31. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek:

Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Kelemen Farkas
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 390
Írta: 2018. április 15. 16:28 | Link



Visszatért. Újra a Varázsló és Boszorkány Megfigyelési Szakosztályon dolgozik, mint kihallgató tiszt. Igaz, a régi csapat már sehol sincs. Nincs már se Fédra, se Vögel, ahogy Feigler sem, és legfőképpen nincs már Felicián. Ha hinni lehet a pletykáknak, őt hamarosan amúgy is nyugdíjazzák. Helyettük viszont vannak mások, akiket még meg kell ismernie és meg kell szoknia, viszont ez a legkevesebb. Tulajdonképpen azért a beosztása sem teljesen a régi pillanatnyilag, tekintve, hogy él a kikötés, miszerint nem mehet kiküldetésre, amíg nem ért véget a képzése illúzió-, illetve terromágusként. Addig csak a minisztérium épületében dolgozhat és végezhet egyfajta belső ellenőrzést. Épp nemrég kapta meg a munkája pontos leírását, miután az elmúlt héten éppen olyan alapos onboardingon esett át, mintha először tette volna be a lábát ide. A közvetlen munkatársa egy legilimentor lesz, akivel a fedett ügynökök jelentéseit hallgathatja végig. Az egyik leendő kliense már állítólag itt is van, és csak arra vár, hogy találkozhasson vele, meg a legilimentor kollégával, akit neki még nincs is szerencséje ismerni. Az előző kihallgatót, aki ezt a munkát végezte, épp átigazolt a Varázskommandóhoz. Nehéz eldönteni, hogy az előrelépésnek minősül-e vagy sem, hiszen végeredményben az is elit alakulat, akárcsak ez, csak mások az elvárások és a kozkázati tényezők. A nemrégiben kapott mappával jobb kezében úgy sétál végig a folyosón, mintha csak haza érkezett volna. Szinte már azt is várná az ember, hogy menten fütyörészni kezd vagy elindul szökellve tenni meg ezt az utat, mint a tornaórán indiánugrást gyakorló kisiskolások, csakhogy ehhez ő túlságosan is visszafogott. A megtestesült kimért, nehezen kiismerhető kihallgató tud lenni, aki viszont könnyedén olvas mások gesztusaiból. Nem véletlen szerette itt a főnöke, alig fordult elő, hogy veritaszérumot kellett volna használnia. Mielőtt belépne az irodahelyiségbe, még beletúr a hajába megszokásból, hogy hátraigazítsa kusza és rakoncátlan göndör tincseit, majd vesz egy mélyebb levegőt és be is lép.
- Jó napot! Kelemen Farkas, kihallgató tiszt - mutatkozik be máris, híven a rutinhoz, amit már nagyon régen megszokott ebben a beosztásban.
Utoljára módosította:Kelemen Farkas, 2018. április 15. 16:31
Hozzászólásai ebben a témában

Machay Ilián
INAKTÍV


cillian crouch
offline
RPG hsz: 38
Összes hsz: 114
Írta: 2018. április 15. 16:43 | Link


