Minden, ami nem Budapest és környéke. Olyan nagyvárosok, mint Pécs, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szombathely, Nyíregyháza, Eger és sok másik, valamint falvak és határon belüli helyek és a Balaton, valamint azt körülvevő helységek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=842588#post842588][b]Hollósi Zalán - 2022.01.22. 08:01[/b][/url]

Tudta, hogy az ünnepek különlegessége, hogy gyorsabban telnek, mint azt az ember szeretné, de most kivételesen örült ennek. Ez azt jelentette, hogy annál hamarabb fog eljutni Kornélhoz. A karácsonyi vacsorán Szofi is többször felhozta a témát, olyankor Zalán mindig jelentőségteljesen bámult kuzinjára az asztal túloldaláról, mert nem akarta, hogy elkotyogja, miféle lovakat is fognak ők tulajdonképpen megülni Athanaczkovicséknál. Szerencsére Zalán anyukája egyáltalán nem fogott gyanút, így minden különösebb fenntartás nélkül engedte útjára a fiát. Azért még mielőtt a kandallóba lépett volna, többször elismételtették vele barátja vezetéknevét, nehogy pont akkor törjön bele a nyelve, amikor fennhangon kell mondania a pontos címet.
  Sikeres érkezését követően próbált úgy viselkedni, mintha nem nyűgözte volna le Kornél otthona - több-kevesebb sikerrel. Sokszor kapta azon magát még így is, hogy tátott szájjal bámulja meg az ősrégi festményeket, a díszes bútorokat, a hatalmas szobákat, amikben ha nagyon akarták volna, akár kviddicsezni is lehetne, olyan magas plafonjuk volt. A házimanók unszolgatását udvariasan utasította el, mert jelenleg minden más érdekesebbnek tűnt, mint az evés-ivás. Bár a külön szobát furcsának találta az elején, valahol megértette. Hiszen mi mást kezdjenek ennyi szobával?
 Megbeszélte Kornéllal, hogy Szofi egy nappal később érkezik csak. Nem akarták túlbonyolítani a menetrendet, s csak remélni tudta, hogy ez senkinek nem fog gondot okozni. Zalán valahol mélyen örült, hogy így alakult, legalább nem fog híre kelni, ha lezúgna véletlenül valamelyik ló hátáról. Nem mintha nem lett volna a lány zsebében így is elég kínos történet, aminek ő volt a főszereplője...
 - Meglátjuk. - mondta a csizmára meredve, majd a lábfeje mellé tartotta, hogy összemérhesse vele. - Úgy nem lesz az igazi, ha te nem jössz - tette hozzá egy keserédes fintor kíséretében, miközben lerúgta magáról a bakancsát. Kicsit nyomta lábujját a kapott lábbeli, de egyáltalán nem volt vészes. Bólintott, jelezve, hogy ez így megfelel neki. Sokban hasonlított a seprűlovas felszereléshez, így még szokatlannak sem érezte.
 - Tényleg? - Kornél örömén nem lepődött meg, a szüleién annál inkább. Bár nem tudta pontosan, miért intézték hozzá azt a pár üdvözlő szót is annyira kimérten, feltételezte, hogy a nagymúltú varázslócsaládoknál ez így lehet szokás. - És a bátyád is itt van? Vagy ő nem jött haza karácsonyra?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=842843#post842843][b]Hollósi Zalán - 2022.01.26. 23:01[/b][/url]

- Ez egyszerre érthetetlen és megtisztelő - reagált barátjára gyorsan. Nem vette észre, hogy Kornél zavarba jött a saját vallomásától, mert mindig megakadt a szeme valami különleges dolgon. Kornél gyönyörű helyen lakott.
 Csendben hallgatta, mi újság Maximmal. Vajon Kornélnak is megengednék ugyanezt? Nem úgy nézett ki, mint aki sokat látott volna a világból. Pedig biztos volt abban, hogy vitték őt nagyon is sok helyre az évek során, de észrevette, hogy a fiú sokmindenre rácsodálkozik, ami egyébként Zalánnak természetesnek hatott. Hogy milyen az, ha barátod van. Vagy amikor önzetlen gesztust tesznek feléd. Milyen, amikor kicsit kiszakadsz a magolós hétköznapokból. Szerencsére mindig jól fogadta ezeket az új ingereket. Vagy talán csak túl illedelmes, hogy kifejezze a nemtetszését. Inkább az előbbi. Ez a mosoly most is elég őszinte.
 Amikor Kornél nyomában belépett az istállóba, megtorpant. Intenzív szag kúszott fel az orrán, de talán ez normális. Ugye...? Fogalma sem volt róla, nem járt még ilyen állatok közelében. Ami azt illeti, másmilyenek közelében sem.
 A Panda nevet még meg tudta jegyezni, a Freedom szó is mondott neki valamit, de: Mountain? Lehet hallgatnia kellett volna az édesanyjára, amikor még anno idegen nyelv tanulására akarta rábeszélni őt. Kis irigység ébredt benne, amikor Médi ott mutogatta neki a francia nyelvkönyvet. Vagy amikor Marina könnyedén vált az anyanyelve és a magyar közt. Ő csak kviddics szakszavakat ismert. De ennyi nem tűnik elégnek.
 - Mit jelent a neve? - kérdezte kissé szégyenlősen, miközben lépett egyet Mountain felé. Nem tudta, hogy mennyire szabad közel mennie, de Kornél csak szólni fog, ha már elég lesz. Megbabonázva figyelte a lovakat, mintha az egyetlen példányok lennének a fajtájukból.
 - Te még vissza akarsz ülni arra az állatra? - fordult aztán értetlenül barátja felé. Talán kicsit hangosabban is mondta, mint kellett volna. - De hát levetett magáról. Miért akarod kísérteni a szerencsédet?
 

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=842995#post842995][b]Hollósi Zalán - 2022.01.30. 20:25[/b][/url]

- Illik hozzá - válaszolta egyetértően, miközben még jobban közelebb merészkedett. Attól még óvatos maradt. Kornél valahogy nem volt túl meggyőző mankóval az oldalán.
 Ahogy az állat lenézett rá értő szemeivel, Zalánból hirtelen elszállt az utolsó csepp bátorság is. Egészen kicsinek érezte magát. És ehhez hasonlóban már nagyon régóta nem volt része. Ijedten pislogott a szeme sarkából mozduló fiúra, amikor kiderült, csupán arra bíztatja őt, hogy kínálja meg Mountaint ennivalóval.
 - Kérlek mondd, hogy húst nem szoktak enni - jegyezte meg kétkedő pillantással, de azért elvette a répát. Feszengve tartotta el magától, mert észrevette, hogy a ló most már különleges figyelmet szentel neki.
 Vállai összecsuklottak, ahogy Mountain közelíteni kezdett a kezéhez. Egyik szemét félve behunyta, úgy imádkozott, hogy a karja a helyén maradjon.
 - Szóval azt mondod, a lovas hibája volt, nem a lóé. Értem - elmélkedett hangosan. Most kicsit segített, hogy beszélgetnek. - Gondolkodás nélkül visszaülnék rá - hagyta jóvá Kornél elméletét. A hasonlat tökéletes volt és segített neki olyan szemszögből rálátni a dolgokra, hogy könnyen barátja helyébe tudja képzelni magát.
 De te nem fogsz leesni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=843006#post843006][b]Hollósi Zalán - 2022.01.30. 22:44[/b][/url]

