Bal oldalon, szinte rögtön egy nagy, kétszárnyú ajtó nyílik, mely mögül finom illatok bírják korgásra a pocakot. Bizony, bizony, itt található az ebédlő. Kerek asztalok vannak, a társaságok, akik egy asztalnál ülnek eltérő korúak és neműek, van, aki például egy héten át mindig másokkal eszik. Persze, ha a barátaiddal szeretnél ülni, annak sincs akadálya, csak gyorsaság kérdése az egész. Az ebédlőben mindig általános a hangzavar, a tanárok és nevelők sokszor a diákokkal együtt esznek, holott nekik külön asztalt biztosított az iskola vezetősége.
Az étel a mágustanodából érkezik, azonban tartozik hozzá egy kis konyha, ahol leginkább kávét főzni tudnak a felnőttek, vagy éppen valami meglepetést készíteni a gyerekeknek.

Az ebédlő mellett van egy vele közel azonos méretű terem, melyet „Kuckó”-nak neveztek el. A kuckó egy közös tér, melyet ünnepeken vagy születésnapokon használnak. Itt a falak szivacsból vannak, a padló puha, így a gyerekek kedvükre tombolhatnak. Sokszor szerveznek ide a nevelők esti mesét vagy kalandot, hogy a gyerekek részesei tudjanak lenni az előadásoknak.
A folyosón a harmadik helyiség a tornaterem. Ez a helyiség a legnagyobb itt, függönnyel akár két részre is lehet választani. Napközben tornaórák vannak, délután sportkörök (mugli sportok) és tánc. Tartozik hozzá két öltöző, egy a fiúknak, egy a lányoknak.

Az emelet bal oldali szárnyán találhatók a hálószobák, a tanulószoba, a nevelők szobái. A hálók négy ágyasak, fiú és lány szobák külön találhatóak. A szobákon kis tábla jelzi a lakók nevét és életkorát. A szobákba való beköltözéskor a kicsik döntik el, melyikbe szeretnének lakni. Régebben úgy volt, hogy minden osztályból egy diák, hogy segítsék egymást az évfolyamok, de mostanra már nagyon megváltozott a fiú – lány arány. A hálókban mindenkinek van egy ágya, egy ruhásszekrénye és egy íróasztala.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2541&post=851357#post851357][b]Bornemissza Bence - 2022.08.19. 20:43[/b][/url]

A Vezér elküldte egy hadműveletre. Őt! Teljesen egyedül. Szednie kellett hát a csirkelábait, mert elkésett a kijelölt helyéről. Pedig milyen nagyon fontos feladata volt…. Marci azt mondta, hogy amíg a többiekkel elosztják a csoki golyókat, addig neki kell őrt állnia a sulinak a sarkán, nehogy valaki elirigyelje tőlük. Sőt, ha jl végzi a dolgát, talán ő is kapni fog a zsármányból. Mi ez, ha nem megtisztelt feladat? Csak aztán… meghallotta az ismerős, kapkodós levegővételt. Lenke ugyanígy szokott pihegni, amikor a mocsárszörnyekkel vívnak csatát, ezer közül felismerte volna. Eléd bármikor bevetődött volna, hogy megmentse. Szóval feladat ide vagy oda, de bekukkantott a félig nyitott ajtón.
Eleinte nem akart sokáig maradni, sőt! Feladata volt. De aztán olyan szépen forgott Lenke, hogy azon kapta magát, hogy egyre beljebb lopódzik. És bizony abban volt ő a legjobb, ezért volt Csali.
- Nagyon szép volt - szólalt meg félénk hangon. Általában csak távolról csodálta a szőkeséget, talán most szólt közvetlenül neki először. Még szíve is olyan hevesen dobogott, hogy majd ki akart szakadni a mellkasából miatta. - Ügyesen táncolsz. Nekem két bal lábam van - próbálkozott tovább Bence egy félénk mosoly kíséretében.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2541&post=851961#post851961][b]Bornemissza Bence - 2022.08.30. 10:58[/b][/url]