Mondtam, hogy vissza fognak hívni. Alig mentem ki terepre, alig csináltam valamit, nekik már tudniuk kell mi történt, miért történt, miért használtam annyi mágiát, amennyit, és valljuk be, ezzel a folyamatos hívogatással csak hátráltatnak. Ha a világ másik feléről is minden nap haza kéne jöjjek nekik, akkor elég nagy bajban lennének, mert így nem lehet dolgozni. A poros kis faluból viszont hamar ideérek, és ha egyszer ide tudok jönni, akkor miért is jönnék, miért is ne hívnának, ha épp nincsen jobb dolguk. Utálom az egész rohadt auror gárdát. A kommandósokat bezzeg nem hívják be akció közepén tíz percenként.
Idegesen mozgatom lábam a sötét szobában, ahogy jobb híján a kezemet figyelem. És mégis miről számoljak be, ha egyszer alig tudtam meg valamit? Arról, hogy szólhattak volna, hogy ez a nő egy kicseszett istenség, és még az én mágiám sem hat rá? Mert ezt igazán megemlíthették volna, csak úgy mellékesen, ha már engem állítanak rá. Igen, marha dühös vagyok ezért, hogy elvárják, hogy tökéletesen végezzem a munkám, de nem képesek megosztani fontos információkat, mert úgyis, annyi időm van két kihallgatás közben. Idióták. Világos szemeimmel nézem a két belépő férfi vonulását, és az arcom egyáltalán nem arról árulkodik, hogy boldog vagyok, amiért újra itt lehetek.
- Mit akarnak már megint? - az én nevem úgyis tudja, ott van az aktában, vagy ha mégsem, akkor így járt. Kérdezze meg a barátaitól, ha annyira érdekli. - Egy kocsmában találkoztam vele, nem tudtam meg semmit, ellenben szart sem ért vele szemben a mágiám, amiről valakik elfelejtettek szólni nekem - megemelem az amúgy is feszült hangom az utolsó mondatrésznél, ahogy a kihallgatóablak felé fordítom tekintetem. Tudják csak, hogy mit b*sztak el.
Hozzászólásai ebben a témában
Kelemen Farkas
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 390
Írta: 2018. április 15. 20:05 | Link



A legilimentor is megérkezik - egy nő, akivel már találkozott, de mindössze annyit tud róla, hogy Evelin a keresztneve -, így együtt lépnek be a kihallgatóba, ahol már vár is rájuk a behívott auror. Elég csak ránéznie, hogy lássa, mennyire lelkesedik ezekért az alkalmakért, de még szóvá is teszi, olyan egyértelműen, hogy arcára kiül egy rezignált félmosoly, miközben fejét kissé előre döntve felszusszan. Kellemetlen, de most éppen ez a munkája.
- Mit akarnának? Információt, mint mindig, kedves... - közli, de mivel a nevet nem tudja, kénytelen hatásszünetet tartani addig is, amíg felüti a mappa fedőlapját, hogy megnézze az első oldalon. - Machay Ilián - fejezi be a mondatot. A mappa az asztalon végzi, továbbra is nyitva, és zsebéből egy órára emlékeztető tárgyat is előhúz, amelynek fedelét felkattintja, mielőtt a mappa mellé tenné. Az felel azért, hogy majd az itt elhangzó kérdések és válaszok megmaradhassanak az archívum részére is. Kihúzza az egyik széket, megemelve, hogy ne csikorogtassa a padlón, majd helyet foglal, két karját egymásra fektetve helyezve az asztalra. A legilimentor is leül a másik székre közben, és biztos benne, hogy máris a másik gondolatai között igyekszik kutakodni. Az ő dolga viszont az, hogy kérdezzen és meghallgassa a válaszokat.
- Nos... ez igazán meglepő. Mindössze arról van tudomása a minisztériumnak, hogy Noxen kisasszony animágus, illetve hatékonyabban gyógyít holmi életerőmigrálási képességnek köszönhetően, mint mások, de... talán valami bájital idézhette elő ezt a hatást, másra nem tudok gondolni, tekintve, hogy ha minden információm helytálló, akkor az ön vélamágiája félvélák között egészen jelentősnek mondható. A kihallgató terem miatt nem tudjuk igazolni a kijelentés valóságtartalmát, de készséggel hiszek a minisztériumi aktának - válaszolja, szeme sarkából futólag a mellette ülő legilimentorra pillantva, ha már többes számot használ, aztán a mappára szegezi a tekintetét kis időre.  Igazából még nem volt alkalma elolvasni az aktát korábban, csak úgy a kezébe nyomták minden egyébbel együtt a délelőtti kis felkészítő végén, most azonban átfut belőle sorokat, ahányszor csak lepillant és nem a vele szemben ülő vonásait figyeli. Meg kell hagyni, vonzó egy alak. Bele sem mer gondolni, mennyit dobhat ezen még az a bizonyos vélamágia.
- Ha a minisztérium nem tud róla, kevésnek tartom annak a vélamágiával szembeni immunitás esélyét. Talán érdemes lenne megpróbálkozni valamivel, ami gyengíti az ilyen esetben lényegében pajzsként funkcionáló szerek vagy tárgyak hatását.  
Hozzászólásai ebben a témában

