Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Akkor jó, kihízhatsz néhány tételt a megnézendő listáról. - Annyi minden van ott, hogy az ember nem győz mindent megnézni. Mindent úgy sem tudunk, de a legtöbb dolog sem fér bele. Rangsorolni kell, hogy mi a fontosabb. - Kipróbálhatjuk, de jobb szeretlek téged nézni, mintsem a falat. - Ez az igazság, na, hát mit szépítsek én ezen? Szép ez a fal, de Belián szebb. Meg a macskája is. És ahelyett hogy jártatom a szám, inkább bőszen lapátolom befelé a kései vacsorám.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Amerikában nem vagyok túl jártas, nem voltam még sok helyen. - Persze listás, kinél nem? De egyelőre nem jutottam el oda, hogy meg is valósítsam minden álmomat. Akkor azt hiszem örökké kéne éljek.
Zavart pillantására csak mosolygok rá mindent tudóan, holott nem tudok én semmit sem. - Úgy van - bólogatok helyeslően, hogy nem ártana. Arra viszont nem kérdezek rá, hogy akkor végül hol lesz a helyem, úgyis majd eligazít.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Jaja, vagy úgy. Majd írok listát. - Nem, nem fogok, de mesélni szívesen mesélek egyszer, csak nem most. Ez nem az a pillanat, hogy alkalmas legyen, reményeim szerint lesz ettől jobb is. - Hát, te szimpatikusabb vagy, de ha száműzöl marad a kanapé. - Mindenképp az ő kezébe akarom adni a döntést, hogy holnap ne lehessen azzal vádolni, hogy én erőszakoskodtam vagy ilyesmi. Egyszer megjártam így, többször nem akarom.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Ne aggódj, sok minden van a tarsolyomban. - Rengeteg szebbnél szebb helyen jártam már szerencsére, szóval választák lesz. Figyelem, ahogy pakol a mosogatóba, persze segíteni nem segítenék.
Táskámat és kabátomat felkapva követem őt és a macskát, halkan nevetek az állathoz intézett szavaira. - De tudd, az én lábujjam közel sem olyan finom, mint az övé - intézem szavaimat én is a cicához, fejemmel a gazdája felé bökve. Ledobálom a felesleges dolgaimat az ágy lábához, és amíg ő a ruhák közt válogat én körbenézek. - Hát, ha van egy melegítőalsód kölcsönbe azt megköszönöm. - Nincs rosszabb, mint farmerben alvás, így amennyiben nemmel felel, megszemlélheti majd szép hosszú lábaimat nadrág nélkül is. Nem zavartatom magam.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Dehogy jobb, maradjon csak a régi beváltnál. - Vigyorgok egy sort én is, mielőtt felmérném a terepet. Szeretem hogy nincs patikarend, az nekem valahogy mindig olyan idegen. Szeretem ha egy szoba, egy lakás úgy néz ki, mint ahol laknak is. - Köszönöm, köszönöm. - Ha már ő hátat fordít, nekem nem kell, szóval tényleg zavartalanul vetkőzhetek és öltözhetek. Amúgy is így tennék mondjuk, csak így nem kell attól tartanom, hogy ő hozom zavarba. - Legfeljebb összebújunk egy alatt. - Vigyorgok, mint a vadalma, lássa, hogy csak viccelek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Annyi baj legyen - vonom meg vállaimat, mert könyörgöm, a tizenegy éves húgomnál biztosan nem lehet rosszabb egy macska. Lenke is állandóan ugrál rajtam, megszoktam már az instant bordatörést hajnalban.