Tenyere izzadt, ahogy egyre beljebb lépkedett. Annyira zavarban volt, mint mikor látogatók jönnek a nagyijához, és jól kell viselkednie. Egyetlen rossz szó, és egy hétre elveszik tőle a köveit. Azok nélkül meg igazán meg van lőve.
- Persze hogy nem, de... - lépett még egy kicsit feljebb a fiú, mintha csak erőt merített volna abból, hogy a lány nem egyértelműen utasította el. - ...tudtad, hogy a tánc az egyetlen dolog, amit minden élőlény művel? Például a méhek. Vagy a madarak. Külön rituáléjuk van. Egészen más, mint a mi táncunk, de... ha nekik megy, nekem is mehet, nem? - kérdezte bizakodva, végig úgy beszélve, mint aki fél, hogy rosszat mond. Bármit megtenne, hogy Lenke elfogadja barátként, és nem csak mint a csapat csali tagját. Szeret az lenni, mert így mindig a felsőbb évesekkel lóghat, de közben egészen nehéz elfogadnia, hogy mindig ki van hagyva a jó dolgokból.
- Segítesz nekem gyakorolni? Tudom, hogy nem lehetek olyan jó, mint te, de... talán táncolhatnánk együtt - vetette fel. A nagyszülei biztos örülnének neki, hiszen folyton azt mondják rá, hogy olyan nádszál, és kéne egy kis izom rá. Próbálkoztak is már sok mindennel, de mindnek ugyanaz lett a vége. Sokkal biztonságosabb a szobában maradni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2541&post=853492#post853492][b]Bornemissza Bence - 2022.09.29. 12:41[/b][/url]

Régen utálta az ebédszünetet. Általában az udvaron vagy a folyosón evett inkább, de mostanra már lettek barátai, és ez mindennél többet jelentett neki. Igaz, hogy a maguk furcsa módján kezelték, de sosem volt egyszerű eset. A nagyszülei is mindig azt mondják neki, hogy csak keressen egy társaságot, akik elfogadják. Főleg olyan múlttal, amije van. Ezt nem igazán értette, de nem is kellett neki.
Azonban aznap megint egyedül lépett be a helyiségbe. A többiek biztos titkos megbeszélést tartottak, amire őt nem hívták meg, mert hát nem mindig szokták. A túl kicsi még ezekhez, legalábbis ezt mondják. Ő nem érzi így, és legszívesebben mindig menne, dehát azt se tudja hova kéne. Szóval csak halkan leült egy kevésbé zsúfolt helyre - vagyis üres asztalhoz -, és elővette az uzsonnás dobozát. Amellé lerakta a kis köveit is, amiket a mai napra hozott magával, hogy jobb hangulata legyen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2541&post=853496#post853496][b]Bornemissza Bence - 2022.09.29. 13:18[/b][/url]

Ijedten húzta be a nyakát, amikor valaki lepattant mellé az egyik székre. A visszatartott levegőt elégedetten engedte ki, és kicsi kacsójával nyúlt ki a kövekért, amiket kitett. A köveihez más nem nyúlhatott hozzá, mert akkor nem fejtik ki rendesen a hatásukat.
- Szia, persze - mosolygott zavartan. Általában ő a hallgató fél volt, így a hangja kicsit magasabb is volt, mint a megszokott. Ezek a társasági dolgok nem igazán mentek neki, de nem akarta elszúrni. Erika a barátja. Legalábbis ő is szokott velük lógni, szóval... - Miért ne - bólintott, és a lány felé csúsztatta a dobozt. Szimplán csak azért, mert nem tudta a lány hogyan gondolja az elfelezést. Övé a teteje, a lányé az alja, vagy eltépik, de akkor meg tiszta trutyi lesz. Egyszerűbb az idősebbre bízni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2541&post=853505#post853505][b]Bornemissza Bence - 2022.09.29. 14:42[/b][/url]