Machay Ilián
INAKTÍV


cillian crouch
offline
RPG hsz: 38
Összes hsz: 114
Írta: 2018. április 16. 16:22 | Link


A válaszára megemelem szemöldökeim, és egy pillanatig úgy nézek rá, mintha teljesen hülyének nézném, és fogalmam sem lenne, hogy ez most egy vicc, vagy tényleg ő fog kihallgatni. Információt. Na nem mondod haver, azt hittem, fánkot árulni mentem ki. Nem sietek kisegíteni a nevemmel, úgyis ott vagy az aktámban, ahogy minden más is, az erőm, az eddigi munkáim, a rúnáim, az ismertetőjegyeim, és minden más, amiről nem tudok. Egy pillanatra eszembe jut, amit Franciska mondott, hogy a vőlegénye egy kihallgató tiszt. Igazából nem gondolok arra, hogy ő lenne, minden osztálynak megvannak a saját kihallgatói, szóval akármelyik lehet, csak így felötlik bennem az emlék. A nő úgyis tudja, mit keres.
Megint megemelkedik a szemöldököm, ahogy belekezd a hosszas beszédbe, és arra gondolok, hogy nekem erre nincs időm, és ő is megihatna egy kávét, amíg így körbejárja a témát. Hátra dőlve a székben nyújtom ki lábaim, majd a zsebembe nyúlva veszek elő egy doboz cigarettát. Egyelőre nem gyújtok még rá, csak a számba veszem a szálat, amíg ő végig mondja a kis monológját.
- Szívesen kipróbálhatjuk a termen kívül, mennyire igazmondó a minisztériumi akta - jó, nyilván nem azért hívtak be, hogy itt szemtelenkedjek, de tényleg nem értem, mire jó ez az egész keringőzés a részéről. Mondja el, mit akarnak, én meg végrehajtom, ennyi, nem kell itt nagy beszélgetésekbe elegyedni vélamágiáról, meg a nő egyéb képességeiről, úgysem a gyógyítás miatt küldtek rá egy fedett ügynököt.
- Igen? És lenne kedves elmondani, hogy mivel? Kém vagyok, nem varázskorlátozó specialista - széttárom kezeim, mintha ez amúgy nem lenne eléggé egyértelmű. Sok mindent megoldok magamnak, tényleg, feltalálom magam terepen, de mindenki tudja, hogy mennyire nyeszlett vagyok ezekből a varázsolgatós dolgokból.
- Jó - felsóhajtva masszírozom meg az orrnyergem, mielőtt ő is belekezdene, hogy nem becsülöm meg a munkám, és ha így folytatom, úgy kidobnak innen, mint macskát szarni. - Majd megoldom valahogy. Miért hívtak be pontosan?
Hozzászólásai ebben a témában
Kelemen Farkas
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 390
Írta: 2018. április 16. 18:25 | Link



