Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Pszichológusi rendelő

Jobb keze lecsúszik az ablak mellett álló fotel karfájáról, és a semmiben kezd lógni. Mutatóujját újra meg újra összerántja az ideg. Szőke feje oldalra billen, szája elnyílik. Órák óta várakozik már, és úgy tűnik, a több hónapnyi kialvatlanság és testi-lelki fáradtság, ami a gyerekekkel jár, lassacskán győzedelmeskedik a fiatal apuka fölött.
Agyát zaklatott álom lengi körbe; a burjánzó sötétség bekebelezi, a teste csakhamar feszültté válik, fejét ide-oda csóválja, a torkán feltörő medvebőgés elcsitul, és csak szaggatottan jelentkezik újra.
Álmában Anneliet és Sólyom Mátét látja, épp úgy, ahogy néhány órával korábban, a kis tavacska körül, futás közben.
Terhes vagy már, Merkovszky?, széles vigyorral érte be a DÖK elnököt, és egy jelentőségteljes mozdulattal lejjebb húzta orrán a fekete, márkás napszemüvegét. Csak mert szépen kikerekedett a hátsód. Nem panaszként, no offense. Ombozinak biztos bejön.
Szavai közben még megigazította a nyakában lógó kék kürtöt, amit a Levita házvezetőjének kredencéből csempészett ki, a következő pillanatban viszont hirtelen rántás érte, mire meghátrált és a torkát feszítő zsinórhoz kapva torpant meg.
What the..., köhintett fel, és hunyorogva fordult hátra. Hé, hé, hé, nem, nem, nem! Hova gondolsz, te... egyre emelkedő hangerővel figyelte a férfit, aztán egyszerre felismerte, maga... mit csinál? MIT CSINÁL?! Ezt most loptam! Fogadásból, és ha elveszi... hé, hé, hé!, kiabálta, de hiába, a madzag szakadt, a kürt pedig a Rellon HVH kezében landolt. Nem, nem, NEM, NEM, NEM! Adja vissza! ADJA VI..., kiabálta, és a sarkon forduló – szempillantás alatt eltűnő - férfire vetette magát. A Levitás prefektus hatalmas puffanással ért földet, arcát lehorzsolta egy korhadt faág.
Hangosat horkant, alsó ajka megrándul. A beutaló, mintegy szerelmes levél fekszik a kezében, és csak arra vár, hogy valaki hozzáértő ajtót nyisson, és beszélgetésre invitálja. Jobbjával felsértett arcbőréhez kap, de a lehunyt szeme alól kibuggyanó kövér könnycseppek nem jutnak el tudatáig. Lelki szemei elé bekúszik kislánya hangos kacaja és fiának övét szorító keze, a szíve pedig egyszersmind olyasfajta szeretettel telik meg, amelyet csak egy szülő érezhet. Egyszerűen túlcsordul.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Bibircsókos banya folyosója

Piros prefektuskisasszony
Késő este, takarodó után

Lemosolyog a lányra, majd mutatóujját a szája elé emelve int fejével a bibircsókos banya portréja felé, jelezve, hogy jobb, ha felfüggesztik szaftos beszélgetésüket és abbahagyják a hangos röhögést is, különben holnap már mindenki tudni fogja, hogy szolgálatuk során erre jártak. Abba pedig jobb bele sem gondolni, hogy a banya mit pletykálna arról, hogy a kastély két prefektusa éjnek évadján, éppen mit csinált az ő folyosóján.
- Vérmes egy boszorkány ez - szűri a fogai között, míg leül a süppedős kanapéra, és előrehajolva újraköti kioldódott cipőfűzőjét. Felpillantva folytatja. - Hiába van csukva a szeme, most is fülel.
Tekintetét átvezeti a festményre, amelyen a csúnya néni látszólag mélyen alszik, majd horkantva megrázza a fejét, és hátradől egy pillanatra. Az este eddig csendes volt, mintha mindenki szabálytisztelő diákként a klubhelyiségében, vagy a szobájában lebzselne, de Hunter tisztában van vele, hogy a legjobb bulik csak ezután veszik kezdetüket.
- Szerinted ma éjjel melyik lesz a legfurább hely, ahol álmatlanságban szenvedőket találunk? - kérdezi felvont szemöldökkel, féloldalas mosollyal. A kifogások a legjobbak. Álmatlanság, kórság, szénanátha, tiszavirágzás, fogadás, féltékenység. Aham, jahm.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Bibircsókos banya folyosója

