Minden, ami nem Budapest és környéke. Olyan nagyvárosok, mint Pécs, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szombathely, Nyíregyháza, Eger és sok másik, valamint falvak és határon belüli helyek és a Balaton, valamint azt körülvevő helységek.

Kívülről nézve az épületet, egyáltalán nem bizalomgerjesztő. Leginkább azért, mert teljesen elhagyatottnak tűnik. Az ablakok betörve, a vakolat lepattogzik a tégláról, a fehér festék inkább már szürke a rákerülő ki tudja miktől. A szag, amit bentről fúj ki a szél néha, fullasztó és gusztustalan, nem csoda, hogy maximum a helyi drogosok járnak ide. Az lehet, hogy nem távoznak, de az soha nem állította meg őket, hogy egy jó elszállás miatt meghaljanak. Amolyan utolsó kenet.
Unottan helyezem testsúlyomat másik lábamra. Nem véletlen vagyok én itt előbb: mielőtt az eridonos azt hinné, rossz címre jött, biztosítanom kell arról, hogy minden fasza, csak tolja be a kis seggét a társasházba, hogy elkezdhessük a kísérletet. Amiről ő nem fog tudni, de ezzel majd foglalkozom én, ha már aktuális lesz.
- Kezdek izgulni.
Nekem mondod? Hideg verejték van a hátamon, izzad a tenyerem, és a fájdalom is elviselhetőbbnek tűnik a lábamban az izgalomtól. Tudni akarom mi ez az egész, és hogy tudnám úgy használni, hogy nemhogy nekem, de Mesternek még jobb legyen. Elérem, hogy ismét büszke legyen rám.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=860481#post860481][b]Elias Napoleon Diaboli - 2023.03.09. 19:51[/b][/url]

Kívülről nézve az épületet, egyáltalán nem bizalomgerjesztő. Leginkább azért, mert teljesen elhagyatottnak tűnik. Az ablakok betörve, a vakolat lepattogzik a tégláról, a fehér festék inkább már szürke a rákerülő ki tudja miktől. A szag, amit bentről fúj ki a szél néha, fullasztó és gusztustalan, nem csoda, hogy maximum a helyi drogosok járnak ide. Az lehet, hogy nem távoznak, de az soha nem állította meg őket, hogy egy jó elszállás miatt meghaljanak. Amolyan utolsó kenet.
Unottan helyezem testsúlyomat másik lábamra. Nem véletlen vagyok én itt előbb: mielőtt az eridonos azt hinné, rossz címre jött, biztosítanom kell arról, hogy minden fasza, csak tolja be a kis seggét a társasházba, hogy elkezdhessük a kísérletet. Amiről ő nem fog tudni, de ezzel majd foglalkozom én, ha már aktuális lesz.
- Kezdek izgulni.
Nekem mondod? Hideg verejték van a hátamon, izzad a tenyerem, és a fájdalom is elviselhetőbbnek tűnik a lábamban az izgalomtól. Tudni akarom mi ez az egész, és hogy tudnám úgy használni, hogy nemhogy nekem, de Mesternek még jobb legyen. Elérem, hogy ismét büszke legyen rám.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=860490#post860490][b]Agárdi Kornélia Auróra - 2023.03.09. 23:37[/b][/url]

X Kinézet   X Trapped   X Vajonténylegeztakarom?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=860491#post860491][b]Elias Napoleon Diaboli - 2023.03.10. 01:36[/b][/url]

Kezeimet zsebre vágva várom, hogy végre megérkezzen, a messzebb levő sziluettet sem veszem észre - fejem az ég felé fordítva fürkészem azt, hátha gyorsabban telnek a másodpercek. A köszönésre biccen lejjebb, kicsit oldalasan fejem, majd mosolyodom el. Gondolkodás nélkül lépek oda, vállánál húzom magamhoz, azon pihentetem tovább karomat és csókolok hajába.
- Remélem kész vagy - súgom tincsei közé, végül választ sem várva húzom közelebb magamhoz, véletlen se jusson eszébe elsétálni a másik irányba és képek be az omladozó kapun, hogy nemes egyszerűséggel rúgjam be a bejárati ajtót, mert biztosan nem fogok hozzányúlni.
Csak annyira állok meg az előtérben, hogy meggyújtsam cigarettámat, ami eddig a fülem mögött pihent és indulok a lépcső felé. Szótlan lépkedek a második emeletig, ami teljesen máshogy néz ki, mint amiket elhagytunk. A 9-es lakás előtt állok meg, kopogás nélkül nyitok be, elengedve az eridonost lépek be előtte a dohos, poros, félhomályos és kuplerájos szobába.
- Mikor takarítottál utoljára? Gusztustalan - rúgok arrébb egy köteg újságot, hogy ne legyenek útban. A lány kezét fogom meg, óvatosan húzom magam után a konyhába, amíg hallgatom a káromkodást és a motoszkálást az egyik zárt ajtó mögül. Mintha otthon lennék foglalok helyet az egyik bárszéken és húzom lábam közé a lányt, hogy vállára tegyem államat.
- Elhányom magam.
Csak bírd ki, amíg szükséges. Én is azt teszem: most a hős szerelmes a szerep, amit játszanunk kell. Fogadd el!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=860494#post860494][b]Agárdi Kornélia Auróra - 2023.03.10. 02:09[/b][/url]

