Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Ramóna szemei az asztal felé fordulnak, az üres tányért és bögrét kezdi szemlélni. Akkor néz fel, mikor meghallja barátja kérdését. Szóban most nem felel, csak nagyot bólint válaszképpen. Már nyúl is a telefon felé, hogy megmutathassa, bármit is szeretne tudni a másik.
A navinés ülve marad, míg társa visszaviszi a megüresedett tányérjaikat. Csak akkor tápászkodik fel és szedi össze cuccát, mikor meglátja a vigyorgó fiút visszafelé sétálni. Régen megtanulta, hogy nem képes jól értelmezni a mimikát, nem is próbálkozik megfejteni a vigyort
Ismét csak bólint, s belebújik kardigánjába, majd vállára akasztja oldaltáskáját is. Egyenesen az ajtót célozza meg. Hátra pillant még válla felett, hogy Zalán követi-e.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Zalán telefonjával a kezében lép ki a cukrászda ajtaján. Rögtön meg is állnak azonban, az ajtó melletti hatalmas üvegablaknál. Ott, ahonnan megfelelő rálátás nyílik a cukrászda boxaira.
Ismét Zalán felé tartja a telefont, hogy feloldja, és így mutathassa meg neki a fényképezéshez szükséges ikont. Halkan magyaráz barátjának az ablak előtt állva. Megmutatja hogyan kell fotózni. Készül egy kép a cukrászda első néhány boxáról, az előtte álló pincérlányról. A vaku funkciót is bemutatja Zalánnal, és készít még egy képet, ahogy a pincér már tovább áll. Sőt, azt is megmutatja, hogyan kell ráközelíteni a fotózni kívánt tárgyra. Az elkészült fényképen tisztán látszik a két levitás fiú, az ajándékként kapott sütijükkel.
Ahogy tovább indulnak, Ramóna megmutatja barátjának a galériát is, hogy később megtalálja majd a képeket. Nem tulajdonít nagy jelentőséget a jelenetnek, amit paparazzi módjára megörökítettek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Egyáltalán nem úgy alakult ez a nap, ahogy reggel elképzelte. Nem készült egy ennyire őszinte beszélgetésre, arra meg pláne nem, hogy valaki ki is fogja hallgatni azt. Azt a Jankovits buli óta amúgy sem tudja, Kornéllal kapcsolatban hogyan érez, de nem lett most számára szimpatikusabb, ahogy a másik levitás fiú sem.
Zalán mosolyát finoman viszonozza. Még ő is visszapillant a cukrászda felé, mielőtt elindulnának. A lány arca semleges, csak finoman végig méri a két levitás fiút. Aztán nem foglalkozik velük többet a kastély fele menet. Legalábbis igyekszik.
Még elmagyaráz néhány dolgot barátjának, mielőtt visszaadná a telefonját, hogy aztán mindkét kezével oldaltáskája pántjára markoljon. Táskájába kapaszkodva sétál tovább. Pont úgy bámészkodva, mint ahogy odafele is haladt levitás mellett.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Színjátszókör próbaterme

A zene Ramóna életében mindig is támaszként szolgált. Sokat énekelt neki az anyukája, mikor kicsi volt, és mindig szólt valami zene takarítás közben vagy kocsiutakon. A navinés zenei ízlése nagyban megegyezik édesanyjáéval, de talán még nagyobb szenvedéllyel tudja szeretni. Ezért is örült annyira, mikor megkapta a gitárt. Az anyja három évig gyűjtött rá.
Nem gondolkodik sokat a dalválasztáson, elkezdi, ami először eszébe jut. Azzal sem foglalkozik, hogy Steph mit fog gondolni róla. Hosszúakat pislog játék közben. A hangok szinte már ösztönösen jönnek neki, nem sokat kell gondolkozzon a következőn. Egy pillanatra kizökkenti a fiú hangja, ki is hagy néhány hangot, de könnyedén visszacsatlakozik. Eddig csak az anyja énekelt vele, senki más. Furcsa érzés számára úgy játszani, hogy valakit kísér. Általában csak önmagára kell fókuszálnia ilyenkor. De nem hagyja abba, sőt ahogy vége lesz, eljátssza még egyszer.