- Az enyém is. - Legalábbis mindig panaszkodnak rá, hogy szerintük egy jégcsapra hasonlítok. Bólogatok, majd a kapcsolóhoz lépek, hogy eloltsam a villanyt. Várok néhány percet, mielőtt visszabotorkálok az ágyhoz, azzal azonban nem számolok, hogy útban lehet a széthagyott táskám. Olyan tökéletes felesést produkálok, hogy tanítani kéne. Mert míg mások leesnek egy ágyról, én felesek rá. Született tehetség vagyok. Halkan káromkodok, főleg mikor megérzem, hogy félig Beliánra estem. De csak félig, mert okos módon nem maradt az ágy szélén. - Ne haragudj - mászok le róla teljesen, elvégre itt még ezért nem tartunk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Jól van Alekszej, azért sikerült bemutatkoznod. Esni tudni kell, mint mondják, hát úgy tűnik, én tudok is. - Hogyne, én meg vagyok. - Elrendezgetem magam, állig húzom a takarót, ficergek, hogy megtaláljam hogy kényelmes. - Belián? - hangom olyan, mintha mondani, vagy éppen tenni szeretnék még valamit, de végül elalvás előtt csak egy röpke jó éjszakát csúszik ki a számon. Elég volt ez mára.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

- Tudod, ez ilyen családi vonás – kacsintok még mindig széles vigyorral. Néha olyan gázul viselkedek, nem értem, mit esznek bennem ilyenkor is a nők. Vagyis gondolom épp azt, hogy ilyen kis nyomorékul viselkedem, mert olyan cuki vagyok, hogy nagyon. Hát húha. Sosem fogom megérteni a női észjárást. Gondoltam már rá, hogy át kéne állnom totál melegre, mert a pasikkal végtelenül egyszerűbb a történet, de sajnos mindig közbejött egy-két olyan alkalom, ami meggyőzött arról, hogy nem való nekem ez az elköteleződés egyik nem oldalán sem. Majd lesz ami lesz, aztán csókolom. – Egyikük sem tanár volt, de csak a te évfolyamodról megvolt Fanni, Petra, Blanka meg persze Flóra. De Flóra szerintem mindenkinek, így az nem valami nagy dicsőség – vonom meg vállaimat. Meg arról is elfelejtek szólni, hogy a legtöbben nem tudták, hogy fiatalabb vagyok náluk, talán egyedül Fanni volt az, akit így be is avattam ebbe. Vagyis rákérdezett, én megmondtam, aztán nem hátrált meg. Jó kis éjszaka volt az, én mondom.
- Ne fossál, nem török a babérjaidra, csak nem akarok megbukni – lököm meg vállammal a vállát nevetve. Mert tényleg, az ő tanulásmániája már-már kóros, nem kell belőle kettő egy családba, de azért szeretném sikeresen elvégezni a mestertanonci képzést ez meg csak úgy, ha pislogok, mint hal a szatyorban nem fog sikerülni. Szóval ja, azért néha kell tanulni is, mert anélkül semmit nem érek majd.
- Nem vagy elcseszett, csak nő – mormogtam halkan inkább csak magamnak, mintsem neki. Na, mondom én nem értem a nőket. Tudják, hogy szar az egész, de azért koslatnak utána, mint valami pincsikutya. Agyrém, de komolyan. Én legfeljebb kiírom magamban valami vers formájában, aztán annyiban hagyom, mert ha nem kellek egy csajnak, akkor az nem változtat majd semmin, ha futok utána. Kérésére magamhoz ölelem, még ringatom is egy kicsit, hogy lenyugodjon, majd hagyom, hogy hátrébblépjen, mikor már kiszakadna az ölelésből. – Mert vele mi van? Neki is nője van? Vagy homokos? – Más ilyen világmegváltóan rossz dolgot nem tudok férfival kapcsolatban elképzelni, mert ha előhozakodik itt nekem azzal, hogy ez a Reece gyerek szereti és azért ilyen elkámpicsorodott menten felkötöm magam.