X Kinézet   X Trapped   X Vajonténylegeztakarom?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=860500#post860500][b]Elias Napoleon Diaboli - 2023.03.10. 12:52[/b][/url]

A kisebb hangokat már automatikusan ignorálja az agyam. Az egerek és csótányok generálta neszezések már hozzátartoznak a mindennapjaimhoz szinte, így most sem ér se váratlanul, se undorral nem tölt el. Évek kellettek hozzá, de már figyelmen kívül tudom hagyni őket, ami igencsak megkönnyíti, hogy ne hányjam el magam. Mindezekre jön az állott szag, amit a felhalmozott könyvek és több éves, elázott, már penészes magazinok okoznak, ráadásul megtoldva a ház urának kesernyés szagával.
A szemem sarkában érzékelem a mozgást. Hümmentve fordulok arra: az árnyék mintha nagyobb lenne, és mintha kíváncsian nézelődne körbe a gusztustalan környezetben. Felső ajkam húzódik fel, mikor kivágódik az ajtó. Széles vigyor kerül arcomra.
- Végre! - emelem fel fejemet és nézek a férfire. A tagbaszakadt, alacsony és tömzsi ember szakálla inkább sárga, mintsem szürke, néhol vörös foltokkal. Fehér trikója foltos és láthatóan nem tiszta, a nadrág szinte leszakad róla, szemüvege görbén helyezkedik el orrán.
- Akiről beszéltem - csúszok le a székről és tolom kicsit magam elé az eridonost. - Találtál valamit?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=860502#post860502][b]Mesélő - 2023.03.10. 13:10[/b][/url]

Ha az ember patkányok között él, egy idő után ő is azzá válik, akár akarja, akár nem. Amint az ajtó nyílt, tudta, össze kell szednie magát, mert a nyikhaj, aki éppen beteszi a lábát a lakásnak nem mondható lyukba, nem szarral gurigázik - rendes patkányként inkább menekült volna. Pedig a bottestű senkinek nem lett volna joga akkor sem ennyire kibaszni vele, aminek a súlyát azóta is viseli, de rájött, jobb, ha engedelmeskedik, mert szinte biztos abban, hogy a faszfej nem egyedül dolgozik.
A piszkos tükör előtt simítja lefelé szakállát, a fésűt ugyan kezébe veszi, de végül vállat vonva dobja félre, és vendégei tiszteletére a legtisztább ruháit húzza fel. Megrángatja a trikó alját, mintha csak öltöny lenne rajta, morran egyet, végül rántja fel az ajtót. Amint kilép a szobából a megbűvölt jegyzettömb és a toll emelkedik fel és szegődik a férfi nyomába.
Fejét ingatja meg a kérdésre. Talált ő lószart abból a kettő mondatból, amit a nyikhaj osztott meg vele. Végre feléjük fordulva állapodik meg tekintete a lányon, aki kicsit jobban felé van tolva. Csoda, hogy nyála nem csöppen el, alhasában mozdul meg valami - ami igen gusztustalannak tudható be, maradjunk ennyiben -, ajkai ó-t formáznak, feje is mozdul mellé: igen, a férfi némán füttyent egyet, hogy utána ocsmány vigyor kerüljön a képére. A jegyzettömbnek int, a toll azonnal írni kezd:
"Honnan szalajtottad? Kiadó?"

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=860505#post860505][b]Agárdi Kornélia Auróra - 2023.03.10. 15:04[/b][/url]

X Kinézet   X Trapped   X Vajonténylegeztakarom?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=860506#post860506][b]Elias Napoleon Diaboli - 2023.03.10. 15:56[/b][/url]

Lusta, érdektelen tekintettel nézem végig, ahogy nemet int a fejével. Mi a fasznak tartom, ha képtelen megcsinálni azt, amit rábízok? Az arcomon valószínűleg látható a nemtetszés, azonban nem mondok semmit, számat elhúzva lépek ki Agárdi mögül és a konyhába lépve nyitogatom ki sorba a szekrényeket, amíg rá nem akadok a keresett üvegre. Két pohárba töltök: az egyiket lehúzom én, a másikat a lány kezébe nyomom, mikor a jegyzettömb érkezik mellém.
- Aki csak rád néz, leprás lesz - sandítok rá oldalasan. - Több testrészed is van, ami elválhat még tőled, úgyhogy felejtsd el - csúszok vissza Agárdi mögé és húzom ismét magam elé, fél lábamat teszem a tartóra. - Lehetőség szerint koncentrálj a feladatodra - mert rohadjon meg az előttem álló, majdnem akkora féreg, mint én magam, de ért ahhoz, amit csinál. Annak idején a minisztériumban dolgozott, valami nagyobb nevű barom volt, most meg nézd hova jutott.
- Agárdi, ő József, de szereti magát Josephnek hívatni - bökök a férfi felé. - A látszat ellenére nagyon jól ért az átkokhoz, ő fog nekünk segíteni - oldalról simítom nyakára tenyeremet, hüvelykujjam mozdul a puha és hófehér bőrön.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=860507#post860507][b]Mesélő - 2023.03.10. 16:08[/b][/url]