- Köszönöm a nagylelkű ajánlatot, de nem élnék vele - válaszolja és egy röpke pillanatra még egy féloldalas mosoly is megjelenik az arcán. Éppen elég azt is tudnia, hogy Veszna sokkal gyengébb mágiája is megbűvöli, bele sem mer gondolni, hogyan hatna rá a vele szemben ülő férfi sokkal jelentősebb mágikus vonzereje. Meghagyja inkább ezt a tapasztalatot másnak. Megmozdul közben, hogy zakója zsebéből maga is elővegye a cigarettát, aztán pedig nem gondolkodva túlságosan sokáig, rá is gyújtson. Nem kerüli el a figyelmét, hogy úgy tűnik, a férfinak szinte már rosszul esik, hogy mágiája nem volt hatékony Evenánál, ezért holmi gyerekes hisztiszerűséggel reagál erre a helyzetre és nem éppen együttműködő, habár biztosan tudja, hogy akkor sokkal gyorsabban végeznének. Evelin nem szól egy szót sem, nagyon lefoglalhatja a gondolatok közötti bogarászás, csak egy kissé lenéző pillantást vet kettejükre. Nem meglepő. Hallotta már, hogy mivel a saját képessége már gondolatolvasásba hajlik, eléggé kevésre tartja a kihallgatás művészetét. Vagy az is lehet, hogy egyszerűen csak ez a jelenet váltja ki belőle ezt a reakciót. Amíg nem osztja meg vele, mit is gondol, nem tudhatja biztosan, tekintve, hogy nem őt figyeli, ezt a pillantást is csak úgy elkapta. Számára pont annyira kívül esik a láthatáron a nő, mint ő neki, hiszen mindketten Iliánra figyelnek.
- Ugyan, ugyan... csak nyugalom. Nekem sem szakterületem, de tudok ajánlani specialistát, aki segíthet - közli enyhén megrázva a fejét, hiszen nem kell ezen ennyire felpörögni. Azzal csak egymást akadályozzák.
- Hát nem ismerkedni, még ha ez is az első találkozásunk. Ez csak amolyan helyzetfelmérés, amikor kiderül például, hogy szükség lesz némi segítségre, ha szeretnénk, hogy a vélamágiája biztosan hatással legyen Noxen kisasszonyra. Ne úgy vegye, hogy hátráltatni szeretné a nagyfőnök. Az a cél, hogy már most kiszűrjük a lehetséges problémákat és megoldást találjunk, mielőtt tényleges akadályokká válnának. De térjünk is vissza a lényegre. Feltűnt bármi más furcsaság is ezen kívül?  
Hozzászólásai ebben a témában

Machay Ilián
INAKTÍV


cillian crouch
offline
RPG hsz: 38
Összes hsz: 114
Írta: 2018. április 20. 17:04 | Link


###

Köszönöm a nagylelkű ajánlatot... Hát nekem mindegy, nem is gondoltam komolyan, de ettől még tudom, hogy előbb vagy utóbb ő is ugyan úgy ki fogja kapni belőle a részét. Képtelenség, hogy egy életen keresztül el tudjon kerülni, főleg itt, az épületben. Hiszen csak ebben a szobában nem hat a mágiám. Alattomos, lassú és lusta mosolyra húzódnak ajkaim, épp csak észrevehető, ahogy kicsit megemelve állam mérem végig, pontosan úgy, mintha kóstolgatnám. Szeretek így játszani az emberekkel, főleg, hogy tudom, milyen hatással van rájuk. Még akkor is, ha most nem is ezért vagyok itt, és nem is kéne. Belehasít az égő lüktetés az oldalamba, ahogy a rúna érzékeli a mágiám hirtelen felerősödését, még így is, hogy be van szorítva a testembe, és nincs ereje. Ez pedig meg is szakítja a pillanatot, fél kézzel hozzá kapok, és kicsit masszírozom a pólón keresztül az irritált bőrfelületet. Habár tudom, nem hagy maga után nyomot, csupán figyelmeztet, hogy túl messzire mentem. Amilyen hamar nyúlt el látszólag a nyűgösségem, most olyan hirtelen billenek is vissza. Hülye rúnák. Mélyet szusszanok, ahogy összefonom magam előtt kezeim, továbbra is számban a gyújtatlan szál cigarettával. Megnyugtat, hogy a számban van amúgy, még így is, hogy nem ég, és problémát sem jelent, hogy továbbra is tisztán érthetően beszéljek.
- Furcsaságot.. - elgondolkodva ismétlem el a kifejezését, ahogy visszaemlékezni igyekszem. - Irracionálisan kevés túlélő ösztönnel rendelkezik, ami miatt nehéz lesz dolgoznom vele, de meg tudom oldani - általában nem érdekli őket, hogyan oldom meg, amíg jövedelmezik a dolog, szóval most sem számítok arra, hogy erre rá akarna kérdezni. Agresszívebben valószínűleg úgysem fogok felállni ellene, inkább egy másik szemszögből kell megközelíteni, mondjuk a gyógyítói ösztöneit kihasználva, vagy az önfeláldozását, amit, számomra még mindig érthetetlen módon mutatott. Még csak a nézésemmel sem fenyegettem Zójáékat. Minek is tenném, ha egyszer a rokonaim.
- Nem tudom, tudnak-e a tetoválásáról. Van egy furcsa minta a lábain, mintha a vádlijáról átfolyna a másik lába combjára, az a... Mi az, az a növény aminek olyan a levele mint a szőlőnek, és a házak falát növi be, nemtom' hogy hívják.
Utoljára módosította:Machay Ilián, 2018. április 20. 17:04
Hozzászólásai ebben a témában
Kelemen Farkas
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 390
Írta: 2018. április 21. 11:15 | Link



