37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Fellner Ádám összes hozzászólása (33 darab)

Oldalak: « 1 [2] Le
Fellner Ádám
INAKTÍV



RPG hsz: 129
Összes hsz: 190
Írta: 2021. november 29. 21:33 Ugrás a poszthoz

Marina


Csak megráztam a fejem először, mert még mindig bántott ez a dolog, annak ellenére, hogy próbáltam őt is megérteni, miért nem olyan a kapcsolata a szüleivel, mint mondjuk nekem anyámmal. Lehet, hogy emiatt nem húztam el a kezem, s hagytam, hogy megérintsen, amolyan békeérintésként, s már-már hajlottam volna arra, hogy jó, kifújva magam ne pörögjem túl ezt a dolgot, de Marina valami olyasmit mondott, amivel nem csak, hogy lesokkolt, de megint megbántott. - Hogy mi a szar? - csúszott ki a számon már nem túl higgadtan, s még a kezem is elhúztam érintéséből, sőt, fel is pattantam a padról, s idegesen fordultam felé.
- Házasítani? Most meg már férjhez is mész valaki máshoz? Mikor akartad ezt elmondani? Ó Merlinre, hogy utálom ezt az egészet! - vágtam hozzá dühösen, majd hátat fordítva neki, a távolba meredtem, miközben összefűztem magam előtt a karjaimat, s most azon agyaltam, hogy megint jól átejtettek.
Fellner Ádám
INAKTÍV



RPG hsz: 129
Összes hsz: 190
Írta: 2021. november 29. 21:57 Ugrás a poszthoz

Marina


- Mit nem értek? - már magam is megemeltem a hangom, ahogy visszafordultam felé, s haragosan fúrtam a tekintetem övéibe. Még mindig azt gondoltam, hogy már megint egy átverés részese vagyok, agyamat ködként lepte el ez a gondolat, ezért is volt nehéz ezen át meghallani a lány hangját, s megérteni szavainak valódi értelmét. De aztán megakadtak a szavaim, már nem is beszéltem vele párhuzamosan, csak hallgattam, s közben figyeltem, ahogy már ő is felhúzza magát a vita hevében. Meglepett a kijelentésével, további szavaival pedig sikerült áttörnie a sértettségemen, s kezdtem őt is megérteni. - Értem, de ha tényleg nem akarod, hogy helyetted döntsenek, akkor meg nyugodtan vállalj fel előttük. Mégis mi lehetne belőle? Nem nyújtanak kezet, mint a tuskó unokabátyád? Még ezt is elviselném, csak mond el nekik. Nem akarok csak a titkod lenni, mert annak  úgy nincs is értelme, ha nem vállalsz fel igazán - sóhajtottam, immár nyugodtabb hangon. Nem mondom, hogy nem fájt még mindig az, hogy ezeket a dolgokat megtudtam, de most már legalább értettem őt valamelyest. Emiatt viszont nem akartam, hogy így vége legyen, de azt se, hogy titkolnia kelljen engem.
Fellner Ádám
INAKTÍV



RPG hsz: 129
Összes hsz: 190
Írta: 2021. december 26. 23:23 Ugrás a poszthoz

Leila


Máskor is öleltem már magamhoz, most mégis intenzívebben hatott, mint korábban. Ez biztos amiatt lehetett, mert egy ideje már külön utakon jártunk, s az utóbbi hónapokban megromlott a viszonyunk. De talán még sem, mert akkor nem hatott volna rám így a közelsége. - Ezt most mégis hogy érted, hogy a többi gyerekért? - a döntését még megértettem volna, ha azért teszi, mert megszerette a családot, így viszont egy kissé zavarossá vált számomra a történet. Ha nem Borbélyék miatt akarta, akkor miért volt szüksége rá a kisebbeknek? Baljós gondolataim támadtak emiatt, de egyelőre nem kérdeztem rá, hogy mennyire szegény az a család, vagy vajon gyerekeket dolgoztatnak-e pénzért, vártam, hogy Leila mondja el, ha ilyesmi történne. Pillantásom is a tekintetébe fúrtam, de meglepő mód, most rólunk beszélt.
- De…már is utállak, és amúgy sem csak Bori miatt haragudtam…de fátylat rá - nem akartam belemenni abba, ami a moziteremben történt kettőnk között, nem akartam újra feltépni a sebeimet, már elfogadtam, hogy Leilának csak egy barát lehetek, semmi több. Amúgy is, összejöttem Marinával, aki a gödör széléről rántott vissza, meg Leilát sem tudtam volna gyűlölni hosszútávon, már csak azért sem, mert szerettem.
- Szerintem meg,  még mindig te vagy az, aki beszólhat, ha béna az alsógatyám - mosolyogva pillantottam rá, ezzel is jelezve, hogy fátylat mindenre, aztán megint magamhoz öleltem. - Bármi is van, megoldódik, ha a nevelőszüleidnél gond van, szólj csak és segítek. Miben kéne segítened nekik? Ha pénz kell, tudok adni, anya is segít. Meg hozzánk is költözhettek szerintem ideiglenesen, csak mond, hogy tudok segíteni?- reméltem, hogy megosztja, mi a gáz, mert tényleg mindenre volt megoldás, és támogatni akartam ebben az ügyben.
Fellner Ádám
INAKTÍV



RPG hsz: 129
Összes hsz: 190
Írta: 2022. augusztus 11. 18:06 Ugrás a poszthoz

Leila


Egyedül gubbasztottam a szobámban, és az egyik forgatókönyvemen dolgoztam, mert nem tudtam aludni. Ha meg már az alvás nem ment, úgy döntöttem, hasznosítom az időmet, de a munka sem ment túl jól. Rosszabbnál rosszabb sorokat szedtem össze, húzgáltam ki a szöveg részeit, és a gondolataim is valahol máshol jártak. Szarul voltam még mindig, Marinával azóta sem beszéltem, hiába küldtem neki üzenetet, úgy tűnt, hogy komolyan gondolta azt a szakítást. Leila meg...hallani sem akartam róla azok után, amit a fejemhez vágott.
Kitörve a ceruzám hegyét épp a faragómért nyújtóztam, mikor megcsörrent a rúnázott készülékem. Fura volt, mert így kastélyon belül senki nem hívogatott, legfeljebb anyám volt az, aki néha napján felhívott, hogy mi van, de nem ilyen későn. A számot nem ismertem fel, de automatikusan nyomtam rá a zöldre, és ha már így történt, fülemhez illesztettem a készüléket. - Tessék - csak ennyit szóltam bele, nem volt szokásom több, ki tudja, még az is lehet, hogy valaki csak félretárcsázott.
Utoljára módosította:Fellner Ádám, 2022. augusztus 11. 18:06
Fellner Ádám
INAKTÍV



