Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Egy pár másodpercig gondolkodnia kell azon, hogy mit is jelent a „lebaglyozzunk”, de végül felfogja a varázsló szlenget, és egyetértően bólint egyet Eric irányába. Jó, hogy végre mer kezdeményezni. Mármint, jó dolog, hogy elmer hívni valakit magával, hiszen eddig nem ez volt a jellemző a leányzóra. Inkább kerülte ezeket a helyzeteket, és most tessék. Itt van egy barát lakásán, a televízióját kell beüzemelni, vacsoráznak egyet, közben pedig nézik a jobbnál jobb mugli műsorokat. Érdekes érzés, hogy hónapok után először találkozik technikával. Hétköznapi, mégis olyan jelentőséggel bír most ez után az idő után, hogy azt szavakkal egyszerűen ki sem lehet fejezni. Így térjünk is vissza a beüzemeléshez. Gomb bemutatása megtörténik, és egy kis malőr ellenére, működni is kezd a masina. Igen, Anna most nagyon büszke magára, elvégre egyes egyedül vitte véghez az egészet. Zöld szemei Ericre kúsznak, aki gyermeki ártatlansággal figyeli a képernyőt, s úgy néz ki, hogy meg szeretné fogni a kisoroszlánt, mire Bíboranna elmosolyodik, egy kis huncut kacagás is elhagyja ajkait, majd odalép a fiú mellé. Ő is végigsimítja a képernyőt, majd ismét ráemeli tekintetét.
- Ez egy kicsit bonyolultabb ennél – kezd bele, miközben elindulnak a kanapé irányába. – Igazi történéseket mutat, de ezeket egy műhold sugározza – rájön, hogy nem teljesen érthető, amit mesél. – Az antenna, az a kis pálcaszerű, amit kihúztam belőle, az veszi fel a jelet, amit a műhold, ami egy mesterséges égitestnek nevezhető űrben keringő tárgy, sugároz vissza. Kicsit bonyolult ezt elmagyarázni – vakarja meg a nyakát zavarában. Ezért nem lesz belőle soha tanár néni. Nem tudja, hogy kell magyarázni, tanítani. Nem neki szánták ezt a pályát, habár édesanyja mindig is tanári pályára szánta volna a vörös leányzót.
- Az a lényeg, hogy a híradó az többnyire igazi, csak nem tudod megérinteni – vonja meg a vállát, mutatva, hogy ennél többet nem tud magyarázni, hiszen ő ebbe született, ő maga sem tudja rendesen elmondani, hogy hogyan is működik a televízió. De legalább megpróbálta. Minimális tudást így is át tudott adni a Wright fiúnak. Leülnek a kanapéra, majd elkezdik majszolni a szendvicseket. Ú, rukkola! Aztán a kezébe veszi újra a távirányítót, és félig teli szájjal kezd tovább magyarázni.
- Özkt ö gmb – mondja érthetetlenül, majd elvörösödik, hogy étellel a szájában kezdett el magyarázni, lenyeli a falatot, s folytatja. – Bocsánat – vörösödik tovább. – Ezeket a gombokat kell nyomnod, hogyha esetleg csatornát szeretnél váltani. Vagyis mást szeretnél nézni – nyom is egyet a felfelé mutató nyílra, így egy másik csatornára vált, ahol éppen egy operarészletet mutatnak.
