Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

*________*

De csinosak leszünk

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Hiba lenne ezen a csodaszép napon a kastélyban maradni. Igaz, hogy volt egy kis eső nemrégiben, de ez nem szegte kedvét történetem főszereplőjének, hiszen ha hív a „vadon”, akkor bizony úgy hív, hogy nem lehet neki nemet mondani. Ezért is történt az, hogy végzett aznapra minden órával – az utolsó egy csúfos bájitaltan óra volt -, és még volt benne egy kis energia, hogy megnézze magának a falut. Pontosabban a kis tóhoz szeretett volna már reggel óta eljutni. Reggel kilenc órától kezdődött az első szenvedés, amikor is Seth Gareth Selwyn tanár úr beszélt mindenféle bűbájtanos dologról, de Bíboranna az ablakból kifelé nézve „figyelt” az egész órán. Kinn szeretett volna lenni végre. Érezni a napsütést, a természet energiáját. Még ha nem is teljesen messze az emberektől, de ez is megteszi. Így jut el lassan a stéghez, egy gyűrött, fehér pólóban, egy rövid vászonnadrágban és egy fehér papucsban. Az utóbbit abban a pillanatban ledobja magáról, hogy füvet érez a talpai alatt. Nagyon szeret mezítláb sétálgatni, van benne valami, ami megnyugtatja. Kicsit vizes még a fű az eső miatt, kicsit ragad a sár is a talpához, de nem különösebben zavarja. Vállán egy hosszú kötél pihen, tenyerében pedig hatalmas, jól táplált varangyát, Petymeget tartja. Jó neki is, hogyha egy picit kijön a kastélyból, s ez neki kifejezetten kedvező idő. Újra kezd tűzni a nap, jó párás a levegő, amit a lány állatkája igencsak kedvel.
A stégtől nem messze áll meg, két fa közé érkezik, ahol egy pad is található. A kötelet a fűbe hajítja, míg a brekkencs a pad alá kerül. Ott van egy kis víz, sár, minden, ami Petymeg szemének és szájának ingere lehet. Mosolyogva simít egyet a nyálkás kis testen, majd odasétál az egyik fához a kötél egy végével. Szorosan megköti, majd megismétli ugyanezt a másik fánál, a kötél másik végével. Fel sem tűnik neki, hogy papucsát az út mellett hagyta, csupán a varangyra, és a kiszemelt helyre figyelt. Lábujjaival megnézi, hogy eléggé feszes-e a kötél, majd óvatosan felpattan rá, és próbálja egyensúlyát megtartani. Amint ráérez, jöhet is a séta a kötélen. Hihetetlen jó játék, mindig le tudja magát foglalni vele. Csivitelnek a madarak, és kicsit a levegő is megmozdul.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Az őszibaracknak nincsen más választása. Muszáj engednie, hogy darabokra vágják, majd Bíboranna jóízűen el is fogyasztja a gyümölcsöt. Mindet. Elégedett fél mosollyal az arcán nézi a felsőbb évest, akinek a szavaira csak alig láthatóan bólogat. Mármint az arra irányuló részre, hogy ő maga melyik évfolyamban van. S mivel éppen az őszibarack végét rágja, ezért hangot nem is ad ki, csupán bólogat arra, hogy igen, ő első évfolyamos. Kicsit mintha büszkén ki is húzná magát. Elvégre büszke. Tényleg az. Kicsi mugli lányból boszorkánytanonccá lett, így tényleg lenne miért hencegnie. Persze ezt otthon nem mondhatja el senkinek sem, mert… hülyének néznék?! Igazából nem. Mindenki tudja, hogy ő a vörös fura lány, szóval senki nem lepődne meg varázstalan városkájában, ha éppen azzal kezdene, hogy ő bizony a Bagolykő Mágustanoda diákja ettől az évtől. Vicces. Lenyeli az utolsó falatot, és fűzöld íriszeit Kamillára emeli. Eddig még nem volt szerencséje utolsó évfolyamossal találkozni.
- Akkor már végzős vagy? – kérdi csillogó szemekkel.
