37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bogolyfalva - összes hozzászólása (21380 darab)

Oldalak: « 1 2 ... 693 ... 701 702 [703] 704 705 ... 712 713 » Le
Bánki Zorka
INAKTÍV



RPG hsz: 143
Összes hsz: 734
Írta: 2020. május 3. 20:05 Ugrás a poszthoz

Orion

- Naaa, ne legyél ennyire mocsok - néz kérlelően a másikra.
- Biztos van valami nagy dobás, minden férfinak van - közli a tényt, amit valószínűleg egy filmben látott.
- Egyetlen egy Star Wars filmet sem láttam még - huppan le végül a kanapéra.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Orion Owens-Graves
INAKTÍV


sárkánybácsi
RPG hsz: 39
Összes hsz: 275
Írta: 2020. május 3. 20:11 Ugrás a poszthoz

Zorka

- Nem sűrűn hozok haza így nőt, bármily meglepő - von vállat, de nem érti, miért fontos ez. Most vele akar lenni és nem tervezett semmi nagy dobást.
- Akkor kezdjünk bele - a kanapéra lehuppanva a távirányítót kezdi nyomkodni.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Bánki Zorka
INAKTÍV



RPG hsz: 143
Összes hsz: 734
Írta: 2020. május 3. 20:14 Ugrás a poszthoz

Orion

- Hát jó - vonja meg a vállait. Talán ilyen dolgokban ütközik ki közöttük a korbeli különbség. De Zorka a cél érdekében visszavesz és engedelmesen ül a kanapén. Lábait maga alá húzza, majd figyel. Mert nyilván van oka annak, hogy Orion ezt az opciót ajánlotta.
- Kedvenced?
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Orion Owens-Graves
INAKTÍV


sárkánybácsi
RPG hsz: 39
Összes hsz: 275
Írta: 2020. május 3. 20:21 Ugrás a poszthoz

Zorka

- Szeretem, ha erre gondolsz - bólint és jobbját emeli, majd fejével int Zorkának.
- Közelebb jössz? Nagyon messze vagy - vigyorog rá és ha engedi, átöleli és nyom egy puszit a feje búbjára.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Bánki Zorka
INAKTÍV



RPG hsz: 143
Összes hsz: 734
Írta: 2020. május 3. 20:25 Ugrás a poszthoz

Orion

Egy pillanatig gondolkozik azon, hogy közelebb menjen - e. Mert hiába szőke, nem hülye ám annyira, hogy ne tudja az ilyen filmezések mihez vezetnek. Aztán nyilván közelebb csúszik, mert nem fél a másiktól, mert már az első randin a sikátorba ment volna vele, mert már azt akarja, hogy ne legyen ciki, ha mások előtt érintik egymást.
Fejét Orion vállára dönti és figyel. Minden egyes pillanatot próbál feldolgozni a filmből, de az igazság az, hogy ez nagyon távol áll tőle, így érdeklődése hamar alább hagy és fejét megemelve Oriont kezdi fürkészni.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Orion Owens-Graves
INAKTÍV


sárkánybácsi
RPG hsz: 39
Összes hsz: 275
Írta: 2020. május 3. 20:29 Ugrás a poszthoz

Zorka

Ahogy Zorkát öleli, a vállát cirógatja és kezdi nyugalmi állapotba helyezni magát. Star Wars és nő, a tökéletes kombináció.
- Na mi az? - sandít felé. - Nem tetszik?
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Bánki Zorka
INAKTÍV



RPG hsz: 143
Összes hsz: 734
Írta: 2020. május 3. 20:34 Ugrás a poszthoz

Orion

- Semmi - nézi még mindig a másikat, majd fejét a televízió felé fordítja.
- Csak feltérképeztem az arcod. Tudod, hogy van - e még hely ráncoknak, amik majd miattam telepednek ki rá - vigyorodik el.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Orion Owens-Graves
INAKTÍV


sárkánybácsi
RPG hsz: 39
Összes hsz: 275
Írta: 2020. május 3. 20:39 Ugrás a poszthoz

Zorka

Halkan nevet fel. Hiába fordul vissza Zorka a tévé felé, Orion az álla alá nyúl és visszafordítja. Egy gyengéd, hosszú csókkal tereli el a figyelmét a filmről. Van, ami megismételhető, van, ami meg nem. Például ezek a pillanatok.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Bánki Zorka
INAKTÍV



