Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Különben személyesen még sosem találkozott corgival, mindössze a tévében látta őket, így most különösen jól szórakozik azon a riszáló, dundi fenéken. Ami egyébként, nem tudhatja, hogy egy fiatal nőhöz tartozik, aki épp olyan hévvel esik neki a főtt virslinek, mint egy... inappropriate hasonlat.
   -  Anya meg tuti megengedné.
A férfi leemeli tekintetét a kutya szív alakú fenekéről, a fia felé, aki épp csak az orra alatt mormogja el passzív-agresszív véleményét a szigorról. Tény, az apai tiltás ritka az ő sajátos mozaikcsaládjukban, azonban annál kegyetlenebb: a nem akkor is egy büdös nagy NEM marad, ha az öntudatos, feltörekvő nemzedék földhöz vágja magát az áruházban és ordítani kezd. Sean így megtanulta már, hogy ha alkudozni csak az anyjával tud, vele szemben pedig egyenesen mesterivé fejlesztette a zsarolást.
A kutya végigmászik mellette, hagyja, hogy az végigszaglássza őt majd lehuppanjon mellé. Felemeli előtte üres tenyerét, ó, hisz' pontosan ismeri ezt a tekintetet.
   -  Nincs több. Dagadt disznó leszel.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Nyilvánvaló hazugságot közöl a kutyával, hiszen ha akarna, még legalább három hotdogot és két  sajtburgert is nekiadhatna, de ez eszében sincs. A dög jó húsban van. Ő pedig még tervezett azokkal a bureszekkel, hiszen a fiát ismerve egyhamar még nem keveredik haza.
A keze épp ismét kinyúl a kutya felé, amikor az felpattan, majd rövid lábain döcögve, egy nílusi kajmán meglepő sebességével iramodik el.
   -  Kutya! - Sean térdelve forul, majd kap az állat után, a keze azonban épp, hogy súrolja a bundát. Egy csalódott, színpadias sóhajt hallat, ahogy a corgi eltűnik egy kökénybokor túloldalán, elvakart szúnyogcsípésekkel pöttyözött kezét leejti a pokrócra. Dwayxne szintén egyfajta apatikus beletörődéssel bámul arra, amerre a dudni kutyafeneket utoljára látta. Az üres zsömlét lesöpri a fűre.
   -  Lehetne egy kutyánk - mutat rá Sean a nyilvánvalóra.
   -  Lehetne.
   -  Lehetne kutyánk _holnap_.
   -  Lehetne.
   -  Lesz?
   -  Nem.
Az ítéletet öt perc madárfüttyökkel megszakított, de különben néma csend követ. Dwayne, az előbbi jeleneten felbuzdulva hozzálát a gondos, női kezek által fabrikált burgerhez, Sean egy bottal a füvet piszkálja, az élet igazságtalanságán elmélkedik, teljesen lehidalva tőle. Családi hidegháborújukat hosszú idő  múlva, gyepen dobogó tappancsok szakítják meg - majd egy földlabda végén fityegő virág.
Kevés válassza el tőle, hogy Dwayne félrenyeljen és megfulladjon, úgy kezd el nevetni az abszurd jeleneten. Hát a kutya visszajött. Na ez tényleg haláli! Sean szintén nem foglalkozik holmi gyökérrendszerrel, visítva kezdi el dögönyözni a kutyát ismét, a szeme is könnybe lábad.
Külvárosi giccs - de elbűvölő.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

   -  Na, héhé, összenyomorgatod teljesen. Sean. Sean! Állj le, jó?
erélyesen szól rá a gyerekre, amikor annak örömködése kezdi távolról, de fenyegetően megközelíteni az agressziót. Részéről úgy van vele, a kölykök velejárója, hogy néha túlcsordulnak az érzelmeik és akaratlanul is agyonnyomorgatják az állatokat, bár be kell vallania, Sean különösen hajlamos erre. De ezzel majd Zója foglalkozik, ha akar, zárja le a témát magában mindig, a gyereknevelés nem az ő dolga.
Mindenesetre a fiú jobbnak látja hallgatni az apjára, szelídebb simogatásba vált.
Majd egy mancs a levegőben.
Könyörgő gombszemek.
Hosszú másodpercekig néznek farkasszemet ők ketten, Dwayne és a corgi. Kutya és ember. Ember és kutya. Végül a férfi az, aki hamarabb elpillant, le, a kezében tartott, félig megevett sajtburgerre. Az ajkába harap, két, tépelődéssel teli másodperccel később óvatosan a kutya elé tartja.