Mondhatta volna akár azt is, hogy köszöni, de ha vélamágiára vágyik, a menyasszonya is negyedvéla, ennek az információnak azonban ebben a beszélgetésben semmi keresnivalója nem lenne. Kihallgatóként van itt, nem holmi baráti csevejre jött, hogy egy bögre tea vagy egy korsó sör mellett megbeszéljenek magánéleti kérdéseket is a legutóbbi kviddicsmérkőzések eredményei vagy a politikai élet legújabb fejleményei közé iktatva. Nem kerüli el a figyelmét az a tekintet, ahogyan végigméri őt Ilián, de nem is reagál rá. Ugyan. Megpróbálja zavarba hozni? Hát csak tessék, lehet próbálkozni. Láthatóan úgyis neki származik kellemetlen élménye belőle, hiszen elkezdi dörzsölni az oldalát. Ezen a termen különösen erős képességhasználatot korlátozó bűbájok vannak elhelyezve, és nem kell különösebben Sherlock Holmesnak sem lenni hozzá, hogy az ember összerakja a részleteket. Van egy rúnája, ami érzékeli a képességhasználatot, és mivel itt nem tudja használni, bizonyára kellemetlen érzéssel jár együtt a felismerés. Már elgondolkodott rajta, hogy ha befejezi a tanulmányait, kér ő is egy ilyesféle rúnát valamelyik minisztériumi rúnamágustól, az messze van még azonban, tekintve, hogy nemrégiben kezdte el igazán megtanulni, hogyan is használja az elemi mágiát, amelyet szintén elnyom ez a terem, és még ha nem is annyira kellemetlen érzés, mint amilyet a karperecek okoztak, de az. Mint valami alkalmatlan viszketés az ember háta közepe táján, amikor lehetőleg társaságban van amúgy is. Egyelőre viszont még elviselhető, csak hosszútávon lesz roppant kellemetlen, ez a kihallgatás viszont koránt sincs hosszadalmasra tervezve. Hátradől a széken, kifújva a füstöt, miközben az asztalra helyezett üvegtálba pöcköli a cigaretta parázsló végéről a hamut, és futólag a másikra emeli sötétkék íriszeit, egész enyhén a bal szemöldökét is megemelve. Kóstolgatja? Több kell ehhez. Nem most szállt le a falvédőről.
- Mhm - dünnyögi éppen csak biccentve és figyelmesen hallgatja, mit is tud mesélni a másik. Azt sem áll szándékában elárulni, hogy különben ismeri Evenát.
- És mik a tervei pontosan? - kérdez rá, szabad kezét a feje fölé emelve, kissé kinyújtózva, majd pedig a tarkójának támasztja a tenyerét. Mintha csak hátradőlne egy jó film láttán. Érdeklik azok a tervek, már ha vannak már. Mindjárt kiderül.
- Közönséges borostyán? - kérdez vissza. Nem látta a tetoválást, és az igazat megvallva nem is áll szándékában megnézni közelebbről, nem az ő dolga, de azért előre hajol, fellapozva a mappa tartalmát, hogy lássa, említik-e a tetoválást.
- Erről nem látok feljegyzést, viszont a tetoválások is lehetnek mágikusak, nem ártana ennek kapcsán is puhatolózni nála kicsit.
Hozzászólásai ebben a témában

Machay Ilián
INAKTÍV


cillian crouch
offline
RPG hsz: 38
Összes hsz: 114
Írta: 2018. április 21. 11:49 | Link