RPG hsz: 129
Összes hsz: 190
Írta: 2022. augusztus 11. 18:21 Ugrás a poszthoz

Leila


- Halló, ki van ott? - ismételtem meg a tessék után, mire végre hallottam az ismerősen csengő hangot. Leila. Ismeretlen számról hívott fel, mintha csak tudta volna, hogy neki fel sem venném. Nem is értettem, mit akarhat, főleg úgy, hogy hajnali fél egy is volt már. - Mit akarsz Leila? Rohadt késő van - nem voltam vele kedves, nem érdemelte meg, sőt, még azon is gondolkodtam, hogy bontsam a vonalat. - Egyedül, de mit számít? El tudom képzelni, mennyire fontos lehet - érezhette hangomból a haragot, én meg nem is vártam tőle mást, mint hogy mondjuk megint előhozakodjon azzal, hogy apám leszarja a fejemet.
Fellner Ádám
INAKTÍV



RPG hsz: 129
Összes hsz: 190
Írta: 2022. augusztus 11. 18:44 Ugrás a poszthoz

Leila


Tényleg rá akartam rakni a mobilt, mert tobzódtam dühömben, még mindig élénken éltek bennem a szavai. Annyi mindent megtettem érte, ő pedig hátba szúrt. Nem is volt igazi barát, hülye voltam hogy annak hittem. - Most komoly? - mire kinyomtam volna, elnézést kért, el sem akartam hinni, mert ez nem volt rá jellemző. Nem is értettem, mire megy ki a játék, de ismét bocsánatot kért, és a hangja is olyan más volt. Most nem volt benne gőg, meg nem éreztem, hogy gúnyolódna, inkább szomorúnak tűnt, de mindezek ellenére mégis nehéz volt elhinnem, hogy komolyan is gondolná, amit beszél. - Ittál, vagy mi van? - mi másra is gondolhattam volna, hogy hajnalban csak úgy random felhívott.
- Leila, késő van. Ha mondani akarod, mondjad már - továbbra se voltam kedves, és kezdett zavarni, hogy össze-vissza hadovál. - Nincsen, oké? Nincsen itt senki, csak én. Szóval mondod, vagy lerakjam? - szóltam bele kicsit dühösen, a francnak volt megint kedve a játékaihoz.
Fellner Ádám
INAKTÍV



RPG hsz: 129
Összes hsz: 190
Írta: 2022. augusztus 11. 19:02 Ugrás a poszthoz

Leila


- Sose vagy egyedül, neked megvannak a barátaid, meg a sok pasid - mert hogy állandóan pasizott, soha nem is értettem, miért adta magát olyan könnyen nekik, sokáig nagyon is zavart a dolog. Szóval már csak emiatt sem értettem, hogy most mi ez a szöveg. - Jó éjt Leila - el akartam tőle köszönni, de akkor hirtelen mondani kezdte, én meg csak tartottam a telefont és hallgattam, hogy mit mond. És bólogatni lett volna kedvem, mert egytől egyig igaz volt. Szemét volt, önző és makacs. Na de hogy féltékeny?
- Féltékeny? Nem értelek, tök sokat lógtam veled, Marina is ezért szakított, mert már lassan több időt töltöttem veled, mint vele. Nincs okod féltékenynek lenni, mert mindig ott voltam barátként- nem esett le, vagy legalábbis nem úgy értelmeztem a féltékenységét, ahogy azt kellett volna.






Fellner Ádám
INAKTÍV



RPG hsz: 129
Összes hsz: 190
Írta: 2022. augusztus 11. 19:16 Ugrás a poszthoz

Leila


Az egész olyan zavarosnak tűnt, de egészen addig hittem azt, hogy megint csak játszmázik velem unalmában, míg meg nem hallottam hangjában az elbicsaklást, és az utolsó szavakat, melyeket aztán már a zokogása követett. Nem voltam ott, nem láttam őt, de még a mobilon keresztül is átszűrődtek a neszek. - Hogy mi? Várj...most te sírsz? Halló, ott vagy még? Leila - szólongattam a nevén, mert kezdett nagyon is komollyá válni a dolog, rajtam meg már megint úrrá lett az a rohadt aggodalom, mert általában ez volt. Bármi történt, akárhányszor is bántott, még mindig fontos volt nekem.  - Mi van veled Leila? Hol vagy most? - iszonyatosan furcsa volt, hogy efféle dolgokat mesélt, soha nem mondott még ilyeneket és ez kezdett megrémiszteni.
Fellner Ádám
INAKTÍV



RPG hsz: 129
Összes hsz: 190
Írta: 2022. augusztus 11. 19:28 Ugrás a poszthoz

Leila


- Ne mond már, hát totál nem vagy jól, hallom - most már biztos voltam abban, hogy nagy lehet a baj, fel is pattantam a székemből, vetettem egy pillantást a kijelzőmre, szerencsére fel volt töltve a telefon. - Találkozni akarok veled, hová menjek? - azt úgyis tudtam, ha csak azt mondanám, hogy érte megyek, úgy talán vitába szállt volna, de megpróbáltam más módon. - Leila, mond meg nekem, merre vagy, már úton vagyok - félig-meddig igaz volt, mert már kaptam fel a dzsekit, a tornacipőbe is úgy ahogy sikerült belelépnem és sietős léptekkel haladtam a folyosón, kezemben a telefonnal, másikban meg a pálcával. - A csárda vagy a kaszinó? - azért nem voltam vak, meg süket se, ez a két hely volt, ahol többször is látták őt.
Utoljára módosította:Fellner Ádám, 2022. augusztus 11. 19:28
Fellner Ádám
INAKTÍV