Egy igazi utolsó éves. El sem tudja képzelni, hogy mi mindent tudhat már egy ilyen diák. Biztosan vannak szuperképességei. Vajon mik vannak még ebben a világban? Láthatatlanná tud változni? Tud a gondolatával irányítani dolgokat, esetleg… embereket? Ebben a pillanatban világosodik meg a Petheő-Gönczy lány. Nem csoda, hogy titkolják a varázslók és boszorkányok létezését. De elhessegeti a dolgot.
- Köszönöm azért – mondja, majd ajkait kicsit összeszorítja. – Nem tudom, hogy mire számítsak. Nagyon nehezek a vizsgák?
Mondjuk, mihez képest. Bíboranna – mint említettem egy jó párszor – nem ebből a világból való, így biztosan lesznek nehézségei. Valójában, azt sem tudom megmondani, hogy pontosan melyik világból érkezhetett. Ő valahogy teljesen más, mint azok a gyerekek, akikkel élete során találkozott. Talán ezért lesz egyszerű beilleszkednie ide. Vagy az is lehet, hogy itt sem fog sikerülni. Elgondolkodva néz a mellettük lévő asztalhoz, ahol lassan pakolnak a diákok, hiszen nemsokára kezdődik az első tanóra.
- Kamilla – kezd bele félszegen. – Szerinted, ha a mug… a varázstalan emberek megtudnák, hogy ez egy létező világ… veszélyesnek gondolnák rájuk nézve?
Hiszen olyan képességei vannak a varázsvilág embereinek, amik akár tényleges veszélyforrások lehetnének a begyepesedett muglik szemében. Váratlan gondolat ez így kora reggel, de most éppen ez indult be a vörös koponyában.
- Érted, hogy’ gondolom – emeli meg vállait, miközben bólint egyet-kettőt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Ahogyan karba tett kézzel ácsorog, egy boldog, apró mosoly száguld végig a szeplős arcon. Soha nem volt még varázs zeneboltban, és meg sem fordult a fejében, hogy keressen egyet. Habár, Eric mesélte neki, hogy talán még az iskolában is vannak olyanok, akik zenélnek, sőt híres, fiatal celebek is megtalálhatóak a kastélyban. Vagy csak nem messze a kastélytól… már nem emlékszik pontosan, és nem tudna ezen gondolkodni, hiszen teljesen elvarázsolja a hely. Arra, hogy valóban hárfán játszik-e, csupán gyermekien bólint egyet, majd kettőt, s zöld szemeit a fiúra emeli. Most eltűnni látszik a zavarodottsága, úgy érzi egy picit, hogy hazai pályán van.
- Egészen biztos – mondja egy fél mosoly kíséretében, még mindig a fiút nézve.
Ajkait összeszorítja, ahogyan újra körbenéz a helyiségben. Hárfa után kutat. Annyira nem kell messzire néznie vagy mennie, hiszen elől vannak a húros, pengetős hangszerek. Még nem indul meg a hangszer irányába, sőt valamiért néhány lépést a fiú irányába intézi, ahogyan nézi a hangszerek hadát felsorakozni a teremben. Nagy sóhaj hagyja el vörös ajkait, majd kitekint az ablakon, s konstatálhatja, hogy még mindig esik az eső. Úgy néz ki, hogy egyszerűen soha nem fog elállni. Nem baj. A fiú megragadja kezét, és finoman közelebb húzza magához. A lány szemei szégyellősen, meglepetten kidüllednek, miközben figyeli Arlent, azt, ahogyan a fiú ajkai közel kerülnek kézfejéhez. Zavarodottan elmosolyodik, ezzel egy időben lassan elhúzza a kezét, s mintha eddig is ezt szerette volna tenni, az egyik arcába lógó tincset a füle mögé helyezi.
- Arlen – mondja ki a nevet, s rossz szokásaként beleharap szája belsejébe.
Hezitálva, de leül mellé oda, ahová készítette neki a helyet. Térdük egy pillanatra összeér, ahogyan helyet foglal a fiú mellett, hirtelen elkapja egy szelíd mosoly kíséretében, majd jobban összehúzza magát.
- Játssz valamit – nézi a padlót, aztán felemeli zöldes tekintetét a fiúra.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Szia Botond És szép vasárnapot mindenkinek