Piros prefektuskisasszony
Késő este, takarodó után

Fejét a hideg kőfalnak dönti, és miután felpillant az épp fölöttük pihenő banya képkeretére, lassan lehunyja szemét. Testét iszonyú fáradtság járja át, ami ólomsúlyként ereszkedik tagjaira, mintha hónapok óta nem aludna, pedig minden éjjel sikerül néhány órát. Csak éppen a napjai már nem a deszkázásról meg a ház- és iskolatársak idegesítéséről szólnak, és már nem a semmittevésben fárad el. A gyerekek megszületése előtt nem is gondolta volna, hogy az otthon megteremtése nemcsak a nő dolga, hanem a férfié is. A biztonság és egyáltalán, a jelenléte, az, hogy Szofi bármikor számíthat rá, hogy tudja, ha történik valami, vagy ha nem is, csak épp beszélgetni szeretne, ő ott van, és meghallgatja, talán a legfontosabb, amit férfi adhat egy friss és nagyon-nagyon, végtelenül fáradt anyukának.
- Hiányoznak - az ajkai ugyan csak résnyire vannak nyitva, hangja jól hallható a kihalt folyosón. - Pedig csak most hagytam ott őket. Ez kész katasztrófa.
Milyen gusztustalan érzések ezek, hé! Az egy évvel korábbi önmaga most biztosan jól pofán vágná, majd istenesen kioktatná magát, hogy keresse meg a félúton elhagyott férfiasságát és tegye vissza a nadrágjába, különben idejekorán komoly gondjai lesznek. Aztán megnézheti magát, Mr Bailey.
Saját magán felnevetve csóválja meg a fejét, majd a lány felé fordul, hogy ráhunyorogjon az alváshiánytól és fáradtságtól kipirosodott szemeivel.
- Bocs, a Daddy-hormonjaim túlműködnek, vagy az ég tudja mi bajom van, de bármi is legyen, lefogadom, hogy halálos kimenetelű kórral kell számolnunk - cuppant egyet oldalrahúzott szájával, és mosolyogva kezdi bámulni Lollert. - Na mindegy. Halljam, milyen pletykákat hoztál ma éjszakára az Eridon háza tájáról?
A legjobb helyen sikerült kimondania a varázsszót: pletyka. De az a csúf igazság, hogy még ahhoz is lusta, hogy felálljon, és valódi munkát végezzen. Járőrözés? Áh, az egyenesen kizárva.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

RapunzelBudapest

Sokáig nézi, ahogy Szofi édesanyja elsétál a feléjük vissza-visszapillogó porontyokkal, és bár a szíve jóformán megszakad, természetes mosolyt erőltet az arcára, és csibészesen odakacsint kisfiának, akinek kipirult az arcocskája és sírásra görbül a pici szája. Lassan már egyévesek lesznek, ő még mindig túl korainak ítéli meg, hogy a nagymamájuk egy egész délutánra elrabolja őket. Persze, a józan esze tudja, hogy a szocializálódás első lépése az elválás ezen fajtája, ez a kezdeti, rövid távollét, Annamari pedig, Szofi édesanyja kenyérre kenhető mamájuk az ikreknek. Csak mégis, olyan keveset kapott még belőlük, és az idő olyan gyorsan telik. Távolba révedő tekintete megrezzen, hirtelen válik ismét eggyé a valósággal.
- Well... - alsó ajkát beharapva fordul Szofihoz, aztán cuppant egyet, és gondterhelt sóhajjal bólint. - Anyáék szerint jobban tenném, ha feleségül vennélek.
Aranyvérűeknél tudniillik, egyáltalán nem divat csak úgy tengni-lengni, mint ahogy Hunter egész életében tette. Főleg akkor nem, ahogyan ezt édesanyja többször el is ismételte, ha már gyerekek is vannak. A mestertanonc édesapja ráadásul a Wizengamot tagja, amit fia jelenlétében nem győz elégszer hangsúlyozni.
Hunter felemeli addig karfán pihenő kezét, és míg Szofit fürkészi, mutatóujja élét újra meg újra végighúzza szótlan ajkain.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

RapunzelBudapest

Óriási és nagyon hangos veszekedés kerekedett a kérdésből, mikor Hunter múlt héten otthon járt, de ezt feleslegesnek érzi kimondani. Nem szeretné sem idegesíteni, sem elszomorítani a mellette ülő gyönyörű nőt, aki nem érdemli meg, hogy a szülei bábuként kezeljék, vele egyetemben. Helyettük nem dönthetnek, akkor sem, ha azt gondolják, joguk van hozzá.
- Eljöttem - von vállat, de szája szegletében egy ismerős, cinkos mosoly villan. Nem érdekli, hogy a szülei mit várnak tőle. Ez már gyerekkorában is így volt, és biztosan ezután is így lesz. Elég csalódást okozott már, egy még éppen belefér. - Azt se tudom, hogy egyáltalán valaha megakarom-e ezt lépni. És most egyébként is nagyon jó. Veletek.
Elmosolyodva pillant a szőke fürtök keretezte arcra. Ritkán beszél érzéseiről, vagy mond ki különben fontos dolgokat, de most nem esik nehezére. A szavak tisztán, kendőzetlenül jönnek. Ahogy kell.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