RPG hsz: 129
Összes hsz: 190
Írta: 2022. augusztus 11. 19:40 Ugrás a poszthoz

Leila


- Rossz válasz, már kijöttem, elhagytam a kaput is - jó, enyhe túlzás volt, még közel sem hagytam el, de ezt neki nem kellett tudnia. Valamiért rossz érzésem volt vele kapcsolatban, mert Leila nem szokott így kitárulkozni, és ha nem ivott, akkor biztosan megint szívott abból a vacakból, amit múltkor találtam a szobájában. Bármennyire is megromlott a kapcsolatunk, bármit is vágott a fejemhez, nem hagyott volna nyugodni, ha baja esik. - Barátokkal? Az előbb még azt mondtad, hogy tök egyedül vagy. Hallom...katyvasz van körülötted, zene. Leila, mi ez az egész? Hogy jött most ez, hogy féltékeny vagy? Én...mikor szóba jött köztünk ez, te azt mondtad, hogy neked én nem...- mert hát történt egyszer valami, és akkor elég határozottan állította, hogy nem akar tőlem semmit. Közben a kijelzőre néztem, és szedtem tovább a lábaimat, még ha nem is mondta, hol lehet, megindultam a munkahelye felé, mert ha más nem, hát majd valamelyik kolléganője, vagy a főnöke tudni fogja, hogy hol lehet.


Fellner Ádám
INAKTÍV



RPG hsz: 129
Összes hsz: 190
Írta: 2022. augusztus 11. 20:09 Ugrás a poszthoz

LEila


Persze, hogy nem mondott igazat, miért is tette volna. Mostanában mindig úgy éreztem, hogy mintha titkolna valamit, de akárhányszor rákérdeztem, elhessegette a témát. Aztán ott voltak azok a tabletták, amit a szobájában találtam és most ez a furcsa hívás. El nem tudtam képzelni, hogy mibe keveredhetett, és az eszem azt diktálta, hogy hagyjam a francba, mert mindig csak sérülök miatta, és rángat madzagon, mint egy bábut, a szívem viszont egészen mást diktált. Ő mégis csak Leila volt. És beszélt, én meg közbevághattam volna, mert voltak sérelmeim, de még sem tettem, és csak hallgattam tovább, és figyeltem. Ösztöneim is azt súgták, hogy most ezt kell tennem, közben már elértem a falut, tekintetem ide-oda szökött, őt kerestem. - De miért mondod azt, hogy szerencsétlenség vagy? Tök tehetségesen rajzolsz, remek művész lennél, ha jobban ráfeküdnél. A pasik is bomlanak utánad, bárkit megszerezhetnél, bárkit. És van egy szerető családod is, még akkor is, ha nem az igazi szüleid Leila. És én...basszus, tudod hogy...voltunk már ezerszer hullámvölgyekben. És most rohadtul haragszom rád, de meg kéne ezt beszélnünk, személyesen - tovább erőltettem ezt a személyes találkozót, hátha végre kinyögi, hogy hol is lehet.
Utoljára módosította:Fellner Ádám, 2022. augusztus 11. 20:10
Fellner Ádám
INAKTÍV



RPG hsz: 129
Összes hsz: 190
Írta: 2022. augusztus 11. 21:13 Ugrás a poszthoz

Leila


- Na, most miért mondod ezt? - egyszerűen nem is értettem, hogy mi történhetett, amiért ennyire magába zuhant, de elég ijesztőnek tűnt az állapota. - Hé, most megint sírsz? Leila...- nagyon ki lehetett borulva, ebben már egész biztos voltam, és egyre jobban zavart, hogy nem tudtam a pontos hollétét. Közben odaértem a munkahelyéhez, épp kint cigizett az egyik csaj, akivel már láttam párszor. - Dehogy nem, bírod, mindjárt odamegyek érted. Mit látsz magad előtt? - kérdeztem őt, figyeltem Leilára is , közben már intettem a cigiző csajnak, és meg is szólítottam. - Szia, Évi vagy, ugye? Leilát keresem. Itt van? Nem tudod, hogy hol szokott lógni, ha nincs itt? - kérdezgettem a csajt, közben a telefont végig ott tartottam a fülemnél, de talán Leila is hallhatta, hogy valakivel beszélgetek.
Fellner Ádám
INAKTÍV



RPG hsz: 129
Összes hsz: 190
Írta: 2022. augusztus 11. 21:49 Ugrás a poszthoz

LEila


- Mi? - hazudott. Nagyon meglepett ez az őszinteség, rá az volt jellemző, hogy inkább csak legyintett a dolgokra, és mindenről úgy beszélt, mintha szuper lenne. Az efféle őszinteség nagyon távol állt tőle, és ez aggasztott. Főleg az, amit a családjáról kezdett el mesélni. Sosem avatott be a részletekbe, és az is igaz, hogy csak nemrég tudtam meg, hogy örökbe fogadták, de nekem sosem panaszkodott róluk. - Miért, mit tett a családod Leila? - rákérdeztem, tudnom kellett, hogy mi van vele. Közben Évi két füst között már mondta is, hogy van egy telep, valamelyik lakósor, és hogy Leila arra ment néhány ismerősével. Remek. Hallottam arról a környékről, és elég rosszakadt mondtak. Tudnom kellett volna, hogy ilyen rossz társaságba keveredett, csak ott volt Marina, a vitáink, és azt hiszem, hogy már nem is tudtam, melyik lányra figyeljek jobban. Marina elhagyott, Leila meg...most talán veszélyben volt. Nem volt nyugtató érzés, ideges voltam.
- Leila, most már maradj ott, itt van velem Évi, ő elmondta hogy hol vagy. Nemsokára ott vagyunk. Inkább mond el, hogy miért vagy ennyire magad alatt? Otthon történt valami? - kérdezgettem, mert most már biztos volt az, hogy valami történt nála, mikor legutóbb hazautazott. Csak azt nem tudtam, hogy mégis mi. Míg vártam a válaszát, Évivel elindultunk a telep irányába, keresve az épületet.
Fellner Ádám
INAKTÍV