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Igeeeen, ide is elér lassan

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Zöldszín szemeit lehunyja, és mélyet szippant a végre meginduló levegőbe. Millió aroma ér el szaglószervéhez. Az eső utáni illat kicsit mocsárszerű, de nagyon izgalmas. Vörös tincsei meglibbennek a szellőben, miközben szeplős arcát a felbátorodott Nap felé fordítja. Gyönyörű ez a napsütéses idő. Egy újabb mély levegőt vesz, s szinte úgy érzi magát, mint aki a fellegekben jár. Lába elhagyja a kötelet, csak úgy lebeg a semmiben. Az igazat megvallva, ez igaz is.
- Áááá – mondja félhangosan, miközben hátsó fele lassan eléri a sáros földet.
Teljesen elfeledkezett arról, hogy már a kötélen van; arról, hogy egyensúlyoznia kéne. Dühös gyermekarcot vágva, fordul a varangy felé, aki eddig nem is figyelt gazdájára. Jól elvolt a saját kis brekkencs világában, noha azt már nem tudta figyelmen kívül hagyni, ahogyan Annus a fűbe pottyan. Egy ideig békaszemet néznek egymással, majd megcsillan a nyálkás kis állat általában tompa tekintete. Végül egy hangos brekegés hagyja el a széles szájat.
- Igen – kel fel a lány, és porolja le fenekét. – Valóban nagyon vicces.
Hunyorít játékos haraggal állatkájára, majd elnéz a távolba. Ismét érzi, ahogyan a napfény csiklandozza pettyes orcáját, amire lágyan elmosolyodik. Érkezik már néhány diák. Vége van az utolsó hivatalos tanórának is a mai napra. Egy fiút és egy lányt figyel, ahogyan nem messze tőle leülnek a fűbe egy kockás plédre, és egy nagyobb kódexet kezdenek bújni ketten. Szép kép. Olyan szépen néznek egymásra. Anna mélyet sóhajt, majd a stég irányába emeli szemeit, ahol egy göndör hajú, fiatal lányt pillant meg. Egyidősek lehetnek, habár ezt nem egyszerű megállapítani ebből a távlatból. Kicsit összeszűkíti szemeit, hogy lásson ebben a napfényben, s észreveszi, hogy a másik fiatal kölcsönösen őt figyeli. Barátságosan elmosolyodik, majd integet egyet neki. Azzal hátat fordít, visszamászik a kötélre, és amint megtalálta az egyensúlyát, újra a lány felé fordul arcával. Nem szól, nem akar kiabálni, csupán int egyet kezével hívogatóan, hátha Neki is van kedve játszani egy kicsit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Sziasztok