Mi sem prezentálja jobban gyávaságát, mintsem az, hogy az üzenet leírása után, de meglátva a rellonos arcán átsuhanó sötét árnyat, nyakát behúzva, felemelt kezekkel hátrál egy lépést. Ennek eredményeképpen esik hátra, hatalmas zajjal ér földet a súlyos test, egyik lába azon könyveken fennakadva, amiken elesett. Esze ágában sincs ezt a fenyegetést ismét üresnek venni: egyszer már benézte, azóta nincs a nyelve a szájában, szótlan tengeti mindennapjait. Nem lepődne meg, ha a fiú egy üvegben tárolná emlékként beszéléshez alkalmas szervét. Némán nyikkanva ül fel, megigazítja szemüvegét, majd a földről nézi a lányt, akinek derekára simul a nyikhaj keze. Faszfej. Ő meg bezzeg nem szórakozhat, mi? Régebben sokkal jobb volt, amikor neki is hozott nőket és nem tartotta meg őket saját magának. Azóta túl sok idő telt el, magának pedig képtelen keresni, hiszen pénze sincs rájuk.
A bemutatkozásnál fordul el durcásan a párosról. Csak oldalasan sandít vissza rájuk, majd ismét az ajtót pásztázza. Kapja be mindkettő. Nehezen tápászkodik fel, a végére hangosan szuszog, mint aki menten elájul, homlokán izzadság csillan meg.
"Kellenek a felmenőid, nagyjából az ük-ükszülőkig a családfád. Anélkül nem tudok elindulni semerre, kutatnom kell a családod után."
A jegyzettömb engedelmesen siklik a lány elé. Joseph vár, amíg biztosan elolvassa, majd irat tovább a tollal.
"Utána mindent tudnom kell az árnyékról? Elias azt mondta, egy árnyékról van szó. Szóval róla is beszélnünk kell majd."
Ismét a lány elé kerül a tömb, Joseph pedig izgatott lesz, ahogy meglátja a lány árnyékát különállóan mozogni. Szemei felcsillannak, mint egy gyermek, hangtalan sikkantva guggol le és bök az árnyékra, tehát inkább a padlóra.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=860509#post860509][b]Agárdi Kornélia Auróra - 2023.03.10. 16:50[/b][/url]

X Kinézet   X Trapped   X Vajonténylegeztakarom?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=860554#post860554][b]Elias Napoleon Diaboli - 2023.03.11. 16:03[/b][/url]

Unott képpel nézem végig, ahogy hátraesik. Ez a patkány túl gyakran felejti el, hogy mégis hol a helye - őszintén, nem különösebben zavar, hogy folyton emlékeztetnem kell rá, meglepően szórakoztató látni a vonásain a félelmet, és ahogy árnyakként suhannak át az emlékek az arcán. A fájdalom mindig a legjobb módszer arra, hogy megértessünk emberekkel dolgokat. Most is bejött, és még attól sem kell félni, hogy kifecseg bármit is.
A pultra letett pohárral játszom, amíg ők megbeszélik a részleteket. Az árnyék mozgását figyelmen kívül hagyom, pedig nem nehéz észrevenni, hogy mintha egyre terebélyesedne. Kérdőn hümmentek meghallva a nevemet, fejemet lassabban fordítom a lány felé.
- Baszdmeg.
Baszdmeg. Kékjeim kerekednek ki kicsit, majd köszörülöm meg torkomat. - A születési nevem David Jeremy Ebony. A használt nevem Elias Napoleon - mosolyodom el lesütött tekintettel, mintha csak szégyellném magam, amiért eddig őriztem ezt a titkot előtte. Ujjam mozdul derekán, könnyed mozdulattal fordítom magam felé, amíg Joseph szívatja magát az árnyékkal. - Ez a kettőnk titka - húzom magamhoz közelebb. - Amit senkinek nem mondhatsz el, mert következményei lesznek - búgom ajkaiba szavaimat. Így is sokkal többen tudják ezt a kis apróságot rólam, mint illendő volna.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=860555#post860555][b]Mesélő - 2023.03.11. 16:33[/b][/url]

Előre tudhatná, hogy átgondolatlan a cselekedet, amit megtett. Idegen entitással találkozik, semmit nem tud róla, mégis veszi a bátorságot, hogy interakcióba lépjen vele. A böjtje meg is van.
Joseph teste megmerevedik, utána kezd el remegni. Tekintetéből pár másodperc erejéig eltűnik a fény, hideg verejték folyik végig halántékáról arcára, ott tömörül több csepp állánál. A fájdalom nem tűnik valósnak, mégis annak érződik, és a férfi szinte már tudja, hogy ez itt a vég. Másodpercei vannak csupán vissza, amivel párhuzamosan a toll is mozdul a tömb felett:
Hideg van. Fáj. Levegőt kap- Mi tört- Vége van.
Mellkasa szorul össze, ezzel egy időben koppan térde a járólapon, és végszóra szakítja át a toll a papírt, ami hangosan szakad át, majd mindkettő esik a földre, ahogy a mágia már nem éri őket. Úgy érzi évek telnek el, mire a hidegség érzete alább hagy, bár úgy tűnik, soha nem fog elmúlni. Így legalább lemarad a két fiatal interakciójáról, mert a féltékenység is marná a torkát, szerencsére jelenleg nagyobb gondja is van ennél.
Levegőért kapva, rémülten tápászkodik fel és a lehető legmesszebb kerül az árnyéktól, bár valamiért sejti, nem tudna elmenekülni előle, így a távolabb kerülés is maximum időnyerés lehet. Még mindig fénytelen tekintetét emeli a lányra, keze mozdul, így kerülnek ismét a levegőbe eszközei.
"Mindent tudnom kell. Írd le a családneved."
Lebeg pofátlanul valamennyire Elias és a lány közé a jegyzettömb.
"Mikor tapasztaltad először? Hogyan? Mikre képes?"