RPG hsz: 129
Összes hsz: 190
Írta: 2022. november 5. 14:24 Ugrás a poszthoz

Sára
face

Napok óta nem volt hírem Leiláról, ez pedig nagyon is aggasztott, hisz legutóbb olyan állapotban találtam rá, és olyan környezetben, amiből egyértelművé vált számomra az, hogy baj van. Azonban hiába akartam segíteni rajta, szakemberhez nem vihettem, mert akkor kicsapják a suliból. De legalább vette volna fel a kurva telefonját...lényeg, hogy nem értem őt el, valamivel pedig le kellett kötnöm a gondolataimat, ezért is jött kapóra, hogy úgy döntöttem, lemegyek Sárával kidekorálni a pizzériát. Jó fej csaj volt, még a szakkörön haverkodtunk össze, így nem okozott nehézséget az, hogy pár órát eltöltsek a társaságában.
- Hm, az klassz – feleltem nemes egyszerűséggel, jobb is volt az, hogy nem szabályoztak minket, annak sosem volt jó vége.
- Tökre igazad van, szerintem legyen valami lightosabb verzió, legfeljebb ha lenne esti buli a felnőtteknek, akkor arra majd külön dekorálunk – mert hát azt nem tudtam, hogy tervezett-e Barnabás partit. - Hú, tök jók ezek a fekete, meg ezüst sablonok – mutattam dobozában a keményebb papírlapokra, amik közt aztán feltűnt néhány narancssárga lap is.  - Ezekből vághatnánk ki kis papírtököket, a feketéből, fehérből és pirosból meg lehetne denevéreket, szellemformát vagy vámpírt – egészen belelkesedtem, vagyis hát próbáltam jól érezni magam, talán ezért is pörögtem kicsit jobban a kelleténél.
- Amúgy mi a helyzet veled? Mióta nincs rajzszakkör, azóta nem is igen láttalak – kezdeményeztem a beszélgetést, közben letelepedtem az egyik félreeső asztalhoz, hogy neki kezdjünk a dekorálásnak.

Fellner Ádám
INAKTÍV



RPG hsz: 129
Összes hsz: 190
Írta: 2022. november 7. 15:24 Ugrás a poszthoz

Sára


- Akkor innen ez a dekormánia , el tudom képzelni - nevettem, igaz nekem nem voltak tesóim, de szobatársaim igen, sokan voltunk, és ha épp betévedt egy csaj a szobánkba, akkor inkább az ment, amit mi találtunk ki. Szóval ha átérezni nem is, de megérteni meg tudtam a helyzetét. Sári egész beszédes volt, ez mondjuk nem zavart, sokkal jobb volt annál, mint hogy fogóval kéne kihúzni belőle a szavakat. - Hallod Sári, nagyon kreatív vagy, tetszik ez a nyalókás ötlet! - ügyesen rajzolt a szakkörön, de azt nem gondoltam volna, hogy ilyen téren is megállja a helyét, tetszettek az ötletek. - Ennek tuti, hogy örülni fognak a kölykök, biztos vagyok benne - erősítettem meg , közben el is vettem egy nyalókát, és próbáltam úgy bebugyolálni a fehér szalvétával, ahogyan azt a lány mutatta. - Áh, ne legyél már buta, te te vagy, ő meg ő, mit foglalkozol vele? Szerintem járj el, meg szórakozz, ilyesmi, itt van az ideje, amúgy se láttalak még mondjuk buliban - jegyeztem meg, mert ez így volt igaz, sose láttam semerre partizni a lányt. - Ha ez vigasztal, nekem itt is Saci vagy - tettem hozzá, majd vigyorogva felmutattam a bebugyolált szellemnyalókámat.
- Na milyen lett? - közben vettem egy újat, és nekikezdtem egy második készítésének is. - Áh, semmi jó. Az egyik legjobb barátommal vannak zűrök, de hiába akarok neki segíteni, nem engedi, és már nem tudom, hogy mit kéne tennem. Az utóbbi időben mintha a föld nyelte volna el, aggódom érte - meséltem sóhajtva, de nem is nagyon akartam többet Leiláról beszélni, mert voltak olyan dolgok, amik nem tartoztak másra. Nem akartam, hogy kitudódjon a drogfogyasztása. - És pasifronton mi a helyzet? - fel-le emelgettem a szemöldököm, ahogy mosolyogva rákérdeztem.


Utoljára módosította:Fellner Ádám, 2022. november 17. 11:07
Fellner Ádám
INAKTÍV



RPG hsz: 129
Összes hsz: 190
Írta: 2022. november 8. 18:25 Ugrás a poszthoz

Sára


- Mi az, hogy kivel Sári? Hát mondjuk bárkivel, barátnőid csak vannak, ők nem járnak el bulizni? - egy kicsit meglepett, mert a vele egykorú lányokat már lehetett látni különböző partikon, viszont úgy tűnt, hogy a Bontovich leányzó nagyon is visszafogott. - Ne már…- megcsóváltam a fejem, nem ismertem, csak hírből a bratyóját, de ez azért elég smucig dolog volt tőle.
- Na figyelj, ha máskor buliznál, szólj, aztán jössz velünk. Mi elég sokszor járunk, mert Geri haverom sok meghívást kap, tudod, neki még több haverja van, mint nekem - meséltem mosolyogva, mondjuk nem tudom mennyire volt menő az, hogy nekem fele annyi barátom volt, mint neki, talán ezzel nem kellett volna hencegnem.
- Ha tökéletes, akkor még csinálok párat - vigyorogtam büszkén, kreatívnak kreatív voltam, de a kézügyességem kimerült abban, hogy évente párszor megépítettem legóból a Csillagrombolót. Már csak emiatt is jól esett a dicséret, igaz, az enyém még mindig nem nézett ki olyan jól, mint Sárié, de tovább próbálkoztam, újabb nyalóka halmot húztam magam elé, hogy azokat is bebugyoláljam.  - Jah, hát igen, jó lenne - sóhajtottam, tényleg nem akartam nagyon mutatni, de azért megviselt az, ami Leilával történt az elmúlt időszakban. És hogy ne is kelljen róla többet mesélnem, meg úgy összességében arról, hogy eddig minden csajom dobott, inkább tereltem a témát, meg amúgy is, így legalább még jobban megismerhettem Sárit. A kérdésem mondjuk úgy, hogy nagyon meglepte, láttam, ahogy elvörösödik és kissé, mintha zavarba is jönne.
- Ja, jól van, csak kérdeztem, nyugi. Azért mert nem bulizol, még nem jelenti azt, hogy ne lehetne pasid, tök csinos vagy - jegyeztem meg, mert hát az volt, mint oly sokan az évfolyamáról.
- Lehet, hogy épp ezért el kéne kezdened élni, nem? Kár volna a legjobb éveidet a tesód árnyékában leélni. Szívesen elviszlek bulizni, ha van kedved? - kérdőn néztem rá, közben felmutattam a legújabb nyalókát, amit megspékeltem, és a fehér köré feketéből hajtottam galléros köpenyt, tollal pedig vámpírfogakat rajzoltam a figurának. - Bella, akarsz vámpír lenni, megharapjalak? - elváltoztatott hangon utánoztam egy filmbéli vámpírcsávót, miközben mozgattam a nyalókát, mintha egy báb lenne, de a végét már elröhögtem.
Fellner Ádám
INAKTÍV