---

Majci, milyen szép megint az avatarod *____*

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Észreveszi a fiú kacsintását, amit egy másik lánynak intéz, ezért tekintetét azonnal zavarodottan elkapja, majd nagyon lassan, szinte félve néz zöldjeivel a mellette ülőre. Ajkaiba harap, és oldalra fordítja vörös sörénnyel díszített buksiját, miközben felveszi a várakozó állást. Nem akart ő egyáltalán belerondítani a fiú flörtölésébe. Merlin ments, hogy így legyen. Csupán nem számított rá, hiszen ő még annyira gyerek lelkiekben, nem volt eddig kitéve ilyen helyzeteknek, s van, hogy megzavarodik tőlük. Nagyot nyel, majd a fiú kérdésére szélesen elmosolyodik, ahogyan a padlóra kúszik a zöld szempár. Szó nélkül megcsóválja a fejét, miszerint nem akar ő itt parancsolgatni, de egyszerűen olyan kíváncsi lett. És az a lány kövezze meg először, aki nem szereti, hogyha egy fiú énekel. Valaki? Na, ugye, hogy imádjuk mind. Arlen nem tűnik szégyenlős ifjúnak – már a kacsintásból kiderült -, hiszen egy pár perc telik el, s megpendíti a húrt, hogy az első hangokkal lavinát indítson el a lány lelkében. Anna hosszú és még hosszabb percekig figyeli a daloló fiút. Sokakat hallott már életében zenélni és énekelni, de nem jut hirtelen eszébe egy ember sem, aki lekörözte volna ezt, amit most hall és lát. Vagy nagyon sok időt szentel ennek a hobbinak ez a fiú, vagy valami hatalmas nagy tehetség ül most itt, a rőt hajú lány mellett. Zöld szemei elvarázsoltan csillognak, majd amikor abbamarad a dal és a gitár is elnémul, a feléjük forduló tömeg hangosan megtapsolja a tehetséges ifjút. Azonban Bíboranna sem tapsolni, sem szólni nem tud. Tapsolnak, tapsolnak. Tapsvihar. Egy „imádlak Arlen” is elhangzik egy fiatal leány szájából, mire a fiatal Navinés elgondolkodva tekint vissza a lemezbolt sztárjára. Mintha egy híresség mellett ülne. Felrázza magát, majd amikor mindenki elhallgat, halkan tapsol egy párat.
- Erre nem számítottam – vallja be picit elvörösödve, ahogy’ összeér a két térd. – Nagyon… nagyon szép volt, Arlen – nyel egy nagyot, majd elkezdi lehámozni magáról táskáját és kabátját.
Kezd meleg lenni idebenn. Közben próbálja tincseit rendezni, hogy az összekócolt frizura helyére ugorjon, s ne nézzen ki ilyen elhagyatottan.
- Hol tanultad mindezt? – kérdi, miközben dzsekijét batyujába próbálja erőltetni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Lovag *__*

Akkor párdón, most vettem csak észre, Majus

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Lassan maga mellé engedi hosszú jobb karját, amivel az imént integetett és intett. Így picit elveszíti az egyensúlyt, ezért hogy korrigáljon, gyorsan eltaszítja felsőteste mellől kezecskéit, és újra az optimális tartásba játssza magát. Visszatekint a lányra, aki félszegen mosolyogva, igen bátortalanul indul meg az ő irányába. Az első pillanatokban Bíbor nem is gondolta volna, hogy évfolyamtársa megindul felé. De ezért is szép az élet. Bátortalanság. Milyen jópofa kis érzés. Amikor feszeng az embergyerek, és nem tudja, hogy mit tegyen, pedig valami legbelül mondaná neki, hogy tegye csak meg, de a váz mégis gyenge, és nem mer. De a göndörség meri. Csodálatos. A vörös leány tehát megtesz egy pár lépést a kötélen. Lábujjait a zsineg köré fonja, s akár egy kismajom próbálkozik az egyensúly megtartásával. Nem figyel most a másikra, hiszen úgy gondolta, hogy lassan megérkezik mellé. Azonban ez elmarad. Szemöldökét értetlenül összehúzva tekint a lány irányába. Megállt. Nem messze ugyan, csupán pár méterre Bíbortól. Ácsorog és int egyet. Barátságos mosollyal fűszerezve. Úgy látszik, hogy nagyon félénk. Ezért most élnék egy furcsa – és remélem, hogy nem bántó – hasonlattal; mivel a barna hajú olyan, akár egy vadon szülötte kisállat – nem kinézetre, hanem viselkedésre -, ezért nincsen vele túl nehéz dolga Bíbornak. Az állatok és a természet a mindene, így ha a másik még nem áll készen arra, hogy megszólaljon vagy közelebb menjen, akkor hát nem. Majd idővel. Elijeszteni sem akarja őt. Felkeltette az érdeklődését. Talán kölcsönös ez az érzés.
Halkan megköszörüli torkát, majd játékosan, szokásos színpadiasságával biccent és hajol meg egy picit köszönésképpen. Természetesen mosolya nem múlik, sőt inkább picit szélesedni is látszik. Mutatóujja hirtelen a levegőben mutatja a másik lánynak, hogy várjon és figyeljen. Bíboranna kihúzza magát, majd aprókat ugrálni kezd a kötélen, és zöld szemeit társára emeli. Nagyot sokat gyakorolta már, hogy vissza tudjon érkezni esés nélkül a kötélre. Persze ilyenkor koncentrálni kell. Igen. Néha azt is tud. A mutatvány után lelép a pórias játékszerről, de nem a bongyor irányába, nem akarja megijeszteni. Odalép varangya mellé, felemeli, és megmutatja pajtásának. Kérdőn tekint felé, miközben az állat szájához mutat „Van nálad valami étel?” jelzéssel.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Reggel, amikor beugrottam a mókuskerékbe, akkor hideg volt, most pedig visszabújtam az odúmba, de azt hittem, hogy leolvad az arcom hazafelé jövet Nem bírja a kis szervezetem ezt a durva hőmérséklet-ingadozást.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