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=860566#post860566][b]Agárdi Kornélia Auróra - 2023.03.11. 18:42[/b][/url]

X Kinézet   X Trapped   X Vajonténylegeztakarom?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=860712#post860712][b]Elias Napoleon Diaboli - 2023.03.14. 13:17[/b][/url]

Korábban tudta meg, mint kellett volna, hogy nem az igazi nevemet tudja. Az Ebony családnév semmit nem jelent, mindössze talán annyit, hogy a nőtől kaptam, aki világra hozott. Undorral mondom ki minden alkalommal, amikor kell, és undorral gondolok rá, amikor feljön. A vizsgalapokra ezt a nevet kell írnom, mindenki így nevez a kastélyban, akinek van mersze megszólítani, és minden egyes alkalommal elhánynám magam, mikor meghallom. Semmit nem jelent a név.
Tekintetem zizzen a közelünkbe kerülő tömbre, fejem biccen arra, hogy az eridonos is érzékelje, ha esetleg nem tette meg, majd elengedem. Innentől nekem nincs ebben részem, így felkelek és a megkérdőjelezhető tisztaságú kanapéra vetődöm. Fejemet vetem hátra, szemeimet behunyom - külső szemmel úgy tűnhet pár perc elteltével, hogy alszom, azonban minden érzékszervem maximálisan működik, ha az a patkány tervezne valamit.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=860716#post860716][b]Mesélő - 2023.03.14. 13:29[/b][/url]

Mindent tudni akar. Régen volt, hogy hasznosíthatta a tudását, legalábbis ilyen szinten. Aprócska átkok, rontások kerültek az asztalára a mai napig, de az, hogy ilyen nagy volumenű - és ismeretlen - dologgal foglalkozhasson, még minisztériumi éveiben adatott meg. Nyeregben érzi magát, mert tudja, Elias-nak nincs meg a gógyija, hogy rájöjjön bármire, így csak ő oldhatja meg. Vajon, ha megteszi, akkor a nyaka köré tekert hurok, ami évek óta fojtogatja, lazább lesz? Esetleg teljesen le is hullik? Csalóka ábránd, ahogy a kanapéra kiterült faszfejre néz. Túl sok minden van a tarsolyában, és hihetetlen, de a legtöbbről még csak nem is tud.
A leírt vezetéknév után a penna azonnal mozdul, hogy a lány szavait is levésse a papírra. Joseph bólogat, csillogó szemekkel hallgatja az előadást, bár okosabb nem lesz tőle, azt bevallja még magának is, de a körülötte lévőeknek biztosan nem. Mint elhangzott: túlságosan nyeregben érzi magát.
"Önállóan mozogni? Leválik rólad?"
Ez csak egyre érdekesebb, ahogy a kérdésekre választ is kap. Elképzelni sem tudja mivel áll szemben, de abban biztos: a kígyónak tervei vannak vele és nem lepi meg.
"Vannak önálló gondolatai? Arra enged következtetni, hogyha el tud tőled válni és bár nem fizikai, de mentális sérüléseket tud okozni, egy teljesen idegen entitással van dolgunk, ami megállja a helyét nélküled is. Milyen hatással van rád?"

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=860785#post860785][b]Agárdi Kornélia Auróra - 2023.03.15. 18:42[/b][/url]