   -  Mocskos kis bestia, csak ne lennél ilyen aranyos.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

A távolabb ülő kemény, teljesen más világban élő ember a minap tanult meg a fiától hattyút hajtogatni. A redőnyökkel javarészt elsötétített, A terem végében kiemelt pódiumán erősen túlvilágított szobában így, a megbeszélés első felén még ezzel foglalatoskodik. Papírt tép, leélezi, meghajtja, elrontja, széthajtogatja, az egészet kezdi elölről. Harminc perc elteltével, az eligazítás második részében már a kész hattyút terelgeti az asztalon, először csak ujjal bökdösve, majd tollal, végül megbűvölve, pálcával. Mégsem szól rá senki, na nem azért, mert nagy kutya vagy egyáltalán minimálisan is csókos lenne a minisztériumban; közvetlen felettese az évek alatt megszokta már tőle, hogy ami rá vonatkozik, arra figyel. A kezeit azonban muszáj lekötnie, Dwayne Warren gyerekkora óta képtelen húsz percnél hosszabb időre csöndben megülni a seggén.
Egyedül az utolsó negyedórában marad mozdulatlan, a karjait maga előtt összefonva, összeszorított szájjal, esetleg az egyenruhája csatjával babrál néha. Mire számíthatunk a keresett személytől - rá szinte egyedül csak ez tartozik. A tágabb nyomozás lényegtelen, ha nagyjából öt kilométeres területre lokalizálták a tartózkodását, őt csak akkor küldik majd. Ha pedig minden jól halad, a jelenlévők közül így ő lesz az egyetlen, aki testközelben is találkozik majd a megzavarodott beteggel.
Hiszen ehhez ért. Egyedül ebben jó.
Felhajtani, elkapni, ártalmatlanítani majd átadni nála gondosabb kezeknek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

PTSD. Amikor elhangzik a halálos ítélettel egyenértékű diagnózis, ő kissé lesüti a szemét. Találkozott már a szindrómával, a lehető legközelebbről látta, mit tehet az emberrel és, hogy mennyire irgalmatlanul veszélyes. Ráadásul a vérfarkas csak egy kölyök, alig tizennyolc, valószínűleg azt sem tudja pontosan, hol lehet. Ez egy laikus számára jó hírnek tűnhet, hiszen kit ne könnyebb megtalálni, mint azt, aki ismeretlen terepen mozog.
Ő azonban pontosan az ellenkezőjét tapasztalta ennek. Azt a szerencsétlent elzavarták otthonról, munkál benne a kór, amit ki tudja, hogy dolgoz fel, a világ pedig összeesküdött ellene. Az ilyen, pánikba esett szökevények pillanatok alatt válnak ön- és közveszélyessé. Egyedül a vérfarkas- kór miatt nem aggódik: elvégre hülye lenne teliholdkor a nyomába szegődni, más napokon pedig a gyerek, legalább is ebből a szempontból, teljesen ártalmatlan.
   -  Próbálta kinyírni magát a srác? Doc?
Bár a kérdést a jelenlévőknek teszi fel, végül mégis Riley- felé néz, akit bár a megbeszélés elején bemutattak, már nem emlékszik a nevére.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

A szája belsejét rágcsálva pillant le az összekulcsolt kezeire, kissé előre dőlvén a keskeny asztalon. Még nem.
Valójában egy oka van annak, hogy őt jelölték ki a feladatra és nem egy kollégáját, hiszen  ez a fajta felkutatás nem egészen az ő profilja: dolgozott már fiatal vérfarkassal. Az iskolában élők, ha nem hivatalosan és talán nem is mindig veszik észre, az ő személyes védelmét élvezik, gyámolítja őket, ha kell, tettlegesen, máskor hallgatólagos elnézéssel. És bár nem ez lenne az első, amit megjegyeznek róla, Dwayne kifejezetten jó emberismerő, aki, ha kell, képes a megfelelő empátiára. Egy ilyen riadt, önveszélyes kölyöknek, legalább is a felettesei szerint, az ő stílusára van szüksége, ha a nyomára bukkannak. Már ha...
   -  És honnan tudjuk, hogy még él?
Az ujjait nézve kérdezi, cseppet rekedt hangon.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Bólint, érti. Ilyenkor ő nem beszél sokat, részben, mert senkit sem érdekel, részben pedig, mert nincs szüksége rá. A gondolkodás ilyen esetekben nem az ő feladata, a nyomozók leszűkítik a megfelelő, pár négyzetkilométeres területre a célszemély lehetséges tartózkodási helyét, ő pedig levadássza azt.