Nem néz a levitásra, pláne nem szól hozzá. Most elég a zene. Talán mindkettőjüknek. Az formál kapcsot köztük. Olyat, amit semmi más nem tud. Egy olyan dallal, ami Ramónában régi, szép és mély emlékeket ébreszt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Ritka az, mikor Ramóna idegen helyen kényelmesen érzi magát. Itt mégis így van. Nincsenek sokan, ráadásul rend van és viszonylag csend. Érdeklődve pislog körbe. Róla is el vannak rejtve itt a kellő adatok? Nem nagyon néz Paulára, de ez nem azt jelenti, hogy nem figyel arra, amit mesél. Az is épp úgy érdekli, mint az iroda látképe.
Mikor pedig engedélyt kapnak rá, kérdés nélkül követi társát az emelvényre, a nyilvántartást rejtő könyvhöz. A navinés nem ismer más animágusokat, csak azt egy-két híresebb nevet, akikről olvasott. Kíváncsian figyeli, hogy Jiyun kit is szeretne megkeresni. Szemeiben látszik az ámulat, amint a könyv öreg lapjai mágikusan átfordulnak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Egy beadandón dolgozik, sárkánytanra. Kicsit még mindig tart Brightmore-tól, de élvezi a sárkánytant, főleg, mióta mestertanoncként komolyabb szinten is foglalkozik vele. Nem gondolja, hogy sárkányokkal fog foglalkozni egyszer, de magizoológusként mindenképpen szükségesnek érzi, hogy képben legyen.
Vannak néhányan körülötte, de a tanulószoba azért jó, mert itt még a sok ember is csendben van. Semmi sincs, ami megzavarja a tanulásban, vagy kizökkentse lelki nyugalmát. Általában. Sadie hangjára azonban most Ramóna is felkapja a fejét. Elsőre nem jön rá, miért háborodott fel a rellnos, de még mielőtt az pálcát rántana, kiszúrja az állatot. Rami örömét leli abban, hogy a kastélyban szabadon mászkálnak az állatok, de ezek szerint ezzel nincs mindenki így.
Szemei kikerekednek, ahogy a varázspálca a macskára szegeződik, de nem reagál elég gyorsan, hogy megakadályozza a szerencsétlen esetet. Gondolkodás nélkül pattan fel. Nem is nézi, kivel áll szemben, csak az állatot akarja védeni.
- Hé! Mit művelsz?! - Hangja tőle szokatlanul erősen, élesen szólal meg. Ritkán hallani kiabálni, de mikor megteszi, akkor az erősen szól.
Közelebb is lép a prefektushoz és csak ekkor tűnik fel neki, hogy már ismerik egymást. Megszeppen ugyan, de dühe nem hagy alább.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Láthatóan rezzen össze Kakasi erőteljes belépőjétől. Hirtelen még köszönni is elfelejt. Inkább csak meghúzza magát egy padban a terem szélén. Elhatározta, nem fogja megbánni, hogy jelentkezett. Igyekszik határozott és céltudatos lenni. Maga elé képzeli a célját, ahogy a pszichológus javasolta.
Lenyűgözve figyeli a pávát. Próbálja elhinni, hogy ő is képes lesz majd megidézni a sajátját. Hiszen ezért van itt. Kakasi pedig bevette a csoportba, bizalmat szavazott neki, ezt szeretné jó jelnek tekinteni.
Ramóna sem tagadja meg magát azonban, csendesen ücsörög, mint a legtöbb órán. Először Szofira pillant, aki kimondta azt, amit ő is gondolt magában, majd Lafayette-re vándorol a tekintete. Azt még mindig nem látja át teljesen, hogyan kapcsolódik a mágia a lélekhez. Sőt, abban sem biztos, hogy a lélek fogalmát meg tudná magyarázni, vagy, hogy hisz-e a létezésében. Inkább a tanárnő felé fordul, hallgatva a következő kérdést, majd a rellonostól érkező választ. Rögtön eszébe jut az animágus alak és patrónus közt rejlő kapcsolat, hogy a kettő sok esetben megegyezik. Csupán bátorsága nincs, hogy ezt hangosan ki is mondja.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Kevés dolog van, ami feldühíti a navinést, ám Sadie-nek sikerült találnia egyet. Ramóna nem bírja nézni, ha állatokat bántanak. Ezért már általánosban is piszkálták. Ő azonban büszke volt magára, mikor sikerült megvédenie egy-egy pókot vagy szarvasbogarat. Most is hasonló szándékai vannak.
