Minden, ami nem Budapest és környéke. Olyan nagyvárosok, mint Pécs, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szombathely, Nyíregyháza, Eger és sok másik, valamint falvak és határon belüli helyek és a Balaton, valamint azt körülvevő helységek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=868554#post868554][b]Adele Nadia Krise - 2023.10.16. 03:19[/b][/url]

Machay-kúria
- As Magdalena Flaviu -

El nem tudja képzelni, hogyan tudta végül ez a látszólag gerinctelen férfi behálózni a lányát. Persze, ha őszintén meg akarja válaszolni ezt a kérdést, maga is tudja, hogy Adél ostoba, nem lehetett Williamnek túl nehéz dolga. Egy önállótlan, figyeleméhes, hisztériás kislányt olyan könnyű elcsábítani, mint szűz lányt a bűnbe vinni a megfelelő szavakkal. S lám, csak nem szabadultak meg ettől a bonyolult, angliai családtól. Őszintén nem tudja, örüljön-e vagy bosszankodjon ezen a ponton, de Ilya azt mondta, maradjon hát minden a régiben, ő pedig ne vitatkozott onnantól.
A "fiú" szóra láthatóan kiszélesedik a mosolya, és a buzgó bólintás csak megerősíti, hogy azt hallotta, amit akart.
- Pompás, remek! A névvel igazán ráértek, hiszen annyi tradíciót kell számba venni a te és a mi családunkban is, ami meghosszabbítja a folyamatot. Minden szépen beérik idejében, emiatt ne fájjon a fejetek. - A nyájassága már-már hányingerkeltő. Egy fiú a lehető legkiválóbb hír! Legnagyobb sajnálatára Dominikot és a feleségét nem tudta még szétrobbantani, és mintha a fia megbokrosodott volna, nem érti meg, hogy egy meddő házasság senkinek nem gyümölcsöző. És ő még azt gondolta, Adéllal lesznek igazi gondok, erre Dominikot képtelenség észhez téríteni, hogy váljon végre el attól a semmirekellő lánytól. Az Eszterházy családdal amúgy is nehézkesen értettek szólt, Szilveszter túl progresszív az ízlésüknek. Oda inkább Ilya simulékony modora kellett, mintsem az ő tapogatózó, majd parancsoló stílusa.
- Beszéltetek már róla, mikor jösztök le Hévízre? Rögtön a szülés megkezdődése is teljesen rendben van, már elkezdtük a szobákat előkészíteni. - Magda fejében fel sem merült a gondolata a helyváltoztatásnak, hiszen az egy szem gyermeke az unokáját fogja világra hozni. Hol másutt szülné meg a babát, mint Hévízen, a család ősi fészkében?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=869003#post869003][b]Adele Nadia Krise - 2023.11.02. 21:37[/b][/url]

Will
- Machay-klinika, az Estherrel való találkozás után -

Úgy három órája hozta be az anyja a klinikára, ahol rögtön privát szobát kapott és egy elsőkörös kivizsgálást. A stressz a vérnyomása megemelkedését eredményezte, de azóta lenyomták sikeresen, az anyja pedig kivételesen anyához méltóan szinte őrt áll az ágya mellett. Most is csak annyi időre mozdult el, hogy igyon egy kávét. No ne essünk tévedésbe, itt a hangsúly még mindig főleg a babán és annak egészségén van, így amint kiderült, hogy azzal semmi gond nem lesz, mindjárt rózsásabban látta Magda is a világot. Már az érkezéskor értesítette mind Madlent, mind Willt smsben, hogy Adél a klinikán van és épp kivizsgálják, így ha bármelyikük úgy dönt, hogy meglátogatja a lányt idebent, akkor a recepción felengedik őket.
Adél maga félálomból kezd ébredezni még eléggé nyomott kedélyállapotban, de mindent összevetve már jobb bőrben van, mint három órával ez előtt. Nehézkesen ugyan, de végül felhúzódzkodik az ágyban és a visszatérő Magda segítségével több párna kerül a háta mögé, hogy kényelmesen üljön, valamint egy pohár víz a kezébe. Őszintén, fogalma sincs, mihez kezdjen ezzel az egésszel, de az émelygés még így is rájön egy-egy tizedmásodpercre, ha eszébe jut mindaz, amit a mai napon megtudott.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=869005#post869005][b]Adele Nadia Krise - 2023.11.02. 21:39[/b][/url]

Magda a szokásos sugárzó mosolyát használja most már jó néhány hónapja ismét, ha találkozik a vejével. A csicsergős üdvözlés után meglapogatja Will vállát és elköszön egy időre azzal, hogy Ilyával kell beszélnie, ez által hagyja a nehéz csendet megtelepedni a fiatalok között.
Ő maga láthatóan sápadt, mi több, nem néz Will szemébe, hanem következetesen félre, az éjjeliszekrény irányába.
- Nincs semmi különös, csak felment a vérnyomásom. - Dehogy nincs, szeretne kikelni magából, de épp hogy megnyugodott, megnyugtatták és nem volna túl célszerű visszakerülni a zaklatott állapotába. Így hát hirtelen nem is tudja, mit mondjon… vagy de, egyvalamit biztos tud.
- Jártam a nagyanyádnál. Nem lesz ház. - Egyelőre még készül lélekben, hogy most egy olyan beszélgetés következik, amit lehetőleg sosem akarna megejteni, mert nem biztos, hogy nem az üvöltésével fogja megkoronázni. Abban sem biztos, hogy egy helyiségben akar tartózkodni most Willel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=869007#post869007][b]Adele Nadia Krise - 2023.11.02. 21:40[/b][/url]