- Önismeretre kell néha beszámolókat meg ilyen hülyeségeket csinálni, na arra írtam volna meg egy esszét. A csajok meg mindannyian jól vannak, élik a világukat, amennyire tudom. – Szerintem jó testvér vagyok, de azért nem lógok állandóan a testvéreim nyakán. Ha valami nyűgjük van úgyis megmondják, addig meg elkönyvelem, hogy mindenki jól van és kész.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

- Képzeld, van amelyikkel beszélgetni is szoktam. Mármint tudod, amelyik elég értelmes ahhoz, hogy ne csak a divatról és az időjárásról járjon a szája. – Kikérem magamnak, igencsak sért a feltételezés, hogy tipikus pasi lennék. Igen, valóban kissé szabadosan élem az életem, szeretem jól érezni magam, vagy így, vagy úgy, de azért messze állok én a legtöbb vadbaromtól, akit tényleg csak a farka hajt. Nem erőszakolok ki semmit, semmiféle zsarolással vagy megalázással, meg tényleg, ha lehet akkor tök szívesen beszélgetek a delikvenssel akármiről és mindenről az események előtt vagy után is. Nálam ez nem tabu, sőt, talán csak jobb így. – Részeg voltam, tudod, olyankor az ember szépérzéke erősen csorbul. – Na szép, épp most kérem ki magamnak hogy nem vagyok tipikus, erre most pont egy olyan esettel példálózunk, ami arra vezet, hogy tipikus barom vagyok. – Ezt most értsem úgy, hogy nekem csak a kurvák valók? Na szépen vagyunk – csóválom a fejem tettetett bosszúsággal, de huncutan csillogó zöldjeim egészen biztosan elárulják, hogy amúgy nem vagyok morcos. Bár azért fáj ez a feltételezés, igazán fáj.
- Hát vágod, hogy nem kell félni – adom a hülyét, de nem bírom megállni vigyor nélkül. Szórakoztat ez a szitu, na. Mintha képes lenne megfegyelmezni, vagy megnevelni. Eddig se sikerült, nem most fog, ezen legfeljebb nevetni lehet és mást nem. Szívesen ölelem, tudom, hogy néha mennyire jól tud esni az embernek egy baráti, támogató ölelés. Kell ez, hogy érezzük az energiát amit a másik közvetít, hogy ne legyünk egyedül többé. – És akkor mi a gáz? Mármint abban semmi rossz nincs, hogy tetszik neked. – Biztos kell lennie valaminek, különben nem a szomorú kiskutya szemekkel vezette volna fel a témát. Remélem legalábbis, hogy igazam lesz és tényleg van valami, nem pedig csak hiszti ez az egész, hogy jobbat érdemelne nála, vagy ilyesmi. – Hát még én. Gondolhatod, mi lenne ha nem lenne. - Igazi apatigrisként vetném magam azokra, akik miatt bármelyik húgom is csak kicsit elkeseredettebb a szokottnál. Ez ilyen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jobb oldali szárny

Egész eddig sikerült elkerülnöm Lenkust az előkészítőben. Fogalmam sincs, hogy hogy sikerült, de valahogy összehoztam. Valahogy, talán direkt tapintatból az ő csoportjához sosem osztottak be felügyelni, meg úgy kivontak a nagy közös rendezvények alól, szóval megúsztam a „te meg mit keresel itt? És miért nem velem vagy?” kérdéseket. Persze azért amennyire lehetett szemmel tartottam, a titkos besúgóim leinformálnak, hogy mi van a kiscsajjal, így tudok minden dolgozatáról, feleléséről, ha jól viselkedik vagy ha büntetésben van. Persze, ezeket jó eséllyel nekem is elmesélné, egyszer valamikor biztosan, de azért nem rossz, hogyha azonnal értesülök minderről, hiszen például a büntetésekről szerintem nem mesélne olyan jó kedéllyel, mint a pozitív eseményekről.
A mai napnak végre vége, épp a tanáriból lépnék ki, mikor az egyik kis csöppség belém rohan hátulról. Már kezdek hozzászokni az ilyenekhez, hogy a szélvészkisasszonyok előszeretettel jönnek nekem egészen véletlenül, míg a kissrácok egészen véletlenül a lábukat felejtik kint az utamban, hátha felbukom. Ez ilyen, a gyerekek ilyenek, aztán van mikor az elnézés a jobb opció, van amikor meg elő kell venni a szigorú nézést és meg kell mondani, hogy ez így nem móka. Ez azonban most más helyzet, mert ahogy hátrafordulok ismerős szőke fürtökkel keretezett ismerős kis arcocskát pillantok meg. Bassza meg, ettől jobb nem jöhet ma. – Hát szia húgi – villantom rá azt a vigyort, aminek tudom, hogy nem tud ellenállni, majd leguggolok, hogy megölelhessem. Igyekszem a lehető legtermészetesebben viselkedni, úgy, mintha ez minden napos történet lenne, és egy cseppet sem lenne furcsa, hogy én, aki az otthon jelentem, most felbukkanok az itteni életében.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jobb oldali szárny

Átkozok magamban mindent és mindenkit, hogy miért itt, miért most és miért így kell ennek megtörténnie. Persze, ha lett volna annyi eszem, akkor szépen otthon nyugodt körülmények között felvezethettem volna, még ideje is lett volna, hogy kihisztizhesse magát. Nem is értem, hogy mit vártam. Hogy a végtelenségig el tudom majd kerülni? Szép álmok, szép tervek. Gratulálok Alekszej, zseniális vagy, egyszerűen zseniális. Ja várj, hogy mégsem? Most meg foghatom a fejem, hogy mihez kezdjek. Hazudni nem hazudhatok, mert úgyis megérzi, és amúgy sem valami etikus. Na de az igazság fájdalmas lesz, neki legalábbis biztosan. Mindenesetre nincs más hátra, mint előre, ideje, hogy kibújjon a szög a zsákból.
- Hát szóval… Az igazság az, hogy nem egészen. - Jól van Aleksz, eddig jól megy. Csak legyél higgadt, mosolyogj szépen és ennyi a lényeg. Összeszedetten, nem hebegve-habogva, hadd lássa csak, hogy én vagyok a falkavezér, és akkor is ez lesz és ez van, ha neki nem tetszik. Csak ne kezdjen el sírni, mert akkor ketten fogunk bőgni. Sóhajtok egyet, mielőtt folytatnám, elvégre most jön a lényegi rész. - Én itt dolgozom. Tudod, ha végzek a sulival tanár szeretnék lenni, és jelenleg itt önkénteskedem, hogy szokjam a közösséget, a tanárokat és a diákokat egyaránt. - Értelmes gyerek, meg fogja érteni, nem is attól félek, hogy nem érti. Attól sokkal inkább, hogy nem tetszik majd neki, hogy a kedvenc testvérét nem sajátíthatja ki többé. Mert itt bizony nem lesz Aleksz Lenkéjé műsorszám, mert Aleksz bácsi mindenkié. Merlinre, mennyire furcsán hangzik a nevem mellett, hogy bácsi. Biztos készen állok én erre?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jobb oldali szárny

Tudom én, hogy a mosolyommal mindig meggyőzhetem a kiscsajt. Mint a többi lányt is. A húgom nőből van, innentől kezdve pont ugyanúgy lehet a szívét is elrabolni, mint bármelyik másik nőét. Mosoly, kedves szavak, és za érzés, hogy a kezükbe adom magam és az irányítást. Ugyan kérlek, nem ma kezdtem, Lenke a harmadik húgom. Igaz, hogy a legakaratosabb és a leghisztisebb természet is mindhármójuk közül, de a tapasztalat az tapasztalat, nem veszi el senki. Elvégre valahol mind egyformák, csak meg kell találni a hasonlóságot. Ha ez megvan, onnantól az embernek nyert ügye van.
- Azért pont itt, mert itt szeretnék majd dolgozni, ha végzek. - Meg persze ez van a legközelebb, itt van a legtöbb gyerek és itt fogadják legjobb szívvel a leendő pedagógusokat. Mert igen, vannak intézményke, akiknek csak az ember kell, de azzal nem foglalkoznak, hogy hogy jut el addig, hogy tanárember legyen belőle. Meg vannak olyanok is, ahol egyszerűen nincs annyi olyan korú gyerek, hogy megérje oktati intézménynek lenni. Ez ilyen. Ha lenne választásom, akkor nem itt lennék, de nem nagyon van, így be kell érni azzal, amit az élet adott nekünk. - Haragszol? - tudom hogy nem, mert mikor haragszik, nem ilyen, de ha elhiszi, hogy ennyire sem ismerem, akkor gyengének fog godnolni, magát pedig erősnek, és ha nyeregben érzi magát, az nekem jó. Ez kérem puszta férfi logika. Sokkal egyszerűbb, mint amit a nők annak hívnak, mert ez észérveken és tényeken alapul, semmi spekulációval meg találgatással, mint ahogy azt ők szoktak. Megunom, hogy továbbra is ott guggolok előtte, vagyis inkább a térdeim unják meg. Öreg vagyok én már ehhez kérem. Ehelyett fenekemet leteszem a földre, hátam a falnak támasztom, lábaimat pedig kinyújtom. Így ha valaki közlekedni akar, simán felbukhat bennem, de nem izgat. Vegyen észre, mielőtt orra bukna.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jobb oldali szárny

Komolyan elgondolkodtat a kérdése. Eddig azt hiszem sosem agyaltam ezen, mert a tudat, hogy mennyire szeretem a gyerekeket mindig ott volt a fejemben, nem kellett rá soha magyarázatot keresnem, hogy miért vagy hogyan. Valószínű, azért alakult ez ki bennem, mert mindhárom kistesómat én pátyolgattam, nevelgettem szeretgettem. Na nem azért, hogy a szüleim szar szülők lennének, csak na, mégis, mint bátyó kötelességemnek éreztem mindig is, és érzem most is, hogy megvédjem és megóvjam őket legjobb tudásom szerint.
- A gyerekek őszinték. Őszintén szeretnek, őszintén rácsodálkoznak a világra, őszintén képesek érdeklődni, örömöt és bánatot kifejezni. Mondjuk tudod és nem óvóbácsi leszek, hanem tanárbácsi, olyasmi korú gyerekeket fogok tanítani, mint te most. – Csak akkor mondjuk remélhetőleg te már nem jársz majd ide. Ezt mondjuk nem mondom ki hangosan, épp csak a gondolataim közt suhan át halkan. Mert hát én is tudom, hogy nem igaz, mert jövőre mikor a rendes gyakorlatom végzem még bőven idejár, és ha felvesznek, akkor is még két évig a nyakamra járhat. Mondjuk abban bízom, hogy addigra felnő kicsit és felelősségteljesebb lesz, vagy elkezd kamaszodni és ezzel együtt szarni fog a fejemre. Na félreértések ne essenek, nem arra várok, hogy ugyanolyan elbaszott ember legyen belőle, mint belőlem lett, csak hogy kicsit leváljon rólam, mert sajnos kezd egészségtelen irányt venni ez az egész.
- Csalódott? Miért? – Ezt nem egészen értem. Mármint na, azt megérteném, ha dühös lenne vagy féltékeny, vagy tudom is én, de hogy csalódott? Hát ez a kiscsaj állandóan képes meglepetéseket okozni de komolyan mondom. Sosem csinál semmi olyat, amit várnék tőle.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jobb oldali szárny

Visszafogom a nevetésem, mikor azt mondja, sértésnek szánta. Úgy imádom, olyan gyermekien őszinte még, amilyen sosem lesz akkor, mikor felnő. Vagyis, kis szerencsével megőriz valami ebből az állapotból, és akkor nem lesz olyan sivár és unalmas az élete, mint az átlagos, szürke, begyöpösödött idiótáké. De na, nem szabad nevetni vagy vigyorogni, még a végén nyeregben érezné magát. Elő kell venni kérem a komoly tanárbácsi arcot, ami kicsit kedves, kicsit szigorú, de leginkább mindenféle érzelmektől mentes. Ebben már eskü profi vagyok, a csajokon szoktam gyakorolni, mert mindig megkajálják. Azt mondják, ilyenkor olyan cukin nézek, mint egy kaját kunyeráló kiskutya. Nem tudom, ebből mi az igaz, de ha így van, az csak jó. Legalább majd a kiscsajokat is leveszem a lábukról, és teljesen szerelemesek lesznek Aleksz bácsiba. Legalább ehhez nem kell majd hozzászoknom, hogy milyen ha a nők körülrajongják az embert – még ha ezen a nőszemélyek átlagéletkora öt év is.
- Csak nem rég derült ki. – Aprócska füllentés, de annyi baj legyen. Úgysem veszi észre, elvégre mikor az igazságot hazudom, akkor az sem veszi észre, aki profi ebben. Hát még Lenke, aki jelenleg annyira el van foglalva a saját kis durcájával, hogy az orránál sem lát tovább. Ismerem már, pontosan és nagyon jól tudom, hogy milyen. Engem nem vezet félre. – Igen, a többiek tudták. – Nem kérdezték, de elmondtam nekik, ez már csak így meg mifelénk. – De ez nem jelenti azt, hogy téged kevésbé szeretnélek, vagy ilyesmi. Csak velük többet találkozom, ennyi. – Na hát akkor mentsük ami menhető.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Hidd el nekem, hogy ez mennyei lesz. – Hogy mit keresünk a Telekgerendási Káposztafesztiválon? Hát az egy nagyon nagyon jó sztori. Beli azt mondta, sosem volt még Kaczor Feri koncerten, én meg tökéletesen kiakadtam ezen. Mi az, hogy kettőnk közül ő a mugli és még nem látogatott meg egyetlen ilyen csodálatraméltó, lélekemelő magaskulturális eseményt sem? Nyilván már itt eldöntöttem, hogy elviszem valami jó fajta falunappal, bekajálunk bográcsosból, aztán az első sorban tombolunk Feri báttyára’.
Zseniális módon kiválasztottam ezt az igazán felemelő rendezvényt, bár nem falunap, de hát ilyenkor már egy épp eszű falu se tart falunapot. Ellenben káposztafesztivállal meg egyéb ilyen szarságokkal. Kaja van, Kaczor van, a többi meg már lényegtelen. Neki persze nem mondtam meg, hogy hova viszem. Azt mondtam, hogy kirándulni megyünk, ami alapján nyilván valami olyasmire gondolt, mikor leruccantunk Egerbe vagy Székesfehérvárra, vagy mikor túrázni vittem a Mecsekbe. Hát ez most minden eddiginél sokkal, de sokkal jobb lesz.
Persze, mikor odaárunk nem tudom tovább titkolni, mi a stájsz, de nem bánom, hogy eddig nem mondtam meg, mert arckifejezése egyelőre nem valami biztató. Mármint lehet ez csak az első sokk, de nem látom azt az őszinte örömet – még – amit szeretnék. Na majd később, egy-két kör házi után megjön az ő hangulata is, ha tényleg nem csak beképzelem ezt a búvalbaszottságot, és olyan a kedve is, mint amilyen fejet vág. Itt kérem jól fogjuk érezni magunkat, ettől legfeljebb akkor állok el, ha a telekgerendásiak végig kergetnek minket a falu főutcáján. Bár szerintem én akkor is vihognék, mint aki megkergült, főleg ha tényleg pálinkázunk egy kicsit előtte.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Kapcsolok aztán ahogy tovább nézem és elemzem mélázó arcát, hogy ez az enyhe zöldes szín valószínűleg a hoppanálás következtében költözött arcára, és hogy felhőtlen jókedve akkor fog előragyogni, ha a hányinger elmúlik. – Megvárom szivi, ne aggódj. – Biztatóan megveregetem a vállát, megvárom, míg összekapja magát annyira, hogy menni tudjunk, csak aztán indulok el a sűrűjébe. Még bőven van időnk, direkt azért akartam időben elindulni, hogy a koncert előtt legyen időnk szétnézni, enni-inni, szórakozni egy kicsit.
- Üdvözöllek a telekgerendási káposztafesztiválon – válaszolok vigyorogva kérdésére. Épp itt az idő, hogy megtudja, mi a helyzet, hogyha visszakozni akar, akkor még most fusson az egyetlen délutáni busz után. Nem amúgy, nyilván, ha nem akar maradni, akkor szépen hazaviszem és csalódottan hazakullogok, de jobban örülnék, ha nem futamodna meg. Elvégre olyan zseniális ez az ötlet, hogy szerintem soha senki nem lepte meg még őt valami ennyire királlyal. Nyilván, csak én lehetek képes ilyesmire, és senki más. Ez az én szuperképességem az emberek felett. Mindig tudom mire vágynak.