Mindig borzalmas érzés, amikor nem hat a mágiám, valószínűleg így érzi magát Franciska is, bár fogalmam sincs, hogy ő negyedvélaként mennyire van hatalmában ennek az egésznek. Nem mintha nem lennének más negyedvélák a családban, sőt, tulajdonképpen a félvéla generáció után én és a két testvérem vagyunk a leginkább lények, lévén, hogy az apám testvérei varázslókhoz mentek feleségül. Aprót sóhajtok, ahogy mégis rákérdez. Nem gondoltam volna, hogy máris elő kell állnom egyel, de ha már így alakult, akkor nekem nem okoz gondot gondolkodni egy kicsit. A zsebemből most egy berlini benzines öngyújtót halászok elő, amivel most végre meg is gyújtom a szál végét, s kicsit elmerülve a gondolataimban nézek magam elé pár pillanat erejéig. Sokan mondták már, hogy sikeres lennék a varázslósakkban, amennyire értek ahhoz, hogy tőrbe csaljak embereket, és gyorsan terveljem ki ugyanezt, sőt, az apám gyerekkoromban még erőltetni is próbálta, de számomra az túl nyugodt, túl unalmas. Ülni egy helyben és tologatni a bábukat, minek, ha egyszer én is fent lehetek a sakktáblán, és onnan irányíthatok. Hát nem sokkal izgalmasabb?
- Szükségem lesz egy receptre egy gyógyítótól valamelyik unokahúgom nevére, valami varázsbetegségre, de ehhez szerencsére megvannak a kapcsolataim, akik elegendő fizetség fejében nem fognak visszakérdezni - jelentőségteljesen rá pillantok, jelezvén, hogy ez bizony nem az én pénztárcám fogja terhelni. Legalább a szükséges költségeket hadd pakoljam már kedves varázslótársadalmunk terhére, ha már az életemet kockáztatom minden egyes alkalommal, és senki nem vállal felelősséget a jó egészségemért - ami egyébként sincs. - Elmegyek a nőhöz, kérek tőle valami kencét. A titkosszolgálat okos laboránsai majd bevonják nekem valami csodaszerrel, a papírt, ami remélhetőleg majd gyorsan és erőteljesen fog hatni rá, ezáltal elegendő ideig lesz rám érzékeny ahhoz, hogy megtudjam, hol foglalkozik a bájitallal, meg a tetoválást, amit az előbb mondtam - ha fellengző akarnék lenni, azt mondanám, zseniális vagyok, de már eléggé hozzászoktam. - Persze a Minisztérium is kiállíthatja a receptet, nekem aztán mindegy, hogy honnan van. Ami fontos, hogy ne a faluban tartózkodó rokonokhoz kötődjön, szóval kiesik Zója meg a gyerekei, Tatiana meg a lánya, és Franciska.. Azt hiszem így hívják, de biztos benne van az aktámban.
Utoljára módosította:Machay Ilián, 2018. április 21. 16:36
Hozzászólásai ebben a témában
Kelemen Farkas
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 390
Írta: 2018. április 23. 22:07 | Link