- Ó – lepődik meg. – Köszike.
Mosolyog kedvesen a fiúra, így nem csak szóban köszöni meg a segítségnyújtást. Sok minden van a táskájában, így nagyon nehezen boldogult azzal, hogy belegyömöszölje a viszonylag vastag kabátot. Igazán gyorsan meg tud fázni, ezért mindig bebiztosítja magát. Ruhát tud levenni magáról, ha melegebb lesz az idő. Azonban ha hűvös van, és nincsen nála plusz réteg, igencsak meg van lőve. Ezen gondolkodva hagyja zöld szemeit a fiún, s amikor ráeszmél, hogy hosszú, hosszú percekre belebambult a másik kékjeibe, borzasztóan elszégyelli magát, és elfordul a másik irányba. Nem szándékos volt, de nem is bánta, hogy alaposabban megfigyeli Arlent. Csupán akkor ijed meg, amikor ráeszmél arra, ami történt.
- Igen, nem jó mindig egyedül – jegyzi meg még mindig kicsit szemérmesen.
Egyelőre nem néz vissza beszélgetőpartnerére, csupán bakancsát figyeli, miközben gyermekien mozgatja lábfejeit mondandója közben.
- Nem jellemző – mosolyodik el, ahogyan ajkaiba harap. – Én egy varázstalan kisvárosból jöttem ide, Egerből. Ott játszottam kötelezően hangversenyeken, meg volt vizsga minden év végén – húzza el dús ajkait. – Ilyenkor kellett közönség előtt játszanom.
Fejezi be meglepően sokszavas beszédét. Aztán felteszi tudatlan kérdését.
- És te? – néz fel ismét a kék szemekbe. – Szoktál?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Szeptemberben megyek Már alig várom. Ott lenne nekem a jó világ. Szeretem azt az időjárást. Te kinn laksz, Viki? *___*