- Arra nem ülhetsz fel, amíg nem vagyok biztos benne, hogy nem fogsz hányni – forgatom meg a szemem kissé apukásan. De hát na, a legújabb cipőm van rajtam, ha lerókázza kibaszottul nem leszek boldog, és akkor még enyhén fogalmaztam. Amúgy sem biztos, hogy az a tákolmány nekünk való, az is lehet belül, és összeszakad. Na nem azért, hogy olyan kövér lenne vagy valami, de ezekben sosem lehet bízni. Ajkaimon azért mosoly ül, mert látom rajta, hogy őszintén élvezi ezt az egészet. Ránt magával, én megyek, közben ő olyan, mint valami gyerek: szinte még a száját is elfelejti becsukni gyönyörködés közben.
- Rémlik a múltkori beszélgetésünk, mikor azt mondtad, sosem voltál még egy jó Kaczor Feri koncerten? Hát gondoltam ideje, hogy bepótoljuk. – És milyen jól tettem, hogy így gondoltam. Utoljára, nem is tudom mikor láttam ennyire felhőtlenül boldognak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Néha szükségem van arra, hogy kiszakadjak a megszokott környezetből, mikor tanulok. Jót tesz, felfrissít, és telenyom új gondolatokkal. Túlzás lenne azt mondani, hogy rászoktam arra, hogy a kávézóban tanuljak, de előfordult már néhányszor, mint például most is, hogy erre felé vezetett utam.
Friss kávémmal igyekszem találni egy szabad asztalt, ahová lecuccolhatok, de a küzdelem esélytelennek látszik. Egész addig, míg meg nem látok egy ismerős üstököt, és minden kérdés nélkül le nem dobom magam asztalához. Ennyit arról, hogy ma tanulok. - Lám kit látnak szemeim.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Mégis hol a búbánatos faszban jártál? - Alekszi kedvesség, igen igen. De valahogy azok után, hogy kerestem, írtam, hívtam és ő egyetlen szó nélkül eltűnt nem hinném, hogy mást vár. - Aggódtam - teszem még hozzá komoran, csak hogy érezze, ez most tényleg komoly. Nem csak azért mondom, hogy jópofizzak, hanem mert - bár engem is végtelenül meglep - így éreztem.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Nagyon akarok rá haragudni, nagyon mérgesnek és határozottnak tűnni, de ha vigyorog rám, hogy? Sajnos, vagy nem sajnos, de nem tudok rá tényleg dühös lenni. - És engem miért nem vittél? - Persze, tökre értem, ez a kérdés inkább csak elveszi a dolgok élét.
- Mégis miért aggódtam volna? Érted, meg hogy valami hülyeséget csinálsz. - Tudom, mennyire labilis, hogy a viharba ne aggódtam volna.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Megforgatom szemeimet. Még hogy én nem akartam volna vele egy légtérben lenni. Inkább ő nem akart velem, meg úgy senkivel, gondolom.
- Mit tudjam én, sok minden belefér a hülyeségbe. - Idegesen túrok a hajamba, hogy pótcselekvésként megigazítsam a kesze-kusza tincseket. - Mindegy is. A lényeg, hogy itt vagy, és jobban vagy, vagyis kurvára remélem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Helyes, mert itt van rád szükségem. - Nem tudom, miért mondok ilyeneket. Mégis, mikor mondtam én utoljára ilyeneket? Kezdek aggódni magamért. Vagyis majd aggódok magamért akkor, ha érte már tudom, hogy nem kell.
- Azt hiszem, neked kell tudnod, mi a jobban. Köszönöm, már van - és valóban, egyik kezemben már azóta szorongatom, mióta leültem. Még mindig nem iszok bele, ehelyett logikus lépésként leteszem végre az asztalra, így már mindkét kezem szabad. Egyszerűen csodás vagyok néha.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Megvonom vállam, mintha csak mindegy lenne, amit mondtam volna. Nyilvánvaló, hogy egyáltalán nem mindegy, de megpróbálhatok azért úgy tenni. Hátha összejön.
- Nos, ez remek hír - bólintok. Balommal zavartan kaparászom az asztalt, és tekintetem fókusza is valahová oda kerül. - Hogyne, csodásan vagyok. - És tényleg amúgy, velem nem történnek extra dolgok, csak úgy megvagyogatok, mint eddig.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Most mit kell ezen magyarázni? - igen, olyan vagyok mint egy pukkadozó durcás kisgyerek, és ez cseppet sem áll messze a valóságtól. Kicsit tényleg durcás vagyok, amiért vegzál itt ezzel a kérdéssel - ugyanakkor persze megértem, én sem hagynám annyiban.