RPG hsz: 129
Összes hsz: 190
Írta: 2022. november 11. 19:31 Ugrás a poszthoz

Sára


Szemem sarkából láttam, hogy megvonja a vállait, a nagy nyalókaöltöztetés közben azért figyeltem rá, nehogy úgy érezze, hogy nem érdekel, amit mond, mert ez nem volt így.  - Áh, van ilyen. Volt egy időszakom, amikor engem se tudtak kirángatni a haverok a szobából, mert volt fontosabb dolgom is, mint hogy bulizzak - igaz, azt már nem meséltem el, hogy ez a nagyon fontos dolog az volt, hogy vártam a legókészletem, hogy összerakhassam, és hogy tulajdonképp egy kocka vagyok. Legalábbis voltam, de az utóbbi időben azért igyekeztem a társadalom aktív tagja lenni, amihez nagy köze volt Leilának is.
- Hé, azért nem hinném, hogy olyan sokkal lennék idősebb nálad - fel sem tűnt, hogy Sára kiskorú lenne, s talán még én se barátkoztam meg a gondolattal, hogy már lassan húsz lettem, néha olyan érzésem támadt, mintha még mindig csak tizenhét lennék. Győzködni mondjuk nem akartam, ő tudja, csak felajánlottam a lehetőséget, de aztán úgy tűnt, mintha mégis csak érdekelné a dolog.
- Persze, mondtam már, ha szeretnéd, eljöhetsz velünk buliba, vigyázunk rád - egy mosollyal biztattam, ezután jött a minivámpíros bábjáték, meg a röhögés, mert nem tudtam ezt se kibírni nevetés nélkül. - Tényleg? Tetszem? - fel-le mozgattam a szemöldököm, miközben rámosolyogtam, majd szemügyre vettem a legyártott szellemeket. - Jó kérdés, de szerintem talán ez tényleg elég lesz és kezdhetünk dekorálni - elég szép kis kupacot csináltunk, nem gondoltam, hogy ilyen sok gyerek lenne a faluban, aztán ki tudja. - Muti - közelebb hajoltam, hogy lássam a batyuját, mikor előkerült az a cucc. - Bahh, de durva - meg is fogtam a cuccot, úgy ragadt, mintha igazi pókháló lenne. - Ez nagyon komoly, csinálhatnámk rá a fekete sablonból pókokat. Hoztál ollót? - kérdeztem, miközben tollat ragadva már el is kezdtem rajzolgatni a sablon segítségével a színes papírokra, hogy előkészítsem az anyagot további felhasználásra. - Most pénteken megyünk egy koncertre, este hétkor kezdődik a Pub-an lesz. Jössz velünk? - felpillantottam rá, s közben átnyújtottam az átrajzolt sablont is.
Fellner Ádám
INAKTÍV



RPG hsz: 129
Összes hsz: 190
Írta: 2022. november 16. 17:37 Ugrás a poszthoz

Sára

Elmosolyodtam azon, ahogyan a kérdésemre reagált, helyes volt így a zavarában. - Most miért? Mondhatod nyugodtan, abból még baj nem lehet - felelte nevetve, s hozzátette. - Te tetszel nekem - mondtam mosolyogva, aztán tovább nevettem, mikor Sára azt mondta, hogy direkt csinálja. - Mit? Nem is csinálok semmit, max a szellemeket - nevetve felmutattam egy nyalókát. Éreztem rajta, hogy ez a téma nagyon távol áll tőle, meg nagyon terelte is a témát, mintha kényelmetlenül érezte volna magát, hogy ilyesmiről kell beszélnie.
- Hé, nyugi - emeltem fel védelmemre a kezeimet - Tényleg nem direkt csináltam, nem élvezkedni akartam a zavarodon, egyszerűen csak kíváncsi voltam, és tényleg érdekelt, ennyi. De tudomásul veszem, hogy neked ez a téma tabu, és nem is kívánsz nyilatkozni, vettem a lapot kapitány - mosolyogva még szalutáltam is előtte, eszem ágában se volt, hogy megrontsam, de azért megfordult a fejemben pár dolog, mielőtt kiderült, hogy még ennyire ártatlan. Mert hát csak erre tudtam következtetni ezután a beszélgetés után. - Ó nem gond, nézzenek, de azt hiszem, úgy kevésbé lenne érdekes ez a tevékenység, ha varázslattal csinálnánk. A kézművességnek ez a szépsége, pálca nélkül mindent magad - mondtam, és elkezdtem kivágni a sablonok alapján a tök-és vámpír figurákat.
- Figyelj, bejuttatunk, ne aggódj. Amúgy is, ez csak egy koncert, meghallgatjuk őket, aztán meg hazakísérünk, nem lesz bajod - nyugtattam a lányt, hogy ne parázzon már ennyire. - Na gyere, tegyük fel ezeket, hogy legyen, húzzam én a zsinórt, te aggatod, vagy fordítva? Kéne valami létra is - néztem körbe, hátha van valahol egy háromfokú. - Egyébként, ne érts félre, de kicsit fura, hogy így téged ennyire nem érdekelnek a srácok. Ismerem pár évfolyamtársnőd, és hát…hogy is mondjam, elég máshogy viselkednek, ha érted mire gondolok - eszem ágában sem volt neki beszólni, csak tényleg nem értettem, mitől ennyire visszafogott. Lehet, hogy tényleg ennyire elnyomták őt a testvérei vagy a szülei?
Utoljára módosította:Fellner Ádám, 2022. november 17. 11:12
Fellner Ádám
INAKTÍV