- Oké, oké... - hajtogatta magának, ahogy Mountain sötét szárnyai árnyékot vetettek nyújtózkodása nyomán. A viselkedése nem utalt arra, hogy csak úgy neki akarna rontani. És valóban nem úgy történt. Zalán elkerekedő szemekkel figyelte, ahogy a ló elveszi tőle a csemegét. Ujjaival zongorázott egy sort a levegőben, hogy megbizonyosodjon arról: egyben van még a keze.
 - Amikor az ember egy sportban a határait feszegeti, nem tudja nem megkísérteni a sorsát. - égkék pillantásával Kornélét kereste. Látszott rajta, hogy mennyivel kisimultabb az arca, ha a lovai közelében lehet. Odaát a házban - vagy kúria, kastély, Merlin tudja csak megmondani - érződött nála is egyfajta kimértség. Tudta, hogy mivégett, de azért sokkal szimpatikusabb volt, amikor ezt az arcát mutatta.
 - Hogy mit szólok? Seprűre ülni ehhez képest krupfüle lesz. De persze, ha azt mondod rá, hogy szelíd, akkor... akkor megyek vele. Jó lesz. - odébb lépkedett, s bizonytalanul előrenyúlt, hátha ő is hasonlóképp megérintheti, mint ahogy Kornél tette az imént.
 A házimanót először észre sem vette, csak a hangjára kapta fel a fejét. Nem mert szólni, csak amikor a manó már felszívódott.
 - Szóval most mi következik, Saul? - arca kifejezéstelennek hatott, de látszott rajta, hogy bármelyik pillanatban elnevetheti magát barátja neve hallatán.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=843159#post843159][b]Hollósi Zalán - 2022.02.04. 17:23[/b][/url]

Cinkos vigyort villantott ő is Kornéllal egy időben. Egyetértésben voltak így már a témában.
 Mountain nyugton tűrte, ahogy hozzáérnek. Látszott rajta, hogy hozzá van szokva. Próbált azért tartózkodni a hirtelen mozdulatoktól, biztos, ami biztos. Teljesen le volt nyűgözve az állattól. Lehet, hogy csak az újdonság varázsa, hiszen még fel sem szállt vele és már alig tudott másra figyelni.
 - Mi a bajod a Saullal? - kérdezte kisvártatva, kissé értetlenül. Biztos van valami oka. Ha más nem, valami jelentéktelen berögződés, mint nála a szemüveg téma.
 Nem mert közbekérdezni, hogy segítsen-e. Hiába volt neki jó a lába, biztos volt benne, hogy többet bénázna, ha neki kéne felnyergelnie a lovat. Ettől függetlenül hamar keresni kezdte az említett vastag szíjat, majd amikor megtalálta, bizonytalanul kezdte méregetni azt. Biztos jó ötlet, hogy ő csinálja? Ez csak egy szíj... ​Szó nélkül húzott egyet rajta, majd a kért mértéknél csatolta vissza.
 Egy apró mozdulattal simított végig Mountain szárnyának végén, talán meg sem érezte. Aztán kérdőn nézett barátjára.
 - Ugye nem fog egyből felszállni, ha már rajta vagyok? Mármint a sima lovaglást sem tudom még, hogy kell csinálni, nemhogy a repülést. - Nem gondolta volna, hogy valaha fenntartásai lesznek a repüléssel kapcsolatban, most mégis úgy nézett ki.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=843624#post843624][b]Hollósi Zalán - 2022.02.17. 23:18[/b][/url]

- Még mindig jobb, mintha bugyután becézgetnének. - az édesanyja ágáról jellemző volt, hogy mindenki Zalánkázni próbálta őt. Az anyja esetében még eltűrte, bár az utóbbi időben azt is egyre kevesebbszer. Vállat vont ő is végül, jelezve, hogy vicces meglepetés volt ugyan, de nem zavarja őt Kornél másik neve.
 Csak amikor barátja felvette azt a különös pózt, akkor kezdett dolgozni az agya azon, hogy mégis hogyan fog felszállni egy ekkora állatra. Fejét ingatta, mert nem tartotta jó ötletnek, hogy Kornélt terheljék ilyen mozdulatokkal. Látott valami kengyelféleséget a lovon, de az is túl magasan volt, hogy felérje.
 - Csak hogy tudd, ez egyáltalán nem tetszik így - mutatott a fiú kezére. Habozott egy darabig, de amikor látta, hogy máshogy nem fog menni, belelépett Kornél kezébe. Hamar elruhaszkodott a rögtönzött emelvénytől és szélsebesen kapaszkodó után nyúltak ujjai. Valahogy sikerült felhasalnia Mountain hátára, de amikor arra került a sor, hogy egyik lábát átlendítse, egyensúlyát vesztette. Meg kellett kapaszkodnia ismét, hogy ne csússzon le teljesen a másik oldalon.
 - Nem! - nyögte szinte azonnal Kornél kérdésére. - Jól vagyok.
 Esetlenül ficergett, hogy lassacskán újra egyensúlyba kerüljön a lovon.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=844058#post844058][b]Hollósi Zalán - 2022.03.04. 15:56[/b][/url]

  Nehezen hitte el, hogy az a műsorszám, amivel majdnem lezúgott a lóról, remeknek mondható. Megjegyzést azonban nem tett, mert minden lélekjelenlétét lekötötte az alatta mozduló többtonnás jószág. Érezte a lába alatt, hogy rándulnak az izmok, tágul a tüdő, mozdulnak a lábak. Most már minden hasonlóság, amit a seprű és egy abraxán között feltételezett magában, semmivé foszlott.
 Végrehajtotta barátja utasításait, de nem fogta fel, hogy éppen mit csinál.
 - Nem - vágta rá azonnal és az állat sörényébe akart kapaszkodni, ahogy elindultak kifelé. A benne kavargó ambivalencia leírhatatlan volt. Menni akart, de mégsem. Talán mert nem érezte még, hogy teljes kontrollja lenne a szituáció felett. Ehhez képest Kornél sokkal bátrabbnak bizonyult, amikor felszállt a Kométára.
 Ujjai keresték a stabilitást. A kantárhoz nyúlt, pont amikor mondták neki, hogy mibe kapaszkodhat még.
 - Szóval ezt... meg... - lepillantott és sorra vette a pontokat, hova kell tennie a lábát és mit kell szorítania. Aligha jegyzett meg belőle valamit.
 - Szent griffgané, hogy tudsz ennyi mindent megjegyezni? - értetlenkedett, miközben megint helyezkedni próbált. A sarkával rászorított Mountain oldalára, ami nem volt a legjobb ötlet, mert érezte, hogy az állat gyorsítani kezd. - És hogyan állok meg vele?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=844253#post844253][b]Hollósi Zalán - 2022.03.10. 03:29[/b][/url]