X Kinézet   X Trapped   X Vajonténylegeztakarom? X Joseph

Elias védelmező kezei eleresztették, Kornélia pedig kétségbeesetten pillantott a kicsivel távolabb kényelembe helyezkedő rellonos után. Nagyon remélte, hogy nem fog ténylegesen beszunyálni. Nem mintha nem tudná magát megvédeni, a pálcáját is elérhető helyre tette, nehogy váratlanul érje bármi. Azonban párbajozó tudása nem ért fel ugyan Inez tehetségéhez, viszont volt nála egy olyan aduász, amivel esetleg felveheti a versenyt: Aladár.
Kornélia nem tudta eldönteni, melyik az ijesztőbb. Az, hogy ez a szánalmas vénember epekedve hallgatta és szó szerint itta szavait vagy ha tovább marad ebben az épületben valami csótányt biztos magával visz a kastélyba. Egyik sem volt túl szívmelengető, ezért nyelt hát egy nagyot és próbált a tárgyra koncentrálni.
- Önállóan mozog, alakot vált ahogy látja. De még nem láttam leválni magamról és lassan egy éve, hogy van, soha nem vált tőlem külön, mégis csak az árnyékom - vonta meg vállát, ahogy a falon pöffeszkedő lényre sandított, ami Kornélia alakjában állapodott meg végül, mint általában.
- Biztosan vannak neki, egy tudatos lény, de nem beszél velem. Éjszakánként alvásparalízis formájában zaklat, rémálmokat okoz és a szemeimet is tönkretette. Amióta velem van, borzasztóan viselem a fényt és könnyeznek vagy vérben vannak a szemeim, viszont tök jól látok a sötétben. Előnyökből pedig olyanokat tapasztaltam, hogy be tudok olvadni a sötét árnyékokba. Mindegy mekkora, beleolvasok simán. Amikor meg fény ér, puff megszűnik a bújócska - tette hozzá lebiggyesztett ajkakkal - Na meg ugye Aladár, de megvéd - többet nem tudott mondani tapasztalatairól. Nagyvonalakban ennyi, amelyek érték. Újra Elias felé pillantott, vajon tényleg elaludt?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=860815#post860815][b]Mesélő - 2023.03.16. 11:05[/b][/url]

A penna végzi a dolgát, míg ő a bajsza alatt morog. Nem válik le róla, de alakot váltani tud és előszeretettel csinálja is. Hümmög, motyog és jól láthatóan beszél magában, míg a kérdései és gondolatainak kis része kerül le a papírra, míg a lány szavai teljes egészében. Ebből már tud gazdálkodni. Legalábbis azt hiszi, mert legalább van kiindulópont.
Sokkal több a negatívum eddig, mint a pozitívum. Szó nélkül fordít hátat a lánynak és kezd el kutakodni a nem messze álló könyv- és papír halomban. A legtöbb kötetet félre dobja, a lapok sercegése csak annyit sugall, hogy félre vannak tolva, míg egy vastag, kissé viseletes könyv nem kerül elő. Hümmögve nyitja ki, az ablakhoz sétál a tömzsi test, hogy a minimálisan beszűrődő fényben olvassa el a sorokat. Száját elhúzva fejezi ki nem tetszését, mert ez sem segít, ám ahelyett, hogy eldobná mérgében, a párkányra csúsztatja, a hónapok óta kiszáradt növény mellé.
"Tehát próbáltál vele kommunikálni? Hogy alakult?"
Ha próbált és nem sikerült jól, csupán annyit jelent, hogy az árnyék tudatos, és teljesen a markában tartja, nos... hordozóját. Ha így állunk kell lennie valami módnak, ami kordában tartja a lényt, és amire most telibe ránéz a férfi. Ismét leguggol, pedig gyomra szűkül össze, és a verejték csordogál gerince mentén, ahogy a pár perccel ezelőtti érzés ismét felüti a fejét, de őszintén szólva, jobban fél attól, mit kap, ha nem tesz meg 100%-ot ezért a lányért, de inkább a lényért, mint magától a lénytől. Ironikus.
A tömb mozdul és fordul az árnyék felé, ami csupán valóban egy árnyéknak tűnik a lány alakjával. Egyértelmű, hogy a következő szavak neki szólnak.
"A fény az ellenséged?"

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=860818#post860818][b]Agárdi Kornélia Auróra - 2023.03.16. 11:29[/b][/url]

X Kinézet   X Trapped   X Vajonténylegeztakarom? X Joseph

Undorral az arcán követte végig Joseph mozgását. Onnantól, hogy hátat fordított neki, Eliasra pillantott megint amolyan: Most húzzunk el, amíg nem figyel!, de nem igazán tűnt úgy, mintha a rellonos reagálna bármit is. Hát persze, azóta is le voltak hunyva szemei. Remek.
- Folyamatosan beszélek hozzá, de mintha a falnak beszélnék. Csak arra reagál, amire ő akar - felelte a lény szeszélyességére felhívva a figyelmet. Nem tudta, mire képes árnyéka, az igazat megvallva picit tartott is tőle.
- Szegény növény - dünnyögte halkan orra alatt, amíg végignézte Joseph visszafogott hisztijét az ablaknál. Azonban az ezt követő tettei az idősebb férfinek Kori szemeit is tágra nyitották. Megint Aladárnál próbálkozott. Ó, te vén hülye. Kori fejét ingatta, nem tudta, hogy fog reagálni erre a sötétség. Már egyszer megmutatta neki, ki a főnök, de láthatóan nem tanult belőle. A lény továbbra is Kornélia alakjában maradt. Összefonta kezeit, úgy mozdult, mintha megnézte volna a tömbön szereplő kérdést, aztán válasz nélkül elfordította a fejét. Nem akart válaszolni. Sem hozzájárulni a gazdatestének hülyeségéhez. Nem mintha félt volna, de felesleges időtöltésnek tartotta. Az Agárdik már rég meg akarták törni, mégsem sikerült és tényleg csak egy egyszerű szolga szórta ezt az első átkozottra, Erzsóra. Vagy mégsem volt olyan egyszerű az a szolga?
- Én mondtam, hogy nem beszél, ha nem akar - vonta meg vállát lemondó sóhajjal együtt Kornélia.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=860854#post860854][b]Mesélő - 2023.03.16. 21:58[/b][/url]