Érdeklődve hallgatja a tervet, még előre is hajol kicsit ültében az asztalra támasztva bal alkarját és jobb könyökét, kezét lazán lógatva a hamutál fölé ujjai között a lassan parázsló cigarettával. Mintha meg is feledkezne egy időre róla, mielőtt lomhán megemelné a karját, hogy mélyen leszívja a füstöt, akár már túrázás közben a ritka hegyi levegőt.
- Van rá egy seregnyi embere a minisztériumnak - közli mintegy mellékesen, hiszen ha már az ember a hírszerzésnek dolgozik, van abban annyi jó, hogy készítenek neki mindent az esetleges kitalált személyazonosságát alátámasztó papíroktól a munkához szükséges bájitalokig és varázstárgyakig, és még a mágiahasználatot is leheletnyit lazábban veszik, amíg az ember okosan és etikusan használja azt jó célra és nem él vissza vele. Ilyen például a veritaszérum használata vagy a már említett helyzetre megoldással szolgáló bájitalé, de még olyan esetről is hallott, ahol szerelmi bájitalt vetett be a kirendelt auror, hogy megszerezze a szükséges információkat. Néha kellenek ezek a plusz eszközök, hogy legyen megoldás is időnként záros határidőn belül.
A Franciska név hallatán alig észrevehetően rebbennek a szempillái. Franciska. Az Veszna lesz az, ha Zója rokonáról van szó, és akkor meg ez a férfi itt vele szemben éppenséggel rokona a párjának. Csodás. Kicsit erőteljesebben szív bele a cigarettába, hogy felvöröslik végén a parázs, szabálytalan körvonalú narancs és piros csíkkal választva el a szürke hamut a fehér papírtól, aztán visszaengedi a karját a hamutál fölé, miközben kifújja a füstöt fejét kissé oldalra fordítva.
- Rendben. A családot ebbe úgysem érdemes belekeverni. Csodálom, hogy éppen egy olyan településre küldték ki, ahol rokonai vannak. Igaz, jó háttér, csak bonyodalmas. A felelős kollégák viszont biztosan ki tudnak találni egy újabb rokont a családfára, akinek a képzeletbeli sárkányhimlőjéről tényleges papírt írnak aztán a bájitalért cserébe. Viszont nem lenne egyszerűbb akkor már egy levelet írni neki? Nem mintha lenne beleszólásom, ezeket a műveleteket úgyis a főnöknek kell jóváhagyni, és az nem én vagyok - válaszolja enyhe vállvonás kíséretében. Egészen kicsit hirtelen félteni kezdte Vesznát, mert ki tudja, mibe fog így belekeveredni. Ő maga nem különösebben szándékszik terepre menni, de úgy tűnik, nem ő az egyetlen, aki miatt féltenie kellene a lányt. Mindenképp feltérképezhetetlenné fogja tetetni a birtokot, biztos, ami biztos.
- Jó, hát részemről azt hiszem, ennyi a kérdés. A családtagjait illetően meg odafigyelnék, hogy ha lehet, ne nagyon kapcsolják magához, mert egy inkább gyógyítói vénával megáldott, önfeláldozó nő aligha fogja bántani, de ki tudja, mikor akad útba egy felbőszült agresszív kismalac - jegyzi meg becsukva az aktát, és a cigaretta maradékát is elnyomva, nem sajnálva azt a fél centit, ami még a szűrőig érintetlenül maradt. Hirtelen nagyon fontos lett, hogy beszéljen valamelyik bűbájszakértő aurorral, mikor tudna kilátogatni Budanekeresdre.
Hozzászólásai ebben a témában

Machay Ilián
INAKTÍV


cillian crouch
offline
RPG hsz: 38
Összes hsz: 114
Írta: 2018. május 22. 09:44 | Link