- Hú, de régen láttam már a Varázsfuvolát – mosolyog boldogan és dúdolja. – Ez a kedvenc operám – nem néz a fiúra, csak nézi a gyönyörű hangú énekesnőt. Hogyha a fiút érdeklik a mugli dolgok, akkor Anna nagyon szívesen megmutat mindent, amit csak tud. - A varázsvilágban is van zene, igaz? – reméljük, hogy igen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Magyaráz. Mondja és mondja. Amennyire csak tőle telik, de rá kell jönnie, hogy ekkora információhiányos rést egyszerűen nem tudnak betömni ennyi széljegyzettel sem. Hümmögve bólint egyet, majd még egyet Eric mondandójára, majd halványan elmosolyodik. Nem várhatják el egymástól, hogy mindent azonnal megértsenek, de ez egy jó alap a tanulásra, hiszen Eric megtud majd idővel néhány dolgot a mugli tárgyakról, társadalomról, és Bíboranna sem marad teljesen tudatlan a fiúnak köszönhetően a varázsvilág elnevezésű „topicban”. Egy pár perc elteltével olybá tűnik a helyzet, hogy a magas fiú mégis megértett belőle néhány dolgot, máskülönben nem kezdené hasonlítani a televíziót a mágusok napilapjához.
- Varázslóújság? – húzza össze szemöldökét, de hamarosan kap is egy szórólapot. Zöld szemeivel végigfutja az első elé táruló hír, pontosabban hirdetést, majd bólogatva tekint fel Ericre. – Igen, hasonló módon működhet a kettő – jegyzi meg szájtátva. – Ezek még mindig annyira furcsa dolgok nekem. Mivel nekünk otthon van tévé és van újság is, ezért érdekes, hogy a kettő egy picit vegyítve van. Nagyon izgalmas – mosolyog szélesen, majd visszanyújtja a fiúnak a seprűről szóló kis hirdetést.
Ez a seprű biznisz is eléggé izgalmasan hangzik. Bárki vehet seprűt? Hol használhatja? Ezeket most mégsem teszi fel, mert valójában már meg kellett volna tanulnia, hiszen felvette ezt az órát is, de egyelőre még nem jutott el odáig. Nagyon lassan fogadja be az agya ezeket a teljesen új információkat. Eric tudna válaszolni, de kissé kellemetlennek találja, hogy ennyire kis butuska még mindenhez.
- Ó – csak ennyi hagyja el kissé szomorkásan ajkait, amikor az operáról esik pár szó. – Keresünk valami mást – mosolyog végül természetesen a fiú irányába, majd egy nagyot harap a szendvicséből, és megnyomja a felfelé léptető gombot, így ugrik még egy csatornát. Itt éppen valami reklámszerű van adásban. Egy jó drága autót reklámoznak boldog családdal és borsos árakkal. Megcsóválja rá a lány fejét. Nagyon nem szereti a reklámokat, a társadalom megrontójának is lehetne nevezni, ezért inkább odanyújtja a fiúnak a „kapcsolót”, ahogyan otthon szokták hívni.
- Próbáld meg te is. Én már tudom, hogyan kell. Fedezd fel a televíziózás rejtelmeit – sóhajt, majd még egy harapás a szendvicsből, és totál tele is lesz vele. Kettő szendvics éppen elég ennek a kis testnek egy étkezésre, habár egy óra múlva ismét meg fog éhezni. Egész álló nap tudna enni, annyira kis „beles” a lelkem. A koncertek gondolatára csak bólint egyet. Nagyon kíváncsi lenne, hogyan is néz ki egy varázsló- vagy éppen boszorkánykoncert. Kell egyáltalán zenekar? És az iskolába jár egy tinisztár? Csak jó hely lesz ez a Bagolykő. Annyira érdekes dolgok vannak itt, amiket otthon, a kis városában el sem tudott volna képzelni. Ezen elgondolkodva tekint a szoba egyik sarkába, amiből csak Eric tudja ismét kibillenteni. Meg is rázza magát, majd a fiú irányába tekint.
- Kérek szépen – a tea mindig jól jön. – Melegen, ha lehet.
Nagyon szemekkel figyeli, ahogyan a fiú „elkészíti” az italt. Mindig meg tudja lepni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Sziasztok Kihez kell fordulnom, hogyha IP címmel kapcsolatos kérésem/kérdésem lenne?