Minden szavát úgy írja a penna, mintha az élete múlna rajta. Őszintén, nem áll messze a valóságtól: bár nem az ő élete, hanem a tulajdonosáé, de majdnem ugyanaz.
Fél szemöldöke emelkedik meg az árnyék reakciójára. Tehát érti azt, amit mondanak neki, és olvasni is tud. Valószínűleg az alapvető képességek, a gazdatest miatt vannak elsajátítva, tehát, amit a lány tud, azt tudja az árnyék is. Ez igen fontos lehet, leírásra is kerül, azonban nem hagyja annyiban, bármennyire látható, hogy az árnyék meg van sértődve. Vagy csak túl büszke.
Válla felett sandít a nyikhajra, aki valószínűleg tényleg elaludt - és ettől mérhetetlen dühöt érez belül -, majd vissza az árnyékra. Egyetlen pillanatra fut át az agyán, hogy itt lenne az alkalma kamatostul visszafizetni azt, amit a rellonostól kapott, de el is veti. A fiú sokkal gyorsabb nála, és ki tudja, milyen fiolákat hord a zsebében - a dühe ettől még nem lankad, hogy lebeszéli magát a legnagyobb hülyeségről, ami csak eszébe juthat, hiszen ennyire ne érezze magát otthon az a pöcs! Fejét rázza meg. Az árnyék a lényeg, ami az ő érdeklődését is felkeltette.
A penna mozdul: "Ugye tudod, ha nem hagyod a gazdatested élni, rendesen aludni, előbb vagy utóbb meghal, és halsz vele? Jobban járnál, ha kommunikálnál."
Elég csak ránézni a megviselt lányra, valamint a nemrég elhangzott szavak sem arra engednek utalni, hogy minden szivárvány és póni kettejük között. Azonban, ahogy eddig ki lehetett venni, Aladár a saját érdekeit nézi - és mi más lenne a saját érdeke, mint életben maradni? Joseph kötve hiszi, hogyha a lány meghal, az árnyék túlélheti, így másik taktikát választ.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=861024#post861024][b]Agárdi Kornélia Auróra - 2023.03.19. 11:33[/b][/url]

X Kinézet   X Trapped   X Vajonténylegeztakarom?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=861043#post861043][b]Mesélő - 2023.03.20. 14:49[/b][/url]

Teljesen figyelmen kívül hagyja, hogy a lány arrébb lép az árnyékától, azonban arra felfigyel, hogy bár az árnyék nem mozdult, de nem vált le a testről. Halkan hümment, ahogy minden információ morzsát magába szív, amit csak kap az árnyéktól, aki éppen középső ujját mutogatja felé. Meg sem lepi, csak elhúzza a száját. A mutatványra kerekednek ki szemei, kicsit hátrébb is hőköl, majd jobban belegondolva, pár másodperc múlva vonja meg vállait.
"Valamiben meg kell halni."
Bár féli a halált, mint a kurva élet, de úgy van vele, hogy talán a határozottsága, ha más nem is, eltántorítja az árnyékot attól, hogy valóban komoly kárt tegyen benne. Véleménye szerint eddig is megvolt a képessége ahhoz, hogy megölje, mégsem tette meg, így... igyekszik azt mutatni, amit láttatni akar: a kemény és nem félős patkányt, hátha eredményt ér el vele.
Az árnyék láthatóan fordul el tőle, ő pedig felállva követi a mozgását, mert válla felett biztosan nem tud hátranézni - garantáltan egyensúlyát vesztve esne össze. Szemöldöke rebben meg, ahogy a lány haja mozogni kezd és az fordítani is kezd vele. Szeme kerekedik ki, a penna olyan gyorsasággal kezd írni, mint eddig még soha.
"Erő?" - a notesz a lány felé fordul, míg Joseph az árnyékra néz. "Mennyi idős vagy?" - fordul a tömb az árnyék felé, akit a lány valamiért Aladárnak nevez. A hideg rázza ettől a névtől, valahogy tiszteletlennek tartja a lénnyel szemben, de nem szól. Nem tud, és nem is merne, amíg a kígyó köztük terpeszkedik.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=861161#post861161][b]Agárdi Kornélia Auróra - 2023.03.22. 22:12[/b][/url]