RPG hsz: 143
Összes hsz: 734
Írta: 2020. május 3. 20:52 Ugrás a poszthoz

Orion

Nem csak fejével, testével is fordul a másik felé. Jobbját a férfi arcára simitja, s mikor elválnak egymástól, mosolyogva néz rá.
- Most lemaradtam valamiről, tuti kulcsfontosságú rész volt - csak viccel. Nyilván Orion sokkal érdekesebb számára.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Orion Owens-Graves
INAKTÍV


sárkánybácsi
RPG hsz: 39
Összes hsz: 275
Írta: 2020. május 3. 20:55 Ugrás a poszthoz

Zorka

- Igen, az elejéről kell kezdenünk - vigyorodik el. Nem szeretné még egy jó ideig elengedni őt, kihasználja, amíg simogathatja és ölelheti.
- Nagyon vártam, hogy újra láthassalak.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Bánki Zorka
INAKTÍV



RPG hsz: 143
Összes hsz: 734
Írta: 2020. május 3. 21:00 Ugrás a poszthoz

Orion

- Óó, hát akkor kezdjük újra azt a csókot - tudja ám, hogy nem erre gondolt a másik, de nyilván hülye lenne nem bepróbálkozni ezzel.
- Én meg azt vártam, hogy végre lássam ezt a lakást is.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Orion Owens-Graves
INAKTÍV


sárkánybácsi
RPG hsz: 39
Összes hsz: 275
Írta: 2020. május 3. 21:03 Ugrás a poszthoz

Zorka

Nem kell nagyon győzködni, újra közel hajol ajkaihoz és megcsókolja.
- Pumpkin miatt, ugye? - mosolyogva néz a házában alvó vörősségre. - Fent van ám a festményed...
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Bánki Zorka
INAKTÍV



RPG hsz: 143
Összes hsz: 734
Írta: 2020. május 3. 21:06 Ugrás a poszthoz

Orion

- Igen, csakis miatta - helyeselve néz ő is az említett állat felé.
- Ó, tényleg? - csillan meg a szeme.
- Én azt hittem, hogy simán kidobod.. Megnézhetem?
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Orion Owens-Graves
INAKTÍV


sárkánybácsi
RPG hsz: 39
Összes hsz: 275
Írta: 2020. május 3. 21:08 Ugrás a poszthoz

Zorka

- Meg hát - bólint és szabad kezével a galériára mutat.
- Egyedül, vagy kísérjelek fel? - tagadhatatlanul átfutna gondolat az agyán, hogy most nagyon is szeretne Zorkával felmenni. Meg el is. Khm.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Bánki Zorka
INAKTÍV



RPG hsz: 143
Összes hsz: 734
Írta: 2020. május 3. 21:11 Ugrás a poszthoz

Orion

Felpattan és indul is felfelé. A lépcső aljánál áll meg, s válla felett tekint vissza a férfira.
- Ahogy szeretnéd - mosolyog rá, majd gyors léptekkel szeli a lépcsőket, hogy aztán a falon lévő kép előtt megálljon és vigyorogva nézze azt.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Orion Owens-Graves
INAKTÍV


sárkánybácsi
RPG hsz: 39
Összes hsz: 275
Írta: 2020. május 3. 21:14 Ugrás a poszthoz

Zorka

Ott csücsül a kanapén és néz Zorka után. A fejét is ingatja hozzá, de mosolyog, amikor utána indul. Odafent hátulról átöleli, majd a nyakába hajol és apró csókokkal halmozza el.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Bánki Zorka
INAKTÍV



RPG hsz: 143
Összes hsz: 734
Írta: 2020. május 3. 21:19 Ugrás a poszthoz

Orion

Szinte számolja a másodperceket, hogy mennyit kell várnia arra, hogy a férfi végre mögé érjen. Elmosolyodik, s így simul bele az ölelésbe.
- Legjobb helyre tetted.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Orion Owens-Graves
INAKTÍV


sárkánybácsi
RPG hsz: 39
Összes hsz: 275
Írta: 2020. május 3. 21:22 Ugrás a poszthoz

Zorka

- Megfelel, művész kisasszony? - mosolyogva pillant a képre. Tenyerét a nő hasára simítja és lassú mozdulatokkal kezdi simogatni valamivel feljebb, ügyelve, hogy ne legyen túl szemtelen.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Bánki Zorka
INAKTÍV