(aki tud segíteni, küldjön nekem egy PM-et, köszönöm)

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

- Mármint újság? – néz ki egy pillanatra a fiúra, miközben hevesen bólogat arra, amit mondott. – Igaz, hogy már nem létfontosságú. Maximum az idősebb korosztálynak. Az interneten már mindent meg lehet találni, nem kell hozzá újságost keresni – annyira bele van feledkezve mindenbe, hogy nem kezdi el magyarázni az internet jelentését, csupán gyermekien a szendvicses tálra tekint. Elhúzza ajkait, összehúzza szemeit, és azért csak rámegy még egy utolsó szendvicsre.
- Hogy’ lehet az, hogy minden szendvics más ízű? – kérdi Erictől.
Érdekes egy világ ez. Bíboranna éppen annyira tátja a száját a varázsvilágon, mint Eric a varázstalanon. Mennyire két különböző világ. Mennyire különböző életek. Ez a két fiatal pedig ezeket a hatalmas falakat lebontva egymás között; beszélgetnek. Van ebben valami csodás, nem igaz? Gondolatban meg is hívja a fiút mugli kis városába, de ahogyan jobban elmélkedik rajta, ezzel azért még várna. De nagyon szívesen megmutatna neki mindent, amit alapvetően tudni kell az ő társadalmáról. Ki tudja, hogy mikor jöhet jól ez a fajta tudás a fiúnak. Ha esetleg nyaralni szeretne menni, vagy lenyűgözni egy olyan lányt, aki nem olyan… mint a Rellonos lányok nagy része, akkor biztosan nagy sikere lesz. Felrázza magát elméjének dzsungeléből, majd Ericre emeli zöldszín lélektükreit. Budapest. Még szélesebb lesz a mosolya, amint meghallja a főváros nevét. Ezzel a boldog, huncut vigyorral tekint vissza a tévére, s úgy ejti ki a szavait száján. Természetesen a fiúhoz intézve.
- Körülbelül egy óra lehet, hogyha egészséges tempóval tud menni az ember – itt megköszörüli a torkát, majd folytatja. – Több sebességgel mehetsz egy gépkocsival. És sok a szabály. KRESZ – sóhajt egy mélyet. – Vagyis, a Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozását jelenti ez. De eléggé bonyolult még nekem is. Ha elsajátítom a vezetés tudományát, akkor ígérem, hogy elmagyarázom neked – mosolyog szüntelen.
Aztán egy rajzfilmre kapcsol a fiú, ahol éppen valami varázslatos dolog történik. Tűzgolyók, varázslatok. Érdekes kis mese. Régen látott már ilyet. Otthon nem nézhetett 7 éves kora után meséket, mert édesanyja szerint csak elbutítja az embert, és teljesen lerugdossa a ráció útjáról. Biztosan van benne valami, ha Anya mondta. Azért van az opera szeretete is – például. Hiszen a rajzfilmek helyett ezeket kellett néznie mindhárom gyereknek, ami jót is tett néhányuknak. Bíboranna abban is csak az elvont részt tudta elsajátítani, így még nagyobb álomvilágba keverve saját magát. Minden ilyen jellegű dologgal csak nőtt és nőtt a kreativitása, ami azzal is járt, hogy szinte teljesen elzárkózott a külvilágtól. Azonban ez most nem sikerül, mert Eric a csatornaváltás gombja helyett a hangerőszabályzóval kezdett el barátkozni, és csak akkor esik le nekik, hogy valami nincsen rendben, amikor már majdnem üvölt a tévé fájdalmában.
- Ez a hangerőszabályzó – nyomja a lefelé mutató gombot, hogy halkuljon.
Azzal rögtön Eric után néz, aki máris elkezdi inkább készíteni a teát. Visszagondol a fiú előző szavaira, amin kedvesen elmosolyodik; „felrobban”. Vajon ő maga is így viselkedik, amikor varázsdologról beszélgetnek? Lehetséges. De a Wright fiú ártatlan, egyszerű csodálkozása és az, ahogyan reagál ezekre a dolgokra, teljesen leveszik a fiatal lányt a lábáról. Persze, mindenki értse jól ezt a kifejezést.
- Nem kérek bele semmit, ha lehet – gondol a teára, majd visszafordul a mese felé. – Ezeket rajzfilmeknek hívják. Kézzel rajzolt karakterek, amik mozdulatait külön rajzolják, hogy mozgást imitáljanak, majd hangot illesztenek hozzá – megpróbálja a legérthetőbb módon magyarázni. – Mondjuk, ez mostanra már nem olyan nagy divat, amióta számítógépek is vannak a világon – jegyzi meg, de ezt inkább csak úgy magának. A számítógéppel is lehet, hogy bővült a fiú „nemtudommiaz” gyűjteménye. Ha így van, akkor persze szívesen elmagyarázza majd azt is. Már amennyire képes lesz rá.
- Mióta laksz a csárdában? – vált témát, miközben ismét körbenéz a szobában.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Hűvösebb vasárnap délutánt mindenkinek *leolvad az arca*

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Nálatok esik? Szia Alexa, btw

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Ú, tegnap Cegléden voltunk, és olyan jó pisztácia fagyit ettem, mint még soha

Lora

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

A legjobb emberek azt szeretik

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Sziasztok Végre egy hűvösebb nap. Mi újság, emberfiókák?  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

A fióka egy aranyos szó Attól még varázsbab mindenki.