- A macska nem kártevő. - Ezt mint tudományos tény jelenti ki. Kicsit veszít hangja erejéből, de továbbra is dühös és félti az állatot odakint. - Háziállat. Nem él túl, ha túl sokáig odakint van. - Az erdő veszedelmeiről nem is beszélve. Egy-két nagyobb ragadozómadár is leselkedhet rá. Az eszébe sem jut a vörösnek, hogy esetleg van egy gazdája is az állatnak, akit rosszul érint majd az eltünése, az ilyesmikkel kevesebbet törődik. Jobban érdekli a macska biztonsága.
- Az a gond, hogy bántottál egy állatot, aki nem tud a mágia ellen védekezni! - Valamivel ismét erélyesebben szól, de nem a gúnynév zavarja. Van számára valami a rellonos hangnemében, ami ellen nem tud másképp védekezni. Nem megy hozzá közelebb, annyi bátorsága nincs, de dühe táplálja még éppen eléggé, hogy visszaszóljon.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Tulajdonképpen már meg sem lepődik a hasonló sértésen. Nevezték őt már sok mindennek. Elnyeli a sértő szavakat. Már jóval kevésbé fognak rajta, mint néhány éve. Mélyen eltemeti őket helyette. Nem is próbál visszavágni, szavakkal nem is menne neki. Helyette a macska után néz. Azon gondolkodik kiérne-e időben, hogy megpróbálja megtalálni. Esetleg próbálja meg visszalebegtetni mágiával?
Ösztönösem lép hátrébb egy felet a rellonos közeledtére. Nem tudja állni a tekintetét sem, azonnal elkapja a fejét, a földet kezdi bámulna. Kezd veszíteni lendületéből. Kezdi realizálni, hogy Sadie nem fogja belátni, hogy hibázott, mikor pálcám emelt a macskára.
- Felelősségünk van a körülöttünk élő állatokkal szemben - erősködik tovább, ám hangja már jóval kevésbé erős. Továbbra sem néz a másikra, egy pontot bámul a rellonos lány mögött.
Még a fenyegetést sem fogja fel igazán. Nem ijedt meg tőle jobban, mint amennyire már riadt eleve. Sadie-nek igaza van, nem tud védekezni. Vagy tudna? Legutóbbi találkozásukkor megmentették, azóta sem tudja pontosan, ki volt az. Talán ki kéne próbálnia a rontást, amit múltkor véletlenül Zalánra küldött? Épp csak egy pillanatra fut át agyán a gondolat. De nem volna képes ismét bántani valakit, még akkor sem, ha az illető talán bántani fogja őt. Ahhoz már úgyis hozzászokott. Mondani többet nem is tud a vele szemben állónak. Össze van zavarodva, nem tudja hova tenni a helyzetet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

- Nem! - Minden erejét és bátorságát össze kell szednie, hogy ezt az egy szót kinyögje, nem is túl erősen. Továbbra sem néz Sadie arcára, helyette hol az ablakot nézi, hol a rellonos, vagy éppen a saját cipőjét. Még mindig nem tud kiállni magáért.
Zalán érkezése nem is érhetné váratlanabbul. Meg is riad, mikor a fiú arrébb húzza. Egyensúlyát elveszítve, kissé megbillenve lép kettőt, engedelmeskedve a levitás gesztusának. Hangját azonnal felismeri, és fel is néz, hogy biztosra menjen. Barátja látványa el is űzi a kezdeti riadtságot.
Félelme azonban nem múlik, kikerekedett szemekkel, ajkába harapva figyeli, ahogy Zalán a helyébe áll Sadie-vel szemben. Hol egyikre, hol a másikra vezeti kékjeit. Nyakát behúzva figyeli a jelenetet, és kicsit még hátrébb is lép. Egyáltalán nem tetszik neki a hangerő, sem a helyzet. Nem akarná, hogy a rellonos bármit tegyen miatta Zalánnal, s fogalma sincs, hogy mire számíthat a lánytól.