- Persze, hogy van - drágám, már csak ez hiányozna a mondat végéről, de az a hangsúly, amivel mondom, így is teljesen egyértelműen ezt juttatja eszébe az embernek.
- Ahogy az én barátaimnak is meg kell élniük valamiből - minden kémnek megvannak a maga kapcsolatai, a maga forrásaival, ezek legtöbbje pedig nem egészen legális. A hatóságok pedig tudják ezt, ahogy azt is, hogy az aurorok néha tudatmódosítót szednek, hogy bírják a tetteik nyomását. Most nyilván nem a falusi rendőrökről beszélek. Halványan oldalra billentem fejem. A legkevésbé sem vártam ezt a reakciót az unokahúgom nevének említésére, de ha már megkaptam, érdekel. Nem csak a kihallgató tisztek értenek a részletek kiszúrásához. Nocsak. Hát csak nem ő lenne az a Farkas, akiről Franci beszélt? Micsoda fejlemények.
- Nem én kértem ezt a munkát - hátra dőlve vonogatom meg vállaim. Nem fogok rákérdezni nyíltan pont itt, nem is lenne értelme, főleg, hogy most már úgyis tudom. Nem szoktam fennhagyni túl sok hibalehetőséget magamnak, élesben úgysincs ideje az embernek ezeken gondolkodni, ez pedig ki is hat az egész életszemléletemre.
- Nekem teljesen mindegy, hogyan oldják meg a papírt - komolyan, nekem annyi ideig van rá szükségem, amíg a nő megfogja, és a szérum beleivódik a bőrébe, onnan már hamar el fog jutni az agyába. Szerencsére az ember vére gyorsan folyik. Megforgatva szemeim csóválom meg fejem. Nem most kezdtem, és nem is most lett hirtelen családom, hogy tudjam, mennyire kell vigyázni rájuk, és mennyire nem. Különben is, ki használja már ezt a kifejezést, hogy agresszív kismalac? Mi lesz a következő, egy Móricka vicc?
- Nem lesz baj - egy kedves mosollyal ajándékozom meg ezt az előrelátó tanácsot, mielőtt én is felállnék. Utálok itt lenni. Sőt, utálom még ezt az aurort is, aki annyira okosnak gondolja magát, hogy itt mondja nekem, mire vigyázzak. Hát hagyjál már ember.
Hozzászólásai ebben a témában
Kelemen Farkas
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 390
Írta: 2018. július 14. 12:21 | Link



Fordul egyet a gyomra hirtelen attól a mondattól. Tudatában van, hogy ennek az embernek nem akar a közelében lenni olyan helyen, ahol nincs korlátozva a mágiája, tehát konkrétan sehol ezen a kihallgató termen kívül. Bár tudja, hogy Evelin nem az ő gondolatait figyeli, mégis igyekszik alaposan elrejteni ezt most és Vesznára gondolni, miközben mélyen leszívja a füstöt, ami valamiért kissé kellemetlenül irritálja ebben a pillanatban a torkát. Megköszörüli hát a torkát ennek eredményeként, mielőtt újfent megszólalna, szeme sarkából a közben mellkasa előtt összefont karokkal hanyag pózban ücsörgő legilimentorra is vetve egy pillantást, majd pedig a varázstárgyra, ami rögzíti az egész beszélgetést éppen. Kellemes hanganyag lesz az utókornak, úgy véli, mindebből azonban semmi nem ül ki az arcára, még csak egy kósza mosoly sem. Végtére is, minek mosolyogna? Tulajdonképpen frusztráló, hogy nagy valószínűséggel a párja rokona ül vele szemben és megpróbál holmi macska-egér játékot játszani vele, amire a mágiáját figyelembe véve még esélye is lenne ezeken a falakon kívül. Erre egyszerűen nincs immunitás.
- Ha ezt tekintik megélhetési lehetőségnek, nem félteném őket a kihalástól - válaszolja kihangsúlyozva azért, hogy ő igenis tulajdonképpen határozottan javasolja a hivatalosabb forrásokból származó segédleteket, ugyanis éppen erre van kitalálva egy egész csapat két emelettel lentebb, hogy mindent előteremtsen, amire csak szükség van. Jelen pillanatban pedig nem információ kell, az az egyetlen ugyanis, amivel aligha tudnak szolgálni ezek az emberek.
- Remélem is - válaszolja kurtán, és nehezére esik nem nagyot nyelni, ahogy belegondol, hogy nem elég, hogy ő auror, de még éppen egy beépített is kell Veszna rokonságába, aki látszólag azt hiszi, a képessége mindenre megoldás. Tényleg feltérképezhetetlenné kell tetetnie a birtokot első adandó alkalommal. Elnyomja a cigarettát, majd lekattintja a varázstárgy fedelét. Evelin már fel is áll, hogy egy kurta biccentéssel távozzon - ha nem hallotta volna már beszélni, azt hinné, nem is tud olyat a nő -, ő viszont marad. Még az aktába jegyzetel, mert úgy dönt, megvárja, amíg Ilián távozik, addig is jó lesz itt neki, pont annyira, mintha az asztalánál csinálná ugyanezt, sőt jobb is, ott ugyanis már nem nyomja el a terem mágiája a vélamágiát. Érdekes munka lesz ez így.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek