Minden, ami nem Budapest és környéke. Olyan nagyvárosok, mint Pécs, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szombathely, Nyíregyháza, Eger és sok másik, valamint falvak és határon belüli helyek és a Balaton, valamint azt körülvevő helységek.

- Hát, talán... talán nem lett a legjobb, de... szerintem ehető - hajolt a füstölgő serpenyő fölé, majd amikor már csípte a szemét, hátradőlt és egy pálcalendítéssel elállította a tüzet, utána pedig kinyitotta vele az ablakot. Amióta felfogta, hog már legálisan varázsolhat otthon, rengetegszer nyúlt a platánpálca segítségéért. Persze ettől nem lett ügyesebb a konyhában és ez a reggeli rántotta állagán is látszott. Bocsánatkérően fordult Kornél és Fanni felé.
 - Oké, kinek van inkább kedve kukoricapehelyhez? - kérdezte óvatosan, bár a húga válaszát már sejtette.
 - Én, én! - visította Fanni, a lelkesedéstől szinte leborult a székéről.
 A Hollósi szülők még tegnap elutaztak az anyai nagyszülőkhöz, így esett, hogy Zalán főzésre kényszerült. Amikor ő volt Athanachkovicséknál, minden étkezést olyan színvonalon bonyolított le a házimanójuk, mintha magát a mágiaügyi minisztert látták volna vendégül. Ennel ellenére nem szégyellte magát, Kornél pontosan tudta, hogy ők valamivel egyszerűbben élnek.
 - Nektek tényleg pónijaitok vannak otthon? - fordult aztán Fanni teljes testével Kornél felé. - És tényleg egy kastélyban élsz? Ha gazdag vagy, miért nem tudsz járn...
 - Elég volt - fogott rá Zalán a húga fejére, hogy visszaforgassa az asztal irányába, ahova már lecsapta a kukoricapelyhet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=860806#post860806][b]Hollósi Zalán - 2023.03.16. 00:52[/b][/url]

- Hát, talán... talán nem lett a legjobb, de... szerintem ehető - hajolt a füstölgő serpenyő fölé, majd amikor már csípte a szemét, hátradőlt és egy pálcalendítéssel elállította a tüzet, utána pedig kinyitotta vele az ablakot. Amióta felfogta, hog már legálisan varázsolhat otthon, rengetegszer nyúlt a platánpálca segítségéért. Persze ettől nem lett ügyesebb a konyhában és ez a reggeli rántotta állagán is látszott. Bocsánatkérően fordult Kornél és Fanni felé.
 - Oké, kinek van inkább kedve kukoricapehelyhez? - kérdezte óvatosan, bár a húga válaszát már sejtette.
 - Én, én! - visította Fanni, a lelkesedéstől szinte leborult a székéről.
 A Hollósi szülők még tegnap elutaztak az anyai nagyszülőkhöz, így esett, hogy Zalán főzésre kényszerült. Amikor ő volt Athanachkovicséknál, minden étkezést olyan színvonalon bonyolított le a házimanójuk, mintha magát a mágiaügyi minisztert látták volna vendégül. Ennel ellenére nem szégyellte magát, Kornél pontosan tudta, hogy ők valamivel egyszerűbben élnek.
 - Nektek tényleg pónijaitok vannak otthon? - fordult aztán Fanni teljes testével Kornél felé. - És tényleg egy kastélyban élsz? Ha gazdag vagy, miért nem tudsz járn...
 - Elég volt - fogott rá Zalán a húga fejére, hogy visszaforgassa az asztal irányába, ahova már lecsapta a kukoricapelyhet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=860813#post860813][b]Athanaczkovics Kornél - 2023.03.16. 10:08[/b][/url]

Szkeptikusan mérem végig, ahogy készül az a rántottának csúfolt valami, majd Zalán mellé állva fürkészem. - Legalább nem mozog - vonom meg vállaimat, könnyedén foglalok helyet Fannival szemben, aki azonnal rávágja az igenleges választ a kérdésre. Én még a kérdést sem fogtam fel - egyetértően bólogatok, mert nekem aztán mindegy. Általában kihagyom a délelőtti étkezéseket, és ennek az oka igen egyszerű: nem tudok enni ébredés után, plusz nincs kedvem már reggel apám morcos képét nézni, ahogy halálosan komolyan olvassa a reggeli híreket.
Fejemet kapom a kislány fejé, elnyílt ajkakkal bólintok, mert lényegében nem téved. Bár totálisan megvan az inger, hogy leálljak vitatkozni, mégis mi a különbség egy póni és egy abraxán között, de úgy vagyok vele, ráérek ezzel, ha idősebb lesz. Magamban helyeselve fürkészem Fannit, aki Zalán rásegítésével fordul el tőlem.
- Hát a kettőnek nincs köze egymáshoz, de azért nem tudok járni, mert balesetem volt - pillant akaratlan a nem messze kitámasztott mankóra. Az időjárás változások, amik ennyire hirtelenek és drasztikusak, minden csontja megérzi, úgyhogy ismét elő kellett kapnia a szekrény mélyéről, legalább az egyiket, hogy ne essen össze. Örül neki nagyon, vigyázz. - És nem tudom kastély-e, de elég nagy... Zalán nem mesélt róla? - nézek fel barátomra, majd vissza a kislányra.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=860814#post860814][b]Hollósi Zalán - 2023.03.16. 10:47[/b][/url]

Fanni újra forgolódni akart, de a bátyja nem hagyta neki. Tenyerével takarta ki Kornél képét, másik kezével pedig megismételte az előbbi mozdulatot, így a kislány már csak a müzlijébe meredve folytatta, kissé csalódottabb hangvételben.
 - De apa azt mondta, azért nem tud járni, mert nem vagyunk gazdagok.
 Amint az első kanál kukoricapehely roppant, csend állt be. Zalán zavartan nézett a húgára, majd barátjára.
 - Csak azt mesélte, hogy nem futotta a legjobb orvosokra. És hogy akkor én épphogy csak megszülettem. Akkor költöztek el nagyapáméktól. És ezért nem épült fel azóta rendesen, pedig nem volt mágikus eredetű a baleset. - Nem érzett bűntudatot emiatt, hiszen az apja sosem beszélt rossz szájízzel erről. De ritkán beszéltek a sérüléséről, ezért halkult el egy időre a két testvér.
 - De, meséltem róla, de túl kotnyeles volt, úgyhogy a viselkedése függvényében ismerhet csak meg jobban téged. - Elrugaszkodott Fanni székétől és felpakolt egy üveg mézet a szekrényből, aztán kiszedett egy málnával megpakolt tálat a hűtőből. - Szóval a mai program az lesz, hogy gyerekfelügyelünk, amíg anyáék hazaérnek. Utána meg elugorhatnánk papámhoz. - Nem részletezte a tervét, de remélte, hogy a sokatmondó pillantás is elég lesz. Lepakolt Kornél elé is egy tányért, de hagyta hogy azt és annyit rakjon a reggelijébe amit és amennyit szeretne.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=860816#post860816][b]Athanaczkovics Kornél - 2023.03.16. 11:13[/b][/url]

Gyomrom szűkül össze a válaszra. Szégyenkezve hajtom le a fejemet, mintha csak az én hibám lenne, de valahol a sajátomnak is érzem. Én gyerekként megkaptam a legdrágább és leghatásosabb kezeléseket, csak plusz volt, hogy anyám gyógyító. Mindent megtettek a felépülésemért.
- Én... én sajnálom - felelem végül halkan, majd kerül halvány mosoly ajkaimra. - De látod: elméletileg gazdag vagyok, mégis rokkant - mosolygok immár biztatóan a kislányra, mikor Zalán kikerül a képből és el tudom kapni a pillantását esetleg, ha éppen nem a kukoricapelyhet próbálja megfejteni ennél is jobban. Zalánra nézek szemforgatva.
- Néha borzasztó vagy - jelentem ki habozás nélkül, végül bólintok. Itt van az ideje, hogy többet megtudjunk Zalán álmairól, és nem titkolom, hogy az elemi mágiába is szeretnék belevetődni, ha van rá módom. A napló a ruháim között pihen és Merlin lássa lelkemet, tényleg próbálkozom olvasni, de megnehezíti, hogy a birtokon dugdosnom kell, mert félek, anyáék elvennék tőlem és azzal a lendülettel küldenék vissza Ezrának. Lemondóan sóhajtok.
- Mit szeretnél csinálni ma? - pillantok Fannira, miközben a málnát kezdem majszolni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=860819#post860819][b]Hollósi Zalán - 2023.03.16. 11:40[/b][/url]

A kislány nem nézett fel, de belevigyorgott a kanalába, Zalán pedig épp az égett tojással próbálta kitalálni, mit csináljon, de érezte a hátán Kornél korholó pillantását. Nem foglalkozott vele. Örült, ha az utóbbi hónapokban kordában tudta annyira tartani a kicsapongó hangulatingadozásait, hogy a szüleinek ne tűnjön fel, hogy valami nem stimmel vele. Bónuszpont, hogy a bájitalnak köszönhetően teljesen gyanútlanná váltak, hisz nem volt több éjszakai kiabálás.
 Egyszer csak arra lett figyelmes, hogy valami kotorászni kezdett a nyitott ablakon.
 - Szia Szotyi - köszönt Fanni a konyhába toppanó macskának, ami szemmel láthatóan megváltásként élte meg, hogy bemenekülhetett, ami nagy szó volt a füstszag ellenére. Zalán elmélyülten bámult az állatra, ahogy rányivákolt.
 Hirtelen perdült meg a tengelye körül a serpenyővel s cinkos vigyort küldött a másik kettő felé, mint akinek zseniális ötlete támadt. - Akartok acsarkát hergelni?
 Fanni úgy pattant fel a székről, mintha már bevetve ismerné az acsarkahergelés metódusát és fejvesztve rohant az előszobába a cipőjéért. Ez felért Kornélnak egy válasszal, hogy mihez volna most kedve.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=860820#post860820][b]Athanaczkovics Kornél - 2023.03.16. 11:55[/b][/url]

A mozgásra kapok fejemhez hirtelen: tapogatózok, amíg meg nem csípi valami az ujjamat. Megkönnyebbülten sóhajtok, mikor leesik, csak Noisy trónol a fejemen megint, mint ahogy mindig. A hajam között el tud bújni éppen annyira, hogy mindenki észrevegye, de őt ez ne zavarja.
Lassan fordulok a macska felé, fejem billen oldalasan. Mióta van Zalánéknak macskája? És én miért nem ismerem? És... őket miért nem zavarja, hogy a házban van? Ha nálunk történne ilyesmi, hatalmas pánik törne ki, és igyekeznének kipaterolni az idegen macskát, mielőtt a szüleim meglátják. Fanni meg még köszön is neki. Összeszűkült szemekkel méregetem az állatot, majd pislogok Zalánra, aki totyorog, mint a szaró dirikól a serpenyővel a kezében.
Törzsből fordulok Fanni felé, aki egy szempillantás alatt tűnik el előlem. Értetlen pislogok.
- Ez pontosan mit is jelent? - nyúlok ki a mankóért, hogy rátámaszkodva álljak fel szakadozottan, minimálisan eltorzult arccal. Kell pár másodperc, amíg összeszedem magam, de utána készségesen sétálok kifelé, hogy én is magamra húzzam a cipőmet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=860821#post860821][b]Hollósi Zalán - 2023.03.16. 12:13[/b][/url]

- Meglátod - borítja az égett kaját abba a tányérba, amibe eredetileg a saját reggelijét szánta. - Csak gyere hátra.
 Ő nem szórakozott a cipővel, papucsban slattyogott ki a teraszukra. Felmérte a terepet és ahogy sejtette: Szotyola testvére, Mandula is ott fetrengett az egyik bokor alatt. Ez csakis egy dolgot jelenthetett.
 - Visszatért - mondta Kornélnak olyan hangsúllyal, mintha épp egy történelmi eseménynek lennének szemtanúi. Fanni elrongyolt mellettük, kezében egy sámlit cipelve és szó nélkül a kerítéshez állította, hogy feltápászkodva rá át tudjon kukkantani az egyik faléc repedésén.
 - Ott van - hadarta izgatottan és türelmetlenül intett Kornéléknak, hogy nézzék meg a saját szemükkel is. Zalán navigált barátjának és mutatott egy olyan rést, amin ő is át tud lesni a másik kertbe.
 Elsőre semmi érdekes nem volt ott, csak a szomszéd Kriszti néni tespedt az egyik műanyag széken, ahogy a reggeli kotyogósát szürcsölgette. De kissé jobbra sandítva látni lehetett egy mozgó levélkupacot az egyik fa alatt.
 - Visszatért! - ismételte Fanni suttogva.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=860823#post860823][b]Athanaczkovics Kornél - 2023.03.16. 12:27[/b][/url]

Értetlen néztem Fanni után, aki már az udvaron volt, Zalánra is, aki mellettem állt. Fogalmam sincs mi történik, vagy mi történhet, bármennyire nem hangzik jól egy knarl felbosszantása. Számat húzom el az ötletre, de végül csak-csak odaslattyogok az egyenletlen talajon Zalánék mellé.
Lehajolva kukkolok át a másik udvarba, ahol először a néni szúrja ki a szememet, mert lássuk be, nem nehéz észrevenni. Tekintetem pedig automatikusan zizzen a sarkában észlelt mozgásra. Az a levélkupac nem a szél miatt mozdult meg.
- Ugye nem arra készültök, amire gondolok? - kezdek el suttogni én is, pedig aligha van rá okom, ahogy először Zalánra, majd Fannira nézek, végül vissza a résen át az udvarba. Egy orrot látok kikandikálni a levelek közül, és legnagyobb megdöbbenésemre, a nénit egyáltalán nem zavarja, hogy egy knarl van az udvarában. Nálunk ezeket úgy tüntetik el, hogy esélyük sincs még csak egy mélyebb levegőt sem venni, nemhogy szaglászni és mozgolódni. Ennek lehet az az oka, hogy egyszer Maxim, még gyerekkorunkban megpróbálta megetetni, vagy az, hogy apám szerint már alapból kártékony lények, így választásuk sincs. Mindenki döntse el maga, melyik opció a szimpatikusabb neki.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=860826#post860826][b]Hollósi Zalán - 2023.03.16. 12:46[/b][/url]

A testvérpár csak némán bólintott egymásnak Kornél aggodalmas mondata hallatán és Zalán megkezdte az akciót. Pálcás kezével megtapogatta a kerítést, ami enyhén vibrálni kezdett, mintha csak vízről visszaverődő tükörkép lenne. Régen nem frissítettek már a kiábrándító bűbájokon, ez pont kapóra jött. Kibűvölte a legundormányosab rántottacafatot a tányérból és óvatosan átnavigálta a lécek fölött. Kicsit fennakadt a bűbáj a védőburkon, de sikerült pont a levélcsomó széléhez odapottyantani a darabot.
 Több se kellett az acsarkának, a piciny orra nyomban a kaja felé kezdett szimatolni, de ahelyett, hogy rávetette volna magát a maradékra, furcsa tüsszögő hangok kíséretében fújta fel magát. Kitört a búvóhelye alól és elkezdte feltúrni a kertet. Elcikázott Kriszti néni lába alatt, ezt legalább kétszer megtette, de a mugli asszonyságnak csak akkor tűnt fel a jelenléte, amikor a nagylábujjába mélyesztette azokat az apró, de kegyetlenül éles fogakat.
 Fanni nevetését visszafojtva rázkódott a kerítésnek dőlve, de Zalánnak is meg kellett erőltetnie magát, hogy ne ejtse el a tányért.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=860827#post860827][b]Athanaczkovics Kornél - 2023.03.16. 12:59[/b][/url]

Ez a néma bólintás egyáltalán nem tetszett. Mintha most lépnék be valami klubba, aminek a beavatási szertartása következik. Hátrébb lépek, ahogy a kerítés vibrálni kezd, de nem ér különösebben váratlanul, de amint elkezdődik az egész, szinte arcom nyomódik a kerítésnek, hogy véletlen se maradjak le egyetlen pillanatról se.
A rántottának csúfolt valami esik le a levélkupac mellé, a következő pillanatban pedig elszabadul a káosz. Az állat rohangál fel s alá, de egyetlen pillanatra, mintha leesne neki hol van, megáll, majd harap a néni lábába. Szabad kezemet emelem szám elé, hogy a nevetést visszatartsam: a hirtelen rángatózástól Noisy kis karmait érzem meg fejbőrömön, de a nevetést így sem tudom koordinálni.
Halkan köszörülöm meg torkomat, majd kinyúlva oldalra igyekszem jelezni Fanninak, hogy most figyeljen - teljesen elfelejtve, hogy ki tudja, ő ezt már hányszor nézte végig több formában -, mert az acsarka éppen most állt neki konkrétan a néni alatt levő széket támadni. Mellkasomat valami könnyed érzés járja át, de nem tudok vele jobban foglalkozni éppen, mikor premierplánba nézhetem végig a műsort, amit Zalán kreált.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=860839#post860839][b]Hollósi Zalán - 2023.03.16. 13:48[/b][/url]

Kriszti néni felvonyított a fájdalomtól, melynek következtében kivágódott a teraszajtó, hogy kidübörögjön rajta Kriszti bácsi. Egy szál gatyában állt, kezében a saját bögréje, amit csak addig tudott szorongatni, amíg az acsarka el nem kezdte cibálni az ő papucsát is. A kávé ráborult egyenesen kriszti néni fejére, ami már végképp kiverte a biztosítékot Hollósiéknál és hasukat fogva borultak egymásra - és Kornélra hatalmas nevetéssel a kerítés tövében. Már nézniük sem kellett, bőven elég volt hallgatni a szomszédok hisztériáját.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=860852#post860852][b]Athanaczkovics Kornél - 2023.03.16. 21:31[/b][/url]

Ahogy kicsapódik az ajtó és végig nézem a bácsit, ahogy - vélhetően - a saját felesége fejére önti a kávéját, hangosan felpfölve kapom ismét szám elé a kezemet, de nem sokáig tudom tartani: hasamra csúszik a kezem és engedem ki magamból.
Balról kapom a jelzést, hogy valami történik, de mire felfoghatnám, egy föld gumóban akad meg a mankóm és azzal a lendülettel dőlök el a Hollósi testvérekkel együtt. Remélem nem arra számítottak a testvérek, hogy meg tudom őket tartani, mert ha igen, elég hamar kiábrándulnak. A mankó az égnek emelve rezeg, ahogy nevetek, Noisy a fejünk fölött repked egy ideig, majd száll a kerítésre, ahonnan csendben szemléli az eseményeket - és komolyan értetlenséget látok a szemében. Nem csoda. Nevetésem lassan csillapodik, karomat vetem át szemeimen, és őszintén megmondom, fogalmam sincs melyik testvér, melyik testrészemet törte el éppen, csak azt remélem, hogy Fanni jól van.
Mély levegők.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=860856#post860856][b]Hollósi Zalán - 2023.03.16. 22:51[/b][/url]

Zalán a térdét markolta nevetéstől görcsösen, Fanni a könnyező szemét törölgette, lehalkítaniuk sem kellett magukat, mert a kiabálás odaát túlharsogott mindent. Csoszogás is hallatszott, a műanyag szék borult, az acsarka pedig csak olyankor hagyta abba a tüsszögést, amikor sikerült újfent belecsípnie valamelyik áldozatába.
 Csapódott az ajtó, zörgött az avar és már csak Kriszti néni halk siráma szűrődött ki a házból. Zalánék még nevetgéltek egy sort és gyakran vettek nagy levegőt, hogy aztán felszabadulhasson a szakadozva benntartott sóhaj. Szotyi kíváncsian ugrott fel az ablakpárkányra, de ami aggasztóbb volt, hogy Mandula vörös ostorként lengette izgatottan farkát a mellettük lévő bokorban. Zalán érdeklődve dőlt el kissé a kerítéstől, szinte már rákérdezett, hogy a műsor tetszett-e ennyire neki, de hamar az arcára fagyott a vigyor.
 Mandula előrenyomult és a kupacba vergődött bagázsra vetődött, hogy ugródeszkának használja őket és megkaparintsa Kornél madarát.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=860893#post860893][b]Athanaczkovics Kornél - 2023.03.17. 22:19[/b][/url]

A nevetés ingere sokkal nagyobb, ha már csak a hangokat hallom. A végére már elnyomjuk mi a kerítés másik oldalán lévő háború hangjait, és már azon nevetek, ahogy Zalán és Fanni nevet. Nem gondoltam volna, hogy ez lehetséges, de így van - és soha nem hittem volna, hogy tapasztalni is fogom ezt az érzést. Valahogy az én családom összejövetelei soha nem így zajlanak.
Hirtelen eszembe sem jut, hogy vajon Noisy-t összenyomtuk-e vagy mi történhetett vele, mikor Fanni fél lábáról és az én hasamról ugrik el a vörös macska, hogy a kerítésre vesse magát, ahonnan a madaram reppen el - még éppen időben. Szinte már rosszallóan néz a macskára, majd száll inkább a ház ereszére. Én pedig felnyújtott karral, elnyílt szájjal maradok pár pillanatig így megfagyva: felkészültem, hogy végig kell néznem, ahogy Noisy vacsora lesz. Megkönnyebbülten sóhajtok.
- Merlinre - pillantok Zalánra. - Ez a madár lesz a vesztem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=860900#post860900][b]Hollósi Zalán - 2023.03.17. 23:02[/b][/url]

Riadtan hajolt előrébb, hogy megállítsa a macskát, ami csupán azt eredményezte, hogy ráfejelt Kornél mankójára. Az orrára markolt, hátát pedig ismételten nekivetette a kerítésnek. Most már nem annyira örömkönnyektől telt szemével figyelte, ahogy a szárnyas jószág menekülőre fogja.
 - Mi a fenéért nem adtad vissza Orbán profnak... - nyögte fájdalmasan és megsemmisülten tűrte, ahogy Mandula már az ő fejét használta újabb lépcsőfoknak, hogy a Joberknoll hűlt helyét vizsgálja meg. Fanni megszeppenten pislogott, még mindig Kornélnak dőlve, mert annyira későn eszmélt fel a hahotából, hogy lemaradt az akcióról.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=860904#post860904][b]Athanaczkovics Kornél - 2023.03.17. 23:27[/b][/url]

- Mert nem tudtam leszedni a fejemről - morgom vissza már sértődötten, de kissé elégedettebben, ahogy végignézhettem, hogy Zalán megfejeli a mankómat. Azon kívül is van értelme, hogy ne essek össze. Inkább magamnak bólintok egyet, mint barátomnak, majd nézek Fannira.
- Ha nagyon szépen megkérlek, hozol nekem egy pohár vizet? - pislogok a lányra ártatlanul. Csak reménykedem abban, hogy készséges lesz, mert annak megfelelően mozdulok. Nem venném jó néven, ha végig kéne néznie, ahogy felszerencsétlenkedem magam a földről Zalán segítségével: éppen elég, hogy így lát. Ez tényleg csak az egómról szól, belátom... inkább arról, hogy ne sajnáljanak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=860922#post860922][b]Hollósi Zalán - 2023.03.18. 00:24[/b][/url]

Fanni értetlenül forgatta fejét, mert nem vágta, miért kell Kornélnak hirtelen innia és hogy ehhez miért pont az ő segítsége kell. Szája állt csücsörítésre, homlokára gyanakvó ráncok szöktek, majd óvatosan feltápászkodott és végigmérte a szenvedő bátyját. Vonakodva kezdte a kérdést intézni hozzá.
 - Neked hozz...
 - Nem kérek, köszi.
 - De anya vett dínósat is.
 - Nem kell a hülye sebtapaszod - fakadt ki Zalán elmagasodó hangon s szabad kezével legyezett a levegőbe, hogy a húga végre lekopjon.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=860944#post860944][b]Athanaczkovics Kornél - 2023.03.18. 13:10[/b][/url]

Tekintetem kapkodom a testvérpár között, és nagyon nehezen fogom vissza a végére a nevetést. Dínós sebtapasz. Pedig egész jól hangzik.
Vállam felett hátra nézve figyelem Fannit, ahogy eltűnik a házban, majd kapom Zalán felé a fejemet. - Segíts felállni, mert itt halok meg - nyújtom felé a kezemet, és remélhetőleg mozdul is barátom. A lábam kezd elgémberedni, a csontjaim szinte égnek, úgyhogy minél előbb szeretnék talpra kecmeregni. Amint megtörténik támaszkodok azonnal a mankóra és veszek mély levegőket.
- Most meg kell majd innom egy pohár vizet. Remélem nem hordóval hozza - fordulok a ház felé. Számat húzom el kicsit. Nem szeretek ilyeneket játszani senki előtt, de Fanni előtt indokoltnak tűnt, hogyha már az apját is látja rokkantan, akkor ne tegyek rá még egy lapáttal. Merlinre...

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=861025#post861025][b]Hollósi Zalán - 2023.03.19. 12:05[/b][/url]

- Szerintem most épp a vizipisztolyába tölti. Annyit csak el tudsz viselni - vont vállat a húga hült helyét vizslatva, majd megtámaszkodott a kerítésben és felegyenesedett.
 - Kornél, nálunk ezt nem kell szégyellned. Apa sem teszi azt. Így van ez, amióta megszülettünk, nekünk ez nem furcsa vagy égő. Fanni is csak azért kámpicsorodik el rajta, mert senki más nem futkározik vele fel-alá, amikor én suliban vagyok. Anya eléggé óvatos és nem engedi a mugli kortársai közé gyakran, mert már kezd kijönni rajta a mágia és... - tekintete elismerést és egyszerre ámulatot is küldött Kornél felé, ahogy felsegítette barátját. Remélte, nem kell részleteznie, hogy a húgán a mágia vadabbul csapódik le mint ahogy anno ez vele történt meg.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=861571#post861571][b]Athanaczkovics Kornél - 2023.03.30. 13:58[/b][/url]

- Az simán jó - bármi is az a vízipisztoly. De benne van a nevében, hogy vízi, szóval akaratlan egy vízből készült pisztoly kerül lelki szemeim elé, mert erről volt szó egyszer Mugliismereten, de azon felül el vagyok veszve. Azt meg kötve hiszem, hogy Fanni ölne, úgyhogy csak elfogadom ezt is, és várok az ítéletemre.
Zalánra támaszkodva kelek fel a földről, mint egy két lábon járó szerencsétlenség, miközben hallgatom a szavait.
- Nem arról van szó, hogy szégyellem, csak... elég, ha az apját így látja, érted. Nem akarok rátenni még egy lapáttal, én csak... - túrok tincseim közé, majd inkább fogom be a számat. - Akkor most rohangáljunk vele. Van egy ötletem - szalad ráncba szemöldököm egy pillanatra, ami remek ötletnek tűnik, csak ki is kéne vitelezni, de igazából úgy érzem, Fanni miatt sikerülni fog.
Közben fejem fordul oldalasan, hogy végig kövessem, ahogy a macska somfordál a ház teteje felé, ahol Noisy nézelődik.
- Vajon ebből mekkora káosz lesz? - biccentek fejemmel arra.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=861842#post861842][b]Hollósi Zalán - 2023.04.01. 13:09[/b][/url]

 Tanakodva nézett fel az ereszre, aztán az ablakban terpeszkedő Szotoylára, majd körbejárta a hátsókertet, hogy találjon valamit, amivel leszedhetik Kornél állatát a tetőről. - Nem akarom megvárni, amíg kinyiffantják a madaradat.
 Még mielőtt rákérdezhetett volna, hogy akar pont ő rohangálni a húgával, Fanni bukkant fel a teraszajtóban, kezében egy rikítózöld stukkert szorongatva. Arca kifejezéstelen volt, hisz az volt a mesterlövészek ismérve és a koncentrációban is sokat segített. Feltartotta a játékfegyvert és könyörtelenül húzott a ravaszon, hogy egy cérnavékony, de elég messze érő vízsugárral arcon találja Kornélt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=862185#post862185][b]Athanaczkovics Kornél - 2023.04.04. 15:08[/b][/url]

Vállat vonok.
- Csak van annyi esze, hogy elrepül - több, mint egy éve az övé a madár, ha a vizsga előtti évet is nézzük, de még mindig nem tudja mit kezdjen vele olykor. Noisy egy meglepően értelmes lény, leggyakrabban tényleg madárként viselkedik, szóval reménykedem abban, hogy van annyi ösztöne, hogy elrepül. Vagy nem tudom... valamit csinál, hogy lehetőség szerint ne haljon meg. Hümmögve követem Zalánt, majd esnek kékjeim Fannira, aki valami nagyon zöld dolgot tar-.
Pislogva állok az udvar közepén csurom vizesen. A cseppek folynak mindenfele, hajam eleje a homlokomra tapad, én meg meredten bámulok előre fele. Először csak halkan pfögök fel, ahogy kezdem felfogni mi történt, majd engedem ki a nevetést. Mankómra támaszkodva dőlök előre röhögve.
- Mondanám, hogy megbosszulom, de esélytelen - szólalok meg még mindig nevetős hangon.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=862240#post862240][b]Hollósi Zalán - 2023.04.05. 03:12[/b][/url]

Kornéllal arra a konklúzióra jutottak, hogy talán mégsem származna akkora baj abból, ha még délelőtt tennének egy sétát Hollósi papa házához. Muszáj volt valamivel Fannit lefárasztani, Zalán pedig tartalékolni akarta minden erejét a rájuk váró kutatómunkához. A Mecsekoldal meredek utcáit pár perc alatt maguk mögött hagyták... volna, ha Kornél lába nem lett volna kiszolgáltatva a szeszélyes időjárásnak. Még egy pont szólt amellett, hogy jobb minél előbb megejteni a látogatást. A terep hamar változott aszfatból szűk erdei ösvénnyé, egy ponton pedig már érzékelhette a trió, hogy bűbájjal átitatott helyhez közelítettek. Hiába volt viszonylag közel a városhoz, ezt a területet is rendíthetetlenül őrizte mindenféle kiábrándító bűbáj, hogy a kíváncsi mugli szemeket eltérítse.
 A fák közül kilépve meg is lett a válasz, miért. Hatalmas, színes szalagokkal díszített póznák meredeztek a szemük előtt, némelyikük annyira korhadt volt, csupán a mágiának köszönhették, hogy még álltak. Még vagy tucatnyi hasonló tákolmány keretezte a tisztás szélét, melynek közepén egy szebb napokat is megélt, de hangulatos faház terpeszkedett.
 Fanni a nagyapja után sipákolva rohant előre és kezdte kerülgetni a ház előtt kupacba pakolt farakásokat és a gazokkal együtt burjánzó kertet, hogy feltépje a ház melletti garázs-szerű képződmény ajtaját.
 - Kicsit jobban össze volt rántva a hely, amíg nagyanya élt - szabadkozott Zalán szégyenlős mosollyal, ahogy pöckölt egyet a boltívről lelógó cégérre, mely alatt éppen áthaladtak. Hollósi seprűműhely. Semmi flancos mottó vagy jelmondat. A név önmagáért beszélt.
 Mikor már sokkal közelebb jártak, Fanni bukkant elő ismét. Egyik kezében egy meglehetősen kicsi seprűt szorongatott, a másikkal pedig a Hollósik rangidős tagját vezette ki az udvarra.
 - De nézed, ugye? Ugye?
 - Reméltem, hogy olyan gyors leszel, hogy szemmel követni képtelenség lesz - recsegte mély, de szeretettel teli hangon Géza papa. Amikor észrevette Zalánékat, cinkos kacsintást küldött feléjük, remélve, hogy a bemutatkozás várhat, amíg találnak a legkisebb hollófiókának valami elfoglaltságot.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=862351#post862351][b]Athanaczkovics Kornél - 2023.04.06. 22:18[/b][/url]