Eriiiiic  

Én pedig egy jóóóó szójatejes jegeskávét

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

*szorongatja pofija előtt a bögre kávét, akár egy mókus a mogyorót*

Hmmm, meglehet. Az összes pénzemet ott fogom elkölteni

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

Az órákon még mindig nem teljesít a legjobban, pedig tényleg nagyon próbálkozik. Azonban azt mind tudjuk, hogy ez nagyon megterhelő egy varázstalan világból származó lány számára, aki eddig még csak nem is hallott ilyen tantárgyakról, mint amiket ebben a kastélyban tanítanak. Vörös sörényét csóválva lép ki aznapi utolsó mágiatörténet órájáról, és azonnal a könyvtár irányába kezdi szedni hosszú virgácsait. „Egyszerűen… ilyen nincsen”, zsörtölődik magában. Ismét kapott egy rosszabb érdemjegyet az egyik dolgozatára, ami már két hét alatt a harmadik. Vannak olyan napok, amikor kifejezetten jól ébred, és tudja, hogy minden rendben lesz, aztán belecsap a ménkő. Ez a nap is egy ilyen nap. A dühtől – hiszen ismét jól ki lett nevetve – könnyek szöknek zöld szemeibe, s gyorsabban kezdi szedni a lábát, hátha egyszer csak átlépi a fénysebességet, és eltűnik a kastélyból. A sietségnek csupán a könyvtár ajtaja lesz az eredménye. Hamarabb odaért, mint szokott. Nagyot nyel, ahogyan a csukott, óriási ajtóra emeli tekintetét, majd nagyot sóhajt. Még egy kis tanulás kell mára, aztán biztosan fel fogja keresni a húgát vagy esetleg Lorát. Az ő társaságuk az, ami mindig megnyugtatja. Persze, Ericről sem szabad megfeledkezni, azonban ő kinn van a faluban, és most oda nem megy le. Így is szenvedi még a legutóbbi büntetés maradványait. Egy szó, mint száz; nem jó ez a mai nap. És ilyenkor jön az, hogy ettől csak rosszabb lesz. Ezen a gondolaton végigszalad a szeplős arcon egy krokodilkönnycsepp, majd lenyomja a nehéz kilincset, és belép a könyvtárba, ahol meglepően sokan vannak ma. Mosolyt erőltet szánalmas kis ábrázatára, és tündér módjára suhan végig néhány sor könyv között, hogy elérjen a mágiatörténet könyvekhez, amik nem messze vannak egy másik igen utálatos sortól, a bájitaltantól. Szinte hányingert kap a holnapi óra gondolatától is, elvégre a main sem szuperált úgy, ahogyan azt előző este a dunyha alatt elképzelte, mielőtt érkezett volna a REM fázis. Egy kis keresgetés után hirtelen összerezzen, akár egy őzgizda, majd az egyik nem messze lévő asztalhoz néz, ahol egy vöröses fiú egy könyvet búj. Mondjuk, mi mást tenne? Ez egy könyvtár. Dobálni azért nem kellene.
- Rám hoztad a szívbajt – kap a mellkasához, miközben kedvesen mosolyog. – Azt hittem, hogy valaki meg fog átkozni – nevet fel kedvesen, majd leemeli a kívánt könyvet, megfordul, és a fiúra emeli tekintetét. Valamelyik órán már találkoztak ma, de nem tudná megmondani a nevét, és hogy melyik óra volt az. Egy dologban azonban biztos. Ez egy Rellonos fiú, akikkel nem nagyon jött ki az utóbbi időben.
- Petheő-Gönczy Bíboranna vagyok – mutatkozik be, mikor a fiú mellé ér.
Egy utolsó esélyt ad a háznak. Reméljük, hogy most jó ajtón kopogtat a lány.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Jó reggelt kívánok, kedves mindenki

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Szia Lora, szia Eric Ma még szabad vagyok, szóval ma mindegy, hogy milyen az idő, úgy döntöttem, hogy főzök, játszom és pakolászom picit a lakásban