Ösztönösen húzza arrébb a lábát valami undorral vegyes haraggal a lelkében, és ehhez elég pusztán közelebb tudnia Willt a kelleténél. Sajnos nincs abban a mobilis állapotban, hogy arrébb másszon olyan könnyedén, vagy egyenesen le az ágyról, az inkább egy pingvin gurulására hasonlítana most.
Will szavait követően beáll a csend közöttük, és valószínűleg a férjének nem fog feltűnni egy kis ideig, hogy csak nekiveselkedik, kinyitja a száját, de hang az csak sokadik próbálkozásra jön ki a torkán, mert megint megrohanták a délelőtt emlékei.
- A szüleid háza. -  De igazán nem is ez a lényeg. A szája széle szinte gyermeki módon remeg meg, mint aki tényleg mindjárt elbőgi magát.
- Will… Beszéltem Nate-tel… Nem akarsz nekem elmondani néhány dolgot? Amiről… tudnom kellene? -

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=869009#post869009][b]Adele Nadia Krise - 2023.11.02. 21:42[/b][/url]

Rándul egyet a lába, amint Will hozzáér, és akár akarja, akár nem, a szája széle most már megállíthatatlanul remeg az idegtől, főleg amikor Will végre a szemébe néz.
- Nate-é a ház… és megmutatta, mit műveltél velük a padláson… - Ezen a ponton képtelen egyelőre újabb szavak formálására, de látni az arcán az iszonyt és az újabb, kezdődő zaklatottságot, ami egyre jobban erősödik benne. Az alapvető ideggyengesége különösen fogékonnyá teszi a kiborulásra, jelenleg ennek határán egyensúlyoz.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=869011#post869011][b]Adele Nadia Krise - 2023.11.02. 21:45[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=869014#post869014][b]Adele Nadia Krise - 2023.11.02. 21:51[/b][/url]

Kérdéses, felfogta-e, amit Will mondott, mert elsőre semmi reakciót nem mutat. Másodjára is csak pislogni kezd, mint aki nem hisz a szemének, de aztán csak sikerül kipréselnie magából a nagyon határozott, cincogó választ:
- Nem. Itt akarok maradni… Vagy valahol máshol. Időre van szükségem. - És ez jól tudja, a hirtelen természetű férjének nem fog tetszeni.
- Miért csináltad? - Azt nem is próbálja megérteni, hogy volt gyomra hozzá, mert ennyi idő elteltével, ha csak félig-meddig is, de annyit megtanult a férjéről, hogy nem feltétlen úgy van behuzalozva az agya, mint egy átlagos embernek, így a hogyan kérdés lehet, nonszensz és megválaszolatlan maradna örökké.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=869016#post869016][b]Adele Nadia Krise - 2023.11.02. 21:53[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=869018#post869018][b]Adele Nadia Krise - 2023.11.02. 21:55[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=869021#post869021][b]Adele Nadia Krise - 2023.11.02. 21:57[/b][/url]

- MINDEGY, HOGY KÉSZ VAGYOK-E, MERT MÁR MINDEN NAPVILÁGRA KERÜLT! - Ő is kiabálni kezd, újból. Odakint a folyosón most már felfigyelnek a zajra, de ők ezt aligha tudatosítják magukban, mennyire hangosak.
- Mit ne? Miről nincs fogalmam? Mindig ezt csinálod, mindenről hallgatsz, és találjam ki, épp mitől akarsz MEGBOLONDULNI! - A végszóra, amit szintén majdhogynem sikítozva közöl, már benyit az egyik ápoló, szinte földbe gyökerezett arccal nézve végig a kettősükön, ahogy egymásra meredve állnak és ülnek a szoba szinte két végében. Odakint már összegyűlt 3-4 bámészkodó, akik közül legalább még egy ápoló, és kisvártatva szintén megjelenik az ajtóban, hogy aztán Will és Adél közé álljon, és halk, nyugodt szavakkal megkérje előbbit, hogy lehetőleg távozzon. Idézem "Jobb lesz most a kismamát egy kicsit hagyni, hogy lenyugodjon." . Nem erőszakos, de eléggé határozott ember ahhoz, hogy az esetlegesen izgága férjet feltartsa, szükség esetén lefogja. Naponta találkoznak cifraságokkal, néha-néha agresszívebb szülőkkel is, emiatt sem akadnak fenn a jeleneten brazil szappanoperába illő szájtátásokkal.
Ha Will hajlandó engedni a szolid tessékelésnek, odakint még azt is felajánlják neki, hogy hoznak egy teát, vagy bármit, ha az segít. Mivel az itt dolgozók nem tudják, mi történik, az első feltételezésük az, hogy Adél hormonjai érzékennyé tették őt és veszekedés robbant ki közöttük valószínűleg egy csacsiság miatt, így a Willre kilőtt pillantások javarészt empatikus, másik fele semleges.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=874253#post874253][b]Adele Nadia Krise - 2024.03.02. 20:57[/b][/url]

Júlia
- Rózsafa | Február vége

Ez egy hosszas és idegőrlő keresgélés volt kezdve onnan, hogy az anyjával megejtett egy roppant kínos beszélgetést Júlia munkaviszonyáról, a múltbéli "feladatáról", és hogy tanonc-e még a Sárkányölőben. Utóbbi volt a legfontosabb napirendi pontja, mert az már félig azt jelentené, hogy a lány él. Azután az este után Júlia eltűnt a térképről, majdhogynem literálisan. Hiába kereste a megszokott online platformjaikon, nem találta, a profiljaihoz vagy nem lépett be jó ideje, vagy szó szerint el is tüntette őket. Bagolyra nem válaszolt, a hívás nem ment át, és már lassan kezdett kifogyni az ötletekből, mikor végre elszánta magát: ha Mohamed nem megy a hegyhez, ideje a hegynek Mohamedhez mennie Lucienestől.
Rózsafa olyan, mint bármelyik magyarországi apróbb település: sok a natúr térfigyelő kamera, és kevés a felújított ház, ahogy az utak minősége is nem kicsit megkérdőjelezhető. Az pedig különösen szembeszökő, ha egy fiatal, nem odavalósi anyuka csak úgy besétál a mindennapjaikba a mellkasára erősített kisgyerekkel, különösen jól öltözötten, és megáll az egyik ház előtt csengetni.
Adél egy abszolút nem Rózsafára illő jelenség, ez persze nem akadályozta meg a házhoz jövetelben. Megunta ezt a kergetőzést és a találgatást, és úgy érezte, ideje rendet tenni a történtekkel kapcsolatban, megnézni magának, hogy tényleg életben van-e az egykori barátnője? Addig fogja nyomni a rozoga csengőt, amíg fel nem veri az összes élőt és holtat vele.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=874259#post874259][b]Adele Nadia Krise - 2024.03.02. 21:44[/b][/url]

Sokkal hamarabb támad mozgolódás, mint hitte. Őszintén azt gondolta, hogy akár egy órán keresztül idekint fog ácsorogni és várni, hátha feltűnik a kócos lobonc és valami bicskanyitogató szarkazmust vág hozzá, ahogy szokta, ehhez képest a pizsamában előbukkanó Júlia látványa új, de a vele érkező határtalan megkönnyebbülés is. Mint valami hirtelen támadt hullám, úgy söpör végig rajta az érzés a gyűszűnyi bűntudata mellett.
Életben hagyták.
- Nincs. - Biccent megerősítően, hogy minden rendben, és belép a kapun. Lucien a szokásos baba-csodálkozó arcát virítja Júliára, és megpróbál magyarázni neki valamit két-három gagyogással, de végül úgy dönt, hogy az anyjához bújni most sokkal érdekesebb és biztonságosabb. Új neki a környezet, ez se nem Hévíz, a nagyszüleinél, sem a Krise-birtok, sem Médi.
Odabent szembefordul Júliával, de látni rajta, hogy keresi a szavakat, hogyan kezdjen bele.
- Élsz... - Zseniális kezdés, le a kalappal, a szavak mestere, hölgyeim és uraim! - Úgy értem... - Megrázza a fejét, mintha megpróbálná a kényelmetlenségét lerázni. - ... örülök, hogy élsz. - Nem épp a legszebben váltak el, de nem is kívánta a lánynak a legrosszabbakat akkor és ott. Azt tette, amit helyesnek gondolt: előtérbe helyezte a gyereke jólétét Júliával szemben.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=874262#post874262][b]Adele Nadia Krise - 2024.03.02. 22:28[/b][/url]

Úgy érzi, legördült egy hatalmas kő a lelkiismeretéről azzal, hogy Júlia él, mozog, és viszonylag egészségesnek tűnik. Nyilván nem lát bele a mindennapjaiba, maximum azt jegyzi meg gondolatban, hogy nézett már ki sokkal kipihentebbnek a lány, de egyébiránt egészségesnek tűnik, és ez a legfontosabb.
Nagyon idegen az élethelyzet, mégis megmosolyogtatja, hogy Júlia próbál alapvető figyelmességeket megugrani.
- Leginkább a melleimet szereti, de azon fél órája túlestünk, úgy hogy nemsokára le fog billenni a feje és elnyomja a tejkóma. - De a gesztus kedves, mindenképpen értékeli.
Az intésnek megfelelően követte Júliát a nappaliba, odabent pedig leül a kanapéra a már nagyokat pislogó gyerekkel együtt.
- Próbáltalak keresni... Sajnálom, ami történt. - Ami persze édeskevés, de legalább felnyitotta a szemét, hogy Will olyan területekre kalandozott, amit épeszű ember elkerülne, ha sokáig akar élni. Nem, nincs konkrét bizonyítéka, igen, a paranoid gondolkodásmódja felnagyít szinte mindent, és a puszta tény, hogy Maeve elsimította a fenyegetést csak így, plusz, hogy úgy gondolja, közel lehet a rejtélyes pálcához is, neki elég meggyőző érv, hogy ne akarjon a közelében maradni, ergo Will visszakövethető közelében sem nagyon.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=874267#post874267][b]Adele Nadia Krise - 2024.03.02. 23:32[/b][/url]

Nem feszegeti tovább, hogy miért nem lehetett elérni Júliát, mert a nap végén ez abszolút lényegtelen: az a fontos, hogy egy darabban, élve és lélegezve megúszta a házukban történt... incidenst.
- Tudom. Ahogy azt is, hogy ... több sebből vérzik, ami történt. Nem azért jöttem, hogy felemlegessem, hanem tényleg tudni akartam, hogy megúsztad. De nem mertem rákérdezni Willnél. - Ha volna benne igazi szégyenérzet, lesütné a szemét akár, vagy félrenézne, ehhez képest mostanra megszokta, hogy az emberek szemébe nézzen ilyen alkalmakkor. Már nem dacos, nem lázadó, hanem elszánt, hogy szembenézzen a következményekkel.
- Meg azért is, mert ha már közreműködtél közvetetten a megcsinálásában, - Itt megsimogatja Lucien immáron bóbiskoló fejét, csöppet sem leplezett utalással a Magda-Júlia anyagi kapcsolatra. - szerettem volna bemutatni neked, de egyelőre nem túl... kommunikatív. Majd úgy három év múlva talán hasznosabb társaság lesz. - Egyelőre pont elég, hogy Lucien az ő ragaszkodó, pici fia, aki imádja a szüleit és a környezetét.
- Elmondod, mi történt? - Júliától nem fél megkérdezni, Willnél valamiért rettegett volna ezt felhozni, tartván a rossz hírektől, hogy Júlia hullája valahol egy gödör alján rohad mondjuk, vagy egyéb, nem túl szívderítő módon szabadultak meg tőle.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=874270#post874270][b]Adele Nadia Krise - 2024.03.03. 00:03[/b][/url]

- Nem bírtam rákérdezni. - Most először látszik a vívódás az arcán. Rövid szünet után hozzáteszi: - Féltem, hogy kimondja, hogy megölt téged. - A hangja egészen csendes, nem szabadkozik, csak halkan rettegő. Azt jelentette volna, hogy tényleg bűntárssá válik egy gyilkosságban.
- Előbb meséld el, mi történt. - Majd az anyjára is rátérnek, hogyne, de most azt akarja tudni, mi történt Júlia, Will és Maeve között.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=874275#post874275][b]Adele Nadia Krise - 2024.03.03. 00:42[/b][/url]

Bólint. Igen, érti. Maeve pont az a fajta arctalan és megfoghatatlan fenyegetés jelenleg az agyában, amiről egykor csak képzelgett az idegen pálca megjelenésével. Hogy egy napon majd nem csak ketten lesznek az életükben, hanem egy ismeretlen valaki, aki elragadhatja tőle Willt és tönkreteheti az ingoványos talajon mozgó, de még létező boldogságát.
- Biztos vagyok benne, hogy valamiben mesterkednek együtt, de inkább nem akarok tudni róla. - Hála Maeve egykori hipnózisának, elkerül minden olyan alkalmat, amikor tényleges részleteket tudhatna meg a Will és Maeve között húzódó ügyletekről.
- Éppen ezért... válunk el. - Nos igen, előbb vagy utóbb ide is kilyukadtak volna. - Beadtuk a papírokat. Pár hónap és véglegesedik minden. - Ettől még nem engedi el Willt, de a hivatalos részt tekintve nem akar egyelőre hozzákapcsolódni. Túl rizikós, és egy razziát már megélt, nem kell több.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=874282#post874282][b]Adele Nadia Krise - 2024.03.03. 01:14[/b][/url]

- Nem, aláírtuk a papírokat. Elköltöztem néhány hétre, amíg új helyet talál magának, aztán visszamegyek a házba. Az nálam marad. - Addig Budapesten lesz, mert Médi épphogy férjhez ment, őt nem akarta ebbe most belevonni, a szüleihez sem akar folyton visszafutni, és a Krise-család végleg kiesik az egyenletéből. A külföldi nagynéniket is kihúzhatta a listáról; nem akarja azt a látszatot kelteni, hogy elszökne a gyerekükkel.
De akkor jó, térjenek át a relevánsabbnak ítélt témára.
- Az elején haragudtam. - Lucien már nagyban alszik az anyja mellkasára bukva, a kis feje rábukik Adél szíve tájékára, a szuszogása nyugodt, édes. - Aztán jobban elgondolkodtam és nem annyira te voltál a gond, mint az anyám. Tőled egyenesen várható egy ilyen döntés, mert sosem voltál az az érzelgős erkölcscsősz, aki visszautasítana egy ilyen ajánlatot. Az anyám meg jól tud embereket megvesztegetni, ez tény. - Kibírhatatlan Magda életfelfogása ilyen szempontból.
- Ez persze nem jelenti, hogy repestem az örömtől, mert mindent más megvilágításba helyez. Például, hogy a minimális barátságunkban volt-e őszinteség, vagy csak az anyám pénze? - Erre pedig most ő igazán kíváncsi.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=874377#post874377][b]Machay Adél - 2024.03.05. 21:55[/b][/url]

- Nem tagadom, hogy az nem volt rossz. Visszafogtad és kezelted... Ettől még most megreccsentünk, Júlia, de ismerlek már annyira, hogy azt feltételezzem, ez neked nem nyom sokat a latba. - Tényleg volt annyira naiv, hogy elhiggye, egy adott ponton túl Júliával megkedvelték egymást, és mióta kitudódott a Magdás fiaskó, ott a bizalmatlanság gyökere.
- De engedd el. A nap végén ennek már annyira nincs jelentősége, főleg, hogy hónapok óta nincs már különösebben kontaktod sem vele. Az is csoda, hogy tőlem nem búcsúztál el hamarabb. - Csak egy Imperio és egy Crucio kellett hozzá, hogy Júlia végleg kilibbenjen a képzeletbeli ajtaján.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=875382#post875382][b]Machay Adél - 2024.03.23. 21:19[/b][/url]

Will
- Április -
ELME

A cipőjének sarka szinte bántóan koppan a kőpadlón minden egyes lépéssel, amit megtesz. Ütemesen követi a gyógyítót, miközben a szabályok sora egyre csak gyűl: nem szabad felizgatni, vigyázzon rá, mit mond és hogyan, szorítkozzon pozitív dolgokra, ne adjon a kezébe idegen tárgyakat, amiket később hasznosíthat. Mentálisan kicsekkol egy-egy pillanatra, majd vissza.
Azóta a nap óta az élete nem kis túlzással felfordult: vele van a limitált számú baráti köre, de a családja megoszlik, mi több, inkább ő van ellenük. Nem nyíltan, ó, ez sosem zajlik nyílt és kezelhető pályán, nem. Dominik látogatása mellbevágásként érte, ahogy a fenyegetése is. Őrjöngött, zokogott, sírt utána, felhívta az anyját, aki ugyan nagyon óvatosan fogalmazott, de nem nevezte rossz döntésnek az idősebbik gyermeke javaslatát: mi lenne, ha Lucient egy ideig Dominik és Zsófia nevelnék? Amíg lecsendesedik a felkavarodott állóvíz- és itt nyomta ki a telefont, hogy torkaszakadtából üvöltsön. Jó, hogy Médi és Lucien épp sétáltak a városban és nem kellett végighallgassák az összeomlását. Azóta nem csak periodikusan, de naponta beveszi a nyugtató főzetet, másként görcsös sírás kínozná és durva hangulati hullámzások.
Az öltözéke, mint mindig, makulátlan és kifogástalan, a haja összefonva, a sminkje minimális, a külseje egy érett, húszas éveiben járó nőé is lehetne... ha nem nézne ki tizenhatnak a véla tulajdonságai miatt. A testvérével ellentétben, aki tizenhat évesen már magas és erős arcvonásokkal bíró ember volt, ő szinte gyereknek tűnik a smink és a megfelelő ruhaválasztás hiányában.
A gyógyító végül megáll az egyik szoba ajtaja előtt, emlékezteti sokadjára a szabályzatra, és hogy limitált idő áll rendelkezésére, aztán lenyomja a kilincset.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=875392#post875392][b]Machay Adél - 2024.03.24. 00:49[/b][/url]

Will
- Április -
ELME

Un, deux, trois, un, deux, trois, kilégzés, belégzés, kilégzés, belégzés, feszítsétek meg a hasfalat, egyenesítsétek ki a hátakat, gyerünk!
Ha túl sok a fejedben a gondolat, hasznos valami mechanikusra, begyakoroltra gondolni. Kicsit leegyszerűsíti a káoszt, vagy legalábbis azt az illúziót kelti, hogy lefaragtál a komplexitásból; valójában eltakartad a saját szemed és a jelenség tovább halmozódik a szemed láttára, csak nem vagy hajlandó szembenézni vele.
Un, deux, trois, un, deux, trois.
Az áprilisi, erősödő napfény gyógyírként simogatja végig a szobát, az asztalt, a mágikus láncokon megcsillan, a határvonalat jelző vörös csíkon tovaszáll, sőt rávilágít a kanapén ülő mágus hajára is.
Szüksége van néhány másodpercre, hogy befogadja a vizuális információkat: a láncot, az asztalt, a külsőt, a lenőtt hajat, a pizsamaszerű, nevetséges öltözéket...
... az ismeretlen szemeket.
Egy pillanat volt a habozás, nem több, mégis elég arra, hogy úgy érezze, visszarepült az időben...
Hi. (...) Csak menj bele a játékba. (...) Nekem sincs sok választásom. Tartozom a családomnak, kész tények elé állítottak. (...)
Aztán a momentum tovaszáll, nyomot sem igazán hagy benne. Átlépi a küszöböt, és pár határozott, talán leheletnyivel erősebb sarokkoppanás után leül Willel szemben az asztal és a határvonal túloldalára.
Un, deux, trois, un, deux, trois.
- Vonzóbb lettél. - A bájos, kislányos mosolya a régi, és üres. A csalafinta éle mű, de majdnem valós. Will talán nem fogja észrevenni, milyen pontos a koreográfia: pozitív megerősítés, könnyed hangsúly, semleges témák. Meglátod, kislány, jó lesz, és a mellkasod hetek óta tartó, hörgő szorítása alábbhagy majd. Hiszen ép és egészségesnek tűnik általánosságban véve, igaz, kissé talán megviselt, ráférne egy borotválás és hajvágás, ruhatár csere, de nincs elborult állapotában.
Ugye?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=875394#post875394][b]Machay Adél - 2024.03.24. 01:17[/b][/url]