Úgy nézte a lány mozdulatait, mint a támadni készülő macska. Na nem azért, mert a kajáját védte, azt önként és dalolva odaadta volna egy barátnak, sokkal inkább a kisebb kincsei miatt. Ráadásul ma nála volt a hópehely obszidián is, ami mindennél fontosabb volt a számára, hiszen csak azzal tudott varázsolni. A mai vizsgájára hozta be.
- Nutella? Nem, allergiás vagyok a tejre - jelentette ki a fiúcska egyszerűen megvonva a vállát. Bár ha őszinte akart lenni, néha a csapat szerzeményeiből szokott venni ő is, és egyszer-kétszer volt benne csoki is. Akkor nem lett semmi baja, de lehet a Nutellától lenne.
- Öhh... - lepődött meg, amikor a lány nemes egyszerűséggel beleharapott a kenyerébe. Most azt kéne megennie? Ő nem így értette a felezést, az biztos.
- Azt hiszem gombás hummusz - nézett ő is a kenyér belsejébe, hogy meg tudja állapítani. Kicsit sajnálkozó feje volt, ahogy arra gondolt, hogy a másik mekkorát harapott a szendójából, és még csak nem is tetszik neki. Pedig a gombás ízesítés az egyik legjobb.
- A hummusz nem jó, de a répa igen? - kérdezte hitetlenkedve, miközben kezében körbe-körbe táncoltatta a kenyeret, hogy kitalálja, hol harapjon bele.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2541&post=853510#post853510][b]Bornemissza Bence - 2022.09.29. 15:24[/b][/url]

Kicsit elneveti magát a lány reakcióját, amitől két oldalt megjelennek a kis gödröcskéi. - Nem hiszem - ingatta a fejét, bár őszintén, fogalma sem volt róla. Hát ő is imádja a tejet, fránya az allergiájába. Biztos ez is családi ökörség. Anyukája is az volt, csak a dióra. Egy fokkal kellemesebb. Bár biztos, hogy akkor meg azt szeretné annyira.
- Sajnálom - nézett bűnbánóan a lányra a kisfiú, mintha az ő hibája lenne. Végülis, tényleg az övé volt. Meg az allergiáé. - Mhüümm - bólintott, és elvett pár szeletecskét az uborkából. Megtanították ám neki, hogy nem szabad mind. Hiszen az a lány étele.
Bekapott egy szeletet, és a zsebében kezdett el kutakodni. - Köszönöm - nyújtotta ki előre a mancsát, amiből a zsebpiszok mellett egy málnás cukorka foglalt helyet. - Későbbre raktam félre, de a tiéd lehet - ajánlotta. Nem is rossz annyira ez az ebédszünet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2541&post=853520#post853520][b]Bornemissza Bence - 2022.09.29. 19:58[/b][/url]

Hatalmas mosoly jelent meg a pofiján a lány reakciójától. Hát mégiscsak barátok, ő pedig mindig örül, ha segíthet valakin. Akár csak egy cukorkényit is. Tovább forgatta a szendvicset, és végül úgy döntött nem veszi figyelembe, hogy az a lány szájában volt. Elindította a sajátja felé, de az utolsó pillanatban meggondolta magát, és inkább egy olyan részre harapott, ahol Erika nyelve nem járt. Igen, ez lesz a jó metódus: körberágja a harapást.
- Azt hiszem tánc Tánya nénivel. Neked? - kérdezett vissza. Voltak érdekes tantárgyai, de a felsőbb éveseknek még inkább azok voltak. Például a kviddics alapjai. Bár ő nem játszana, de izgalmas tűnik a kispadról. Sok szabály meg stratégia. A kövei biztos szerencsét hoznának a csapatnak.
- Szoktatok varázsolni? Sokat? - kérdezte félve. Hasa görcsbe rándult már csak a gondolattól is, hogy minden órán bizonyítania kelljen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2541&post=853525#post853525][b]Bornemissza Bence - 2022.09.29. 20:56[/b][/url]