Egymás után megropogtatja az ujjait az asztalon, a hajtogatott madarat lesöpri maga mellett a papírkosárba.
   -  A srác nem egy született Rambó. Ha pánikba esett és tényleg egy erdőben bujkál úgy, hogy azt se tudja, kábé melyik országban van, két napon belül meglesz. Mindenhol otthagyja a nyomait és kajáért is emberek közé kell mennie. Vagy egyszer kitörli a seggét árvacsalánnal és magától jelentkezik.
Amit mond, abban semmi újdonság sincs, a szököttek túlnyomó többsége ugyanis így viselkedik. Valami ösztön vezeti az embereket arra, hogy a fák közé meneküljenek, ott azonban a legtöbben már nem tudnak mit kezdeni magukkal.
   -  Legalább is ez a jobb eset - folytatja kisvártatva Riley felé pillantva - Mennyi van még neki hátra, Doc? Három hét teliholdig? Ha addig nem nyírja ki magát, átváltozik és megöl valakit, akkor nekünk és neki is szarral meszeltek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

A másfeledik körüket róják a rózsakertek közti, poros salakon. Az esti, babakocsis köreiket tartó párok, apró gyermekeket kísérő fiatalok közül ők sem igazán lógnak ki - kutyás, gyerekes összképük már- már szirupos, festői. Még másfél évvel korábban is fintorgott az efféle esti program ötletén, szép lassan azonban hozzácsiszolódott a szerephez. Bár néha még mindig idegesíti a családosdi, nem tagadhatja, ez egyre ritkább.
   -  Ja.
Nem figyelve a nőre, hagyja rá a kijelentését, az egyik kezét a zsebébe ejtve lép tovább. A reumás tempót az előtte ballag gyerek és a nyelvét lógató, rozoga kutya diktálja, ő csak egyfajta kísérete, testőre a kettősnek. Illetve, ahogy megszokta, mozgó ATM, ha a barátnője vagy a gyereke például fagyizni kíván.
Az érintésre azonnal elrántja a kezét, ám csak egy pillanatra, mint mindig, ha nem számít rá. Az izmai azonban szinte azonnal ismét ellazulnak, ő pedig, figyelemre sem méltatva a reflexet, maga fog rá a nő kezére.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Zója keze engedelmesen belesimul az övébe, összekulcsolja az ujjaikat, a salakot nézve lép tovább. A Duna felől, a fákon keresztül még átszűrődik néhány utolsó, derengő napsugár, az világítja meg a parkot, mielőtt a gömb utcalámpákat felkapcsolnák. Élvezi a hűvöst, ami a víz felől árad, az egész város gőzölög a forró nyár után.
Összevonja a szemöldökét, Zójára néz mindaddig, amíg az nem viszonozza a tekintetét. Egy aprót szorít a kezén, amivel megállásra kényszeríti a nőt és, bár a gyerek és a kutya továbbsétálnak, az elzárt parkban úgysem kóvályoghatnak messzire.
   -  Nem arról volt szó, legközelebb beavatsz, mielőtt valami ilyesmit csinálsz?
Birtoklón szorítja a kezét, a tekintetében épp, hogy feldereng a vádló sötétség. Zója megígérte neki, hogy szólni fog, mielőtt olyasmit tenne, ami befolyásolja akár az ő, akár a fia életét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

A bocsánatkérésre csak ciccen egyet, elnéz a park kerítésén túl az Újpesti rakpart felé. A gyerek jól van, a tér geometriájából következően úgysem mehet tőlük negyven méternél messzebbre, Zója így igazán hanyagolhatná a túlaggódást. A fia születése óta forgatja a szemét az anyai, féltő túlkapásokra, ha pedig kérdezik, ki is fejtik a véleményét: ha óvják a srácot, csak egy életképtelen kis köcsög lehet belőle.
Különben is a kutyával van. Majd az gondoskodik róla ott, a neonszínű póráz végén.
   -  Szóval akkor döntöttél.
Végül visszafordítja a tekintetét felé, enyhítve a szorításon. Sokadjára hangzik el a kijelentés valamilyen formában egészen Zója éjszakai szökése óta: ebben te fogsz dönteni. Elvégre jó ideje már a nő az, aki a kapcsolatuk történéseit irányítja, lelép majd visszajön, simogat vagy pofon vág, Dwayne mindössze sodródik vele.