- De csak azért, mert te adod - húzom magam elé reggelije másik felét, hogy gátlástalanul elpusztítsam. Ha már így kérdezi, nem mondok nemet, mert még egy ilyen alkalom tutira nem lesz, hogy ő nekem kaját adjon. Vagy bárki másnak. - Legalább valakinek legyen jó, tudod. - Kész irigylésre méltó életem van amúgy, és ezzel én is tisztában vagyok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Szükségem van rád, és kész. - Ezt már úgysem úszom meg, de akkor sem vágom magam alatt a fát ennél is jobban. Mindennek van egy határa ugyebár. Teli szájjal biccentek, mielőtt vége megkóstolnám a kávémat is a gyors reggeli után.
- Szívesen megtanítom. Bár ehhez sajnos sok időt kell együtt eltöltenünk.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Rendesen úgy néz ki, mint akit boldoggá tesz a mondandóm. Nem csoda talán, ha ettől végre én is beszüntetem a durcás pofát, és mosolyra váltok helyette. Egészan halvány, mosoly! - Igyekezz is, mert ha legközelebb elmész, én megyek utánad, és az nem annyira jó buli. - Amúgy de, sőt, sokkal nagyobb buli mintha csak itthon tespedünk, de na. Nem ez a lényeg.
- Tudod, nincs más választásod. Kész szerencse, hogy velem mindig öröm az élet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Haza bizony. Ne gondold, hogy nem találnálak meg. - Ez rettentő nagyképűen hangzik, és valószínű amúgy alaptalan is, mert szerintem tutira nem találnám meg, ha összecsomagolna és lelépne. De hát ugye soha ne mondd, hogy soha.
- A csomag része - kacsintok rá cinkosan, mielőtt újabb kortyot tűntetnék el a lassan jegessé váló kávémból.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Nem tudom milyen indíttatásból, de mire feleszmélek, balom már a kezén van. Egyetlen pillanatra nem figyelek oda, és ilyen érzelgős szarságokat csinálok. - Ha menekülnél, menekülj hozzám. - Kellemeset a hasznossal, ő menekülhet, én meg nem aggódom szét magam.
- Dehogy, akkor fel lennél rá készülve. Majd azt én tudom innentől, csak bízz bennem, bízd rám magad. - Nem tudom, hogy elvárhatok-e tőle ekkora bizalmat, de igyekszem majd rászolgálni, ha eddig esetleg nem tettem volna, például azzal a fenomenális koncerttel az ősszel.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Valószínű - bólintok. Nálam azért a legtöbb embernek elég jó dolga van, mert nagyon sok faszságot ki tudok találni, és ezzel remekül el tudom terelni a gondolatokat amúgy. Legalábbis ezt mondják. Beliánnal meg... hát vannak ötleteim, maradjunk ennyiben.
- Ezzel engem nem ijesztesz meg. - Olyannyira nem, hogy még mindig fogom a kezét, egész egyszerűen azért, mert nem akarom elengedni. Jó, mi?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Addig beszerzek néhányat. - Nem, nem látom magam előtt, hogy leülünk egy vad Ki nevet a végén? csatára, de igazából bármi megtörténhet. Mármint nyilván nem gondolja ő sem komolyan, csak aztán nehogy a kis elejtett félmondatai véletlenül valósággá váljanak.
Válasz helyett a kezeinket bámulom, ahogy óvatosan és finoman megsimítja az enyémet. Ajkaimra visszaköltözik az a halvány mosoly, tekintetem ott ragad, kettőnkön. - Áll az alku. - Ő etet, én szeretem, ettől több nem is kell.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Kérlek. - Még a végén azt éri el, hogy tényleg beszerzek néhányat. De akkor kötelezni fogom arra, hogy játsszunk is, elvégre nem csak úgy az üres polcnak, vagy az utókornak veszek ilyeneket.
- Semmi dolgom, mehetünk. Mit eszünk? - Mert ha már elviszem, nyilván nem fogom egyedül hagyni. Nincs szerencséje, már megnyert.