Will
- Április -
ELME

Bien.
Nem felejtette el, ami történt. Volt már katatón, ringatózó állapotban, miközben felidézte a történteket, az eltorzult arckifejezést, az ahhoz a naphoz vezető rövid jeleneteket, a fenyegetőzéseket, a tiszta pillanatban tett tanúbizonyságokat.
Te vagy a gyerekeim anyja és szeretlek emiatt. Nem hiszem, hogy lehetnél ennél fontosabb.
Akkor mindez egy átmeneti hullámvölgynek tűnt, ám a végleg a valóságtól elszakadt Will látványára nem volt felkészülve. Most sincs igazán a begyógyszerezett még-férjére.
- Látni akartalak. - Követi a gyógyító tanácsait, próbál semlegesen, de pozitívba hajlóan fogalmazni. Csak semmi felesleges inger, impulzus, szó, bármi, ami Willt kibillenthetné. - Rendben volna, ha máskor is bejönnék? Mondjuk... párnaponta? Ha megengedik... - Hiába a huncut félmosoly, ahogy elnéz a kanapén ücsörgő, olvasó boszorkány felé, a szeme nem nevet. Mintha azt mondaná, "jajj, a szüleink úgyis megengedik, hogy találkozgassunk", akárha tinédzserek volnának.
- Hogy érzed magad? -

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=875396#post875396][b]Machay Adél - 2024.03.24. 01:45[/b][/url]

Will
- Április -
ELME

Talán most először remeg meg a szája széle, mielőtt villámgyorsan megszilárdítaná ismét a koncentrációját, de a szemeibe visszakúszik valamicske fény. Majdnem, mint ezelőtt, amikor tudtak súlytalanul viccelődni.
- Megtisztelsz. - Szinte nevetős a hangja, talán még Madlen is megdicsérné ezért a színészi teljesítményért amatőrként.
Valójában semmi sem olyan, mint régen, talán nem is lesz. Erre igen élesen és tolakodóan képes emlékeztetni a férje csuklóin végigfutó láncsor, és azok csörrenése, akárcsak Will bentlakó öltözéke, és a végül elejtett őszinte, puritán vallomás.
Leolvad az arcáról a mosoly, majd nagyot szusszant.
- Egy hónapja még sokat sírt, de végül meg tudott nyugodni. Három hete sétával és játékkal már egész jól megnyugodott. Aztán két hete percekig nézegette a képed. Elkészíttettem néhány közös fotónkat, és szereti a szájukba venni őket, gyűrögetni... múlt héten az arcodat nézte percekig. Figyel, és gondolkodik. Keres téged. - Ettől semlegesebbet és biztatót nem tud mondani, ami nem lenne érzelmileg manipulatív és gáncsoló hatású, bár még erre is felpillant rá a boszorkány. A perifériás látásából jótékonyan ignorálja a szigorúbb pillantást.
- Járt még nálad más is? - Talán Madlen eljött, talán az ügyvédek, talán... senki?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=875398#post875398][b]Machay Adél - 2024.03.24. 02:11[/b][/url]

Will
- Április -
ELME

És ezzel sikerült rossz irányba terelni a beszélgetést. Megrebben a szeme, egy pillanatra nem tudja, mit válaszoljon, a következő másodpercben viszont gördülékenyen gurulnak le a szavak az ajkáról.
- Semmi, hiszen kicsi még. Tudod, a babák gyakran sírnak és nyűgösek, néha még nekünk sem hagyja abba. - Nem hazudik, de nem is vágja rá konkrétan az okot. Nagyon óvatosan próbál lavírozni, de Will izgatottabb állapotba kerül, rengeteg kérdéssel sorozza meg. Vet egy gyors oldalpillantást a kanapén most már nyíltan a könyve felett őket néző boszorkányra, majd vissza Willre.
- Nincs itt. Shhh, Will, lassíts, válaszolok mindenre, rendben? - Bólint is, hogy tényleg nem hagy kérdést válasz nélkül, nem kell aggódni. - Megbeszéljük. Ha a gyógyítók engedik, hogy behozzam, ígérem, hogy behozom, hogy láthasd őt, jó? Megoldjuk, rendben lesz. - Szeretné a kezét Will kézfejére csúsztatni, megnyugtatni, másfelől szeretne felállni és kisétálni a puszta érzelmi nyomás és súly okán. Lüktet a halántéka.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=875413#post875413][b]Machay Adél - 2024.03.24. 12:10[/b][/url]

Will
- Április -
ELME

Annyira hirtelen jön a váltás, hogy nincs igazán ideje felkészülni rá lélekben. Persze figyelmeztették, hogy Will instabil, óvatosan adagoljon bármiféle információt az életük részleteit illetően, mégis láthatóan összerezzen az asztalra csapástól és a hirtelen fellángoló agressziótól. Mintha visszarepültek volna az utcai jelenetbe, nyelnie kell egyet, és ökölbe szorítania a kezeit, hogy uralkodni tudjon magán. Ez csak átmeneti. Kezelik, igen. Semmi baj nem lesz, a láncok visszafogják. Meggyógyul, meggyó-...
Sóhajt.
Ugyan fél szemét most már az ügyeletes boszorkányon tartja, és a távozásra sarkalló kézjelzést is elkapta, mégsem áll fel, hanem felnéz Will most idegennek ható arcába.
- Jó. Mit szeretnél? Ha elmondod, megteszem, amit tudok, hogy segítsek. - Már ő is érzi, mennyire ostoba, hogy ezek után még mindig kitart Will mellett válás ide vagy oda, de azt is tudja, nem bír leszakadni róla.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=875415#post875415][b]Machay Adél - 2024.03.24. 12:53[/b][/url]