   -  Teljesen biztos vagy benne? Mert nekem jó. De nem biztos, hogy nektek is az lesz velem.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Mélységesen megrendült volna, ha Zója a nyakába veti magát, az is megtörténhet, hogy egyenesen ellökte volna magától és nem azért, mert neheztel rá vagy undorodik tőle. Egész egyszerűen: ő ilyen. Bár zárt ajtók mögött megtanulta kifejezésre juttatni az érzelmeit, ez emberek előtt még mindig nehezére esik. Két közös gyerek ide vagy oda, az illetéktelenek kézfogáson kívül mást nemigen láthattak tőle.
A jelzésre nem lép tovább. Elnéz a salakon sétáló fia felé, aki épp a szimatolni megtorpant kutyát rángatja arrébb. Hát akkor ez lesz az élete. Kutya, gyerek, összeköltözés. Bár mindig erre vágyott, mégsem hitte, hogy valaha bármelyik is teljesülhet - most pedig, hogy itt van, furcsamód apatikus nyugalommal fogadja. Nyilvánvalóan elégedett, hisz' különben nem lenne a nővel, ám az agya legmélyén a bizonytalansága tovább munkál benne. Mert ó, igen, pontosan tudja, Zója milyen könnyen lelép, ha forróvá válik a talaj.
Kinyújtja a kezét, a kézfejével megérinti a nő arcélét.
   -  Hát akkor.
Szereti őt. Ezer éve nem szerelemmel, de az istenért, szereti. Lehet, hogy a vélamágia által fokozott függősége csak, ő nem tehet róla, de így van.
   -  Menjünk haza.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Kivételesen nem kamaszos konokságból hallgat és bámulja a falat ott, ahol az imént még a közvetlen felettese hangján mennydörgő patrónus- jegesmedve- lebegett. A fejmosás első felét még a Magnus- gyerekkel hallgatta végig, így megtehette, hogy láthatatlannak tettei magát és hagyja, hogy a dörgedelem elszálljon a feje fölött. Most már azonban egyedül van - pontosabban ő, szemben az itteni vezetés és az amerikai titkárság egy suhanc képviselőjével, hallgatja a különben jogos kérdéseiket.
Hogy dolgozhatott az iskolában egy halálfaló hónapokon át úgy, hogy senkinek sem tűnt fel? Hogy kerülhetett olyan pozícióba, amivel szabadon járhatott- kelhetett a hálókörletekben is, egy olyan iskolában, ahol nem egy, de nem is kettő, de még nem is három auror dolgozik?  
Ő azonban csak a vállát rángatja: fogalma sincs. Semmi oka nem volt feltételezni, hogy akármelyik Y generációs kis köcsögnek olyan ötlete támad, hogy magára varratja a jelet, hogy aztán azzal parádézzon. Ahogy azt sem, hogy így egyáltalán bejuthatott a kastélyba és egy páncéllovag nem rúgta el félmagasan a faluig, ahogy belépett. Finoman mutat rá a tényre, hogy ezzel az erővel akár a KKK rejtett tagjait is üldözhetné, legalább annyira aktuálpolitikai kérdés így, kétezer-akármennyiben. Ez azonban nem igazán segít az ügyén.
Hosszú idő után engedik szabadon, ő lesütött szemmel bólint, majd kel fel a székéből. A sokadik letolása ez, de az első, amikor behúzott vállakkal sunnyog ki az ajtón, mint egy megszidott kiskutya. Na nem azért, mert pánikba esne a vádaktól, inkább, mert... azért igazuk van.
Halkan csukja be az ajtót maga mögött. A tekintete a padlóról felemelkedik nála egy jó tízessel fiatalabb kollégájára.
   -  Ezt beszoptuk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Nem lehet mindig mindenki kifogástalanul példamutató. Ha egyáltalán minimálisan példamutató lenne, néha nem gondolkodna el rajta, egyáltalán miért nem eresztették még szélnek az egységéből. Talán, mert nehezen találnának egy másik aurort, aki visszakérdezés vagy hezitálás nélkül nyakig merül a disznószarba, ha kérik. Az, hogy hónapokig (évekig?) egy halálfalóval az orra előtt élt? Ugyan. Semmiség.
   -  Voltam. Kétszer. Nem nagy dolog, de dög idegesítő.