RPG hsz: 143
Összes hsz: 734
Írta: 2020. május 3. 21:53 Ugrás a poszthoz

Orion

- A helye tökéletes - fordítja felét a másik felé.
- De maga a kép.. Hát. Lenne mit javítani rajta - kezdi elemezni szakértőként a képet, aztán csak szembe fordul a másikkal, hogy mosolyogva nézzen rá.
- Nem török ám el.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Orion Owens-Graves
INAKTÍV


sárkánybácsi
RPG hsz: 39
Összes hsz: 275
Írta: 2020. május 4. 04:09 Ugrás a poszthoz

Zorka

- Butaság - jelenti ki. Neki pontosan úgy tetszik, ahogy megalkotta. Sőt, ami azt illeti, ez a másolat, hisz az eredeti a másik házban függ a falon.
- Jól van, elengedlek - sóhajt fel és elengedi, kezeit pedig még fel is tartja.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Bánki Zorka
INAKTÍV



RPG hsz: 143
Összes hsz: 734
Írta: 2020. május 4. 06:18 Ugrás a poszthoz

Orion

- Orion.. Te most komolyan azt vetted le a mondandómból, hogy el kell engedned? - fordul felé és összeszűkült szemekkel nézi.
- Táncoljunk.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Orion Owens-Graves
INAKTÍV


sárkánybácsi
RPG hsz: 39
Összes hsz: 275
Írta: 2020. május 4. 06:29 Ugrás a poszthoz

Zorka

- Nem azt kellett volna? - vonja fel a szemöldökét. Ezek a nők...lassan kikészül, hát hogy semmi sem jó, amit csinál. Meg is vakarja a tarkóját, aztán átöleli a nő derekát. Közelebb húzza magához, másik kezével Zorka kezét fogja.
- Nehéz rajtad kiigazodni.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Bánki Zorka
INAKTÍV



RPG hsz: 143
Összes hsz: 734
Írta: 2020. május 4. 07:40 Ugrás a poszthoz

Orion

- Nem.. Éppen ellenkezőleg - nevet fel halkan, majd a férfi ölelésébe bújik, nyakát a vállába fúrja.
- Te sem vagy könnyebb eset.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Orion Owens-Graves
INAKTÍV


sárkánybácsi
RPG hsz: 39
Összes hsz: 275
Írta: 2020. május 4. 07:56 Ugrás a poszthoz

Zorka

Már nem is mond semmit, csak felvont szemöldökkel próbálja megérteni, mit is akar a nő.
- Azééért... - sóhajt fel, majd fejét a szösziére dönti. Lassan kezd el vele lépkedni és öleli magához szorosan.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Bajnóczi Kimoriah
INAKTÍV


Zsákos nőszemély
RPG hsz: 219
Összes hsz: 633
Írta: 2020. május 4. 16:17 Ugrás a poszthoz

Belián
;elkaptalak ;nemmenekülsz ;me, myself & I

- Nem tudom mi bajod van, nekem tök működőképesnek hangzik a dolog így - oké, tökre nem, de nem hiszem, hogy nekem kellene elmondanom, hogy elméletileg csúnyábbat még Merlin sem látott, mint amikor egy véla mérges. Mármint elmondhatnám, de akkor az nem hiszem, hogy fair játék lenne köztük. Na jó, fogalmam sincs már, meg sem kellett volna szólalnom. Mélyet sóhajtok.
- Az lehet, hogy téged nem érdekel, de attól ő még véla, és ettől nem tud szabadulni, bármennyire is akarna. Vagy te akarnád... - nem lehet kellemes gyönyörűnek lenni és állandóan viselni a közvetlen embereket, bár fene sem tudja. Én, mint totális véla ellentét, ugyanúgy közvetlen vagyok és képes vagyok idegen emberek nyakába is beleugrani, ha olyat tesz, úgyhogy... hagyjuk a közvetlenséget inkább.
- Ha akarja, ha nem, akkor is benne lesz a pakliban, szóval ez van. Te elfogadod, hogy ő véla és kicsit nehezebb eset mindennap, ő pedig elfogadja, hogy neked is vannak rosszabb napjaid. Ezt hívják úgy, hogy kap-cso-lat - mutató és hüvelykujjamat érintem össze miközben eltagolom a szót, csak hogy biztosan világos legyen miről is beszélek. Tényleg úgy beszélek róla, mintha ezer megy egy kapcsolaton lennék túl, pedig mindenki tudja, hogy ez nincs így. Ne már, még a vak is látja, hogy annyi esély van arra, hogy kapcsolatba kerüljek, mintha... nem is tudom. Másnap szűzként ébredek. Hah! Na látod.
Vele nevetek végül, mert ahogy a kép elém kerül engem is kacagásra kényszerít. - A legrosszabb, hogy tudod, hogy megteszem, szóval előzzük meg. Tudok magassarkúban is futni, plusz - pattanok fel hirtelen, majd kezdek el turkálni az egyik konyhaszekrényben. Diadalittas vigyorral arcomon fordulok vissza Belián felé. - Kaptam apámtól sütős szettet, szóval egy új sodrófával váglak agyon, úgyhogy gyere mesélni mindenképpen.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Mesélő
Mesélő