RPG hsz: 129
Összes hsz: 190
Írta: 2022. december 3. 19:44 Ugrás a poszthoz

Sára

- Dehogy szórakozom - jó, azért egész megmosolyogtató volt Sára zavara, de eszem ágában sem volt direkt szórakozni vele, sőt, inkább meglepett az, hogy ennyire zavarba tud jönni, ebből is látszott, hogy még milyen éretlen csajszi. Emiatt az is meglepett, hogy a koncertet leokézta, de örültem is neki, hogy végre hozott egy felszabadult döntést a tesója nélkül.
- Előtte? Hm, tényleg, oké! - elég okos csaj volt, a jó ötletet alkalmaztuk is, elkezdtem a kihúzott zsinórra felaggatni a díszeket, közben hallgattam Sárát, aztán rápillantottam, mikor a kérdését nekem szegezte. - Mondjuk , amúgy meg inkább csak azt hiányolom, hogy nem vagy úgy laza, érted. Szóval, hogy ha bókot kapsz, akkor azonnal zavarba jössz, pedig ez nem baj, ha megdicsérnek, örülj neki! - próbáltam kicsit rávezetni, hogy mit is hiányolok belőle, mert az, hogy hogyan is öltözködött, egész más téma volt.
- Na, komoly? Ki az, mesélj! - persze, hogy felkeltette az érdeklődésemet, mert eddig nem úgy tűnt, mintha érdekelnék a srácok, most meg rögtön kinyögte, hogy azért akad valaki. - Jó, hát figyelj, Miksával nem nehéz rosszban lenni, szerintem a fél sulival nem jön ki jól. Ha ebből indulsz ki…szerintem ne a bátyád határozza meg azt, hogy kivel akarsz lenni - adtam a jótanácsot, így gondoltam helyesnek, szegényt már így is agyonkorlátozták.
- Jó értelek amúgy, és ez tök normális az elején. Ezért is kezdj el gyakorolni, például a tükör előtt, én úgy szoktam - mosolyogva elárultam a titkom, mert hogy bizony néha a csajozós dumákat a tükör előtt gyakoroltam jedi jelmezben. - De a lényeg akkor az, hogy tetszem neked - vigyorogva azért csak piszkálni kezdtem, közben követtem , kezemben a felakasztandó díszekkel.
-  Ide mit szólsz, innen odáig kihúznánk ?- mutattam a pult feletti részt, és még azt is bevállaltam, hogy én másszak fel a létrára.
Fellner Ádám
INAKTÍV



RPG hsz: 129
Összes hsz: 190
Írta: 2022. december 10. 16:14 Ugrás a poszthoz

Sára

Hiába telt el azóta három nap, még mindig nem sikerült összekotornia magát. Fájt a feje, a szemei vöröslöttek, a kialvatlanságtól meg hatalmas karikák festették sötétre szeme alját. Tulajdonképp azt se tudta, hogy milyen nap van, hogy kellene-e órára mennie, de valószínűleg igen, mert hogy most is épp a folyosón kóborolt, csak épp céltalanul. Hiába kellett volna beülnie a Sötét varázslatok kivédésére, a terem mellett is elsétált, közben mindvégig Leila körül kavarogtak a gondolatai. Megmenthette volna az életét, ha aznap, mikor kihozza a Pramberger térről, akkor azonnal gyógyítóhoz viszi, és jelzi a történteket az iskola vezetésének. Lehet, hogy ezzel kirúgatta volna a lányt a suliból, de akkor most legalább még élne, s nem történt volna az, ami. Igazán azt sem tudta feldolgozni, hogy Leila kárt tett valaki másban, hisz nem így ismerte a lányt. Azt persze tudta róla, hogy harcias, és szabadszájú, de egész egyszerűen hazugságnak titulálta az újságcikkeket, s ha csak meglátott egy példányt az Edictumból, már tépte is szét. Mélyen pedig bűntudat gyötörte, nem volt étvágya, s alig evett valamit az elmúlt időszakban.
Olyan zombiként kóborolt, hogy derült égből villámcsapásként érte, ahogy Sára hirtelen a semmiből feltűnt és lökött rajta párat. Értetlenül nézett lányra, aki már ekkor durván szólt hozzá, Ádám viszont köpni-nyelni nem tudott.
- Mi van már? Ne lökdössél már, hallod? - tört fel belőle végül a kérdés, miközben haragosan pillantott az eridonos leányzóra, s abban a percben eszébe se jutott, hogy miféle szörnyűséget követhetett el, annyira máshol jártak a gondolatai. Erről a szoba is tanúbizonyságot tett, hisz a hófehér helyiség hirtelen színt váltott, először elsötétedett, feketéből vörösen kavargó, végül bordó szín borított minden négyzetcentimétert.
- Sára! Rohadtul nem vagyok jó passzban, szóval mond már el, hogy mi bajod van velem? Ártottam én neked valamit?? - kérdezett rá újra, miközben dühösen fúrta pillantását a lány tekintetébe.
Fellner Ádám
INAKTÍV



RPG hsz: 129
Összes hsz: 190
Írta: 2022. december 10. 18:47 Ugrás a poszthoz

Sára

Ahhoz képest, hogy mennyire tompa volt alig néhány perccel korábban, most szinte felpattantak a szemhéjai, és még a szemöldöke is magasba kúszott, ahogy hallgatta a lány vádjait. Nem is értette Sárát, hisz tök jóban voltak régóta, meg amúgy is, volt épp elég baja, a szíve majd meghasadt, hogy elveszítette a legjobb barátját, s most még azzal is szembesülnie kellett, hogy egy másik lány, akit kedvel, utálja őt, s ahelyett, hogy kapna egy ölelést, itt veszekszik vele.
Értetlenül is tárta szét a karjait, bár még ez is lomhább mozdulat volt ahhoz képest, ahogy általában működik. - Hát rohadtul nem tudom - vágta is rá, kissé nyersebb mód, ahogyan azt illene, de hát mentségére legyen, betámadták.
Viszont mikor a lány újra megszólalt, azon nyomban bevillant Ádámnak, hogy miről van szó, s egy pillanat alatt ráeszmélt, hogy elhívta Sárát aznap egy koncertre, amire aztán nem ment el, hisz akkor tudta meg Leila halálhírét.
- Basszus…- nyögte ki, de ekkor már látta, hogy Sára fordul is sarkon, ezt viszont nem hagyta, nem akarta, hogy még valakit elveszítsen. - Várj - gyengéden szorított rá a lány karjára, csak épp annyira, hogy visszafordítsa a távozás mezejéről. - Ne haragudj Sára, szó sincs arról, hogy bármi fogadás lett volna! Csak történt egy nagyon szar dolog, és totál megfeledkeztem arról, amit lebeszéltünk. Nem akartalak megbántani, tényleg - mindezt tök őszintén mondta, s remélte azt, hogy Sára elfogadja majd a bocsánatkérését.
Fellner Ádám
INAKTÍV