A kezeit leereszti maga mellé. Rémesen abszurdnak érzi a helyzetet: letolják, majd, valójában állásajánlatot kapnak, abból a fajtából, amit igencsak nem tanácsos visszautasítaniuk. A minisztériumi vezetőség logikája mondjuk egyszerű és politikai tűzoltásként is felfogható, bukott haláfaló után aurort ültetnek a házvezetői székbe. Kérdés, hogy a közvéleményt és a szülőket mennyire fogja megnyugtatni ez.
   -  És a zöldekkel van a legkevesebb baj, Boss.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Te nem tudsz vezetni - a megbotránkozott megállapítást alig egy héttel korábban, egy bár előtt tette, miután a kocsikulcsot hiába nyújtotta a nő felé, az nem volt hajlandó elvenni. Erősen ittas állapotban volt akkor, jobban, mint ahogy még biztonságosnak érezné a hazautat, és bár hoppanálhatott volna - ami szintén nem a legbiztonságosabb -, nem szerette volna az autót a belvárosban hagyni. Kénytelen volt azonban, ráadásul a barátnője noszogatására hoppanálás helyett éjszakai busszal tértek vissza Újlipótvárosba.
Na ott és akkor, megrovó pillantásokkal övezett jegylyukasztás közben döntötte el, hogy ő képtelen olyannal élni, aki kérésre nem szállítja haza a seggét. Amerikaiként egyenesen abszurd, hogy valaki felnőtt korára nem vezet, ő maga nem hivatalosan tizennégy, legálisan tizenhat éves korától kezdve használta az apja furgonját.
Később ér re, mint a nő, a kora őszi, csípős hűvösbe. Hasonlóan lazán farmert és melegítő pulóvert húzott - de hát mikor nem -, jobbjában egy bögre kávé gőzölög, ahogy megközelíti a parkolóban álló, az éjszakától párás szélvédőjű autót.
   -  Hogyisne Sunshine. Mert velem olyan gyakran kikezdenek az emberek.
Félrepillant, ahogy Zója indokolatlanul közel lép hozzá, a kezébe nyomja a kulcsot. Szerencséjére ez elég, hogy a nő engedelmesen megkerülje az autót. Ő maga megvárja, míg a barátnője megnyomja a megfelelő gombot, hogy feloldja a központi zárat, mert ennyire csak nem lehet hülye, aztán kávéval együtt dobja le magát a műbőr ülésbe.
Műbőr, mert a kereskedő azt mondta, ebből a legkönnyebb (akár mágikusan) eltávolítani a gyerekhányást. Nem hitte volna, hogy valaha ez szempont lesz az autóválasztásnál, ahogy azt sem, hogy, amíg hátranéz, hogy meggyőződjön róla, mögöttük senki sem parkol, egy gyerekülést lát a vezető mögött.
Megvárja, míg a nő is beszáll. Azt is, ahogy becsatolja magát, még akkor is, ha ő maga nem teszi.
   -  Jó ez a parkoló. Aztán ha megy a forgolódás meg elindulás, kiviszlek valahova Budakalász mellé a prérire.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Kényelmesen elhelyezkedik az ülésben, ő nem ideges. A legtöbb férfival ellentétben egyáltalán nem félti a kocsiját, ami a horpadásokat illeti, másrészt pedig tud valamit, amit a nő nem. Tegnap éjjel, kutyasétáltatás közben tartós taszító- bűbájjal látta el az autó első és hátsó lökhárítóját, csak a biztonság kedvéért. Bár a mugli tárgyak ilyenfajta megbűvölése törvénybe ütközik, logikusan gondolkodva, a büntetés összege még mindig kevesebb, mint a kötelező biztosításának növekménye, ha Zója balesetet okoz. Nekimenni tehát semminek nem fognak. Így nyugotnak nézi végig, ahogy Zója a kormányra markol, majd indít.
Ezen a ponton azonban kénytelen vagyok némi kitérőt a középiskolai fizika tananyag felé, már ami a tehetetlenség törvényét illeti. Hősünk, bár sosem teljesített kimagaslóan a tantárgyból mégis, ahogy Zója gázt ad, negyed másodperc alatt jön rá, a kezében gőzölgő kávé hogy válhat a kémiai kasztrálás eszközévé.
Az autó lendületesen megindul, majd nyaktörő hirtelenséggel áll meg - az pedig már csak az iménti lélekjelenlétén múlik, hogy a bögrét idejében eltartja magától, így annak tartalma a műszerfalra ömlik, csak egy része a combjára.