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Bagolyház

Sietős léptek zaja töri meg a folyosó csendjét. Nem sokkal utána nyílnak a tanteremajtók, és a többi diák is kiözönlik. Azonban Bíboranna próbálja tartani a távolságot, hiszen az órák után nem szívesen beszélget a többi diákkal. Nem azért, mert nem szereti az embereket. Butaság. Mindenki tudja, hogy ő nagyon is kedveli embertársait, de amint vége van a tanóráknak, inkább elsiet a tett színhelyéről. Nem úgy teljesít még mindig, ahogyan kellene. Nem akarja, hogy ez beszéd tárgya legyen. Gyógynövénytan könyveit mellkasához szorítva szalad az őt követő tömeg elől. A legközelebbi lehetőségnél vesz egy balost, majd a falnak dőlve sóhajt egy mélyet. A hétvége után most nagyon nem hiányzott neki a tanítás. Szeme sarkából figyeli, ahogyan a diáktársak pletykálva elsétálnak mellette, aztán amint kitisztul kicsit a terep, elindul a bagolyház irányába. Napok óta fel szeretné adni levelét édesanyjának, de valahogy soha nem jött össze. Meglepően nagy csend van most a házban. Zöld szemeivel egy bagoly után kutat – egy fiatal, izgága uhu -, amivel mindig nehéz dolga van. Nem sok időbe telik, és meg is pillantja a szárnyast pár méterrel feljebbi szinten. Vörös hajába túrva szívja fel magát, majd felkapaszkodik az első szintre, ahol bocsánatot kér néhány állatkától, majd eljut a másodikig is, de szegénykém nem a legerősebb lány, ennyitől kipurcant a karja. Fogait összeszorítva emelné magát a makacs bagolyhoz, de keze megcsúszik egy… fantáziátokra bízom, hogy min, és hangosan ér földet. Egy fájdalmas jajgatás hagyja el ajkait, miközben hanyatt terül ki a mocskos földön. Fájdalmában szemeit összeszorítja, és próbál arra koncentrálni, hogy ne sírja el magát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Idézet az idézet idézetében Látogatóba egyelőre. A legjobb pajtásnőm kiköltözött pár hónapja, és meglátogatom. Ők St Helensben laknak, kíváncsi vagyok rá. Te merre laksz?

---

Szia mindenki *integet*

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Sziasztok

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Alig-alig elfáradtam ma is.

Te hogy vagy, Dimdim?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Olyannak is szántam A szemüveggel nem is mindig csak a baj van. Habár, most lehet, hogy a barack volt a hibás.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

o.O that's not good.

Teljesen megértelek, én is agyérgörcsöt tudok kapni, amikor elfogy a tisztító. Mindenhol maszatos arcú embereket látok...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Nem, nem *integet* Itt vagyok, csak elbambultam.

Szia Kolos

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Ó, köszönöm szépen

---

*integet Hellának*

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Bagolyház

Érzi, ahogyan sajog a jobb válla, hiszen ezzel a testrészével próbálta tompítani az esést. Feje is zsong, azt is igencsak beütötte. Szerencsétlen egy nap ez. A gyógynövénytan óra sem sikerült úgy, ahogyan szerette volna, pedig még korrepetálásra is jár belőle egy felsőbb éves lányhoz. Valahogy nem akar a fejébe férni a dolog. Mindegy. Nem ebből fog meggazdagodni, az is egyszer biztos. Hunyorogva néz felfelé, ahogyan csak az őt figyelő baglyokat látja. Megemeli bal karját, mutatva nekik, hogy minden rendben van, csak nagyot esett, aztán ismét lehunyja szemeit, és várja a halált. Na, jó. Azért ennyire nem vészes a helyzet, de egy ilyen nap után nem érzi magában azt a borzasztó pozitivitást. Nem sok idő telik el, csupán pár perc, amikor is megjelenik mellette egy ismerős alak. A nemrég megismert Eridonos lány az, akivel az előző tragédián is együtt ültek. Fájdalmasan mosolyog egyet, miközben szemeit Ingridre emeli, majd megcsóválja a fejét.
- Nem vészes – sóhajt nagyot. – Kicsit szerencsétlen a napom. De láthattad, hogy az órán sem szuperáltam.
Enged meg még egy kisebb mosolyt, majd a felé nyújtott kacsóra néz. Elkell a segítség, még mindig sajog mindene. Egyre jobban terjed a testében a fájdalom, de biztosan hamar rendben lesz. Nem szokott az ilyen sokáig tartani.
- Köszi szépen – fogja meg a kezet, s felül a koszos földön.
Egyelőre nem akar még felállni, ahhoz még nem regenerálódott.
- Nem is tudom, hogy mit gondoltam – porolja le karjait dühös arcot vágva. - Levél az otthoniaknak? - próbál végül beszélgetést kezdeményezni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