Egy pillanatra maga elé meredt a fiú, aztán félve Erikára kapta a pillantását, majd vissza a szendvicsre. - Elkísérhetlek, ha szeretnéd - ajánlotta fel. Ő csali. Mindig fel szokták ilyesmire használni, sőt. Marcinak nem egyszer kellett magától elmennie a tancuccáért. De barát, szóval örömmel megtette.
A lány minden szavát itta, kicsit félve gondolt a nagy tanodára, mert hát ott aztán pláne sokat kell majd használnia az erejét. Ő meg találja ki hogyan fog működni neki. - Igen, szerencsére - szaladt ki a száján, majd elé is kapta a kezét. - Mármint nem úgy értettem, örülök, hogy ti tudtok varázsolni, vagyis hogy fogsz majd tudni. Ha a tanodába mész - magyarázkodott, és halkan szusszant egyet, ahogy visszaejtette a szendvicsét a dobozába. Keze az egyik kristályért nyúlt, és óvatosan megfogta. - Én enélkül nem tudok. A mama szerint túl kevés bennem a képesség - nézte a fehérséget, mintha csak abban keresné a választ. Ma is alig volt képes a varázslatra. Persze, elnézik neki, mert kicsi, de... nem hiszi, hogy ez jobb lesz.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2541&post=856034#post856034][b]Bornemissza Bence - 2022.11.07. 17:45[/b][/url]

Nehéz volt neki elmondani, mert hát... a nagyszülei mindig azt tanították neki, hogy szégyenkeznie kell miatta. Hogy ő aranyvérű létére alig rendelkezik varázserővel. Hogy mindig is képtelen volt kicsiholni magából azt a bizonyos parazsat, ami egy nagy mágushoz illik. És persze hogy a természettudomány csodái jobban leköti. Talán egyik következik a másikból.
Végül csak megmagyarázta a furcsa kitörését, és meglepő módon nem is volt annyira nagyon nehéz, mint elsőre gondolta. Lesütött szemmel magyarázott azért, tudva, hogy amiket mondd nem túl kecsegtetőek. Ám Erika szavai mosolyt csaltak az arcára. Nem csak nem fordult el tőle, mint ahogy mindenki más szokta, de mondhatni támogató is volt. - Komolyan gondolod? Végülis a sárkányokat szeretem - tette hozzá boldogon, és már érezte is a boogiet a fenekében. Eddig nem vágyott a nagy sulira, de ha oda ilyen okos emberek járnak, és megtanulhatja hogy fogadja el a képességét, nem is lehet olyan rossz.
- És te mi akarsz lenni? Gondolom neked jobban mennek a bűbájok - magyarázta, és óvatosan újabbat harapot a szendvicséből, hogy véletlenül se érjen ahhoz a részhez, amihez hozzáért a lányé.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2541&post=856037#post856037][b]Bornemissza Bence - 2022.11.07. 18:13[/b][/url]

Igazán lehangolóak voltak Lenke válaszai. Ő ugyanis tényleg csodálta a lányt. Persze az is igaz volt, amit mondott, hiszen nem biztos, hogy meg fog tudni tanulni táncolni, és biztosan sokkal komfortosabb valaki olyannal párba állni, aki tudja őt vezetni, ahogy egy igazi fiúnak kéne, de egy kis megértést mégis várt. Vagy legalább valami kedves szót. Szóval egy pillanatig ledermedve állt egy helyben, és próbálta elhitetni magával, hogy ez ugyanolyan, mint mikor a nagyszülei azt mondják neki, hogy képtelen barátkozni. Vagy a tanárai azt mondják nem tud varázsolni. Mert mind igaz. A barátai meg mindig csalinak használják. De egyik sem esett neki olyan rosszul, mint ez a visszautasítás.
Már mozdult volna, hogy nagy sóhajjal mégis a saját utára eredjen, talán megállva valahol szomorkodni, amikor Lenke mégis beadta a derekát. Bencének nem is kellett több, a mosoly azonnal visszaköltözött az arcára. - A keringő az a három negyedes ütemű ugye? - kérdezte a másikat. Sokat olvas, és sok minden tény megmarad neki. Csak a gyakorlat marad el általában. Épp ezért tudja, hogy baljának kell a lány kezét fognia, míg jobbjának a derekát. Eddig megvan. És hogy ezt bizonyítsa a másiknak, be is áll a pózba, egyenlőre Lenke nélkül. - Így, ugye? - adott is hangot cselekvésének.