Folyékonyan szitkozódva rázza meg a leforrázott, szabad kezét. Zója mosolyog. Ő benntartja a levegőt. Elszámol háromig.
   -  A kuplungot - nyögi végül, miközben a félig üres bögrét fejmagasságban tartva a pálcája után végigtapogatja a zsebeit - Lassan engedd fel. Lassan, Zója. Megtart, felenged. És adj neki gázt is, mert benzinnel megy a kocsi, nem jószándékkal.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Míg Zója ámuldozik, ő előhúzza a pálcáját, néhány körkörös mozdulattal eltünteti a kiömlött kávét mint a farmerjéről, mint pedig a műszerfalról, ahonnan a gumiszőnyegre kezdett csöpögni. Ha pedig az eperfa pálca egyszer már a keze ügyébe akadt, a bögrére is jótékony bűbájt bocsát, előrevetítve, hogy az elkövetkezendő percekben még kénytelen lesz kivédeni a hirtelen fékezéseket.
Erre nagyjából két másfél másodpercet kell várnia. Zója újból indít, gázt ad, az autó a diesel-esekhez méltó nyomatékkal, rándulva indul el ismét. A motor éles felbőgése töri meg az Újlipótvárosi parkoló csöndjét: Dwayne pedig a kezét a műszerfalra kapva tompítja a hirtelen fékezést.
Nem válaszol elsőre. Oldalra, az ablak gombjához nyúl, vár, amíg az leereszkedik - a kávéját pedig egyetlen lendülettel borítja a betonra, majd a bögrét hátra, a gyerekülés mellé. Eztán pedig olyasmi történik, ami ritkán: szótlanul becsatolja a biztonsági övét is.
   -  Lassan - nyomatékosítja ismét. A nő felé kinyúlva lefejti annak jobbját a kormányról és a váltóra teszi. Összekulcsolja az ujjaikat rajta.
   -  Majd én váltok, te meg a pedálokra figyelj és csak arra. És ne ölj meg.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Csak ritkán fogja meg a kezét nyilvánosan. Persze Zója részéről a kapcsolat legelején születtek halvány próbálkozások a gesztus rendszeresítésére, ő az esetek nyolcvanöt százalékában idegenkedve húzódott el tőle olyankor. Ritkán azonban ő az, aki kezdeményezi a kontaktot - például most, amikor a praktikus szándék el is feledteti vele, hogy a nő bőréhez ér. Különben félreértés ne essék, nem undorodik az érintéstől, legyen szó Zójáról, vagy bárki mástól: a közönség az, ami zavarba hozza őt.
   -  Csak lazíts, jó?
Zója a kezdő vezetők izommerevségével fogja a kormányt, ami különben teljesen normális, ő is biztos így kezdte gyerekként. Bízom benned. Ő kinéz a szélvédőn, megvárja, míg a nő ismét gyújtást ad, a kezét akkor mozdítja a motor hangja alapján, hogy neutralból egyesbe váltson vele. A nőnek innentől kezdve más dolga sincs, mint összeszednie az eddigi tudását és lassan, mondom lassan felemelnie a jobb lábát, míg leereszti a balt. Ha ez megvan, és az Ég adja, hogy sikerüljön, az autó már szelídebb döccenéssel, de elindul.
   -  Engedd el a gázt. Alapjáraton nem fogsz lefulladni.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Ő csak kicsatolja a gyerekülés biztonsági övét, azt már hagyja, hogy a fia egyedül másszon ki az autóból. Nem mozgássérült és nem is túlságosan kicsi, ő nagyjából, mióta Sean járni tud, azóta nem bajlódik ezzel a dologgal. Teljesen lényegtelen, hányszor kellett a járókelők megvető pillantásaitól övezve felszednie a gyereket a járdáról, aki a fejével tompította a járműből való kiesést.
   -  Ne menj messzire azér'.
Behajol a kocsiba, a fluoreszkáló zöldre bűvölt, héliumos lufi madzagja után nyúl, ami eddig bénán és meglehetősen balesetveszélyesen lebegett a hátsó ülés fölött, majd a gyerek kezébe adja. Indulás előtt, a biztonság kedvéért és, hogy a barátnője ne teremtse le a sárga földig, egy követő bűbájt is szórt a tárgyra, így, ha Sean el is engedné, a lufi a feje fölött marad majd. Innentől pedig, úgy véli, nincs az az Isten, hogy elveszítse a gyerekét egy több száz fős rendezvényen, egy réten, az éjszaka közepén.