X Kinézet   X Trapped   X Vajonténylegeztakarom? X Joseph

Az árny kicsi gondolkodási időt kapott, amíg az a kettő activityzett egymással. Szánalmasnak találta mindhárom halandót, ahogy azt hitték lesz bármi ráhatásuk a lényre. Kornélián még el-elszórakozott a napi rendszerességű cseszegetések miatt, Diabolin inkább csak rajta tartotta a szemét, nehogy ártson a lánynak időnap előtt, ezzel veszélyeztetve az árnyék jólétét. Azonban az öreget rohadtul feleslegesnek találta elsőre. Tény, magától rájött egy-két dologra vele kapcsolatban, de ha csak egy picit is húsvér lenne Aladár, már rég beváltotta volna üres fenyegetőzését a lefejezésről. Egy utolsó, lecsúszott szarrágónak gondolta. Pedig vihette volna többre is, azonban…
Azonban ez a féreg, még ha ennyire is keserves életet élt, az agya megmaradt. Talán ha valahogy sikerülne túljárni az eszén. Ha valahogy rá tudná venni, hogy visszaadja rég elmúlt erejét. Ha valahogy megoldható lenne, hogy leváljon Kornéliáról és szabadon garázdálkodjon... Azt mesésnek találná, de ehhez kelleni fog ez a három cselédnek való. Jobbnak látta hát úgy tenni, mintha meggondolta volna magát. Kooperatív lesz, persze utalgat finoman az ereje gyarapítására, nehogy ezek más irányban keressenek.
Erő! Hát persze, hogy erő, te vadbarom! - futott át ez a gondolat Aladár fejében, amit csak testbeszédével igyekezett kifejezni. Korára tett kérdésre vállát vonogatta. Lehet ennyi, lehet annyi. Kitudja? Az egy dolog, hogy belement az együttműködésbe - mégha nem is voltak egyforma céljaik - ő maga sem tudta, mennyi idős volt tulajdonképpen. Néhány száz éves biztosan, hát Zrínyi Miklóssal is lepacsizott még Erzsébet árnyékaként. A lény feje Kori irányába mozdult, látta a lány koncentráló fején, hogy nagyon fordítani próbált. Sóhajtást imitálva legyintett kezével, hogy üljön le nyugodtan. Ne is fáradjon.
Feje ismét Joseph irányába mozdult, optikailag leolvadt a falról s folyt végig halálos lassúsággal a padlón, mint egy ragadozó, ami éppen prédáját cserkészi be. Végül veszélyesen közel, a férfi lábai mellett kúszott fel a falra. Kisugárzása fenyegető, vészjósló és jelző értékű volt, ne baszakodjon vele senki, mert az ő humorérzéke messze a varangy segge alatt volt. Újra az erő szót kezdte mutogatni. Makacsul ragaszkodott akaratához s remélte, sikerül elültetni fülükben a bogarat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=861217#post861217][b]Mesélő - 2023.03.24. 17:12[/b][/url]

Mindent összevetve, úgy érzi, ő van nyeregben. Fogalma sincs arról, mekkorát téved valójában, de amíg elhiszi, őszintén megmondom, áldásom rá. Ebben az esetben a hit tökéletes alapot ad arra, hogy Joseph az eszét használja, ami még megmaradt neki az ivástól, mintsem mást, amire először gondolt, amikor meglátta az előtte álló lányt. Hasznot kell abból húznia, amit a kígyó tett elé, és nem is rest ezt megtenni. Ki tudja? Talán még kap is a jutalomból valamennyit, és végre visszatérhet minden a régi kerékvágásba.
A hideg rázza ki, a félelem lesz úrrá rajta, ahogy az árnyék a lány lelegyintése után felé kezd kúszni, majd felfelé a falra. És ugyanazt mutogatja. A gondolat hirtelen fogalmazódik meg a fejében, gonoszkás vigyor kerül arcára.
"Erőt akarsz. És neke-, akarom mondani nekünk ez miért éri meg?"
Csak egyetlen pillanatra néz hátra, a kígyó irányába, mintha az képes lenne olvasni a fejében, vagy egyáltalán olvasni úgy, hogy nem is látja a tömböt, mert az az árnyék felé van fordítva. Fél tőle, és nem véletlenül. Azonban hamar összekapja magát és fordul is vissza a lényeg felé, aki ugyanazt mantrázza. Legszívesebben mindhármat elküldené a halál faszára innen, hogy nem kell ez neki, de akkor képmutató lenne: túlságosan érdekli az, amit elé hozott a nyikhaj. Oly' régen adatott meg, hogy tudását kamatoztassa, hogy agytekervényei ne az olcsó whisky körül forogjanak, hanem valami értelmesen is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=861577#post861577][b]Agárdi Kornélia Auróra - 2023.03.30. 15:25[/b][/url]