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Mit kíván a kis szervezeted, Arlen?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Készítem és azonnal fel is szolgálom, uram

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

A palacsinta igen jó dolog. Tényleg kedvet csináltál hozzá.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Különleges fűszer. De még mennyire különleges. Ennyire ízletes dolgot még ő maga sem képes elkészíteni, pedig nagyon finoman csinál mindenféle ételt. Kitapasztalta már, hogy mit hogyan kell, elvégre ő másféle ételeket eszik, mint a család többi tagja. Édesanyja és édesapja annyira nem értett egyet ezzel az életvitellel, hogy azt mondták, külön nem készítenek olyan ételeket, amit Annus is megeszik, hanem maximum elrágcsálja a köretet, amit a többiek a hús mellé esznek. Így idővel meg kellett tanulnia, hogyan készítsen magának finomabbnál finomabb fogásokat a sok olyan dolog nélkül, amit ő egyszerűen képtelen elfogyasztani. Mindenkinek megvan a maga hülyesége.
- Mindenestre, ez nagyon fincsi – mosolyog Ericre a megszokott bájjal.
A szabályokra homlokát ráncolva kezdi meg a bólogatást. Nem azért ráncolja, mert valami nem tetszik neki, hanem így komolyabb ábrázata van talán, mint nélküle. Legalábbis ő így gondolja. Nyomatékosítani szeretné, hogy a legtöbb szabály olyan nagy butaság. Ő egy fiatal kis hippinek titulálja magát, aki szeret minden élőlényt, szabadon akar élni, és minden szép érzést magába fogadni. Abba ugyan nem gondol még bele, hogy a szabályok olykor igen hasznosak. Amikor megkapja a kinn maradásért a büntetést, majd akkor kap a fejéhez, hogy mégis jó lett volna betartani azokat a szabályokat. Khm.
- Erre az évre nem vettem fel a Repüléstant – informálja a fiút komoly arckifejezéssel.
Nem szeretne még több bajt magának, és nagyon jól tudja, hogy lezuhanna a semmiből, a seprűről. Buta kis mugli leány. Ő a seprűt csupán takarításra használta. Legfőképpen a garázsban, ahol édesapja forgácsdarabokat hullajtott minden egyes nap, miközben dolgozott odabenn. Maszek. Mindig kellett valami plusz munka, pedig senki nem mondhatja, hogy valaha is rosszul éltek volna. A három gyermek teljesen jól elvolt a szülei segítségével. Apja néha többet is vállalt, mint kellett volna, de ha ő így szereti élni az életét, akkor tegye így. Csak félő, hogy egyszer túlhajtja magát. Ahogyan a tévé is, hiszen úgy ugrálnak a csatornák között, mint repülőmókus egyik fáról a másikra. Rajzfilm. Mesefilm. Animációs film per mese. Utolsó harapás a szendvicsből, és a zöldes íriszek máris beletolakodnak a fiú mélyszín szemeibe.
- A divat alatt azt értem, hogy a régi meséket lehet leginkább rajzfilmnek nevezni – próbál ismét magyarázni. – A számítógépek feltalálása óta sok minden változott a rajzfilmgyártásban is. Nem divat kézzel rajzolni már. A számítógépeken vannak különböző programok, amik az emberi kéz helyett elvégzik a munkát – nem örül neki, hogy elveszett a varázs, de még így is tudnak eléggé mókás kis meséket készíteni. Igaz, a legtöbb már nem is igazán gyerekeknek szól. Olyan szófordulatok és mögöttes tartalmak bújnak meg néhányban, hogy egy felnőtt is belepirulna.
- Nem is az, hogy veszélyes – kezd bele. – Nem fizikailag bántalmazzák az embert, hanem szellemileg. Manapság a társadalom… mármint az, ahonnan én jövök, nincsen meg ezek nélkül a kütyük nélkül. És egyre butít, mert lassan mindent megcsinál, és kigondol helyettünk. Legalábbis, nekem ez a véleményem – vonja meg végül finom kis vállát, majd visszafordul a tévé irányába, ami Eric mondandója után hirtelen kikapcsol. Bíboranna mosolyogva veszi el a Wright fiú kezéből a távirányítót, s ismét az „orra alá dugja”. Hosszú mutatóujjával a piros gombra bök.
- Ezzel kapcsoltuk be, emlékszel? – kérdi csillogó szemekkel. – Ezzel is lehet kikapcsolni. Nincsen semmi baj, nézd – nyomja hát meg az említett gombot, mire újra visszakapcsol a televízió. Elégedetten bólint egyet, és visszaadja a fiú kezébe.
- Elég jó kis hely ez. És nagyon kényelmes a kanapé – ugrál rajta picit ülve, hogy kipróbálja mennyire lesz puha, de nem kell kijavítania magát. Jó kis éjszaka lesz ez. Próbál nem a reggelre gondolni.
- Alszunk lassan? – harap kislányosan ajkaiba, ahogyan Ericre emeli szemeit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Szió Mel *passzol neki is egy kis palacsintát* Mi az újság?

Fogok is, Arlen... fogok is *drámai hatás*

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

I'm here, guys... take it easy *nyújtja körbe mindenkinek a palacsintás tányért*

Mel: Minden rendben Élvezem a szabadnapot.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Á *legyint* Alap, hogy boldoggá szeretném tenni a népet

Engem? *vörösödik* Rocksztár feleség leszek?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Hihi

Sportszelet Cserélsz majd egyet egy palacsintára, Maja?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Óóóó, nagyon szépen köszönöm A bókot is

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Ebben a fülledt melegben öreg, fulladós kutyát sétáltatni nem olyan nagy öröm...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Valószínűleg ez egy szabály a természetnek, hogy amikor csoportos kirándulás van, akkor el kell kezdenie esni az esőnek. Éppen az egyik újabb, unalmas nevezetességet szeretné a kísérőtanár bemutatni, amikor az eddig vészjósló felhők átszakadnak, és irdatlanmód zuhogni kezd. A lányok sikítozni kezdenek, míg az ifiurak élvezik a felüdülést. Egész nap borzasztóan meleg volt, így a fiúk a messiást látják ebben a hűs meglepetésben. A hölgyemények nagy része már el is tűnt a főtérről, a fiúk is inkább a tanárt követik, mire az egyik félreeső utcából az elkalandozott Bíboranna kerül elő. Ártatlanul mosolyogva emeli arcát az ég felé, és élvezi, ahogyan minden csepp végigcsurog az arcán. Egy esőkabátot hozott a biztonság kedvéért magával, de esernyő nélkül ácsorog a téren. Imádja az illatát, teljesen bele is feledkezik, aztán sebesen átfut az agyán, hogy nem egyedül jött ide, hanem egy csoporttal. Megjegyezném, hogy egy kismacska után szaladt a sikátorba, s amíg adott neki egy-két falat üres, vízbe áztatott kenyeret, elkezdett szakadni az eső, és a többit már tudja mindenki. Így történt, hogy ismét sikerült elvesznie egy ismeretlen helyen. Zöld szemeivel hiába néz jobbra, hiába néz balra. Nem lát egy lelket sem. A zuhogó esőcseppek is megnehezítik a dolgát, hiszen rohamosan csökken a látótávolság. Kapucniját a fejére húzza, így már totálisan úgy néz ki, mint egy teknősbéka – a hátizsákja a kabát alatt van. „Hű, ez nem viccel”, gondolja magában, és az egyik közeli kirakathoz szalad. Az eresz alatt megpihen, miközben karba tett kézzel néz a távolba, de a többiek sehol. Jellemző rá, hogy elkeveredik még akkor is, hogyha egy társasággal érkezik meg valahová. Arcára kiül egy kisebb kétségbeesett fintor, majd megrázza magát, és éppen megfordulna, amikor egy koldussal szemben találja magát. Furcsán méregetni kezdi őt az alak, mire a leány bátortalanul elmosolyodik.
- Tudok segíteni, uram? - kérdi, miközben az ismeretlen csak áll előtte.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Az öregember valahogy nagyon nem szeretne elmenni innen, de ami még ijesztőbbé teszi a helyzetet az nem más, mint az, hogy egyáltalán nem akarja szólásra nyitni az ajkait. Csupán mély, szinte fekete szemeivel figyeli a lány íriszeit, akit igencsak a hideg kezd rázni az egésztől. Az idő is egyre hűvösödik, amit eddig élvezett is, hiszen jól jön ebben a melegben ez a hűsítő zápor, de most az előállt, furcsa helyzettől kicsit fázni kezd. Még mindig összekulcsolt karokkal áll az ismeretlen némaság előtt. Néha meg-megremeg a lány ajka, mintha szólni szeretne valamit, de egy hang sem jön ki a torkán