Közben szerencsére háttal áll a rájuk mosolygóknak. Csak meg ne tudja, mit gondolnak róluk ilyenkor - a büszkesége biztos nem emésztené meg.
   -  Szóvalakkor... mehetsz.
Ennyivel pedig útjára is engedi az ötévest. Hadd menjen, amerre kedve van.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Még futólag összekócolja a sráca rendezetlen haját, a fiú pedig már indul is, a reflektorokkal kivilágított réten pedig a továbbiakban a kék léggömb jelzi a nyomát. Ha baja esne, arról úgyis tudni fog, különben pedig, ugyan már, mi veszély leselkedhet az ő vérére? Szívósabb az annál.
Zavarban helyezi a súlyát néhányszor a másik lábára, míg Adam az idegeneknek magyaráz. Az itt töltött, majdnem tíz év távlatában kijelenthető, hogy valamennyire, cseppet sem irodalmi kiejtéssel, ám töri a magyart, így felületesen érti, mit magyaráznak a vámpírnak és viszont. Ám annak rettentő hálás, hogy őt senki sem kérdezi, így csöndben álldogálhat, amíg a bámészkodók el nem kotródnak a francba.
Tehát, megbűvölt, robbanómotoros gépjárművek. Mintha a Mad Max díszletén sétálnának végig, a mágikus steampunk talán összes kelet- közép- európai képviselője megjelent ma este. Bár ő nem igazán a tapogatás híve, szívesen nézegeti ezeket a vackokat, amikre a gazdáik olyan büszkék.
A lába mellett, rozsdás kerekein eldöcög egy megbűvölt szemetesvödör, tele sörös dobozokkal. Apropó.
Megtorpan. Mintha szükséges lenne, tapogatja végig a nadrágja zsebeit. A pénz megcsörren benne, szenvedő felmorranása jelzi, hogy elhagyott valamit. Eleve ideggörcsöt kap tőle, hogy újfent nem gyújthat rá a gyerekével egy autóban (mert krupja van vagy mi a bánat, nem figyelt, amikor Zója mondta), de, hogy elhagyja a dobozát és már a szabadban se?
   -  Nincs nálad egy... - a mondata félbe marad, rájön, hogy egy marha - Ja nincs.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Mindösszesen hat perc szükséges ahhoz, hogy a zajos, szagos és néha túlontúl csillogó tömegben a mellkasa szorítani kezdjen. Ha teheti, általában mindennemű forgatag perifériáján marad, legyen az iskolai bál - amin kötelező a megjelenése és eleve irtózik a küldetéstől -, vagy motoros fesztivál. Így cseppet sem ellenkezik akkor, amikor Adam a fejével az asztalok felé bök.
A maszatos asztalhoz leülve, lehajtott fejjel veszi elő a telefonját, röviden nyomkod rajta valamit, míg egyetlen, halványkék folt nem kezd el pulzálni a képernyőn, fekete mezőben.  Végül üveggel lefelé dobja le maga elé a fára. Ő különben egyáltalán nem ért a mugli eszközök mágikus tulajdonságokkal faló felruházásához - ám milyen szerencse, hogy Adam- en keresztül talált valakit, aki hajlandó volt, nyilvánvalóan pénzért néhány hasznos funkcióval ellátni a jobb napokat látott telefont. No de lényeg a lényeg: a kölyök még egyben van és nem is messze.
Zója büszke lehet rá, milyen felelős apává fejlődött.
Egy lány tolakodik az asztalhoz, mikor ő épp szólásra nyitná a száját. A hosszú, szőke hajszálak közvetlenül az arca előtt libbennek meg, ahogy a pincérlány már-már háttal állva neki, Adam- hez intéz szózatot. A röhögés és a horkantás keverékével forgatja meg a szemét, majd fonja össze a karjait. Csak adja az Ég, hogy ez a csitri rámozduljon a vámpírra.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Kaján vigyora másodpercek alatt olvad le az arcáról: hiába a hely szelleme, a várt műsor elmarad. Adam keresztülnéz a lányon, aki ettől megszeppenve inkább sietve felveszi a rendelését (egy tequila és sör kísérőnek), majd tovalibben. Dwayne szórakozottan néz utána, összefont karokkal könyökölve az asztalra, a szemét akkor veszi le a tovaringó, passzos farmerről, amikor az eltűnik a pult mögött, illetve a vámpír is megszólítja.