RPG hsz: 811
Összes hsz: 1286
Írta: 2020. május 4. 22:36 Ugrás a poszthoz

Milan

A szellemek nem feltétlen értenek az emberi kapcsolatok finomságaihoz, elvégre a feladatuk sokkal inkább egyéni útmutatás, semmint nyájterelés. Plusz ha már valamit eltoltál, akkor egy némi önálló elmélkedés és munka elvárható, nem? Ebben az esetben némi nyomozás hárul Milanra, aki hosszasan ácsorog a kapu előtt, mielőtt elindulna beljebb.
A bokron alatt és az ágyások sarkán itt-ott szobrok állnak - nem azok az ízléstelen, fröccsöntött kerti törpék meg műanyag flamingók, amiket némely mugli kertben látni, dehogy! Ezek szépen faragott kőtömbök, no nem márvány, valami egyszerűbb, szürkés anyag - a kaputól nem messze, agár pózol vigyázzban, a kerítés mellett összekupacolt komposzt oldalában süni töpreng, míg beljebb, egy egyik öreg fa árnyékában egy bagoly pózol. A kert hátrafelé sűrűsödik, míg a kapu környékét nagyjából rendben tartják - hiába ütött-kopott és megviselt ez vagy az - addig a növények szövevénye egyre kevesebb fényt enged át, lugas helyett dzsungelre emlékeztetve. Mégis, akad benne egy-két keskeny ösvény (ámbár a csapás jobb szó lenne talán rá).
A ház hátsó részén is van egy ajtó, mellette egy kis hintapaddal, ami fölött napszítta ernyő ad déltájt árnyékot. Szomszédságában asztalka és egy dézsa, ami a viharvert ereszcsatorna aljához van állítva. A felszínén fadarab úszik, a peremén pedig méhecskék sorakoznak, buzgón szürcsölve a vizet - zümmögésük a gyümölcsfák környékén még nem túl hangos, jobbára melegednek a korai napsütésben. A fű egyébként errefelé százszorszépekkel és lóherével vegyük, nem sima gyep.
A hátsó ajtó résnyire nyitva, sőt, talán az egyik emeleti ablak is, nehéz megmondani ebből a szögből. Ha hallgatózol, a természet hangjain túl szinte semmit sem hallasz - azt sem, ahogy a kapu nesztelenül bezáródik mögötted.

Merre tovább?
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Oshiro Noa
Házvezető-helyettes Navine, Tanár, Mestertanonc Tanár, Egyetemi tanár, Bogolyfalvi lakos


astro boy 2.0
RPG hsz: 75
Összes hsz: 98
Írta: 2020. május 5. 03:47 Ugrás a poszthoz