RapunzelBudapest

Legalábbis most biztosan nem változna semmi. Hogy később, évek múlva, ha majd egy nap arra ébrednek, hogy még mindig együtt vannak, még mindig boldogok, a gyerekeik pedig normális családban nőnek fel, és ha valamelyikük kilépne az ajtón, akkor betölthetetlen űrt hagyna maga után... akkor érdemesnek fogja tartani, hogy ellátogasson egy ékszerészhez.
- Most hétvégén - feleli halkan, majd a poharáért nyúl, és kiissza belőle a maradék üdítőt. - Ezrát előléptették, tudod, és hazaugrottam gratulálni neki. Együtt ebédeltünk. Jó volt, csak nem kellett volna utána hazamennem.
Felnevet, megingatja a fejét. Ez ilyen; mindig van valami, amin az édesanyjának szükségszerűen aggodalmaskodnia kell. Most épp az unokái mentális fejlődése az, meg hogy vajon mit szólnak a Wizengamot tagjai ahhoz a vérlázító érdektelenséghez, amit Hunter mutat.
- Furcsa, hogy nincsenek itt - pillant el az étterem ajtaja felé, majd tekintetét visszavezeti Szofihoz. - Mintha nélkülük már nem lennénk kerek egész.
Nem találja a helyét, a gondolatai a kicsik körül járnak, és annak ellenére, hogy imádja Szofi anyukáját, és az életét is rábízná, görcs van a gyomrában. Mi lesz, ha...?  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

RapunzelBudapest

Nem húzza az időt, bólint.
- Anyáék előtt nem szólt semmit - feleli halkan, míg a szőke tekintetét keresi. Ujjaival a szék karfáján dobol, hangjába keserűség ivódik. Ahogy általában, úgy most sem kezd olyan családi dolgokról beszélni, amik bántják, Szofi mégis sejtheti, hogy Ezra a szüleik iránt érzett tiszteletből most is inkább a hallgatást választotta. Egyébként is csak a legritkább esetben mond ellent nekik, ez pedig még csak nem is az ő ügye. - Később persze utánam jött, és azt mondta, hogy ne tegyek semmi olyat, amit megbánnék, csak azért, mert kötnek a hagyományok.
Azt viszont, hogy bátyja a szüleiknek mit mondott velük kapcsolatban, nem tudja. Őszintén, nem hiszi, hogy kiállt volna mellettük. Testvére türelmes és meggondolt férfi, aki tudja, hogy jobb a békesség.
A váratlan hírre Hunter tekintete nyomban rászegeződik a mellette ülő nőre. Akaratlanul is kihúzza magát, ujjai ráfognak a szék karfájára.
- Igen? - kérdezi megdermedő vonásokkal, egyszerre egész lényéből érződni kezd, hogy azonnal várja a választ.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

RapunzelBudapest

A hosszúra nyúló csendben hol az asztalukon várakozó ételmaradékos tányérokat, hol egy közeli vendéget néz. Nem lát, csak néz. Azután a szőkéhez fordul, és miután nyel egy nagyot, tekintetét az övére emeli.
- Megoldjuk - válaszolja komoly hangon, egyelőre mosolytalan arccal, aprókat bólogatva. - Tudom, hogy mit jelent neked a balett.
Szavaira végül elmosolyodik, majd jobbjával átnyúl Szofihoz, hogy ujjaival betakarja törékeny kézfejét.
- Megérdemled - fűzi hozzá, pillantását mélyen a kékekbe fúrva. - És ha azt mondod visszautasíthatatlan, hát én elhiszem neked.
Gondolt már arra, mi lesz, ha Szofi megpedzegeti ezt a témát, de míg gondolatban mindig elutasította ezt a lehetőséget, most, valójában is megélve a pillanatot, nem látja okát vitatkozni rajta.
- Anyukád odaköltözhetne - veti fel, kérdő tekintettel fürkészve a szőkét. - Én meg visszamennék a Levitába.
Mert bármennyire is kedveli Annamarit, ő egy percig sem fog együtt élni az anyósával. Nem, az kizárt.