Will
- Április -
ELME

Un, deux, trois, un, deux, trois.
Az öklei görcsös erőszakkal gömbölyödnek össze, a fogai fájdalmasan nyomódnak egymásnak, hogy szinte az ínyében érzi egy pillanatra a feszültséget. Számol, kilélegez, belélegez, számol, kilélegez, belélegez. Amíg Will megrázza a fejét, és abban a pár másodpercben próbál urrá lenni a fejében keletkezett zavaron, ő is emlékezteti magát a jelenleg biztos kapaszkodóként szolgáló mantrázásra.
- Nem megyek. - Bár ez a boszorkánytól is függ persze, de egyelőre nem úgy látja, mintha szét akarnák őket választani. Visszaölti a mosolyát, bár most már nem olyan jól megjátszott, és inkább feszültséggel átitatott.
- Eldöntöttem, hogy kezdeni kell valamit a kerttel, új virágágyások, akár egy faházat is lehetne bele rakni... - És valóban, megnyugtatóan stabil, szinte vidám hangon kezd magyarázni teljesen semleges, könnyed dolgokról, amíg tényleg el nem jön az ideje, hogy felálljon, és távozzon a látogatási idő végével.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=875437#post875437][b]Machay Adél - 2024.03.24. 17:40[/b][/url]

Will
- Április | Egy héttel később -
ELME

Az első találkozó után szüksége volt egy nyugtatóra, egy pohár vízre, egy sírásra, és egy alapos beszélgetésre Will gyógyítójával. Nem olyan rossz a helyzet már- mondták-, javul és reagálni fog a kezelésre, van remény és lesz haladat is. Ezzel pedig beérte ideig-óráig, már amikor nem akart remegni, vagy épp másképp kiborulni.
Eltelt egy hét, ez alatt csak annyi történt, hogy felhívta Willt kétszer. Rövid beszélgetések voltak, megkérdezte mindkét alkalommal, hogy érzi magát, szeretné-e, ha bármilyen olvasmányt bevinne neki, vagy szüksége van-e bármire? Másodjára megígérte, hogy ma bejön hozzá, ahogy azt is, hogy megpróbál többet maradni. Apró, de szívvel tett ígéretek. Közben beszélt Joannával is...
Ismét az asztal két oldalán ülnek, ő megint csak kitett magáért, de ezúttal lerakta a telefont kettejük közé, a határvonal őfelé eső részén. A képernyőn egy videó fut épp, Lucien kacagva mászik a földön, miközben Adél beszél hozzá: Hol van anya? Gyere anyához. Ott van Milford, a plüsskutya, próbáld elérni. A baba örömtelien, csilingelően kacag bele a kamerába, csodás látvány a szüleinek.
- Még nem tudtam behozni, de ez már majdnem olyan, mintha itt lenne. - Próbál jó dolgokat hozni Will mindennapjaiba, hogy érezze, nem hagyták el, törődnek vele. Pedig nem érdemli meg, de ezt a hangot tudatosan elnyomja magában egyelőre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=875448#post875448][b]Machay Adél - 2024.03.24. 18:37[/b][/url]

Will
- Április | Egy héttel később -
ELME

Nem tudja nem észrevenni a hangulatban beállt változást, ehhez pedig elég volt néhány fénykép és videó Lucienről. Mindent gondosan dokumentál, részben most már azért is, mert a pánik napról napra eluralkodik rajta akár másodpercekre, akár percekre, ha a testvére belengetett fenyegetésére gondol. Ha elveszíti Lucient, nem tudja, mihez fog kezdeni, de már így is az idegösszeomlás határán lavírozik. A napi rutinok betartása, és az a tény, hogy egyszerre egy feladatba kapaszkodik, általában segítenek végigcsinálni a 24-ből 16 órát sikeresen, vagy apróbb buktatókkal, de ha tényleg elmarják a gyerekét mellőle, lehet, hogy az menthetetlenül a padlóra küldi.
- Én is erre gondoltam. Egy labradort, vagy goldiet akár... valami családi nagy kutyát. Imádná. - Ahogy ők is a gyereküket. Lucien a szemük fénye körülmények ide vagy oda. Közben továbblapoz a galériában egy újabb videóra, ahol már fürdeti a kicsit. Lucien elmélyülten koncentrál a buborékokra, és arra, ahogy Adél fújkálja őket ide-oda. Főleg a játékkacsát szereti nyomogatni, és összevissza spriccolni mindent.
- Gondoltam rá, hogy elviszem babáknak szóló vízi tornára. Állítólag szeretik, mert az anyaméhre emlékezteti őket a lebegő érzés. - És jó volna kiszakadni az átkozott faluból is, ahol újabban megint csak az összesúgás megy a háta mögött. Fojtogató, kellemetlen a légkör.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=875453#post875453][b]Machay Adél - 2024.03.24. 18:59[/b][/url]

