2541&post=851357#post851357][b]Bornemissza Bence - 2022.08.19. 20:43[/b][/url]

A Vezér elküldte egy hadműveletre. Őt! Teljesen egyedül. Szednie kellett hát a csirkelábait, mert elkésett a kijelölt helyéről. Pedig milyen nagyon fontos feladata volt…. Marci azt mondta, hogy amíg a többiekkel elosztják a csoki golyókat, addig neki kell őrt állnia a sulinak a sarkán, nehogy valaki elirigyelje tőlük. Sőt, ha jl végzi a dolgát, talán ő is kapni fog a zsármányból. Mi ez, ha nem megtisztelt feladat? Csak aztán… meghallotta az ismerős, kapkodós levegővételt. Lenke ugyanígy szokott pihegni, amikor a mocsárszörnyekkel vívnak csatát, ezer közül felismerte volna. Eléd bármikor bevetődött volna, hogy megmentse. Szóval feladat ide vagy oda, de bekukkantott a félig nyitott ajtón.
Eleinte nem akart sokáig maradni, sőt! Feladata volt. De aztán olyan szépen forgott Lenke, hogy azon kapta magát, hogy egyre beljebb lopódzik. És bizony abban volt ő a legjobb, ezért volt Csali.
- Nagyon szép volt - szólalt meg félénk hangon. Általában csak távolról csodálta a szőkeséget, talán most szólt közvetlenül neki először. Még szíve is olyan hevesen dobogott, hogy majd ki akart szakadni a mellkasából miatta. - Ügyesen táncolsz. Nekem két bal lábam van - próbálkozott tovább Bence egy félénk mosoly kíséretében.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2541&post=851958#post851958][b]Podlovics Yulia Lenke - 2022.08.30. 09:23[/b][/url]

Nem vette észre, hogy már nincs egyedül, hogy figyelik. Képes volt teljesen belefeledkezni abba, amit csinált, kizárni a zavaró tényezőket. Minden idegszálával csak a táncra figyelt. Mikor megpihent sem nézett hátra, Bence jelenlétéről egészen addig nem tudott, míg a fiú hozzá nem szólt. Lenke összerezzent, nem számított társaságra. Gyorsan fordította hátra a fejét, zavarodva nézett társára.
- Hát, köszönöm - bólintott. Szerette, ha dicsérik, most mégis inkább lett volna egyedül, szívesebben folytatta volna a gyakorlást. Ám Bence a teremben volt, beszélt hozzá, és a lányka sejtette, hogy nem fogja egyhamar otthagyni. - Nem lehet mindenkinek érzéke hozzá - vont vállat, miközben kecsesen felállt. - Ha mindenkinek menne, akkor nem emelné ki semmi a táncosokat. Egyébként meg lehet gyakorolni. Ha eleget gyakorol az ember mindent meg lehet tanulni. - Az másik kérdés, hogy Lenkénél a gyakorlás sokszor kemény, önpusztító folyamat tudott lenni. Nem mindig figyelt arra, ha elfáradt, ha nem bírná tovább, addig ment, amíg nem érezte azt, hogy elérte amit akar.
Lehajolt a kulacsáért, ivott néhány kortyot. Szúrós szemmel méregette Bencét, nem értette, valójában mit keres ott a srác. Csak annyi tudott, hogy ő gyakorolna, a másik pedig épp megzavarta ebben. Fáradt volt és csalódott, ilyenkor pedig nehezen bánt az emberekkel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2541&post=851961#post851961][b]Bornemissza Bence - 2022.08.30. 10:58[/b][/url]

Tenyere izzadt, ahogy egyre beljebb lépkedett. Annyira zavarban volt, mint mikor látogatók jönnek a nagyijához, és jól kell viselkednie. Egyetlen rossz szó, és egy hétre elveszik tőle a köveit. Azok nélkül meg igazán meg van lőve.
- Persze hogy nem, de... - lépett még egy kicsit feljebb a fiú, mintha csak erőt merített volna abból, hogy a lány nem egyértelműen utasította el. - ...tudtad, hogy a tánc az egyetlen dolog, amit minden élőlény művel? Például a méhek. Vagy a madarak. Külön rituáléjuk van. Egészen más, mint a mi táncunk, de... ha nekik megy, nekem is mehet, nem? - kérdezte bizakodva, végig úgy beszélve, mint aki fél, hogy rosszat mond. Bármit megtenne, hogy Lenke elfogadja barátként, és nem csak mint a csapat csali tagját. Szeret az lenni, mert így mindig a felsőbb évesekkel lóghat, de közben egészen nehéz elfogadnia, hogy mindig ki van hagyva a jó dolgokból.
- Segítesz nekem gyakorolni? Tudom, hogy nem lehetek olyan jó, mint te, de... talán táncolhatnánk együtt - vetette fel. A nagyszülei biztos örülnének neki, hiszen folyton azt mondják rá, hogy olyan nádszál, és kéne egy kis izom rá. Próbálkoztak is már sok mindennel, de mindnek ugyanaz lett a vége. Sokkal biztonságosabb a szobában maradni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2541&post=855687#post855687][b]Podlovics Yulia Lenke - 2022.11.02. 20:58[/b][/url]