X Kinézet   X Trapped   X Vajonténylegeztakarom? X Joseph

Aladár érzékelve Joseph félelmét, csak még magabiztosabbá vált. Szerette volna ő irányítani a szálakat, de ahhoz el kellett hitesse a résztvevőkkel, hogy náluk a gyeplő. A falon kiteljesedve ismeretlen alakot öltött. Sem Joseph, sem Kornélia alakja nem volt. Humanoid formája volt ugyan, azonban közel sem tűnt emberinek. A tömbön szereplő kérdés elolvasása után, ha lett volna arca, biztos felvonta volna a szemöldökét. Helyette csak oldalra döntötte fejét, akárcsak egy kíváncsi kölyökkutya s a fején megjelent egy korona sziluettje.
Hatalom. Dicsőség. Ami valljuk be, az is lenne, ha több száz év után sikerülne megtörni az Agárdik átkát és az árnyat örök kárhozatba taszítani. Ellenálló egy mocsok volt és az is marad. Tudta, hogy az a fajta feketemágia, amivel őt megidézték és rontásként zúdították az egykori nemes egyetlen leányára, nem volt hétköznapi.
A korona köddé vált s a lény lassan körbenézett. Josephtől Kornélián át Diabolira. Aztán újra az öregen állapodtak meg nem létező szemei. Nem tudott róla semmit, fenntartásokkal kellett kezelnie. Nem akart vele mindent megosztani, vajon mennyi kára származhat belőle? Óvatosnak kellett legyen, bár az állapotából kikövetkeztetve jobb körülményekhez szokott a jelenlegitől. A hamis hatalom, melyet ígért neki biztos kecsegtetően hathatott. Nőkkel, pénzzel és elismeréssel járt. A nyomorult halandókat pedig a pénz, szex és az elismerésre való vágyakozás hajtja. Kit ez, kit az. De itt megunta a bájos társalgást, a kevesebb  néha több. Alakját vesztve, lassan húzódott vissza ugyanazon az úton Kori mögé Joseph lábai mellett. Szerette volna megérinteni, de nem. Hamar lebukna, hogy csak szórakozik velük és saját malmára szeretné hajtani a vizet. Még nem cselekedhet. Még nincs itt az idő. A lány testének erősödnie kell. Amíg ez nincs meg, felesleges komolyabb lépéseket tennie.
- Azt hiszem... megunta - találgatott a lány, ahogy válla fölött a mögé vetülő sötétségre pillantott. Egész természetesnek is tűnhetett volna, ha nem tudná, ez  egy értelmes lény.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=863618#post863618][b]Mesélő - 2023.04.25. 16:20[/b][/url]

Száját húzza el a válaszra, ami elég egyértelmű, még az ő, alapvetően igen egyszerű agyának is. Mindössze oldalvást sandít a még mindig a kanapén heverésző kígyóra: ha sikerülne is neki bármit csinálni az előtte lévő entitással, biztosan az a féreg aratná le a babérokat, ő maximum a maradékból kaphat. De, ha így is van... még mindig jobb ez, mint meghalni, nemde? Féli a halált. Jobban, mint bármit, és tudja, ha nem cselekszik, akkor az vár rá. Nem kell kimondani senkinek ezt ahhoz, hogy egyértelmű legyen.
Semleges tekintettel nézi, ahogy az árnyék visszahúzódik. Morogva fordul a tömb felé, tépi le azt a lapot, amire a lány jegyzetelt, majd futja végig. Elég kevés. Lustán lépdelve indul az egyik könyvhalom felé, amik között turkálni is kezd, akár csak egy patkány motoszkál, míg meg nem találja azt, ami kell.
"Időre lesz szükségem, nem tudom mennyire."
A betűkből is érezhető a szégyen, ahogy megáll a kígyó mellett a jegyzettömb és a toll óvatosan érinti meg a kígyó kézfejét. Mindeközben Joseph feszülten várja a végítéletet, félelemtől telített tekintetét emeli a rellonosra, míg vár, a könyv mögé bújik.
Elias lassan mozdul, lesütött tekintettel néz a tömbre, fél szemöldöke emelkedik meg csupán kérdőn. A toll azonnal mozdul.
"Vizsgálnom kell a családfát, ameddig csak lehet, lehetséges összefüggéseket keresni más átkokkal. Kideríteni, hogy egyáltalán átok-e... hónapokra.
Csitul végül a sercegő hang, ahogy abbahagyja az írást.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=863619#post863619][b]Elias Napoleon Diaboli - 2023.04.25. 16:29[/b][/url]

Bár a patkány utál, tudom, hogy nem mer fellépni ellenem. Nem véletlen patkány. Ezért merem ennyire kényelembe helyezni magam, és látszólag figyelmen kívül hagyni a körülöttem lévő világot. Néha csupán fél szemmel sandítok rájuk, hogyha esetleg szükséges lenne közbelépnem, de azon kívül, hogy Joseph majdnem meghal, semmi rendkívüli nem történik.
Egyenletesen lélegezve várom a végét, mikor a hideg érintést érzem meg. Szemöldököm emelkedik meg, azonnal jön is a válasz a fel nem tett kérdésre. Utána pillantok a patkányra, aki vaskos könyve mögé bújik, mintha az megmenthetné.
- Hónapokra - ismétlem meg rekedtes hangon. Nyögve dőlök előre, arcomat dörzsölöm meg, mint aki gondolkodik. Addig húzom így az időt, ameddig csak van pofám megtenni, és amint látom, hogy a hideg verejték kúszik le a férfi halántékán át arcára. - Legyen - támaszkodom térdeimre, ahogy felállok. - Addig nem akarok hallani rólad, amíg érdemi információval nem tudsz szolgálni - porolom le nadrágom, mintha ennyivel leszedhetném magamról a dzsuvát.
Kékjeim mérik végig Agárdit.
- Ha ez megtörténik, tied a lány - pontosan úgy, ahogy Joseph elképzelte a legelején. Halványan mosolyodom el, kabátom belső zsebébe nyúlok. - Addig ezt itt hagyom - koppan a fiola a pulton. - Csakhogy el tudd képzelni, mi vár rád, ha nem tartod a rád eső részt - a fiolában bajjóslatúan hullámzik meg a sárgás színű, színtiszta idegmérgem.