az idegességtől. Udvariatlan húzás volna, hogyha csak úgy sarkon fordulna, és elmenne, de a tekintetét egy idő után muszáj levennie az öregről. Mély sóhaj hagyja el vöröslő, dús ajkait, miközben elnéz egy másik irányba, ahol egy szerelmespárt lát nevetgélve és kézen fogva átszaladni a téren, miközben csak úgy zuhog az eső. Lassan abbamaradhatna már, mert így soha nem fogja megmenteni senki. Szeme sarkából a koldust figyeli, aki éppen megemelné kezét a leány irányába, aki zavartan arrébb ugrik, mire egy hangot hall a háta mögül. Nem számított erre. Gyorsan megfordul, és egy magas, fiatal fiút lát meg maga mögött. Egy pillanatra leblokkol. Hitetlenkedően csillogó szemekkel néz fel megmentőjére, miközben az egyik rakoncátlan vörös tincset a füle mögé helyezi. Egy pár másodperc az egész jelenet. A fiú erélyesen az idős koldusra szól, aki valamit motyog, és már el is tűnik az egyik közeli sikátorban. Annus nagyot nyel, majd zöld szemeivel a kék tekintetet keresve szólal meg.
- Nagyon köszönöm – hallgat el egy pillanatra. – Kicsit leblokkoltam.
Egyelőre nem ismeri fel a fiút, pedig nagyon úgy érzi, hogy már látta valahol.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Figyelemmel kíséri a fiú minden apró mozdulatát zöld szemeivel, miközben az eső zuhogása kezdi végre megnyugtatni. Ez a pici, konfrontációnak sem nevezhető esemény sikeresen felzaklatta a vörös leányt. Alapvetően van az idős varázslókkal szemben egy „netovább”, mert nem tudja, hogy mit tehetnek vele. Ő nem ismeri még ezt a világot annyira, hogy tisztában legyen azzal, mit várhat a másiktól. A fiú hangjára ismét felkapja a fejét, és újra felnézne rá, azonban a fején lévő kapucni belsejét látja, és eltűnik benne a szeplős arc. De égő. Korrigál gyorsan, és lekapja a rókaszín sörényről a fejfedőt, úgy tekint az ismerős ismeretlenre. Szégyellősen elmosolyodik a mondaton, miszerint a férfi dolga, hogy a hölgyek megmentésére siessen. Milyen lovagias, kedves gondolat egy fiatal fiútól. Manapság a férfinem fiatalabb szekciójától nem várhat az ember lánya ilyen dolgot. Biztosan ez is nevelés kérdése. Hallja fejében édesanyja szavait, majd a gyermeki mosoly átváltozik egy kissé bátortalanabb fajtába.
- Elhagytam a többieket – kezd bele, miközben inkább elnéz a homályos távolba. – A Bagolykőből jöttünk kirándulni – húzza el a dús ajkakat, s zöldes szemeit a fiúra emeli egy félszeg vállrándítás társaságában, jelezve, nem is tudja, hogyan történt ez vele megint. – Elkeveredetem. De biztosan megtalálom őket… – néz fel az égre. – Amint eláll az eső – vagyis soha. Legalábbis egyelőre úgy néz ki. Az invitálásra érdeklődően kihúzza magát. Egyébként is, most kicsivel nyúlánkabbnak hat, mint szokott, hiszen magasabb sarkú bakancsát húzta harminchét és feles lábacskájára. Benéz a kirakat ablakán, majd végre boldogan csillannak fel szemek.
- De, persze, asszem – suttogja. Zavarában eszébe sem jut egyelőre bemutatkozni. Nem azért, mert udvariatlan, csupán zavart érez az erőben, még nem teljesen oldódott fel. Egy pár perc, és biztosan minden rendben lesz.
- Hangszerkereskedés vagy lemezbolt? – mutat vékonyka ujjával a bejáratra.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Madárcsicsergős szép jó reggelt *sétál be egy jó nagy tálcával, rajta csészék, és egy hatalmas kancsó kávé* Mi az újság?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Mi történik? Dolgozni? Tanulni?