Tetszett neki, hogy a fiú dicsérte, de a random biológia tényekkel nem sokat tudott kezdeni. Lenke eszes volt, de sokkal inkább a tettek embere, mint az elméleti és tárgyi tudásé. Nehezen tudott mit kezdeni a száraz tényekkel. Főleg egy ilyen helyzetben. Főleg mikor gyakorolni akart volna, és nem ment neki.
- Ahaa - Csupán ennyivel reagálta le. Ez nem azt jelentette, hogy tudta, csupán azt, hogy nem tudja, mit kéne erre mondania. Persze hallott már a méhek táncáról, pont az egyik tánctanára mesélt róla, de már akkor sem kötötte le nagyon. - Nem biztos - jelentette ki aztán ridegen. Nem is biztos, hogy Bence várt konkrét választ a kérdésre, Lenke azonban kíméletlenül őszinte volt. Sok botlábat látott már a Podlovicsok között, sőt, még balett órán is. Szilárd meggyőződése volt, hogy van, aki nem tud megtanulni táncolni. - Én csak olyannal tudok táncolni, aki képzett balettos - jelentette ki egyenesen. Utálta, ha az amatőrök próbáltak beszállni. Még legjobb barátjával és unokatestvérével, Lyevvel sem akart táncolni soha. - De egy-két keringő lépést meg tudok neked tanítani, ha akarod - sóhajtott végül. Nem fognak tudni együtt táncolni, ezt már leszögezte korábban, de így, hogy a másik ennyire ragaszkodott hozzá, a legegyszerűbb lépéseket végülis meg tudta neki tanítani. Aztán lehet az se ment Bencének.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2541&post=856037#post856037][b]Bornemissza Bence - 2022.11.07. 18:13[/b][/url]

Igazán lehangolóak voltak Lenke válaszai. Ő ugyanis tényleg csodálta a lányt. Persze az is igaz volt, amit mondott, hiszen nem biztos, hogy meg fog tudni tanulni táncolni, és biztosan sokkal komfortosabb valaki olyannal párba állni, aki tudja őt vezetni, ahogy egy igazi fiúnak kéne, de egy kis megértést mégis várt. Vagy legalább valami kedves szót. Szóval egy pillanatig ledermedve állt egy helyben, és próbálta elhitetni magával, hogy ez ugyanolyan, mint mikor a nagyszülei azt mondják neki, hogy képtelen barátkozni. Vagy a tanárai azt mondják nem tud varázsolni. Mert mind igaz. A barátai meg mindig csalinak használják. De egyik sem esett neki olyan rosszul, mint ez a visszautasítás.
Már mozdult volna, hogy nagy sóhajjal mégis a saját utára eredjen, talán megállva valahol szomorkodni, amikor Lenke mégis beadta a derekát. Bencének nem is kellett több, a mosoly azonnal visszaköltözött az arcára. - A keringő az a három negyedes ütemű ugye? - kérdezte a másikat. Sokat olvas, és sok minden tény megmarad neki. Csak a gyakorlat marad el általában. Épp ezért tudja, hogy baljának kell a lány kezét fognia, míg jobbjának a derekát. Eddig megvan. És hogy ezt bizonyítsa a másiknak, be is áll a pózba, egyenlőre Lenke nélkül. - Így, ugye? - adott is hangot cselekvésének.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2541&post=857347#post857347][b]Podlovics Yulia Lenke - 2022.12.12. 20:05[/b][/url]

Határozottságából fakadóan Lenke kiválóan tudott utasításokat osztogatni, így a tanítási módszerei is valami ilyesmik voltak. Arcára egy félmosoly ült a másik lelkesedésétől, no meg attól, hogy akkor itt most tényleg ő irányíthatott. Ráadásul okosnak érezhette magát, hiszen ő tud mindent a táncról, míg Bence valószínűleg nem olyan sokat.
- Igen, az - felelt a kérdésre nagyokat bólintva. Közben félmosolya teljessé vált, fogai is megcsillantak egy pillanatra, ahogy Csali bizonygatni kezdte tudását. - Úgy - bólintott ismét. - De húzd ki magad, a tánc egy méltóságteljes dolog! - Már kezdte is az utasításokat. - És legyen a karodban is tartás meg könnyed feszesség! - Köhintett egyet, majd közelebb lépett a fiúhoz. Végül követve saját utasításait, felszegte állát és karjait felemelte. Jobbját Csali tenyerébe fektette, ám mielőtt balját a vállára tette volna, a fiú kezét a saját lapockára húzta. - Így elegáns - jegyezte meg. Végül ő maga is elhelyezkedett, bokáit összeszorította, majd megköszörülte a torkát. - Neked kell vezetni. A jobb lábaddal lépsz előre, míg én a ballal hátra - kezdett magyarázni. - Aztán lépsz egy picit oldalra a bal lábaddal végül pedig melle zárod a jobbat. Menni fog? - kérdezte, már most számonkérően. - Csak akkor tudunk igazán táncolni, ha ez a három lépés megy -jelentette ki szigorúan.