   -  Jópofák. Végre megcsináltuk azokat a bűbájokat, amik marhára kellettek már. Kip*csáztuk a fiúkat a lányok szobáiból meg ilyenek és azóta csak csendben lázadoznak. Különben kevesebb baj van velük, mint hittem, eddig nem halt meg és nem is próbált meg lefizetni senki.
Amennyire húzta a száját kezdetben a kinevezés miatt, őt is meglepte, mennyire nem hány be a munka gondolatától manapság. Nyilván ehhez hozzásegít Magnus derék helytállása, illetve az, hogy nem átall csicskáztatni a prefektusokat, ha nincs kedve dolgozni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Az összecsukható horgásszékből a lába egy skótkockás plédre lóg, ő pedig, mint a Balatonlellei Napfény Strand ura, a Plázs Királya, nyújtózkodik el a fűzfa árnyékában. Jobbjában jogarként egy újkorában behűtött, mostanra langymeleg Soproni, ölében pedig királyságának hamburger-országalmája, az a fajta hagymás-rántotthúsos-ketchupos, aminek láttán a gyönyörtől összefacsarodik minden mélymagyar szív. Körülötte a családi strandolás kellékei, szíves vackok heverésznek, gumi bizbaszok meg felfújható kurvaanyja, mintha nem is egy hétre, hanem területhódításra érkeztek volna.
Először a vizes labd, majd a gyerek puffan mellette a pléden. Ő legyűri a hamburger utolsó falatját is, az összegyűrt papírtányért ledobja maga mellé.
   -  Ehh... én elvagyok itt, meg még van egy csomó minden a hűtőládában.
Sör. Sör van a hűtőládában, illetve fagyi volt, nagyjából tíz perccel ezelőttig. Eleve nem érti különben, Zója miért pakol ilyesmiket, hiszen büfé is létezik, neki pedig nem kell többször modnani, ha a gyereke fagyit akar, akkor azt is fog kapni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

   -  Téged se viszlek Floridába, ha a lángos árán akadsz ki...
Négyszer járt ott összesen - az egész állam pedig, amellett, hogy egy turisztikai Disneyland, valóságos pénzmáglya. Ő pedig egy ideje nem tartozik a rosszul keresők közé,és látogatásai során sem a turisztikailag felkapott desztinációkat célozta, mégis, az élmény után egész más szemmel nézi az itteni, ezerkétszáz Forintos sajtos-tejfölöst.
Előredől addig, amíg eléri a kisebbik, rózsaszín, fodros fürdőruhás Warrent, hogy az ölébe vegye. A fehér kalapot, amit az anyai féltés nyomott a fejére, nyomban le is húzza róla, hogy felszabadítsa azokat a rövid, hullámos és olyan idiótán göndör fürtöket, amitől a gyerek jelenleg olyan, mint egy félrenyírt bárány.
Fölpillant a nőre - némileg hitetlenül.
   -  Te. Felmondani. Ezt nagyon nehezen képzelem el rólad. Mer' történt valami? Nem vagy olyan, aki otthon marad főzni meg babázni...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Alice eddig a maga imbolygó, bizonytalan módján ült az ölében, most azonban a háta a mellkasának dől. Még nem alszik egyelőre, azzal a sörösüveggel játszik, amit Dwayne előzékenyen a kezébe adott, rázogatja és döntögeti, mint a normális gyerekek a csörgőt.
A férfi gyerekei közel sem normálisak ebben a tekintetben.
   -  Senki sem pótolhatatlan, Sunshine. Sajnos ez ilyen. Az meg mindegy, hogy Alice mekkora, amíg gyereked van, mindig le leszel írva, hogy az elfoglalt szülő, akire nem lehet számítani. Engem azóta tartanak a kispadon, hogy Sean megszületett pedig...
Pedig ahhoz, őszintén szólva, az azt követő időszakban nem sok köze volt. Mégis kiérdemelte a kispadoztatást vele, legalább is azt, hogy ne tekintsék maximálisan feláldozhatónak. Akinek családja van, nem halhat meg - azonnal. Így ő a frontvonalból, nos... továbbra is a frontvonalba került, de legalább már nem őt küldik előre, mint a tacskót a kotorékba.
   -  De ha fosul érzed magad tőle, ne menj vissza. Nekem tökmindegy, mit csinálsz, nem fogunk a híd alá kerülni se. De szerintem megbolondulsz, ha otthon maradsz, neked kell ez a... izé. Ezek az emberek.