Laura

Szerényen mosolyog, pedig azt is várhatnám, hogy elneveti magát a bóknak is felfogható megjegyzésemen. Még mindig jobb, mintha felcsattanna azon, hogy miért gondolom ezt az italmennyiséget soknak. Annál már csak a válaszomon lepődne meg jobban, amikor közölném, hogy jól kitapasztaltam már a mértékeket, még ha ez minden egyes embernél mást és mást jelent. Nálam egy doboz sör van, nála viszont egy üveg bor. Nem utolsó sorban a mértékek különbsége az, ami kellemetlenné teheti, hogy helyet foglal mellettem. De szinte azonnal megfogadom, hogy majd lassan iszom, élvezve a közelgő naplemente fényeit a tavacska víztükrén, az egyre hűlő hőmérséklettől összehúzódva. Így azon túl, hogy kiélvezhetem a nyugalmat, még társaságom is akad, ami nem annyira gyakori, mint azt elsőre gondolnánk, és nem érzem majd magam kényelmetlenül,  hogy esetleg nem lesz mivel elfoglalnom magam. Ha beszélni kell, majd beszélek helyette.
- Ó, igen... A jól bevált praktikák. Akkor is rájöttem volna, ha nem szólsz előre - elvigyorodom, ahogy eszembe jutnak a tipikus lerázós emlékek. Volt párban részem, de szerencsére sikerekből is jutott bőven. A mosoly akkor fagy az arcomra, mikor arra a lányra gondolok, aki az első bulizós korszakom után lépett az életembe, de ma már nem lehet velem. Azóta is, mintha őt keresném ezekben a lázadásokban, mintha visszamehetnék egyetemistának, az eltelt éveket pedig egyszerűen kitörölhetném. Egy sóhaj után azonban visszazökkenek a jelenbe, hiszen nem feledkezhetek meg a társaságomról. - Az is elég jól hangzik. Mármint a lazítás, és nem az egyedül maradós rész... Mondjuk mindkettőnek megvan a szépsége - néha előfordul, hogy belezavarodok a mondataimba, és ez is egy ilyen pillanat. Amíg ő elkényelmesedik a fának támaszkodva, én félig térdelve támaszkodom a fűben. - Kár, hogy nincs kéznél egy lepedő. Bocs, hogy nem készültem semmivel - szomorodom el kissé.
- Noa - fogadom el a kézfogását, hozzá illedelmes meghajlással. A kérdést bár furcsán teszi fel, de nem vagyok elég magabiztos ahhoz, hogy maximálisan elbizonytalanodjak. Huszonhat éves múltam, de talán az ázsiai gének válnak ilyenkor az előnyömre, míg máskor különféle rasszista megjegyzéseket kapok. Ez most a jobbik eset. - Mondhatni igen. Esetleg kollégák vagyunk? Ne haragudj, még nem tudtam mindenkit megjegyezni - utalok a tanárságomra, majd iszok a sörömből, s mosolyogva végigmérem őt.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Olsovszky Laura
INAKTÍV



RPG hsz: 53
Összes hsz: 72
Írta: 2020. május 5. 18:20 Ugrás a poszthoz

Noa
______________________________________
D r e s s



- Hát így talán kevésbé lenne kínos, ha megvalósulna a dolog. - mosolygok rá, s nemes egyszerűséggel vonom meg vállaim. A következő mondata kicsit összegubancolódik, de ennek ellenére értem, hogy mit is szeretne ebből kihozni.
- Őszintén szólva én nem szeretek egyedül lenni, ilyenkor olyan elveszettnek érzem magam.  Sose kellett egyedül lennem, nem tanultam meg, hogy kell azt csinálni. - egy kérlek ne nézz teljesen hülyének  nézés kíséri a mondatokat, melyhez szelíd mosoly is tárul. - Szerencsére a fiam mellett nem sokszor kell egyedül lennem, de most a nagyszülők elrabolták hétvégére. Szóval egyedül leszek 2 napon keresztül. Hogy fogom túlélni!?- utolsó mondatomat már inkább motyogva mondom, leginkább magamnak szánva a kötői kérdést.
Kissé értetlen tekintettel nézek a mellettem ülőre, mivel nem igazán értem, hogy miért is kellett volna készülnie, hiszen ez nem egy előre megbeszélt randi. Ha az lenne akkor sem érzem úgy, hogy a plédről a férfinak kellene gondoskodni.
- Hát pedig nem rossz dolog ebben az időben, ha van egy pléd a földön. Kicsit tartok is tőle, hogy fel fogunk fázni, de majd talán az alkohol melegít. Nincs valami varázslat, ami segítene rajtunk? - lerakom magam mellé az üveget, majd így felszabadult kezemmel megfogom a talajt. Természetesen nem nevezhető melegnek.  Utolsó előtti mondatomon felbuzdulva iszom egy újabb kortyot.  Ahhoz képest, hogy csak most bontottam ki, már a negyede hiányzik is, amit egyelőre még nem érzek, de gyanítom, még egy negyed és már jó kedvem lesz. Mikor fogadja a kézfogást, s közben meg is hajol, arcomra egy mosoly kúszik, ami egy pillanattal később már sehol sincs. Kicsit zavarba jövök a kérdéstől, hogy esetleg kollégák vagyunk-e. Nem kell sokáig gondolkodnom azon, hogy neki valóban van köze az iskolához, csak nem úgy, ahogy azt én gondoltam. Zavaromban még szemeimet is lesütöm, a poharam kezdem alaposan vizsgálgatni.
- Nem vagyunk kollégák… - válaszolom neki, de továbbra sem rá nézve, végül kínomban elnevetem magam. - Én nem éppen tanár bácsinak néztelek… Hány éves vagy? –kérdem nevetés közben.