Tudod ki izzad le zuhanyzás után? A bénák. Tehát én. Miután Fanni kilövöldözte magát, remek ötletnek tűnt, hogy nekiinduljunk: azért is, mert dombon felfelé - ami addig a pontig, amíg el nem jutottunk odáig, nekem nem volt egyértelmű -, plusz minden ellenem dolgozik.
Sokkal jobban sántítva érkezem meg a helyszínre, légzésemet igyekszem normalizálni, hogy minimálisan legyek emberszerű Zalán és Fanni mellett. Fél szememet becsukva nehezedem a mankóra, fejemet fordítom körbe az erdős részen, aminek hangulata azonnal rám ragad.
Széles mosollyal nézek Fanni után, majd pillantok Zalánra, de csak mosolygok rá. Nem akarok bunkó lenni, de nem vagyok képes beszélni, amíg nem szedem össze magam. Szó nélkül indulok tovább, végül találom szemben magam Hollósi papával. Megszeppenve pislogok rá és a kacsintására, erősebben markolok mankómra. Soha nem fogok hozzászokni ehhez a közvetlenséghez, ami Zalán családját veszi körbe - zavartan hajtom le fejemet egy pillanatra. Noisy nem tetszését fejezi ki, kis körmei figyelmeztetően vájnak fejbőrömbe és markolnak néhány tincsemre, így visszaegyenesedem. Tényleg nem fogok soha hozzászokni ehhez. Nem kell merev háttal egyenesen állnom, mosolyognom mindenkire hamisan, válaszolnom a klisés kérdésekre olyan válaszokkal, amiket gyerekkorom óta a számba rágnak, táncolnom olyan lányokkal, akikre azt mondják, hogy remélik egyszer valamelyik a feleségem lesz. Ki a felszentelt kentaur akar szándékosan kapcsolódni az Athanaczkovicsokhoz? Meglepő, de sokan.
Feleszmélve kapom oldalra fejemet, hogy inkább Fannit figyeljem: ez most sokkal kellemesebb és jobb, mint otthon lesz valaha. Kiélvezem.
- Hajrá Fanni! - emelem fel szabad kezemet huhogva és széles vigyorral arcomon.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=862355#post862355][b]Hollósi Zalán - 2023.04.06. 23:17[/b][/url]

Most, hogy már seprű volt nála, nem érezte égető szükségét, hogy a lábait használja, amikor megbizonyosodott róla, hogy a papája figyeli, futva vett lendületet és ugrott fel a járgányra. Pár apró körrel melegített be, majd talpát a lábtartónak feszítve nekilódult. Sötét haját tépte a menetszél, ahogy gyakorlottan szlalomozott az ósdi pózbák között
 - Ezzel ellesz egy darabig - jegyezte meg Zalán zsebretett kézzel. Arcán egy pillanat erejéig csak, de szomorúság suhant át. Ő is ülhetne seprűn. Fáj a szíve miatta még mindig. A röpke melankóliát Géza papa szakította félbe egy intéssel, amikor úgy találta, hogy Fanni már nem igényel közönséget a mutatványaihoz.
 - Gyertek - vezette be őket a fészerbe, amiről hamar kiderülhetett Kornélnak, hogy ez az a hely, ahol a csodák szoktak történni.
 Zalán engedelmesen követte nagyapját az egyik munkaasztalhoz, bár nehézkes volt, tekintve hogy alig lehetett lépni a különböző holmiktól. Inkább tűnt az egész egy antikváriumnak mintsem egy nívós mester műhelyének.
 - Megfogadtad a tanácsomat - mosolygott hitetlenkedve az orra alatt, amikor egy íves fémdarabot mutatott fel az öreg.
 - Már hogyne tettem volna. Látod, mennyivel szebb az illesztés.
 - Mindegy, milyen szép, ha nem elég strapabíró, nagyapa.
 Kezébe vette a fémet, ujjai közt forgatta egy darabig, mielőtt Kornél orra alá tolta volna, egyfajta udvariasságképp, hogy bevonja a diskurzusba, bár nem tudta, mennyire lesz képes hozzászólni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=863312#post863312][b]Athanaczkovics Kornél - 2023.04.20. 14:22[/b][/url]

Szótlan követem a férfit és Zalánt be a fészerbe, ahol kékjeim kerekednek ki azonnal. Bár a lovakhoz vagyok szokva, de azért egy remekül megcsinált seprű sem hagyja nyugton az agyamat. Hangtalan váózok aprókat, ahogy tekintetem meg-megakad bizonyos részeken, vagy már félig kész seprűkön.
Óvatosan, lassan közlekedem, hogy véletlen se akadjak bele semmibe, mert félő, ha leverek valamit, akkor lavinát indít el. Dominó-effektus. Mankómra támaszkodva érek oda hozzájuk, és mire feleszmélnék már egy fém darab van az orrom előtt.
- Oh - szólalok meg először megszeppenve, majd fejemet mozdítva mérem végig az elém tett darabot. Félve emelem meg kezemet, mutatóujjammal mutatok egy pontra Zalán szavai után. - Ha itt megerősítést kap, akkor a levegőt is jobban vezeti, az illesztést is meg lehet tartani ilyen ívesen, de a tartása erősödik. Talán egy két centis, kissé ívelt fém darab elég lehet, hogy a súlya se legyen túl nagy, és irányítani is egyszerű legyen - fel sem tűnik, hogy hangosan gondolkodom, és egy olyan ember munkájába szólok bele, aki évek óta ezt csinálja. Kezemet visszahúzva esik le mit csináltam. - Merlinre, ne haragudjon! Nem akartam beleszólni, sajnálom. Inkább csak hangosan gondolkodtam... remek az illesztés. Gyönyörű - bólogatok magam elé, alsó ajkamba harapva. Egész időben szóltam hozzá a köztük lévő témához is, de ennél rosszabb már nem lehet. Ha a szüleim ezt hallották volna, nem elég, hogy sehova nem mehettem volna hónapokig, de minimum eltiltanak a repüléstől. Ja, várjunk, Ezra félig megtette, majd Zalánnal köttettük a néma alkut. Milyen remek év volt!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=863347#post863347][b]Hollósi Zalán - 2023.04.21. 14:33[/b][/url]