RPG hsz: 129
Összes hsz: 190
Írta: 2023. március 27. 09:13 Ugrás a poszthoz

Lora

Ahogy az lenni szokott, a sors mindig a legrosszabbkor vág közbe, és teszi tönkre az ember életét. Leilát elveszítettem, onnantól kezdve pedig rohadtul nem érdekelt a suli, koncentrálni sem tudtam, és úgy éreztem, hogy megfulladok ebben a városban. Hátam mögött hagyva a sulit, el is utaztam, anyámat kísértem a fotózásaira, szükségem volt arra, hogy kikapcsoljon az agyam és valahol máshol legyek, távol attól a helytől, ami folyton Leilára emlékeztetett. Az iskolától persze kaptam egy figyelmeztetést, miszerint jó lenne, ha összekapnám magam, mert a sorozatos bukásokat nem tolerálják, s még egy esélyem maradt. Ki gondolta volna, nem igaz? Mindenesetre úgy döntöttem, adok még egy esélyt az iskolának, így a vizsgaidőszak végeztével visszajöttem, egy kicsit talán sikerült túllendülnöm a történteken, de Leila mindig is hiányozni fog, vele egy darabot veszítettem. Az életnek viszont mennie kell tovább, hamarosan vége a szünetnek, jön az évnyitó, és még be kellene szereznem pár holmit a sulihoz. Nem beszélve arról, hogy közeleg anya születésnapja is, viszont fogalmam sincs, hogy mit is kéne adnom neki. Emiatt kezdtem el ténferegni a piacon, míg meg nem akadt a tekintetem egy tetovált lányon. Jó, őt nyilván nem vihetem haza anyának, nem is azért akadt meg rajta a szemem, hanem mert ilyen sokféle tetoválást még nem láttam. Elő is húztam a fényképezőmet, s a távolból lőttem róla egy képet, aztán egy kicsit közelebb sétáltam, mire feltűnt, hogy árul is valamit.
- Szia, bocsi, az előbb lőttem rólad egy képet, ha nem gond, felhasználhatom a portfóliómban? - kérdeztem a lányt egy barátságos mosollyal.


Fellner Ádám
INAKTÍV



RPG hsz: 129
Összes hsz: 190
Írta: 2023. március 27. 09:50 Ugrás a poszthoz

Lora

- Szia - köszöntem ismét mosolyogva, szerencsére egész jól reagált, mert volt már olyanban részem, amikor meg akartak csapkodni, mert félreértettek.
- Fotós vagyok, vagyis olyasmi és portfóliót készítek magamnak, hogy később dolgozhassak, ahhoz kéne pár fotó, téged meg már rögtön kiszúrtalak, mert tök jók a tetkóid! - tény, ritkán látni ilyen motívumokat, ez egyáltalán nem volt jellemző ezen a környéken.
- Persze, csak ha nem bánod, meg is tudom mutatni, ez digitális - böktem rá a kamerára, s már toltam is elé, hogy lássa azt a képet, amit a távolból lőttem róla.
Fellner Ádám
INAKTÍV



RPG hsz: 129
Összes hsz: 190
Írta: 2023. március 27. 10:20 Ugrás a poszthoz

Lora

- Szia - és még egy kör, ezen már el is nevetem magam, az biztos, hogy köszönésben a maximálisat nyújtottuk.  - Na, miért mondasz ilyet? Nagyon menő, Kaliforniában mindenki így mászkál - enyhe túlzással, de igen, elég sokan varratták magukat a nyugaton, meg mondjuk Londonban is, de tény az, hogy ez a kis város Margit nénivel még nem volt felkészülve erre. A digikészüléket közben úgy tartottam, hogy a fényviszonyok ne rontsák a kép minőségét, így kicsit közelebb lépve hozzá. - Mondjuk az se lenne rossz - nevettem fel, de tény, hogy azért ez az elkapott pillanat tényleg jól sikerült.
-  Az ékszerekről? Persze, szívesen. Hogy szeretnéd, csak az ékszerekről, vagy Te is legyél rajta? - villantottam egy mosolyt, s még mielőtt válaszolt, már lőttem is róla egy képet.
Fellner Ádám
INAKTÍV



RPG hsz: 129
Összes hsz: 190
Írta: 2023. március 27. 10:57 Ugrás a poszthoz

Lora

- Pedig jó lett - vigyorgok a kattintás után, s már a képet csekkolom, ekkor sikerül kikapnia a kezemből a gépet, és mire reagálnék, már lőtt is rólam egy nyitott szájas képet. - Héé, de nyitva volt a szám - röhögve rázom meg a fejem, meglesem a fotót, azért nem gáz annyira, de a tetkós lány jobban mutatott a képeken. - Na oké, akkor lövök ezekről a bigyókról pár képet, aztán előhívatom és majd kirakhatod, vagy át is küldhetem, ha az jobb. Egyébként mik ezek a cuccok? - érdeklődöm, miközben kicsit rendezkedek az asztalnál , leguggolok és próbálok egy közelit lőni az ékszerekről.
Fellner Ádám
INAKTÍV



RPG hsz: 129
Összes hsz: 190
Írta: 2023. március 27. 16:44 Ugrás a poszthoz

Lora

- Pedig éhes vagyok - feleltem nevetve, de sajnos igaz volt, tényleg kezdtem megéhezni, ami egy piacon mondjuk nem csoda, hisz kavarognak az illatok, sütik a lángost és mindenféle finomságot. Most viszont munka van kéremszépen, így vissza is pillantottam az asztalra, aztán meg a gazdájára.
- Nem? Hát mi? - kíváncsian vettem szemügyre és érdeklődve hallgattam a tetovált lányt. - Wow, komolyan? Ez de menő! - na ilyenről se hallottam még, az egyiket balommal kézbe is kaptam, hogy jobban szemügyre vegyem, egyelőre viszont nem láttam benne miniÁdámot, és azt se, hogy mondjuk lézerkarddal rohangál. - Hm, és mondjuk ha ajándékba szeretném valakinek és hozok róla egy fotót, akkor is el tudnád készíteni? - lelkesen pislogtam, mert azt hiszem, hogy megvolt anyának az ajándék. Bár, ezek a furi üveges illóolajok is jól néztek ki. - És ezek itt mire jók? Szerelmi bájital? - pillantottam rá egy mosollyal.
Fellner Ádám
INAKTÍV