Utoljára módosította:Olsovszky Laura, 2021. április 20. 13:22
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Bánki Zorka
INAKTÍV



RPG hsz: 143
Összes hsz: 734
Írta: 2020. május 5. 21:06 Ugrás a poszthoz

Orion

Mióta Orionnal találkozgat, mondhatni száz nyolcvan fokot fordult. Nem pörög annyira, sokat agyal. Most, hogy itt van a lakásában, lassúnak és túlságosan visszafogottnak érzi magát, ami teljesen blokkolja. Ha másról lenne szó, már régen flörtölgetne, játszadozna, bújna. Ám ennél a férfinél egyszerűen nem tudja, hogy jót tenne-e vele vagy nem. Így csak sodródik, talán kissé passzív résztvevője lesz az egésznek.
Ring jobbra majd balra, ahogy a férfi vezeti, de szólni nem szól. Inkább agyal, tervez, keres valamit, ami talán ott sincs. Mindenesetre élvezi, egész testével simul, szorítja a másikat, bújik hozzá. Mert kell neki most ez a pillanat.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Oshiro Noa
Házvezető-helyettes Navine, Tanár, Mestertanonc Tanár, Egyetemi tanár, Bogolyfalvi lakos


astro boy 2.0
RPG hsz: 75
Összes hsz: 98
Írta: 2020. május 6. 15:29 Ugrás a poszthoz

Laura

Nem tudom, de nem is nagyon akarok belegondolni, hogy mennyire lenne kínos a szituáció. Szerintem nagy érvágás lenne, ha faképnél hagyna, függetlenül attól, hogy nem először fordulna elő egy ilyen helyzet. De ahogy nem sokkal később rávilágít, legbelül én sem szeretek egyedül lenni. Legalábbis nem úgy, ahogy elsőre gondolnánk, hiszen szerintem még így is kevesebb barátra van szükségem az átlagosnál, otthon viszont a macskám segít elűzni a magányt, a tanítás pedig lefoglal, néha még sok is kezd lenni, hogy ennyi évfolyamon jelen vagyok a semmiből. Kezdem megkérdőjelezni, hogy jó vagyok-e tanárnak, és meg fogok-e tudni birkózni a feladattal, amihez jól jönne némi pozitív megerősítés a környezetemtől.
- Pedig nem árt. De nézd a jó oldalát, most sem vagy egyedül - teszem hozzá, de nem kioktatásból, hanem inkább jóindulatúan, mert hát... Ha nagyképűen is hangzik, de nekem valamilyen formában meg kellett tapasztalnom a magányt, és tudom, hogy nem jó érzés. Akit tudok, megóvok ettől a tapasztalástól, hiszen közvetve úgy nőttem fel, hogy azt éreztették, egyedül csak magamra számíthattam. - Fú, próbáld meg értékelni, hogy kicsit pihenhetsz, és magaddal törődhetsz - kissé zavarba jövök attól, hogy gyerek van, valamiért nem számítottam rá. Szerencsés alkat, hogy nem viselte meg úgy a szülés, a férje meg gondolom üzleti úton van. Talán egy tipikus újgazdag falulakóba botlottam éppen. Persze óvatos vagyok a tanácsaimmal, mert megfordul a fejemben, hogy csak hangosan gondolkodik, de talán nem húzom ki nála a gyufát a megjegyzéseimmel. Aztán inkább elhalkulok, és csak a sörivásra koncentrálok.
- Fogalmam sincs - tudom le ennyivel a pléd kérdését. Elhadarom a mondatot, mert nem akarok rajta sokáig rugózni. Nem tudhatja, hogy mennyire béna vagyok pálcás mágiából, de nagyon nem akarom, hogy rávegyen a használatára. Sokszor magammal se hozom, mert minden lényegit meg tudok oldani nélküle, ez meg pont nem az.
- Bácsinak?! Akkor ez még a jobbik eset... Huszonhat vagyok. De jó tudni, hogy ezek szerint letagadhatok pár évet. Mégse viselt meg úgy az élet - kénytelen vagyok felnevetni, ha más nem, kínomban. Mindenesetre tetszik, hogy megtévesztettem. - Akkor gondolom valamelyik üzletben találhatlak meg. Vagy otthon vagy a gyerkőccel? - kérdezgetem.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Bogolyfalva - összes hozzászólása (21380 darab)

Oldalak: « 1 2 ... 693 ... 701 702 [703] 704 705 ... 712 713 » Fel