Zalán vonásai megkeményedtek, de Hollósi nagyapa sziszegve nevette el magát, ahogy Kornél véleményezni kezdte a lábtartó alkatrészét.
 - Eddig valóban így csináltam! - bökte oldalba nevetve Kornélt, majd visszavette unokájától a fémdarabot. - De néha hallgatni kell a fiatalok ötletére, hogy majd aztán a saját hibájukból tanulják meg a helyes fortélyokat.
 - Úgy érted, hogy megcsinálod ahogy javaslom, hogy aztán más alatt törjön ketté? - dünnyögte sértetten Zalán.
 - Meg van csinálva rendesen fiam, ne nevettess - legyintett Géza bácsi.
 - Nagyapa, megmutathatom Kornélnak a könyveket?
 Az öregúr olyan lendülettel fordult újra feléjük, hogy majdnem ráborult a munkaasztalra.
 - Te. Könyveket.
 - Szoktam olvas...
 - De nem itt fiam! Mi lelt téged? Csodálom, hogy még nincs seprű a lábaid között, mint Fanninak.
 Zalán elhallgatott. Neki még nem említette, hogy már vagy egy éve nem repült és még jó ideig nincs is tervben.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=869771#post869771][b]Athanaczkovics Kornél - 2023.12.05. 14:37[/b][/url]

Minden után csak csendben hallgatom, ahogy barátom és a nagyapja eszmecseréznek. Jobb a békesség, többet nem szólalok meg, az a biztos. Gondolom igen határozottan, amíg a könyvek szóba nem jönnek. Majd más. Alsó ajkamat harapom be, így sandítok Zalánra - tehát elérkeztünk az érzékeny témához, és abból kiindulva, Zalán mennyire szótlan lett, nem hiszem, hogy a papa tud róla. Torkomat köszörülöm meg.
- Elnézést kérek - emelem fel kezemet is sután, hogy jelezzek a papának. - Nekem lennének szükségesek azok a könyvek - pillanatnyi szünetet tartok, majd úgy mosolyodom el, mintha végre társamra leltem volna a férfiban. - Egyébként igaza van abban, hogy Zalán keveset olvas. Engem is meg szokott lepni, ha könyv van a kezében, főleg, ha tankönyv! - bólogatok serényen. Nem hagyhatok ki egy ilyen lehetőséget arra, hogy kicsit élvezkedjek barátom helyzetén, ha már mindketten szerencsétlenek vagyunk jelenleg. Ennyi boldogságunk legyen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=870225#post870225][b]Hollósi Zalán - 2023.12.24. 23:13[/b][/url]

Szemforgatva szegezte tekintetét a plafonra, amikor tovább szívták a vérét és egy lassú sóhajjal próbálta magában tartani a válaszát. Tudta, hogy kár volna itt bizonygatni, hiszen ha kiderülne, mennyit szokott kutakodni a könyvtárban a képességét illetően, csak további kényelmetlen kérdések merülnének fel a nagyapjában.
 - Kornél elemi kurzusához kell. Meg akartam neki mutatni néhány írást apától is, ha már itt vagyunk.
 - Szolgáljátok ki magatokat. De a nagyanyád polcát...
 - Tudom - legyintett nagyot Zalán, amint fülébe jutottak az engedékeny szavak. - Nem bolygatjuk, csak ha muszáj.
 - Ne legyen muszáj. - Géza papa hangjával együtt koppant a lábtartó az asztalon.
 Zalán válaszra sem méltatta, fél lábbal már kint is volt a műhelyből, fejével pedig intett Kornélnak is, hogy jobb ha mennek, mielőtt még több feltételhez kötik őket.
 Fanni sikonyálása vert visszhangot az erdő fái közt, ami azt jelentette, hogy a húgával sem kell bajlódni egy darabig. Még akkor is hallatszott kicsit, amikor benyitottak a főépületbe.
 - Oké, gyere - vezette tovább barátját a ház belsejébe, bele sem gondolva abba, hogy a kaotikus mindenség talán először túlságosan ingergazdag lehet neki.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=871566#post871566][b]Athanaczkovics Kornél - 2024.01.08. 20:19[/b][/url]

Kezdek hozzászokni ahhoz, hogy mindent az elemire fogunk. Egyébként tényleg sokkal egyszerűbb ezt tálalni bárkinek is, mint azt, hogy Zalán ordítozva alszik és furcsa dolgokat lát. Bár nem mondom, nekem sem esik jól minden ilyen helyzetben szembesülni azzal, hogy mit tettem a birtokon, de ez van.
Szótlanul követem Zalánt, figyelve minden mozdulatomra, miközben elhagyjuk a műhelyet, nehogy leverjek valamit a mankóval.
A házba lépve nézek körbe lassan.
- Gondoltál már arra amúgy, hogy nagyapádnak elmondd? - teszem fel a kérdést habozás nélkül, ahogy remélhetőleg a szükséges könyvek felé sétálunk. - Vagy legalább említsd neki? - pillantok Zalánra, majd nézek inkább azonnal más felé. Vékony jégen táncolok, mint mindig, ha ez a téma, azonban nem tántorít el attól, hogy az egyáltalán nem visszafogott kérdésemmel traktáljam barátomat: hátha segít rájönnie valamire.