RPG hsz: 129
Összes hsz: 190
Írta: 2023. március 28. 14:37 Ugrás a poszthoz

Lora

Feljebb vontam a szemöldököm a felajánlásra, aztán el is röhögtem magam. Jó nem voltam finnyás túlzottan, lehet, hogy még el is fogadtam volna a müzli felét, de nem akartam pofátlan lenni, másrészt inkább lángosra vágyakoztam. Előtte azonban volt még némi teendőm, s most hogy sikerült megbeszélnünk a képekkel kapcsolatos dolgokat, neki is állhattam fotózni. Lőttem is pár képet, közelebbről, hogy szépen és élesen látszódjon a portéka, közben két kattintás közt figyeltem, hogy mit mesél a lány.
- Szuper, szerintem akkor sokszorosítok neked a képekből párat, hogy tudj kitenni hirdetést is, hátha többen jönnek majd - meséltem egy mosollyal, s még lőttem pár képet.
- Hát kész is vagyok. És ha ennyire jók ezek az olajok, akkor ebből és hm, mondjuk ebből kérnék egyet. - böktem rá két különböző színű fiolára, majd elkezdtem matatni a dzsekim belső zsebében, keresve a tárcámat.
- Hú amúgy, meddig dolgozol? Mert felvinnélek anyámhoz - néztem rá egy mosollyal, át se gondolva azt, hogy nem fejtettem ki neki a mondandóm lényegét.
Fellner Ádám
INAKTÍV



RPG hsz: 129
Összes hsz: 190
Írta: 2023. március 28. 15:52 Ugrás a poszthoz

Lora

- Előtte mondjuk ennék, mert tényleg éhes vagyok - fűztem még hozzá, félig-meddig már a finom lángosra gondolva, talán emiatt se vettem észre, hogy mit mondtam. - Mi? - értetlen arckifejezéssel néztem aztán a lányt, de ahogy tovább mondta, már kezdett is égni a képem, mert rájöttem, hogy félreérthette a mondandóm.
- Fúúú nem, bocsi! Nem vagyok ennyire tapló, meg semmit se akarok, na ne érts félre, mert egyébként csinos vagy, csak… - hű és itt már kezdett is folyni rólam a víz, minél jobban magyaráztam, annál inkább nyílt meg alattam a föld.  
- Jó, kezdjük elölről - vigyorogtam rá végül zavartan.
- Szóval Ádám vagyok, szia - ismételt köszönés, és nyújtottam is a kezem egy kézfogásra.
- Anyukám fotós, mostanában különleges emberekről készít portrékat és amikor megláttalak, bevillant, hogy wow, hát mennyire örülne már, ha ő is lőhetne rólad néhány fotót. Emiatt gondoltam, ha van kedved így modellt állni, akkor szívesen bemutatnálak neki, meg az ő szülinapjára szeretném azt az ékszert és akkor egyben így ugye látnád is, hogy milyen. Túl sokat beszélek, mi? - kínos vigyort húztam az arcomra, s inkább a tárcámban kezdtem kotorászni, hogy fizessek.
- Tuti? Köszi! De akkor mondjuk egy lángost? Arra meghívhatlak? - ha már tapló voltam, hát legalább ezzel engeszteljem ki.
Fellner Ádám
INAKTÍV



RPG hsz: 129
Összes hsz: 190
Írta: 2023. március 29. 17:50 Ugrás a poszthoz

Lora

- Jaaa, húúú bocs, én azt hittem, hogy én voltam túl tapló - mosolyogtam rá, s végre így már fel is engedtem. Azt hiszem, hogy túl komolyan vettem mostanában mindent, mióta megtörténtek a dolgok, s valahogy vissza kellett még lazulnom a való világhoz. - Nem vagyok ám mindig ennyire…merev - fűztem hozzá, közben megráztam a kezét is, mindkét név szimpi volt, viszont a szomszéd Manci miatt úgy döntöttem, hogy inkább Lorázni fogom.
- Ha hiszed, ha nem, ez még engem is meglep, soha nem dumáltam még ennyit - megint csak nevettem, hát mit tehetek róla, hogy most itt szómenésem lett. Fura, biztos a levegő okozta, vagy az időeltolódás.
- Szuper!  - örültem, hogy nem kellett győzködni, bizonyára anya is kiugrik majd a bőréből, mert egy tetovált nőre már hetek óta vadászott, az egyik modellügynökség jelzett is neki, de aztán váratlanul visszamondták, így már ezért is megérte kijönnöm a piacra.
- Tuti? Hát jó, pedig szívesen kajáltam volna veled, de akkor mit szólnál hozzá, ha mondjuk én elmegyek kajálni, meg hazamegyek és előhívatom a fotód, aztán mondjuk délután négy körül találkozunk és akkor hoppanálunk Budanekeresdre? - reméltem, hogy a távolság nem tántorítja majd el ettől a kis kiruccanástól.
Fellner Ádám
INAKTÍV



RPG hsz: 129
Összes hsz: 190
Írta: 2023. április 17. 18:56 Ugrás a poszthoz

Lora

- Még az is lehet, ha éhes vagyok, nehezen tudok gondolkodni - jegyeztem meg egy szemtelen mosollyal, jó is volt tisztázni a félreértést, azt meg el tudtam fogadni, hogy nem éhes, vagy nem kedvelei a piaci ételeket. Nekem sem volt minden a kedvencem, utáltam a belsőségeket, viszont itt a piacon szívesen ettem sült kolbászt, lángost vagy valami jófajta pörköltöt. Már a gondolattól is jobban éheztem, halkan korgott is a gyomrom, a dicséret viszont nem kerülte el a figyelmem, el is mosolyodtam. - Hát ezt most bóknak veszem -  nevettem tovább, majd biccentettem. - Találkozzunk négykor az árnyas sétányon, aztán majd keresünk egy jó helyet, ahonnét elhoppanálhatunk. Akkor majd délután! - integetve mentem tovább, vettem magamnak egy sajtos-tejfölös lángost, megettem, aztán visszamentem a kastélyba, hogy előhívjam a képeket a délutáni találkozóra.
  
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Fellner Ádám összes hozzászólása (33 darab)

Oldalak: « 1 [2] Fel