Will
- Április | Egy héttel később -
ELME

- De te fogod kiképezni, hogy ne ugorjon fel a kanapéra. - Mintha minden rendben lenne. Mintha a szakadékoknak nyoma sem volna az életükben, mintha... Nincs mintha, és egyelőre nem lesz sem labrador, sem más eb, csak a szórványos találkozások, a fotók és a videók Lucienről, és semmitmondó, feszültségoldó sessionök.
Will pedig visszakanyarodik ahhoz, amit legszívesebben elásna magában és nem nézegetné sehogy. Hátradől a székben, közben a fürdőzős videó újraindul.
- Nem hiszem, vagy inkább... korai ezt megmondani. Még nagyon kicsi, hamar elmosódhat ez benne. Ha innen kijöttél, meglátjuk, hogy reagál a jelenlétedre, de... nem, nem hiszem, hogy emlékezni fog rá. - Öröm az ürömben, hogy kisbabáról van szó limitált memória tárhellyel. Ettől még szeretné elvinni később, akár két-hároméves kornál Lucient egy gyermekpszichológushoz felülvizsgálatra, hogy biztosan kizárják a sérülés legapróbb lehetőségét is.
- Tudja, hogy szeretjük, és ez a fontos. - Mondaná Willnek, hogy ne nézzen vissza, mert akkor egy újabb limbóba kerülhet, de az utóbbi esetből tanulva próbál a lehető legügyesebben fogalmazni, mégsem csak semmiségekkel kiszúrni a másik szemét.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=875463#post875463][b]Machay Adél - 2024.03.24. 21:37[/b][/url]

Will
- Április | Egy héttel később -
ELME

Amije van. Mije is pontosan? Ah, nem, az elvileg nem örök... De van más. Megrebben a szeme, vet egy pillantást a telefon kijelzőjén nevetgélő babára, aztán reflexből továbbviszi egy másik videóra: Lucien épp a szájába próbálja tömni a csörgőt, de mikor nem megy, elkezdi inkább rázni, és hangosan sikítozni a gyönyörűségtől, mert a csörgő bizony csörög. Milyen meglepő és fantasztikus!
- Nekem is ezt mondták. - Lassan biccent, mert tényleg ugyanezt az információt kapta a gyógyítótól, de most az "örökletes" szó elültette benne a gondolatot, hogy tényleg elvigye a gyereket egy teljes kivizsgálásra.
- Majd elviszem szakemberhez. - Egyelőre jobb a megnyugtatás, mint hogy egyenesen kimondja, nem pont emiatt viszi majd Lucient bármiféle gyógyítóhoz. Egész addig, míg Will szájából most el nem hangzott, hogy a baba bármit is kaphatott tőlük az alapokon túl, eszébe sem jutott, pedig annyira magától értetődően ott lebegett lehetőségként... Bele fog fájdulni a feje megint.
- Most koncentráljunk inkább arra, hogy hamar kijuss innen, jó? És amint lehet, behozom őt is, hogy találkozhassatok. - Próbál bátorítóan viselkedni, holott érzi, a szavak gyengék, a mögötte levő erő úgyszintén, de megteszi, amit meg tud.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=875467#post875467][b]Machay Adél - 2024.03.24. 22:22[/b][/url]

Will
- Április | Egy héttel később -
ELME

Nem árul el olyan sok mindent az arca, inkább... kifejezéstelen, igen, sokszor úgy tűnik, mintha nem lenne jelen teljes mértékben, és a gondolatai egy része másutt száguldana elszabadult vonat módjára. Amikor viszont Willre néz, talán a férje ismeri már annyi ideje, hogy meglássa a szemében, maradt még ott a régi gyöngédségből Will iránt, és valószínűleg ez sarkallja rá, hogy újra és újra bejöjjön ide, felvegye a telefont és felhívja az ELME vonatkozó telefonszámát, hogy aztán várakozás után átadják a készüléket Willnek, és beszélhessen vele. Nem a semmiért zarándokol el újra és újra erre a babaház hangulatú, mégis nyomasztó helyre az összes gyógyszerszaggal.
- Még meg kell beszélnem ezt a gyógyítóiddal, hogy látják a helyzeted, de ha beleegyeznek, akkor igen, szeretném behozni ide Lucient. Remélem, hogy neked is segítene, ha láthatnád legalább. - Abban korántsem biztos, hogy Will a kezébe vehetné a gyereküket, sőt, nem igazán lát rá reális esélyt, de minden a gyógyítók végszavától függ. Ő meg akarja tenni a maximálist, ami tőle telik.
- Figyelj... tényleg szeretném, ha jobban lennél. És melletted állok, oké? Ki fogsz jönni innen, amint jobban leszel. - Ezt már-már magának is mondogatja mint kapaszkodót. Ha őszinte akar lenni, ez inkább kompenzálás a részéről, mert úgy érzi, Willtől végleg elfordultak a családok, érthető okból, de ahogy mellette ott áll most az a kevés barátja, úgy nem tudná elképzelni, hogy totálisan magára hagyja a férjét ebben a helyzetben. Másfelől elképesztő zsenialitással vakítja saját magát, mert ez az egész ELME-helyzet jelentősen háttérbe szorította Will eddigi bűnlajstromát, és áthelyezte a fókuszt a gyógyulására a vezekléséről.