*berobban a köztudatba*



Sziasztok! Régen örültem ennyire a pénteknek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Nyaff :D A tudat nekem is leépült a héten, mondjuk. Mert végre olyan munkahelyem van, hogy nem kell pénteken és szombaton éjszaka dolgozni És végre van miért várni a hétvégét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Bíboranna egyszerű. Akár a faék, ahogyan szokták mondani, noha nem minden esetben negatív értelemben. Sőt, inkább a pozitív tulajdonságai közé sorolnám ezt az ártatlanságot és gyermeki rácsodálkozást. Zavarba hozni sem nehéz ám. Azonban ezt Arlen is szemmel láthatóan észrevette, és tetszik is neki a helyzet. Tipikus. És mégsem az. Most nem úgy van zavarban, mint általában. Hiszen általában ez egy zavaró érzés számára. Jelenleg sem teljes az öröm, hogy így érez, de mégis valami más, ahogyan a csintalan kékekbe tekint. Köszönjük, esőzés.
- H…hogy’ megy? – kérdezi kissé ijedten.
Ilyenkor törvényszerű, hogy zavartan beletúr a vörös, szög egyenes tincsekbe, amik most az eső miatt kissé szénaboglya-hatást keltenek, majd elkapja zöld szemeit a fiúról, és halványan mosolyogva az egyik szépen kidolgozott brácsára koncentrál, miközben újra megszólal.
- Rendben – néz le a padlóra, utána bakancsára, majd ismét Arlenre.
Nem tudja, hogy miért, de ezzel ígéretet tett a fiúnak, aki valószínűleg be is fogja hajtani rajta. Persze csak akkor, hogyha egyáltalán találkozni fognak még az életben. Látszik, hogy nem a Bagolykőben tanul. És Anna nem tudja, hogy következőnek mikor fog megjelenni Budanekeresden. A tömeg lassan szétoszlik, így újra indítanak valami lágy muzsikát, ami a legjobban illik a bolthoz, kicsit zúzósabb varázslózene ez. S mivel nem Led Zeppelin vagy Iron Maiden – vagyis nem mugli zene -, így nem tudja megállapítani, hogy kik lehetnek ezek, de nagyon jó kis hangzásvilága van. Lábfeje be is indul a ritmusra, majd bólogatni kezd a fiú mondandójára.
- Ahhoz képest, elég jól ment – állapítja meg.
Most nem mosolyog, csak elnéz a bolt másik végébe. Arlen biztosan járatos errefelé.
- Körbevezetsz? – néz vissza a kékekbe.

A fiú úgy néz ki, hogy boldogan körbevezeti a vörös lányt, így hagyják picit pihenni a gitárt. Arlen jobban ismeri a helyet, ezért ildomos körbevezetni Annust, aki - természetesen - érdeklődve figyel mindent a boltban. Lassan az eső is múlni kezd, a két fiatal pedig kicsit elveszik a hangszertengerben.

/ Köszönöm a játékot /

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Én terveztem, hogy kirándulok vagy csinálok valami értelmes dolgot, de jelenleg úgy érzem, hogy itt ventilátor előtt olvasás lesz, és egy kis játék. Elfáradtam

Rád mi vár a hétvégén?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Mmmm... tényleg sounds fun for me

A kötelező szombati takarítást vasárnapra ütemeztem. Szombaton semmit nem szeretnék csinálni. Most pedig befejezem végre az > Amnesiát < Már nincsen sok hátra.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Hihi El, bizony. Megyek is, játszom picit.

I'll be back