Egy pillanat erejéig elcsúsztatta tekintetét Mountain nyakáról Kornél felé, amikor érezte, hogy segít neki lassítani. Ki lehetett a kék íriszből olvasni a bizonytalanságot. Tulajdonképpen minden mozdulatáról lerítt ez az érzés.
 - Nem, nem aggódom. Áh. Miből gondoltad? - zavart nevetés hagyta el ajkait, hangjában pedig cseppnyi irónia keserítette kísérletét arra, hogy elviccelje a dolgokat. Nem volt rá jellemző. Talán Autumn hatása. - A sebességgel nincs gond. Csak nehéz megszokni, hogy... él a jármű.
 Azért nyugodtabb lett kicsit, amikor megálltak. Mountainnel egy időben szusszantott, amikor barátja közelebb lépett hozzájuk. Amíg ő ügyködött a szárnyaknál, Zalán ujjait szétterítette az állat hátának egy pontján. Ilyenkor stabilnak érezte. Igaza volt Kornélnak, csak meg kell szoknia. Mindig is ügyesen egyensúlyozott, nem kéne, hogy gond legyen ezzel. Ilyesfajta gondolatokkal győzködte magát, amíg újra el nem indultak.
 - Még jó, hogy Szofi nem látja az első körömet - jegyezte meg fennhangon. - Egészen biztos, hogy kinevetett volna. Nem tudod, mire vállalkoztál, amikor beleegyeztél, hogy eljöjjön.
 Fülében csengett kuzinja nevetése. Gyakran hallhatta, valahányszor butaságot csinált és biztos volt benne, hogy sokkal nehezebb lenne koncentrálnia a jelenlétében. Talán addigra már menni fog neki.
 Már jó pár kört megtettek, aminek meg is volt a hatása. Zalán kezdett ráérezni a négy láb ritmusára és sokkal kevesebbet dölöngélt, mint az elején. Néha megpróbálta ő meghatározni a tempót. Egyszer sikerült, máskor váratlanul érte egy-egy mozdulatának eredménye.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=844730#post844730][b]Hollósi Zalán - 2022.03.21. 23:37[/b][/url]

Rosszalló grimaszt tolt le a másik nevetése hallatán, de ha őszinte akart lenni magával, örülnie kéne, hogy jókedve van. Amióta itt van, nem egyszer érzékelte, hogy tekintetének csillanását borongós felhők sötétítik el. Ha néha az kell egy nevetéshez, hogy lássa Zalánt kilépni a komfortzónájából, ám legyen.
 - Szerintem ő jobban bánik az állatokkal, mint én - ismerte el egy vállrándítás kíséretében, miközben gyakorolta, hogyan lassíthat, majd indulhat ismét neki Mountainnel. Mindenki jobban bánik az állatokkal, mint ő. Elég volt anno látni Médit a kis bólintérrel a vállán, vagy Rami kezében a megmentett patkányt. Zenténél Tüskét. Még Winter is képes volt elérni valahogy, hogy Félix hallgasson rá... ez volt talán a legnagyobb talány az összes példa közül.
 - Te talán túlzol, amikor a családodról beszélsz? - replikázott, majd égkék pillantását elszakította a lóról, hogy Kornél felé lessen. Szája sarkában mosoly rejtőzött. - Csak fel akarlak készíteni rá. Mert a legtöbbeknek esélye sem lesz rá, ha Bagolykőre jön.
 Száját húzta a kérdés hallatán. Egészen belelendült, bár tudta, hogy ez még csak a kezdet volt. Vágtázni, vagy repülni egészen más tészta. Az is a leszállás javaslata mellett szólt, hogy ez a nyereg nem volt úgy kipárnázva, mint a Kométa azokkal a kényelmes bűbájokkal. Kezdte fájlalni a hátsó felét. Szépen is néznének ki, ha Szofit holnap nem csak Kornél köszöntené sántán bicegve.
 - A lóval nincs gond. Már egészen megszoktam, talán ő is engem - előrehajolt és bizonytalanul megpaskolta Mountain nyakát. - De oké. A repülést még hanyagolom egyelőre. - prüszkölve tört elő belőle a nevetés, mert sosem hitte, hogy ez a mondat valaha el fogja hagyni a száját. - Nos. Hogy kell leszállni róla?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=844785#post844785][b]Hollósi Zalán - 2022.03.22. 17:50[/b][/url]

 - Kedvesnek kedves, dee... - szólt vontatottan. - Mindegy. Sokszor fura és nem értem őt. Azzal magyarázom, hogy lány. És ez azt is jelenti így már, hogy fölöslegesen próbálom megérteni. De ha létezik már varázsige, ami megoldaná, mindenképp tudasd velem. Egyre gyakrabban lenne szükségem rá. - Az utolsó mondatnál kicsit elhalkult, mert rengeteg gondolat vágtázott át az elméjén. Hogy Kori magából kifordulva áradozott neki valami fura fiúról. Júlia furcsa hozzáállása a repüléshez és a félelmeihez. Vagy akármilyen gondolatához, amit nem akart vele megosztani. Autumn  makacssága, amiért olyan védekező mindenkivel szemben. Fejét rázta az értelmetlen emlékáradattól és próbált visszarázódni a jelenbe.
 - Kápa? Beszélj magyarul, könyörgöm - zavart mosolyt eresztett meg, miközben a kengyellel szerencsétlenkedett. Megvárta, amíg elértek a kijelölt helyhez, majd lábát átvetve a lény hátán lendületesen elrugaszkodott. Egy pillanat alatt felfogta, mire gondolt Kornél, mert bár talpra érkezett, azonnal dőlt is oldalra. Karjával a korlát helyett Mountaint kezdte el keresni támaszték gyanánt, amitől az állat hangosan felprüszkölt.
 - Minden tiszteletem a tiéd - szusszantott ő is nagyot, majd hogy ne hulljon porba az a maradék méltósága is, próbálta kihúzni magát. Értetlenül nehezedett hol egyik, hol a másik lábára. - Persze. Csak üljünk majd le valahova.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=844847#post844847][b]Hollósi Zalán - 2022.03.23. 13:31[/b][/url]

Próbált nem sokat nyafogni az izomláztól, ami deréktól lefelé kínozta még ma reggel is. Egyrészt tudta, hogy Kornélnak már nagyon hiányzik a lovaglás élménye. Másrészt becsületbeli kérdés volt, hogy mennyit panaszkodik. Ha az orrát törné el repülés közben, arra is csak azt mondaná, hogy egy kis karcolás, semmi több.
 Jól esett neki, hogy barátja gondolt az éjjeli lidércnyomásokra és bűbájjal szereltette fel a szobáját. És hogy nem csak Bagolykövön szeret vele hajnalig merengeni dolgokon, hanem tegnap is ott volt vele, külön szoba ide vagy oda.
 Az ajtócsengő hallatán összenézett Kornéllal. Mosolygott, de amikor a másik felállt és elindult, Zalán mosolya akaratlan grimaszba fordult át, csak egy pillanatra. A kínos gyerekkori sztoriktól tartott a legjobban. Meg a monológoktól, aminek rendszerint se füle se farka nem létezett.
 Épp ezért kissé feszengve lépdelt Kornél nyomában. Csak akkor lépett ki mögüle, amikor Kornél megtorpant az ajtó előtt. Úgy látszott, mégis nyomot hagyott rajta a tegnapi beszélgetésük... mondjuk azt egy szóval sem említette, hogy Szofi képes bárkinek leharapni a fejét.
 Egy mosolyt azért eleresztett kuzinja láttán, Borisz bácsira is széles vigyort villantott, bár most nem indult megölelni őket, csak hagyta, hogy a többiek bemutatkozzanak egymásnak. A Saul név elhangoztával muszáj volt visszafojtania a feltörni akaró kuncogást és Athanaczkovics úr arca láttán ez nagyon is helyes döntésnek bizonyult.
 Egy óvatos pillantást vetett Kornél vonásaira, s homlokát ráncolva értetlenkedet annak kipirosodó arca fölött. Végül Szofi irányába fordult.
- Mégis mennyi cuccot hoztál magaddal? Nem hetekre jöttünk.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=845388#post845388][b]Hollósi Zalán - 2022.04.09. 09:54[/b][/url]

  Pillantása ellaposodott a lány csempítése láttán. Még azt sem vette emiatt észre, hogy Kornél furán veszi a levegőt és ostobán triviális megállapítást tesz arra vonatkozóan, hogy az unokatestvére itt van. Mint akinek nehezére esik, úgy nyújtotta fél karját Szofi felé, hogy a derekát beadva egy ölelés erejéig magához vonja őt. Arizmai akarata ellenére halvány mosolyra rándultak.
 Egészen addig tartott ez, míg barátja újra meg nem szólalt. A tartalommal nem volt gond, mindinkább azzal, ahogy viselkedett mellé. Szofi feje búbján átkukkantva magasba szökő szemöldökkel intézett kérdő pillantást Kornél felé. Úgy nézett ki, mintha inkább saját magát kéne rendbe tenni, akármi is legyen az oka.
 - Szerintem vigyünk valamit inni magunkkal az istállóhoz - kezdte lassan, de azért megvárta Szofi válaszát is, hogy aztán annak megfelően induljanak el valamerre. Bár a lányt ismerve azt sem tartotta kizártnak, hogy körbevezetteti magát az egész birtokon, mielőtt bármi másba kezdenének.
 

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848815#post848815][b]Hollósi Zalán - 2022.07.04. 13:45[/b][/url]

Izgulnia kellett volna s bár igaz, mozgatta zsigereit egyfajta izgatottság, de arcáról csak a lelkesedés volt leolvasható. Vonatra rángatta Kornélt már nagyon korán, egyrészt mert sietniük kellett (és mivel most sem merte használni a hopp-hálózatot, bele kellett ezt is kalkulálniuk az időbe), másrészt nem akarta, hogy az utolsó pillanatban valaki nyakoncsípje őket, hogy az igazolásuk, amivel kikérték magukat hétvégére nem éppen a legőszintébb engedély volt a szüleik részéről. Akkor az egész terve romba dőlt volna.
 - Csak azt remélem, hogy nem fogjuk megbánni - mondta halkan, amikor leszálltak az almádi állomásnál. Talán el is nyomta a hangját a mágusokból álló tömeg. Aznap ugyanis nemcsak ifjúsági futamokat tartottak, a profibb játékosok pedig egyértelműen több érdeklődőt vonzottak a Balaton partra.
 Rántott egyet a hátizsákján, ujjai pedig rászorítottak a Kométa nyelére, hogy véletlenül se ejtse el azt. Próbált kikeveredni a kavalkádból, s közben hátra-hátrapillantott, hogy barátját se veszítse el maga mellől.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849032#post849032][b]Hollósi Zalán - 2022.07.08. 14:31[/b][/url]

- Nos... - akadt meg hirtelen, mert egy igencsak terebélyes asszony állta el az útját. Újra lendületet vett, hogy kikerülhesse és Kornél mellé állhasson ismét. - Több futam is van ma, ééés... sok más program. Talán láthatunk freestyle repülést is.
 Érezte, hogy ez az információ nem volt jó arra, hogy eloszlassa Kornél aggodalmát. Elvette a felé nyújtott üveget, de nem foglalkozott vele, hanem arra készült, hogy karon ragadja barátját és odavezesse az egyik bódéhoz, amire ki volt írva, hogy Információ. Udvarias mosollyal vett el egy térképet, majd állt odébb, hogy kibonthassa azt.
 - Itt vannak a kiábrándító bűbájok határai - magyarázta vontatottan, mert nem ez volt az elsődleges, amit keresett. - Itt a regisztrációs pont, itt meg mellette van egy vásár. Ott biztos találunk neked valamit, bár... - végigmérte Kornélt, úgy folytatta - bajusz kétlem, hogy lenne.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849063#post849063][b]Hollósi Zalán - 2022.07.11. 00:45[/b][/url]

- Közvetlen a vízparton. Ahogy a többi verseny is - bólintott elégedetten, úgy hajtogatta össze szedett-vedetten a térképet. Már itt van. Nem akadályozhatja már senki sem abban, hogy próbára tegye magát.
 Sietve szegődött Kornél nyomába, amikor az megindult. Őszintén, nem volt még erre példa, hogy neki kell felzárkóznia hozzá, de idáig is eljutottak. Megmosolyogta a felismerést, s a kifejezés attól sem akart eltűnni arcáról, ahogy a vásár felhozatalát kezdték szemlélni.
 - Semmi vész, sosem árt frissíteni a ruhatárad. Mondjuk ezzel - mutatott egy királykéken virító sapka felé, amit nem volt rest egyből ráhúzni Kornél fejére. Csendben várta a reakciót, meg sem próbálva komolyságot erőltetni magára. - Na igen, és ezzel tökéletes lesz az összkép.
 Lekapott egy napszemüveget az egyik állványról, hogy kiegészítse az álruhát. A kiegészítő másodpercenként változtatta a színét, komplett szivárványt hányva viselője perifériájára.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849114#post849114][b]Hollósi Zalán - 2022.07.12. 15:56[/b][/url]

Száját húzta kissé, mert így már sokkal normálisabban festett.
 - Nem az igazi, de megteszi - felelte nagy csalódottan, majd megvárta, hogy fizethessenek és tovább haladhassanak.
 Az újra sűrűsödő emberáradatból arra következtetett, hogy épp a közelükben folyik valami bemutató. Nyakát nyújtogatta, s hamar meg is találta az érdeklődő tekintetek tárgyát. Egy lány lebegett pár méterrel a föld fölött kezében egy hulahop méretű fémkarikát szorongatva. A seprű márkáját, amin egyensúlyozott, nem ismerte fel, annyi színes szalaggal volt már körbetekerve. A lovasa egyszer csak elrugaszkodott róla, s hátraszaltót vetett úgy, hogy a karikán is sikerült átbújnia mindeközben. Rezzenéstelenül érte lába a seprű nyelét, onnan egyenesedett fel ismét kecsesen.
 Zalán szemei elkerekedtek és megbabonázva bámulta az akrobataszámot.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849775#post849775][b]Hollósi Zalán - 2022.07.23. 18:19[/b][/url]

Lelkesen fordította fejét Kornél irányába, amolyan "Ugye láttad ezt?" nézéssel, amikor kaján vigyor terült el a fején.
 - Majd még visszajöhetünk hozzá - könyökölte oldalba játékosan, majd azzal a lendülettel tört magának utat tovább. A térképről emlékezett, hogy körülbelül hol találják a regisztrációs pultot. Minél előbb elintézi, annál jobb. Intett Kornélnak, hogy várjon kicsit, addig úgy is akadt elég látnivaló neki, amíg ő a papírokkal pepecsel. Mintha a szeme sarkából egy freestyle pályát is látott volna, tele póznákkal, vasgerendával és különböző méretű karikákkal.
 - Jó napot - lépett oda a varázslóhoz, aki kíváncsi pillantással méregette őt és a Kométát. - Az... az ötszáz méteres gyorsulási versenyre jöttem. Hollósi Zalán. - Határozottan nyújtotta át a levélben kapott versenyengedélyt, alatta a szülői igazolással. A férfi végigsimított kopasz kobakján, úgy futotta végig a kezébe nyomott sorokat. Szemüvege mögül pillantott fel Zalánra, fejét meg sem mozdította közben.
 - Az okmányaidat is kérném hozzá, fiatalember, ezt pedig légy kedves közben kitölteni. Ah... egészen sokan jelentkeztek a te korcsoportodban. Nem lesz könnyű menet.
 - Tudom - mosolygott szégyenlősen, míg táskájába túrt a többi dolga után.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849777#post849777][b]Hollósi Zalán - 2022.07.23. 19:17[/b][/url]

- Azzal az ócska partvissal? Viccelsz velem, igaz? - csendült egy igencsak végkony, de annál gúnyosabb hang mellettük. Egy kislány támaszkodott a pultra úgy írta a saját papírját, lábujjhegyre állva egy sámlin.
 - A Szárnyaszegett Holló fiáról beszélsz, Lujza - dörmögte dorgálón a férfi a lányka irányába. Zalán meglepetten kapta fel a fejét. Rég hallotta már az apja becenevét.
 - Hát ezaaaz - énekelte csilingelőn, ahogy nagy gondossággal kerekítette a papíros aljára aláírását, majd piciny tenyerével csapott a pultra, hogy feljebb húzza magát és nagyobbnak tűnjön. - Gabi néni mondta, hogy a hollók ideje már évekkel ezelőtt lejárt. Bütyöknek meg sem kell erőltetnie magát, úgy fogja legyőzni őt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849815#post849815][b]Hollósi Zalán - 2022.07.24. 11:37[/b][/url]

Zalánnak elsőre nevetni támadt volna kedve Kornél fejétől, valami csuklásszerű hang a felszínre is tört, ám észrevette, barátja mennyire felháborodott a beszóláson. Inkább hűségesen befogta. Bólintott egyet és kezébe vette a neki adott tollat.
 A varázsló csak beletörődőn rázta a fejét, úgy vette el Lujza hevesen lengetett papírját. A férfi feje mellett lebegő pecsét, mintha vele szimultán olvasná a gyöngybetűket, rezdült párat, majd lecsapott a papírosra, és nekirepülve annak levágta a pultra, hogy rányomhassa: ELFOGADVA. Lendült a pálca az úr kezében, s a mögötte lévő állványról egy sorszámmal ellátott matrica lendült az újdonsült versenyző kezébe.
 - Sipirc vissza a többiekhez. A te számod mindjárt kezdődik.
 A lány elégedetten ugrott le a sámliról, már-már ijesztően egyenes testtartással. Gunyoros vigyorral öltött nyelvet Kornélra, úgy pattogott tova, hogy aztán elnyelje őt az embertömeg.
 Zalán addigra szintén végzett, a pultos pedig vele is követte a mozdulatsort.
 - Kilences szám. Az öltözők arra vannak, de neked még van egy kis időd. Te, fiatalember? - nézett kérdőn Kornél irányába, mintha tőle is várná a jelentkezési lapot.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849826#post849826][b]Hollósi Zalán - 2022.07.24. 13:31[/b][/url]

Épphogy csak volt ideje megköszönni az úrnak a segítséget, igyekezett fejben felzárkóztatni magát. Elakadó hanggal mutatott tanácstalanul a freestyle gyakorlópálya felé, de úgy tűnt, Kornélt más kötötte le. Beleegyezően volt vállat, hiszen nem veszítettek semmit sem a programváltozással, engedelmesen követte hát a színes sapkát maga előtt.
 Az említett pálya az övével ellentétben nem a víz fölött volt kihelyezve, hanem a parton volt körbekerítve, ülőhelyek keretezték az egészet. Megböködte Kornél vállát és rámutatott egy szabad felületre, ha szeretnének, akkor akár le is tudnak ülni. Mellettük épp egy apuka ragasztotta fel kisfia vállára a sorszámot, közben arról kérdezgette, hogy érzi magát. A gyerek alig lehetett több tíz évesnél, mégis olyan lelkesedés csillant szemeiben, mintha csak Zaláné lett volna a szürke írisz.
 - Kérem, hogy a junior szabadstílusú számhoz sorakozzanak fel a versenyzők a kijelölt kapunál - zümmögte unottan egy a fejük felett elúszó hangosbemondó. A készülék tovarepült és a mondókáját még jópárszor elismételte, s mire a végére ért, úgy látszott, a legtöbben megtalálták a helyüket, hol a lelátón, hol pedig az említett kapunál. Egy boszorkány lépett a pálya közepére, pálcáját szorította a torkához, úgy kezdett bele lendületes beszédébe. Zalán addig vetett még egy pillantást a térképükre, s mire felnézett, tucatnyi gyereket látott a pálya szélén sorbarendeződni. Zene harsant fel, az első poronty pedig a bemondó bátorítására kilépett a közönség elé, kissé félősen. Apró seprűjét lába közé kapta, de amint az égbe emelkedett, mozdulatai megváltoztak. Éveket lehetett volna még ráhúzni, annyit dobott rajta az a határozottság, ami fémjelezte repülését. Zalán ajka mosolyra húzódott és érdeklődve figyelte, mi fog történni.
 A kisfiú felnőtt varázslókat megszégyenítő ügyességgel pördült meg a levegőben, majd kezdett bele az egyre nyakatekertebb mutatványokba. Csakúgy, mint az őt követő, még fiatalabbnak tűnő gyerek. A harmadik versenyzőt már mindketten felismerték: Lujza volt az.
 Elégedett pillantással hajtott fejet a közönség felé, mint egy vérbeli előadó, s olyan mutatványokkal kápráztatta el a kíváncsi szemeket, ami még Zalánból is elismerő füttyentést csikart ki. Egy ponton úgy vetette meg lábát a seprűnyélen, mintha csak egy mugli gördeszkán suhanna, de egy ponton olyat ugrott, hogy cipője orrával legalább kétszer sikerült megpörgetnie a járgányt maga alatt, mielőtt visszazuttyant volna ülőhelyzetbe rá.
 - Megvan még valahol az a büszkeség? - kérdezte Kornél felé hajolva, de szemét le sem tudta venni a műsorszámról.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849832#post849832][b]Hollósi Zalán - 2022.07.24. 14:26[/b][/url]

Most már muszáj volt eleresztenie egy nevetést, ahogy Kornél oldalba vágta. Fejét rázta csak beletörődőn és a nézőkkel együtt tapsba kezdett. Nem kellett sok hozzá, mikor már a lány meghajolt, barátja is kurjantott egyet mellette. Kérdőn emelte magasba szemöldökét, ahogy utána kimértséget próbált magára erőltetni.
 - Valóban. Voltak hiányosságok - bólintott elnagyoltan, úgy figyelte, ahogy Lujza a lelátóra rohan, egyenesen bele egy gyerektömegbe, ami őt ünnepelte és a nevét harsogta.
 - Hol vannak a szülei? - bukott ki belőle a hirtelen jött gondolat. Közel s távol sem látott felnőttet, aki odament volna hozzá.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849835#post849835][b]Hollósi Zalán - 2022.07.24. 15:30[/b][/url]

Nyakát nyújtogatta még kicsit, de kénytelen volt beismerni, hogy ennél most sokkal fontosabb dolog vár rá. Megvárták, amíg picit feloszlanak az emberek, úgy keresték meg az öltözőt.
 - Okés, menj csak - szólt oda Kornélnak, de még megvárta, amíg eltűnik a sapka a látóteréből, csak azután kereste meg a sátor bejáratát. Kis útbaigazítással és segítséggel kapott kulcsot egy ládához, amibe tárolhatta a cuccait, bár nem volt nála sokminden. Felmérte a terepet és rácsodálkozott, hogy rajta kívül még féltucat srác készülődött, aki legalább annyi idős lehetett, mint ő. Nem igazán látott ismerős arcot köztük, hiszen Bagolykövön a legtöbbeket a kviddics foglalkoztatta. Minden bizonnyal magántanulók voltak. Egy két idegen hangzású mondat is elröppent mellette, ami azt a következtetést engedte meg neki, hogy talán külföldiek is jöttek versenyezni.
 Nekidöntötte a Kométát az egyik szekrénynek, majd a cipőjét kezdte lehámozni, amikor egyszer csak csapódott valami mellette. Értetlenkedve kapta fel a fejét, hamar rájött, hogy valaki táskája volt az. Egy nála kisebb termetű fiú bukkant fel mellette, talpig védőfelszerelésben. Riadtan kapkodta össze a táskájából kihullott cuccait, Zalánra csak egy pillantást mert vetni, s mintha kergették volna, úgy futott ki a helyiségből. A sátor túlsó felében nevetés terpeszkedett szét egy másik társaságon.
 - Nézd már, hogy rohan. A seprűje nem ilyen gyors.
 - Ha egyáltalán van neki. Honnan telne rá az efféléknek?
 - Semmiből. Szerintem a felmosónyelüket hozta magával.
 Zalán nem mert felnézni. Úgy csatolta össze a csizmáját, mintha az lenne a legfontosabb dolga kerek e világon.

 - Hm - hallatszott Kornél mellett egy önelégült sóhaj. - Szóval a barátod nem gondolta meg magát? Fél már?
 Lujza dölöngélt mellette a padon, lábával gondtalanul kalimpálva. Aranyérem fityegett a nyakában.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849837#post849837][b]Hollósi Zalán - 2022.07.24. 16:19[/b][/url]

Piszkosbarna hajfonatával kezdett babrálni, mert először nem válaszoltak neki. Nézte, hogy Kornél mit néz.
 - Remélem, tud úszni. A második fele már a mély víz fölött van - motyogta maga elé, de a játékos hangnem kicsit alábbhagyott. Büszkén nézett a medálra, aminek olyan hosszú szalagja volt, hogy egészen a hasáig lelógott. Felemelte azt és méregetni kezdte, csakhogy ne kímélje vele Kornél retináját.
 - Köszi. Bütyök is ilyen ügyes lesz, biztos vagyok benne. Ő a legjobb közöttünk. Nézd, ott van! - kiabálta teli torokból. Egyik kezével Kornél lábába kapaszkodott, hogy megrángassa és arrafele nézzen, amerre mutat.
 Egy vékony fiú irányába bökött, fekete haját úgy kócolta a parti szél, mintha csak Zaláné lett volna. Karját feszengve tartotta maga mellett, úgy szorított magához egy Hullócsillagot. Szabad kezével a védőszemüvegét igazgatta homlokán, ami egészen furcsán festett. Mintha csak magának tákolta volna össze... ami azt illeti ez a felszerelése egészére igaz volt.

 Zalán hosszú ujjú felsőt rángatott magára, hisz a menetszél nem lesz olyan meleg, mint amiben most van. Gyakorlottan csatolta össze csuklóján a kesztyűt és mindent leellenőrzött, mielőtt visszalépett volna a Kométához. Ujjával végigsimított a szarkatollon, amiről egyből a szülei jutottak az eszébe. Muszáj lesz nyernie.
 Közben elhaladt mellette az ominózus banda, akikről nyomban sejtette, hogy nem lesznek barátságosak a pályán sem.
 - Szatmári, azt mondták, jelentkezett egy Hollósi is.
 - Szórakozol velem? Az a szerencsétlen lehetett?
 - Hasonlított a Szárnyaszegettre.
 - Majd meglátjuk. A zuhanórepülésükről híresek, felismerjük úgy is.
 - Hé... - csendült Zalán hangja. Amilyen merészen kezdte, olyan gyorsasággal párolgott el minden bátorsága, amikor a sátor bejáratából egy emberként fordultak rá. - Mi a gond... a Hollósikkal?
 - Nagyravágyó valamennyi. De egytől egyig megtörnek. Nincs bennük annyi ész, hogy aranyvérrel vigyék valamire. Az már egy szint kell, hogy legyen. Merlin gatyájára, honnan szalajtották ez a tudatlan taknyot? - Az utólsó mondat már félig elhalt a kind zúgó tömeg miatt, amibe belevetette magát a társaság. Legalább ennyiben hagyták a dolgot. Megvárta, amíg tisztes távolságba érnek, úgy merte csak követni őket.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849847#post849847][b]Hollósi Zalán - 2022.07.24. 21:59[/b][/url]

Duzzogva nyújtotta nyakát, hogy felnézzen Kornélra. Nem erre a válaszra számított.
 - Csak irigy vagy. Te sánta vagy, ő meg őstehetség. Majd meglátod! - Azzal sértődötten visszahúzódott, mintha ezzel megfosztaná Kornélt a társasága adta élménytől büntetésképp.

 Kicsit olyan érzése volt, mintha itt is kénytelen lenne a közelében tudni egy Augustine-t. Próbált levegőnek látszani, hogy ne találják meg őt a nagyszájúak. Ha még csak azzal lett volna gond, de ki tudja, mivel próbálták megfélemlíteni azt a fiút előtte. Most nem keveredhet bajba. Nem szabad.
 Először maga körül mérte fel a terepet. Mindenkinek volt egy rajtállása, rajta a számukkal. Óvatos léptekkel közelítette meg a kilencest. Letette a seprűjét és a mellette állókhoz hasonlóan nyújtani kezdett. Tőle jobbra épp egy lány hajolt le pont olyan pozitúrába, hogy Zalán - minden tartalék energiájával - a másik oldalra forduljon. Akkor vette észre, hogy a lelátón valaki nagyon kapálózik felé. Mosolyogva integetett vissza, majd akadt meg pillantása a másik oldalán felsorakozott versenyzőn. A srác volt az, akit próbáltak megfélemlíteni.
 - Minden oké? - kérdezte óvatosan, de azért körbenézett, nehogy véletlenül is hallótávolságban legyenek azok a bunkók.
 - Aha - motyogta a fiú, két gyors lélegzetvétel között. Nem tudni, hogy az előbbi miatt, vagy mert már a futam miatt izgul. Feltehetően mindkettő.
 Zalán nem akarta erőltetni a dolgot, úgy érezte, hogy csak rontana a helyzeten, ha beszélgetésbe próbálna elegyedni vele. Tanácstalanul kezdte méregetni a seprűjét. Megbizonyosodott arról, hogy nem sérült meg az út alatt és a kabala sem tud lecsúszni a helyéről. A lábtartó nem volt laza. Karcolás nuku. Késznek érezte magát.
 A bemondó ismét felharsant, a korcsoportot és a versenyszámot ismertetve a nézőkkel. Tisztulni kezdett a rajtvonal és már csak egy-két szülő és edző maradt ott, hogy elmondják utolsó lelkesítő mondataikat. Legalább húsz seprűlovas ragadta meg járművét és állt a rajtvonalhoz. Zalán sem habozott, még egy pillantást vetett Kornélra, hogy aztán a levegőbe emelkedhessen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849914#post849914][b]Hollósi Zalán - 2022.07.25. 15:01[/b][/url]

Az alatt a pár perc alatt rengeteg minden eszébe jutott. Hogy most eldől, tényleg érdemes-e rá. Hogy nem is tudta, hogy a fiatalabbak között ilyen rossz híre van a családjának. Hogy talán az anyja így elfogadóbb lesz a szenvedélyével. Egy lépéssel közelebb kerül az Ezüstnyílhoz. Talán nem kell félnie attól az álomtól. Kifújta a visszatartott levegőt, hogy a védőszemüveget szeme elé csúsztassa.
 Startpisztoly dördült, a Kométa pedig kilőtt az égbe. Lebegő póznák, de a víz tetején is jelezték bólyák, merre kell fordulnia. Csak a felénél volt egy élesebb hajtűkanyar, utána vissza a ugyanide. Megjegyezte a pályát, a jelentkezéskor ismertették vele, attól még bátran tolta neki az egyenes részeken. A lány a jobb oldaláról egyből eltűnt, talán startnál volt egy ütközés, gyakran előfordul. Ellenben a balján többen is elzúgtak, mintha ágyúból lőtték volna valamennyit. Homlokát ráncolta, hiszen a fiú, akit piszkáltak meglepően ügyesen szelte a levegőt egy, pedig egy... az tényleg egy régi szériás Hullócsillag a lába között? Nem, azokon nem szokott lenni rászerelt rezgéscsillapító. Meg... áramvonalat segítő bűbáj sem, mégis úgy nézett ki, hogy valaki nagyon sokat foglalkozott azzal, hogy az a járgány tartani tudja az iramot az újabb szériákkal.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=851232#post851232][b]Hollósi Zalán - 2022.08.17. 17:23[/b][/url]

Tudta, hogy a Kométa nem tartozik a legjobban gyorsuló darabok közé, így nem érezte annyira tragikusnak a rajtot. És az is vigasztalta, hogy tudta: ez a seprű remekel a kanyarokban. Olyankor jelentős előnyt tud majd szerezni... Illetve tudna szerezni, ha nem próbálnák épp leszorítani a pályáról. Egy sárga mez virított a jobb oldalán, ingerülten igyekeztek eléférkőzni.
 A táv harmadát tették meg, amikor átláthatóbbá vált a sorrend. Zalán élmezőnyben volt, de csak mert sikeresen került ki minden fennakadást és ütközéses gócpontot, ami szembejött vele. A srác, aki majdnem felborította, most Bütyök nyomába eredt. Olyan kisugárzása volt, mint akinek mindegy, hogy hogyan, de itt és most nyerni akart. Eleve nem túl etikus felborítani, vagy gáncsolni az ellenfelet, de amikor a kanyarhoz értek és Zalán felzárkózott mindkettejükhöz, egy sokkal aggasztóbb mozzanatot kapott el pillantásával: a sárgamezes fiúnál pálca volt.
 Sok felnőtt hordja magánál, de versenyeken nagyon sokáig ez kifejezetten tilos volt, a szabálytalanságot elkerülendő. Az utóbbi években is csak azért engedélyezték, mert jelentősen csökkentette a súlyos balesetet szenvedők arányát. De persze a csalási kísérletek száma is megduplázódott.
 Nem merné - győzködte magát sietve, hiszen már a gondolattól görcsölni kezdett a gyomra. - A mezőnyben alig van, aki elmúlhatott tizennyolc, itt nem varázsolhat.
 Felkészült a hajtűkanyarra, most volt lehetősége kitörni az első helyért. Mindhárman feltorlódtak a kisebbik ívben, amikor Zalán gondolt egyet és alábukott, hogy kikerüljön a másik kettő szorításából. Csizmája orra a vízfelszínt súrolta, ha ennél lejjebb repül, felbukott volna.

 - Az a bumburnyák idióta a legutóbbi versenyen is rászállt Bütyökre - morogta az orra alatt ingerülten a kislány, bár látszott rajta, hogy szívből örült a fiú rajtjának.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=853019#post853019][b]Hollósi Zalán - 2022.09.21. 21:44[/b][/url]

Lujza most aggódó szemekkel meredt Kornélra, látszott, hogy belül görcsösen kapaszkodott a fiú nyugtató mantrájába. Az eddigi nagyzolós stílus már szilánkokra törve hevert valahol jó mélyen.
 - Meglin gatyájára! - kiabálta ijedten, amikor látta megcsuklani a Hullócsillagot. Apró kezeit inkább a szeme elé tolta, az ujjai közti résen mert csak néha kikukkantani.

 Zalán a szél süvítésén kívül alig hallott mást, éppen ezért gyakrabban pillantott maga fölé, nehogy későn ocsúdjon fel egy balszerencsés eseményre. Hiába imádkozott érte, tudta, hogy az a pálca nem dísznek volt akkor és ott a fiúnál. Talán örülnie kellett volna, hogy ezzel a pozícióváltással nem ő lett potenciális célpont? Akkor miért van görcsben minden létező porcikája? Pillanatok leforgása alatt kellett lepörgetnie a lehetséges szcenáriókat a fejében és valamennyire válaszlépést kitalálni.
 A rávetülő árnyékból érzékelte elsőként, hogy valami nem oké. Ha lett volna ideje, szitkozódott volna egy sort, mert tudta, hogy a tiszta lelkiismeret ára az első hely elengedése lesz. Ugyanolyan szögben tört fel az égbe, amilyenben a srác seprűje zuhant lefelé. A találkozási pontnál maga sem tudta volna megmondani, hogyan csinálta, de sikeresen összeszedett egy utast Bütyök személyében. Keze fonódott görcsösen a másik karjára, le ne essen. A Hullócsillag meg-megrándulva pottyant a Balaton vizébe ott, ahol már alig volt pár méter távolság a parttól, a lelátóról páran hangosan kaptak levegő után, köztük Lujza is.
 Zalán csak annyit fogott fel az azt követő percekből, hogy több tucatnyi néző áll fel a helyéről, mert győzték kivárni, mire mindenki beér a célba. Elengedte a fiú csuklóját, már nem is tudta, mikor tette, adrenalintól elvakultan ugrott le a Kométáról és nézett körbe. A sárga mezt kereste. Nehéz dolga volt, mert egyre nagyobb tömeg sűrűsödött össze körülötte. Lassan tudott csak utat törni magának a sráchoz, aki nem más volt, mint akit korábban Szatmárinak szólítottak a barátai.
 - Neked elment a józan eszed?! - indult meg lendületesen az irányába, miközben lerángatta fejéről a védőszemüveget. Maga sem tudta, mit akar csinálni, de hogy nem gratulálni a győzelméért, az is biztos.
 - Pontosan! Mégis mit képzelsz magadról? - sipákolta valaki a közelében. Lujza talált utat magának a versenyzőkhöz és indult meg Zalán nyomában, rajta talán még jobban érzékelhető volt a düh és a zaklatottság.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=853029#post853029][b]Hollósi Zalán - 2022.09.21. 22:41[/b][/url]

Ujjai görcsösen szorították a szemüveg szíját, de mire kartávolságba ért volna, valósággal beleütközött Konrélba.
 - Nézd apa, kit fújt erre a szél. - intett Szatmári egy férfinak, akiről csak nagyon nehezen lehetett elhinni, hogy ténylegesen rokoni szálak fűzik az előbb említetthez. Orra görbe volt, tartása ellenben egyenes, meglehetősen alacsony, a szél is képes lett volna elfújni őt. Szemével hunyorítva próbálta beazonosítani, ki lehet a sapka alatt.
 Zalán eközben értetlenül hápogott, erre számos oka volt, valamennyi a barátjával volt kapcsolatos. Hogy került ide ilyen hamar? Ismeri ezt a kölyköt, de honnan? Miért nem hagyja tovább menni? Más is látta azt, amit ő épphogy képes volt kiszúrni?
 - Jól, persze hogy jól, de ha ezen a gnómfejűn múlik, mindketten lezuhanunk! Felfogtad, hogy ha tíz méterrel odébb történik, akkor a földbe csapódunk, te agyalágyult hegyitroll?! - szólt ki dühösen Kornél feje fölött. Ez már egyre több bámészkodónak és nem egy versenytársuknak is felkeltette a figyelmét. Aztán ismét barátjához intézte a szavait. - Pálcát használt. Ez egészen biztos, az a seprű... mintha konfúziós bűbájt szórtak volna rá, amitől megkergült.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=853110#post853110][b]Hollósi Zalán - 2022.09.22. 21:07[/b][/url]

Szatmári úr belefehéredett Kornél látványába, de úgy tűnik, a fia nem zavartatta magát. Még annak ellenére sem, hogy intőn szorítottak egyet a vállán.
 - Épphogy megtanult újra járni és máris a kis Athanaczkovics akar megint a középpontban lenni. Apád mit szól, hogy ilyen alja barátokat szedtél össze magadnak? Egy utcakölyköt, akinek rendes seprűre sem telik, meg... Bocs, te ki is vagy? - biccentett Zalán felé állával, de pár másodperc sem kellett hozzá, amikor a felismeréstől önelégülten nyíltak el ajkai. - Te lennél a Hollósi fattyú? Vagy a családodnak van pofája felvállalni, hogy muglivérrel piszkította össze az amúgy is silány vérvonalad? Kár volt seprűt adni a te kezedbe is. Az unokahúgod legalább tisztában van vele, hogy ami nem megy, azt nem kell erőltetni. Vagy őt is magatokkal cibáltátok idáig, hogy lássa, hogyan születik meg az ifjabbik Szárnyaszegett? Neki legalább csinosabb ábrázata van, mint nektek együttvéve.
 Már mindkét keze ökölbeszorult, de mégsem egy jobb horogra játszott. Ujjai közt ott volt már a platánpálca, nem sokkal később pedig már egyenesen Szatmárira meredt a hegye, láthatatlan célkeresztet rajzolva a két szeme közé.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=853129#post853129][b]Hollósi Zalán - 2022.09.23. 12:59[/b][/url]

 Megrándult a keze, amikor Kornél megint beállt elé. Nyelve hegyén volt pedig már az első rontás, ami eszébe jutott, de barátja szavai nyomán fakulni kezdett az emléke. Szemét közben le sem vette Szatmáriról, akit úgy látszott, szórakoztattak a hallottak. Mosolya egy ponton azonban meg-megrándult, nem bírta replika nélkül.
 - Nem fogom az időmet pazarolni egy inkompetens csapatra, akik nem juttatnak előrébb. Nem hiszem, hogy bárki el tudná hinni a kis mesédet, hisz semmi alapja sincs. - Kénytelen volt megállni egy pillanatra, mert az apja feszülten suttogott neki valamit. Ő csak lerázta válláról az intő kezet, úgy folytatta. - Húzz vissza az ispotályba, mert az agyrázkódásod nem tették még helyre. Vagy sírj a haverod vállán, nemsokára ő is megtapasztalja, milyen pofára esni. Rokonlelkek vagytok, a véretekben van. - Ezen a ponton kihúzta magát, hangját pedig felemelte, hogy a körülöttük lévők is hallhassák. - Látta itt bárki, hogy csalás történt? Valaki? Nem hinném!
 Zalán a síri csenden kívül nem tudta felmérni, mi történik körülötte, mert egyszer csak arra lett figyelmes, hogy a platán - amivel még mindig Szatmárira célzott Kornél válla felett - kicsúszni készült a kezéből. Hiába szorított a markolatra, az berepült az emberek közé, majd csontos ujjak fonódtak rá, hogy megálljon.
 A fiú, akit elkapott, még mindig a földön ült, jobbján Lujza szemei szórtak villámokat, balján pedig a lefegyverző bűbáj használója állt. Kisugárzása olyannyira méltóságteljes volt, hogy nem csak a körülötte állók léptek hátrébb, de Zalánnak is elillant valamennyi bátorsága.
 - Kelj fel Artúr, nem vagy te ennyire gyámoltalan - recsegte halkan az idős hölgy. A sajátján kívül Zalán nem látott másik pálcát nála, csak egy fekete sétabotot, amit pont akkor eresztett vissza a lába mellé. Lassú léptekkel közelítette meg a fiúkat, s Zalán mellett elhaladva hozzáfűzte.
 - Bőven elég, ha ma csak egyvalaki szeg törvényt, használd az eszed, fiam.
Kornél mellé érve lepillantott, de szóra már csak Szatmárit méltelatta, aki akinek a nő láttán szintén inába szállt minden bátorsága.
 - Mindig tudtad, hogyan rejtsd szavak mögé a gyengeségeid, Simon, de az igazi leckét még mindig nem tanultad meg.
 - Nem történt semmi szabályellenes - makogta a fiú, de érződött, hogy az önbizalma porba hullt.
 - Hozzátok ide azt a seprűt! - rikácsolta az asszony hirtelen felindulásból, majd intett egyet, aminek nyomán pár gyermek furakodott át az emberek között, kezeik közt az ázott Hullócsillaggal. Ezek Lujza barátai voltak, hasított Zalánba a felismerés.